Pest Megyi Hírlap, 1976. március (20. évfolyam, 52-77. szám)

1976-03-06 / 56. szám

1976. MÁRCIUS 6., SZOMBAT vAiWop KERESZTREJTVÉNY A NŐK NAPJA Március S: nemzetközi nő­nap — megünneplését 1910-ben a szocialista nők második, kop­penhágai konferenciája hatá­rozta el. A nők egyenjogúsá­gával kapcsolatban pártunk állásfoglalásából idézünk a függőleges 14., vízszintes 17. és 1. számú sorokban. VÍZSZINTES: 1. Az idézet har­madik része. (Zárt betűk: A, 1, I, A.) 14. Ritka női név idegen for­mája. 15. Kerekeken mozgó tár­gyat tói. 16. Vonatkozó névmás. 17. Az idézet második része. (Zárt betű: T.) 18. Hatalom. 19. Fordí­tott névelő. 20. Zúg-zeng ..., Ady- vers címe. 23. Földmunkát végez­tet. 25. Ciprusi görög tábornok­politikus. 26. Szovjetunió autóinak jelzése. 27. Dúsgazdag ember. 29. KÖR. 30. Szovjet politikus, diplo­mata. 32. Kágé. 33. Test németül. 35. Érintő. 37. Utókalkuláció. 38. Cselekedni. 39. Vadásztöltény ez­zel van töltve. 41. Férfinév. 43. Mássalhangzó, fon. 45. Félig zsör- töl. 46. Szovjet repülőgéptípus jel­zése. 47. Ne verd. 49. Dob. 50. Zo­kogna. 52. Fordított képző. 53. Mu­zsikálva. 55. ... ing, kínai nagyvá­ros. 56. Sándor, József. Benedek. 58. Világtáj. 60. AAAAA. 62. A csontban található, ford. 63. Az étkezés egyik fogása. 65. Középen pislogó. 66. ... föld, Budapest ré­sze. 68. Okozom. 70. Híres magyar Ázsia-utazó nevének része. FÜGGŐLEGES: 2. összescrcglett embertömeg. 3. Lármás felfordu­lás. 4. Országos Tanács. 5. Cérium vegyjele. 6. Nagy nélkülözés. •> 7. Híres nemzetközi vásár Jugoszlá­viában. 8. Nyilvános tudományos előadás. 9. Hangtalanul súg. 10. Az egyszeresnél néhányszor több.. 11. Argon vegyjele. 12. Nemes, né­metül. 13. Szépítőszert használ. 14. Az idézet első része. (Zárt be­tűk: B, S, E.) 17. Éjszaka. 20. Dél- és Közép-Amerikában kuko­ricalisztből készült ital. 21. Min­dig ez van. 22. Mesterséges színe­zékek legnagyobb csoportja. 24. Kereskedelmi kifejezés. 28. Neves orvos-pszichiáter és író (István). 31. Nagyon csúnya. 34. Határfolyó az NSZK és Ausztria között. 36. Lendület, angolból átvett közis­mert szóval. 38. összevissza üti. 40. Hozzáér. 42. Rendszeresen írás­ban érintkezik valakivel. 44. El­nyomói ellen harcoló. 46. Év­könyv, krónika. 48. Észak a szláv nyelvekben. 49. Képző, vá párja. 54. őseik, régies alakban. 57. A társaságában. 59. Rimánkodó. 61. A SZU egyik autonóm köztársasága. 64. A 42. sz. függőleges vége. 65. Kelmét készít. 67. Hangtalan név. 69. A kábel drótszálai közül eg3\ BEKÜLDENDŐ: A függőleges 14., vízszintes 17. és 1. számú sorok megfejtése. Megfejtési határidő: egy hét. Február 21-i keresztrejtvényünk helyes megfejtése: Üj tavasz itt vagy, itt; Fond füzérbe, karikába; Míg szél borzol a föld hajába; Rét és erdő ágait. Könyvjutalmat nyertek: Majer- csik Eszter (1143 Bp., Lumumba u. 161.). Bognár Jánosné ((2173 Kartal, Felszabadulás u. 140.), Gyl- mcsi László (2700 Cegléd, Széche­nyi úti sorház, C/16.), Kozma Sán- dorné, ((2376 Hemád, István-ma- jor), Hamenda Lajosné (2225 üllő, Bem u. 9.), Donka István (2092 Budakeszi, Erdő u. 98.), Király Le­vente (2100 Gödöllő. János u. 8.), Szabó László (2120 Dunakeszi, So­mogyi Béla u. 14.), Varga Ambrus (2030 Érdliget, Balatoni u. 42.), Ka­posvári Attiláné (2750 Nagykőrös, Ceglédi úti lakótelep, 13. ép., I. lépcsőház). GYERMEKREJTVENY Pajtások! Március 8-a a nemzet­közi nőnap. A mostani évforduló alkalmából operák és daljátékok híres nőalakjai szerepelnek alábbi rejtvényünkben. VÍZSZINTES: 1. Csak lovaglásra használják. 6. A baba belseje? 9. A függ. 5. sor eleje. 10. Verdi: Trubadúr című operájának szoprán szerepe. 11. Mesét elmond. 12. Erkel: Hunyadi László című operájában Gara ná­dor leánya. 14. Bánk bán felesége, a Bánk bán című Erkel-operában. 16. Az áru pénzben kifejezett ér­téke 17 Y. S. A. 18. Két egy­forma római szám. 19. Kodály daljátékában Háry János mátkája. 22. Az általános iskolai tanrend­ben szerepel. FÜGGŐLEGES: 1. Szíriái város, régi neve: Aleppo 2. Férfinév, „ . . a renge­tegben”, Tamási Áron írása. 3. Verdi: Aida című operájában a ki­rály leánya. 4. Keskeny vágányon közlekedő vasúti kocsi. 5. Odalent népiesen. 7. Átmeneti állapot a világosság és a sötétség között. 8. Rossini: A sevillai borbély című operájában doktor Bartoló gyám­leánya. 12. így néz, aki meredt szemmel néz. 13. Sas németül (ADLER). 14. Lágyra sült kukori­calepény. 15. Gyümölcs. 20. Ró­zsás Erzsi névjele. 21. Ételízesítő. A 1 b H 5 b t> \0 44 a 15 1 ö 'T <6 l£i 16 14 11 Pajtások! A megfejtett neveket írjátok le egy levelezőlapra és március 13-ig küldjétek be a szer­kesztőséghez. A helyes megfejtők részt-vesznek a márciusi jutalom- sorsolásban. A február 14-i rejt­vényünk helyes megfejtése: Tóth Árpád. Február. CSALÁDBAN — HÁZ KÖRÜL Mit mivel? Gyakran állunk tétován szekrényünk előtt és töpren­günk, mit vegyünk fel, illetve mit mivel. Mi Illik nadrág-tu­nika, szoknya-blúz összeállítá­sunkhoz. És mit tegyünk a fe­jünkre divatos bőhátú kabá­tunkhoz, felvehetjük-e kockás kosztümhöz a csíkos pulóvert? Vannak alapszabályok. Ilyenek, hogy nadrághoz, spor­tos kabáthoz, kosztümhöz ne vegyünk magassarkú cipőt. S estélyi ruhához, bő szoknyá­hoz ne hordjunk lapos trottőr- cipőt, vagy vastagtalpú lábbe­lit. Sportos összeállításhoz nem illik a nagyszélű kalap, a mi­niatűr táska, öltözékünk dí­szeit — gyöngyöt, bizsut, bross­tűt — is az alkalomhoz és ru­hánk jellegéhez válasszunk. Alkalomra fényes, sok soros gyöngyöket, karkötőt viselhe­tünk. De groteszk, ha valaki ki­ránduláshoz aggatja tele magát strasszokkal, vagy akár arany ékszerekkel. Ilyen alkalomra legfeljebb fagyöngyöt, fémlán­cot, zománc bizsut viseljünk. Színösszeállításunkat alap­vetően a divat határozza meg. Az idén a fő divatszínek a bor­sózöld, az antik rózsaszín, a szürke és a téglaszín árnyala­tai. Ezek a színek egymással kombinálva is jól illenek. Na­gyon szép, ha egy azonos szín különböző árnyalatait variál­juk öltözködésünkben. Az azonos színek világosabb és sötétebb változa­tai mindig szépek együtt, De soha ne hordjunk egymáshoz közeleső tónusú színeket — például pirosat narancssárgá­val, sötétkéket feketével, vagy barnával. A drapp meg a szür­ke sem szép együtt. Öltözékünket mindig úgy ál­lítsuk össze — s erre gondol­junk már a vásárláskor is — hogy két, három, de legfeljebb négy színt használjunk fel. Igazán nem szép látvány, ami­kor valaki a szivárvány vala­mennyi színében tündököl. Vagy ha ötféle pirosat, zöldet hord együtt. Mikor jó a rossz papír? - Szabvány szerint Mindössze három oldal ter­jedelmű az az új szabvány, amelyet a napokban tett közzé a Magyar Szabványügyi Hiva­tal és a papírhulladékok osz­tályozását és minőségi köve­telményeit tartalmazza. A papírgyártás alapanyagai között nagyon is fontos helyet foglal el az újbóli feldolgozás­ra alkalmas hulladék papír, célszerű tehát a legfontosabb követelményeket itt is szabvá­nyokban rögzíteni. Bár a most kibocsátott új szabványnak volt már elődje, de az idők szava a több, mint húszéves korábbi szabvány átdolgozá­sát is megkövetelte. Két évti­zeddel ezelőtt ki gondolt még arra, hogy például a számító­gépek tömegesen, száz tonna számra falják a különleges anyagú papírt s a Hollerith és egyéb lyukkártyákból is szá­mottevő papírhulladék kelet­kezik. A szabvány négy osztályba, s ezen belül 12 csoportba so­rolja a papírhulladékot. Az I. jelű „famentes, fehér”-nek ne­vezett csoportba például csak a 100 százalékos cellulóztartal­mú, legalább 80 százalékos fe­hérségű, nyomatlan papír és ezek hulladékai sorolhatók. Kü- lön-külön szerepelnek továbbá a nyomtatvány, újság és folyó- iratpapírok. A nyomtatvány csoportba a 40 százalék cellu­lóztartalmú nyomtatványok, prospektusait, füzetek, köny­vek (az utóbbiak fedél és borí­tólap nélkül) tartoznak. A II. osztályba sorolták a dobozkar­tont, a hi’llámpapfrt és a nát­ronzsákot. A nagy mennyisé­get kitevő cementzsák is ide tartozik, de a szabvány sze­rint csak „kiporolt állapotban” minősíthető jó hulladéknak. A szabványos minőségi osztá­lyokba sorolt hulladék nem tartalmazhat papírgyártásra alkalmatlan hulladékokat, mint többek között pergamen­papírt, pauszpaipírt, dörzspa­pírt, celofánt. Szintén fontos előírás, hogy a papírhulladék nedvességtar­talma nem lehet nagyobb 12 százaléknál. (A szabvány száma és neve: MSZ 5374—75 Papírhulladék osztályozása és minőségi köve­telményei.) Az már rég nem szabály, hogy azonos színű legyen a ci­pőnk, fejrevalónk, táskánk és kesztyűnk (bár még ma is ele­gáns). De ízlésesen öltöző nő azt sem engedheti meg magá­nak, hogy e kiegészítők mind­egyike más színű legyen. Kockás, mintás kabátunk egyik színéből válasszunk sap­kát, sálat, másik színét ismétel­je meg cipőnk, csizmánk és táskánk. Szonyának, nadrágnak közömbös színű anyagot vá­lasszunk. Szürkét, drappot, bar­nát, amelyhez sokféle blúzt, pulóvert viselhetünk. Mellé­nyünknek, kardigánunknak már vagy a szokya, vagy a fel­sőrész színeit kell ismételnie, variálnia. Például — drapp- barna kockás szoknyához _ fű­zöld blúz, zöld-barna mintás mellény, barna csizma, a szok­nya anyagával azonos kabát, fűzöld kötöttsapka, hosszú kö­tött sál, barna táska, kesztyű. Nem tilos, sőt napjaink divatjában gyak­ran alkalmazzák a különböző mintás anyagok kombinációját. Hordhatunk kockáshoz csíko­sat, pettyest, virágmintásat — de ilyenkor még jobban vigyáz­zunk a színek harmóniájára. A nálunk is kapható többféle szinkombinációjű cipőket csak akkor vegyük fel, ha legalább az egyik színt megismételjük még öltözékünk más darabjá­val is (táska, blúz, bizsu). Kikészítésünk színei — szem­héjfesték, rúzs — harmonizál­janak ruhánkéval. Piros blúz­hoz ne használjunk bordó rúzst, ciklámen pulóverhez ne fessük szánkat tűzpirosra. Nyugodtan használhatunk öl­tözködésünkben élénk, határo­zott színeket, csak az összhang­ra, megjelenésünk egészére és egyéniségünkre ügyeljünk. Pál Károlyné Vajon lei tudná megvizsgál­ni, hogy az embert játékvásár­lás* közben milyen indítékok vezérlik. Hányán lehetnek kö- zöttüník, akik felnőtt korban váltják valóra vágyaikat. A szándékok valódi arca csak akkor tárul fel, amikor a szülők a játékok kipróbálása ürügyén, vagy a gyermekek játszótársaként napokon ke­resztül önfeledten szórakoznak az ajándéktárgyaikkal. Nem kevésbé árulkodó a kislányok számára alig elérhető helyen őrzött, csak a vendégek ámítá­sára szolgáló, több száz forin­tos, minden kellékkel ellátott baba. A tulajdonságok formálói A szülők leözül — egyre töb­ben — de összességében még mindig kevesen veszik figye­lembe, hogy a kedves alkal­maidkor ajándékozott játékok, könyvek milyen nagyszerű esz­közei a gyermeki hajlamok, a szunnyadó képességek kibon­takoztatásának, a nemes tulaj­donságok formálásának, vég­sősorban az eredményes fel­nőtté nevelésnek. A jól megválasztott játék se­gítheti a gyermek érzékelésé­nek; kézmozgásának tökélete­sítését, figyelmének, kombiná­ló képességének, alkotó fantá­ziájának fejlődését, akaratá­nak szilárdítását. A könyvek fontos eszközei lehetnek a kör­nyezet jobb megismerésének, a szóbeli kifejezőkészség fejlesz­tésének. Elférő értékítélet A játékok megválasztásának — ha gondos a szülő — nem lehetnek alapvető szempontjai és motívumai a gyermekkorból visszamaradt vágyak, elképze­lések, a felnőtték közötti anya­gi versengések vagy a gyerme­kek pillanatnyi óhajai. A szülőknek, nagyszülőknek, ajándékozóknak mindig célsze­rű meggondolni, hogy a gyer­mekek fejlődését milyen já­tékokkal szolgálják leghaszno­sabban. A tudatosan megvá­lasztott játékszerek — különö­sen ha megtörténik a tapinta­tos előkészítés — legtöbbször olcsóbbak és kedvesebbek a gyermekeknek. Az elhatáro­zásnál feltétlen érdemes fi­gyelembe venni, hogy a gyer­mekek értékrendje lényegesen eltér a felnőttek, a szülők, az árak alakítóinak értékítéleté­től. Számukra értékesebb az öltöztethető, mosdatható, fé­sülhető, kisebb baba, min t a kocsiból ki sem emelhető, lát­ványos, drága, óriási játékszer. ök önfeledten játszanak a va­lóságos világ elemeihez ha­sonló játékokkal. Ezek értékét tehát használhatóságuk, az éle­tükben betöltött szerepük s nem az árak adják. A hajlamuknak megfelelő«! Arra is érdemes ügyelni, hogy a gyermekeknek gyakra n keletkeznek olyan vágyaik, amelyek meglevő hajlamaikra épülnek, azok működtetésének belső késztetéséből fakadnak. A jó kézügyességnek legtöbb­ször összerakható vagy mecha­nikai játékokat, esetleg bar- kácskészletet kémek. Az elmé­lyült gondolkodásúak inkább ülnek a fejtörő játékok vagy könyvek mellé. A gyermeki kívánságok — természetesen. ■— keletkezhetnek külső ténye­zők, környezeti benyomások hatására is. Ezeket az óhajo­kat az esetek többségében a gyermek érdeke, a szülők anyagi lehetősége szerint ala­kíthatók. ' N. L. Százéves könyv — mai tanulságokkal A nő és a szocializmus FÖLDÜNK EGYHARMA­DÁN már a szocializmus épül, a világban mélyre ható fejlő­dés ment végibe, amely a nők helyzetét is alaposan megvál­toztatta, mégis aktuális August Bebel műve, A nő és a szocia­lizmus, amely csaknem száz évvel ezelőtt látott napvilágot, s amely még a szerző életében több mint ötven kiadást meg­ért. A könyv csaknem fél évszá­zadon át az európai szocialista mozgalmak talán legtöbbet forgatott olvasmánya vol.t. Helyesen tette a Kossuth Könyvkiadó, hogy a nemzet­közi nőnap közeledtével újra megjelentette. A kötet széles körű áttekintést ad a női nem történelmi sorsáról; szocioló­giailag, társadalom-kritikailag elemzi a nők helyzetét a kapi­talizmusban, s egyben felvá­zolja a nőkérdés és a munkás­mozgalom, illetve a szocializ­mus összefüggéseit. A szerző lényegében a nőkérdés első átfogó monografikus marxista feldolgozását nyújtotta. BEBEL KIMUTATJA, hogy a nő és a munkás sorsa egé­szen a szocializmus győzelmé­ig közös: mindkettőt elnyom­ták, kizsákmányolták, ahogyan írja: „a nő rabszolgává lett, még mielőtt rabszolga volt a NŐNAPI AJÁNDÉK! TAVASZI (?) MUNKALATOK EMELKEDETT AZ INFLUENZAS MEGBETEGEDÉSEK SZAMA Nem fogom elkapni tőlük a nyavalyát!... Zsoldos Sándor rajzai világon”. S ez az alárendeltsé­ge megmaradt egészen napja­inkig, hosszú-hosszú nemzedé­kek során át tartó állapot vé­gül szokássá vált, s az „átörök­lés meg a nevelés erejénél fogva” mindkét érdekelt fél „természetesnek” tartja azt. Ez az oka annak, hogy a nő még manapság is magától értetődő­nek tekinti alárendelt helyze­tét, nem könnyű megértetni vele, hogy ez méltatlan, s ar­ra kell törekednie, hogy a fér­fival egyenlő jogú, minden te­kintetben egyenlő értékű tag­jává váljék a társadalomnak. A szerző ezután sorra ve­szi a nemek közötti viszonyt az őskortól kezdve a XIX. szá­zad végéig, s kimutatja, hogy ez a viszony az emberiség ed­digi fejlődése során együtt vál­tozott egyfelől a termelési módnak, másfelől a termelt javak elosztási módjának vál­tozásaival. „Ebből következik — írja Bebel —, hogy a ter­melési és elosztási mód további változásaival változni fog a nemek közötti viszony.” Az élet teljesen igazolta Bebel megállapításait, csakúgy, mint azt, hogy a mai helyzet hosszú idők eredménye, terméke. Be­bel vizsgálódásai során az ős- közösségi társadalomból, a csa­lád formáiból indul ki, tudo­mányos alapossággal bizonyít­ja, hogy nem mindig a férfiak uralkodtak, hanem voltak olyan időszakok, amikor az anyajog érvényesült, s csak az anyagi társadalom kialakulá­sával (amikor a halászat, va­dászat, az állattenyésztés tért hódított, amikor a férfiak va­gyonra tettek szert), hajtották Igába a nőket. S ahogyan az anyagi javakat társadalmasít- ja az emberiség, úgy szabadul­nak meg a nők minden kötött­ségük alól és válnak egyen­rangúvá a férfiakkal. A KÜLÖNBÖZŐ KORSZA­KOKAT vizsgálva, elemzi a nőkérdést. Rámutat, hogy a polgári társadalomban milyen sóik akadálya van a nők egyen­jogúságának. A házasságok sem mindig az egyenlőség, a kölcsönös szeretet alapján köt­tettek. Beszél az érdekházas­ságról, a házasság megromlá­sáról, felbomlásáról, okairól, majd a prostitúciórőí, amely '% polgári, burzsöál 'társadalom terméke, s a szocializmus meg­valósulásával előbb a nyílt, majd a burkolt prostitúció is örökre el fog tűnni. A társadalom átalakítására vonatkozóan hangsúlyozza, hogy az új társadalomban Sz emberek „kölcsönösen egymá­sért fognak 'dolgozni”, „a szo­cialista társadalom kiküszöböli az érdekellentéteket”. Csak a végzett munka számít, s a nők egyenjogúak lesznek, olyan vi­szonyok alakulnak ki, ame­lyekben mindenki maga dönti el, hogy müyen foglalkozási ágban kíván dolgozni. „Addig azonban még nagyon sóikat kell harcolnia” — írja—, s ebben a férfiaknak segíte­niük kell a nőt, segíteni, hógy megszabaduljon az előítéletek­től és részt vegyen a harcok­ban. Könyvének némely megálla­pítása — közismerten — vitat­ható. Az élet sok mindent másképpen vetett fel, mint ahogyan a maga korában ő látta, de mindenhogyan jelen­tős alkotás A nő és a szocia­lizmus, amely évtizedeken át milliók olvasmánya volt, száz­ezrek tanultak belőle. NAPJAINKBAN a világ dol­gozó női igen nagy eredmé­nyeket értek el az egyenjogú­ság kivívásában. Hazánkban a nők egyenjogúságát törvény biztosítja, a társadalmi szere­pük állandóan növekszik, sok­oldalúan ki tudják bontakoz­tatni képességüket, tudásukat. Az élet minden területén meg­találjuk őket, a gazdasági, a kulturális és a társadalmi élet minden posztján. A pártban mintegy 140 ezer tisztségből 34 ezret (25 százalék) nők töl­tenek be. A termelésben részt vevő aktív munkaerő 41 szá­zaléka nő. Persze azért még sok a tennivaló, hogy a nők valóban minden területen — egyes vezető posztokon is — a férfiakhoz hasonló megbe­csülésben részesüljenek: az „egyenlő munkáért egyenlő bért” elvét mindenütt érvé­nyesítsék. August Bebel könyvének az olvasása hozzásegít bennünket, hogy ezt is megértsük. Gáli Sándor i 1 » A játékvásárlás pedagógiája

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom