Pest Megyi Hírlap, 1976. március (20. évfolyam, 52-77. szám)

1976-03-06 / 56. szám

1976. MÁRCIUS 6., SZOMBAT %Md<m A bizalmiakra támaszkodva Az EDOSZ Pest megyei bizottságának munkájáról tárgyalt az SZMT elnöksége Az Élelmezésipari Dolgozók Szakszervezetének Pest megyei Bizottsága, a választások óta eltelt időszakban a bizalmiak tevékenységének erősítését te­kintette egyik fontos feladatá­nak. A tapasztalatok szerint, a szakszervezeti bizottságok és a bizalmiak kapcsolatában je­lentős a fejlődés. Ez abban is megnyilvánul, hogy a dolgozó­kat érintő lényeges kérdések­ben a döntés előtt minden al­kalommal tőlük kérnek véle­ményt, javaslatot, amelyek fi­gyelembe vételével határoz­nak. Ezt a helyes gyakorlatot tovább kell folytatni — álla­pította meg tegnapi ülésén a Szakszervezetek Pest megyei Tanácsának elnöksége, az EDOSZ megyei bizottsága je­lentéseinek vitája során. A jelentés — melyet Barna Istvánné, a megyei bizottság titkára tejresztett elő — rész­letesen foglalkozott a válasz­tások óta eltelt időszak tapasz­talataival. A megyei bizottság­hoz tartozó nyolc iparág 13 ezer szervezett dolgozójára nö­vekvő feladatok várnak az V. ötéves tervidőszakban, mivel az ágazat a dinamikusan fej­lődők közé tartozik. Ez meg­határozza a szakszervezeti munka fő irányvonalát: nö­velni kell a dolgozók általános és politikai műveltségét, szak­mai képzettségük színvonalát. Az előrelépés megköveteli a választott testületek fokozott támogatását az érdekvédelmi és a nevelő tevékenységben. Az EDOSZ Pest megyei Bi­zottsága munkájának eredmé­nye, hogy a szakszervezeti bi­zottságok jól tervezik munká­jukat, s mindinkább gyakor­lattá válik, a vállalati szak- szervezeti tanácsok önállóan döntenek a hatáskörükbe tar­tozó kérdésekről. A jelentést a Szakszerveze­tek Pest megyei Tanácsának elnöksége egyhangúlag elfo­gadta. Egyetértett azzal a ter­vezettel is, amely a Pest me­gyei Tanács végrehajtó bizott­sága és az SZMT elnökségének együttműködési megállapodá­sát tartalmazza, melyet a ké­sőbbiek sósán a két testület együttes ülésén hagynak majd jóvá. Óvári Miklós látogatása Szegeden Óvári Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára pénteken Szegeden tett láto­gatást. Délelőtt a Csongrád me­gyei pártbizottság épületében tartott megbeszélésen dr. Ta­mási Mihály, a megyei párt- bizottság osztályvezetője ismer­tette Csongrád megye műve­lődéspolitikai helyzetét A Politikai Bizottság tagja ezután felkereste a szegedi Juhász Gyula Tanárképző Fő­iskolát. A helyi párt- és KISZ- szervezet, a tanszékek képvi­selői részletesen ismertették a tanárképzés korszerűsítése ér­dekében tett intézkedéseket. Óvári Miklós délután Ópusz­taszerre utazott, s megismerke­dett az ottani nemzeti emlék­park létrehozásával kapcsola­tos tervekkel, a szeri monos­tor feltárására irányuló régé­szeti ásatások eredményeivel. A Politikai Bizottság tagja ezután a Csongrád megyei pártbizottság oktatási igazga­tóságán tartott aktívaülésen ismertette a párt kulturális politikájának időszerű kérdé­seit Két községben egyszerre Közös vízműtársu'al alakul Üllőn és Gyomron A közelmúltban minden ül­lői és gyömrői családhoz be­kopogtattak e két nagyközség közös vízműtársulátának szer­vező bizottságától. A látogatók mindenütt hangsúlyozták, va­lamennyiük "közös érdeke, hogy mindkét helységben egészséges, vezetékes ivóvízhez jussanak, belátható időn belül a lakók. S habár a gyömrőiek- nek csaknem 80, az üllőieknek 70 százaléka csatlakozott már a társuláshoz, néhány kérdés még tisztázatlan maradt. Kételkedők Azok, akik eddig még nem léptek be, többnyire azt han­goztatták: itt a kút az udva­rukban,- motorral szívatjuk a vizet, minek gyalogoljunk ak­kor az utcai közkútig? Egy másik ellenvetés így hangzott: csak akkor érdemes csatlakoz­niuk, ha beköthetik a házak­hoz a vezetéket. Erre azonban, a kétkedők szerint — úgysem lesz mód. S végezetül megfo­galmaztak olyan véleményt is, hogy nem értik, miért kell az üllőieknek kevesebb hozzájá­rulást fizetniük. Alakuló közgyűlés A felmerült problémák tisz­tázásáért felkerestük Garam- völgyi Istvánt, a gyömrői nagyközségi tanács elnökét. Érdeklődésünkre elmondta, azért nem tudtak minden kér­désre pontos választ adni, mert a szervezés még tavaly kezdő­dött, s akkor még a házakhoz kopogtatók sem rendelkeztek több információval. Ma vi­szont már egy sor korábban még tisztázatlan dolog meg­oldódott. A szervezés végső periódusához érkezett. A tanácselnök tájékoztatása szerint Gyömrő és Üllő köz­ségek közös vízműtársulata március 13-án tartja alakuló közgyűlését. A társulat tag­jait küldöttek képviselik. Ek­kor választják meg a vezetősé­get, s rögzítik a szervezeti sza­bályzatot. Sikeres kutatófúrások Elképzeléseik szerint ez év második felében megkezdőd­nek a munkálatok. Ennek azonban feltétele, hogy a tár­sulat legkésőbb május 31-ig hivatalosan is adjon megbí­zást a majdani kivitelezőnek, a Pest megyei Víz- és Csator­namű Vállalatnak. A tervek már elkészültek, s eszerint öt év alatt kell megépíteni a szükséges vezetékrendszere­ket. Biztosít-e a környéken a föld mélye elegendő vizet az elképzelések valóraváltásához? Garamvölgyi István közölte: természetesen igen, hiszen az elmúlt öt esztendő alatt sike­res kutatófúrások voltak Gyomron. Az eddig „feltárt” hat kút a kezdeti induláshoz mindenképpen elegendő lesz, de ugyanitt, a korábbi kutatá­sok színhelyén 1985-ig elegen­dő vízmennyiséget rejt a föld. S további tartalékterületeket jelöltek ki Üllőn. A vezeték- rendszerek teszik lehetővé, hogy Gyömrőről Üllőre jusson a víz. Közkutas hálózatot épí­tenek, ami annyit jelent, hogy a vízért 150 méternél többet Senkinek sem kell gyalogolnia. A vízmű a gyömrői Lekgyel utcában épül fel. a 31-es mű­úton túli dombon pedig két, egyenként ötszáz köbméteres víztározó medencét létesítenek. A beruházás teljes értéke — az 1974-es építőanyagárak sze­rint számolva — 123 millió fo­rint. Ehhez a jogszabályok ál­tal előírt állami támogatást kapnak, s a társulat tagjainak tíz éven át — kamatmentesen — havi 110 forintot kell fizet­niük. Szó sincs tehát arról, hogy egyik vagy másik nagy­község lakói többet, vagy ke­vesebbet fizetnének. A havi hozzájárulási költség minden társulati tagra egyformán és ugyanolyan mértékben vonat­kozik. Ami a további aggályokat illeti, erre vonatkozólag Ga­ramvölgyi István megemlítet­te: nem felel meg a valóság­nak az a hír sem, hogy a ge­rincvezetékről nem lehet házi bekötéseket csinálni. De a sor­rendet meg kell tartani: elő­ször a vezetékrendszereket kell megépíteni — ez nem kis mun­ka — s csak azután lehet to­vábblépni. A házi bekötésekre vonatkozó engedélyeket a Pest megyei Víz- és Csatornamű Vállalat bírálja el. Sorrend szerint S mi vár azokra, akik nem lépnek a társulatba? Tudva­levő: az idevonatkozó rendelet szerint, ha a lakosok — fo­gyasztó egységek — több mint ötven százaléka belép, akkor a többieket határozatilag köte lezni lehet a hozzájárulási díj megfizetésére. De nekik már nem tíz év alatt kell megfizet­niük az előírt összeget, hanem az építkezés megkezdésétől a befejezéséig számított idő szak alatt, s legfeljebb három egyenlő részletben. S végezetül még egy fontos dolgot közölt a tanácselnök, el­sősorban az üllőiek megnyug­tatására. Ezek szerint a víz­szolgáltatás mindkét községben egyszerre, ugyanabban az idő­ben indul majd meg. F. G. A közúti járműprogramróitájékozódott a Pest megyei képviselőcsoport A IV. ötéves tervben Pest megyében az alkalmazottak számának növekedése megha­ladta a munkásokét. Az ezer munkásra jutó alkalmazottak száma az iparban 7—8, az épí­tőiparban 20 százalékkal emel­kedett az elmúlt öt évben. Az országosan is hasonló ten­dencia megállítására, a munka hatékonyságának ösztönzésére a Minisztertanács 1974-ben ha­tározatot hozott. A kormány döntése nyomán tett intézke­déseket s azt követő változá­sokat elemezte tegnapi ülésén a megyei Népi Ellenőrzési Bi­zottság, 11 Pest megyei üzem­re kiterjedő vizsgálatról beter­jesztett jelentés alapján. Megállapította a bizottság, hogy a kormányhatározat meg­jelenése óta számos olyan intézkedés született, mely korlátozta az alkalmazotti létszám növekedését, s igyekezett feltárni a haté­konyság növelésében rejlő tar­talékokat. Mindezek ellenére a minisztertanácsi döntés szelle­mének átfogó érvényesítésében még jelentős a lemaradás. Amint a vizsgálat is rámu­tatott, a célszerű létszámgaz­dálkodás egyik fontos feltétele a megalapozott tervezés. An­nak ellenére, hogy a vizsgált megyei vállalatok az alkalma­zotti munkakörökre általában konkrét teljesítménytervet, il­letve követelményrendszert nem dolgoztak ki, néhány gaz­dasági egység kísérletképpen már megtette a kezdeti lépé­seket bizonyos funkciókhoz a normatívák kidolgozására. Csendes február Szabad kapacitás a vasútnál A vasút teljesítette eddigi áruszállítási tervét, a tavalyi hasonló időszak teljesítmé­nyétől azonban messze elma­radt — állapította meg a MÁV most elkészült gyorsjelentése, amely elemezte az idei első két hónap fuvarozási ' ~'yze- tét, tapasztal tait. A vasúton januárban és februárban összesen 20,4 mil­lió tonna árut továbbítottak A februári teljesítmény — an­nak ellenére, hogy a hón-p egy nappal hosszabb volt — a tavalyi 10,3 millió helyett csak 9,6 millió tonna volt. En­nek megfelelően a korábbi évekhez képest csendes feb­ruárt zártak, olyan hónapot, amikor — hosszú idő óta elő­ször — nem volt kihasználva a vasút kapacitása. A fuvarozás nagyobb ará­nyú csökkenése a forgalom összetételének változásával, el­sősorban a vasút által befo­lyásolhatatlan nemzetközi szállítások, a tranzit-, vala­mint az export-import fuva­rozások csökkenésével függ össze. Ezenkívül erősen mérsék­lődött a belföldi árumoz­gatás is. Jellemző erre, hoy két hó­nap alatt a statisztika szerint minden kért vagont kiállított, minden igényt ki tudott elé­gíteni a MÁV. A szállítások csökkenése magyarázható az új tervidőszakba való átme­nettel, az utóbbi ével 'hez ’ i- pest kedvezőtlen februári idő­járással, amelynek idéz­tében az ilyenkor legnagyobb mennyiséget jelentő kő-, ka­vicsszállítmányok befagytak. Az is igaz, hogy februárban volt egy többletnap, de ez ép­pen vasárnapra esett, amikor általában kevésbé veszik igénybe a vasutat; a tavalyi­hoz képest 15 százalékkal csökkentek a vasárnapi rako­dások az elmúlt két hónap­ban. A kapacitás egyenletes ki­használása érdekében az el­múlt időszakban szorgalmazta a MÁV az előszállásokat, tonnánként 8—15 fcrint kedvezményt adott egyebek között - kő-, kavics- és kohósalak-szállítmányokra Az előszállítási kedvezmény még márciusban is érvényes Egyébként is ki kell használ- niok a fuvaroztatóknak er‘ a hónapot is, mert az e'ső ne- gvedévben elmaradt szállttá sokra később — sm-'kor erő­teljesebb lesz a nemzetközi, s megnövekszik a belföldi for­galom is — már ’-éptelen lesz vagont adni a MÁV. Ellentmondásos képet mutat a létszámgazdálkodás szervezé­si oldala. A kormányhatáro­zat értelmében a legtöbb he­lyen ugyan módosították, felülvizsgálták a vállalati szervezeti szabályzatokat, ügyrendet, — de változó eredménnyel. Az ikladi Ipari Műszergyárban felmérték az alkalmazotti munka hatékonyságát, a Nagy­kőrösi Konzervgyárban igaz­gatói utasításban rendelték el, hogy a termelés növelésével járó adminisztrációs munka- többletet nem lehet létszám- emeléssel ellensúlyozni. A me­gyei Közúti Építő Vállalat új ügyrendszabályzata egyszerűsí­tette az egyes adatszolgáltatá­sokat. A jó példák ellenére az üzemekről mégsem mondható el egyértelműen, hogy a szer­vezési változások lényegi eredményt hoztak. Ugyanis se­hol nem törekedtek céltudato­san az alkalmazotti munka ésszerűsítésére, egyszerűsítésé­re, a munkaidő gazdaságosabb kihasználására. A jelenlegi szabályzatok mindezt a jövő feladatai közé sorolják. A különböző szervezési in­tézkedések bevezetése általá­ban az alkalmazotti létszám emelkedésével jár. Persze, alapvető kérdés, hogy az emel­kedést mi indokolta. Természe­tes ugyanis, hogy új termelési ágak, szolgáltatások bevezeté­se nem képzelhető el új mun­kaerő foglalkoztatása nélkül. A Pest-vidéki Postaigazga­tóság vezérigazgatósággá szer­vezése, feladatkörének kiter­jesztése, a Forte gyár eseté­ben a budapesti mintabolt és a színes labor megnyitása, a váci HAGY-ban a piaci hely­zet változásához igazodó keres­kedelmi főosztály létrehozása — mind-mind indokolják a több alkalmazottat. Ugyanak­kor az ikladi Ipari Műszergyár­ban a vezérigazgató mellett három új igazgató kinevezé­sét, az újonnan szervezett há­rom főosztályt és hat osztályt — a népi ellenőrök véleménye szerint — a jelenlegi felada­tok nem, legfeljebb a távlati elképzelések realizálása teszi szükségessé. A hatékony munkának alap­vető személyi és tárgyi fel­tételei vannak. Az egyik ilyen a dolgozók megfelelő szak- képzettsége. Bár a képzettségi színvonal folyamatosan emel­kedik, sok vállalatnál még sokan nem rendelkeznek a munkakörük betöltéséhez szükséges végzettséggel. Az IMI-ben a 735 műszaki és adminisztratív dolgozóból 175- en, a Pestvidéki Postaigazga­tóságnál 547 alkalmazott közül 145-en, a Forte-ban 361-ből 96- an csak az általános iskolát végezték el. A fenti adatok el­lenére biztató, hogy mindenütt ösztönzik a tervszerű tanulást, így fokozatosan minimálisra csökkennek a képzettségi hiá­nyok is. A tárgyi feltételeket vizsgál­va kitűnt, hogy a vállalatok ellátása például az ügyvitelt segítő kisgépekkel szinte opti­mális. Elmaradás az úgyneve­zett középteljesítményű gépek alkalmazásában tapasztalható. A népi ellenőrök az admi­nisztrációt sokszor feleslegesen terhelő adatszolgáltatási köte­lezettségek alakulását is vizs­gálták. Megállapították, hogy az új statisztikai törvény nem gyarapította a feladatokat, de egyéb, sokszor párhuzamos infor­mációigények jelenkezése mégis növelte a túlter­helést. A NEB álláspontja szerint az adatszolgáltatások ésszerű ko­ordinációjával az irányító szervek hozzájárulhatnak a feszültségek csökkentéséhez. M. J. Kisdruhdz nyílt Cegléden Pénteken délután megnyílt Cegléden a Szabadság téren az újjáépített divat-, rövid- és kö­töttáru kisáruház. A Pest me­gyei Ruházati Kiskereskedelmi Vállalat három és fél hónap alatt építette át az új kereske­delmi egységet, amely egy­millió forintba került, alapte­rülete háromszáztizenhat négy­zetméter. A nyitáskor négy­milliós árukészlet várta a vá­sárlókat. Koppány György felvétele* i i Kielégítő a kisgépesítés Törekvések a hatékonyság emelésére Tennivalók a kormányhatározat átfogó érvényesítésében igazgatója egészítette ki. AZ eredményekről elmondotta, hog-' amíg 1971-ben 3 mil­liárd forint volt a gyár ter­melési értéke, addig az elmúlt évben ez az összeg 8 milliárd forintra emelkedett. A válla­lati nyereség ez idő alatt 200 millióról 727 millióra nőtt. A termékszerkezet változásából adódó gondokat illetően meg­említette: csak ebben az esz­tendőben négyszáz munkás át­képzésére kerül sor, elsősor­ban forgácsolókból képeznek majd hegesztőket az idén. A beszámolókat kővetően S. Hegedűs László tájékoztatta a képviselőket az országgyűlés tavaszi ülésszakának tervezett munkaprogramjáról. A tájé­koztató után a megye ország- gyűlési képviselői gyárláto­gatás keretében ismerkedtek a I Csepel Autógyárral. I —P— 1 tékelve, arról szólt, hogy a közúti járműgyártás túljutott az átállás éveinek nehézsé- ■ gein, s ma már mindhárom nagyüzem távlatai igen biz­tatóak. A Csepel Autógyár fő profilja a padlóváz és a szer­vokormány gyártása mellett a mechanikus sebességváltó gyártásának erőteljes fejlesz­tése, amelyet a későbbiek so­rán az automatikus sebesség­váltók gyártása vált fel. E termékekből 1985-ben már ! mintegy húsz-huszonkét ezer darab készül, magyar—szov­jet kooperációban. A Csepel Autógyár e program kereté­ben harminchatféle alkatrészt készít. A miniszterhelyettes nagy érdeklődéssel kísért beszámo­lóját Homoródi Andomé, az MSZMP Pest megyei végre- I hajtó bizottságának tagja, a I Csepel Autógyár gazdasági Tegnap délelőtt a Csepel Autógyárban ülésezett az or­szággyűlési képviselők Pest megyei csoportja. A tanácsko­záson részt vett Kovács An- talné, a Hazafias Népfront Pest megyei Bizottságának titkára is. Az ülést S. Hegedűs Lász­ló, a Hazafias Népfront Or­szágos Tanácsának titkára, a megyei képviselőcsoport el­nöke nyitotta meg, majd meg­hívottként Betlej Sándor ko­hó- és gépipari miniszterhe­lyettes a közúti járműprog­ramról tartott tájékoztatót. Elmondotta, hogy a gép­iparon belül jelentős a köz­úti járműgyártás szerepe, a gépipar termelésének mint- egv a negyedét teszi ki. Ezen lényegében három nagy vál­lalat, a győri Magyar Vagon- és Gépgyár, az Ikarus és a Csepel Autógyár osztozik. Az elmúlt időszak munkáját ér-

Next

/
Oldalképek
Tartalom