Pest Megyi Hírlap, 1976. március (20. évfolyam, 52-77. szám)

1976-03-05 / 55. szám

MINDIG TELE VAN A RAKTÁR Két falunak is elegendő Szada és Veresegyház között az út bal oldalán gondosan döngölt földút kanyarodik egy betonlábazaton álló épülethez. A kapun felirat hirdeti; min­denféle járművel tilos a behaj­tás, s a látogatónak a cigaret- tázás is. A terjedelmes épület­ben mindössze egy ember dol­gozik több mint ezer 15 ki­lós gázpalack társaságában. A tágas, korszerű gázcseretelepet az elmúlt esztendő végén nyi­totta meg a két falu számára a Gödöllő és Vidéke ÁFÉSZ. — Nagyon jó kis telep ez, egészen más, mint a régi volt — mondja Antal László, a pa­lackok felelőse. — Milyen az ellátás? — Most is tele a raktár, előbb ment el a kocsi. A Ti­szántúli Gázszolgáltató Válla­lat rendszeresen cserél, eddig még csak egyszer, egy fél na­pig fordult elő, hogy nem tud­tam teli palackot adni — foly­tatja a telepvezető. — Ez szil­veszterkor volt, amikor az egész környék, még néhány Nógrád megyei falu népe is idejött gázért. — Hogyan alakult a forgal­ma? — A régi helyen — lapozgat­ja kimutatását Antal László — öt. és kilencezer forint között mozgott az ötnapos bevétel. Itt nem ritka a 13 ezer forint sem, sőt gyakran forgalmazok 18— 19 ezer forintot is. — Mikor jönnek legtöbben? — Szombaton. Hét végén 140—150 palackot is kiadok, a többi napokon 30 és 60 közötti mennyiséget. — Mind a két faluból járnak ide? — Inkább csak Veresegyház­ról. Szadán még a régi módon házhoz szállítják a palackokat. De gondolom ez nem lesz vég­leges, mert kitelik ebből a készletből a szadaiak szükség­lete is. A Gödöllő és Vidéke ÁFÉSZ gázcseretelepe a szövetkezet 51-es egysége. A táncterem nagyságú tárolóhelyiségben ka­tonás rendben sorakoznak a szürke fémtestek, közöttük ut­cák vezetnek. A terem bal ol­dalán színes fölirat hirdeti: üres palack. Alatta mindössze négy várakozik elszállításra. Ezen a részen vannak a közü- letek által használt óriás 33 és 22 kilós tartályok. Rövidesen megjelennek a telepen a pa­lackcsalád legapróbb tagjai is. ] A kirándulószezon idejére cse- ' rélnek majd fél- és kétkilós turistapalackokat. A telep kor­szerűen felszerelt, ezért ter­vezik, hogy a kis tartályokat helyben fogják tölteni. Veresegyház és Szada közös gázcseretelepének felépítésén ötszázhetvenen dolgoztak, tár­sadalmi munkában. A Gödöllő és Vidéke ÁFÉSZ által fönn­tartott telepen egyidőben ezer palackolcat tudnak tárolni,/ s ebből bőven jutna a szadaiak- nak. Ö E. Pedagógusok egymás közt Film a szocialista nevelésről A szadai és a veresegyházi nevelőtestület tagjai részére izgalmasnak ígérkező prog­ramra kerül sor március 8-án, szombaton délután fél négy­kor. A veresegyházi filmszín­házban levetítik a pedagógu­sok részére a Balázs Béla Stú­dió rendezésében készült A szocialista nevelésért című filmsorozat első részét. A film- bemutatót vita követi, melyen részt vesz a film egyik alkotó­ja is. * Anyakönyvi hírek Született; Rideg József és Katona Rozália: Mária, Po- vázsony László és Ötvös Má­ria Magdolna: Botond, Kocsis Tamás Sándor és Lukács Ág­nes: Nándor Tamás, Pataki István és Balázs Anna Má­ria: Dóra, Fehér József és Hrágyel Margit: László, So­mogyi János és Jászai Mária Ilona: Brigitta, Pirók Károly és Mészáros Erzsébet: Rita, Vidák László és Barkóczi Va­léria: Anasztázia, Lakatos Bé­la és Bangó Mária: Béla, Bili­ké Sándor és Sidó Éva Edit: Szabolcs, Megellai Ferenc és Zsiák Ilona: Ferenc, Lantosi László és Kamhal Erika: Zol­tán, Szűcs János és Kori- csánszky Mária Stefánia: At­tila, Ignéczi Barnabás és Pin­tér Erzsébet: Zsolt, Pesti Já­nos és Cendur Rozália: Mag­dolna, Kovács István és Szen­ti Erzsébet: Erzsébet, Köteles Lajos László és Kiss Anna: Andrea, Kalmár József és Ka­lina Ágnes: Ildikó, László Mi­hály és Győri Ilona: Tünde, Juhász Sándor és Hunyás Mária Erzsébet: Zoltán, Ko­csis Miidós és Kalmár Márta Éva: Miklós, Balog Ferenc és Pusztai Mária: Nóra, Lajtai László és Tóth Veronika Ilo­na: Zsófia, Urbán András Ist­ván és Herédi Anna: Andrea: Sebestyén János és Bajnóczi Ilona Margit: Attila, Morvái György Mihály és Hasznosi Erzsébet: Katalin, Baranyi Jó­zsef és Rácz Ilona: Teréz, Ra­fael András és Kanalas Te­rézia: Piroska, Laki József és Kovács Irén: József, Radics Sándor és Nagy Julianna: Sándor, Angyal László és Farkas Erzsébet: Zoltán, Szá- deczki József és Burzuk Kata­lin: Ildikó Katalin, Gödör Jó­zsef és Tóth Ilona: Anita. Névadót tartott: Fata Imre és Pálffi Márta: Márta. Házasságot kötött: Iloffer István és Béres Zsófia, Görbe Antal Gábor és Tóth Margit, Tóth István és Katona Márta, Horváth István és Bartus Ilona. Elhunyt: dr. Palugyay Fe­renc 74 éves, Tóth Mártonné Kelemen Rozália 84 éves, Halm Sándor 77 éves, Barto- vics Károly Antalné Grmann Flóra 83 éves, Kihán János 75 éves. V w A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA III. ÉVFOLYAM, 55. SZÁM 1976. MÁRCIUS 5., PÉNTEK A közérdekű bejelentések nyomában Nyílt várospolitika - és tájékozódás Kevesebb a panasz az utakra, több az ellátásra Azt hiszem, Gödöllő egyet­len lakójának sem okoz gon­dot, mit is tegyen, ha vala­milyen hiányosságot észlel közvetlen lakókörnyezetében, utcájában, vagy bárhol má­sutt, mondjuk a buszmegálló­ban. Panaszt, bejelentést tesz. Ennek megvannak a módjai, sőt fórumai is. Ettől kezdve la­kosunk észrevétele élni kezd, foglalkoznak vele a városi ta­nács valamelyik osztályán, ő maga pedig hivatalos választ is kap a későbbiek folyamán. Tehát a panasz, a bejelentés, a közérdekű észrevétel nem vész el. Ismétlődő kérések Egyszer azt írtuk: Gödöllő a bejelentések városa. Ezt a meg­állapítást ma is nyugodtan fenntarthatjuk, hiszen váro­sunkban talán valójában aktí­vabbak a lakosok, minit má­sutt, s minden lehetőséget ki­használnak, hogy szóvá tegye­nek valamit Ez is volt egyik oka annak, hogy a városi ta­nács minden esztendőben meg­újítja a várakozáson felül be­vált és rendkívül hasznos 20 ezer forintos tanácsi alapot. Helyes is: ne csak panaszkod­junk, csináljunk is valamit. A bejelentések legnagyobb szám­ban a tanácstagi beszámolók alkalmával kerülnek felszín­re, így volt ez tavaly decem­berben is. A gödöllői városi tanács teg­napi, március 4-i végrehajtó bizottsági ülésén tűzte napi­rendjére a tavaly decemberi tanácstagi beszámolókon el­hangzott közérdekű bejelenté­sek intézését s az ezzel kap­csolatos tapasztalatokat. A tes­tület elé került jelentés tar­talmaz egy érdekes statisztikai összehasonlítást a bejelenté­sek számáról, megoszlásáról. Tavaly decemberben összesen 250 bejelentés hangzott el a tanácstagi beszámolókon, míg 1975 januárjában számuk 583, 1974-ben pedig 489 volt. Tehát legutóbb jóval kevesebben áll­tak elő valamilyen gonddal­bajjal. Bizonyára ebben is. ré­sze van a tanácstagi alapnak, amelyből azért sok-sok koráb­bi panaszt szüntettek meg — nagyrészt társadalmi munká­Négerfődek a határban Falu a völgyben Szada helységnevünkről a Rákos-monda szól, továbbá a Szilasy—Szinnyei-elmélet alap­ján álló feltevés próbálkozik jelentésének megfejtésével. Az elmélet hívei a cseh „gyümöl­csöskert” jelentésű szád szóból próbálják eredeztetni arra a „történeti alapra” hivatkozva, hogy hat és fél évszázada Zis­A lakossági szolgáltatás ellátása céljából a Gödöllői Építőipart Szövetkezet FELVÉTELT HIRDET geblnes rendszerben, az alábbi szakmákra: ASZTALOS, ÜVEGES. PARKETTÁS, PARKETT ACSISZOLO, FESTŐ ES MAZOLO. VILLANYSZERELŐ. VIZSZEBELŐ. A eebines műhelyeket Gödöllő város közoontjában kívánjuk kialakítani. Jelentkezni lebet: Gödöllő. Dózsa György ót ti.. a Munkaügyi csoportnál. ka seregének ittmaradt katonái telepedtek le, hogy gyümölcs­kertészkedést folytathassanak. A fenti nézet történetileg téves, nyelvészetileg pedig különböző jelentésű, de hasonló alakú magyar és cseh szóval van dolgunk. A Rákos-monda hőseiről már Gödöllőről szóló írásunkban szó esett. A szád, szád, száda, sza­da szó ma csak a textiles szak­mában használatos. A négyze­tes szádfa egy nyílást vesz kö­rül, ezt nevezik a négy alakú szó valamelyik változatával. Kérdés; hogy mi lehet ez a nyílás tárgyalt terepünkön. Eb­ben az esetben csak a völgy — mint nyílás — régi rokonértel­mű szava lehet. S valóban; a völgy veszedelmeket rejtő go­nosz vidék, a benne magát ki nem ismerő ember és állat szá­mára. A már korábbi cikkünk­ben említett Szád lovag ezért gonosz. A völgy azonban sok jót is tartogat az azt ismerő ember számára. A községet Horváth Lajos közlése szerint a megyei köz­gyűlések jegyzőkönyvei még Száda névvel illették. Zada, az­az Szada és Veresegyház hatá­rának egy-egy része az Ivacsok. A szadai Várdomb avagy Várhegy népi neve Berkek, en­nek a várában egy népi monda szerint Birkó nevű várúr la­kott. Több belső terület, népi nevét ismerjük a faluban, ezek közül sorolunk fel néhányat: Babosvég, Dióvég, Kistabán, Koncz-köz. Nagytabán, Báró­köz, határrészei: Boncsok, Csa- nak, Csatárok, vagy ' Csalitok, Fölösleg, Hajagós, Kismargita- hegy, Koplaldok, Kopoj-rét, Kölestető, Csücskő, Nyestes, őrhegy, Pisokmányok. A földrajzi nevek azonban nem minden esetben kötődnek egy vidékhez, amit az alábbi néhány név is bizonyít: a sza­dai határrészen találunk ugyanis Dobogókőt és Tüskevá­rat. Ez a két elnevezés valósá­gos jellegzetességet takar, nem úgy, mint a Négerfődek. A legsilányabb határrészt ‘ hívták így, egy régi földbirtokos ra­gadványneve alapján. Gödöllő és Szada közös ha­tárrésze a Pazsak, ahol a nép­monda gazellái, kőszáli kecskéi tenyésztek. Gödöllő felé esik a Pazsaki rét, Szadára a Pazsaki dűlő és a Pazsakvölgy. D. J. val — maguk a lakosok. Bi­zonyítja ezt az is, hogy lénye­gesen csökkent az útépítéssel, az útjavítással és járdaépítés­sel kapcsolatos bejelentések száma. Ugrásszerűen sole vi^ szont a lcereskedelmi ellátás­sal foglalkozó észrevétel, ez vi­szont a város arculatának át­alakulásával, az üzletek meg­szüntetésével, elbontásával, il­letve áthelyezésével magya­rázható. A végrehajtó bizottság elé került jelentés kiemeli, hogy több témakörben esztendők óta — sok esetben alaptalanul ■— ismétlődnek a kérések, a ja­vaslatok. Ezek közül való pél­dául, hogy a város hét pontjá­ra kémek már hosszú idő óta nyilvános segélykérő telefont, kérik a villanyhálózat fejlesz­tését, az ivóvíz bevezetését, a vízelvezetés megnyugtató ren­dezését. Hasonlóan visszatérő panasz néhány üzlettel kapcso­latos hiányosság, továbbá a köztisztaság helyzetének meg­oldatlansága. A tanácstagok szerepéről... Ezúttal nem térünk ki egyes panaszok, gondok ismertetésé­re, ahogyan korábban tettük, hanem — akár a végrehajtó bizottság is — néhány általá­nos gonddal, szemlélettel fog­lalkozunk, amelyek megvilá­gítják a bejelentések többsé­gének indítóokait. Gányi Zoltán, a városi ta­nács elnökhelyettese elmond­ta, hogy a bejelentéseit többsé­ge túlzott, megalapozatlan, s a jelek arra mutatnak, hogy a bejelentő nem jutott el odáig, hogy a város egészének érde­keit, vagy éppenséggel csak a tanácstagi körzet fejlődési szempontjait figyelembe ve­gye. Sajnos a bejelentéseit többsége ilyen, vagyis egyér­telműen — hogyan is lehet találóan megfogalmazni — személyes indítékú. Elhangzott az is, de a jelentés is magá­ban foglalja, hogy némelyik ta­nácstag meglepő tájékozatlan­ságot árult el a város ügyeivel kapcsolatban, így sok olyan bejelentés is eljutott a városi tanácshoz, amelyet a tanács­tag a helyszínen, a beszámoló alkalmával is megválaszolha­tott, elutasíthatott volna. A tanács a nyílt várospoliti­ka híve, céltudatosan, követke­zetesen szervez különböző fó­rumokat, réteggyűléseket azért, hogy minél többen meg­ismerhessék a településfejlesz­tési elképzeléseket, a gondokat, s azokat a nehézségeket, ame­lyek megoldásában a város ve­zetői a lakosság, vagy éppen az üzemek, intézmények segítsé­gét várja. Gondoljunk például a városfejlesztési tervpályázat nyilvános bemutatóira, ahol ki-ki elmondhatta véleményét, ■javaslatait. Persze, ezeken a rendezvényeken nem volt min­dig megfelelő a résztvevők száma. Márpedig nem ele­gendő- az információáramlás, megfelelő érdeklődés is szük­séges! A tájékozatlanság ta­lán éppen oda vezethető visz- sza. hogy néhányan csakis a közvetlen lakókörnyezet gond­jai iránt érdeklődnek, ha álta­lános szempontokról, várospo­litikai irányelvekről esik szó, „nem figyelnek oda.” Holott ez az elsőrendű szempont, amibe kötelezően belehelyezendők a közérdekűnek mondott beje­lentések is. Ami kívül esik, azokat már a helyszínen el kell utasítani, mert irreálisak. És szólhatnánk még — minek köntörfalazni — a megoldha­tatlannak tűnő városi gondok ról is, amelyeket ugyancsak illik ismerni. Az idén is lesz nagytakarítás A decemberben elhangzott bejelentések többségével kap csőlátás válaszokat a városi tanács illetékes osztályai már postázták a bejelentőknek. A végrehajtó bizottság a be­jelentések rugalmasabb keze­lése, továbbá a tanácstagok jobb tájékoztatása érdekében határozatokat hozott. Elhatá­rozták azt is, hogy Gödöllőn ebben az évben is megrende­zik az úgynevezett nagytaka rítási akciót, amelynek „fővéd­nöke” a Városgazdálkodási Vállalat, s természetesen nagy segítséget adhatnak a város üzemei, vállalatai, intézményei is. ahogy ezt korábban is tet­ték. A város közvilágítási, sze­métszállítási gondjaira, továb­bá a segélykérő telefonállomá­sokkal kapcsolatos bejelenté­sekre, illetve gondokra la­punkban a közeljövőben visz- szatérünk. Fehér Béla Nyereséget oszt a gödöllői ÁFÉSZ Termelési tanácskozás az aulában A Gödöllő és Vidéke ÁFÉSZ dolgozói részére március 8-án, hétfőn délután öt órakor ter­melési tanácskozást tart. Az Agráltudományi Egyetem au­lájában rendezendő összejöve­telen Magyaróvári Pál, a szö­vetkezet elnöke számol be az 1975-ös év gazdasági eredmé­nyeiről, s a IV. ötéves terv tel­jesítéséről. Tájékoztatja a dol­gozókat az 1976. évi, azaz V. ötéves tervre szóló célkitűzé­sekről. Ez alkalommal kerül sor a nyereségrészesedés kifi­zetésére. Vagyonvédelem az állomáson A gödöllői MÁV-állomás pártalapszervezetének február végi taggyűlésén Dobos István állomásíőnök számolt be az el­múlt esztendei tervteljesítés­ről. Kitért az állomás és a szállíttató felelő kapcsolatára, s volt, alá bírált, volt, aki di­csért. Elismeréssel szóit viszont a rendőrség munkájáról. Isme­retes, hogy a vasút — ahogy mondják — veszélyes üzem, s nagy feladat is hárul rá. A szállítások során nemcsak a személyi biztonságra kell gon­dot fordítani, nagy figyelmet követel a társadalmi tulajdon védelme is. E feladatnak a vasutasok maguk nem tudná­nak maradéktalanul eleget tenni, örvendetes, hogy az utóbbi időben, egyre több a rendőr járőr az állomáson, a vasút környékén. A pártalapsaervezet második félévi munkatervének elkészí­tése során felkéri a rendőrsé­get, hogy képviselőjét küldje el arra a taggyűlésre, amikor ( a társadalmi tulajdon vedel-1 mével és az utazóközönséggel való kapcsolattal foglalkoznak. Cs. J. Tudnivalók a beiratásról Személyi igazolvány vagy anyakönyvi kivonat Minden tanköteles korba lé­pő gyermeket, aki 1970. szep­tember 1. és 1971. augusztus 31-e között időben született, a szülők (gondviselők) kötele­sek március 11-én, 12-én és 13-án a lakása szerinti körze­tileg illetékes általános iskolá­ba beíratni. Március 11-én és 12-én 8— 12, illetve 14—18 óra között, 13-án 8—12 óráig. A beiratko­záshoz a szülők személyi iga­zolványa vagy a gyermek szü­letési anyakönyvi kivonata alapján történik. A körzetek beosztása: Petőfi Sándor általános iskola: Sza­badság u„ Petőfi Sándor u., Bajcsy-Zs. u, Röges u„ Arany János u„ Blaha út végig. Imre úti általános iskola: Petőfi Sándor u. rendelőintézet felőli oldala, Bajcsy-Zs. u., Kazinczy u., Dózsa György u„ Táncsics Mihály u. közötti terület. Illés István úti általános iskola: Arany János. Babati, Antal- hegyi, Szabadság út—Fenyves köz. Légszesz utcai általános iskola: a 3-as főúttól az állo­más felé lakók. SPORT -l- SPORT + SPORT -+- SPORT Tornaverseny Kistarcsán összesen hét általános iskola küldte el járásunkból legjobb tornászleányait a járási általá­nos iskolai sporttanács és a já­rási úttörőelnökség által ren­dezett gödöllői járási torna­versenyre, Kistarcsára. A versenyen hatvan kislány mutatta be talajgyakorlatát és szekrényugrását. A küzdelem öt órán át tartott, s a legjobb teljesítményt a túrái általános iskola leányai nyújtották, hi­szen valamennyi évfolyamban ők szerezték meg az arany, és ezüstjelvényeket. A győztes tú­rái pajtások edzője Lendvai Márton testnevelő tanár. Ezek után lássuk az eredményeket. V. osztályosok: 1, Hámori Csilla, 2. Tóth M. Judit, mind­ketten turaiak, 3. Paszinger Mária, Veresegyház. VI. osztá­lyosok: I. Mihalik Tünde, 2. Tóth Erzsébet, mindketten tu­raiak, 3. Tóth Erika, Kistafcsa. VII. osztályosok: 1. Csorba Ilo­na, 2. Dolányi Katalin, mind­ketten turaiak, 3. Liptai Éva, Kistarcsa. VIII. osztályosok: 1. Tromposch Zsuzsa, 2. Csorba Márta, mindketten turaiak, 3. Barna Judit Kistarcsa. T. P. Hámori Csilla, a verseny legfia­talabb résztvevője, aki megnyerte az ötödikesek versenyét» t i

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom