Pest Megyi Hírlap, 1976. március (20. évfolyam, 52-77. szám)

1976-03-05 / 55. szám

1976. MÁRCIUS 5., PÉNTEK U&hw Megalakult a Hazafias Népfront Pest megyei pdaság- és társadalompolitikai bizottsága A Hazafias Népfront — mint az egész magyar társadalmat átfogó politikai mozgalom — egyik fontos hivatásának te­kinti a Magyar Szocialista Munkáspárt XI. kongresszusán meghatározott gazdaságpoliti­kai célok elérését. E feladat sikeres teljesítését kívánja elő­segíteni a Hazafias Népfront Pest megyei gazdaság- és tár­sadalompolitikai bizottsága, amely Kovács Antalné megyei titkár elnökletével tegnap megtartotta alakuló ülését. Az új bizottság munkájának eredményessé tétele érdeké­ben Pest megye különböző in­tézményeinek, vállalatainak szakembereit kérték fel köz­reműködésre. Feladata som­másan — mint azt a megyei Rostás István köszöntése Rostás Istvánt, a párt és munkásmozgalom régi harco­sát, a Magyar Vöröskereszt al- elnökét 70. születésnapja al­kalmából az MSZMP Köz­ponti Bizottsága levélben kö­szöntötte. A Központi Bizott­ság üdvözletét Óvári Miklós a Politikai Bizottság tagja, a KB titkára adta át. A Hazafias Népfront Orszá­gos Tanácsa Rostás István­nak, a Magyar Szolidaritási Bizottság alelnökének, a chi­lei akcióbizottság elnökének a népfrontmozgalom kitüntető jelvényét adományozta. A ki­tüntetést csütörtökön a Belgrád rakparti népfront­székházban Kállai Gyula, az MSZMP KB tagja, a HNF OT elnöke nyújtotta át. Az ünne­pélyes aktusnál jelen volt Sarlós István, az MSZMP PB tagja, a HNF OT főtitkára. Operációkutatás Gödöllőn Számítástechnika a mezőgazdaságban • • Ötéves vállalati tervet készít a számítógép 1974-ben szocialista együtt- I kezet, milyen technológia és működési szerződést kötött a | milyen géppark a legjövedel­Gödöllői Agrártudományi Egyetem és a Pest megyei Ta­nács végrehajtó bizottsága. „Pest megye dinamikusan fej­lődő mezőgazdaságában a ter­melőerők fejlesztése megköve­teli a tudomány és a technika eredményeinek sokoldalú al­kalmazását — mondja egyebek közt az a dokumentum. — Az egyetem vállalja a Pest megyei termelőszövetkezetek gazda­ságelemzésének elvégzését, kö­zéptávú fejlesztési terveik el­készítését... A két szerv külö­nösen fontosnak ítéli, hogy a gazdasági döntések és terme­léstechnikai eljárások megala­pozásában alkalmazásra kerül­jenek a korszerű gazdasági­matematikai módszerek, elekt­ronikus számítógépek, rend­szerszervezési, informatikai és vezetési ismeretek ... Az egye­tért! a feladatok végrehajtására operációkutatási csoportot hoz létre...” Hogyan készül? A hat agrármérnökből álló csoport az egyetem mezőgaz­dasági-számítástechnikai kuta­tásainak irányítója, Tóth József professzor, a statisztikai tan­szék vezetőjének irányításával tavaly alakult meg. — Kutatásunk célja, a mező- gazdasági nagyüzemek terve­zésének és a terméshozamukat lényegesen befolyásoló dönté­seknek a megalapozása — mondja. — A termelés haté­konyságának növelése érdeké­ben keresünk modem számító- gépes módszereket. A kutató­munka jelentősen előrehaladt és közel járunk ahhoz, hogy a mezőgazdasági nagyüzemek teljes tervezési folyamatát szá­mítógépre vigyük. — A szövetkezetek, állami gazdaságok számára ötéves — középtávú — terveket készí­tünk. Helyzetelemzésünkben elsőként a szövetkezet vagy gazdaság természeti és közgaz­dasági adottságait tárjuk fel. Ezt követően készül a keret­terv. Ez tartalmazza a lehető­ségek szélső értékeit. Például már itt eldől, milyen növénye­ket termeszthetnek, milyen állatokat tarthatnak, milyen terméshozamok érhetők el a vizsgált szövetkezetben. — A munka harmadik lépé­se, hogy — ágazatonként több változatban — termeléstechno­lógiai terveket készítünk. Eb­ben a fázisban dől el, hogy például egy növény termelése során milyen munkaművelete­ket, milyen erő- és munka­gépekkel, mikor lehet végezni. Az egyes változatok esetében azt is vizsgáljuk, hogy mekko­ra ráfordítást igényelnék, mek­kora termelési értéket hoznak létre és milyen jövedelemhez juttatják a termelőt. Részlete­sen megtervezzük a szükséges műtrágya- és vegyszerfelhasz­nálást is. A gazdaság választ — Ezt követően a tervezés leglényegesebb részéhez érünk: a lehetséges technológiák ada­tait, valamint a szövetkezet adottságainak adatait számító­gépbe tápláljuk A gép kiszá­mítja, milyen termelési szer­mezőbb az adott ágazat — és vállalat —esetében. A számí­tásokat több változatban vizs­gáljuk. A változatok különbö­zőek, aszerint, milyen célra tö­rekszünk. Például készül olyan terv, melynek célja, hogy a szövetkezet minél kevesebb energiát fogyasszon, vagy olyan, melynél a cél a mini­mális beruházás, de olyan is, amelynek célja a maximális jö­vedelem. — A szövetkezet által kivá­lasztott tervváltozatot ezután részletesen kidolgozzuk. Ebben meghatározzuk a növényter­mesztés és állattenyésztés op­timális szerkezetét, a takar­mánymérleget, a munkaerő, és gépi munka ágazatonkénti ará­nyát, a szükséges gépparkot, beruházást, anyag- és energia­felhasználást, s azt, hogy mindezek milyen költséget igé­nyelnek, s mekkora termelési értéket, illetve jövedelmet hoz­nak. — A számítógépet tehát megtanítottuk „ruhát szabni”, s feladata az, hogy miután be­tápláltuk a szövetkezet „test­méreteit” alakra szabja az öl­tönyt. A megyei tanáccsal kö­tött szerződésünk alapján éven­te három tsz tervét készítjük el ingyen, de dolgozunk Nóg- rád, Szolnok, Heves és Békés megyei szövetkezeteknek is. Eltérő modellek Két eltérő modellt is mutat a professzor, a ráckevei Arany­kalász Termelőszövetkezet tíz tervvariánsa közül. Az elsőnél 36 millió forintos évi bruttó jö­vedelem várható, ha a beruhá­zás értéke 168 millió forint, s csupán 13 millió, ha a beruhá­zás 130 millió forint. A két terv részletei is különböznek: első esetben 800 tejhozamú és 1100 húshozamú tehenet, a második esetben 400 tejelő és ugyan­ennyi húsadó marhát kell tar­tania a szövetkezetnek. A ket­tő különbözősége természete­sen befolyásolja a takarmány- növények és az emberi fo­gyasztásra szánt növények ter­mőterületének nagyságát is, és így tovább ... A munka tehát meglehetősen bonyolult. De megéri. Egy átla­gos területű — 5000 hektáros — szövetkezet esetében az új terv évi 5 millió forinttal több jövedelmet hozott, mint a régi. A kutatás előrelépést jelent a termelés optimális területi el­helyezésében is: mindent ott termesztenek, ahol a legjobb termést hozza. Évente hatmillión! Ha az új módszerrel terve­zett gazdálkodásnál 1000 hek­táronként évente 1 millió fo­rint a jövedelemtöbblet, akkor az ország összes megművelt te­rületén — 6 millió 782 ezer hektáron — ha így tervezné­nek, évente több mint 6 mil­liárd forintos jövedelemnöve­kedést érhetne el hazánk me­zőgazdasága. S ráadásul mind­ezt csupán intenzív úton, ki­sebb eszközráfordítással, keve­sebb beruházással... Vasvári G. Pál Törzsgár da szabály zaf a KÖJÁL-nál Magasra emelték a mércét önmaguk előtt Dolgozhat bármióta és bár­meddig valaki a Pest megyei KÖJÁL-nál, önmagában az évek múlása senkit sem jogo­sít a törzsgárdatagságra. öt évvel ezelőtt alkotott törzs- gárdaszabályzatuk kimondja: a tagság elnyeréséhez az át­lagosnál többet kell tenni. Produkálni, a kollektívához szervesen és szervezetten kö­tődni kell. A szabályzatot egy öttagú bizottság dolgozta ki és a KÖJÁL valamennyi dolgo­zója elfogadta. Pontosan tud­ták, hogy nem könnyű dolog­ra adják a szavazatukat. Ma­gasra emelték a mércét. Min­denekelőtt saját maguk, s egy­ben minden új dolgozótársuk előtt. Ne legyen üres formaság — Mi annak idején ezt va­lahogy nagyon természetesnek tartottuk — mondja dr. Ke­lemen Erzsébet, az élelmezés­egészségügyi osztály vezető főorvosa, a szakszervezeti bi­zottság titkára. — A törzsgár­da tagság szempontjából persze elsődlegesen fontos az itt el­töltött idő, de semmiképpen sem mellékes — nálunk külö­nösen nem —, hogy a dolgo­zó lelkiismeretesen, jól lássa el a feladatát. Alapvető köve­telmény a munkafegyelem, a közös célokat, feladatokat tet­tekben támogató, a szocialis­ta közösségi szellem kialakítá­sát, fejlesztését segítő maga­tartás is. Ezen felül — ismét csak azt mondom: természete­sen — megköveteljük, hogy a tözsgárdatag mérhetően és bizonyíthatóan tartson lépést az általa művelt tudomány fejlődésével és végezzen tár­sadalmi munkát. Ez utóbbi alól kivétel a gyermeküket egyedül nevelők és a három­vagy többgyermekes édes­anyák. Mielőtt a szabályzatot megszerkesztettük, alaposan tájékozódtunk. Tanulmányoz­tuk a Semmelweis Kórház törZsgárdaszabályzatát, de el­mentünk még Heves megyébe és Miskolcra is. Szinte kíno­san ügyeltünk jó előre arra, hogy amit csinálunk, az ne legyen üres formaság. Talán jellemző példa: az idén tizen- ketten kérték a törzsgárdába a felvételüket, három dolgo­zónk kérelmét azonban a tag­ság nem fogadta el. Indok: szakmai, illetve társadalmi munkájuk nem üti meg a jó­val a munkaköri kötelességen felül megszabott mértéket. És évente akad két-három ilyen eset. Az öt év alatt három­szor olyan is előfordult, hogy a közösség kizárt a törzgár- da soraiból dolgozót. Emberi, szakmai hiányosságok miatt. Ugyanakkor a fordítottja is igaz: a korábban elutasítottak produkáltak, bizonyítottak és — törzsgárdatagok lettek. — Nemrégiben az Orvos- Egészségügyi Dolgozók Szak- szervezetének Pest megyei Bi­zottsága kért meg minket, számoljunk be a törzsgárda- szabályzatunk ötéves tapasz­talatairól. A KÖJÁL-nál — állítom — nem születik olyan sokakat érintő határozat, dön­tés, melyről előtte ne monda­na véleményt a kollektíva. Az eredményt nem könnyű mér­ni, de úgy ítéljük meg, hogy a szabályzat és a törzsgárda hozzásegít a kitűzött célok valóra váltásához. A megyei szakszervezeti bi­zottság a legnagyobb elisme­rés hangján nyilatkozott a nyebben megfogható az, hogy én meggyógyítottam valakit, mint az, hogy esetleg meg­előztem egy járványt. Mi a legszigorúbban bérből és fize­tésből élő emberek vagyunk, s helyenként nem is látnak szívesen minket, úgymond: szigorúságunk miatt. Szigo­rúak vagyunk, a józan ész és a lehetőségek határain belül, de százak, ezrek, tízezrek ér­dekében. A munkakörülmé­nyeink. Nézzen körül ebben a szobában. Itt két csoport, a műszaki és az iskolaegészség­ügyi működik és egyiben ez az előszobája a település-egész­ségügynek. Vigasztaló, hogy épül már Budán az új szék­hazunk. — Érthető ezek után, ha ez a nagyon összetartó, munká­jában egymásra utalt közös­ség alaposan megnézi, meg­válogatja, hogy kit vesz fel soraiba. Megkövetelték tőlem is, hogy bizonyítsak, de sen­ki sem kényszerített rá. Ilyen törzsgárdarendszer vi­szont csak demokratikus lég­körű munkahelyen jöhet létre. A kettő feltételezi, igényli egymást. Mi lenne más, ha nem mun­kahelyi demokrácia, hogy a törzsgárda, a dolgozók több­sége évek óta minden fonto­sabb ügyben véleményt nyil­vánít. S a KÖJÁL vezetői igénylik ezt, komolyan veszik. Természetesen jólesik az öt, tíz, tizenöt stlb. év utáni törzsgárdatagsággal járó pénz­jutalom, a jutalomszabadság, a Semmelweis-portréval díszí­tett jelvény, a szovjetunióbeli jutalomút is, csupán ezekért azonban senki sem tenne erő­feszítéseket. Jelkép — tablók a falon Dr. Madár János igazgató főorvos szobájában a falon két tabló van, ez akár jel­képesnek is tekinthető. A kisebbik: ,_A Pest megyei KÖ­JÁL, törzsgárdatagjai 1971-ben az alakulás évében” és 25 fénykép. A nagyobbik tabló tavaly ikészült, 86 törzsgárda- tagról tanúskodik. — Mi tulajdonképpen nem csináltunk egyebet — mond­ja az igazgató-főorvos —, mint egy formába, egy keret­be megpróbáltunk valóságos tartalmat önteni. Ennek a fo­lyamatnak legfeljebb a köze­pén vagyunk. Teljesen nyil­vánvaló, hogy a törzsgárda- tagság nem valamiféle felső­házi tagság. Az idén ki akar­juk dolgozni a folyamatos törzsgárdatagság követel­ményrendszerét; ne azért le­gyen valaki tízéves törzsgár- datag, mert az öt év után el­telt újabb öt, hanem — mert az ember valóban több, sze­mélyiségben gazdagabb lett. Azt akarjuk, hogy valameny- nydünket mélyebb emberi, tár­sadalmi kötelékek fűzzenek ehhez a szakmához, ehhez az intézethez. — Néha felvetik nekem, a munkahelyi demokrácia, az állami vezetőknek csak újabb gondot, feladatot jelenthet. Nem lenne-e egyszerűbb és gyorsabb, ha például az idei ötszázalékos bérfejlesztést a párttitkárral, az szb-titikárral, esetleg a KISZ-titkárral együtt osztanám fel. Egy óra alatt meglenne az egész. Ehe­lyett mindezt előbb megvitat­ja egy jórészt törzsgárdata- gokból álló, erre a célra ala­kított bizottság; idő és gond áttekinteni a javaslataikat, esetleg vitatkozni velük... Mit mondjak erre? Az a ve­zető, aki nem igényli, hogy minél több okos ember le­gyen körülötte, hogy minél több okos ember mondjon vé­leményt, hát az a vezető — bocsánat a kifejezésért — bu­ta. Ha fiatalabb lennék, ta­la-' könnyebben beleesnék eb­be a hibába. Évtizedek ta­pasztalatai alapján mondom: rossz vezető az, aki nem vi­tapartnereket, hanem hajbó- kolókat gyűjt maga köré. Ne­kem persze szerencsém is van,' nagyon sok kiváló munkatárs­ra számíthatok. Deregán Gábor Pest megyei Közegészségügyi és Járványügyi Állomás törzs- gárda-tevékenységéről, annak ellenére, hogy a szabályzat­nak olyan bekezdése is van, amelyet a megyében néhány egészségügyi szakember an­nak idején is megkérdőjele­zett. A KÖJÁL-hoz belépő új dolgozó előző munkahelyén eltöltött éveit a törzsgárda szempontjából ugyanis csak akkor ismerik el, ha korábban is közegészségügyi, járvány­ügyi munkakörben dolgozott. Néhány éve egy gyermekgyó­gyász a Semmelweis Kórhá­zat, illetve a megyei rendelő- intézetet cserélte fel a köz­egészségügyi munkával. Meg­mondták neki, itt nem lehet törzsgárdatag, majd csak öt év után, kezdjen minden elöl­ről és bizonyítson. Nekik volt igazuk Dr. Várnai Éva főorvos, a megyei KÖJÁL iskolaegész­ségügyi csoportjának vezetője ezzel elveszített tizenkét évet. Miként vélekedik erről — ma? — Lehet, hogy furcsán hang­zik, ma azt vallom: _ nekik volt igazuk. A törzsgárda- szabályzatnak ezt a bekezdé- dést így kellett, csak így volt szabad megfogalmazni. Im­már hatodik éve dolgozom a KÖJÁL-nál, úgy érzem, meg­ismertem, megtanultam és megszerettem ezt a munkát. Mert hiába dolgoztam tizen­két évig az egészségügyben, be kellett látnom — s ezt csak innen, belülről érzékeli iga­zán az ember —, hogy a köz­egészségügyi, járványügyi munka az egészségügynek sa­játos, nagyon nehéz, de éppen ezért nagyon szép területe. Hiányszaíkma a miénk, a fia­tal orvosok szívesebben men­nek gyógyítaná. Sokkal köny­Hazánkban 1946 februárjára a politikai és a gazdasági élet háború utáni válsága a mélypontra jutott. A Magyar Nemzeti Függetlenségi Front pártjai között az ellentétek kiéleződése azzal kezdődött, hogy a kisgazdapárt 1945 őszi választási győzelmétől megitta- sult reakció általános támadást indított a forradalom vívmányai ellen. Az or­szágos méretű jobboldali roham fő cél­kitűzése volt a földreform felülvizsgálá­sa, s a hatalmi pozíciók „arányosítása” a kisgazdapárt javára. A Magyar Kom­munista Párt a „Földet vissza nem adunk!” jelszóval a felháborodott újgaz­dák tüntetéseinek élére állt, és szembe­szegült a kisgazdapárti jobboldal egyéb törekvéseivel is. A koalíciós kormányzat legsúlyosabb gondjai azonban a kataszt­rofális gazdasági helyzetből fakadtak. A mezőgazdaság háborús károsodása, a termelés és az áruforgalom nehézségei következtében fellépő nagymérvű élel­miszerhiány éhínséggel fenyegette az or­szágot, főleg a városi lakosságot. A bajt tetézte, hogy az infláció 1945 második felében példátlan méreteket öltött. Meg­szaporodott a spekulánsok és a feketé­zők tábora, mérhetetlenül nagy károkat okozott a régi közigazgatási apparátus szabotázstevékenysége. A téli hónapok­ban a dolgozók, különösen a munkás- osztály elégedetlensége a tetőpontjára hágott: januárban és februárban nép­megmozdulásoktól volt hangos az or­szág. A kommunista párt előtt világossá vált, hogy a válságos helyzetből a ki­bontakozást csak erélyes gazdasági rend­szabályok biztosíthatják, megvalósítá­sukat azonban nem lehet kizárólag az államigazgatásra bízni. „Átfogó, a gaz­dasági és pénzügyi élet minden terüle­Harminc éve történt Baloldali blokk - a reakció ellen téré kiterjedő kormányzati szanálási tervre van szükség, oly tervre, mely széles néptömegek cselekvő aktivitását mutatja ki, és felsorakoztatja őket a gazdasági zűrzavarra spekuláló reakció ellen” — olvashatjuk ezt a felismerést az MKP gazdasági és pénzügyi javasla­tait tartalmazó tervezetben. E javaslatok, melyek több ponton túl­léptek a kormány programján, a kis­gazdapárt kivételével a kolalíciós pár­tok számára elfogadhatók voltak. A jobboldali kisgazdapárti vezetők, élükön Nagy Ferenc miniszterelnökkel, a füg­getlenségi front programjához való ra­gaszkodás ürügyével igyekeztek a nagy­tőkét korlátozó javaslatok elől kitérni. A Magyar Kommunista Párt, a Szociál­demokrata Párt, a Nemzeti Parasztpárt és a Szakszervezeti Tanács közötti tár­gyalások eredményeként 1946. március 5-én megegyezés született a baloldali blokk megalakításáról, mely a népfron­tot testesítette meg a Függetlenségi Fronton belül. A blokk nyilatkozata le­szögezte: A három párt és a Szakszer­vezeti Tanács a kisgazdapárt jobbszár­nyával nem hajlandó együttműködni, de továbbra is állja a szövetséget a párt demokratikus elemeivel: a baloldali blokk együttes erővel veszi fel a harcot minden kísérlettel szemben, amely a földreform reakciós revízióját célozza, s kész teljes tömegerejét mozgósítani e nagy demokratikus vívmány védelmé­ben; az ország taln^aállítása és a nagy­tőke szabotálásának leküzdése érdeké­ben követelte a közigazgatás megtisztí­tását a reakciós közhivatalnokoktól és a Függetlenségi Front teljes államosítási programjának végrehajtását, vagyis a szénbányák államosítása mellett a bau­xitbányák, olajforrások és energiatele­pek államosítását is. Ezenfelül szüksé­gesnek tartotta a magyar nehézipar öt legfontosabb üzemének sürgős állami kezelésbe vételét. Követelte a pénzügyi téren folyó aknamunka és a spekuláció elleni harc érdekében a bankok egész ügyvitelének állami ellenőrzését. Két nap múlva március 7-én négy­százezer budapesti dolgozó vonult fenye­gető, hatalmas, de fegyelmezett rendben a Hősök terére, ahol politikai nagygyű­lésen tett hitet a baloldali blokk követe­lései mellett. Ugyanezen a napon a kis­gazdapárt balszárnyának képviselői nyil­vánosságra hozták, hogy egyetértenek a reakció elleni fellépéssel, s! maguk is követelték pártjuk megtisztítását. A le­nyűgöző tüntetés, s a demokratikus pár­tok elszántsága meghátrálásra kénysze­rítette a kisgazdapárt jobboldali vezető­ségét. A kisgazdapárt rövidesen megje­lenő nyilatkozatában nemcsak elfogadta a baloldali blokk követeléseit, hanem azt is bejelentette, hogy 20 jobboldali parlamenti képviselőjét kizárja a párt soraiból. Azáltal, hogy a „többségi” párt e követeléseket elfogadta, a baloldali blokk célkitűzései kormányprogrammá lettek. Urbán Károly népfronttitkár is megfogal­mazta vitaindítójában — elő­segíteni, hogy a gazdaságpo­litikai célok megvalósulását a megye minden állampolgára saját ügyének tekintse. A vitában felszólalók a min­dennapok gyakorlati tenniva­lóira, a bizottság eredményes munkájának feltételeire hív­ták fel a figyelmet Megválasztották a tisztség- viselőket is, a Hazafias Nép­front Pest megyei gazdaság- és társadalompolitikai bizott­ságának elnöke Magyaróvári Pál, a gödöllői ÁFÉSZ elnöke, alelnökök: Kiss Imre, a Budai Járási Építőipari Ktsz elnöke, és Kovács Béláné, solymári ta­nácselnök.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom