Pest Megyi Hírlap, 1976. március (20. évfolyam, 52-77. szám)

1976-03-31 / 77. szám

Folytatta munkáját a Bolgár Kommunista Párt XI. kongresszusa Kádár János beszéde Felszólalt Edward derek, Erich Honecker, Gustáv Husák és Jumzsagijn Cedenbal is Szófiában kedden délelőtt folytatta munkáját a Bolgár Kommunista Fárt XI. kong­resszusa. A kongresszusi küldöttek felszólalásain kívül ekkor hangzott el több külföldi dele­gáció vezetőjének üdvözlő be­széde. Edward Gierek, a LEMP KB első titkára, a lengyel küldöttség vezetője hangsú­lyozta: — Mi, lengyelek, nagyra ér­tékeljük a bolgár nép hatal­mas vívmányait, a BKP és a I Bolgár Népköztársaság hoz- I záj árulását a szocialista közös­ség megszilárdításához. Ugyancsak nagyra értékeljük a BKP és a bolgár kormány következetes békepolitikáját a nemzetközi színtéren. Szívből kívánunk önöknek ' további nagy sikereket. Erich Honecker, az NSZEP KB első titkára bevezetőben hangsúlyozta, hogy Bulgáriát a BKP X. és XI. kongresszu­sa között a gazdaság dinami­kus fejlődése, az ipar és a mezőgazdaság újabb sikerei Megértés 'Tavaly a megyében hu- szonhat esetben cso­portosítottak át különbö­ző pénzösszegeket a taná­csok között. A száraz, hi­vatalos megállapítás mö­gött az áll, hogy némely tanácsnak pénze ugyan volt, de nem jutott kivite­lezőhöz, elmaradt a lakás­építésben s így tovább. Átadta tehát — nehogy félreértés legyen, nem „el­veszett” pénz ez, vissza­kapja az érintett település — forintjait azoknak, akik gyorsabban haladtak, ahol meg. Ahogy azokat a tel­keidet szintén nem, ame­lyek építési tilalom alatt állnak — e tilalmak felül­vizsgálata ezért is, sok más ok miatt is indokolt —, amelyek nehezen megköze­líthető helyen találhatók. Arra vállalkoznánk, hogy a tanácsok helyett „ma­gyaráznánk a bizonyít­ványt” ? Csupán annyit tettünk, hogy fölrajzoltuk egy egyszerű feladat hätte-. rét, a könnyebb érthetőség, a megértés kedvéért. Ezek szerint adjunk mindenfaj­olykor meg a tervet is meghaladó mértékben si­került fejleszteni. Cegléd város például el­ismeréssel gondol a gödöl- lőiekre, ahonnét több mint harmincmillió forint ér­kezett a lakásépítés fede­zeteként; Cegléden a ter­vezettnél gyorsabb, Gödöl­lőn lassúbb volt a haladás. Néhány éve még bátorta­lan kezdeményezésként próbálkoztak a tanácsok azzal, ami napjainkra ter­mészetes lett, olyannyira, hogy ettől az esztendőtől már formai keretei is meg­teremtődtek o megyei fej­lesztési kölcsönalappal. Mi kell az ilyesfajta, szo­katlan, de szükségszerű ru­galmassághoz? Megértés — mondta a megyei tanács elnöke. S valóban, e lát­szatra megfoghatatlan té­nyezőnek nagyon is jelen­tős a szerepe a tanácsi gazdálkodásban, s persze, általában a tanácsi tevé­kenységben. Mert marad­junk csak utóbbinál, s ra­gadjunk ki egyet a sokfé­le teendő közül, a többlet­ingatlanok értékesítését. A rendeletekben meghatáro­zott mértékű ingatlanokat a tulajdonosnak vagy tu­lajdonosoknak el kell ad­niuk, s ennek irányítója, számonkérője a helyileg il­letékes tanács. Jó rendelet társadalmilag szükségszerű végrehajtásáról van szó te­hát, lelke rajta a tanácsok­nak. ha .rosszul csinálják. Cokat mond néhány ^ szám. A többletingat­lanok összeírásakor a me­gyében összesen 8461 lakó- és üdülőtelekről, lakóház­ról és üdülőépületről derült ki, hogy túl van a jogos tulajdon határán, azaz megszabott időn belül érté­kesíteni kell Egy. év alatt, a tavalyi esztendő végéig 1934 ilyen ingatlan került más birtokába, a csökke­nést ugyan nem tarthatjuk jelentéktelennek, de csu­pán a számok ismeretében elégedettek sem lehetünk azzal. Néhány konkrét eset részleteinek vizsgálata ugyanakkor arra figyel­meztet, hogy ami kívülről puszta adminisztratív ak­tusnak látszik — tehát könnyen végrehajtható —, az belülről nem is olyan síma. egyszerű. A többlet­ingatlanok tekintélves ré­szénél — ahogy más meg­felelőiknél szintén — ren­dezetlen a tulajdonjog, a telek, a ház még mindig a húsz vagy éppen negyven esztendővel ezelőtti bir­toklóig nevén van. Azután: a ház lakott, lakója nem kívánja megvásárolni, de költözni 'Qm hajlandó, s így senki sem vásárolja ta lassúságra, tétovaságra menlevelet, fogadjuk, szemléljük megértéssel az ilyen ügyeket? Azért, hogy világosabban láthassuk a határvonalat, melyet éle­sen meg kell húznunk a megértést követelő, s a meg nem érthető ügyek, dolgok között, fűzzünk még egy esetet az eddig vázoltak sorához. összesen 149 közvilágí­” tási lámpa ad fényt Szada községben. Akad rongálás is, de az sem rit­ka, hogy az égő kileheli lelkét, sötétbe borul az utcaszakasz. Nos, hogy ez a helyzet ne legyen tartós, az üzemviteli utasítás elő­írja az ún. közvilágítási bejárások rendszeres meg­tartását. Előfordul azután, hogy a lakosság is bejelen­tést tesz, a tanács szintén. Mégis, a megyei tanácstag föllépése, s annak nyomán a megyei tanács illetékes osztályának intézkedése érte csak el, hogy ismét kellően világítottak legye­nek a szadai utcák! Nem kevesebb, mint hetvenöt égőt kellett kicserélni a 149-ből, tehát „csak” a lámpák fele nem teljesítet­te rendeltetését. Kezelhetjük-e megértés­sel ezt és a hasonló esete­ket? Szó sem lehet róla! Éppen azzal segítjük elő a meg nem tűrhető ügyek kiemelését, figyelemmel tartását, ha nem soroljuk melléjük azokat, amelyek jogosan igénylik a megér­tést, a következmények és a lehetőségek együttes mérlegelését, s az ehhez igazított számonkérést. Itt találkozik a tanácsok átcsoportosított pénze — s a jövőben még inkább megnövekedett szándékuk a tartalékolt fejlesztési esz­közök időleges átengedésé­re —, a többletingatlanok értékesítése, s a szadai közvilágítás. Találkozási pontjuk a közgondolkozás­nak azon területére he­lyezhető. ahol összemosó­dik az egyszerűen megold­ható a fokozatosan rendbe tehetővel, ahol tehetetlen­kedés és a kusza szálak bogozgatása azonos minősí­tést. kap. ahol tehát nem mérleqclik a különbsége­ket. A restnek ne találjon senki mentséget, mert őt csak a kemény szó ostorá­nak csattanása serkentheti. Ám az igyekvők, az élet kis dolgaiban is ágakkal- bogakkal küszködök érez­zék: kötelességeik teljesí­tését megértéssel minősíti a társadalom, mert figye­lembe veszi, milyen mér tékig adottak a kötelesség­teljesítéshez a feltételek. Mészáros Ottó jellemzi. Mi — az elért győ­zelmek alkalmából — elvtársi módon osztozunk az önök örö­mében — mondotta. Az NSZEP KB első titkára a továbbiakban szólott arról, hogy a BKP XI. kongresszusa olyan időszakban tanácskozik, amikor a szocializmus és a kommunizmus, a társadalmi haladás és a béke erői egyre növekvő mértékben határoz­zák meg a történelmi esemé­nyek menetét. Ezt a tényt — mutatott rá Honecker — .meg­győző módon bizonyította az SZKP XXV. kongresszusának történelmi eredménye is. A külföldi küldöttségveze­tők közül ezután Gustáv Hu­sák, a CSKP KB főtitkára, csehszlovák államfő felszóla­lása következett. „Nagyra ér­tékeljük a Bolgár Kommu­nista Párt következetes tevé­kenységét, amelyet a marxiz­mus—leninizmus és a prole­tár internacionalizmus elvei vezérelnek — mondotta. Ezután Kádár János, az MSZMP KB első titkára, a magyar küldöttség vezetője emelkedett szólásra. (Beszédét lapunk 2. oldalán közöljük.) A kongresszus kedd dél­előtti ülése Jumzsagijn Ce- denbalnak, a Mongol Népi Forradalmi Párt Központi Bi­zottsága első titkárának fel­szólalásával fejeződött be. Ce­denbal kijelentette, hogy a Mongol Népi Forradalmi Párt az előtte álló problémák si­keres megoldását a Szovjet­unióhoz való sokoldalú köze­ledésben, s a többi szocialista országgal való gazdasági és politikai kapcsolatok további erősítésében látja. A délutáni ülésen Vilié Ver­dét, a Román KP Politikai Végrehajtó Bizottságának tag­ja, a Központi Bizottság titká­ra, Sergig del Valle Jimenez, a Kubai Kommunista Párt Po­litikai Bizottságának tagja, a kubai küldöttség vezetője, Munir Meszihovics, a JKSZ KB elnöksége—Végrehajtó Bi­zottságának tagja, a jugoszláv küldöttség vezetője, Hoang Van Hoan, a Vietnami Dolgo­zók Pártja Politikai Bizottsá­gának tagja és Jang Csöng Szob, a Koreai Munkapárt Po­litikai Bizottságának tagja, a KB titkára üdvözölte a kong­resszust. PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! | AZ MSZMP PEST MEGY El BIZOTTSÁGA ÉS A­MEGYEI TANÁCS LAPJA XX. ÉVFOLYAM, 77. SZÁM ÁRA 80 FILLÉR 1976. MÁRCIUS 31., SZERDA Határban Kihasználják a napos időt a késésben levő gazdaságok Sokáig kérette magát a ta­vasz, nem haladt a munka a határban. A napos februárvég után csalódást okozott a már­cius: hiába készítették föl a nagyüzemi gazdaságok műhe­lyeiben a gépeket, a hóolvadás után a fölázott talaj nem bír­ta meg a traktort, fagyos rö­gök közé — mert mire szik­kadtak volna, keményre fagy­tak a földek — nem kerülhét a mag. Maradt a várakozás, meg a bizakodás. S nem hiába kívánatos e napokban megin­dulni, mert már úgy sem ke­rülhető el a szántóföldi mun­kák torlódása. Sietve — de jól! — kell előkészíteni a magágyat, tárcsázni, boronázni. Már korábban esedékes lett volna a borsó, a mák vetése, éppen ideje lenne vetni a ta­vaszi árpát, zabot, s április el­ső felében célszerű hozzákez­deni a kukoricavetéshez is. Igaz ez utóbbi növény veté­sének, a régebbi gazdanaptá­rak szerint Szent György nap­jától van sora — akkor haj­tották ki először a gulyát is —, csakhogy manapság olyan óriási területet, hogy Pest me­gyében 90 ezer hektárt birto­kol a tengeri, indokolt ipar­kodni. Többségükben jól teleltek az ősziek A napokban érkezett be a megyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályára a járási hivatalok jelentése az őszi gabonák teleléséről. Az összesített adatok szerint a ter­melőszövetkezetek 83 és fél ezer hektáron termő A felszabadulás évfordulójára Gazdagodik a megye Nyomdaüzemet, iskolát, lakásokat, muukásszállót avatnak Lassan évtizedes múltra tekuunet vissza az a hagyo­mány, nogy legnagyobb ün­nepeink — április 4-e, má­jus elseje, november 7-e al­kalmából újabb és újabb gyermekintézményeket, isko­lákat, művelődési házakat, áruházakat adnak át rendel­tetésüknek, illetve a közös­ségnek, ilyenképpen is emel­ve az ünnep jelentőségét. A szokás eredete abban a tár­sadalmi akcióban gyökere­zik, amellyel az új létesít­mény építésében részt vevő brigádok siettetik a az át­adást, az ünnep tiszteletére lerövidítik a határidőt. Pest megyében az idén is számos új létesítményt avat­nak a felszabadulás ünnepén. Gödöllőn például április 3-án nyitják meg a nagyközönség előtt a Klapka utcai élelmi­szerüzletet. Dobáson ma, már­cius 31-én adják át ren­deltetésének az ország leg­korszerűbb nyomdájának má­sodik ütemben épült részét. Ócsán az ÁFÉSZ 20 négyzet- méteres ABC-árubáza április 2-án, délután 4 órakor nyitja meg kapuit. A ceglédiek régi kívánsága is ez alkalommal teljesül: áp­rilis 3-án, 10 órakor megnyí­lik az űj, 800 négyzetméteres szolgáltatóház, amely a város­ban működő öt ipari szövet­kezet és a GELKA közös be­ruházásában épült. Bizonyára nagyon várták ezt a napot a kocséri kisdiákok is. mert ekkor vehetik birtokuk­ba azt a négytantermes, nap­közi otthonos új iskolát, amely­nek 5 millió forintos beruhá­zási költségeit a két helybeli termelőszövetkezet, a helyi és a Pest megyei Tanács együtte­sen fedezte. A rekordgyorsa­sággal épült iskola alapköveit tavaly májusban helyezték el, s április 3-án már avatóünnep­séget tartanak falai között. A jó munka egyaránt dicséri a generál kivitelezéssel megbí­zott jászkarajenői Árpád Tsz építőrészlegét, a két helyi tsz építőbrigádjait, valamint a ko­cséri társadalmi munkások ál­dozatkészségét. Budaörsön is avatásra kerül sor április 2-án: a Rupphegyi út 7. szám alatt ekkor adják át leendő lakóinak a Sasad Tsz és a MEZÉPSZER Közös Vál- lblat dolgozóinak 160 szemé­lyes, négyemeletes munkás- szállóját, amely 20 millió fo­rintos költséggel épült. Érden különösen emlékeze­tes lesz a felszabadulás idei ünnepe azoknak a nagy csa­ládoknak, amelyek ezekben a napokban foglalhatják el a fo­lyamatosan átadásra kerülő 10 darab, egyenként 76 négy­zetméteres Cs-lakás valamelyi­két. A legkisebbek is kapnak ajándékot az idén, Érdparkvá- rosban április 5-én avatják fel az új, ötvenszemélyes óvodát. Az ünnepségek sorában megemlítjük még a sóskútit, ahol április 3-án, 15 órakor helyezik el egy 100 személyes óvoda, és Budakalászi, ahol április 2-án, 15.30 órakor rak­ják le az új iskola alapkövét. Az Örkényi Béke Termelőszövetkezet 50 hektár almást telepít. kalászosait nem érte szá­mottevő fagykár. hogy a fontosabbakat említ­sük, a búzatáblák 62 ezer 868 hektáréból 160 hektáron pusz­tultak ki a zsenge növénykék, a vetés 46 százaléka jól, 36 százaléka közepesen, 18 száza­léka gyengén fejlett. A hatezer hektárnál valamivel nagyobb őszi árpa termőterület 51 szá­zalékán jó, 41 százalékán kö­zepes, 8 százalékán gyengébb fejlettségű a gabona. A fóliasátrak alatt már kel­nek a paprika, a paradicsom, a korai káposzta palántái, fej­lődnek, erősödnék, míg ápri­lis végén, május elején — ahol nem szívesen kockáztatnak, május középi fagyosszentek után — kikerülnek a szántó­földi táblákra. Paradicsomot 2600 hektáron termesztenek az idén a megye tsz-eiben, s több mint ezer hektáron áz állami gazdaságokban; a ter­més jó része a soroksári Vö­rös Október Tsz által összefo­gott rendszer taggazdaságaiból, a tárnoki, a dányi termelőszö­vetkezetekből s az abonyi Üj Világ Tsz bői kerül a konzerv­gyárba. Paprikából 900—1000 hektár termése jut piacra, Üj Világ, s a vecsési szövet­kezetek — termesztik. A szántóföldi zöldségnö­vények között a területi arányokat tekintve a bor­só vezet: 4400 hektáron terem, a földek nagyobb részén — 1800 hektá­ron — ugyancsak rendszerben, a Gödöllői Agrártudományi Egyetem Tangazdaságának szakmai irányításával a bag— hévízgyörki, a dányi, az ikla- di, a kartalí, a toki és a pátyi közös gazdaságokban. A tavaszi tennivalók a gyü­mölcsösbe, szőlőkbe szólítják a nagyüzemi gazdaságok bri­gádjait, a kiskertek birtoko­sait. A gyümölcsfái! metszése után — ami 14 636 hektáron már befejeződött — az áttele­lő kártevőket elpusztító úgy­nevezett lemosó permetezés ad munkát. Sürgős tennivaló a szőlő nyi­tása. A szőlősgazdák átvizs­gálják a tőkéket, nem okoz­tak-e kárt az erős fagyok, hi­szen eszerint kell metszeni, visszavágni az elfagyott vesz- szőt az eleven rügyekig. S e napokban már elindulnak a faiskolákból a szőlő vesszők, gyökeres oltványok, április a telepítés ideje, remélhetően gyarapodik valamelyest a 23 és fél ezer hektáros — fele­részben nagyüzemi — szőlős­kerti terület. Lázár György Heves megyében Lázár György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnöke, teg­nap Heves megyébe látogatott. Egerben a pártszékházban Vaskó Mihály, a megyei párt- bizottság első titkára és Feke­te Győr Eridre, a megyei ta­nács elnöke köszöntötte, s tá­jékoztatta Heves megye poli­tikai, társadalmi és gazdasági helyzetéről. A Minisztertanács elnöke ezután a megyei vezetők tár­saságában az idén éppen 80 esztendős egri dohánygyárat kereste fel. A gyárlátogatás során megtekintette a korsze­rű cigarettagyártó gépsort, majd a dolgozók kérésére be­jegyezte nevét a Czeczei Éva szocialista brigád naplójába. Lázár György délután Recskre utazott, ahol a Rézérc Művek központjában tájékoz­tatták az ércmező feltárásának helyzetéről, a jelenlegi mun­kálatokról. A kormány elnöke látogatásának befejezésekép­pen megtekintette az Országos Lótenyésztési Felügyelőség parádi állomását, és a helyi kocsimúzeumot. Apró Antal a főváros XIII. kerületében Apró Antal, az MSZMP Po­litikai Bizottságának tagja, az országgyűlés elnöke tegnap Budapest XIII. kerületében tett látogatást. A kerületi pártbizottságon Kovács Ká­roly, a pártbizottság első tit­kára és Fehér Istvánné, a pártbizottság titkára fogadta, s tájékoztatta a kerület helyze­téről, a pártszervezet tevé­kenységéről. Ezt követően Apró Antal a Szék- és Kárpitosipari, vala­mint a Fémmunkás Vállalatot kereste fel. Mindkét üzemben tájékoztatták a pártáiét kérdé­seiről az V. ötéves terv helyi feladatairól. Az országgyűlés elnöke mindkét vállalatnál több üzemrészt is megtekin­tett, végezetül kerületi kom­munista aktíván időszerű kül- és belpolitikai kérdésekről tar­tott tájékoztatót [yoKerzoldseget 1500 hektáron ermesztenek a megyében. Az itóbbi zöldségfélék, a sárgaré­pa, a fehérrépa, a pasztinák lömét szintén iparszerűen, •endszerben — ennek gazdá- a az üllői, tagjai az abonyi

Next

/
Oldalképek
Tartalom