Pest Megyi Hírlap, 1976. március (20. évfolyam, 52-77. szám)

1976-03-28 / 75. szám

Kommunista műszak az úttörővasútért A gödi nagyközségi tanács költségvetési üzemének Béke és Expressz brigádja kommu­nista műszakot tartott a bör­zsönyi erdei vasút Paphegy ál­lomásán: kijavították, ahol kellett kicserélték az elektro­mos hálózatot. A börzsönyi erdei úttörő- vasút építését segítve a gödi üzemekből újabb brigádok tartanak kommunista szom­batot. Könyvtári napok Albert Schweitzer életéről Mint arról már beszámol­tunk, könyvtári napokat ren­deznek a Forte gyárban. Leg­utóbb dr. Marék Antal orvos és író tartott előadást Albert Schweitzer életéről és mun­kásságáról. Áll magában Árva óra áll magában, Széchenyi utca zajában. Nem húzzák fel a rugóját, nem bántják a mutatóját. Nem is siet, sohsem késik. (Szidják sokan, nem dicsérik.) Ha tavaszról zeng majd ének, az óra is újraéled? (papp — iványi) KEVÉS FILM éri meg a si­kernek azt a fokát, hogy címé­ből fogalom lesz. Hla mégis, azért, mert a film szenvedélyes társadalmi érdeklődéssel talál­kozik. Több ez külföldi feszti- vál-nagydíjnál, a kritikusok dicséreténél: a legérdekelteb- bek, a nézők szavaztak az al­kotók mellett, ők hitelesítet­ték igazságukat. Kovács And­rás Nehéz emberek című filmje ilyen film volt. Az újí­tómozgalom helyzetével kap­csolatban ma is gyakran hi­vatkoznak rá. Az újítókat azóta is válto­zatlanul jogosan nevezik ne­héz embereknek. Nem is le­hetnek mások. Biztonságos, ki­taposott utak helyett, új ösvé­nyekét keresnek. Nem nyug­szanak bele az ..objektív ne­hézségekbe”, kitörnek a körül­mények kényszerítéséből, a tudás hatalmával akarják le­győzni az akadályokat. Az újí­tómozgalom ereje ezekre az emberi tulajdonságokra épül. A nehéz embereknek, rá­adásul, a helyzetük sem köny- nyű. Nemcsak magukban kel! megküzdeniük az újért, ezután következik csak a megvalósí­tásért vívott csata. Az újító- mozgalom társadalmi, állami ösztönzése elvileg egyértelmű. Ennek ellenére, számtalan a buktató az újítási törvény és a vállalati szabályzatok alkal­mazása során. Sokan éppen ezzel magyarázzák, hogy az utóbbi években egyre keveseb­ben újítanak. Bár a bevezetett újítások eredménye nem csök­kent számottevően, ezt a gaz­daságosságot évről évre keve­sebb javaslat produkálja. A képletből világosan látszik, hogy főleg a nagy horderejű XX. ÉVFOLYAM, 75. SZÁM 1976. MÁRCIUS 28., VASÁRNAP Tartós jó időre várva Szobon már vetnek Püspökhatvanban is hozzálátnak Jókora területű járás a vá­ci, határain belül dombok, völgyek és hegyek váltogat­ják egymást. Ez lehet az oka. hogy még az egymáshoz kö­zel eső részeken, is annyira különbözik az időjárás. Szo­bon például napok óta száraz az idő, Vácon szerdán este csendes eső esett, de csak ak­kora, hogy másnap reggelre már alig lehetett nyomát lát­ni. Püspökhatvanban és a ter­melőszövetkezeihez tartozó többi községben viszont a jó­kora csapadék miatt egyelőre el kellett halasztani a vetést. Szobon az Üj Barázda Ter­melőszövetkezet elnöke. Csá­ki János arról tájékoztatott., hogy szépen haladnak a ta­vaszi munkákkal. Időben be­fejezték a téli gépjavítást. s az idő sem akadályozta őket a szántásban, vetésben. A szántást egyébként már befe­jezték, és a simítózásból sem sok maradt hátra. A gépek most a 210 hek­tárnyi tavaszi árpát vetik, s ha minden jól megy, a jövő hét elejére már ké­szen lesznek. Legutóbb éppen kóspallagl földjeiken dolgozott két vető­gépük. Az ütemterv szerint, április közepétől kezdik a burgonya és a kukorica veté­sét. Addig se üres a határ, né- hányan málnakötözéssel fog­lalkoznak, mások vetésre vá­logatják a burgonyát. — A püspökhatvani Galga- völgye Termelőszövetkezet­ben lényegesen nagyobb terű- lat vár tavaszi vetésre — tájé­koztatott Kovács Ákos nö­vénytermesztési főágazatve- zető. — Csak a legnagyobba­kat említem: 360 hektárnyi silótakarmány, 130 hektár ku­korica, 200 hektár cukorrépa. A legsürgetőbb a csak­nem 300 hektárnyi tavaszi árpa vetése, de eddig nem foghattak hozzá, mert né­hány napja még fagyos volt a föld, az utóbbi na­pokban pedig esett. Süppedős a talaj, egyelőre nem mehetnek rá a gépek. Ha a napos, szeles idő tartós ma rád, hamarosan náluk is kéz dődik a vetés. Biztató, hogy 2 ezer hektár földön a hónap végére befe­jezik a fejtrágyázást. Csulák András Elismerés a tanácstagi munkáért SZÍVÜGYE: DEÁKVÁR Vállalja a fáradságot Ha valaki statisztikát készí­tene arról, hogy melyik ta­nácstag hányszor kért szót a tanácsülések napirendje előtt, egészen biztosan Rónai Fe­renc lenne a listavezető: mindig akad a tarsolyában egy-két közérdekű probléma. Csaknem tíz éve, 1968 óta tagja a városi tanácsnak. Kez­detben egy terület képviselő­je volt, majd — a családok száma rohamosan növeked­vén — háromfelé vált a haj­dani választókerület A legtöbbször visszatérő, fő gondok: járda, út, lakossági szolgáltatás. Rónai Ferenc a vasúton túli 25 tanácstag cso­portvezetője. Közös összefo­gással elérték, hogy az V. öt­éves terv idején Deákvár fej­lesztésének tervét külön gonddal intézze a városveze­tés. Rónai Ferenc szívügye Deáikvár, az ott élő emberek újítások, találmányok biztosít­ják a hasznot. A REXDELETEK csappan - tofcták volna meg vállalkozó kedvüket? így túlságosan egy­oldalú és kényelmes a magya­rázat. Kétségtelen, hogy az előírások egyre szigorúbbak. Magasabb követelményeket támasztanak: munkásnak, mérnöknek egyaránt többet kell ma nyújtania, mint a mozgalom korábbi szakaszá­ban. Az ipari termelés korsze­rű technikai színvonala való­ban azt igényli, hogy az újítá­sokat is magasabb mércével mérjék. Műszáki tartalomban, társadalmi hasznosságban is. A társadalmi hasznosság feje­ződik ki például abban, hogy elsősorban a műszakiak felté­telei keményebbek a réginél. Nekik legtöbb esetben hiva­talból kötelességük az új meg­oldások keresése, eredményeik csak akkor minősülnek újítás­nak, ha kiemelkedően ere­detiek. Körükből így ma ért­hetően kevesebben kerülnek az újítók listájára. Ezzel függ össze, hogy a munkás újítók is kevesebben vannak. Nem a munkások újítási kedve csökkent, hanem a megváltozott feltételek között még nem sikerült kialakítani az együttműködés új össz­hangját. A rendeletek meg­adják a lehetőséget, más köve­telményeket állítanak a mun­kások és a műszakiak elé, a gyakorlatban mégis egy kalap alá kerültek. Senki nem vitatkozik rajta, hogy a kutatás a tudományos technikai forradalom mai kor­szakában szükségszerűen csa­patmunka. De az az újítás is. Korábban is többen bábáskod­tak egy újítás megszületésétől a megvalósításáig, a közremű­ködői díjak rendszere ezt a tapasztalatot öntötte jogi for­mákba. A nagyobb jelentősé­gű elgondolások általában műszakiaktól származtak, a munkások a kivitelezésben ta­láltak célszerűbb, új módsze­reket. Most, hogy a műsza­kiak többsége „hivatalból” újít. a munkások is „hivatal­ból” újítanak, ésszerűsítenek. Ami eddig újítás volt, most a napi munka része. Meghozza eredményeit a termelékenység növelésében, a megtakarítá­sokban, a hatékonyság emel­kedésében, de nem szerepel az újítások között. Egyrészt . jó, másrészt rossz, hogy így van. Jó, mert a műszakiak a fi­zetésükért és nem az újítási díjért dolgoznak színvonala­san. Rossz viszont azért, mert a munkásak ötletei, elképzelé­sei nem nyernek méltó elis­merést. Holott náluk továbbra is meg lehetne találni az ösz­tönzés formáit, ami újabb öt­letek, javaslatok kialakulását is támogatná. Jelenleg az a kettősség béklyózza a munkás­újítók ösztönzését, hogy érde­keltségük érvényre juttatá­sáért a műszakiak tehetnék a legtöbbet. Jártasságukkal ne­kik kellene a formákat meg­találniuk. Ehhez azonban arra lenne szükség, hogy ne tart­sák természetesnek az adott helyzetet, saját anyagi érde­keltségük csökkenését ne há­rítsák tovább a munkásokra. Mert ez valóban megcsappan­ja újítási kedvüket. AZ ÉRDEKTELENSÉG, a nemtörődömség a „nehéz em­berek” számára sem könnyebb akadály, mint bármelyikünk­nek. Ök is elfáradhatnak. V. E EGYEZSEG A VOLÁNNÁL Döntő fordulat KEDDEN Továbbképzés - üzemi könyvtárosoknak Március 30-án, kedden délután 1 órakor megbeszélést tart a szakszervezeti könyvtá­rosok klubja. Összefoglalják a múlt év tapasztalatait, majd Pelejtei Tibor, a Könyvtártu­dományi Módszertani Központ tudományos munkatársa, az olvasóvá nevelés kérdéseiről mondja el véleményét az ér­deklődőknek. Orvosi ügyelet Hétfőn dr. Kreiner Lenke, kedden és szerdán dr. Pap Miklós, csütörtökön dr. Vajta Gábor, pénteken dr. Bea Já­nos, szombaton és vasárnap dr. Áfra Tamás tart ügyeletes orvosi szolgálatot Vácott, a Köztársaság útja 30. szám alatti központi orvosi rendelő­ben. Az ügyeletes orvosok 11—199-es telefonszámon is felhívhatók. A beosztás hét közben meg­változhat. JO FORMÁBAN Rajt után a gödi asztaliteniszezők MA: A TAVALYI BAJNOKKAL A gödi TK férfi asztalite­nisz csapata tavaly került fel az NB III. egyik csoportjába, ahol derekasan helyt állt: az újoncok a hatodikok lettek. Az idén már négy csapattal vesznek részt a versenyeken. Az ifjúsági, a tartalék és a ser­dülő csapat a megyei bajnok­ságban szerepel. A felnőttcsapatot új játékos, a KSI-ből igazolt Székely Ele­mér erősíti. Egyébként is jó formában vannak, ezt bizo­nyítja, hogy azt a dorogi gár­dát, amelyiktől tavaly kétszer kikaptak, az idén 10:6-ra le­győzték. Ma, március 28-án, a tavalyi Budapest-bajnokot, az ÉR­DÉRT együttesét fogadják. Kiállítással — Gyöngyösön A gyöngyösi művelődési központban április 2-án nyitják meg Mikes István József váci festőművész önálló kiállítását. Legutóbb decemberben és januárban, az újpesti Mini Galériában láthatta a közönség Mikes István József vízfestményeit. A tárlaton szereplő 29 alkotás közül a Starigradi részlet címűt mutatjuk be. A reprodukciót Nagy Gábor készítette Egy évtizeddel ezelőtt a vác- hartyániak még annak is örül­tek, hogy községükben gépál­lomás van. Felkeltette a fiata­lok érdeklődését a gépek iránt, néhánynak kenyeret is adott. Akkor még senki sem gondolt arra, hogy éppen ez a gépállo­más indítja el az iparosodást a községben. A termelőszövetkezeték megerősödése után már nem volt szükség a gépállomásra, de kár lett volna elkótyave­tyélni a műhelyeket, szélnek engedni a szakmunkásokat. Traktor helyett — busz Sok töprengés után kötöttek egyezséget a Volánnal, s az egykor traktorokat, mezőgaz­dasági gépeket gondozó mun­kások azóta az autóbuszok doktorai. Természetesen jóval többen vannak, .mint annak idején. Sqkan mondták fel pesti munkahelyüket, hogy helyben dolgozhassanak, má­soknak ez az első ipari mun­kahelye. Munkássá lenni, szocialista kollektívát kialakítani ilyen körülmények között, bizony, nem könnyű, hiszen a veze­tőknek elsősorban mégis csak arra kellett figyelniük, hogy a termelésiben ne valljanak szé­gyent. Brigádok alakultak A boldogulást könnyebbé, . szervezettebbé tette, hogy . munkabrigádok alakultak, s . közülük akadt már olyan is, . amelyik nemcsak a munká- . ban, hanem a tanulásban, az . üzem kapuin kívül, például a i társadalmi munkák vállalása- . kor összetartott. A brigádok életében a- kongresszusi és felszabadulási- munkaverseny hozott döntő • fordulatot. A most lezajlott i értékelés is bizonyítja, hogy- lelkesen és példamutatóan tel­- jesítették vállalásaikat. r Kiváló vállalat Tizenhét szocialista brigád 175 tagja nevezett be a ver- . senybe. Vállalásaik között sze­repelt, hogy baleset nélkül, jó e minőségűén dolgoznak, ahol lehet, gondosabb szervezéssel, újításokkal gyorsítják a ter­melést. Tavaly, a munkaver­seny második szakaszában például egy dolgozó 23 száza­lékkal termelt több értéket, mint az előző évben. A Volán vállalatok közötti munlkaversenybein is első he­lyezést értek el, s eredményeik alapján megkapták a kiváló vállalat címet. Tovább tanulnak Hasonlóan szép sikereket hoztak a brigádok egyéb vál­lalásai. A munkások tovább­képzése érdekében például az üzemben kihelyezett álltalános iskolai osztály indult, mely­ben tizenheten szereztek a 7. osztály elvégzéséről szóló bi­zonyítványt. Ugyanannyian tanulnak szakközépiskolában s ketten főiskolán. A brigádok üzemen belüli és kívüli társadalmi munkájának értéke tavaly 55 ezer forint volt. Cs. A. Jegyzet Újítások - magasabb mércével gondjainak enyhítése., A deák­váriakkal együtt örült az is­kolabővítésnek, az új üzletek megnyitásának, a bölcsődék bővítésének. A közeljövő fel­adata az új lakótelepek ga­rázshiányának pótlása, a ve­zetékes gáz bevezetése, a KRESZ-park építésének befe­jezése. A tanács külön alapot tar­talékol a tanácstagi interpel­lációk során felvetett kérdé­sek teljesítésére. Ha valahol a kéréssel felajánlott társadal­mi munka is párosul, gyor­sabban kaphatnak városi jut­tatást. Rónai Ferenc már nemegyszer kapott az inter- peliációs juttatásból. ★ Foglalkozása postatisztvis'e- lő. Korábban Vácott dolgo­zott, ma Budapestre jár, de változatlanul vállalja a ta­nácstagi munka fáradságát. A 900. évfordulóra meghir­detett, A virágos Vácért elne­vezésű mozgalom egyik lel­kes szószólója volit. Örömmel emlékezik vissza, hogy a ta­nács 100 ezer forintot jutta­tott a célra, s minden forint jó helyre került: tisztább, szebb lett a jubiláló város. ★ Mindezek ismeretében, ami­kor a városi tanács tagjai ar­ról döntöttek, hogy ki kapjon tanácstagi munkáért okleve­let, Róna Ferenc is a névsor­ba került. Csaknem egy évtizedes tár­sadalmi munkát, lelkes áldo­zatvállalást ismertek el ezzel a döntéssel. P. R.

Next

/
Oldalképek
Tartalom