Pest Megyi Hírlap, 1976. március (20. évfolyam, 52-77. szám)

1976-03-28 / 75. szám

4 1976. MÁRCIUS 28., VASÄRNAP A Statisztikai Hivatal ielentése a IV. ötéves terv teijjesítésérel (Folytatás a 3. oldalról) tása 12,2 százalékkal, a tehergépkocsi-közle­kedési vállalatoké 30,5 százalékkal volt na­gyobb az 1970. évinél. A csővezetéken szál­lított árumennyiség megkétszereződött. A vasúti forgalomban emelkedett a nemzetközi szállítások aránya. A tervidőszak alatt csak­nem 800 km vasútvonal forgalmát terelték át közutakra. Mind a távolsági, mind a helyi személyszál­lításban tovább nőtt az autóbusz-közlekedés, valamint a személygépkocsik szerepe. Újabb településeket kapcsoltak be az autóbusz- hálózatba. 1975 végén az összes település 99 százalékába • lehetett autóbusszal utazni, öt év alatt a távolsági személyszállításban 10,5 százalékkal nőtt az utasok száma, ezen be­lül autóbuszon 35,0 százalékkal, repülőgépen 29,6 százalékkal többen, vasúton 11,9 száza­lékkal kevesebben utaztak. A helyi személyszállításban a villamoson utazók száma 1970-től 1975-ig majdnem 20 százalékkal csökkent. Budapesten a metrón utazók száma, részben a hálózat bővítése következtében, mintegy háromszorosára nőtt. A helyi közlekedést lebonyolító autóbuszokon 1975-ben 32,2 százalékkal többen utaztak, mint 1970-ben. A vasúti közlékedésfoen folytatódott a pá­lya- és gördülőállomány, valamint a vonta­tás korszerűsítése. A villamosított vonalak hossza öt év alatt 361 kilométerrel nőtt és 1975-ben 1198 kilométer volt, az összhálózat 15,4 százaléka. A vasút a tervezettnél több villamos- és Diesel-mozdonyt szerzett be. A villamos- és Diesel-vontatás aránya az 1970. évi 66 százalékról 90 százalékra emelkedett, Az országos úthálózat fejlesztése során át­adták a forgalomnak az M—1-es gyorsforgalmi út Tatabánya és Komárom közötti szakaszát, az M—7-es autópályát Balatonaligáig, vala­mint a Balatonéiig®—Zamárdi közötti autó­utak A meglevő utak több mint 10 százalékát korszerűsítették, szélesítették. Új hidakat, alul- és felüljárókat építettek. A közlekedési vállalatok a tervidőszakban 750 új autóbuszt szereztek be, ami a kiselej­tezett autóbuszok pótlása mellett 1500 da­rabbal növelte az állományt, öt év alatt 75 új metrókocsit, 130 villamoskocsit és több új modern HÉV-szerelvényt állítottak forga­lomba. Az ország tehergépkocsi-állománya 34 500 darabbal nőtt. A személygépkocsi-állo­mány az öt évvel azelőtti 240 ezerről 580 ezerre emelkedett. Ebből a lakosság tulajdo­nában 551 ezer volt. A távbeszélő főközpontok befogadóképessé­ge 120 ezer állomással, az alközpontoké 93 ezerrel bővült. A növekedés kisebb volt a tervezettnél. A tervidőszakban megkezdődött a távhívás bevezetése és 1975 végén az összes főállomás 5)5. százaléka volt bekapcsolva a te­lepülések közötti közvetlen összeköttetés rendszerébe. A tervidőszak folyamán üzembe helyezték az új rövidhullámú ETSA rádióállomást Jászberényiben, megkezdték Solton a közép­hullámú adóállomás építését. A tv I. műsorát sugárzó hálózat újabb adókkal bővült, s a vételi lehetőségek javítására átjátszóadók telepítésére került sor. Megkezdődött a tv II. műsorának és a színes adásoknak a közve­títése. Kü!kereskedel«>n A külkereskedelmi forgalom a nemzeti jö­vedelemnél gyorsabban, összehasonlítható árakon csaknem 1,5-szeresére emelkedett. A növekedés a szocialista országok viszonylatá­ban volt nagyobb. A nem szocialista orszá­gokkal lebonyolított forgalom, különösen az export, a tőkés országokban kibontakozott gazdasági válság következtében mérsékel­tebben nőtt. A behozatal összehasonlítható árakon öt év alatt 42 százalékkal emelkedett. Leggyorsab­ban, több mint 80 százalékkal, a gépimport nőtt. Az energiahordozók behozatala több mint 60 százalékkal, az anyagok, félkésiztermé- kek és alkatrészek importja pedig a termelés növekedésénél valamivel mérsékeltebben, körülbelül 30—32 százalékkal haladta meg az öt évvel korábbit. Nőtt a fogyasztási iparcik­kek behozatala is. A kivitel mennyisége 57 százalékkal emel­kedett. Javult az export áruszerkezete. Legnagyobb mértékben, több mint kétsze­resére a gépek kivitele nőtt, esen belül elsősorban a komplett gyárberendezéseké, a műszereké, a közlekedési eszközöké, a szer­számgépeké és egyéb fémmegmunkáló gépe­ké. Fogyasztási iparcikkekből 1975-ben 56 százalékkal, élelmiszerekből 40 százalékkal exportáltak többet, mint 5 évvel korábban. összehasonlítható árakon a kivitel növeke­dése meghaladta a behozatalét, folyó deviza­árakon számolva azonban az import 109 szá­zalékkal, az export 92 százalékkal nőtt. Ez abból adódott, hogy a behozatali árak na­gyobb mértékben emelkedtek, mint a kivite­li árak. A cserearány romlásából származó árveszteség, valamint a kedvezőtlen tőkés exportlehetőségek miatt a forgalomban je* lentős passzívum keletkezett. A szocialista or­szágokkal folytatott külkereskedelemben az öt év forgalmának egyenlege aktív, a nem szocialista országok viszonylatában passzív volt. Beruhávás A szocialista szektor beruházásaira öt év alatt — folyó áron — 574 milliárd forintot fordítottak, az előirányzott 480—500 milliárd forintnál 15—20 százalékkal többet. Az ösz­szegszerű túlteljesítés ellenére egyes fejlesz­tések mennyiségi előirányzaitai nem teljesül­tek. A növekedés mértéke hasonló volt, mint a III. ötéves tervidőszakban, összehasonlítha­tó árakon 51 százalék. A beruházások volu­mene körülbelül 10 százalékkal haladta meg a tervezettet. A nem termelő beruházások összege, a terv célkitűzésének megfelelően, nagyobb mérték­ben nőtt, mint a termelőberuházásoké. 1971 —1975-ben a nem termelő beruházások volu­mene 73,8 százalékkal, a termelő beruházá­soké 45,5 százalékkal haladta meg az 1Í1C6— 1970 évit. A BERUHÁZÁSOK ALAKULÁSA 1971— __________________1975-BEN.______________ Mi lliárd forint 19ti6—1970 (folyó árakon) százalékában (összehasonlít­________________________________________ható árakon) Ip ar 207,7 138,8 Építőipar 14,9 160,0 Mezőgazdaság, erdőgazdál­kodás, vízgazdálkodás 4 09,8 147,5 Szállítás és hírközlés 77,3 145,1 Kereskedelem L6,4 201,6 Termelő beruházások 436,1 145,5 Nem termelő beruházások 137,6 173,8 A beruházási kifizetések összege minden döntési kategóriában meghaladta a tervezet­tet. Az összes beruházásokon belül a nagy­beruházások és az egyéb állami beruházások aránya lényegében megfelelt az előirányzat­nak, a célcsoportos beruházásoké kisebb, a vállalatiaké nagyobb volt a tervezettnél. A tervidőszakban számos nagyberuházást helyeztek üzembe, közöttük a péti új műtrá­gyagyárat, a visontai Gagarin hőerőművet, a Thorez külfejtést, a Tiszai Vegyi Kombinát olefiimművét, a budapesti metró kelet—nyu­gati szakaszát. A vállalati beruházásokon belül a tervidő­szak folyamán nőtt az állami és csökkent a szövetkezeti szektor beruházásainak az ará­nya. Az állami támogatással megvalósított vállalati beruházások erőteljesen, a kizáró­lag saját forrásból megvalósított beruházá­sok mérsékeltebben növekedtek. Az építési beruházások volumene az előző ötéves időszakhoz képest 50 százalékkal a gépi beruházásoké 60 százalékkal nőtt. 1971 —1975-ben az összes beruházás 48,4 százalé­ka volt építés, 42,7 százaléka gép, és 8,9 szá­zaléka egyéb beruházás. A gépberuházásokon belül az import gépberuházások nőttek na­gyobb mértékben, de a belföldi gépberuhá­zások növekedése is jelentős volt. A szocia­lista szektorban öt év alatt folyó áron 519 milliárd forint beruházást helyeztek üzem­be. A befejezetlen beruházások állománya 1975 végén megközelítően 117 milliárd forint volt. Foglalkoztatottság, jövedelmek, fogyasz'eís Az aktív keresők száma öt év alatt mint­egy 92 ezer fővel, 2 százalékkal emelkedett és 1976. január 1-én meghaladta az 5,1 mil­lió főt. A kereskedők száma kisebb mérték­ben nőtt, mint amivel a terv számolt. A nö­vekedés teljes egészében a nők munkábaál- lásából adódott, akiknek aránya az aktív ke­resőkön belül az 1971. január 1-i 41,9 száza­lékról 1976. január 1-én 44,3 százalékra emelkedett. A tervidőszak folyamán a keresők száma a mezőgazdaságban 150 ezer fővel csökkent, a többi ágazatban együttvéve mintegy 242 ezer fővel nőtt. A foglalkoztatottság kismértékű emelkedése mellett öt év alatt mintegy 1,5 millió dolgozó kötelező munkaidejét csökken­tették. 1975 végén a bérből és fizetésből élők 95 százaléka dolgozott rövidített munkaidő­ben, az öt évvel azelőtti 65 százalékkal szem­ben. A szocialista szektorban foglalkoztatott munkások és alkalmazottak névleges havi át­lagkeresete — a különféle bérkiegészítésekkel együtt — 1975-ben több mint 35 százalékkal volt magasabb aiz 1970. évinél. Figyelembe vé­ve a fogyasztói árszínvonal csaknem 15 szá­zalékos emelkedését, ez egy keresőre jutó reál­bér 1975-ben — a tervnek megfelelően — 18 százalékkal haladta meg az 1970. évit. Ezen belül a munkások reálbére 18 százalékkal —, az állami iparban dolgozó munkásoké 22 szá­zalékkal —, a szellemi foglalkozásúaké 17 százalékkal emelkedett. A munkás- és alkal­mazott családok munkavégzésből származó egy főre jutó jövedelmeit a reálbérek emelke­dése mellett növelte a foglalkoztatottság bővü­lése is. A termelőszövetkezetek közös gazdaságai­ból származó keresetek reálértéke összesen kö­rülbelül 10 százalékkal emelkedett. Ezáltal, valamint a tsz-tagok és alkalmazottak számá­nak jelentős csökkenése folytán, a közös gaz­daságokból származó egy tsz-tagra és alkal­mazottra jutó reálkereset növekedése megha­ladta a 30 százalékot. A lakosság háztáji és kisegítő gazdaságok­ból származó tiszta jövedelmének összege — a termelés és a ráfordítások különbsége — 1975- ben 1970-hez képest lényegében nem változott. Gyors ütemben nőttek a pénzbeni és termé­szetbeni társadalmi juttatások, és arányuk az összjövedelmen belül az 1970. évi nem egé­szen 23 százalékról 27 fölé emelkedett. A ter­mészetbeni juttatások növekedése az oktatá­si, egészségügyi, kulturális stb. ellátás fejlődé­sével függött össze. A pénzbeni társadalmi jut­tatások összege öt év alatt 22,1 milliárd fo­rintról 45,2 milliárd forintra emelkedett. Ez mindenekelőtt az időskorúak eltartásához, s a gyermeknevelés költségeihez való társadalmi hozzájárulás fokozódásából adódott. A nyugdíjasok száma 1975. végén 1,8 millió volt, 350 ezerrel több, mint öt évvel korábban. Az egy nyugdíjasra jutó havi átlagos nyug­díj 1970-ben 765 forintot, 1975-ben 1259 fo­rintot tett ki. A kifizetett összes nyugdíj ösz- szege öt év alatt 13 milliárd forintról 26,8 milliárd forintra emelkedett. A tervidőszak folyamán több ízben emelték a családi pótlé­kot és sor került a gyermekgondozási segély emelésére is. A segélyt igénybe vevők száma jelentősen nőtt. Mindennek eredményeként a családi pótlék és a gyermekgondozási segély összege együttvéve az 1970. évi 4 milliárd fo­rintról 1975-ben 9,4 milliárd forintra emelke­dett. A munkavégzésből származó jövedelem, va­lamint a társadalmi juttatások növekedése azt eredményezte, hogy az összlakosság egy főre jutó reáljövedelme 1975-ben 25 százalékkal meghaladta az 1970. évit. A növekedés megfe­lelt a tervben előirányzottnak. A munkásház­tartások egy főre jutó összes reáljövedelme 26 százalékkal, a szellemi dolgozóké 22 százalék­kal, a szövetkezeti parasztságé 28 százalékkal nőtt. A lakosság fogyasztása a tervezettet megkö­zelítően, összesen 28 százalékkal, egy főre szá­mítva több mint 25 százalékkal nőtt. Az ösz- szes fogyasztáson belül az élelmiszerek és él­vezeti cikkek, valamint a ruházati cikkek fo­gyasztásának aránya csökkent, a tartós fo­gyasztási cikkeké és az egyéb iparcikkeké, továbbá a szolgáltatásoké emelkedett. Több fontos élelmiszer — köztük a hús és hal, a tojás, a cukor — fogyasztása a terve­zettnél jobban emelkedett, a tej és tejtermé­kek, valamint a zöldség- és gyümölcsfogyasz­tás színvonala viszont az előirányzottnál ke­vésbé nőtt. A tartós fogyasztási cikkek közül a mosógép-, á hűtőszekrény- és a személygép­kocsi-állomány a tervezettnél gyorsabban, a televíziós készülékek száma valamivel lassab­ban emelkedett. A kiskereskedelmi forgalom öt év alatt ösz- szehasonlítható árakon a tervezettnél, vala­mivel mérsékeltebben, 35 százalékkal nőtt. A lakosság által igénybe vett szolgáltatások közül leggyorsabban fejlődtek a korszerű igényeket kielégítő szolgáltatások, mint a jár­műjavítás, a háztartási gépek és híradástech­nikai cikkek javítása, a lakásjavítás, a textil­tisztítás stb. A fogyasztás növekedése mellett nőttek a lakosság megtakarításai is. A takarékbetét-ál­lomány 1975. év végén 81,2 milliárd forint volt, 93 százalékkal több az 1970. év véginél. Áralakulás A tervidőszak második felében kibontako­zott világpiaci áremelkedések elsősorban a behozatalban nagy súllyal szereplő energia- hordozókat és nyersanyagokat érintették. Az 1975. évi behozatali arák 47 százalékkal vol­tak magasabbak az 1970. évieknél. A kivitel nagyobb részét kitevő ipari késztermékek és 'élelmiszerek világpiaci ára kisebb mértékben emelkedett, a kivitel árszínvonala 1975-ben 22 százalékkal haladta meg'az öt évvel az­előttit. Az ipari termelői árak 1971—1974. évek­ben mérsékelten, évi átlagban 2,4 százalék­kal, négy év alatt összesen 10 százalékkal emelkedtek. 1975-ben viszonylag széles körű árrendezésre került sor, amelynek következ­tében az ipar belföldi értékesítési árai átla­gosan 10,7 százalékkal haladták meg az előző évit. Az ipar 1975. évi termelői árszínvonala 22 százalékkal volt magasabb az 1970. évinél. A kivitelező építőipar átlagos árszínvonala öt év alatt 17 százalékkal emelkedett. Az építkezések, különösen a lakásépítés költsé­gei az áremelkedésnél nagyobb mértékben nőttek. A lakásépítési költségek emelkedésé­ben — a lakások területének növekedése és a felszereltség javulása mellett — szerepe volt a korszerű, de költségesebb technológiák el­terjedésének is. A beruházások árszínvonala 1970-től 1975-ig 13 százalékkal emelkedett. Legnagyobb az építés-, valamint az import­gép beruházások árainak emelkedése volt. A mezőgazdasági termékek felvásárlási ár­színvonala 1975-ben 15 százalékkal volt ma­gasabb, mint öt évvel korábban. A tervidő­szak folyamán a cukorrépa, a dohány, a vá­gómarha és a tej felvásárlási árát emelték jelentősebben. Emelkedett a zöldség és a gyümölcs felvásárlási és piaci ára is. Az áru- szállítási tarifák 5 százalékos emelésé­re 1975-ben került sor az üzemanyag ár­emelkedése miatt. A kiskereskedelmi árak 1975-ben 15,8 százalékkal voltak magasabbak, mint 1970- ben. A tervidőszakban az alapvető élelmi­szerek közül a tej és tejtermékek, valamint a cukor árát emelték központi intézkedések­kel, a többi élelmiszer ára lényegében nem változott. Az élvezeti cikkek átlagos bolti árszínvonala, nagyrészt a szeszes italok és a dohányáruk központi áremelése folytán, öt év alatt 22 százalékkal emelkedett. A ruhá­zati cikkek árainak átlagos 16 százalékos emelkedése piaci hatások és hatósági árin­tézkedések egyenlegeként alakult ki. A ve­gyes iparcikkek kiskeresedelmi árszínvo­nala 1970-től 1975-ig 17 százalékkal emelke­dett, részben a tüzelőanyagok és energiahor­dozók, valamint egyes építőanyagok hatósági áremelése, részben a szabadabb árformák­ban bekövetkezett piaci hatások következté­ben. A fogyasztói árindex, amely a kiskereske­delmi árak mellett tartalmazza a piaci árak, valamint a szolgáltatások árának változását is, öt év alatt 14,6 százalékkal emelkedett. A terv előírásának megfelelően egyes, a la­kosság szélesebb rétegeit érintő hatósági ár­emeléseket megfelelő jövedelempolitikai in­tézkedések követtek. így például a lakbér- emeléssel, a tüzelő- és fűtőanyag áremeléssel járó többletkiadást az érintettek nagyobb ré­szénél, a tej és tejtermékek áremelésével já­ró többletkiadást a nyugdíjasoknál, a csalá­di pótlékban és gyermekgondozási segélyben részesülőknél kompenzálták. A lakosság no- mináljövedelmének növekedése a fogyasztói árak emelkedése mellett is biztosította a reálbérek és reáljövedelmek terv szerinti ala­kulását. Népmozgalom, egészségügyi és kulturális ellátás Az ország népessége 1976. január 1-én 10 572 ezer fő volt, 218 ezerrel több, mint 1971 elején. Az ezer lakosra jutó természetes szaporodás — az élveszületések és halálozá­sok különbsége — az előző ötévi 3,6-ről 4,2- re emelkedett. 1971—1975. években összesen 841 ezer gyermek született, 12 százalékkal több, mint az előző öt évben. Ezer lakosra öt év átla­gában 16,1 élveszületés jutott. A születési arányszám a tervidőszak folyamán jelentő­sen emelkedett: az 1970. évi 14,7-ről 1975- ben 18,4-re. A születésszám emelkedésében szerepe volt a népesedéspolitikai intézkedé­seknek, valamint annak, hogy nagyobb lét­számú korosztályok léptek szülőképes korba. 1971—1975. években összesen 622 ezren haltak meg, 10,4 százalékkal többen, mint az előző öt évben. Ezer lakosra évi átlagban 11.9 halálozás jutott. A csecsemőhalandóság csökkent: 1971—1975. évek átlagában ezer élveszülöttre 33,8 egy éven aluli halálozás jutott, az előző ötévi 36,6-del szemben. A IV. ötéves terv időszakában 7 községet nyilvánítottak várossá. Jelenleg az országban 83 város és 3100 község van. 1976. január 1-én a lakosság 50,2 százaléka élt városok­ban, 313 ezerrel több mint öt évvel azelőtt. 1975 végén az egészségügyi dolgozók szá­ma körülbelül 128 ezer volt, 27 ezerrel több, mint öt évvel korábban. Az orvosok száma 23 500-ról 27 100-ra, a gyógyszerészeké és egyéb egészségügyi személyzeté 77 500-ról 101 000-re emelkedett, öt év alatt az összes orvosi körzetek száma 13,0 százalékkal nőtt, 1975. év végén az általános körzeti orvosi állások 6,6 százaléka nem volt betöltve. A kórházi ágyak száma a tervidőszak fo­lyamán 4500-zal nőtt és 1975 végén megköze­lítette a 89 ezret. A kórházi hálózat fejlesztése során többek között Budapesten bővítették a Gyáli úti, a Tétényi úti kórházat, felépült a budapesti szemklinika, a váci és az ajkai kór­ház. A bölcsődék befogadóképessége öt év alatt 9900 férőhellyel bővült és 1975. év végén 49 900 volt. A bölcsődés korú gyermekek 10,4 százaléka járt bölcsődébe. Az 1975. év végén a gyermekgondozási segélyt 265 ezer ^nő vet­te igénybe, 98 ezerrel több mint 1970 azonos időpontjában. Az óvodai férőhelyek száma a IV. ötéves terv idején 209 ezerről 206 ezerre nőtt, az elő­irányzottnál nagyobb mértékben. Száz óvodás korú gyermek közül 1970-ben 58, 1975-ben 76 jár óvodába. Az 1975—76-os tanévben a különböző okta­tási fokozatokon 1,8 millióan tanulnak. Az alsó- és a középfokú oktatás nappali tagoza­tain — a megfelelő korú népesség számának csökkenésével összefüggésben — kevesebben, a felsőoktatásban többen tanulnak, mint 1970—71-ben. Öt év alatt mintegy 70 száza­lékkal nőtt a felnőtt oktatásban résztvevők száma. Jelenleg az esti és levelező tagozatokon körülbelül 280 ezren tanulnak. A 6—13 éves tanköteles gyermekek lériyegébeh valameny- nyien iskolába járnak. A 14—16 évesek 39 szá­zaléka szakmunkástanuló, valamivel nagyobb hányada, mint öt évvel korábban volt. A 14— 17 évesek 36 százaléka tanul középiskolában az öt évvel azelőtti 30 százalékkal szemben. Egyetemista vagy főiskolás a 18—22 évesek 6.9 százaléka. Ez az arány 1970—71-ben 6,3 százalék volt. A színházak és múzeumok látogatottsága a IV. ötéves terv idején nőtt, a mozilátogatásoké csökkent. 1975 végén ezer lakosra, 226 tele­vízió-előfizető jutott, 32 százalékkal több, mint 1970-ben. A kiadott könyvek száma öt év alatt 34 100 volt, példányszáma 32.3 millió. A megje­lent könyvek száma az előző ötéves idő­szakhoz képest 10 800-zal, példányszámuk 87 mililióvail emelkedett. idegenforgalom Öt év alatt külföldi állampolgárok több mint 37 millió esetben látogattak Magyarországra, ebből 32 millió esetben a szocialista országok­ból. Ugyanebben az időszakban a magyar ál­lampolgárok külföldi utazásainak száma meg­haladta a 11 milliót, amiből 10 millió utazás a szocialista országokba irányult. Az idegenfor­galom a tervidőszakon belül jelentősen növe­kedett. 1975-ben külföldiek 9,4 millió alkalom­mal látogattak Magyarországra, 3 millióval többször, mint 1970-ben. A szocialista orszá­gokból érkezők száma 8,2 millió volt, 2,7 mil­lióval több az öt évvel korábbinál. A tervidőszak utolsó évében magyar ál­lampolgárok 3.5 millió esetben utaztak kül­földre, az öt évvel ezelőtti 1 millióval szem­ben. A IV. ötéves tervidőszakban 5700 új szál­lodai férőhely létesült, a tervezettnél keve­sebb. 1975-ben a szállodai férőhelyek száma 29 400 volt, az egyéb szálláshelyek (kempin­gek, turistaszállások, fizetővendéglátás stb.), 123 300 hellyel rendelkeztek. Az emelkedés öt év alatt az utóbbiaknál volt jelentősebb. A kereskedelmi szálláshelyek 1975-ben összesen 5 millió vendéget fogadtak, 1 mil­lióval többet, mint öt évvel korábban. Ebből a külföldiek száma 2,1 millió volt, 600 ezerrel több az 1970. évinél. á

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom