Pest Megyi Hírlap, 1976. március (20. évfolyam, 52-77. szám)

1976-03-27 / 74. szám

Ma délelőtt Rdkóczi~ü n népség A Hazafias Népfront városi elnöksége ma, március 27-én, délelőtt fél 10 órai kezdettel, Cegléden, a Kossuth Művelő­dési Központban, Rákóczi-em- lékünnepséget rendez, melyen közreműködik Bánffy György színművész és a ceglédi zene­iskola tanári kara. Az emlékünoeoséyet köve­tően, a zeneiskola kamarater­mében kiállítás nyílik az esz­tergomi levéltár és dr. Tóth Pál értékes dokumentum­gyűjteményéből. Tanácstagi beszámoló. Ma, március 27-én, délután fél 6 órai kezdettel, tanácstagi beszámolót tart a 16. körzet lakóinak a mezőgazdasági szak- középiskola épületében Sza- lisznyó László. Muzsika — fiataloknak A ceglédi Kossuth Művelődési dési Központ színháztermében holnap, vasárnap, délután 4 órakor kezdődik a klasszikus mesterek versenyműveiből fia­talok számára összeállított hangversenyműsor, bérleti elő­adásként. Az emeleti előadóteremben, szintén 16 órakor a középisko­lások klubjának tagjai talál­koznak. A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA A CEGLÉDI JAOAS ES CE6 xx. Évfolyam, 74. szám 1976. MÁRCIUS 27., SZOMBAT Közös dolgok fórumai voltak Újraválasztották a községi népfrontbizottságokat Megfontolásra váró javaslatok A március 13-i nyársapáti falugyűléssel véget ért a já­rásban az a rendezvénysoro­zat, amely fórumot adott a la­kosságnak, a tanácsnak és a népfrontnak a közös dolgok megbeszélésére, a közérdekű javaslatok előterjesztésére, a községfejlesztés eredményei­nek és gondjainak értékelésé­re, a további teendők ismerte­tésére. Alaposan meghányták- vetették a falvak és a nagy­községek dolgát, az embereket leginkább foglalkoztató kérdé­seket, és szó esett a népfront­mozgalom helyéről, szerepéről munkájának gyümölcseiről, távlatairól. A falugyűléseket megfelelő­en előkészítették. Plakátokkal, EmSéksorok Kinn az utcán, a mikrofonból han­gos zene szól. Benn, az épület egyik szárnyában, dolgoznak. Ä föld­szinten kutató munka folyik, az emeleten, szobá­jában, a restaurá­tor próbál életet adni néhai korsók, mécsek, cserepé­nek, rozsda marta fémek maradéká­nak. Piacos nap lé­vén, tán a szoká­sosnál többen is bekukkantottak a múzeum földszinti kiállítótermébe, a vásznak, damasz- tok. frottírok sere­géből rendezett la­kástextil-bemu­tatóra és -vásárra. Kelendő a kis törülköző, az asz­talnemű. Az eme­leti termekben az állandó várostör­téneti kiállítás lát­ható és a Kossuth- relikviák tárlata. Délidő. Fiatalok sereglenek kifelé a textilbemutató­ról. Kedvesek, üdék, fecsegők. Mint méhecskék, amelyek gyűjtöge­tésre, zümmögve rajzanak. — — Jártatok az emeleten is? — kérdezem tőlük, mert máris a kijá­ratnál tolongnak. — Nem. Ott mi­nek? — csodálko­zik a társaság, ar­cukon az őszinte meglepetés. Surrannak kife­lé. Egyikük igen boldog, zsebpénzé­ből vett egy ég­színkék törülközőt, jó lesz tornaóra utánra. Mások tol­lat keresnek. Be­írják nevüket a Kossuth Múzeum e mlékkönyvébe: „Itt jártunk a szakmunkáskép­zőből, tetszett na­gyon a kiállítás.” (—esk—) hangos hirdetővel, személyes invitálással hívták a község­belieket az évente ismétlődő fórumra. Valószínű, a megfe­lelő felkészülés és az emberek növekvő érdeklődése a köz­ügyek iránt egyaránt közreját­szott a jó részvételi arányban. Érdeklődéssel Figyelemmel hallgatták a tanács és a népfront beszá­molóját, és solMn felszólaltak. A kérdéseket, panaszokat, be­jelentéseket, javaslatokat fel­jegyezték. Nemcsak a jelenle­vő jegyzőkönyvvezető rótta a sorokat, a meghívott ország- | gyűlési képviselők és a megyei tanácstagok jegyzetfüzetében is szaporodtak a bejegyzések. Megismerték a jelenlevője a negyedik ötéves terv eredmé­nyeit, az ötödik tervciklus fel­adatait. Szó esett a település- fejlesztésről, a környezetvéde­lemről, a lakóhely szépítésé­ről és tisztaságáról, a közmű­velődés helyzetéről. Beszéltek az új járdákról, a frissen ké­szült utakról és autóbuszvá­rókról. Isimét beigazolódott, bogy a tanács és a népfront munkája egymástól elválaszt­hatatlan. Segítőkészen A népfront — a többi között — számot adott a béke- és ba­rátsági munkáról, a honisme­reti tevékenységről. Ez utób­bival kapcsolatban több köz­ségben hasznos javaslatok ve­tődtek fel. Csemőben a szőlőművelés és a borászat kallódó, ma már jórészt használaton kívüli esz­közeinek összegyűjtését szor­galmazták. Az albertirsaiak falumúzeum alapításának le­hetőségét fontolgatták, és a Tessedik-e miékek ápolására tettek ígéretet. Törteién az öregek napközijének felállítá­sát tűzték ki célul. Dánszent- miklóson a művelődési ház felépítésére fogják össze az erőket. Jászkarajenön az. isko­laépítésben mutatkozik meg az összefogás, melyet ugyan­csak jól példáz az új kocséri napköziotthonos iskola és a ceglédberceli tornaterem épí­tése. Mindenhol a lakosság, a szü­lők, a termelőszövetkezetek, üzemek segítőkészségét említ­hetnénk. Önállóbban A falugyűléseken megvá­lasztották az új községi nép- frontbizottságokat. A járásban az elkövetkező esztendőkben összesen 315 bizottsági és 90 elnökségi tag segíti a kiterjedt aktívahálózat munkáját. Növekszik a községi nép­fronttevékenység önállósága és hatékonysága, a községi párt­szervek és a megyei népfront­bizottság irányításával folytat­ják az egyre szélesedő mozga­lom céljainak megvalósítását. T. T. Jegyzet Meggyőző eredmények Jó a szaporulat, életerősek Újítások - magasabb A város sertéstartó gazdái fenntartásokkal fogadták két éve a sertések mesterséges megtermékenyítésének lehető­ségét, az eredmények viszont meggyőzőek voltak: tavaly már 1360 sertéssel foglalkoztak, megfelelően alakult a vemhe- sülési arány és a kocák átla­gos malacszaporulata megha­ladta a tíz fiat. A malacok, melyeknek születési súlya igen jó, életerősek. Későbbi fejlődé­sük eléri azt a fokot, melyet az átvevők megkívánnak. A gazdák már az eddigi fe­hér hússertés fajtán kívül, úgynevezett öves fajtát is ren­delhetnek. A mesterséges kocaterméke­A hét végén Cegléden két sportágban rendeznek bajno­ki mérkőzéseket, szombaton és vasárilap a középiskolás KISZ-tagok kispályás labda­rúgódöntőjét bonyolítják le. Szombat Teke: A Bem SE Batthyány utcai pályáján, délután három órától, Bem SE—Bp. Hungária NB III-as találkozó. Vasárnap Teke: A KÖZGÉP SE pályá­ján, 10 órától. Ceglédi KÖZ­GÉP SE—Salgótarjáni Öblös- üveggyár NB II-es összecsa­pás. Labdarúgás: A gerjei sport­telepen, délután három óráitól. nyítés eredményei vitathatatla­nul jók. A háztáji gazdaságok rendelkezésére áll továbbra is szolgáltatásával az állatte­nyésztési felügyelőség, mely a lehetőségeket bővíteni szándé­kozik. Most, amikor országos felhí­vás készteti a gazdákat arra, hogy a húsellátás javításáért tervszerű, okos gazdálkodással tegyenek meg minden tőlük telhetőt, neveljenek több ser­tést, remélhetően, még többen láthatják hasznát a két éve be­vezetett szolgáltatásnak, termé­szetesen a városnak azon a te­rületén lakók, ahol a tömeges sertéstartás engedélyezett. (e.) Bem SE—Érd megyebajnoki találkozó. Szombaton és vasárnap a KISZ városi bizottsága a Bem SE gerjei sporttelepén rendezi meg a középiskolás KISZ-ta- gok kispályás labdarúgó-baj­nokságának városi döntőjét. A mérkőzések szombaton 14, va­sárnap 9 órakor kezdődnek, a Kongresszusi Kupa keretében. A már dolgozó KISZ-tagok mérkőzéseire — az ő küzdel­mük a pálya használhatatlan­sága miatt korábban elmaradt — április 10-én és 11-én kerül sor. Azok az alapszervezetek, amelvek még nem küldték el nevezésüket, a verseny idejéig jelentkezhetnek. U. L. KEVÉS FILM éri meg a si­kernek azt a fokát, hogy címé­ből fogalom lesz. Ha mégis, azért, mert a film szenvedé­lyes társadalmi érdeklődéssel találkozik. Több ez külföldi fesztivál-nagydíjnál, a kritiku­sok dicséreténél: a legérdekel- tebbek, a nézők szavaztak az alkotók mellett, ők hitelesítet­ték igazságukat. Kovács And­rás Nehéz emberek című film­je ilyen film volt. Az újító­mozgalom helyzetével kapcso­latban ma is gyakran hivat­koznak rá. Az újítókat azóta is válto­zatlanul jogosan nevezik ne­héz embereknek. Nem is le­hetnek mások. Biztonságos, ki­taposott utak helyett, új ösvé­nyeket keresnek. Nem nyug­szanak bele az „objektív ne­hézségekbe”, kitörnek a körül­mények kényszerítéséből, a tudás hatalmával akarják le­győzni az akadályokat. Az úií- tómozgalom ereje ezekre az emberi tulajdonságokra épül. A nehéz embereknek, rá­adásul. a helyzetük sem könv- nvű. Nemcsak magukban kell megküzdeniük az újért, ezután következik csak a megvalósí­tásért vívott csata. Az úiító- mozgalom társadalmi, állami ösztönzése elvileg egyértelmű. Fennek ellenére, számtalan a buktató az újítási törvény és n vállalati szabálvzatok alkal­mazása során. Sokan éppen ezzel magyarázzák, hogy az utóbbi években egyre keveseb­ben újítanak. Bár a bevezetett újítások eredménye nem csök­kent számottevően, ezt a gaz­daságosságot évről évre keve­sebb javaslat produkálja. A képletből világosan látszik, hogy főleg a nagy horderejű újításaik, találmányok biztosít­ják a hasznot. A RENDELETEK csappan­tották volna meg vállalkozó- kedvüket? Így túlságosan egy­oldalú és kényelmes a magya­rázat. Kétségtelen, hogy az előírások egyre szigorúbbak. Magasabb követelményeket támasztanak: munkásnak, mérnöknek egyaránt többet kell ma nyújtania, mint a mozgalom korábbi szakaszá­ban. Az ipari termelés korsze­rű technikai színvonala való­ban azt igényli, hogy az újí­tásokat is magasabb mércével mérjék. Műszaki tartalomban, társadalmi hasznosságban is. A társadalmi hasznosság feje­ződik ki például abban, hogy elsősorban a műszakiak felté­telei keményebbek a réginél. Nekik legtöbb esetben hivatal­ból kötelességük az új meg­oldások keresése, eredményeik csak akkor minősülnek újítás­nak, ha kiemelkedően erede­tiek. Körükből így ma érthe­tően kevesebben kerülnek az újítók listájára. Ezzel függ össze, hogy a munkás újítók is kevesebben vannak. Nem a munkások újítási kedve csökkent, hanem a meg­változott feltételek között még nem sikerült kialakítani az együttműködés új összhangját. A rendeletek megadják a le­hetőséget, más követelménye­ket állítanak a munkások és a műszakiak elé, a gyakorlatban mégis egy kalap alá kerültek. Senki nem vitatkozik rajta, hogy a kutatás a tudományos technikai forradalom mai kor­szakában szükségszerűen csa­patmunka. De az az újítás is. Korábban is többen bábáskod­tak egy újítás megszületésétől A hétvége sportműsora Középiskolás Kongresszusi Kupa A szolnoki rádió műsora Rugyfakad ás előtt A ceglédi Lenin Termelőszövetkezet IL kerületében a Bé­ke szocialista brigád metszi a gyümölcsfákat. A közös gazda­ság sárga- és őszibarackot, almát termeszt. Ahol szükséges, a fák pótlásáról is gondoskodik. Józsa András felvétele Mámoü 29-től április 4-ig Hétfő, 17.00—19.00: Műsor- ismertetés, hírek. Hétfői hul­lámhosszunk, szerkeszti Pál- réti Ágoston. Hanglemezbará­toknak. Alföldi krónika. Pepi­ta tánclemezekből. Hírössze­foglaló, Lap- és műsorelőzetes. Szlovák műsor. Kedd. 17.00—18.30: Műsor­ismertetés, hírek. A Hollies mércével a megvalósításáig, a közremű­ködői díjak rendszere ezt a ta­pasztalatot öntötte jogi for­mákba. A nagyobb jelentősé­gű elgondolások általában mű­szakiaktól származtak, a mun­kások a kivitelezésben találtak célszerűbb, új módszereket. Most, hogy a műszakiak több­sége „hivatalból” újít, a mun­kások is „hivatalból” újítanak, ésszerűsítenek. Ami eddig újí­tás volt. most a napi munka része. Meghozza eredményeit a termelékenység növelésében, a megtakarításokban, a haté­konyság emelkedésében, de nem szerepel az újítások kö­zött. Egyrészt jó, másrészt rossz, hogy így van. Jó, mert a műszakiak a fi­zetésükért és nem az újítási díjért dolgoznak színvonala­san. Rossz viszont azért, mert a munkások ötletei, elképzelé­sei nem nyernek méltó elis­merést. Holott náluik továbbra is meg lehetne találni az ösz­tönzés formáit, ami újabb öt­letek, javaslatok kialakulását is támogatná. Jelenleg az a kettősség béklyózza a munkás­újítók ösztönzését, hogy érde­keltségük érvényre juttatá­sáért a műszakiak tehetnék a legtöbbet Jártasságukkal ne­kik kellene a formákat meg­találniuk. Ehhez azonban arra lenne szükség, hogy ne tartsák természetesnek az adott hely­zetet, saját anyagi érdekelt­ségük csökkentését ne hárítsák tovább a munkásokra. Mert ez valóban megcsappanja újí­tási kedvüket. AZ ÉRDEKTELENSÉG, a nemtörődömség a „nehéz em­berek” számára sem könnyebb akadály, mint bármelyikünk­nek. Ök is elfáradhatnak. V. E. együttes énekel. Nagyüzem a földeken — Balogh György riportja. Operettrószletek. In­termezzo; összefoglaló a hó­nap zenei eseményeiből — Kutas János műsora. Alföldi krónika. Slágerkoktél. Hír­összefoglaló, műsorelőzetes. Szerda, 17.00—18.30: Műsor­ismertetés, hírek. Barbara Streisand énekel. Óvodai, böl­csődei helyzet a NEB-vizsgá- laitok alapján — Keresztes Ágnes riportja. Mezei szőttes. Farmer és nyakkendő — a stúdió ifjúsági magazinja, szerkeszti Forró Tamás. Al­földi krónika. A Dave Clark Five együttes dalaiból. Hír­összefoglaló, lap- és műsor­előzetes. Csütörtök, 17.00—18.30: Mű­sorismertetés, hírek. Hétköz­ben — zenés riportműsor, szerkeszti Sóskúti Júlia. Al­földi krónika. Csupa zene. Hírösszefoglaló, műsorelőze­tes. Péntek, 17.00—18.30: Mű­sorismertetés, hírek. Pár perc dzsessz. Riportok az ügyész munkájáról — Forró Tamás összeállítása, A ceglédi vas­utas kórus énekel. Grafikon — közgazdasági magazin, szerkeszti Petri Ferenc. Alföl­di krónika. A nótakedvelők­nek Tekeres Sándor énekel. Hírösszefoglaló, lap- és mű­sorelőzetes. Szombat, 17.00—18.30: Mű­sorismertetés, hírek. Szer­kesztik a hallgatók — zenés kívánságműsor, vezeti Kutas János. Hétvégi kaleidoszkóp. Az Alföldi krónika heti össze­foglalója. Szerkesztő Dalocsa István, műsorvezető: Varga Viktória. Ünnep előtt. Vasárnap, 9.00—10.00: Ün­nepi műsor hazánk felszaba­dulásának 31. évfordulója tiszteletére. A Szolnok megyei szakmunkásképző és szakkö­zépiskolák kórusai énekelnek. 10.00— 10.30: Szlovák műsor. Szerkesztő: Zelman Ferenc. A tartalomból: Kösizömtjük sza­badságunk napját — A pilisi nemzetiségi úttörők munkájá­ról —, Kétéves a szlovák adás Magyarországon —, Hírek. 18.00— 18.30: Sport és muzsika — összefoglaló a hét vége sporteseményeiből — totó­eredmények. Az adások mindennap a m "teres középhullámon hangzanak el. 1 4

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom