Pest Megyi Hírlap, 1976. március (20. évfolyam, 52-77. szám)
1976-03-27 / 74. szám
4 %Md(m 1976. MÁRCIUS 27., SZOMBAT !■ ■■ ■ ■ .... !!■ I ifc» » Há romszáz éve született II. Rákóczi Ferenc Ma emlékezünk II. Rákóczi Ferenc születésének 300. évfordulójára. Pest megye ünnepségét holnap, vasárnap délelőtt 10 órakor rendezik a gyömrői művelődési házban. Bmlékbeszédet mond Juhász József, a Rákóczi-emlékbizottság titkára, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának osztályvezetője. Közreműködnek Bessenyei Ferenc, kétszeres Kossuth-díjas kiváló művész, Bordás György operaénekes, BenJ:ő Dániel lantművész és a budapesti Radnóti Irodalmi Színpad tagjai, Saint-Simon emlékirataiból Rákóczi magas, de nem túlságosan magas férfi volt, telt alakú, de nem kövér, szerfölött arányos és szép termetű, erős és izmos, arca nemes vonásai, tiszteletet parancsoló, ám csöppet sem nyers; vonásai elég kellemesek jellegük merőben tatáros. Bölcs, szerény, mértéktartó, kevéssé szellemes ember volt, de minden igyekezete a jóra és józanságra irányult; módfelett udvarias, de kivel-kivel rangja szerint; mindenkivel fesztelen, ám ugyanakkor, ami ritkaság, igen méltóságteljes is anélkül, hogy a legkevésbé dölyfos lett volna. Ritkán szólt, de ha igen, megélénkítette a társalgást, s azt, amit maga látott volt, kitűnően adta elő, bár önmagáról soha nem beszélt. Rendkívül becsületes, egyenes, igazlelkű, s végtelenül bátor ember volt, szerfölött istenfélő, jámborságát sem fitogtatta, sem nem titkolta, s igen egyszerű. Titokban sokat adott a szegényeknek, sok időt töltött imádkozással, s gyorsan fel- szaporodó háznépe erkölcseit, kiadásait, pénzügyeit pontosan, de szelíden ellenőrizte. Nagyon jó és igen szeretne méltó embey volt, a mindennapi érintkezésben szerfölött összeférhető. ★ Rákóczi Ferenc herceg már születésekor többet hozott magával, mint amennyi szükséges volt ahhoz, hogy a bécsi udvar gyanakvását felkeltse. Kapcsolatai és jogai következtében semmivel sem lett ártatlanabbá. 1701 áprilisában letartóztatták és Neustadtba vitték, azzal vádolván, hogy felkelést akar szítani Magyar- országon. Eladta mindenét, ami nála volt Neustadtban, ötszáz aranydukáttal megnyerte Lehmaimt, a Castelli-ez- red kapitányát, majd 1701. november 7-én megszökött börtönéből, egy külvárosban három ló várta felnyergelve, onnan Raabba lovagolt, majd Lengyelországiba, ahol is csatlakozott Bercsényi grófhoz, a magyarországi elégedetlenek egyik vezéréhez. Amint felfedezték szökését, akit csak lehetett, üldözésére küldtek; Bécs- ben körözőleveleket szögeztek ki a falakra, fejére vérdíjat tűztek ki. Feleségét, aki Bécs- ben tartózkodott, kolostorba zárták. Mikes Kelemen leveléből Rodostó, 8. Április, 1735. Amitől tartottunk, abban már bennevagyunk. Az Isten árvaságra téve bennünket, és kivéve ma közülünk a mi édes urunkot és atyánkot, három óra után reggel. Ma nagypéntek lévén mind a földi, mind a mennyei atyáinknak halálokat kell siratnunk. Az Isten mára halasztotta halálát urunknak azért, hogy megszentelje halálának áldozatját annak érdemével, aki ma megholt érettünk. Amicsoda életet élt és amicsoda halála volt, hiszem, hogy megmondották neki: „Ma velem lész a paradicsomban!” ... szegény ma három óra után reggel, az Istennek adván lelkét, elaluvék — mivel úgy holt meg, mint egy gyermek. Szüntelen reá néztünk, de mégis csak azon vettük észre általmenetelit, amidőn a szemei felnyíltak, ö szegény árvaságra hagya bennünket ezen az idegen földön. Itt ir- tóztató sírás-rívás vagyon közöttünk. Az Isten vigasztaljon meg minket! A nagy fejedelem írásaiból jyi ár 1703 áprilisában voltunk. Szokott foglalatossá1 gaimból és néhanapján vadászgatásainnból hazatérve, egyszer csak azt a hírt kapom, hogy két paraszt- ember jött meg Magyarországról. A két ember, mikor a beszédemről rámismert, a lábamhoz borult: szívük nagy örömében zokogva sírtak, alig bírták elmondani köszöntésüket. Azzal fejszét kértek és kettéhasították fütyköseiket, amelyeket paraszt módon hordtak magukkal és azokból előkerült a küldetésüket igazoló levél. A két ember nem volt más, mint Pap Mihály és Bige László, két parasztnak öltözött nemes, akik azonban már a valósággal is inkább parasztnak, mintsem nemesnek számítottak, akkora szegénységbe döntötte őket a német elnyomás. A levelet pedig az én jobbágyaim írták: hallották suttogni, hogy kiszabadultam, arról is járta a hír, hogy Lengyelországban rejtőzködöm, arra kérték tehát könyörögve a közöttük éldegélő Papot és Bigét, hogy járják be Lengyelországot mindaddig, amíg csak rám nem találnak, akkor aztán biztosítsanak jobbágyaim hűségéről és arról, hogy az egész magyar nép — végínségben nyögve és már alig élve — csak énutá- nam eped és csak az én intésemre vár. Azt is megmondta a két küldött, hogy ezen nincs mit csodálkoznunk: hiszen az egész nép olyan, mint a pásztor nélkül való nyáj, csak tévedez ide-oda és a végső kétség- beeséstől űzetve falvankérit egészen nyiltan csoportosul, csak engem óhajt szívszakadva, csak énrólam beszél, csak éntőlem remél. A német katonaság viszont kiment az országból, csak a helyőrségekben vannak még, ott pedig, ha egyszer a felzúdult néptömegek körülfogják őket, úgy sem tudják magukat tartani. A gyömrői beszéd 1705 június legvégén ütött tábort II. Rákóczi Ferenc Gyömrő határában. Vele volt vagy tizenötezer ember. Dunántúli hadjáratra készült. Vak Bottyán briga- déros hídfőt építtetett Dunakömlődnél és megkísérelte a hídverést, amiben azonban a Budáról odasiető Gluck- berg császári tábornok megakadályozta. Ez letörte a kurucok harci kedvét, amit csak fokoztak az otthonukból érkező hírek. A hadbavonult jobbágyok családjaira a földesurak elviselhetetlen terheket róttak. És ekkor a fejedelem oda állt a kurucok elé, július 3-án beszédet intézett hozzájuk. A beszéd hatására helyreállt a fegyelem és a sereg megindult északnak a Vág folyó felé, hogy az ott Herbevillé császári tábornokkal szemben álló Bercsényi Miklós generálisnak segítsen. Rákóczi, mielőtt reggel a sereget felsorakoztatta, egész éjszaka töprengett, hogyan szóljon katonáihoz. Beszédét leírta, sokszor átolvasta, többször át is javította. Eredeti kézirata fennmaradt és szabadságharca után kézről kézre vándorolt. Mindenki, akihez eljutott, mielőtt tovább adta, lemásolta. Jóval később, 1866-ban pedig nyomtatásban is megjelent Toldy István A magyar politikai szónoklat kézikönyve című munkájában. Onnan, az eredeti helyesírás szerint közöljük most a gyönyörű nyelvezetű beszédet: ✓J /Jem tudom, vitézek, f!/ m szívemnek fájdalmát m # előttetek jelentsem-e, § 1 avagy pedig méltó in- ■ dignátióra s bosszúságra gerjedett elmémet élőtökbe adjam. Mert ugyanis ha az elsőt szemlélem, nemdenem méltó-e keserűségemet mind azok eleibe terjesztenem, akik hazájok és nemzetek dicsőséges szabadsága mellett életeket felszentelvén, mindeneket elhagyván, zászlóm alá oly véggel jöttek, hogy mindenikünk- nek mind az győzedelem, mind az halál köz legyen? Nemdenem méltó-e mondom, mind azon dicsőséges resolutióját, akaratját, a vitézlő rendnek hazánk ügyén szánakozó és zokogó szívvel szemlélni? Elfelejtettem az elmúlt keserves siralmat, elhallgatom éjjeli s nappali fáradságomat, veszedelmek között forgó állapotomat: és ámbár eddig való szerencsés hadakozásaimat elő nem hozom is, elég okom lehet a panaszra ügyünknek s becsületünknek általatok esett csorbáját említvén, kik voltatok azok a vitézek, akik hazátokat velem egi/ütt véres verejtékkel oly régi szabadsághoz közelgető állapotjára helyeztették. most közöttetek lágy szívű, a dicsőséges magyarnevet nem érdemlő elfajzottak, hírünket, nevünket, dicsőségünket csaknem eltapod- ták. Lettem volna inkább oly szerencsés, hogy hazánk oltalma mellett veletek együtt gyarló testemet halomba rakattam volna, mintsem becstelenségeket okozó cselekedetekről kell emlékeznem most élő, de csaknem eltemettetett vezérteknek. Mit akartak? vérkíméléssel, harckerüléssel, erősségek elhagyásával, egy szóval szaladással kívánjuk e édes hazánkat megnyerni, magunknak nyugodalmat, maradékunknak megmaradást szerezni? vagyis gyalázatos és bízvást mondhatom, hallhatatlan példátok után feleségeiteket, gyermekeinket, magunkat jobbágyságra vetnünk, és eny- nyi feláldozott magyar vért semmivé tennünk? Békéljetek meg inkább csalárd ellenség- tekkel, kinek igáját ekképen segítettétek, hogy én is oly szerencsétlen hadivezérnek nevét letévén, tengereken s pusztákon való bújdosásommal, gyalázatban hagyott életemet végezhessem. Töröltessék el, nem bánom, inkább eleinknek dicsőséges Rákod neve, mintsem több ily gyalázatokkal terhel- tetett napjaimat sirathassam. Áldozzátok fel személyeket, kezébe adjatok ellenségemnek: csak magatoknak s nemzetünknek szerezhessek azzal szabadságot, örömest megyek setét tömlöcbe, kiből Istennek szent keze kiszabadított, és azt követő gyászos theátrumra vígan lépek, csak tudjam, hogy mindezekkel nemzetem boldogságát elnyerhetem. Engedjétek hadd keresem ellenségeim fegyverét inkább mintsem veletek haldokló gyalázatos életet éljek. Vagy ha bennetek volna az magyar vér, és hozzám nem uratokhoz, de atyátokhoz, társatokhoz, véretekhez való szeretet, bosszuljátok meg gyalázatunkat azon hazánk árulói büntetésével, akik nemzetünknek s mindnyájunknak becsületünket gyászba öltöztették. Magatok pedig, ó fiaim, ó társaim, segítsétek magatoknak boldogulására való igyekezetemet, vigasztaljátok elkeseredett szívemet, hogy veletek élet és halál között kereshessem oly szívvel, amint kezdetben, hazánk s mindnyájunk szerencséjére s boldogulására célzó szándékomat. Nem kívánok birodalmat, nem kincseket tőletek, s nem egyebet az igaz magyarhoz illő bátor szívnél, hogy azt magammal összecsatolván, véletek éljek s haljak. Három Pest megyei első helyezett A szakmunkástanulók országos versenyében A KISZ közelgő IX. kongresszusa jegyében zajlottak le az 1975—76-os tanévben a szakma kiváló tanulója és a tantárgyi tanulmányi versenyek. Az országos döntőkön 26 szakmában 547, a tantárgyi tanulmányi versenyben pedig 10 tantárgyban 220 tanuló mérte össze tudását, fel- készültségét. A gyakorlati vetélkedők közvetlenül kapcsolódtak a termeléshez. A kőművesek például a lakásprogram keretében 33 ezer, az ács-állványozók 12 ezer, a szobafestők 16 ezer, a víz-, gázvezeték- és készülékszerelők 28 ezer forint termelési értéket állítottak elő. A vasasszakszervezet székházában tegnap tartott díjkiosztó ünnepségen dr. Nagy Sándor, a KISZ Központi Bizottság titkára mondott önné pi beszédet, majd Nagy Imre munkaügyi miniszterhelyettes adta át a díjakat. Megyénkből Hegedűs János, a 208-as számú szigethalmi szakmunkásképző intézet tanulója megnyerte az autószerelők versenyét. A Pest me gyei Tanács Építőipari Vállalatánál dolgozik, szakoktatója Krizsanyik József, A győzte i két hetet tölt a nyáron ár NDK tengerparton. Az ő számára azonban nem ért veget az ünnepség a díj átvételével. Az iskolában várt rá a Huii- garocamion különdíja, egy kismotorkerékpár. Ketten értek el helyezést a vasúti járműszerelő szakmában. Czidor István első, Tamási Sándor harmadik lett. Mindketten a dunakeszi 201- es iskola tanulói, s a MÁV járműjavító műhelyében dolgoznak. Szakoktatójuk Mís- nyovszki Imre. Esztergályosszakmában harmadik lett Sohodóczki Sándor. szintén Dunakesziről. Szakoktatója Antal János. A tantárgyi versenyben Ga- bai János, a 202-es gödöllői iskola tanulója lett az első. vasipari .szakraj/olvasásban Tanára Kollár Ferenc. T. Á. Ismeretterjesztés — szórakozás Új könyvek, változatos témakörben A Kossuth Könyvkiadó legújabb termése igen változatos: a most megjelent könyvek között a vallásról, a tőkés gazdasági válságról szóló elméleti fejtegetéseket éppen úgy megtalálhatjuk, mint a számítógépről írt igen érdekes kötetet, egészen a bűnügyi dokumentációig. Ezekből válogattuk az e heti recenziós példányokat. A VALLÄSRÖL A gyűjtemény Marxnak, Engelsnek és Leninnek ide vonatkozó írásait tartalmazza. Ezek a dialektikus materializmus alapján, a tudomány eredményeire és a forradalmi osztólyharcok tapasztalataira támaszkodva feltárják a vallás keletkezését és igazi lényegét, összefüggését a társadalmi kérdésekkel. A Marx és Engels írásait tartalmazó első rész azonos az 1961-ben megjelent és már régóta nem kapható gyűjteménnyel. A Lenin írásait tartalmazó második rész új ösz- szeállítás, most jelenik meg első ízben kötetben. A GAZDASÁGIRÁNYÍTÁS ÉS TERVEZÉS A SZOVJETUNIÓBAN Az SZKP XXV. kongresszusa sokoldalúan megvilágította a szovjet gazdaságpolitika időszerű kérdéseit, hangoztatta, hogy szükség van a gazdaságirányítás, mindenekelőtt a tervezés további tökéletesítésére. A szovjet tapasztalatok mindig iránymutatóak a mi népgazdaságunkra is. Anélkül, hogy másolnánk az elveket, a tapasztalati módszereket, felhasználhatjuk gazdaságpolitikánk kialakításában. E cél vezette Páldi Andrást, amikor megírta A gazdaságirányítás és tervezés reformja a Szovjetunióban című könyvét. A szerző a kötet előszavában hangsúlyozza: nincsenek olyan gazdaságirányítási, tervezési módszerek, amelyeket egy az egyben át lehetne venni. Könyvében nyomon követi a Szovjetunióban 1965-ben indított gazdasági reform megvalósulásának útját, eredményeit, nehézségeit és a módszerek tökéletesítésére vonatkozó további elgondolásokat. A szerző tanulmányában arra törekedett, hogy az érvényes határozatok alapján mutassa be a ma működő gazdasági mechanizmust. Nem tekintette feladatának, hogy a szovjet és a magyar gazdaság- irányítási rendszer között párhuzamot vonjon, a közös és az eltérő vonásokat vizsgálja. GAZDASÁGI VÁLSÁG A TŐKÉS VILÁGBAN Az összeállítás a Szovjetunió Világgazdasági és Nemzetközi Kapcsolatok Intézete tudományos tanácsának 1975- ben tartott ülésén elhangzott felszólalások gyűjteménye. A1 vita nagy jelentőségű volt elméleti és gyakorlati szempontból egyaránt A felszólalók — tudományos munkatársak, elméleti szakemberek — kutatták: a válság világméreteket öltött, számokkal bizonyították, hogy a válság elmélyült, alapja a kapitalizmus ellentmondásán nyugszik. Az okra, az összefüggésekre is rámutatnak, elemzik a jelenlegi helyzetet, s hangsúlyozzák: a termelés visszaesése, az infláció és a munka- nélküliség fokozódása szinte valamennyi iparilag fejlett tőkésországra jellemző. A SZÁMÍTÓGÉP AZ ÖN SZOLGÁLATÁBAN A kötetben — Csató István 1974-ben elhunyt író utolsó munkájában — az elektronikus digitális számítógépről van szó, arról, hogy miképpen működik, s milyen hasznot hajt az embernek. Folytatása annak a népszerű műnek, amely annak idején A kibernetika, az információ forradalma címmel aratott nagy sikert. A kötetből megtudjuk, hogy a gépek hogyan zsugorodnak térfogatban és ezzel párhuzamosan növekszenek lehetőségeik, működési gyorsaságuk, kapacitásuk. Érdekes, színes formában állítja elénk a szerző egyes szerkezetek forradalmi változását, kezdve az elektroncsöves memóriáktól egészen a mágneses buborékkamrákig. Ugyanakkor fellép minden számítógép-mítosz ellen, figyelmeztet, hogy csak akkor lesz eredményes az ember és a gép együttműködése, ha az ember a gépet csak segítőjének tekinti. A kötetben ábrák és Kaján Tibor karikatúrái segítik megértetni a kibernetikai fogalmakat. KÉZ KEZET MOS?... S végül egy igen érdekes bűnügyi dokumentumkönyvet ajánlunk olvasóinknak, Szekeres Károly bíró, a Fővárosi Bíróság tanácselnökének kötetét, amely megtörtént bűneseteket dolgoz fel irodalmi formában. Szekeresnek, mint bírónak, alkalma van az emberi lélek rejtelmeit kutatni, s írásaiban az összefüggéseket feltárni. Ezt teszi ebben a könyvében is. Főleg az utóbbi évek egyik legkellemetlenebb és a közvéleményben is a legnagyobb visszatetszést keltő negatív jelenséggel, az ügyeskedés, az illegális jövedelemszerzés változataival és folyamataival foglalkozik. Érdemes olvasni, sok érdekes figurával ismerkedhetünk meg a könyv lapjain, akiket az író az irónia eszközeivel tesz számunkra nevetségesekké és ítéljük el őket magunk is. Gáli Sándor 1
