Pest Megyi Hírlap, 1976. március (20. évfolyam, 52-77. szám)

1976-03-27 / 74. szám

Szentendrére, Budakalászra láiogwMi G Tájékozódás, beszélgetés a katonai főiskolán Munkásgyűlés a szövőgyárban Beszélgetés Szentendrén, a Kossuth Lajos Katonai Főiskolám. A képen balról jobbra: Kazal Barna vezérőrnagy, a főiskola parancsnoka, Barinkai Oszkárné, a Pest megyei pártbizottság titkára, Győri Imre, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, Kárpáti Ferenc honvédelmi miniszterhelyettes, dr. Mondok Pál, a Pest megyei Tanács elnöke, dr. Rozgonyi Ernöné, a járási hivatal elnöke. | Díszalegység sorakozott fel tegnap, pénteken reggel — A békés egymás mellett E Szentendrén, a Kossuth Lajos Katonai Főiskola udvarán, élés, a békés gazdasági ver | s ünnepélyes tiszteletadással fogadták Győri Imrét, az seny politikáját folytatva is | MSZMP Központi Bizottságának titkárát, aki itt kezdte magas szintre kell emelnünk | meg egész napos programját a városban és a járásban, védelmi készültségünket az Kárpáti Ferenc vezérőrnagy, honvédelmi miniszter- ! helyettes, politikai főcsoportfőnök, Barinkai Oszkárné, | az MSZMP Pest megyei bizottságának titkára és dr. B Mondok Pál, a Pest megyei Tanács elnöke kísérte el a | vendéget, s a főiskolán fogadták a helyi párt-, állami = vezetők. A megérkezést követő be­szélgetésen Simon János, a szentendrei városi pártbizott­ság első titkára köszöntötte a városi és a járási pártbizott­ság, a tanács nevében, majd Kazal Barna vezérőrnagy, a főiskola parancsnoka nyújtott tájékoztatást — Tajti Gézának, a főiskola pártbizottsági titká­rának és Géczi Sándornak, a főiskola KISZ-bizottsága titká­rának részvételével — az in­tézmény alaprendeltetéséről, belső életéről, az itt tanulók mindennapjairól. Részletesen ismertette a tisztképzés fejlő­dését, jelenlegi helyzetét, cél­kitűzéseit, s azt az intenzív mozgalmi életet, kulturális és sporttevékenységet is, amely e fontos intézmény falai kö­zött folyik. Külön hangsúlyt kapott az a szoros, jó kapcso­lat, amelyet a város, a járás társadalmában betöltenek, ki- sebb-nagyobb községeivel fenn­tartanak, s — mint a helyi ve­zetők is alátámasztották — va­lósággal összeforrottak már Szentendre életével, részt vesz­nek rendezvényeiken, támogat­ják törekvéseiket. Meggyőzően hangzott szavaiból, az elmon­dottakból : minden feltétele adott annak, hogy hazánkhoz, szocialista társadalmunkhoz hű, politikailag elkötelezett, szak­mailag jól képzett, felkészült tiszteket neveljenek a néphad­sereg és a határőrség számára. Erről alkalma volt szemlé­letes képet, személyes tapasz­talatokat is nyernie Győri Im­rének a tájékoztatás utáni kör­sétán és találkozásán a hallga­tókkal. Elismeréssel tekintett meg több, korszerű techniká­val rendelkező szaktantermet, az éttermet, a közművelődési könyvtárat és egy századkör­letet is. Mindenütt nagy köz­vetlenséggel váltott néhány szót a jelenlevőkkel, de külö­nösen beható, jó hangulatú volt az a beszélgetés, amelyet a lá­tottak után folytatott a hallga­tók és tanáraik egv csoportjá­val. Valamennyi évfolyam, a "Különböző fegyvernemek kép­viselői vettek ezen részt, s jól felhasználták ezt a lehetőséget arra, hogy az őket foglalkoz­tató politikai kérdéseket is föltegyék a párt Központi Bi­zottsága titkárának. László Antal. Mózes Miklós. Váradi Géza. Rózsa László hallgatók és Farkas János alezredes-ta­nár a nemzetközi élet és bel­politikánk több terü’etét érin­tő időszerű problémáról érdek­lődött. — A közvéleményt ugyan­ezek és hasonló kérdések fog­lalkoztatják — állapította meg Győri Imre, s hozzátette, hogy az így helyes és természetes, hiszen a katonai főiskola hall­gatói. tanárai nem élnek, nem élhetnek elzárva a társadalmi egész emberiség érdekében. Ezért is tekintünk nagy meg­becsüléssel az itt tanulókra. Örömmel láttam — mondotta végül —, hogy népünk anyagi áldozathozatala nem hiábavaló, mert az itteni oktatók nagy­szerű felkészültségükkel, haza­fias és internacionalista szel­lemben képezik azokat a fia­talokat, akik hivatástudattal, minél nagyobb tudással igye­keznek fegyveresen szolgálni a hazát. E szolgálatra minden­kor számít is a Magyar Nép- köztársaság. Ezzel az élénk érdeklődésű, tájékoztatóvá mélyült beszél­getéssel fejeződött be a Köz­ponti Bizottság titkárának fő iskolai látogatása. Innen a szomszédos Budakalászra veze­tett az útja. A magyar len­ipar központját kereste fel, a Lenfonó- és Szövőipari Vál lalatot és az itteni szövőgyár egységet. A magyar lenipar központjában Beck Tamás, a vállalat ve­zérigazgatója, Énekes Béla, a központ pártalapszervezetének titkára, Filkorn József vszt- titkár és a Vállalat más gaz­dasági, társadalmi vezetői, a szocialista brigádok képvise­letében Korlát Sándorné bri­gádvezető fogadta a vendége­ket. őszinte beszélgetés a válla­lat életéről, eredményeiről, gondjairól, gyárlátogatás és munkásgyűlés — ez volt a Központi Bizottság titkárának délutáni programja. Ennek során megtekintette a legjel­lemzőbb látnivalókat, így az év elején felszerelt új SZTB szovjet automata szövőgépek csoportját (elbeszélgetve a munkásnőkkel arról is, hogy mennyivel könnyíti ez a mun­kájukat és javítja keresetü­ket), örömmel látta az üzemi uzsonnázóhelyet, házipresszót, és nagy tetszéssel figyelte a gyártmány fejlesztési osztály munkáját, ahol tervezés köz­ben és készáruként láthatta az ízléses újdonságokat. A kana­dai olimpiára rendelt színes térítők,’ kalocsai és sárközi mintás abroszok, elsötétítő függönyök, előnyomott és há­zilag könnyen összeállítható gyermekruhák mintái, a ház­gyári konyhaprogramhoz al­kalmazott garnitúrák, farmer­anyagok, lángálló szövetek egyaránt megtalálhatók vol­tak itt. Mindezek ismeretében talál­kozott Győri Imre rendkívül népes munkásgyűlésen azok­kal, akiknek kezemunkáját dicséri a sok szép termék. A budakalászi gyár művelődési otthonának nagytermét, de még a folyosóit is zsúfolásig megtöltötték az érdeklődők. Múzeumokban A budakalászi látogatás be­fejeztével ismét Szentendre következett: a Kovács Margit- kerámiagyűjteményt, a Czó- bel-múzeumot tekintette meg Győri Imre, végül Bihari Jó­zsef igazgató kalauzolásával a megyei művelődési központ és könyvtár sokrétű munká­jával ismerkedett. Tartalmas nap zárult ezzel, amelyen — mint Barinkai Oszkárné búcsúzóul megje­gyezte — eredményeket és gondokat egyaránt tapasztal­hatott a Központi Bizottság titkára, de a beszélgetések, megnyilvánulások egyönte­tűen arról tanúskodnak, hogy a Pest megyeiek a XI. párt- kongresszus szellemében igye­keznek dolgozni, tanulni, előbbrehaladni. (-4 budakalászi munkásgyű­lésről lapunk 3. oldalán tudó­sítunk.) PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA xx. Évfolyam, 74. szám ara 80 filler 1976. MÁRCIUS 27., SZOMBAT Pullai Árpád Nógrád megyében Pullai Árpád, az MSZMP Központi Bizottságának titká­ra pénteken Nógrád megyébe látogatott. A vendéget a ba­lassagyarmati pártszékházban Géczi János, az MSZMP Nóg­rád megyei Bizottságának első titkára . fogadta. Balassa­gyarmat eredményeiről és terveiről Rith Lajosné, az MSZMP városi bi­zottságának titkára tájékoz­tatta. Ezt követően Pullai Ár­pád részt vett és felszólalt a KISZ balassagyarmati városi küldöttértekezletén. A nap folyamán a Központi Bizottság titkára Rétságra lá­togatott. Találkozott a járás nagyközségeinek és községei­nek pártbizottsági, illetve párt­vezetőségi titkáraival is, akik beszámoltak az időszerű fel­adatok végrehajtásának ta­pasztalatairól. A beszélgetés — Pullai Árpád belpolitikai tájé­koztatója után — baráti esz- i mecserével fejeződött be. Ülést tartott az Elnöki Tanács A Népköztársaság Elnöki Tanácsa pénteken ülést tartott. Az Elnöki Tanács a Kovács Pál halálával megüresedett Békés megyei 1. számú válasz­tókerületben május 23-ra idő­közi országgyűlési képviselői választást tűzött ki. Az Elnöki Tanács határoza­tot hozott a hazánk felszaba­dulásának 31. évfordulója al­kalmából adományozandó ki­tüntetésekről, tábornokokat nevezett ki, végül bírákat vá­lasztott meg és mentett fel. Büszkén vállaljuk Rákóczi örökségét Jubileumi ünnepség az Erkel Színházban Péntek este az Erikéi Szín­házban — a Rákóczi-jubileu- mot övező országos program központi eseményeiként — az Elnöki Tanács, a Miniszterta­nács és a Hazafias Népfront Országos Tanácsa emlékün­nepséget rendezett II. Rákóczi Ferenc születésének 300. év­fordulója alkalmából. Az ese­ményen részt vett és az elnök­ségben foglalt helyet Óvári Miklós, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, dr. Ma- róthy László, a KISZ Közpon­ti Bizottságának első titkára, a Politikai Bizottság tagjai; dr. Trautmann Rezső, az Elnöki Tanács helyettes elnöke, dr. Ortutay Gyula, az Elnöki Ta­nács tagja; a kormány képvi­seletében Czinege Lajos hon­védelmi, dr. Orbán László kulturális és dr. Polinszky Ká­roly oktatási miniszter; továb­bá a társadalmi szervek, tö­megszervezetek és mozgalmak képviselői, a RáJkóczi Emlékbi­zottság tagjai. Kállai Gyula beszéde A Himnusz elhangzása után Kállai Gyula, a Hazafias Nép­front Országos Tanácsának és a Rákóczi Emlékbizottságnak az elnöke mondott megnyitó beszédet. — Születése 300. évforduló­ján II. Rákóczi Ferencre emlé­kezünk. Neve és alakja törté­nelmünk olyan korszakát jel­képezi, amelynek a nemzeti függetlenség és szabadság, a társadalmi haladás és felemel­kedés kivívása volt a harcba hívó zászlaja — hangsúlyozta Kállai Gyula. Rákóczi gyötrel­mekkel teli fejlődés árán emelkedett a XVIII. század elejének megalkuvás nélküli szabadsághősévé. A fölkelt jobbágyság hívására tízezreket szólított fegyverbe az önálló állam megteremtésére, a fenn­álló társadalmi rendszer kor­szerűsítésére. — Mint hatalmas birtokok­kal rendelkező főúr, elsősor­ban a nemességre támaszko­dott, de a közös cél kivívásá­ra egy frontba igyekezett tö­möríteni minden társadalmi erőt. Következetes türelmi politikájával a szabadságharc idejére összebékítette a kora­beli Magyarország nemzetisé­geit. Gondolataival, a korabeli Európában szinte egyedülálló külpolitikai kezdeményezései­vel napjainkig példázza: egye­dül egyetlen nép sem képes kivívni nemzeti önállóságát és a társadalmi haladás útjára lépni. — A szocialista Magyaror­szág büszkén vállalja a Rákó- czi-szabadságharc örökségét. A felszabadulás előtti uralkodó osztályok úgynevezett nemzeti ideológiája a függetlenségi tö­rekvéseknek „osztályok felet­ti” értelmet próbálkozott adni, s a polgári nemzetet megosztó, kibékíthetetlen osztályellen té­teket szépítgette, takargatta. A nép körében azonban elevenen élt a függetlenségi hagyomá­nyoknak az az értékes eleme, amely a nemzeti függetlenség ügyét elválaszthatatlanul egy­bekapcsolta a társadalmi hala­dás ügyével. Ezt tette a ma­gyar munkásosztály is." Társa­dalmi haladás és nemzeti ér­dek, emberség és magyarság, nemzeti összefogás és megbé­kélés a más népekkel — ez volt a Rákóczi adta példa azoknak is, akik egyszerre küzdöttek hazánk felszabadí­tásáért, s a felszabaduló haza új társadalmi rendjéért, a szocialista Magyarország meg­teremtéséért. — Pártunk, népfrontmozgal­munk, hazánk dolgozó népe tudatosan ápolja a forradalmi, haladó nemzeti hagyomá­nyainkat. Tudatában vagyunk annak, hogy ez mindenütt, de itt Közép- és Kelet-Európábán különösen fontos, hisz ezen a tájon a különböző népek év­századok óta többnemzetiségű államokban élnek egymás melleit. Ez nem a nacionaliz­mus elválasztó erejévé, hanem a nemzetköziségünket elmé­lyítő, összekötő erővé válik, ha a munkásosztály, a szocia­lizmus érdeke szerint, a szo­cialista hazafiság javára, a marxizmus—leninizmus szel­lemében sáfárkodunk vele. Esd kívánjuk termi, szolgálni a Rákóczitól örökölt gazdag tör­ténelmi hagyatékkal is. Köpeczi Béla megemlékezése Győri Imre az új szovjet szövőgépekről beszélget Makrai Lászlóné szövőnővel. Köpeczi Béla, a Magyar Tu­dományos Akadémia főtitkár- helyettese, a Rákóczi Emlék- izottság alelnöke mondott ez­után ünnepi beszédet. — Rákóczi emlékét — mon­dotta egyebek közt — azzal a tisztelettel vesszük körül, amely az előrelátó és a haladó meggyőződése mellett haláláig kitartó és hitet tevő embert megilleti. Ez a tisztelet kötelez bennünket, hogy ne szépít­sünk: alakját és tevékenységét a valóságnak megfelelően ál­lítsuk népünk és a világ elé. II. Rákóczi Ferenc élete és harca példa minden ember számára, aki igaz ügyért, ha­zája és az emberiség szabad­ságáért és haladásáért küzd. Az ünnepség második részé­ben művészi műsor követke­zett. Kiállítás a Nemzeti Múzeumban Az évforduló alkalmából péntek délelőtt a Nemzeti Mú­zeumban ünnepélyesen meg­nyitották II. Rákóczi Ferenc emlékkiállítását. (Megemlékező összeállításunk a 4. oldalon.) KÖZÉLET Losonczi Pál, az Elnöki Ta­nács elnöke tegnap fogadta Raul Lema Patino rendkívüli és meghatalmazott nagyköve­tet, Bolívia új magyarországi nagykövetét, aki átadta meg­bízólevelét. Aczél György, a Miniszter- tanács elnökhelyettese tegnap hivatalában fogadta dr. Hertha Firnberget, az osztrák tudomá­nyos kutatási ügyek miniszte­rét. Dr. Bíró József külkereske­delmi miniszter, aki Moszkvá­ban részt vett a KGST külke­reskedelmi állandó bizottságá­nak ülésén, tegnap érkezett haza a magyar fővárosba. Nemeslaki Tivadar kohó- és gépipari miniszter — aki meg­tekintette a lipcsei tavaszi vá­sárt és tárgyalásokat folyta­tott az együttműködés bőví­téséről — tegnap hazaérkezett az NDK-bői. Bálint József államtitkár, a Központti Statisztikai Hivatal elnöke tegnap Moszkvába uta­zott a Szovjet Központi Sta­tisztikai Hivatal elnökének meghívására, hogy tárgyalá­sokat folytasson az együttmű­ködés időszerű kérdéseiről. á i — Nagy megbecsüléssel te­kint a párt az itt oktatók, ki­képzők, vezetők munkájára és azokra, akik életcéljukul vá­lasztották ezt a nagyon fontos hivatást — jelentette ki ezután. Miközben a felvetődött kér­désekre, a nemzetközi élet ép belpolitikánk 6zámos területét érintve válaszolt, elmondta azt is, hogy a jelenlegi világhely­zet éppen a háború elkerülése érdekében követeli meg: a szo­cialista országok, a Varsói szerződés tagjai egy pillanatig se hagyják az imperialista kö­röket abban reménykedni, mi­szerint sikerrel léphetnének fel ellenünk. Tisztjelöltek körében

Next

/
Oldalképek
Tartalom