Pest Megyi Hírlap, 1976. március (20. évfolyam, 52-77. szám)
1976-03-24 / 71. szám
**r7rn T3 1976. MÁRCIUS 24., SZERDA ^§W$ * 7 Heti jogi tanácsok A LEGFELSŐBB BÍRÓSÁG ÁLLÁSFOGLALÁSA A turistautazásra kiutalt deviza felhasználásáról A gyermekgondozási segélyezésről szóló legújabb rendelkezések. Több olvasónk érdeklődött, hogy milyen kedvezményeket jelent az újabb rendelkezés a kisgyermekes anyáknak. Ahhoz, hogy az újabb szabályok lényegét megértsük, ismerni kell a régit is. A korábbi szabályok szerint a gyermek gondozására igénybe vett fizetés nélküli szabadság megszakításának akkor volt helye, ha azt a dolgozó nő személyi vagy családi körülményei indokolttá tették. Ilyen indok lehetett például a férj, illetőleg az eltartó halála, vagy tartós megbetegedése, bevonulása katonai szolgálatra, szabadságvesztés-büntetése, az életközösség magszakítása, a nő újabb szülése vagy tartós betegsége. Ha a dolgozó nő a szabadságot egyéb címen szakította meg, és később folytatni kívánta, a fizetés nélküli szabadság további részére gyermekgondozási segély már nem illette /meg. A vállalat azonban szabad elhatározásából, mérlegelési' körében egy alkalommal ilyenkor is engedélyezheti a segély folyósítását. Ez év február 26-án hatályba lépett újabb szabályok szerint, ha a dolgozó nő a gyermek gondozására igénybe vett fizetés nélküli szabadságot a férj, illetőleg az eltartó halála vagy tartós megbetegedése, katonai szolgálatra való bevonulása, szabadságvesztésbüntetése, életközösség megszakítása, a nő újabb szülése vagy tartós megbetegedése miatt szakította meg, a gyermekgondozási segélyre a további fizetés nélküli szabadság idejére is igényt tarthat. Ha a dolgozó nő a gyermek gondozásához igénybe vett fizetés nélküli szabadságot a naptári éven belül egy ízben, nem az előző bekezdésben meghatározott okból, hanem a munkába állás vagy munka- viszony létesítése céljából szakította meg, a fizetés nélküli szabadság további idejére a gyermekgondozási segély megilleti. A gyermekgondozási segély folyósításáról. Az előbbiekhez kapcsolódik és olvasóinkat érdekli, hogy a gyermekgondozási segély — az egyéb feltételek esetén, amelyek a korábbi ismertetéseinkben már szerepeltek — arra az időtartamra folyósítható, amely alatt a dolgozó nő az ipari szövetkezet, valamint a mezőgazdasági és a halászati termelőszövetkezet tagja, munkabérben, munkadíjban nem részesül, és nincs már kereső foglalkozásból származó jövedelme sem. Ebből a szempontból nem lehet munkabérként, munkadíjként, jövedelemként figyelembe venni azt a díjazást, amelyet a gyermekgondozási segélyben részesülő nő további — legfeljebb azonban kettő — egyévesnél idősebb, de háromévesnél fiatalabb gyermek gondozásáért kap. Arra a kérdésre, hogy folyósítható-e a segély a táppénzben, szülési segélyben részesülő anyának, közöljük az erre vonatkozó szabályt is. Ugyanis a gyermekgondozási segély nem folyósítható arra az időre, amelyre a dolgozó, illetőleg az ipari szövetkezet tagja táppénzben, baleseti táppénzben, terhességi-gyermekágyi segélyben, a termelőszövetkezet nőtagja pedig baleseti táppénzben, betegségi segély1- ben, szülési segélyben részesül. A nyugdíjasokat is érinti az újabb szabáiy. Többször foglalkoztunk már a házastársi pótlékra jogosultsággal. Sok olvasónk jutott takácsaink alapján emelt házastársi pótlékhoz. A gyermek- gondozási segélyről szóló rendelkezésekkel összhangban a társadalombiztosításról szóló szabályok módosultak, idevá- góan -azzal, hogy a házastársi pótlékra jogosultság megállapításánál nem lehet keresetként, jövedelemként figyelembe venni az egyévesnél idősebb, de háromévesnél fiatalabb, legfeljebb két gyermek gondozásáért kapott díjazást. Tehát a nyugdíjasok házastársa a fentiek értelmében vállalhat gondozást anélkül, hogy elveszítené a házastársi pótlékra jogosultságát Ha a dolgozót felmentették a munkavégzés alól, a kifizetett átlagkeresetet nem követelheti vissza a vállalat, ha a felmondás időtartama alatt a dolgozó már elhelyezkedett. Két olvasónknak volt ilyen problémája, és mivel ellentétes gyakorlat is tapasztalható, felhívjuk erre a munkaügyi vitákkal foglalkozó szervek, illetve az intézkedő vállalatok figyelmét. A hivatalos álláspont szerint az a körülmény, hogy a munka végzése alól felmentett dolgozó még a munkaviszony megszűnésének napja előtt új munkaviszonyba lépett, jogát a felmentés idejére járó átlag- keresethez nem érinti, tehát a dolgozónak jár ez az összeg is, és joga van az új munkahelyén a munkaköre, illetőleg végzett munkája szerinti munkabérre is. A szolgálati idők visszamenőleges beszámításáról. M. B. jánosházai olvasónk sérelmezi, hogy 1924-től fennálló munkaviszonyát nem számolták be. A 30-as 40-es években is dolgozott, az OTI-ba be volt jelentve, de mivel munkakönyvét nem találták (olvasónk elvesztette), ezért több évet nem számítottak be nyugdíjaztatásánál. Olvasónk kérdezi, mi a teendője? A nyugdíjazáshoz a szolgálati éveket legkorábban"~1929- től lehet számítani. Nem értjük, ha az OTI-ban szerepelt a nyilvántartásban, miért nem számolták be ezeket az éveket. Az új nyugdíjrendelet, illetve a társadalombiztosításról szóló törvény alapján a már megállapított szolgálati éveket nem lehet módosítani, viszont, ha annak idején, mikor a nyugdíját megállapították, azt törvénysértéssel tették, az ellen felügyeleti panaszt most is be lehet adni. A felügyeleti panaszt célszerű annál a társadalombiztosítási szervnél beadni, amelynek az intézkedése, határozata ellen irányul Ott ugyanis, ha megalapozottnak látják a panaszt, módosíthatják a korábbi álláspontjukat, intézkedésüket, illetve határozatukat. Ha pedig nem ad helyet ez a szerv a panasznak, köteles azt haladék nélkül to~ vábbítani felettes szervéhez. Abban az esetben, ha helyt adnak a felügyeleti panasznak, de a korábbi intézkedés, határodat nem volt jogszabályellenes (pl. mefrt az igénylő csak a panaszeljárás során ’adott olyan bizonyítékot, amely a nyugellátásra vagy nagyobb összegű nyugellátásra való jogosultságát igazolja), legkorábban a panasz benyújtását megelőző hatodik hónaptól állapítják meg a nyugellátást, vagy a nagyobb összegű nyugdíjat. Ha viszont a panasz alapján .bebizonyosodik, hogy korábban az igényelbíráló szerv hibájából . jogszabályellenesen nem .teljesítették az igényt akkor a panasz benyújtását, illetőleg a hiba felfedezését megelőző 5 évre is megállapítják a nyugellátást, vagy a ■magasabb összegű nyugellátást. Dr. M. J. * • Felhívjuk olvasóink figyelmét, hogy a Pest megyei Hírlap szerkesztősége minden héten szerdán, du. 5—7 óráig ingyenes jogi tanácsadást tart olvasói részére, a Hírlapkiadó Vállalat (Bp. Vlir., Blaha Lujza tér 3.) földszinti tanácsadó termében. A táppénzrendszer módosításáról és a táppérrzfegyelem erősítése érdekében teendő intézkedésekről az 1007/1976. • (III. 18.) Mt. határozat rendelkezik. (Magyar Közlöny, 22. szám.) A szocialista munkaversenyről, a mezőgazdaság, az élelmiszeripar és az erdőgazdaság területén ugyanitt jelent meg a 11/1976. MÉM. rendelkezés. Az egyes kitüntetések után járó kivételes nyugellátásról szóló 38/1971. (XI. 28.) Korm. sz. rendelet kiegészítését a 2/1976. (II. 1.) MT. rendelkezés tartalmazza. (Munkaügyi Közlöny 3. sz.) í Fékfolyadéktól a hajsütővasig Kereskedelmi forgalomból kitiltott termékek A Kereskedelmi Minőségellenőrző Intézet különféle vizsgálatok alapján néhány, a követelményeknek nem megfelelő terméket kitiltott a forgalomból. Az importált Syntol nevű fékfolyadék nem felel meg a magyar szabvány követelményeinek. A fékfolyadék gumira gyakorolt erős roncsoló hatása miatt rendeltetésszerű használatra alkalmatlan, ezért árusítását azonnal megtiltották. A Kozmetikai és Háztartásvegyipari Vállalat 1975. XI. 20. gyártási idővel jelölt tasakos csokoládé aromáinak íze és illata jellegtelen, élvezeti értékük nincs, színük sem jellemző a termékre. A rendeltetés- szerű használatra alkalmatlannak minősített aromák további, árusítását megtiltották. Hatósági ellenőrzés alapján állapították meg, hogy olyan, magánkisiparosok által gyártott villamos készülékek kerültek forgalomba, melyek előirt érintésvédelmi és minőségvizsgálatát nem végezték el. Ezért az intézet Amrein Sándor pécsi kisiparos termékének (elektromos hajsütővas) és Klein Frigyes budapesti kisiparos gyártmányának (elektromos hajszárító bura) árusítását a kötelező vizsgálat elvégzéséig megtiltotta. ÜGYESKEDŐ GÁZOSOK Maszek szerelés A Pest megyei Bíróság dr. Erős Elek fellebviteli tanácsa tárgyalta Virág Sándor és társa, Góz Gyula ügyét. Virág Sándor elsőrendű vádlott, mint mérnök 1971- től Vácott a Tiszántúli Gáz- szolgáltató és Szerelő Vállalat (TIGÁZ) kirendeltségének vezetője, majd annak átszervezése után, üzemvezetője volt. Feladatkörébe tartozott az elkészült gázvezetékek üzembe helyezése és azok hatósági átvétele. A következő évtől — mivel a szolnoki központú TIGÁZ a megrendeléseket csak egy évvel később tudta teljesíteni — Virág jogosulatlanul, részben munkaidő alatt, részben azon kívül gázszerelést vállalt. Ügy, mintha vállalata nevében, szabályszerűen járt volna el. Cégbélyegzővel engedélyezési jóváhagyást adott, és az arra illetékes aláírását meghamisította. Némely esetben a szokásos tervelkészítésen és költségvetésen kívül a TIGÄZ nevében számlát is állított ki. A másodrendű vádlott a szigetszentmiklósi építőipari részleg vezetője víz-gáz és készülékszerelőként dolgozott. Közvetlen főnöke Virág Sándor volt, aki Gőzt bevonta a szigetszentmiklósi 8 lakásos társasház maszek szerelésébe. A másodrendű vádlott, Az ipari tevékenység keretében foglalkoztatott termelőszövetkezeti tagok munkadíjazásának szabályozásáról is ugyanitt jelent meg a 2/1976. (II. 7.) MÉM. rendelkezés. A munkaügyi viták eldöntéséről szóló 9/1967. (X. 8.) Mű. M. sz. rendelet módosítását és kiegészítését a 4/1976. (II. 14.) Mű. M. rendelet tartalmazza, az 1976—80. évi kollektív szerződés megkötéséhez a Mü. M—SZOT irányelveket a Munkaügyi Közlöny március 15-i számában találják meg az érdekeltek, ugyanúgy, mint a munkaügyi vitákról szóló módosító rendelkezéseket. Az 1974. évi l-es számú törvényerejű rendelet szabályozza a tervszerű devizagazdálkodást, amely szerves része szocialista tervgazdálkodásunknak. A devizahatóság által kiutalt devizaértéket kizárólag az engedélyezett célra szabad felhasználni. A külföldi fizető- eszköz turistautazásra történő kiutalásának az a célja, hogy az ilyen utazás jellegének megfelelően az igénylésben megjelölt külföldi tartózkodás alatt a turista abból az utazással kapcsolatban szokásosan felmerülő kiadásait fedezze, de nem jogosít fel arra, hogy a külföldi fizetőeszközt ■rendeltetésétől eltérően használja fel. A Legfelsőbb Bíróság állás- foglalása rámutat arra, hogy az utas ugyan nem köteles elszámolni arról, hogy a kiutalt külföldi fizetőeszközt mire használta fel, de a külföldi fizetőeszköz rendeltetésellenes felhasználására lehet azonban következtetni abból, ha az utas a külföldi tartózkodásra kiutalt deviza teljes összegét, vagy nagyobb hányadát néhány napi külföldi tartózkodása alatt árucikk vásárlására fordítja. Az ilyen mérvű vásárlások már nem tekinthetők- munkaidőben amikor tudomást szerzett arról, bogy a TIGÁZ-ban vizsgálat indul Virág ellen, felkereste a társasház lakóit és hamis tanúvallomásra próbálta rábírni őket. Végül is egy apró hiba okozta a látszólag élelmes kettős bukását. Az egyik szigetszentmiklósi megrendelőnek szüksége lett volna számlára, de azt nem kapta meg. Ezért felkereste a szolnoki központot, és ott elmondta panaszát. A Pest megyei Bíróság Virág Sándort magánokirat-hamisítással leplezett üzérkedés miatt vonta felelősségre és 2 évi szabadságvesztésre ítélte, valamint elrendelte 90 ezer forint érték elkobzását. Társát, Góz Gyulát, üzletszerűen elkövetett üzérkedés és hamis tanúzásra való rábírás miatt 6 hónapi szabadságvesztésre ítélte, amelyet a bíróság 3 évi próbaidőre felfüggesztett. Gőztől továbbá 5 ezer forintot elkobzott. K. P. Bangó Dezső, Marton József, a fiatalkorú N. Mária, R. Klára és V. Mária nagykátai lakosok sorozatos lopások miatt feleltek a Pestvidéki Járásbíróság fiatalkorúak bírósága előtt. Bangó Dezső már többször összeütközésbe került törvényeinkkel. Mindannyiszor lopások miatt. Első esetben összbüntetésül 1 évi és két- hónapi, másik alkalommal 1 évi, utóbb kétévi szabadság- vesztésre ítélték. Büntetéséből szabadulva a rendszeres munka nem volt ínyére, ismét a bűnözés útjára lépett. Marton Józsefet a rendőrhatóság közveszélyes munkakerülés szabálysértése miatt elzárással sújtotta. Szabadulása után sem helyezkedett el, csavargón. özvegy édesanyja tartotta el, akit meglopott. Bangó Dezső és Marton József N. Mária társukkal — pénzszerzés céljából — éjfélkor a nagykátai ÁFÉSZ 2. számú ABC-áruházéi>a törtek be. Bangó a szellőzőablakon bemászott az üzletbe; társai az utcán „falaztak”. Bangó átkutatva a helyiségeket, 866 forint készpénzt és cigarettát vett magához. A társainak — elhallgatva előttük, mennyi pénzt talált — csak 100 forint körüli összeget adott. a turistautazásra kiutalt deviza megengedett felhasználásának, hanem devizabűncselekményt valósítanak meg. Hasonló megítélés alá esik a Legfelsőbb Bíróság iránymutatása szerint a külföldi fizető- eszköznek a turistautazás céljától és jellegétől merőben eltérő’ egyéb olyan visszaélés- szerű felhasználása is, amelyre a devizahatóság valutát egyáltalán nem utalna ki. Előfordul olyan eset is, amikor a turistaut,azásra kiutalt külföldi fizetőeszközt abból a célból fordítják áruvásárlásra, hogy az így beszerzett árucikkeket belföldön tovább eladják. Ez megvalósítja az üzérkedés bűntettének minősített esetét, amely 5 évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. Hangsúlyozni kell, hogy ez az állásfoglalás devizagazdálkodásunk érdekeit és a törvényesség érvényesülését kívánja szolgálni, de semmiben sem korlátozza a külföldre irányuló turistaforgalmat. Protenvíta '76 Rendezik a környezetvédelmi kiállítást A budapesti nemzetközi vásárközpontban megkezdődött az április 6-án megnyíló nemzetközi környezetvédelmi kiállítás, a Portenvíta ’76 előkészítése. Az Országos Környezetvédelmi Tanács koordinálásában és több minisztérium, országos főhatóság és társadalmi szervezet aktív közreműködésével mintegy 3000 négyzetméternyi területen rendezik be ezt a nemzetközi bemutatót. A kiállítás központi magja Magyarország környezetvédelmi dokumentációs bemutatója. A környezetvédelem témájához kapcsolódik a nemzetközi fűtés-, hűtés- és klímatechnikai kiállítás, és sok tekintetben a nemzetközi építőgép-kiállítás is. A vásárközpontban tehát egy időben, április 6-tól 10-ig három kiállítás fogadja a szakembereket s a látogatókat. Bangó azonban kevésnek tartotta ezt a pénzt. Ezért még azon az éjszakán, Marton Józseffel, betört az ÁFÉSZ gázcseretelep irodájába. Itt kevesebb szerencsével járt: az irodában egy fillért sem talált. Pár nappal később Bangó ismét behatolt az ABC-áru- házba. De ekkor a pénztárgépben csak 27 forint volt. A sorozat azzal folytatódott, hogy N. Mária a barátnőjével, R. Klárával tetőbontás útján behatolt a bátyja lakásába, s rádiót, készpénzt és más ingóságot vittek el. De a két lány önálló akciókat is kezdeményezett. N. Mária őrizetlenül hagyott kerékpárokat vitt el. R. Klára pedig az orvosi váróban a pádon talált táskából 1500 forintot vett ki. Más akciókban V, Mária is részt vett A Pestvidéki Járásbíróság Bangó Dezsőt 2 évi és 4 hónapi — fegyházban végrehajtandó — szabadságvesztésre, Marton Józsefet, a fiatalkorú N. Máriát 1 évi szabadság- vesztésre, valamint V. Máriát lopás bűntette miatt 5 százalékos bércsökkentéssel hathónapi javító-nevelő munkára ítélte. R. Klárát próbaidőre bocsátotta. O. F. biztosítási és önsegélyző csoport MINDEN MUNKAHELYEN Tíz nap rendeletéiből Elítélték a tetteseket Lopássorozat Nagykátán
