Pest Megyi Hírlap, 1976. március (20. évfolyam, 52-77. szám)
1976-03-23 / 70. szám
Ütemesebb termelés, javuló munkaszervezés Három Pest megyei vállalat első három hónapja A vállalatok számára általában az év első negyede a legnehezebb időszak. Rendszerint az alaposan kiürített fél- késztermék-raktárak és a különböző anyagok hiánya miatt kell a negyedév második, harmadik hónapjában a megszokottnál nagyobb tempót diktálni, hogy a tervet teljesíteni tudják. Az idén azonban változás tapasztalható, a gyárak, üzemek — a megnövekedett körülmények hatására — már a kezdet kezdetén igyekeztek termelésüket úgy megszervezni, hogy a havi terveket is teljesíteni tudják. Az első negyedév befejezése előtt érdeklődtünk három Pest megyei gyárban: várhatóan sikerül-e eredményesen zárniuk a márciust, s ezzel a legnehezebb negyedévet? Sikeresen Indították az évet a PEMU-ben. A vállalat több mint 2 ezer dolgozója jól tudja, hogy a 780 millió forintnyi termelési értékkel szemben az idén 960 milliót kell előállítaniuk. A több mint 10 százalékos növekedést lényegében a termelékenység fokozásával kívánják elérni. Most, az első negyedév vége felé arról számoltak be Solymáron, hogy az előzetes számítások alapján az éves terv arányos részét teljesíteni tudják. S ez az eredmény nemcsak a termelési értékről, hanem az árbevételről, a nyere1/ ét esztendőt tekintve, átlagosan a szakképzett személyzet tíz százaléka van gyermekgondozási szabadságon a váci Szőnyi Tibor Kórházból. S ez csak egyetlen mozzanata annak a folyamatnak, mely szinte állandósítja a munkaerőgondokat, s ezzel megnövelt terheket rak azokra, akik a sikeres gyógyításért mindent megtesznek. Mert folytathatjuk a gondokat azzal, hogy itt is, mint általában a megyében az egészségügyi intézményeknél, szerény a nővérszállási elhelyezési lehetőség, s ugyanakkor az ún. egészségügyi középkáderek fizetése — ráadásul többségük önálló — a lakásvásárláshoz nem nyújt valami biztató alapot. Értem, s érzem is tehát azt a környezetet, helyzetet, amelytől indíttatva beszélgetőpartnerem — a kórház egyik osztály- vezető nővére — úgy véli, bár az egészségügyi munka fokozódó társadalmi megbecsülése vitathatatlan, de „kiemelt helyet” kellene kapnia a felsorolt és hasonló gondoknak. Pusztán a véletlen hozta úgy, hogy a fent vázoltak előtt pontosan ugyanazt hallgathattam végig, mégpedig a szentendrei posta- hivatal egyik dolgozójátóL O nemcsak a gyermekgondozási szabadsággal érvelt, hanem azzal is, hogy évente a postai dolgozók húsz, huszonöt százaléka cserélődik ki a mostoha helyzet miatt, s bár van üzemszervezés, gépesítés, a gondokat csak „a kiemelt bánásmód” tüntetné el. Tágítsuk tovább a kört, s helyezzük bele azt is, amit a Pest megyei Gyógyszertári Központ egyik vezetője mondott el, aggódva az utánpótlás apadása miatt, összevetve ezt az évenkénti tízszázalékos forgalomnövekedéssel, s azokkal a mostoha szociális körülményekkel, amelyek a legtöbb gyógyszer- tárban találhatók. Érthető tehát, ha ő is a megkülönböztetett társadalmi figyelemben érzi a mentőövet, s nem csupán azért, mert saját szakmájának szeretne elérni így többet, hanem azért — elsősorban —, mert érzi, érti a gyógyszerellátás társadalmi fontosságát, szerepét az egészségvédelemben. \/ itathatnánk akár egy ’ percig is, hogy a három különböző területen , — és beosztásban — dolgozó asz- szony valós gondokról beszélt, jogos igényeket fogalmazott meg? Kétségbevonhatatlan. S ha az olvasó most úgy gondolja, hogy következik a „de” szócskával bevezetett fordulat, akkor téved. Nincs „de”. Az ilyen és hasonló gondokkal, feladatokkal a társadalomnak fokozatosan és folyamatosan, erőforrásainak bővülésével párhuzamosan szembe kell néznie. Azt sem szükséges különösebben bizonygatni, hogy akár a gyógyító, akár a postai munkának társadalmi szerepe van, azaz az ott uralkodó állapotok kihatnak a társadalom egészére. hol pozitív, hol negatív értelemben. (Megjegyezni azonban inkább csak a negatívumokat tartjuk érdemesnek betegként, ügyfélként, ablakok, előtt toporogva, nővérre várva.) Ami elgondolkoztató: a kiemelés, azaz a megkülönböztetett bánásmód igénylése. Jogtalan? Veszélyes. Azért, mert kézenfekvő: ha minden terület ■— hiszen a kereske- lemben is ez az igény visszhangzik, az oktatás dolgozóinak szintén hasonló a kívánsága —, kiemelt figyelmet, helyet kapna, akkor valójában senki és 6emmi nem lenne előbbre, ugyanott tartanánk, ahol korábban. Talán éppen az a baj, hogy a korábbi esztendőkben túl sok volt a különleges elbírálás, bérben és másban bizonyos preferenciák érvényesítése a n él k ü 1, hogy kellő mélységben elemezték volna ezek hatását más népgazdasági területekre. Aminek következményeként meglehetősen kusza viszonyok alakultak ki a termelés, az infrastruktúra amúgy is bonyolult terepének egyes részein. IV] e tegyünk akkor sem- mit, hagyjuk, hogy magától alakuljon ki a megoldás útja? Magától semmi nem oldódik meg, bár tapasztalható hajlam erre a „majd csak lesz valahogy” okoskodású várakozásra. Meggyőződésünk, hogy — bár talán furcsán hangzik — a tervezőmunka javítása kínálja a megoldást, s nem a váltakozó kiemelések, a szabályokat azonnal áthágó kivételezések gyakorlata. Arra gondolunk, hogy nem akkor kell észrevenni az egészségügy, a kereskedelem, a postai szolgáltatások — s mennyi minden más — már- már bénító munkaerőhiányát, amikor az bekövetkezett, hanem már a tervező- munka folyamán. Akkor, amikor még papíron kiderül: az elhatározott fejlesztések munkaerőigénye kielégítetlen. Fejleszteni, s bízni abban, majd csak kerül ember, de más népgazdasági területeken nem tenni azért, hogy fölszabaduljon az ott fölös munkaerő, aligha vall átgondolt tervezésre. összefüggéseket látni nehezebb egy kórházi osztályon, a postahivatalban, a gyógyszertárban. Érthető, ha ott a saját terület gondjai dominálnak. Ám vannak, akiknek munkája, hivatása, fizetett kötelessége az összefüggések feltárása! S folytathatjuk azzal, hogy ezerféle gond megoldásához — ahhoz, hogy a két műszakban dolgozó postai alkalmazott gyerekét ne este hat óráig fogadja csak falai közé az óvoda, hogy a gyógyszertári készletgazdálkodást nem lehet azonosan elbírálni az, élelmiszerkereskedelemével — nem kellene semmiféle kiemelés, megkü’önböztetett elbánás. Gondolkozni is elég lenne. És végre megtanulni szervezni, egyeztetni a napi gyakorlatban azt, ami egy: a társadalmi érdekkel ösz- szeesö csoportkívánalmakat. Mészáros Ottó ségről és a bérről is elmondható. Az idén egyébként a tavalyinál csaknem 2 ezerrel magasabb, 32 ezer 900 forint átlagbért terveztek ^gy dolgozóra a PEMÜ-néL A Pest-Nógrád megyei Allatforgalmi és Húsipari Vállalat műszaki- Igazgatóhelyettese, Terek János elmondta, hogy a ceglédi és váci gyárban az ismert sertéstenyésztési gondok miatt kissé csökkent a termelés az első negyedévben. Éppen ezért előrehozták a karbantartási munkálatokat mindkét Pest megyei telephelyen, hogy növeljék műszaki felkészültségük színvonalát a második negyedév, majd a második félév növekvő feladatainak sikeres megoldására. A tervek szerint az első félév végére megjelenik az üzletekben a félkilós, műanyag pohárba csomagolt ikrás zsír. Startra készen áll a csomagoló gépsor, a raktári polcokon várnak a műanyag poharak, most készítik a megkülönböztető kliséket. Cegléden új húsfeldolgozó üzemet építenek, mely az V. ötéves terv végére el fogja látni a megye üzleteit csomagolt tőkehússal. A lakosság ellátásához most is elegendő húsárut' hoznak forgalomba, amit nagymértékben elősegít a pilisi hizlalda. A községből évente 50 ezer sertés kerül a megye vágóhíd- jaira. Várhatóan — az elmúlt év hasonló időszakához képest — tízszázalékos túlteljesítéssel zárja az első negyedévet a Dunakeszi Gyümölcs- és Főzelékkonzervgyár. Már az év első napjaitól teljes kapacitással dolgoztak az üzemek, januárban és februárban 3 ezer 907 tonna árut termeltek. A raktárkészlettel együtt 5 ezer 794 tonna vegyesbefőttet, dzsemet, zakusz- kát, diabetikus befőttet, bébiételt, szárított hagymát és ke- chupot értékesítettek. Az exporttervük 88,7 százalékra teljesült, mivel a belkereskedelem maximális kielégítését helyezték előtérbe. A létszámhiány ellenére — a közvetlen termelésben még 80—100 dolgozóra lenne szükség — javuló munlcaszervezés- sel és a munkaverseny-vállalá- sok teljesítésével sikerült kimagasló, 10,2 százalékos túlteljesítést elérni az első két hónapban. Bővült a bébiételek választéka: márciusban megkezdték a szilvás-, az őszibarack- és az almapüré-alapanyagú ételek gyártását. PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP PEST MEGYÉI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANAGS.LAPJA xx. évfolyam, 70. szám ara 80 filler 1976. MÁRCIUS 23., KEDD A Magyar Tanácsköztársaság dicső napjait idézve Ligeti Károly nevét vette fel a KISZ Pest megyei vezetőképző iskolája Az utódok dolga nemcsak az emlékezés, hanem a forradalmi elődök hagyatékának ápolása, övék a tettek felelőssége, a megálmodott jövő megvalósításának kötelessége. Erről szólt az ünnepi beszéd, erről zengett a kórus dala — ez a gondolat hatotta át a KISZ Pest megyed vezetőképző iskolájának sződligeti avatásán részt vevő fiatalokat. A Magyar Tanácsköztársaság kikiáltásának évfordulóján avatták fél Pest megye KISZ-vezetőképző iskoláját a hallgatók és a megye sok területéről érkeziett küldöttek jelenlétében. Névadójául a nemzetközi és a magyar munkásmozgalom kiemelkedő forradalmárát, Ligeti Károlyt vá- lasztottáik. Az ünnepségen megjelent Pásztor Gabriella, a KISZ Központi Bizottságának titkára, dr. Arpási Zoltán, az MSZMP Pest megyei végreBozsán Péter felvétele hajtó bizottságának tagja, a KISZ megyei bizottságának első titkára, Gabányi Lajos, a: MSZMP Pest megyei bizottságának osztályvezetője, Gön- dics Zoltán, a Pest megyei oktatási Igazgatóság igazgatója, Fodor László, a Szakszervezetek Megyei Tanácsának titkára és Bercsényi Botond, a KISZ KB osztályvezetője. (Tudósításunk az ünnepségről a 3. oldalon.) Késésben a természet naptára A fagyos földeken még várni kell a vetéssel A természet örök naptára idén késésben van; március utolsó előtti hetében télies képet mutat a határ. Sokfelé hótakaró borítja a földeket, ez azonban csak csalóka látszat, mert a hótakaró túlságosan vékony, és jóformán semmiféle védelmet nem nyújt az Ő6zi vetésű gyenge növényzetnek. Az agronómusok első tavaszi határszemléi arról győzték meg a szakembereket, hogy az elmúlt napok nagy hidegjei után megfagyott a föld felszíni rétege, amely egyelőre nem alkalmas a mag fogadására, holott már korábban indítani kellett volna a vetőgépeket. Még szerencse, hogy legtöbb helyen a fagy felengedése után nyomban a határba küldhetik a gépeket. Ezután következik majd a fontos ipari nöyények, a napraforgó és a cukorrépa Készül a kőfeldolgozó csarnok vetése, ehhez azonban a talaj további felengedése, felmelegedése szükséges. Az elhúzódó tél visszavetette a munkát a gyümölcsös- és szőlőskertekben is. Még nagyobb lenne a késés, ha a gazdaságok és a kistermelők szinte előrelátóan nem használták volna ki a február közepi, tavaszias napokat A gyümölcsösöknél nem a'késés, hanem sokkal inkább az okoz gondot, hogy egyelőre nem tudni, mennyire viselte meg a télies időjárás a fakat, növényeket. A kár mértéke csali később, a virágzás idején derül majd ki, addig csak találgatni lehet, illetve néhány speciális vizsgálati módszer áll a szakemberek rendelkezésére, hogy eldöntsék, hogyan fpgadta a hideget a határ és a gyümölcsöskert. A vetésekhez a gazdaságok már készenlétben tartják a szükséges vetőmagot. Az ipari növényekből és a zöldségfélékből jó az ellátás kivétel a makói hagyma. Mi után nem volt megfelelő a magtermés, ebből a kereseti hagymaféléből hiány van, helyette viszont más fajtát adnak a termelőknek, éspedig szükség szerinti mennyiségben. Koppány György felvétele Losonczl Pál, az Elnöki Tanács elnöke táviratban üdvözölte Pakisztán nemzeti ünnepe alkalmából Fazal Elahi Csaudrit, a Pakisztáni Iszlám Köztársaság elnökét. Lázár György, a Minisztertanács elnöke Zulfikar Ali Bhutto miniszterelnöknek küldött üdvözlő táviratot. Övári Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, aki részt vett Bonnban a Német Kommunista Párt kongresszusán, tegnap hazaérkezett a magyar fővárosba. Fock Jenő, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja vezeti az MSZMP küldöttségét, amely a Finn Szociáldemokrata Párt meghívására ötnapos látogatásra Helsinkibe érkezett. Gyenes András, \rz MSZMP Központi Bizottságának titkára vezeti azt a magyar pártküldöttséget, mely tegnap érkezett Oslóba, a Norvég Kommunista Párt Központi Bizottságának meghívására. Jos Van Eynde, a Belga Szocialista Párt tiszteletbeli elnöke, az elnökség tagja vezette azt a pártküldöttséget, amely az MSZMP Központi Bizottságának meghívására egy hetet tartózkodott hazánkban. A delegáció tegnap utazott el a magyar fővárosból. 1 k i Kiemelve A Kőfaragó és Épületszobrász Ipari Vállalat pilissient- iváni üzemében befejezéséhez közeledik a 2 ezer ötszáz négyzetméter alapterületű 76X36 méteres új gyártócsarnok építése 16 millió forint költséggel. A pilisszentiváni üzemhez csatolták a négy Budapesten működő telepet is, így idei tervük mintegy 160 millió forint termelési érték. A pilisszentiváni üzem évente mintegy 36 ezer tonna hazai követ dolgoz fel, ezenkívül jelentős az import márvány feldolgozásuk, amelyhez Romániából 3000 tonnányit kapnak az idén és csehszlovák importról is tárgyalnak. Az itt készülő termékek szinte valamennyi építőipari vállalathoz eljutnak: évről évre növekszik a kő felhasználási területe. A 2500 négyzetméteres régi csarnok mellé rövidesen átadásra kerülő új üzembe a falu feletti kőfeldolgozó gépeit telepítik majd, olyan elrendezéssel, hogy ne okozzanak hallás- károsodást. A képünkön: a 26-os Állami Építőipari Vállalat dolgozói az átadásra kerülő nagy termelőcsarnokon dolgoznak.
