Pest Megyi Hírlap, 1976. március (20. évfolyam, 52-77. szám)

1976-03-21 / 69. szám

A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA III. ÉVFOLYAM, 69. SZÁM 1976. MÁRCIUS 21., VASÁRNAP Szép Domonkos Anna Aszódon Benépesült a művelődési ház Kapcsolóórák itthónra, külföldre Már van hadserege a tá­bornoknak, jutott eszembe korábbi írásunk, amely az aszódi közművelődési lehető­ségekkel foglalkozott. Még az elmúlt esztendőben írtunk arról, hogy kineveztek a nagyközségben egy művelődé- siház-igazgatót, de jóidéig sem segítsége, sem igazgatni- való intézménye nem volt. Az utóbbi hónapokban nincs el­keseredésre oka Dinnyés Lászlónak, az aszódi művelő­dési ház igazgatójának. Az otthonosan berendezett helyiségekbe különböző művé­szeti csoportok, tanfolyamok tagjai hoztak élénkséget. Az ikladi Ipari Műszergyár dol­gozóiból, katonákból és peda­gógusokból huszonhat tagú vegyes kar alakult, Sára Fe­renc vezetésével. Korábban tudósítottunk a Pongó István által vezetett irodalmi színpad veresegyházi szerepléséről. A közösségnek tizenöt tagja van, s Dinnyés László szerint só­kat lendített munkájukon a veresegyházi látogatás. Ma már nem a merev vigyázzban álló előadásmód a sajátjuk. Használt a veresegyházi for­ma más tekintetben is: részt vettek az ottani mozgástech­nikai előadásokon, s az áru­sított kis könyvecskét kilenc­tíz példányban megvásárol­ták, most pedig a próbákon, a készülő műsoruknál igye­keznek hasznosítani a mozgás­technikai javaslatokat. Siker Nagykátán Tamási Áron: Szép Domon­kos Anna című balladai hang­vételű novellájának dramati­zált változatát tanulja a ti­zenegy tagú színjátszó cso­port. Csehi Sándor vezetésé­vel népitánc-csoport kezdte Legutóbbi számunkban be­számoltunk azokról az orszá­gos jelentőségű feladatokról, amelyek a gödöllői Mezőgaz­dasági Gépkísérleti Intézetre hárulnak. Szabó Emőke, az MGI titkárságának vezetője alátámasztotta, hogy noha az intézet elsőrendű feladata a gépesítés fejlesztése, ezeket a feladatokat a szakemberek nem öncélúan csak a gépesí­tés szemszögéből közelítik meg, hanem a nagyüzemek igényeihez- alkalmazkodva, komplexen gépesített teljes technológiák kidolgozására tö­rekszenek. Ebben érték el si­kereket, nem hiába nyilvánul meg nagy érdeklődés munká­juk iránt. Pclitikailag-erkölcsileg megbízható elektro- és rádióműszerészeket, valamint villanyszerelőt azonnali belépéssel felveszünk Cím: MN. Híradó Technikai 'Jzem Gödöllő, Dózso György út 63/a. Telefon: 531/104. meg próbáit, tizennégy fiatal­lal. A fiúk és lányok egyelő­re még csak az alaplépéseket tanulják. Alig néhány hónapja két lány és egy fiú pol-beat együttest alakított, s már fel­lépésük is volt: részt vettek a március közepén Nagykátán megtartott megyei polbeat- fesztiválon, nagy sikerrel. Az aszódi művészeti csoportok közönség előtt először április 2-án mutatkoznak be nagy műsor keretében. Kiállítás, harminc esztendőről Az aszódi művelődési ház­ban nemcsak művészeti cso­portok tartanak rendszeres foglalkozásokat. Honismereti- helytörténeti csoport alakult felnőttekből, Asztalos István múzeumigazgató vezetésével. A kör aszódi tagjai Aszód falukrónikáját írják, gyűjtik a dokumentumokat az elmúlt harminc esztendő eseményeiről. Április 4-re kutatásuk ered­ményeiből kiállítást állítanak össze. Az áprilisi bemutatón lát­hatjuk majd a Dián Tibor ál­tal irányított fotoszakkör ké­peit: a kiállítást a művelődé­si ház két köre közösen ren­dezi. A fotoszakkörnek jól felszerelt laboratóriuma van, a helyiséget háromezer fo­rint értékű társadalmi mun­kával hozták rendbe. Népszerűek a tanfolyamok is Aszódon. A közelmúltban — Arató Mátyás vezetésével — már a második német nyelvtanfolyam indult. A sza­bás-varrás tanfolyam huszon­nyolc résztvevőjének Ádám Zoltánná a vezetője. A végzős általános iskolások részére Tarczy Zoltán tánc­Nem szóltunk még azokról az alapfeladatokról, amelyet ugyancsak a közelmúltban ol­dottak meg, s amelyekre már korábban odafigyelt — vagy napjainkban ismeri meg — a szakmai közvélemény. — Intézetünk néhány évvel ezelőtt kapta feladatául a Mezőgazdasági és Élelmezés­ügyi Minisztériumtól, hogy tervtanulmány formájában dolgozza ki az országos agro­kémiai központok hálózatát — mondja Szabó Emőke titkár­ságvezető. 2300 nagyüzem — E feladatra akkor külön .kutatócsoportot alakítottunk, amelyben éppúgy munkálko­dott a növényvédelem, a mű­trágyázás. az anyagmozgatás egy-egy speciális intézeti szak­értője, mint az üzem- és mun­kaszervezés kutatója, hiszen nekik ebben a munkában is éppoly fontos szerepük volt, mint a gépészeknek. A tanul­mánytervet az elmúlt év vé­gén zártuk le, s természetesen felhasználtuk korábbi tapasz­talatainkat, vizsgálati ered­ményeinket is. így például fi­gyelembe vettük a műtrágya- és növényvédőszer-felhaszná- lás várható alakulását, az or­szágos út-, vasút- és telepü­lésfejlesztéseket. A tanul­mányterv foglalkozik az ag­rokémiai telepek kialakításá­pedagógus tart rendszeresen társasági tánctanfolyamot: negyvenkét általános iskolás látogatja. Az aszódi ifjúsági klub egyelőre még csak ala­kulgat. A klubnapokon kötet­len beszélgetésre, társasjáték­ra, tévénézésre, zenehallga­tásra van mód. Vasárnapon­ként fővárosi lemez-lovas: Gerlitzky János mutatja be az új lemezeket. A tartalma­sabb programok tervezése még ezután következik. A sakk barátai pénteken kapnak helyet a művelődési házban. Vasárnap délelőtt pe­dig ugatástól visszhangzik az intézmény udvara: ekkor ta­lálkoznak a kutyabarátkör tagjai. Német juhász és bok- szer kutyák ülnek gazdáik lá­bánál és figyelnek a kutyais­kola oktatójának utasításaira. Kismamaklub alakul Dinnyés László terveiről is tájékoztat. A közeli napokban indul egy logopédiai tanfo­lyam a beszédhibás gyerme­kek részére. A Vöröskereszt­tel közösen most szervezik a kismamaklubot. Aszód nehéz terület, de tu­lajdonképpen könnyű is. Ne­héz, mert városias falu, a leg­különbözőbb foglalkozású em­berek laknak itt, s a népmű­velőnek ehhez igazodó prog­ramot kell kínálnia. Könnyű azért, mert régebben már volt itt szervezett közművelődés; a lakosság szívesen jön a műve­lődési házba, ha ott valami érdekes történik. Segítője, tábora is alakult már Dinnyés Lászlónak, szin­te nincs is olyan kezdeménye­zése, amihez hiányzik a part­ner. Már csak arra vár, hogy hivatásos segítőt is kapjon. örszigethy Erzsébet nak sorrendjével, a szükséges raktárkapacitások nagyságá­val. A telepek helyének kije­lölésére döntő befolyású a ke­mikáliákkal ellátandó körzet nagysága, a vasúti és közúti közlekedés lehetősége. A meg­állapítások szerint a körzet­nagyság 20—50 ezer hektár kö­zött változhat. — A tervtanulmány készítői részletesen foglalkoztak a tá­rolóközpontok növényvédelmi feladataival, meghatározták a vegyszerek raktározásának, helyszínre szállításának felté­teleit. A vizsgálatok azt is ki­mutatták, hogy az agrokémiai központok a korábbival azo­nos színvonalú, ám nagyobb hatékonyságú szolgáltatásokat tesznek lehetővé; ily módon a költségeket előreláthatólag 50 százalékkal csökkenteni lehet. Az egész országra kiterjedő telepítési terv hat nagyobb körzetet jelöl meg, s összesen körülbelül 200 agrokémiai centrum létesítésével számol. Megvalósításuk azzal az előny­nyel is jár, hogy hozzájárul a kemikáliák takarékos, a kör­nyezetvédelem követelményeit is kielégítő tárolásának meg­oldásához. A tervtanulmány szerint a hálózat kiépítése csaknem 2300 mezőgazdasági nagyüzemet érint. A gyártóké a szó — Másik, ugyancsak fontos­nak ítélt, kiemelten kezelt té­Megemlékezések, koszorúzás a Tanácsköztársaság kikiáltásának évfordulóján Gödöllőn, a Magyar Tanács- köztársaság kikiáltásának 58. évfordulója alkalmából, már­cius 20-án, szombaton délelőtt koszorúzási ünnepséget ren­deztek. A Pest megyei Tanács járási hivatala előtt tartott ün­nepségen Lukács László, a vá­rosi KISZ-bizottság titkára emlékezett meg az évfordulók­ról. Méltatta a Tanácsköztár­saság történelmi jelentőségét, valamint a Magyar Kommu­nista Ifjúsági Szövetség meg­alakulásának 19. évfordulóját. Ünnepi szavai után került sor a gödöllői direktórium egy­kori épülete, a mai járási hi­vatal falán elhelyezett emlék­tábla megkoszorúzására. A márványtáblánál az 1919-es veteránok, a Hazafias Nép­front járási-városi bizottsága, a Gödöllői Gépgyár, valamint a Ganz Gödöllői Árammérő- gyára KISZ-bizot'tságának kül­döttsége helyezte el a megem­lékezés koszorúit. Ezt követően a gödöllői járási-városi párt- bizottság falán levő emléktáb­lát koszorúzták meg a járási és a városi pártbizottság, a munkásőr-parancsnokság, a járási és a városi KlSZ-bizott- ság, valamint a járási hivatal és a Gödöllői Városi Tanács képviselői. A koszorúzás után a pártbizottság baráti beszél­getésen látta vendégül az 1919- es veteránokat. Él Kistarcsán egy idős asz­talos. Nagyon sokan ismerik őt. A ma 94 éves férfi életútja akár regénynek is beillenék. Otthonában, a kertes kistar- csai családi házban találkoz­tunk. Kinn az udvaron dolgoz­gatott. Inasévek a Thék-gyárban A látogatás valódi célja ak­kor egy meghívás volt. Beren- csi János, a gödöllői Építőipari Szövetkezet elnöke hívta meg Bachmann Konrádot, a szö­vetkezet tegnapi közgyűlésére. — Kocsit küldünk, Konrád bácsi — mondta az elnök. — Jól van fiam, elmegyek — mondta vendéglátónk —, hiszen a szövetkezet elődjé­nek, a kistarcsai Vegyesipari Szövetkezetnek én voltam a mánk a takarmánygazdálko­dás korszerűsítésével foglalko­zott — mondja a titkárságve­zető. — A kukorica zúzott, nyers, állapotban történő be­takarítása, tárolása és kiosz­tása, gépesítésének vizsgálata során a Komáromi Állami Gazdaságban folytak kísérle­tek. Ott 250 vagon csövesku- korica-zúzalék tartósítási, ki­tárolási és etetési tapasztala­tait vizsgáltuk. Ez kedvező eredménnyel zárult. Erről azok a szakemberek is meg­győződhettek, akik a Komá­romban megtartott szakmai bemutatónkon részt vettek. — Elmúlt évi feladata volt intézetünknek a Rába-Steiger Cougar II. traktor és munka­géprendszerének vizsgálata, a munkagéprendszer fejlesztése. Jelentésünkben foglalkoztunk a traktor használatának elő­nyeivel, és azt is közöltük, sze­rintünk milyen követelmények kielégítésén kell még javítani, hogy a gazdaságok teljes meg­elégedéssel fogadják ezt a nagy teljesítményű traktort. Az erőgépekhez szükséges munkagépek fejlesztéséhez ugyancsak vizsgálatokat vé­geztünk. Ezek végeredménye, hogy a traktor jó kihasználá­sa érdekében elsősorban meg­felelő mélyszántó, illetve kö- zépmélyszántó eke, továbbá a különféle kötöttségű talajok­hoz újfajta nehéz- és könnyű tárcsás boronák és nagy mun­kaszélességű magágykészitő gépek kialakítása szükséges. Most már a munkagépeket gyártó cégekre vár, hogy az általunk meghatározott köve­telményeket kielégítő munka­eszközöket elkészítsék. Arra. hogy az intézet mun­káját még részletesebben is­A Ganz Műszerművek Gö­döllői Árammérő Gyárában ebben az évben mintegy 375 millió forint értékben készíte­nek különböző típusú áram­mérő berendezéseket. Jelentős, 163 millió forint az export ér­téke. Csaknem ötven országba szállítják termékeiket. Képünkön a műszerész I-es szervezője és az első elnöke is. Illik ott lennem. Bachmann Konrád a Tolna megyei Dunakömlődön szüle­tett 1881-ben. Négyen voltak testvérek. Apja híres asztalos volt, ő szerelte a budapesti Keleti pályaudvar ablakait és ajtóit. Persze, ez még régen volt. A pályaudvar felavatása idején. A felesége korán meg­halt. A négy gyerek nehéz sor­ban nőtt fel. Bachmann bácsit, amikor felcseperedett, az egyik bácsikája fogadta fel Pestre inasnak. A Thék-féle bútor­gyár akkoriban már jó nevű cég volt. Innen került 1909- ben Kistarcsára, a Vagon- és Gépgyárba. Korán szakszerve­zeti tag lett, s végül a főbizal- miságig vitte. Szerepe volt az 1919-es eseményekben is, ezért a Tanácsköztársaság bukása mertessük, aligha' van mód, hiszen az évi több száz vizsgá­lati, fejlesztési téma felsoro­lása nagyon hosszú lenne. De talán sikerült ízelítőt adni vá­rosunk országos hírű intézeté­nek munkájáról, eredményei­ről. Az eredmények persze olyanok, amelyek akkor vál­nak mezőgazdaságunk műsza­ki fejlesztésének igazán haté­kony eszközévé, ha azokat a géptervezők, gépgyártók, for­galmazók és végül az üzemek figyelembe veszik. A jótékony éltartósítás Ha valaki egyszer majd le­méri a kollektíva munkáját, bizonyára jó példaként hoz­hatja fel azt a kutatási ered­ményt is, amelyet a talajmű­velő gépek éltartósítási mód­jának kidolgozásával ért el a Mezőgazdasági Gépkísérleti Intézet. Ezt az eljárást — no­ha terjedését a gyártási alap­anyag hiánya sokáig akadá­lyozta — napjainkig közel öt­száz mezőgazdasági nagyüzem alkalmazza. Hasznosságáról az mondhat legtöbbet, hogy az eljárás által 25—50-szeresére növekszik az ekevasak éltar­tóssága. Ez egyszerűen azt je­lenti, hogy nem 3 óránként, hanem 70—150 óránként ele­gendő az ekevasat cserélni vagy élezni. S ha nem is minden kutatá­si eredményük jelenik meg a gyakorlatban ilyen látványo­san, azért megállapíthatjuk, hogy a Mezőgazdasági Gépkí­sérleti Intézet eredményei ha­tékonyan segítik mezőgazda- sági üzemeink munkáját. Fehér István műhelyben a kapcsolóórák végszerelésén dolgoznak. A be­rendezéseket a háztartásban, villanyboylerok vezérlésénél, utcai világításnál, kirakatok megvilágításánál és az ipar számos területén hasznosítják. Jelenleg a Szovjetunióba, Ju­goszláviába és Romániába szállítanak belőlük. után letartóztattak. Volt idő, amikor egyedüli előfizetője volt Kistarcsán a Népszavá­nak. Így érkezett el a második világháború. A harcok idején Kistarcsán több középület i3 találatot kapott: az iskola, a posta és az orvosi rendelő. Csak az iskolán 260 ablaküve­get kellett pótolni. Az első cégtábla Másfél évtizeden át kisipa­ros volt, azután 1951-ben, az akkori ipartestület felhívására szervezőmunkába kezdett. Kis­tarcsán megalapították a ve­gyesipari szövetkezetei. Nem volt könnyű, sokan beszéltek ellenük, de nagyszerű segítők­re lelt Bilinszki Sándor és Monostori István iparostár­sakban. Eleinte se pénz, se he­lyiség nem volt. A tszcs adott egy használaton kívüli raktárt, és Nyikos Józsefné, a TÜZÉP helyi vezetője is segített. Ami­kor elkezdték húzni az első szalagfűrészt, kitették a cég­táblát is. Csömörről új tag jött közéjük: Fabók György. Azóta 25 év telt el. A köz­gyűlésen szó esett az időköz­ben megtett útról is, arról, hogy- a gödöllői Építőipari Szövetkezet negyedszázaddal ezelőtt egy fedetlen raktárhe­lyiségből indult. Ma önálló irodaháza, sportpályája és ha­talmas saját gépparkja van. A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsától 1959-ben, a Tanácsköztársaság kikiáltásá­nak 40. évfordulója alkalmá­ból emlékérmet kapott. Féltve őrzi azt az igazolást is, ame­lyet 1959 júniusában állítottak ki: „Igazoljuk, hogy Bach­mann Konrád Kistarcsa, Ady É. u. 16. sz. alatti lakos 1918- ban aktív részese volt a ma­gyar munkásmozgalomnak. A forradalom időszakában mint szakszervezeti főbizalmi tevé­kenykedett a kistarcsai Va­gon- és Gépgyárban. A Ta­nácsköztársaság idején tagja volt i a Vöröshadseregnek, amelynek kötelékében részt vett az ellenforradalom leve­résében. Szolgálata alatt a 20. zászlóaljnál, a Vöröshadsereg gödöllői vezérkaránál teljesí­tette kötelességét.” Élete példa Az idős férfi úgy emlékszik mindenre, mintha a közelmúlt eseményeiről beszélne. Bach­mann Konrád 1961 óta van nyugdíjban. Szomszédaival, a község lakóival és vezetőivel kapcsolata a legjobb. Élete példa valamennyiünk számá­ra. Csiba József A magyar mezőgazdaság szolgálatában (2.) Országos tervtanulmány - előnyökkel Főbizalmi volt és vöröskatona A szöveíkezetalapító

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom