Pest Megyi Hírlap, 1976. március (20. évfolyam, 52-77. szám)

1976-03-20 / 68. szám

1976. MÁRCIUS 20., SZOMBAT Tovább épül a vízvezeték-hálózat Pőcsmegyeren A szentendrei járás legki­sebb — mindössze 780 lelket számláló — községe Pócsme- gyer, az elmúlt öt esztendőben rendkívül sokat fejlődött. Ezt állapíthatták meg a közelmúlt­ban lezajlott falugyűlésen is, ahol Danes János tanácselnök részletes tájékoztatást adott a községfejlesztés ötesztendős eredményeiről. A IV. ötéves tervidőszakra hárommillió forint felhasz­nálását tervezték útépítésre, villanyhálózat fel­újítására, vízvezeték létesítésé­re, be kellett fejezniük a köz­ség számára fontos tűzoltó- szertárat, s felépíteni a surányi A fejlődés beszédes számai üzletházat. A tervezett 3 millió helyett 4,7 millió forint ér­tékű fejlesztésre került sor, te­hát jócskán túlteljesítették a tervet. Igaz, ebben szerepe volt annak is, hogy a Fővárosi Víz­művektől a megrongált surányi utak helyreállításához 1,8 mil­lió forintot kapott a község. Ebben az időszakban épült meg a Petőfi utca, felújították a Dózsa György utat, újjáépí­tették a Lenin, a Táncsics és a Marx utcát. Elkészült a sportpálya öltözője, sok pénzt fordítottak parkosításra és öt esztendő alatt mintegy A munka mindig alkotás legyen Beszélgetés egy úttörőcsapat-vezetővel Ha a látogató belép a szent­endrei Lenin úti iskola elő­csarnokába, kiállítás megnyi­tóján érzi magát, olyan szép itt minden. Bem Józsefnek, az iskolai úttörőcsapat névadó­jának tiszteletére épített em­lékfal előtt piros nyakkendős úttörők állnak díszőrséget, mécses világít, a falak men­tén vitrinek sorakoznak, ben­nük a 4480-as számú Bem Jó­zsef úttörőcsapat oklevelei, kitüntetései, emléktárgyai, mindenütt virág, a falakon rengeteg táhla, kép, ízléses dekoráció. Tábor két holdon Déri György tanár, a csapat gazdája zongoraszékre ültet a kis szobában, de most rende­zik be a csapat fotólaborató­riumát és még nincs minden kész. — Kár, hogy ilyen rossz időben jött — mondja —, meg tudtuk volna nézni a tábort is, de most nyakig sárosak, la­tyakosak az utak. — Milyen tábort? — Itt van közvetlen mellet­tünk. A tanácstól igényeltük a területet, üres legelő volt, ál­lami tartalékföld. Két hold. Az egyik felén 1969-től folya­matosan kezdtük építeni a tá­bort a gyerekekkel. Saját erőnkből, társadalmi összefo­gással. A szülők, az üzemek is segítettek. Ízléses faházak vannak ott, teljesen felszerelt konyha, hűtőgép. Évente 600 —700 gyerek táborozhat. Az ország egyetlen olyan üdülő­tábora, amelyik semmiféle költségvetési támogatást nem kap. A gyerekek tartják rend­ben, élvezettel csinálják, any- nyian jönnének állandóan dol­gozni, hogy képtelen vagyok mindenkinek tennivalót bizto­sítani. A munkára nevelés nagyszerű lehetősége ez a kis létesítmény. A csapatvezető a táborról készült albumot és a vendég­könyvet teszi az asztalra. Számtalan kép, művészi rajz, bejegyzés tarkítja az albu­mot. Köszönősorok, jókíván­ságok. Magyar úttörők, len­gyel harcerek, német pioní­rok, vezetők aláírásai bizo­nyítják a tábor lüktető életét. A csapatkrónika is tele van szebbnél szebb képekkel, a je­lentős eseményeket megörökí­tő tudósításokkal, a vendégek elismerő soraival. Munka és természet — Ügy tudom, Pesten kez­dett el tanítani. Mért jött mégis Szentendrére? — sze­gezem neki a kérdést. Közben gyerekek jönnek a szobába, velük tárgyal, egyeseket mun­kával bíz meg, másokkal az irodalmi próba idejét rögzíti. Fényképeket, kottákat hoznak, a fotólaboratóriumnál szeret­nének segédkezni. Mindenki­hez kedves, mindenkire moso­lyog, mindenkinek jut egy- egv biztató, segítő szó. Egy­szóval dolgozik most is, az­után válaszol. — 1932-ben jöttem el Pest­ről. Nem elégít ki, sőt zavar s pesti kőrengeteg. 1957-ben végeztem el a Zeneakadémiát, énekszakos tanár vagyok. Szentendre festői város. Imá­dom a természetet, a zenét, és ebben a csodálatosan szép környezetben élvezet dolgoz­ni. Jelenleg még szükségla­kásban lakunk, de már befi­zettünk szövetkezetire. Fél­éves a kislányom, boldog apa vagyok. A feleségem is itt dol­gozik az iskolában. Tanítónő. — Bocsásson meg, most van egy kis dolgom. Majd ez a kislány, Tóth Lívia mindent megmutat magának — mond­ja és kisiet a szobából. Sokrétűen — szívvel Aztán a kislánnyal járjuk az iskola folyosóit, bekukkan­tunk néhány tanterembe. Mindenütt a színvonalas úttö­rőmunka jeleit látjuk: faliúj­ságok, vitrinek, fényképek, rajzászlók díszítik a terme­ket. Közben szorgalmasan jegyzetelek. Igen, Déri Györgyről még azt is fel kell írni, hogy Kiváló Üttörőveze- tő kitüntetése, Üttörővezetö Érdemérme van, A városért emlékplakettet kapott, tehát el­ismerik, megbecsülik munká­ját.. Különösen arra büszke, hogy a csapatnak aranyérmes zenés irodalmi színpada van. Évente 50—60 alkalommal lépnek fel az iskolák, az üze­mek, a város jelentős esemé­nyein és legalább 10 önálló műsort szerkesztenek a fellé­péseikhez. Az egyik tanteremben buk­kanunk rá. Éppen történelmi képeket fényképez. — Az egyik kislány a tör­ténelemversenyen bejutott a megyei döntőbe. Segítek neki a felkészülésben. Este majd otthon előhívom a képeket. — Hogyan csinálja, miért? — teszem fel a kérdést, ami­kor a kis szobában újra egye­dül vagyunk. — Mit? — néz rám csodál­kozva. — Irodalmi színpadot, tá­bort, csapatot vezet, zenét ír, tanít, nevel, politizál. Miért? — Tudja, jó itt a légkör és hagynak önállóan, nyugodtan dolgozni. A művészet és a munka nálam rokon fogalmak. Én alkotásnak fogom fel a munkát. Mindegy, hogy zenét ír. tábort épít az ember, az a fontos, hogy a munka mindig alkotás legyen. K. Gy. M. 20 kilométernyi villanyhá­lózatot építettek, majdnem két és fél millió fo­rint ráfordítással. A pócsmegyeriek ma már el­mondhatják, hogy a Borbála­sétány kivételével a község minden utcája pormentes. Nem véletlenül érdemelték ki az el­ismerést. Pest megyében, a kisközségi kategóriában a köz­ségfejlesztési és -szépítési ver­senyben első helyezést értek el, s 80 ezer forint jutalomban részesültek. A sikerhez hozzájárult a falu lakossága is, 142 ezer forint értékű társadalmi munkával. Az elkövetkező időszakban a községfejlesztés üteme mér­sékeltebb lesz, folytatódik azonban a vízvezeték-hálózat építése, s az idén a surányi vízműtársulat keretében a va­daskert és a Surányi major környékére is eljut a vezetékes víz. B. L. ^SS/SS/SSSSSSSS/SSSSSSSfSffSSS/SfSSf* i ^ ___ I Új híd a régi töltésen Görgőskocsikon vontatják át A két kicsi kecske történe­tét mindenki ismeri. Szembe­találkoztak a patakon átívelő szűk hídon, s mivel mindkettő elsőként akart átmenni, a víz­be pottyantak. Ugyanez az eset nyugodtan megtörténhet­ne a tahitótfalui Duna-hídon is, ha mondjuk két autóbusz vagy teherautó jönne egymás­sal szembe. Véletlenül sem férnek el egymás mellett, mert a híd egy nyomsávos. Az autósok, motorosok problémái azonban nem­sokára megoldódnak, mert a Pest megyei Híd­építő Vállalat február 2-án hozzákezdett egy új két­nyomsávos Duna-híd építésé­hez. A folyam két partján gé­pek túrják a tálait, töltéseket Nem csak érezni — érteni is Fejlődik a KISZ-élet a dunabogdányi kőbányában Robbantásra készülődnek a dunabogdányi kőbányában. Az emberek a modern irodaépü­letbe húzódnak (most van az ebédidő is). Ugyancsak elké­szülnek a súlyos termésköve­ket jó szemmel és ügyes kézzel megfelelő formájúra alakító riccerek, a kőfaragók is. Tom­pa durranások, s a dombgerinc fölött porfelhők jelennek meg. — Általában kéthetenként vannak nagyobb robbantások, — magyarázza Tomik Ferenc a kőbánya fiatal géplakatosa —, ez a mai csak afféle ki­sebb, hétköznapi. Lelkesedéssel A tanácsteremben beszélge­tünk tovább, de még két fiatal Nemes János autószerelő és Herr Tibor esztergályos csat­lakozott hozzánk. Témánk a kőbányában dolgozó KISZ- fiatalok élete, munkája, ké­szülődésük az ifjúsági szerve­zet IX. kongresszusára. — Nem mondhatnám, hogy KISZ-munkánk problémamen­tes, — kezdi Tomik Ferenc — 1972-ben alakult alapszerveze­tünk, s azóta szinte évenként cserélődött a vezetőség. Az el­telt négy év az útkeresés idő­szaka volt, nem szólva arról, hogy sokan elmentek a bányá­ból, s így nem alakult ki ösz- szekovácsolódott gárda. — A lelkesedéssel pedig nem lenne baj, — fűzi tovább a szavakat a dunabogdányi Herr Tibor. Egy példa: anyagi lehetősé­geink a legszerényebbek, s ha valamilyen összejövetelt ren­dezünk, dolgoznunk kell előtte. Többször szerveztünk társa­dalmi munkaakciókat, s min­Mííszaki áruk tárháza Pomázon épül a Műszaki Árut Értékesítő Vállalat 5600 négy­zetméter alapterületű raktárháza. A 65 millió forintos tárházat szeptemberben aiDák át rendeltetésének. Jclenles a tetőszer­kezeten és az aljazat betonozásba dolgoznak. den esetben eljött majdnem valamennyi tagunk. Valaho­gyan a jövőt, a munka irányát kellene pontosabban látnunk. így igaz. Mert a lelkesedés jó alap a céltudatos követke­zetes munkához, de nem elég. A 16 tagú KISZ-alapszervezet azonban fejlődik, formálódik, a fiatalok tudatosabban alakít­ják mozgalmi tevékenységüket, életüket. Saját erőből — Nemrégiben vezetőség­választó taggyűlést tartottunk, amelyen értékeltük a tavalyi munkát. Több javaslat és ötlet is elhangzott a KISZ-élet szí­nesebbé tételére, — kapcsoló­dik a beszélgetésbe Nemes János. — Eddig is sokszor tevékeny­kedtünk Dunabogdány korsze­rűsítéséért. Segítettük a falu­beli ifjúsági park kialakítását, utat építettünk, társadalmi munkát vállaltunk az iskolá­ért, a művelődési házért. — Kevés támogatást kap­tunk eddig — veszi át is­mét a szót Tomik Ferenc. — Pedig elkelt volna a módszer­tani segítség, egy-két tanács a kezdet kezdetén. így hát mindent saját erőnkből tanul­tunk meg, és szorosabb kap­csolatot alakítunk ki a kőbá­nya pártszervezetével is. Ennek jó példája a forradal­mi ifjúsági napok idei ese­ménysorozata. A KlSZ-fiata- lok részt vesznek a tavasz tör­ténelmi évfordulóinak meg­ünneplésében, az üzembeliek­kel együtt készültek, illetve készülnek a megemlékezések­re. Tavaly például más sok jó ötletük volt a szabad idő hasz­nos és kulturált eltöltésére. Szerveztek kispályás labda­rúgó bajnokságot, voltak kö­zösen a vállalat gárdonyi üdü­lőjében. És még egy figyelem­re méltó tény: az üdüléshez, a sportoláshoz szükséges anya­giakat társadalmi munkával gyűjtötték össze. Tudatosabban Kérdezem a fiatalokat: ho­gyan készülnek a KISZ IX. kongresszusára, milyen fel­ajánlásokat tettek? A kong­resszusi levelet tárgyaló tag­gyűlésen kívül azonban nem sokat tudnak említeni. Aztán másról kérdezem ókét: van-e felajánlásuk a börzsönyi út­törővasút építésére? Egyszerre hárman válaszolnának, míg végül Tomik Ferenc mondja: — Természetesen. Éppen hétfőn dolgozunk egy műsza­kot az úttörővasútért. Mun­kabérünket teljes egészében felajánlottuk a pajtásoknak. És ami még idekívánkozik: a Pest megyei KÍSZ-fiátalok kongresszusi készülődésének fontos feladata a börzsönyi úttörővasűt éDÍtésének támoga­tása. A KISZ-esek két és fél millió forintot ajánlottak fele célra nem ismerik e vállalás lényegét, csak annyit tudnak: segíteni kellene az úttörőket, Hétfőn társadalmi munkában csilléket raknak meg kövekkel. Nem könnyű a munka, de ön­zetlen segítség. Az mennyivel többet érne, ha e lelkes KISZ- fiatalok nem csak éreznék, hanem pontosan ismernék és tudnák munkájuk igazi cél­ját. V. F. — Strandbővítés. Régi vá­gyuk a leányfaluiaknak és azide látogató kirándulóknak, hogy egy kényelmes és kor­szerű strandon keressenek pihenést a nyári hőségben, minthogy a mostani túlzsú­folt és elavult. Ezt tartot­ták szem előtt az illetékesek is, amikor a strand bővíté­sét elhatározták. A Duna- menti Vízmű és Vízgazdál­kodási Vállalat már hozzá is látott a helyszínen a terep rendezéséhez, alakításához, újabb mellékhelyiségek és egy szennyvíztárpló építéséhez. A munkálatok első szakasza jú­nius 15-re fejeződik be, s ezt követóleg egy új 25x30 méteres medence építését kezdik meg a dolgozók, amely kiválóan alkalmas lesz a sportolásra is. A munkálatok első szakaszának, a terep- rendezésnek a költségei előre­láthatólag elérik a 2 és fél millió forintot. építenek. Májusra már készen állnak majd az alapok, ame­lyekre a régi hidat átvontat­ják. Ideiglenesen ezen közle­kedhetnek a sziget és a Vác felé igyekvők. — Szeptemberben húzzuk át az új hidat a régi tölté­sekre — tájékoztat a földmunkákat a helyszínen irányító Migalkó József, a Hídépítő Vállalat mű­vezetője —, a régi pillérekre pedig ráhelyezzük az új hidat. Ez a munka sok figyelmet és hozzáértést követel, érdekes­ségé, hogy a régi hidat a szi­geti és a tahitótfalui parton görgőskocsikon csörlők segít­ségével vontatjuk át. A hídépítés még csak a kez­deténél tart, a munkákat előrelátható­lag 1978-ban fejezik be, s amint a Hídépítő Vállalat technológusa elmondta a költ­ségek elérik a 80—90 millió forintot. Vendég: Tornai József Pest megyéből származó mű­vészt hívott meg a szentend­rei művelődési központ iro­dalombarátok köre, március 22-i összejövetelére. Az 1927- ben Dunaharasztiban született József Attila-díjas költő és mű­fordító látogat el ekkor a vá­rosba. A jelenleg Budapesten élő művész első versesköteté­nek, a Paradicsommadár cí­műnek a megjelenésekor a Csepel Autógyár ügyintézője volt. Azóta megjelent számos műfordítását, versét és kispró­zái írását rendszeresen olvas­hatjuk a napilapokban, irodal­mi folyóiratokban, antológiák­ban. A délután 6 órakor kezdődő műsorban a költő Veres Péter- énekek című versciklusa sze­repel. Az éj-dekes és színvona­las programban közreműkö­dik Nagy Attila Jászaí-díjas színművész és ä Muzsikás együttes. Jutalomüdülés a legjobb brigádnak Az Egyesült Dunakanyar Tsz fejlődését segítik Az egyesülést kimondó már­cius 13-i közgyűlésen értékel­ték a szocialista brigádmozga­lom tavaly elért eredményeit is. a pomázi Petőfi Tsz-ben. A Kanev Károly vezetésével dolgozó, gépkocsivezetőkből ál­ló Dózsa szocialista brigád el­nyerte a zöldkoszorús jelvényt s a zászlót. Kiemelkedő eredményt ért el a közösség az árbevételi terv teljesítésében és az üzem­anyag-megtakarításban. Nem­csak társadalmi munkájukkal segítették a szövetkezet cél­jainak megvalósulását, hanem több kirándulást és színház’á- togatást is szerveztek, példát mutatva ezzel dolgozótársaik­nak. Az értékelő bizottság sze­rint a2 idén a tanulásban kell előbbre lépniük, hogy elérhes­sék a még magasabb brigád­fokozatot. A jó eredmények elismeré­seként egy hét jutalomüdülés­ben részesülnek. Március elején két újabb, többségükben nőkből álló bri­gád alakult a szövetkezetben. Az egyik a könyvelésben, a másik pedig a munkaügy, az anyagbeszerzés és más, admi­nisztratív munkahelyek dolgo­zóiból. Az idén ők is a szocia­lista elmet akarják elnyerni. Közös munkájukkal kívánják elősegíteni az Egyesült Duna­kanyar Tsz fejlődését. T. A. A felvételeket Bozsán Péter készítette i

Next

/
Oldalképek
Tartalom