Pest Megyi Hírlap, 1976. március (20. évfolyam, 52-77. szám)

1976-03-20 / 68. szám

4 1976. MÁRCIUS 20., SZOMBAT Végső búcsú Viscontitól Rómában elbúcsúztatták a szerdán elhunyt Luchino Vis- contit, az olasz és az egye­temes filmművészet egyik legkiemelkedőbb alakját. Enrico Berlinguer és Luigi Longo, az OKP főtitkára és elnöke táviratot küldött a Visconti családnak, amely­ben méltatta az elhunyt anti­fasiszta és ellenállási moz­galomban végzett tevékeny­ségét, a dolgozó osztályokhoz fűződő vonzalmát, amely mű­veiben jutott kifejezésre, műveiben, amelyek „az egye­temes filmművészet kiemel­kedő csúcsait jelentették 30 éven át”. Az arisztokrata csa­ládból származó Visconti 1945- ! tői élete végéig közel állt az ‘ Olasz Kommunista Párthoz. A Csehszlovák Kultúra jubileuma Fennállásának 25. évfor­dulóját ünnepli a budapesti Csehszlovák Kultúra. Ez alka­lomból tartottak péntek dél­előtt a Rózsa Ferenc utcai csehszlovák klubban sajtótá­jékoztatót, amelyen Oldrich Tesarik igazgató számolt be az elmúlt 2 és fél évtized eredményeiről. Elmondotta, hogy évente több mint 200 ez­ren vesznek részt a budapesti Csehszlovák Kultúra szervezte előadásokon és kiállításokon. Hangsúlyozta, hogy a követ­kező hetekben-hónapokban munkájukat megszabják a Csehszlovák Kommunista Párt közelgő XV. kongresszu­sának határozatai és irányel­vei. A legfőbb pártfórum ta­nácskozásáról előadássorozat keretében informálják majd a magyar közönséget. Pályázati felhívás! Az MSZMP Pest megye! Bizottságának Oktatási Igazgatósága az 197C—77-es tanévre felvételt hirdet a marxizmus—leninizmus esti egye­tem következő tagozataira: Hároméves általános tagozat; Szakosító tagozatok; Speciális továbbképző tagozatok. HÁROMÉVES ÁLTALÁNOS TAGOZAT Középszintű elméleti és politikai képzést ad a marxizmus—leniniz- mus mindhárom ágában. A jelent­kezők felvételi vizsgát tesznek. A felvételin követelmény a marxiz­mus—leninizmus esti középiskola tananyaga, továbbá a napi politi­kai kérdésekben való tájékozott­ság. A hallgatók az első évben filo­zófiát, a másodikban politikai gaz­daságtant, a harmadikban magyar és nemzetközi munkásmozgalom­történetet tanulnak. A hallgatók hetenként meghatá­rozott napon és időben (általában IS óra után) kötelező foglalkozá­sokon vesznek részt, negyedéven­ként beszámolnak, félévkor és év végén vizsgáznak. Az egyetem be­fejezése után végbizonyítványt kapnak, amely az 1088/1957. (XI. 21.) sz. kormányrendelet alapján mentesíti az állami oktatásban to­vábbtanulókat (egyetem, főiskola, aspirantúra — kivéve a társa­dalomtudományi szakokat) a mar­xizmus—leninizmus vizsgái alól. A hároméves általános tagozat osztályai a Pest megyei Oktatási Igazgatóságon (Budapest, 1145 Amerikai út 96.), továbbá vala­mennyi járási székhelyen, Illetve városban, és a Csepel Autógyárban működnek. ESTI EGYETEMI SZAKOSÍTÓ TAGOZATOK Felső szintű elméleti és politikai továbbképzést ad, elsősorban párt­ós tömégszervczetl, tanácsi, gazda­sági, kulturális területek vezető beosztású dolgozói és vezető pro­pagandisták részére, a következő szabadon választható szakokon: — filozófia, — politikai gazdaságtan (kapita­lizmus — szocializmus); — magyar munkásmozgalom tör­ténete ; — nemzetközi munkásmozgalom története. A jelentkezők felvételi vizsgát tesznek. A felvétel] vizsgán köve­telmény a hároméves esti egyetem megfelelő szakának tananyaga. A tanulmányi idő két év, A felvett hallgatók hetenként egyszer köte­lező előadáson vagy osztályfoglal- kozáson vesznek részt, félévenként vizsgáznak, tanulmányaik befeje­zésekor szigorlatoznak. Eredmé­nyes osztályvizsgák után a hallga­tók államvizsgát tehetnek. A si­keres államvizsga feljogosít arra, hogy kiegészítő szakon a marxiz­mus—leninizmus további két ágá­nak (1—1 éves) tanulmányozása után ezekből is államvizsgát te­gyenek. § jC Ebben az esetben a tanulmányi idő 4 év, és a 17/1963. (VII. 2.) sz. kormányrendelet értelmében a hallgatók főiskolai végzettséget bi­zonyító oklevelet kapnak. A szakosítók az MSZMP Pest megyei Bizottsága Oktatási Igazga­tóságán működnek. SPECIÁLIS TOVÁBBKÉPZŐ TANFOLYAMOK Továbbképzést biztosít a marxiz- I mus—leninizmus speciális kérdé- | selben azok számára, akik leg­alább középfokú politikai képzett­séggel rendelkeznek és munkakö­rük az adott oktatási formán való továbbképzést indokolja. A következő speciális tovább­képző tanfolyamok indulnak: — Gazdaságpolitikai kérdések; — Üzem- és munkaszervezés kérdései; — Gazdasági hatékonyság növe­lésének útjai és módszerei; — Marxista szociológia; — A politikai vezetés elvei és módszerei; — Káder- és személyzeti munka kérdései; — Politikai oktatás pedagógiai kérdései; — Szocialista kultúra és közmű­velődés. A gazdaságpolitikai, valamint a szocialista kultúra és közművelő­dés kérdései speciális továbbképző tanfolyamokon a tanulmányi idő két év, a többi továbbképző tan­folyamon egy év. A felvett hall­gatók hetenként kötelező előadá­sokon és osztályfoglalkozásokon vesznek részt, félévkor és év vé­gén vizsgáznak. A tanfolyam el­végzése államilag is elismert po­litikai továbbképzésnek minősül, arról bizonyítványt kapnak. ÁLTALÁNOS TUDNIVALÓK: A marxizmus—leninizmus esti egyetem hallgatója az lehet, aki a felvételi vizsgán megfelelt, egyide­jűleg más egyetemnek vagy tan­folyamnak nem hallgatója, akit pártszervezetének vezetősége és a munkahelyi gazdasági vezetője ja­vasol, tanulást engedélyező orvosi Igazolással rendelkezik. Az esti egyetem valamennyi ta­gozatára pártonkívüliek is kérhe­tik felvételüket. FELVÉTELI VIZSGÁK: a hároméves általános tagozatra 1976. május közepén, a szakosítóra 1976. május végén lesznek. A felvételiről való távolmaradás a jelentkezést tárgytalanná teszi. A tanév szeptember 1-től június 30-ig tart. A tandíj egy tanévre: a három­éves általános tagozaton 170,— Ft, a szakosítókon 250,— Ft, a speciá­lis továbbképző tanfolyamokon 170,— Ft. A tandíj egy összegben fizetendő a beiratkozás előtt. A hároméves általános tagozat, a speciális továbbképző tagozat hall­gatói tanévenként 21 munkanap, a szakosító és kiegészítő tagozatok hallgatói tanévenként 21 munka­nap és államvizsgánként 7 mun­kanap tanulmányi szabadság igénybevételére jogosultak: a mun­kaügyi miniszter 23/1974. (IX. 4.), a MŰM sz.. rendeletének 7. § 2. és 3. bek. alapján. (A rendelet meg­jelent az 1974. szeptember 4-i — 62. számú — Magyar Közlönyben.) A jelentkezés valamennyi tago­zatra a járási-városi pártbizottsá­gok propaganda- és művelődési osztályán beszerezhető jelentkezési lapokon történik. A jelentkezéssel, tanulással kap­csolatos bővebb felvilágosítást a pártbizottságok és pártszervezetek tudnak adni. A jelentkezést a pártszervezet és a munkahely javaslataival ellátva, 2 db igazolványkép és 3 db sa­ját címre megcímzett, bélyeggel ellátott borítékkal együtt a mun­kahely szerint illetékes járási-vá­rosi pártbizottságra kell beküldeni, 1976. április 26-ig. A fenti időpont után jelentkezést nem fogadunk el. Nemcsak helyszín volt ... szín-JÁTÉK-szín döntő Szentendréről Sikerrel töltötte be szerepel a megyei művelődési központ is jól bevált stúdiónak is: az] így el tudjuk kerülni a szín- első hét sor elmozdításával házközvetítések álló kamerái szabadon mozgó kamerák al-1 okozta merevségét, kalmazására is nyílik mód, és I Dalos Gábor A legmozgalmasabb forduló Azon bizonyos jól szerve­zett káosz, amikor látszólag mindenki össze-vissza futkos, beszél, tesz-vesz — ez ural­kodott a szentendrei megyei művelődési központ és könyv­tár összes helyiségében teg­nap délután. Ez a káosz — amikor valójában mindenki pontosan tudja és végzi a reá szabott feladatot, csupán a kí­vülálló szörnyűlködik el az ál­zűrzavaron — előzi meg min­dig az úgynevezett élő pro­dukciókat, a műsort, azaz ese­tünkben a szin-J ÁTÉK-szín című tévévetélkedő döntőjét. Négy színház múltja, fél- mólt ja és jelene: ez volt a január közepén induló és most záruló vetélkedő témá­ja. A célja pedig a tartal­mas játék. A televíziónak — mint ismeretes — Budapest 12 művelődési intézményét si­került megnyernie, hogy 10— 10 tagú csapatát elküldje a harcmezőre, s a színházisme­retből, talpraesettségből, szín- házszeretetből csatázzanak — nem egymás ellen, hanem egy­más és valamennyi tévénéző javára. Négy színház adott nemcsak témát, hanem otthont is a versenynek: a Nemzeti-, a Víg-, a Thália és a Madách. Ennek megfelelően négy csa­pat került ki győztesen az elődöntőkből, és jutott a teg­napi, a szentendrei döntőbe. S miközben kinn, az elő­csarnokban gyülekeznék a csapatok, benn, a kissé átala­kított színházteremben javá­ban folyik az adás főpróbája. A játékvezető Vitray Tamás már most elemében és humo­rában. A függöny jár — igen, ezt is ki kell próbálni, meg még sok mindent: hová áll­janak majd a szereplők, ho­vá kerüljenek a díszletelemek, működik-e az elektromos pontjelző készülék és így to­vább. Színházi szaknyelven, ha egy tárgy, díszlet, kellék va­lamilyen darabban szükséges, benne van — akkor az meg­személyesítve játszik. Milyen szerepet kapott tehát ebben a döntőben a megyei művelődé­si központ? Hogyan esett rá a választás? — ezt kérdezzük a rendező Horváth Ádámtól. — Feleségem, Csűrös Karo­la, a Madách Színház mű­vésznője hívta fel a figyelme­met erre az igen szép, repre­zentatív intézményre, ö a színház nemrég lezajlott itte­ni vendégjátéka alkalmával ismerte meg ezt a helyet. Eredetileg a budapesti Pataki István Művelődési Központ­ban kívántuk megrendezni a döntőt, de mivel csapatuk továbbjutott, kapva az ötle­ten esett a választás erre a Budapesthez közeli, mégis „semleges pályára”. Az intéz­mény vezetői minden segítsé­get megadtak a közvetítéshez, az Elektromos Művek szent­endrei kirendeltsége pedig a nagy termelésre átalakított számunkra egy trafóházat, sőt külön telefonvonalat is kap­tunk. A közvetítés így is ne­héz: a Hármashatár-hegy az adó és a helyszín közt útban van, no de erről aztán senki sem tehet. A jövőben is több­ször fel szeretnénk keresni ezt az intézményt, mely már most sem csupán helyszín: valóban játszik is. Bemutatjuk az előcsarnokot, az adás egy ré­sze a könyvtárban játszódik — itt írják a versenyzők a színdarabot —, az öltözőben oldják meg a maszkfeladatot, sőt a klubszoba is szerepel a közvetítésben. A színházterem Annak idején kissé nehéz­kesen indult a televízió szín­házi vetélkedője. Ahogy újabb és újabb adásaihoz érkezett a szín-JÁTÉK-szín, úgy lett mind közérdekűbb, érdeke­sebb. A tegnapi döntő pedig még a várakozást is felül­múlta. Már az adás helyszíne, a nemrég elkészült szentendrei művelődési központ is remek teret adott a jókedvű játékhoz, a sok helyszínt kívánó készü­lődéshez. A szép épület jól felszerelt öltözői, bonyolult fo­lyosórendszere sorra nyelték el a négy budapesti csapat — a Pataki István Művelődési Központ, a MOM, a KPVDSZ és a XVII. kerületi Dózsa Műve­lődési Ház együttesének tag­jait, akiknek az lett a dolguk, hogy minél tarkábbra maszkí­rozzák magukat. Azok a versenyzők pedig, akik a játéktéren maradtak, sorra vettek részt a szellemes színpadi játékokban. Darab­részleteket folytattak; gesztu­sokat, mozdulatokat találtak ki; jelmezbe öltöztették egy­mást úgy, ahogy azt a társaik által felolvasott darabrészlet megkívánta... A szentendrei színpadon mind jobb kedvű játék folyt, és a tévénéző is mind vidá­mabb hangulatban vett részt ebben a jól kitalált, és Vitray Tamás által végig szelleme­sen vezetett vetélkedőben. Izgult, drukkolt, találgatott — egyszóval úgy nézte a televí­ziót, ahogyan a hasonló mű­sorok esetén mindig is sze­retné ... ( Voltaképpen ezen a záró es­tén találta meg igazán önma­gát ez a vetélkedő! Ügy moz­gatta meg a legjobb négy csa­patot, hogy közben mindenki — a helyszínen ezórakozók épp úgy, mint a képernyő előtt ülők — kedvet kaptak a szín­házi műsorok alaposabb meg­figyelésére, a drámairodalom olvasására. Ismereteket — iro­dalmi, drámairodalmi ismere­teket — is terjesztett tehát ez a játék, s egyúttal arra is meg­tanított, hogy nem feltétlenül csak a tanáros komolysággal lehet oktatni ezeket az isme­reteket Különösen a vetélkedő utol­só részében látott, hallott pa­ródiák után érezte a néző: így kellett volna elkezdeni, s ta­lán így lehetne, kellene foly­tatni is ezt a játékot A győztes csapat, a XVII. kerületi, Dózsa György Műve­lődési Ház együttese végül is joggal nyerte meg a ... szín- JÁTÉK-színt: legtöbb pontjuk a legtöbb ismeret, a legtöbb játékkedv méltó jutalma lett Akácz László Alkotó Ifjúság pályázat Pest megyei az első díjasok között Tegnap a Kulturális Minisz­tériumban Garamvölgyi József miniszterhelyettes adta át a művelődés terén tevékenykedi ifjak számára tavaly meghir­detett Alkotó Ifjúság pályáza díjait. Első díjjal Sólyom Lászlónak, a Magyar Televí­zió munkatársának A hetedik nap elé című diplomafilmjé; tüntették ki. A tanulmányok közül első díjjal Takács Péternek, a DK\ Barátság Művelődési Háza igazgatójának Munkásművelő­dés Százhalombattán című munkáját jutalmazták. A Kulturális Minisztérium, az Állami Ifjúsági Bizottság, a KISZ, a Művészeti Szakszer­vezetek Szövetségének s a Köz- alkalmazottak Szakszervezeté­nek pályázatán — mint a díj­kiosztáskor elmondották — 349 fiatal vett részt, A kiemelkedő pályaműveket — 85 képző- és iparművészeli alkotást, valamint fotót — or­szágos kiállításon mutatják be a többi tárcák hasonló pályr zatára beküldött alkotások s7' ne-javával együtt április 2" és május 8-a között, a Buda pesti Nemzetközi Vásár köz­pontjában. Az úticél: Omszk A Ferihegyi repülőtérről tegnap szállították el Omszk- ba a Pest megyei képzőművé­szek száz alkotását, festmé­nyeit, grafikáit, szobrait. Mint megírtuk: testvérmegyénk szék­helyén, Omszkban rendezett ki­állításon mutatják be. A tár­latot a két megye mind job­ban terebélyesedő testvéri kapcsolatának jegyében, ha­zánk felszabadulásának 31. év­fordulóján nyitják meg. Miért kevesebb az olvasó a ráckevei járásban? Kevesebben látogatják a könyvtárakat a ráckevei já­rásban. 1970-hez viszonyítva, 1975-ben 15,3 százalékkal csök­kent a számuk. S ami még el- gondolkoztatóbb: az iparban és mezőgazdaságban dolgozó ol­vasók aránya 25,2 százalékról 16.1 százalékra esett vissza. Mi ennek az oka? Községről községre — Arra törekszünk éppen, hogy azt pontosabban felderít­sük — mondja Csömöri László, a ráckevei járási hivatal mű­velődésügyi osztályának veze­tője. — Most elkészült idei közművelődési munkatervünk­ben május végére tűztük ki a határidőt, hogy községről köz­ségre felkutassuk, mi okozza a látogatók számának csökke­nését. De természetesen né­hány helyen már a vizsgálat megállapításai előtt is világo­sak az okok, Dunaharasztin például magántulajdonban le­vő bérelt épületben volt a könyvtár. Az épület életveszé­lyessé vált, ki kellett üríteni. Azóta a könyvtár szétszórva, több helyen működik. Ez nyil­vánvalóan megnehezíti a köl­csönzésnél a cserét. Azután: a könyvtárak nyitvatartási ide­je általában rövid. Nem egye­zik mindenütt az olvasók sza­bad idejéveL Tizenegy olyan könyvtárunk van, ahol két-há- rom óra hosszat áll az olva­sók rendelkezésére a tisztelet- díjas könyvtáros. Legtöbb he­lyen meg kellene hosszabbíta­ni a könyvtári órákat. Ezzel azonban együtt járna a tiszte­letdíjak emelése. Ez különben már azért is helyes lenne, mert a járásban állandóan betöltet­len egy-két tiszteletdíjas könyvtárosi állás. A gyakori fluktuáció egyik okozója két­ségkívül a szerény honorárium. — Tehát tudják, mit kell ten­ni e csökkenés ellen? — Csak nagyjából. Minde­nütt a helyi körülményeket kell figyelembe venni. Több helyen valószínűleg segítene, ha növelnék a letéti könyvtá­rak számát a munkahelyeken. Jó megoldásnak látszik a já­rási könyvtár kezdeményezése. Ez az intézmény látja el Rác­kevét és szocialista szerződést kötött az üzemek szocialista brigádjaival, amelyek vállal­, ták, hogy társadalmi munká- I val járulnak hozzá berendezé- ' sének korszerűsítéséhez. A könyvtár viszont rendszeresen viszi-hozza a könyveket a bri­gádoknak és munkahelyükön egyéni kívánságuk szerint bo­nyolítja le a kölcsönzést. Módszertani központok — A Csepel Autó művelő­dési házat a járás munkás­közművelődésének módszerta­ni központjává fejlesztjük, ahol egyebek mellett szocialista bri­gádvezetők továbbképzését kí­vánjuk segíteni. A tököli mű­velődési ház a nemzetiségi, a dunavarsányi pedig az ottani Petőfi Tsz-szel együtt, a me­zőgazdasági dolgozók közmű­velődésének módszertani köz­pontja lesz. — Mit ír elő a munkaterv az ifjúsági közművelődésről? — Egyik fontos teendő erre- nézve az iskolakötelezettség alóli felmentések szabályossá­gának és okainak vizsgálata. Gondoskodunk arról is, hogy az iskolai tanulmányokat be nem fejező fiatalok, a dolgo­zók általános iskolájában vé­gezhessék el minden község­ben az általános iskola nyolc osztályát. Felülvizsgáljuk az ifjúsági klubok működését. Je­lenleg 16 ilyen klub működik a járásban engedéllyel, de to­vábbi 6—8 engedély nélkül. Ez utóbbiakat rá kívánjuk szorí­tani az engedély megszerzésé­re. Magától értetődik, hogy az ifjúság közművelődésének kér­déseiben együttműködünk a KlSZ-szeL Tanfolyam és csereműsor — Folytatódik-e az idén is az öt Dél-Pest megyei járás közművelődési együttműkö­dése? — Még szorosabbá kívánjuk tenni kapcsolatunkat a ceglédi, dabasi, monori és nagykátái járásokkal. Közművelődési dol­gozóink továbbképzését közös szervezésben nyári bentlaká­sos tanfolyamon tartjuk meg. Ezenkívül közös pályázatokat hirdetünk, kiadványaink köl­csönös cseréjére is sor kerül, és ami talán a leggyümölcsö­zőbb lesz: csereműsorok szer­vezésével több fellépési alkal­mat teremtünk az öt járás mű­vészeti együtteseinek. Mind­ezt együttműködési szerződés ben rögzítjük a négy másik járással. Sz. E. TEG YE SZEBBÉ AZ OTTHONÁT! A gödöllői szövetkezeti bútoráruházban nagy választékban kaphatók kárpitozott garnitúrák, lakószobák, gyermekbútorok és konyhabútorok, variálható egyedi darabok. Ugyanitt sokféle lakástextília vásárolható.

Next

/
Oldalképek
Tartalom