Pest Megyi Hírlap, 1976. március (20. évfolyam, 52-77. szám)

1976-03-20 / 68. szám

xMiap

1976. MÁRCIUS 20.. SZOMBAT

Befejeződött az országgyűlés tavaszi ülésszaka

Nemeslaki Tivadar:

A gépiparnak a népgazdasági átlagnál gyorsabban kell fejlődnie

Követelmény az eredményesebb, hatékonyabb munka

Mindenki ügye

A termékszerkezet átalakítása vállalati feladat

Átmenetileg sem lehetnek ellátási zavarok

Fontos a munkaerő-gazdálkodás javítása

(Folytatás az 1. oldalról.)

nyékének gondjairól szólt, amelyek elsősorban a Dunai Cement- és Mészmű szeny- nyező hatásának következményei.

— A védekezés nagy számú porszűrő berendezés felszerelését igényli, ami nagy

anyagi megterhelést jelent. A tervek szerint három ütemben kívánják megszüntetni a jelenleg meglevő cementporártalmakat. Az első ütem

1975-ben kezdődött; 41 millió forint értékben öt szűrőberendezés készült el. Az idei esztendő első felében újabb öt szűrőberendezés felszerelésére kerül sor, ami 56 millió forintos kiadást jelent. A második ütem 20 szűrőberendezése 144 millió forintos beruházást igényel, amelyhez pillanatnyilag még csak 29 millió forint áll rendelkezésre. Amennyiben ez mielőbb megvalósul, a cementpor-szeny- nyeződés nagy része megszűnik, de a teljes megoldást csak a harmadik ütem megvalósítása biztosítja majd. Reméljük — mondotta —, hogy az új törvény nagyobb

lehetőségeket nyújt a megelőzésre és meggyorsítja a környezetszennyeződés megszüntetését. Meg kell találnunk a lehetőséget, hogy a termelés emelését mindenütt úgy hajtsuk végre, hogy környezetünk, amely létünk alapja, ne, vagy minél kevésbé károsodjon.

Befejezésül hangsúlyozta;

— A törvény betűinek és szellemének úgy tudunk igazán érvényt szerezni, ha minél több ember a sajátjának érzi környezete védelmét és segít az új jogszabály végrehajtásában.

hogy a tárca vezetői túlzottan beavatkoznak a vállalatok munkájába, sértik önállóságukat. Ezt mi nem tartjuk beavatkozásnak, nem akarjuk megsérteni a vállalatok kellő önállóságát, nem akarjuk csökkenteni felelősségüket sem. De azt szükségesnek tartjuk, hogy a vállalati érdekek mellett a népgazdaság érdekeit szolgálja a vállalatok minden termelési és gazdálkodási tevékenysége — hangsúlyozta a miniszter.

— Éppen ezért — folytatta a továbbiakban — a szelektív fejlesztés pénzügyi feltételeinek biztosítására az év elejétől az ágazat egészére meghatározott támogatások és elvonások keretében — a pénzügyi szervek egyetértésével — differenciált szabályozást vezettünk be. Ennek lényege, hogy a kiemelt feladatok megvalósításában részt vevő vállalatoknak kedvezményeket nyújtunk, más területen az átlagosnál nagyobb mértékű elvonást alkalmazunk, illetve kisebb mértékű támogatást biztosítunk. A szelektív fejlesztés, a termékszerkezet átalakításának meggyorsítása magasabb követelményeket támaszt nemzetközi — mindenekelőtt a Szovjetunióhoz és a többi KGST-országhoz fűződő — tudományos, műszaki, termelési kapcsolataink szervezésében. A szelektív fejlesztés ugyanis jelenleg és a jövőben is elsősorban a szocialista gazdasági integrációba való erőteljes bekapcsolódásunkkal lehetséges. Ehhez tartozik, hogy mindazt a terméket, amit az integráció keretében gazdaságosan tudunk közösen fejleszteni és gyártani, illetve importálni, nem kell itthon előállítani. A szelektív fejlesztést, a gépipari termékek versenyképességének fokozását csak a vállalatok és a minisztérium összehangolt működésével lehet megoldani. Ezért a tárca kutató-fejlesztő kapacitását és pénzügyi eszközeit elsősorban a kiemelt területekre összpontosítja.

A szelektív fejlesztésnek, termelési és exportfeladataink teljesítésének, a hatékonyság növelésének fontos feltétele a munkaerő-gazdálkodás javítása. E téren elhatározott legfontosabb intézkedéseink az átlagosnál nagyobb ütemben fejlesztendő területeken biztosítanunk kell a szükséges létszámot. Ennek egyik eszköze o nem kellő hatékonysággal dolgozó telepek, üzemek gyáregységek átcsoportosítása. Számottevőek a tartalékaink a korszerű technika hatékonyabb kihasználásában is. Fontos feladat a korszerűtlen gépek nagyobb mértékű selejtezése és az így felszabaduló munkaerő átcsoportosítása — a műszakszám növelésével — a korszerű, nagy hatékonyságú gépekre. Tapasztalataink szerint igen sok helyen csökkentek a teljesítménykövetelmények és lazultak a normák. Ezeket nemcsak a teljesítményszázalékok növekedése, hanem magas állásidők is bizonyítják. Éppen ezért fontos feladat a normák és a teljesítménykövetelmények felülvizsgálata és folyamatos „karbantartása”, Ezenkívül leaalább 50 százalékra kell növelni a teljesítménykövetelmények alapján dolgozók arányát. Az elmúlt években nem alakult megfelelően a vállalatok belső foglalkoztatási struktúrája sem. Számos vállalatnál a munkáslétszám stagnálása, illetve csökkenése mellett jelentős mértékben növekedett az alkalmazotti, különösen az adminisztratív létszám. A felvételi zárlat mellett célul tűztük ki az adminisztratív munka racionalizálásával a munkás— allcalmazotti létszámarány 2 százalékos javulását már 1976- ban. A vállalatoknál túlszer- vezettség is tapasztalható. Ennek következtében indokolatlanul és jelentősen nőtt a vezetők száma.

— Intézkedéseink között fontos helyet foglal el az energiatakarékosság. Az elmúlt évben a minisztérium felügyelete alá tartozó vállalatok 391 millió forint megtakarítást értek el. Számításaink szerint a tervezett intézkedésekkel évente átlagosan 2,5 százalékos fajlagos energia-költségmegtakarítás érhető el. Folyamatosan feladatunk az anyagtakarékosság is.

nemzetközi szakosodással és kooperációval a konvertálható árualapok bővítése. Az egyenletes és biztonságos termelés érdekében fontos feladatnak

tartjuk az előgyártmányok — így az acélöntvények és a kovácsolt darabok —, általában az alkatrészgyártás fejlesztésének meggyorsítását.

Az eredményes munka elengedhetetlen feltétele a vállalatoknál — és a minisztériumban is — a vezetés színvonalának emelése, az egyszemélyi felelősség következetes érvényesítése.

A kádermunkáról szólva egyebek közt azt hangsúlyozta az előadó, hogy a minisztériumi vezetés arra kötelezte a vállalatokat és intézeteket, hogy V. ötéves terveikkel összhangban mindenütt dolgozzák

latok alapján a tanyák körül hatvanméteres sugarú körben szintén megtiltottuk a repülőgépes vegyszerezést.

EGYESEK HANYAGSÁGBÓL

Dr. Palotai Sándor, dabasl körzeti orvos, a megye 15. választókerületének képviselője az ipari üzemek környezet- szennyező hatásáról beszélt.

— Sík vidéken élünk — mondotta —, ahol hat-nyolc méterre már vizet nyerhetnek az emberek. Ezeket az ásott kutakat azonban egyre inkább veszélyeztetik a különbőzé ipari üzemek. Pontosabban nem a létük, mivel alapításuk előtt mindenre kiterjedő vizsgálatokat végeznek a szakemberek, és ezek alapján szlgrv rú előírásokkal szabályozzák az üzemszerű működést. A bai ott kezdődik, hogy egyesek hanyagságból, felelőtlenségből vany éppen kényelemszeretetből nem tartják mer ezeket az előírásokat. Ez történt például már több alkalommal is a gyáli termelősz* vetkezet galvanizáló üzemének körzetében, legutóbb pedig az alsónémedi MÉH Bontótelep környékén. Az ok: egy gépkocsivezető hanyagsága, aki a szennyezett vizet nem a kijelölt helyre hordta, hanem annál lényegesen közelebbi, volt kavicsbányába. A következmény: ezen a területen még ma is lajtos kocsikkal szállítják az itt élő embereknek az egészséges ivóvizet,

vidék természetes állatvilágára.

SAJAT karunkon

Véleményét a gyakorló szakember, Győré Sándor, az Elnöki Tanács tagja, a megye 9. választókerületének képviselője, az abonyi Ságvári Endre Termelőszövetkezet elnöke megerősítette.

— Nemegyszer éppen a saját kárunkon tanuljuk, mit jelent az, ha elmulasztjuk a kellő elővigyázatosságot. Ami ugyanis a mezőgazdasági kultúrára haszon, az nem biztos, hogy hasznára van a mezőgazdasági kultúrát körülvevő természetnek. Négy esztendővel ezelőtt, amikor először vezettük be a repülőgépes vegyszerezést, úgy gondoltuk, minden problémánk végérvényesen megoldódott, mivel a gvomirtást, a műtrágyázást elvégzi helyettünk egyetlen gép. Csak akkor kaptunk észbe, amikor a mezőgazdasági kultúrát övező fasorok, szinte az egyik bá+ről a másikra 'kivesztették lombiukat. Még szerencse, hogy idejében felfigyeltünk a dologra, így végérvényesen nem veszítettük el nagy gonddal telepített fáinkat. Azóta a fasorok, erdők mellett negyvenméteres sávban a földről permetezünk és

typ í'ífr’í efvrá'zivnlr Q o tűnne -rí n _

Két nap, három napirend. Két új törvény — a honvédelemről és a környezetvédelemről — és egy miniszteri beszámoló a kohó- és gépipar helyzetéről, feladatairól, különös tekintettel a közúti jár- műprogramra. Érthető tehát, ha a tavaszi ülésszak szüneteiben bőven aikadt miről szót váltani egymással a képviselőknek.

NEMCSAK AZ IPAR

A beszélgetések középpontjában — mivel valamilyen formában mindenkit érint — a környezetvédelem kérdése került. A megye egyik legjelentősebb, ilyen jellegű gondjáról szólt felszólalásában Divald Béláné, a megye 27. választókerületének képviselője (lapunkban ismertetjük) s ezt egészítették ki megjegyzéseikkel, véleményeikkel képviselőtársai.

— A mi vidékünkön kevés az ipari üzem — mondotta dr. Vámos Marietta, a megye 5. választókerületének képviselője, Tóalmás körzeti orvosa. — Ez azonban nem jelenti azt, hogy a nagykátai járásban nem lenne szükség az eddiginél hatékonyabb környezetvédelemre. A mezőgazdaság fokozódó kemizálása ugyanis visszahat a tájra, a

nia kell a tőkés exportot is. E feladatok hatékony és eredményes megvalósítására a kormány a Mezőgéptröszt feletti felügyeleti hatáskört a kohó- és gépipari minisztériumra ruházta. A felügyelet átvételével lehetővé válik a termelési párhuzamosságok felszámolása, a kapacitások jobb kihasználása, a gazdaságosabb termékszerkezet kialakítása, valamint a

A hatékonyabb gazdálkodásnak, a termékszerkezet átalakításának fontos feltétele a gazdaságtalanul előállított termékek gyártásának korlátozása, illetve megszüntetése. Ezeknek az intézkedéseknek az előkészítése és végrehajtása rendkívül nagy figyelmet, körültekintést kíván minden szervtől. Gondoskodni kell arról, hogy még átmenetileg se legyenek ellátási zavarok. A gazdasági, politikai és társadalmi szerveknek ugyanis a lakosság zavartalan ellátásával is törődniük kell. Ismeretes — fejtegette a továbbiakban a miniszter —, hogy a IV. ötéves terv időszakában az elért fejlődés ellenére néhány termékből, mint például a fürdőkádból, automata mosógépből, villamos szerelési cikkekből és forróvíz-tárolókból a hazai gyártás nem tudta az igényeket kielégíteni. Most a meghozott intézkedésekkel, a termelőkapacitások bővítésével, licencek és gyártási eljárások megvásárlásával mód lesz arra, hogy forróvíz-tárolókból, villamos szerelési cikkekből már az V. ötéves tervidőszak első éveiben kielégíthessük az igényeket. Jobb lesz az automata- mosógép-ellátás is. Az öntött- vas-fürdőkádgyártás rekonstrukciója viszont csak a tervidőszak végén valósul meg. Továbbra sem lesz elegendő az úgynevezett kötőelemekből és kábelekből. Űjabb megoldásokat kell keresnünk és további intézkedéseket kell tennünk, hogy az igényeket maradéktalanul kielégíthessük.

— A kiemelt feladatok közé tartozik a mezőgazdasági és élelmiszeripari gépgyártás dinamikus fejlesztése. A mező- gazdaság, az élelmiszeripar és az erdészet tervezett fejlesztéséhez több mint 34 milliárd fo- , rint értékű gépet és berende- , zést a hazai gépgyártásnak kell biztosítania, emellett még tel- ! jesítenie kell a szocialista ex- portkötclezettségeket és fokozlekció egyidejű megvalósítása érdekében elkészítettük a szelektív fejlesztés és a termékszerkezet-átalakítás meggyorsítását szolgáló konkrét programot, amelyét a vállalatok vezetőinek nagy többsége örömmel fogadott. Voltak olyan vélemények is,

E követelményeknek megfelelően felmértük, melyek a szinten tartandó, illetve az átlag alatt fejlesztendő és végül, melyek a visszafejlesztendő területek. A szelektív fejlesztési koncepciónak megfelelően az V. ötéves tervben előirányzott mintegy 40 százalékos gépipari termelésnövekedés mellett a dinamikusan fejlesztendő termékek, termékcsoportok gyártása átlagosan 90 százalékkal növekszik. A dinamikusan fejlesztendő területek, illetve termékek meghatározásánál a következő főbb szempontokat tartottuk szem előtt: a termék vagy termékcsoport sok, magasan kvalifikált munkát tartalmazzon, amit az árban is realizálni lehet. A gyártásban lehetőleg tradíciókkal, megfelelő szakmai kultúrával rendelkezzünk és azt fejlesszük tovább. A termék gyártható legyen a külföldön is szokásos sorozat- nagyságban. A gyártás döntően hazai és szocialista importból származó anyagbázisra épüljön, s lehetőleg kevés anyagot, energiát igényeljen. A gyártmány- és gyártásfejlesztés tartós nemzetközi megállapodásokra, termelési kooperációkra és hosszú lejáratú kereskedelmi szerződésekre legyen alapozható. A szűkös fejlesztési források miatt zömmel rekonstrukciókkal legyen megoldható a termelésfejlesztés.

A gépiparnak az V. ötéves terv szerint is jelentős szerepe van népgazdaságunk fejlődésében. Mind a termelés, mind az exportnövekedésben a nép- gazdasági átlagnál lényegesen többet kell elérni.

A végrehajtás legcélravezetőbb módszereinek megválasztása jórészt attól függ, milyen körülmények között kell e jelentős feladatoknak eleget tenni — hangsúlyozta Nemes- laki Tivadar. Ezután rámutatott: — A vállalatoknál és a minisztériumban ma mar mindenki tudja — és úgy is számol, tervez —, hogy a rendelkezésre álló beruházási és fejlesztési pénzügyi források elég szűkösek, hogy nem sokkal több anyaggal és kevesebb munkaerővel kell megoldani feladatainkat, és hogy továbbra is rendkívül nehéz piaci viszonyok között kell termékeinket értékesíteni. A Kohó- és Gépipari Minisztérium ebből kiindulva úgy ítéli meg a helyzetet, hogy az előttünk álló nagy feladatokat a korábbinál fegyelmezettebb és hatékonyabb munkával, a tartalékok megfelelő hasznosításával eredményesen végre lehet hajtani. A hatékonyabb gazdálkodás érdekében a gépiparban alapvető feladatnak tekintjük o szelektív fejlesztés meggyorsítását, a termékszerkezet korszerűsítését.

A termékszerkezet átalakításának meggyorsítása elsődlegesen vállalati feladat. A módosított közgazdasági szabályozók is erre orientálják a vállalatokat. Ezt a feladatot azonban nem lehet csak a szabályzókra, vagy csak a vállalatokra bízni, ezt az elmúlt évek tapasztalatai is igazolták. Bizonyítja ezt a közúti járműfejlesztési program, amely eredetileg a gyártmányok szélesebb körének — az autóbuszok mellett tehergépkocsik, dömperek, traktorok és különféle gépjármű főegységek kiemelt fejlesztését irányozta elő. Időközben a piaci igények változása miatt módosítani kellett céljainkat; erőforrásainkat — a kibontakozó szocialista gazdasági integrációra támaszkodva — a piaci igényeknek megfelelően az autóbusz, a főegységek gyártására koncentráltuk. Ezzel egy- időben leállítottuk a gazdaságtalan dömper- és traktorgyártást, csökkentettük z Csepel típusú tehergépkocsi! és Diesel-motorok gyártását ez utóbbiak termelését az V ötéves terv esztendeiben végleg megszüntetjük. Így autóiparunk belső szerkezete jelentősen átalakult, és az érintett munkaerőt a korábbiná sokkal hatékonyabban tudjul foglalkoztatni. Mindez terme szetesen szervezeti változtatásokat és egyéb központ intézkedéseket is szükségess« tett.

— A pozitív és negatív sze