Pest Megyi Hírlap, 1976. március (20. évfolyam, 52-77. szám)

1976-03-19 / 67. szám

1976. MÁRCIUS 19., PÉNTEK AZ ORSZÁGGYŰLÉS TAVASZI ÜLÉSSZAKA (Folytatás az 1. oldalról) képességét nagymértékben mégha tározza az állam anya­gi-műszaki potenciálja, illet­ve az, hogy — szükség ese­tén — milyen szervezetten és mennyi idő alatt tudja azt a honvédelem közvetlen szolgálatába állítani — fej­tegette a továbbiakban, a hovédelmi miniszter. — Az elmúlt másfél évti­zed nagy változásokat hozott a fegyveres erők és testüle­tek életében is. Dolgozó né­pünk áldozatos munkával megteremtette és rendelke­zésünkre bocsátotta mindazt, ami a haza fegyveres védel­mének — a kor követelmé­nyei szerinti — ellátáshoz szükséges. A lehetőségek ha­tékony felhasználásával fegy­veres erőink és testű léteink jelentős fejlődésen mentek át. Racionális átcsoportosítások történitek a fegyveres erőkön és testületeken, belül; kiala­kultak és megszilárdultak szervezeti kereteik. Tisztelet­tel szólok külön is a munkás­őrségről, amelynek szervezeti megszilárdulása, feladatainak kikristályosodása az elmúlt másfél évtizedben törént meg. — Néphadseregünk — a né­pünk által hozott nem kevés áldozat árán — korszerű had­erővé vált; harci képessége nö­vekedett; harckészültségének színvonala emelkedett. Még In­kább kibontakozott szocialista jellege. Szövetségi rendsze­rünk keretében teljesítettük és teljesítjük a vállalt kötelezett­ségeinket. Kialakítottuk a hát­országvédelem egységes rend­szerét. Ennek jelentőségét az húzza alá, hogy egy esetleges agresszió visszaverése esetén magas fokon szervezett véde­lemnek kell működni a hát­országban, amely egyaránt ki­terjed a terület-, az objektum, védelemre és a lakosság köz­vetlen oltalmazására. Békében a polgári védelem 100 mérő­állomása vesz részt folyamato­san a légkör szennyeződésének ellenőrzésében. Hadseregünk politikai, morális, fegyelmi helyzete szilárd. rében meghatározott szerepe van a honvédelmi miniszter­nek. A javaslat a honvédelmi miniszter funkcióját először szabályozza törvényi szántén. A haza védelmének társa­dalmi ügyként való felfogásá­ból és gyakorlatából kiindul­va jelenlegi javaslatunk tör­vényi szántén kívánja rendez­ni a társadalmi szervezetek honvédelemmel összefüggő te­vékenységét. Várható, hogy a törvényjavaslatnak az állam­polgárok közvetlen kötelezett­ségeire és jogaira vonatkozó rendelkezései kerülnek majd a közvélemény érdeklődésé­nek középpontjába. Több új rendelkezést tartalmaz a ja­vaslat ebben a vonatkozásban is. Változások a katonai szolgálattal kapcsolatos szabályokban védelmük szélesítéséhez, élet­körülményeik további javítá­sához. Cselekvő részvétellel — Szilárd meggyőződé­sünk, hogy népünk továbbra Is követi pártunk világos po­litikai irány mutatósát, aktív, cselekvő részese lesz ezután is honvédelmünk erősítésé­nek, honvédelmi feladataink magasabb szintű ellátásának. A honvédelmi kötelezettsé­gek teljesítéséről beszélve en­gedjék" meg, hogy e helyről is mély tisztelettel szóljak a katonafiúkat felnevelő csalá­dokról. édesanyákról, akik büszkék airra, hogy fiaik be­csülettel teljesítik hazafias, állampolgári kötelességüket. Egész népünk megbecsülését érdemlik azok a családok, édesanyák, akik több katona- ’ fiút is adnak a hazának. — Megragadom az alkal­mat, hogy az új honvédelmi törvény előterjesztése alkal­mából is kifejezzem a köz­Képesek vagyunk szocialista rendünk védelmére — Hivatásos állományunk megfelelő felkészültséggel ren­delkezik, hozzáértően végzi munkáját. Tiszti állományunk mintegy 50 százaléka rendel­kezik felsőfokú (katonai főis­kola, egyetem, akadémia) vég­zettséggel; 70 százalékának kö­zép- és felsőfokú politikai vég­zettsége van. A tiszthelyettesi állomány 55 százaléka beosztá­sának megfelelő iskolai kép­zésben részesült. Természetesen munkánk nem hibátlan. Még magasabb színvonalra kell emelni a hadsereg alaprendel­tetésével közvetlenül összefüg­gő területeken — a felkészí­tés — kiképzés, a harckészült­ség érdekében — végzendő munkánkat. A társadalom álta­lános fejlődésével összhangban folyamatosan emelkedik hiva­tásos és sorállományunk, polgári dolgozóink életszínvonala, szo­ciális ellátottsága. A laktanya a katonai szolgálatot teljesítő fiatalok számára emberi hajlék is. Ezért jelentős erőfeszítése­ket tettünk — és elhatározott szándékunk ennek következe­tes folytatása. A fégyveres erőkhöz bevonult sorkato­náink mintegy 23 százaléka nős, s ezeknek több mint a fele egy- vagy több gyerme­kes. A politikai és állami szer­vek, volt munkahelyük, a ka­tonai vezetés, parancsnokaink, mozgalmi szerveink nagyon sokféle módon segítik nős, csa­ládos katonáink sokféle em­beri, anyagi gondjainak meg­oldását. Úgy vélem azonban, ennek színvonalát és főleg szer­vezettségét még javítani kell. Ezután a néphadsereg kato­náinak népgazdasági építőmun­káját méltatta a miniszter, majd hangsúlyozta; — Elért eredményeink alap­ján jó lelkiismerettel elmond­hatjuk, hogy néphadseregünk — a személyi állomány áldo­zatos munkája, lehetőségeink célszerű felhasználása ered­ményeként — minden tekin­tetben erősebb lett. Képes és kész a. szovjet hadsereggel, a testvéri szocialista hadseregek­kel együttműködve szocialista hazánk, társadalmi rendünk, a szocialista közösség érdekei­nek fegyveres védelmére. A javaslat régi igényt elé­gít ki azzal, hogy törvényi szinten teremt jogalapot a sorkatonai szolgálatot még nem teljesített fiatalok hon­védelmi oktatásba való bevo­nására. Az állampolgárokat érintő változások közül hangsúlyo­zottan a katonai szolgálattal kapcsolatos szabályokról kí­vánok szólni. Az érvényes törvény a sorkatonai szolgálat maximális időtartamát 36 hó­napban rögzíti, a tényleges gyakorlat szerint ózonban az 24 hónap. A fegyveres erők reális szükséglete nem indo­kolja a 36 hónapos katonai szolgálati idő fenntartását. A 24 hónápos szolgálat a fegy­veres erők igényeit, a kikép­zési és harckészültségi köve­telményeket kielégíti, nem kí­vánunk rajta változtatni. A javaslat ezt törvényesíti. A végrehajtási rendelet a felső­fokú oktatási intézmények hallgatóinak sorkatonai szol­gálatát — az említett maxi­mumon belül — IS hónapban tervezi megállapítani. A tör­vényjavaslat ezenkívül lehe­tőséget ad a honvédelmi mi­niszternek — egyéb okból is — 24 hónapnál rövidebb szol­gálati idő megállapítására. Erre különösen indokolt, egye­di esetekben, jórészt szociális okokból kerülhet sor. — Változást hoz a javaslat a tartalékos katonai szolgá­lattal kapcsolatban is. Egy­részt lehetővé vált a hadkö­telezettség egész tartama alat teljesíthető tartálékös katona szolgálat együttes időtartama- naTr PZ srAynlekns csökkenté' Pullai Árpád: A szocialista társadalom építése és védelme szorosan összefügg — Amikor a honvédelemről szóló törvényt a fejlődés igé­nyeinek megfelelően újra- aikotjuk, célját változatlanul abban jelöljük meg, hogy sza­vatolja hazáink biztonságát, népünk békéjét — mondotta bevezetőül az MSZMP Köz­ponti Bizottságának titkára. — A fejlett szocialista tár­sadalom építésének elemi nemzetközi feltétele, a ma­gyar nép és egyben valameny- nyi nép érdeke, hogy a béke szilárd és tartós legyen. Az emberiség nagy reménységét kifejező békeprogram megva­lósítását és folytatását ;— Tovább folytatjuk békepoütíkánkat — Az elmúlt évtizedben vég­bement fejlődés rávilágított ar­ra, hogy jelenlegi honvédelmi törvényünk nincs összhangban megnövekedett lehetőségeink­kel és a mai követelményekkel. Ezért számos kiegészítő rend­szabályt kellett hozni, amelyek azonban nem tudták megszün­tetni a honvédelmi törvény hiányosságait, nem pótolhatták az átfogó szabályozást. A hon­védelem átfogó, újbóli szabá­lyozását szükségessé teszi, hogy egy esetleges agresszió esetén a fegyveres küzdelmet a had­sereg vívja, de a háborút — szoros szövetségi rendszerben — a nemzet; ez az egész tár­sadalom legteljesebb erőkifej­tését igényli. Pártunk XI. kongresszusa megállapította — és ez legtel­jesebb összhangban van a Szovjetunió Kommunista Pártja XXV. kongresszusának alapmegállapításadval —, hogy: „korunkban minden békesze­rető erő összefogásával reális lehetőséggé vált a világhábo­rú megakadályozása”. A szo­cialista eszméből, társadalmi rendünk lényegéből fakad, hogy békepolitikát folytatunk. Ezt fogjuk tenni a jövőben is. A történelmi tapasztalatok azonban arra tanítanak ben­nünket, hogy voltak és van­nak olyan erők, amelyek szemben állnak minden fejlő­déssel, a népek, a dolgozók százmilliói természetes — ele­mi érdekeit kifejező — béke­vágyával és akaratával. Mind­ebből fakad honvédelmi poli­tikánk alapelve, honvédelmi tevékenységünk értelme és történelmi szükségessége. Az új törvény bosszú távra szó! Az új honvédelmi törvény rendeltetése, hogy a szocialis­ta társadalom széles és szilárd talajon, a fegyveres erők és testületek fejlődésének, ma­gas fokú készültségi színvona­lának figyelembevételével elő­relátóan, hosszú távra rendez­ze a honvédelem minden fon­tos kérdését. — A honvédelem az egész társadalom ügye. Ennek meg­felelően a törvényjavaslat komplex módon szabályozza a honvédelmet, mint rendszert, az állami, gazdasági és társa­dalmi szervezetek, továbbá az állampolgárok honvédelmi fel­adatait, kötelezettségeit, vala­mint az ezekkel kapcsolatos jogos ultságokat. A törvény előkészítése so­rán fokozott figyelmet fordí­tottunk az eddig nem rende­zett kérdések szabályozására. — Űj vonása a javaslatnak — mondotta a miniszter —, hogy szabályozza a honvéde­lem irányítási rendszeré t; — A Minisztertanácsnak ki­emelkedő szerepe van az or­szág védelemre való felkészí­tésében; különösen az anyagi- gazdasági erőforrások biztosí­tásában, valamint az állami és gazdasági szervek felkészíté­sének összehangolásában, az ország mozgósításának elren­delésében. Nagy jelentőségű, hogy mindezt most törvényi szinten szabályozhatjuk. A kormány a honvédelemmel kapcsolatos feladatait béke idején országos szinten — jó­részt — a Honvédelmi Bizott­ság útján látja el. A gyakor­latban kialakult és jól bevált rendszer szerint a területi irá­nyítást, felkészítést és koordi­nálást pedig a fővárosi és me­gyei Honvédelmi Bizottságok végzik. A javaslat ezt a gya­korlatot törvényesíti, s egyben kimondja, hogy a területi Honvédelmi Bizottságok a Mi­nisztertanács Honvédelmi Bi­zottságának irányítása alatt állnak. Az irányítás rendsze­se: másrészt a tartalékosok igénybevételének rendszerét az élet követelményeihez iga­zítva rugalmasabbá és diffe­renciáltabbá kellett tenni. A javaslat szerint az eddigi há­romévenként! behívás helyett csak ötévenként vehetők igénybe a tartalékosok hosz- szabb időtartamú továbbkép­zés céljára. Ugyanakkor né­hány napos gyakorlatra, el­lenőrzésre gyakrabban is be- hívhatók. Ez a rendszer — amellett, hogy elsősorban a fegyveres erők érdekeihez iga­zodik — az érintett hadköte­lesek, illetve a népgazdaság számára is előnyös. A férfiak hadkötelezettségé­nek felső korhatára jelenleg — a tiszteket leszámítva — a betöltött 50. év. Ezt a javas­lat 55 évre emeli, amit — az átlagos életkor közismert nö­vekedése mellett — elsősor­ban az tesz indokolttá, hogy a hadseregben szélesedett a mo­dern fegyvereket kiszolgáló személyzet köre, ahol nem annyira a fizikai igénybevé­tel. mint inkább a szakmai ta­pasztalat dominál. Röviden szólnom kell a nőket érintő hadkötelezettségről. Ez válto­zatlanul kivételes jellegű, csak a meghatározott szakkép- zettségűekre — például az e'tészségiif'v és híradás terü­letén dolgozókra terjed ki, 45 éves koruk betöltéséig. Űj a javasaiban, hote ehhez bé­ke idején a nyilvántartásba vételhez s*7ükcértes mentél,evé­si és bejelentési kötelezettség fűződik. — Ismere‘es. hogy azok a hadkötelesek, akik sorkatonai szolgálatot nem, vagy nem a jogszabály által meghatáro­zott időtartamban teljesíte­nek, ez idő szerint 36, illető­leg 24 hónapon keresztül hon­védelmi hozzál árulást kötele­sek fizetni. A javaslat e köte­lezettséget — amelvet eddig alacsonyabb szintű jogszabály írt elő — törvényi szintre ajánlja emelni: a fizetési kö­telezettség időtartama pedig — a sorkatonai szolgálat tör­vényben javasolt időtartamá­val összhangban — a végre­hajtási rendeletben 24, illetve amelyet a Szovjetunió Kom­munista Pártjának XXV. kongresszusa a közelmúltban hagyott jóvá — a kedvezően megváltozott nemzetközi erő­viszonyok tették és teszik le­hetővé. Ez a történelmi jelen­tőségű program a mi népün­ké is, az egész szocialista kö­zösségé, az összes békeszerető erőé, és szelte a világban szé­les körű bizalmat, támogatást élvez. — Fontos vonása a jelenlegi helyzetnek, hogy a tőkésor­szágok reálpolitikusai is fel­ismerték: a nemzetközi kap­csolatokban nincs más lehető­ség, mint a békés egymás mellett élés. őszintén örülünk, hogy e törekvések eredménye­ként a nemzetközi életben uralkodóvá vált az enyhülés irányzata. Európában az álta­lános helyzet kedvező. A hel­sinki értekezlet megállapodá­sai megszabják a kormányok tennivalóit, meghatározzák egyetemes felelősségüket Európa sorsáért. — A nemzetközi viszonyok javításának hívei voltunk, va- gyünk és maradunk. Ezzel áll összhangban honvédelmi poli­tikánk. Olyan fegyveres erő­ket és testületeket hoztunk létre, tartunk fenn és fejlesz­tünk, amelyek ezt a politikát magukénak vallják, s valóra váltását legjobb tudásukkal segítik. Mindemellett törté­nelmi szükségszerűség, hogy amíg az agresszív katonai tömbök léteznek, az Egyesült Államok és egy sor NATO- ország nagymértékben növeli katonai erejét és kiadását, amíg az enyhülés ellenfelei aktívak, széles fronton szövet­keznek, addig szüntelenül gondoskodjunk a honvédelem­ről. Ez nagy fontosságú nem­zeti ügy. A Varsói Szerződés a világ biztonságának legfőbb tényezője — Nem számítunk a nagy országok közé, nincs óriási katonai erőnk, de nem va­gyunk gyenge és védtelen nemzet — fejtegette a továb­biakban Pullai Árpád. — Ha­zánk biztonsága akkor szi­lárd, ha szilárd a szocialista közösség biztonsága. Népünk békéjének, szocialista építő­munkájának, nemzeti függet­lenségünknek védelmezőjét és biztosítékát látjuk abban, hogy hazánk a Varsói Szerző­dés tagja. Honvédelmünk ez­által szerves része az össze­hangolt védelmi politikának és tevékenységnek. — A Varsói Szerződés az ál­lamok új típusú szövetsége, döntő szerepe van a szocialis­ta országok külpolitikájának, békepolitikájának egyeztetésé­ben. Ezáltal nemcsak a részt­vevők, hanem a kontinens többi népének érdekeit is szolgálja. Korunkban legfőbb tényezője a világ biztonságá­nak. — Honvédelmünk megfelelő színvonalon tartósához az or­szág vezetése a szükséges fel­tételeket a gazdaság fejleszté­sével, a népjólét rendszeres emelésével összhangban ter­vezi meg és biztosítja. Erre a célra a költségvetés évente nemzeti jövedelmünk 4 száza­lékát irányozza elő. Ez arány­ban áll az ország teherbíró­képességével. A Varsói Szierző- dés keretében megvalósuló katonai együttműködés lehe­tővé teszi, hogy anyagi esz­közeinket az ország védelmé­vel legközvetlenebbül össze­függő területekre összpontosít­suk. Kijelenthetjük: néphad­seregünk minden szükséges­sel rendelkezik ahhoz, hogy hivatását teljesítse. Népünk tudja, hogy ez jelentős anya­gi erőket köt le. — A honvédelem érdeké­ben tett anyagi erőfeszítések szükségességét és eredmé­nyességét bizonyítja, hogy Európában 30 éve béke van, nem pusztultak el életek, nem dőltek romba országok, nem semmisültek meg értékek. Ha erre gondolunk, meggyőző­déssel mondhatjuk; ez min­den erőfeszítést, áldozatot ínegér. — Hazánk, a szocialista közösség országai, az emberi­ség lelkiismeretét képviselő békemozgalom egységesek és állhatatosak abban a követe­lésben, hogy a militarista kö­röket, a fegyverkezésből nagy hasznot húzó tőkés érdekelt­ségeket meg kell fékezni. — A honvédelmi törvény tárgyalása kapcsán pártunk és kormányunk újra kifejezi készségét, hogy támogatja a Szovjetunió nagy jelentőségű kezdeményezéseit, az Egyesült Államokkal a hadászati tá­madófegyverek korlátozásá­ról folytatott tárgyalásokat. Helyeseljük a nukleáris fegy­verkísérletek teljes és végle­ges eltiltására, az új típusú tömegpusztító fegyverek és fegyverrendszerek kifejlesz­tésének és előállításának be­tiltására irányuló javaslato­kat. Támogatjuk a leszerelé­si világértekezlet előkészí­tését és összehívását. Részt veszünk a közép-európai had­erők és fegyverzet csökken­tésével foglalkozó bécsi tár­gyalásokon. Reméljük, hog;' a N ATO-országok feladják az egyoldalú katonai előnyök szerzésére irányuló politiká­jukat és elfogadják az egyenlő biztonság elvét. A katonai szolgálat a hazaszeretet, a helytállás iskolája — A szocialista társadalom építése és védelme szorosan összefügg egymással — mon­dotta Pullai Árpád. — A hon­védelem, a szocialista építő­munkának szerves része. Ezért a honvédelmi kötelezett­ség teljesítése, a fegyveres szolgálat az állampolgárok számára olyan, mint a munka, vagyis életének természetes velejárója. Honpolgári köteles­ség, melyet az alkotmány elő­ír, a társadalom megbecsül. — A katonaidő, a katonai szolgálat az ifjú ember éle­tének értékes időszaka, o ha­zaszeretet, a helytállás isko­lája. — A katonai szolgálat for­málja az embert. A fiatalok élettapasztalatai ,és politikai ismeretei megalapozottabbá válnak, látókörük szélese­dik, jellemük fejlődik, a pró­batételek, a gyakorlatok fi­zikailag megedzik őket. Er­re a folyamatra jó hatást gyakorol, hogy a sorkatonák 50 százaléka tagja a Kom­t á i i ,-etlen honvédelmi munkate­rületen dolgozók köszönetét nunkásosztályunknak, pa­rasztságunknak, értelmisé­günknek, egész dolgozó Pé­pünknek, azért az áldozatos munkáért, amellyel biztosítja mindazokat a feltételeket, amelyek a haza védelméhez szükségesek. Köszönetét mon­dunk a legfelsőbb párt- és illami vezetésnek a világos iránymutatásért, a sokoldalú gondoskodásért. Köszönetün- ket fejezzük ki a területi párt-, állalmi-, társadalmi szerveknek, önöknek, képvi­selő elvtársak, a nap mint nap megnyilvánuló érdeklő­désért és megbecsülésért, a segítőikészségért. Köszönetét mondunk mindazoknak, akik az üzemekben, gazdaságok­ban, intézményekben, isko­lákban, az ifjúsági szövetsé­gekben és más tömegszerve- zetelcben; az MHSZ-ben, a polgári védelemnél, a Vörös­keresztnél, a társadalom kü­lönböző területein honvédel­münk erősítésén fáradoznak. 16 hónapban kerül megállapí­tásra. — Fontos, mondhatni poli­tikai kérdés, hogy a honvé­delmi kötelezettségüket tel­jesítő állampolgárok család­jának szociális ellátásáról, támogatásáról a közösség messzemenően gondoskodik. A törvényjavaslat amellett, hogy megerősíti a honvédel­mi kötelezettséget, a telje­sítők és hozzátartozóik ed­digi jogosultságát, kedvez­ményeit, alapot teremt érdek-

Next

/
Oldalképek
Tartalom