Pest Megyi Hírlap, 1976. március (20. évfolyam, 52-77. szám)
1976-03-18 / 66. szám
Élüzem, kiváló műhely Sikeres munkaverseny Sikeres volt a Nagykőrösi Konzervgyárban a tavaly meghirdetett szocialista mun- kaversemy, amelyen a vállalat 18 üzeme vett részt. A műhelyek közül a dobozüzem teljesítette a verseny valamennyi feltételét, s elnyerte et élüzem címet. Vállalt megtakarítása, melyet maradék nélkül teljesített, 1 millió 470 ezer forint volt. Kiváló műhely címet nyert a konzerv I-, IV-, VI-, X-es üzem, az I-es raktár, a gépészeti tmk, az energia I. üzem, a villany- szerelő- és a forgácsolcrész- leg. Olvasónk írja Szivárog a gáz Kiss Lajos, Barcsai utca 2/a szám alatt lakó olvasónk szerkesztőségünkhöz küldött levelében szóvá tette, hogy nemrégiben a TIGÁz helyi kirendeltségén bej elentette: szivárog a gáz a lakásában. Érdeklődésére, hogy mikor hárítják el a hibát, nem tudtak pontos választ adni. Ám megjegyezték, hogy eddig 30 hasonló panasz érkezett hozzájuk. Várjuk tehát a TIGÁZ illetékeseinek válaszát ez ügyben, remélve, hogy az életveszélyes hibákat minél előbb elhárítják... j\ PESTMEfrYEI HÍRLAP’ KÜLÖNKIADÁSA xx. évfolyam, 66. szám 1976. MÁRCIUS 18., CSÜTÖRTÖK Növényvédelem, gépesítés: jó termés Paradicsomtermesztők tanácskozása A hatvani, dunakeszi és nagykőrösi konzervgyár körzetéből több mint száz szakember vett részt termelőszövetkezetekből, állami gazdascígokból és a feldolgozó üzemekből a Nagykőrösi Konzervgyárban megtartott paradicsomtermesztési tanácskozáson. Klimaj Pál, a Kecskeméti Zöldségtermesztési Kutató Intézet tudományos munkatársa arról beszélt, hogy tavaly 100 ezer tonnával kevesebb paradicsom termett, mint az előző esztendőben, a különböző gombabetegségek miatt. Háromszáz mázsa hektáronkénti átlagtermést ott értek el, ahol repülőgépről vagy helikopterről szórt vegyszerrel védekeztek a kártevők ellen. A kémiai védekezés célja a Újjáalakítják a tejboltot Mint megírtuk, a Cegléd és Környéke Kiskereskedelmi Vállalat átalakítja a Szabadság téri tejboltot. A munkálatokhoz hozzáláttak, a boltot bezárták. Az átalakítás során az üzletet újracsempézik, bővítik az áruráktárt és önkiszolgáló elárusítórészt alakítanak ki, nagy, mirelitárukat tároló pultokat helyeznek el. Az újjáalakított bolt április 5-én nyílik meg, és attól kezdve mindennap, két műszakban tart nyitva. SPORT Újszerű mezei futóverseny Az Nk. Pedagógus SE atlétikai szakosztálya a mezei futás népszerűsítésére háromfordulós versenysorozatot írt ki a város általános iskolásai részére. Hideg, szeles időben került sor a múzeumkerti füves területen az első fordulóra. Kate- góránként és iskolánként 10 tanuló indulhatott, s a legjobb 8—8 helyezési sorszáma dönötte el a csapatsorrendet. Négyszáznál többen versenyeztek, számonként negyvenen felüli volt az indulók létszáma és volt mintegy kétszáz néző is. A legjobbak: FIÜK: 1965-ös születésűek, kb. 1000 m: 1. Pesti Ambrus (Kossuth iskola), 2. Fazekas (K.), 3. Sós (K). Csapatban: 1. Kossuth 59 helyezési pont. 1964-esek, 1600 m: 1. Dobos Zoltán (K), 2. Kustár (K), 3. Makai (K). Csapatban: 1. Kossuth 105 helyezési pont. 1963- asok, 1600 m: 1. Déri János (Arany), 2. Székely (Petőfi), 3. Zsoldos (Rákóczi). Csapatban: 1. Rákóczi 106 helyezési pont. 1962-esek, 2000 m: 1. Folcti Tibor (R), 2. Molnár (K), 3. Jan- csók (K). Csapatban: 1. Kossuth 74 helyezési pont. 1961- esek, 2000 m: 1. Cseri János (P), 2. Villám (K), 3. Fritsche (R). A fiúk csapatsorrendje: 1. Kossuth 368 ; 2. Rákóczi 535; 3. Petőfi 718; 4. Arany 767'helyezési pont. LÁNYOK. 1965-ösök, 600 m: X. Vágó Éva (R), 2. Baji (A), 3. Sebestyén (R). Csapatban: 1. Arany 97 helyezési pont. 1964- esek, 1000 m.'il. Bársony Margit (P), 2. Kovács (R); 3. Molnár (R). Csapatban: 1. Petőfi 99 helyezési pont. 1963-asok, 1000 m: 1. Kovács Erzsébet (R), 2. Sipos (P), 3. Bárándi (P). Csapatban: 1. Petőfi 88 helyezési pont. 1962-esek, 1200 m: 1. Csetó Erzsébet (A), 2. Zo- boki (P), 3. Urbán (A). A lányok csapatsorrendje: 1. Petőfi 388, 2. Arany 580, 3. Rákóczi 582, 4. Kossuth 649 helyezési ponttal. Az egyéni 1—3. helyezettek a Pedagógus SE-től jutalmat kaptak. TEKEVERSENY Kocséron rendezték az Nk. Szabadság Tsz tekézőinek háziversenyét. A 100 vegyes do- básos viadalon tizenketten indultak. íiarsányi József végzett az élen 382 fával, a 369-et ütő Kovács László, a 362-es Benyik Károly és a 351-et elért Exner István előtt. CSÜTÖRTÖKI SPORTMŰSOR Kosárlabda Cegléd: C. Gimnázium—Nk. Gimnázium serdülő női és férfi középiskolás megyei bajnoki mérkőzés. Labdarúgás Kinizsi-sporttelep, 14.30: Nk. Kinizsi I—Nk. Kinizsi II barátságos mérkőzés. S. Z. megelőzés. Ajánlatos a termelőknek a vetésforgót alkalmazni, s fontos, hogy a paradicsom szomszédságába lehetőleg ne vessenek burgonyát. A paradicsom növényvédelmének hatékonyságát növeli a gyomirtás is. Fontos a vetőmag csávázása higanytartalmú szerrel és NaOH-val (lúggal). A magvetést ajánlatos Dithane M—45 0,2 százalékos oldatával öntözni, valamint Volldünger vagy Wu- xal oldattal. A palánta levelét Folicot párolgáscsökkentő szerrel ajánlatos bevonni kiültetés előtt. Ez a módszer az abonyi Újvilág Tsz-ben tavaly a palánták máskor szokásos 20 százalékos pótlását tette feleslegessé. Kiültetéskor jó hatású a Tomasol Starter műtrágya, virágzáskor pedig a Volldün- ger vagy a Wuxal nevű szerrel előnyös lombtrágyázni. Kiültetés után 2—3 alkalommal rézoxiklorid hatóanyagtartalmú szerekkel ajánlatos védekezni, majd ezt követően 8—10 naponként Dithane M— 45-tel, időjárástól függően 8— 10 alkalommal. Elmondta az előadó, hogy a konzervipar hektáronként 2 ezer forint növény- védelmi hozzájárulást ad a paradicsomot termesztő nagyüzemeknek. Az idén 15 forinttal nőtt a paradicsom mázsánkénti felvásárlási ára, Dr. Báldy Béla, a Zöldségtermesztési Kutató Intézet főosztályvezetője, amerikai és franciaországi tanulmányút- ján készített színes diaképek vetítésével egészítette ki előadását. Bemutatta az új fajtákat és fajtajelölteket, melyeket Kecskeméten állítottak elő. Elmondta, hogy Franciaországban rossz, köves talajon öntözéssel 600 mázsás hozamot érnek el hektáronként. Hasonló átlagtermelést érnek el az amerikai farmerek is. Tompa László, a Konzervipari Vállalatok Trösztje termeltetési főosztályának vezetője elmondta, hogy a konzervipar az idén 36 ezer vagon paradicsomot kíván feldolgozni. Az iparszerű paradicsomtermesztésben hasznosnak bizonyult az SPR (Soroksári Paradicsomtermesztési Rendszer), és javítani igyekszik eredményeit a TOMATOCOOP zöldségtermesztési társulás is. Tavaly a paradicsomtermés 6 százalékát takarították be géppel, a Nagykőrösi Konzervgyár körzetében ez az arány 11 százalék volt. Az idén kiterjesztik a növényvédelmi előrejelzést a paradicsomra is. A Zöldségtermesztési Kutató Intézet ingyenes szaktanácsot ad azoknak a gazdaságoknak, akik ezt kérik, költségeiket a konzervipar fedezi. Dr. Konrád Zoltán Jubileum Az idén negyedszázados a Pest megyei Állami Zeneoktatás. Ebből az alkalomból számos rendezvényre kerül sor a tavasszal. Április 4-én a ceglédi zeneiskola hangversenyét rendezik meg a ceglédi zeneiskolában. Április 8—10. között országos gitárvefsenyt rendeznek a váci állami zene' iskolában, ugyancsak áprilisban rendezik meg a megyei állami zeneiskolák volt tanárainak és növendékeinek baráti találkozóját Budapesten, a Fészek klubban, melyen a nagykőrösiek is részt vesznek. Mit látunk ma a moziban? Cimborák. I. Színes magyar természetfiím. Kísérőműsor: A menyót. Előadás kezdete: 5 órakor. Elszakadás. Amerikai film. 16 éven felülieknek. Előadás kezdete: 7 órakor. KISKÖRZETI MOZI A CSONGRÁDI ÜTI ISKOLÁBAN Szerelmem Elektra. Színes magyar film. Előadás kezdete: fél 7-kor. A negyedik szerep Az Állami Déryné Színház országjáró autóbuszai néha megállnak a nagykőrösi Arany János Művelődési Központ tekintélyes épülete előtt. Minden sikeres színházi est esemény a városban, amelyről napokig beszélnek a munkahelyeken és a társaságokban. Az utóbbi években egy fiatal lány is csatlakozott a régi tájolókhoz, nem mindennapi bravúrral kerülve a világot jelentő deszkákra. Nincs még négy esztendeje, hogy a ceglédi Kossuth Gimnáziumban leérettségizett Grúg Anikó, aki diákkorában az irodalmi színpad figyelemre méltó tehetségű tagja volt. Kézenfekvőnek látszott, hogy a színészi pályát választja, ám a szigorúi felvételi bizottság nem méltányolta próbálkozását. Nem esett kétségbe. egy nagy tapasztalatú, idős színésznő irányításával képezte A színpadon — mint a kis szolgáló magát. Gyerekkorából tizenkét évet töltött a zongora mellett, énekelni, táncolni mindig szeretett, így hát szívós szorgalommal készült a színpad meghódítására. A szerencse is segítette: a Déryné Színház segédszínészként alkalmazta. Azóta már negyedik szerepét játssza. Először a Jegygyűrű a mellényzsebben című zenés vígjátékban lépett a közönség elé, fiúszerepben. Ezt az Engedetlen szeretők című musical követte, amelyben a három bohóc egyikét jelenítette meg. A Koldusoperában Lucy szerepét osztották rá. Grúz Anikó most a péntek esti előadáson a Ter- sánszky Józsi Jenő művéből írt Szidi- ke kisasszony című háromfelvoná- sos zenés játék kis szolgálójaként találkozik a színházba járó nagykőrösiekkel. (tamasi) A mezőgazdaság fejlődésének kérdései Erdei Ferenc agrárgazdasági tanulmányai Erdei Ferenc összegyűjtött Művei sorozatában az Akadémiai Kiadó a napokban jelentette meg az Agrárgazdasági tanulmányok három kötetét. Az első kötet a belterje- sítés és a szakosítás tematikájával foglalkozik, a második a gazdaságosságot és az ágazati fejlesztést tárgyalja, a harmadik kötet a mező- gazdasági szervezéstudomány és a vállalati gazdálkodás fejlesztését szolgáló tanulmányaiból ad közre egy csokorra valót. O Nagyon időszerű e tanulmányok újbóli közzététele, hiszen ismert dolog, hogy a mezőgazdaság fejlődése és távlatai kérdésében különböző szinten, főleg szakemberek között, még ma is' vannak viták. Persze, a különböző vélemények nem az alap, hanem időnként a mezőgazdasági termelés hogyanja körül vannak. Kétségtelen, hogy a magyar mező- gazdaság a szocialista nagyüzemi keretekben, szocialistaszövetkezeti tulajdon erősítése, az össznépi tulajdon felé haladva fejlődik, a mezőgazdaságban pedig egyre inkább teret nyer az iparszerű termelés. Ezzel kapcsolatban a XI. pártkongresszus határozata a több: között a következőket mondja: „A szocialista alapra helyezett mezőgazdaság, valamint a szocialista szövetkezeti mozgalom továbbfejlődésének útja mindenekelőtt az, hogy a termelőszövetkezetek korszerű nagyüzemekké váljanak...” E folyamatoknak vagyunk a tanúi: a mezőgazdaságban koncentrálódtak az erők, szükségszerűvé vált a termelésszervezés tudományos megalapozása, a szocialista nagyipar és a szocialista mező- gazdaság még szorosabb együttműködése. Ennek gyakorlati megvalósításán dolgozunk. Ehhez nyújtanak segítséget Erdei Ferenc most közreadott tanulmányai, amelyek bizonyítják, hogy a szerző a fejlődés, a szüntelen megújulás, a szocialista gazdálkodás korszerű fejlesztése ’ mellett elkötelezettek oldalán áll. Az élet nem állhat meg. A mezőgazdasági termelésben is állandóan keresnünk kell azokat a korszerű módszereket, amelyek alkalmazásával elősegíthetjük a gyors fejlődést, s lehetővé válik, hogy a termelési mód összhangban legyen a termelési viszonyokkal. Ahogyan Erdei Ferenc utolsó korszakos művében, a Város és vidéke utószavában leírta: „... a történelem szakadatlan pótvizsgáinak is alá kell vetnünk magunkat: szüntelenül szembesíteni kell eszméket és valót, elméletet és gyakorlatot". Minden időszaknak megvan a maga tennivalója, s mindig új kerete. Ezt magunk is tapasztalhattuk a mezőgazdaság viszonylatában is az elmúlt három évtized során. Elég, ha röviden megemlítjük: a felszabadulás óta eltelt időben népgazdaságunk a történelmi fejlődés több lépcsőjén lépett előre. A feudális maradványokkal terhelt tőkés-nagybirtokos mezőgazdasági országból előbb ipart is fejlesztő kisüzemi mezőgazdasági országgá lettünk — ez volt a földreform, a helyreállítás és a hároméves terv időszaka —, majd szocialista ipari-mezőgazda- sági ország lettünk — ez volt a szocialista átszervezés és szocialista iparosítás korszaka. E gyors ütemű és forradalmi méretű átalakulásban a mezőgazdaság változásai nemcsak együtt haladtak az általános mezőgazdasági átalakulással. hanem meg is határozták a változás jellegét. E korszakos fejlődés részleteit nincs módunkban recenzió keretében áttekinteni, de megállapíthatjuk, hogy a magyar mezőgazdaság fejlődése mind tulajdon, mind a termelés feltételeiben szocialista irányba fejlődött és végleg a szocialista nagyüzemi formák valósultak meg. O A szocialista mezőgazdaság kimunkálásában elévülhetetlen érdemeket szerzett Erdei Ferenc tudományos munkásságával, áld csaknem másfél évtizeden át irányította az Agrárgazdasági Kutató Intézetet. E három kötetben öszszegyűjtöbt munkáinak java részét éppen ebben az időszakban irta. Mindegyik írás egy- egy elvi, közgazdasági, mező- gazdasági kérdésben tette le a garast, vagy járult hozzá az adott téma tisztázásához. Vegyük csak A mezőgazdaság belterjesítése és a szakosítása címmel az első kötetben ösz- szegyűjtött munkáit. A szerző ebben a művében marxista módon sok új vonását feltárta a mezőgazdaság belterjességének. A hozam— ráfordítás—föld viszonylatában látta a belterjesség közgazda- sági tartalmát. Arra is felhívta a figyelmet, hogy a belterjesség objektív, általános érvényű fogalmára van szükség, s ezt meg kell tisztítani minden úgynevezett értékelő elemtől, vagyis a belterjesítés gazdasági céljaival (például a jövedelmezőséggel) való fogalmi ösz- szekapcsolástól. Erdei e könyvében ezt a munkát elvégezte és a belterjesség és külteries- ség fogalmát összekapcsolta a marxi újratermelési elmélettel. Ahogyan Fekete Ferenc az Erdei hármas könyvéhez írt utószavában megállapítja: a szerző hasonlóan nagy munkát végzett a szakosítás fogalmának tisztázásában, s „műveivel rangos pozíciót vívott ki a szakosítás problémáit felölelő marxi agrárgazdasági szak- irodalomban”. Érdemes a mai közgazdászoknak és a mező- gazdasági termelés fejlesztésével foglalkozó szakembereknek is forgatniuk Erdei könyvét, mert az ágazati, a területi és vállalati szakosítás korunknak is egyik legbonyolultabb problémája. Magyarországon az ésszerű szakosítás azért is nagy fontosságú, mert a mezőgazdaságilag művelt terület csökkenése gyakorlatilag alig mérsékelhető; az élelmiszer- termelés további útja is a szakosítás helyes kialakításától függ. © A válogatás második kötete a Gazdaságosság és termelésfejlesztés címet viseli, s a szerzőnek azokat a munkáit tartalmazza, amelyeket, e tárgykörben írt. Különösen sokat foglalkozott az önkölt-„ séggel, mint olyan tényezővel, amely nélkülözhetetlen a szocialista mezőgazdaságban. Erdei több ízben is idézte a szovjet példákat, s rámutatott, hogy az SZKP már 1925-ben helyesen jelölte meg az irányt, amikor megállapította, hogy a szovhozoknak-kolhozoknak nemcsak többet kell termelniük, hanem a ráfordításokat is csökkenteniük kell. Bírálta a személyi kultusz idején kialakult káro6 szemléletet, amely szerint az önköltség, a jövedelmezőség és az önálló elszámolás idegen a kolhozrendszertől, a termelőszövetkezeti gazdálkodás lényegétől. Azt hangoztatta ezzel szemben, hogy szükség van az önköltségszámításra, szükség van a jövedelemmutatókra, s műveivel hozzájárult annak kidolgozásához. Az idő őt igazolta. Munkái ma is időszerűek és szinte minden részletében iránymu- / tatóak, sőt, mintha még nőtt volna jelentőségük, mert az önköltségszámítás nélkül az iDarszerű termelés nem lehet meg. Erre különben rámutatott az SZKP XXV. kongresz- szusán Leonyid Brezsnyev, hangsúlyozva, hogy most előtérbe kerül a mezőgazdaság hatékonyságának, minőségi mutatói javításának feladata, s az önköltség csökkentésének nagy lehetőségei vannak az agráripari integráción alapuló szakosodásban. A harmadik kötetben foglalkozik Erdei Ferenc az agrárvállalati gazdálkodás alapkérdéseivel, főleg a szervezéstudomány helyzetével, fejlesztési irányaival. Bár ezt a munkáját nem tekinthetjük befejezettnek, de tudósi észrevételei a gyakorlatokból levont elvi következtetései ma is érvényesek. Nasy figyelmet fordított a korszerű vállalatelméleti és gyakorlati üzemszervezési ismeretek rendszerezésére, közlésére. Ebben a témában írt munkái, így A szocialista nagygazdaságok népgazdasági irányítása, az Űj üzemi formák címűek napjainkban is útmu- tatóak. A vezetők és az irányító szakemberek bátran támaszkodhatnak rájuk. Gáli Sándor Á k
