Pest Megyi Hírlap, 1976. március (20. évfolyam, 52-77. szám)
1976-03-18 / 66. szám
1976. MÁRCIUS 18.. CSÜTÖRTÖK Pest megyei továbbképző tanfolyam a partéiét időszerű kérdéseiről TEGNAP PULLAI ÁRPÁD TARTOTT ELŐADÁST Egyhetes továbbképző tanfolyamon vesznek részt Bala- tonaligán — az MSZMP Pest megyei bizottságának rendezésében — o megye mezőgazda- sági üzemeinek, a nagyközségeknek és községeknek párt- alapszervezeti titkárai, A megnyitó előadást Cser- venka Ferencné, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a Pest megyei pártbizottság első titkára tartotta a IV. ötéves terv teljesítésének megyei tapasztalatairól, s a főbb gazdaságpolitikai feladatokról az V. ötéves terv és az 1976-os terv végrehajtásában. Ugyancsak az első napon Petrovszki István, az MSZMP Központi Bizottsága párt- és tömegszervezetek osztályának politikai munkatársa beszélt a párt tömegkapcsolatának jelentőségéről, a tömegszervezetek és mozgalmak pártirányításának alapszervezeti feladatairól. Az alapszervezeti pártmunka megszervezéséről, a vezetőségen belüli munkamegosztás kérdéseiről és a pártcsoportok Gazdasági céljaink megvalósításában miiként tudnak a legeredményesebben közreműködni a KISZ-szervezetek, az iíjúkommunistálk? — erről adott nyilatkozatot a Magyar Távirati Iroda munkatársának Pásitor Gabriella, a KISZ Központi Bizottságának titkára. — A megelőző tervidőszakban ifjúsági szövetségünk tizenöt központi, valamint számos megyei és helyi KISZ- védnökség vállalásával vett részt a beruházások megvalósításában. Az V. ötéves tervidőszakában befejezzük a Péti Nitrogénművek, a Dunamentt Hőerőmű Vállalat, a Dunai Kőolajipari Vállalat, a szegedi kőolaj- és földgázipari léteirányításában jelentkező feladatokról dr. Szabó Imre, az MSZMP Központi Bizottságának alosztályvezetője nyújtott tájékoztatást, majd a KISZ IX. kongresszusára való felkészülés tapasztalatairól dr. Árpást Zoltán, a megyei párt- végrehajtó bizottság tagja, a KISZ Pest megyei bizottságának első titkára. Tegnap, szerdán délelőtt Pullai Árpád, az MSZMP Központi Bizottságának titkára a párt vezetőszerepét elemezte és a pártmunka soronlevő feladatairól beszélt előadásában, amelyet a tanfolyam hallgatóin kívül megyénk városi, járási és járási jogú pártbizottságainak első titkárai és a megyei instruktorok is meghallgattak. A délután folyamán e pártbizottságok első titkárainak vezetésével csoportos beszélgetéseken tárgyaltak a termelőszövetkezetekben folyó eszmei-politikai, kulturális munka helyzetéről és a további tennivalókról. A tanfolyam szombaton délután zárul. sítmények, a Tiszai Kőolajipari Vállalat, a Tiszai Hőerőmű Vállalat építését, továbbá a járműprogramot és a köny- nyűszerkezetes építési mód programját, — Ebben az esztendőben figyelmünket és erőfeszítésünket elsősorban o népgazdasági és a vállalati tervek eredményes megvalósítására kell összpontosítanunk. — A KISZ IX. kongresszusára való felkészüléssel összhangban a forradalmi ifjúsági napok ifjúságpolitikai fórumait, rendezvényeit' is felhasználjuk a gazdasági építőmunka és á rendszeresen, folyamatosan szervezett munkaverseny feladatainak ismertetésére. Egy eve tanácskozott pártunk XI. kongresszusa. Határozatában megállapította: „A párt politikája kiállta a gyakorlat próbáját: cselekvő támogatásra talált a munkás- osztályban, a termelőszövetkezeti parasztságban, az értelmiségben, az egész népben ...” A kongresszus, mint a párt legmagasabb fóruma, tehát eredményesnek ítélte, helyeselte és megerősítette a Magyar Szocialista Munkáspárt eddigi politikáját. Szükségesnek tartja, hogy fő politikai irányvonalát a párt vigye tovább, mindenütt és mindenkor következetesen érvényesítse. Aligha vállalkozhatunk arra, hogy a XI. kongresszus határozatának tételes végrehajtásáról adjunk számot. Megfelelő alapunk van azonban annak kijelentésére, hogy a párt politikája a kongresz- szus szellemében érvényesül és nyer következetes végrehajtást az állami és pártéletben. Teljesíti pártunk internacionalista kötelezettségét, a Központi Bizottság kollektív bölcsességével határozott — országunk gazdasági adoittsá- gainak figyelembevételével — az V. ötéves terv és az 1976 gazdaságpolitikai feladatairól. Politikájával, határozataival erősíti a párt tekintélyét, vezető szerepét. Gyorsítja és gazdagítja társadalmi rendszerünk alapját, a munkás-paraszt szövetséget. A kongresszus határozatának megfelelőéin fejlődik a ^demokratikus centralizmus a gazdasági és pártéletben. Növekedett a pártellenőrzés hatékonysága, erősödött a pártélet az alapszervezetekben, nő az irányító pártszervek igényessége az Irányító munkában és a határozatok végrehajtásában. Felelősségteljesebb lett a pártszervek munkája a tömegszervezetek és tömegmozgalmak irányításában. Ezt jól példázzák az elmúlt év őszi szakszervezeti, s a jelenleg befejezéshez közeledő KlSZ-választá- sok, valamint a Hazafias Népfront falusi szerveinek megválasztásán a lakosság nagyfokú felelősségteljes aktivitása. Felelősségteljes előkészítő munka után kezdődtek meg a pártszervekben a kongresszus határozata alapján a párttagVédnökségvállalással, munkaversennyel Pászfor Gabriella, a KISZ KB titkárának nyilatkozata A példák száma végtelen Szovjet-magyar gazdasági együttműködés Pest megyében A IV. ötéves terv idején a Szovjetunió és hazánk közötti áruforgalom mintegy tiz- milliárd rubelt tett ki. A tervek szerint a következő öt év alatt körülbelül 40 százalékos emelkedés várható. A kölcsönös előnyökön alapuló kapcsolatok szálai Pest megyét is behálózzák. Különösen jelentős központjai alakultak itt ki a már megépült és épülőfélben levő vezeték- rendszernek. Kőolaj, áram, földgáz Az Ipolyságtól Százhalombattáig húzódó 130 kilométe- teres 480 milliméter átmérőjű Barátság I. kőolajvezetéket 1962 szeptemberében helyezték üzembe. A szivattyúállomások számának bővítése után évente 5,1 millió tonnára növekedhet a kapacitása. A fejlődő kapcsolatok újabb bizonyítékaként került sor az Ungvár térségéből ugyancsak Százhalombattára vezető 294 kilométer hosszú. 600 milliméter átmérőjű Barátság II. kőolajvezeték kiépítésére, melyen 1972-ben érkezett meg a - első szállítmány. Ez a két vezetéken Százhalombattára érkező nagy mennyiségű kőolaj alaiaozta meg a város marosodá sának ütemét ^ és hosszú időre kijelölte fejlődésének irányát. Az öt szocialista ország villamosenercd a-eovüttműkö- désében énülő 750 kilovoltos nacvfeszültsésű távvezeték magvarországi elos-^Milomá- sa is medvénkbe. Albertirsá- ra textilt. A bolgár, a csehszlovák. a lensvel. a magyar az NDK-beli és a szövi rt energiahálózatokból egyesített rendszer — melynek teljesítőiképessége 1980-ban 110 ezer megawattos lesz — együttműködik majd a Szovjetunió déli, 1980-ban mintegy 60 ezer megawattos rendszerével. Az együttes teljesítménnyel kialakul a világ egyik legnagyobb villamos- energia-rendszer egyesülése. A Vinnyica és Albertirsal közötti 750 kV-os távvezeték magyar szakaszának beruházásához szorosan kapcsolódik a hazai elektromos hálózat bővítése. A közelmúltban ért Lenin- várostól a Pest megyei elosztóállomásra a Testvériség földgázvezeték második szakasza. Az országhatár és Zsámbok között csaknem 250 kilométer hosszan húzódó 800 milliméter átmérőjű csőkígyó, az Orenburg és Ungvár között a KGST-országok iosz- szefogásával épülő gázvezetékhez kapcsolódik majd. Ezen az építkezésen egyébként sok Pest megyei munkás is dolgozik. Közreműködésüknek is köszönhető lesz, hogy a csővezetéken hazánk, az építőmunka ellenértékeként 2,8 milliárd köbméter földgázt importálhat majd évente. Fejlődő gyárfáskooperáció Energiagondjaink megoldása mellett számos más területen is megmutatkozik az együttműködés előnye. A legjelentősebbek közé sorolhatjuk azt a 15 évre szóló egyezmény*, mely a Csepel Autógyár termékszerkezetének kialakításához nyújtott segítséget. A / három fokozatú hidromecha- nikus sebességváltók gyártásszakosítása alapján a gyár 1976 és 1980 között több mint 12 ezer alkatrészkészletet, különböző tengelyeket, tárcsákat, fogaskerekeket exportál, a Szovjetunióból pedig csaknem 7 ezer, a közösen gyártott alkatrészekből összeszerelt sebességváltó érkezik. E kétirányú szerződés értéke meghaladja majd a 25 millió rubelt. A Csepel Autógyárról szólva meg kell említenünk az itt készülő autóbuszalvázakat is. Az ezekre épülő évi több mint 10 ezer Ikarus-busz jelentős hányada a szovjet utakon fut. E járművek elkészítésében a Csepel Autógyárnak még legalább tiz Pest megyei üzem segédkezik. Az Ikarus partnerei között pedig megtaláljuk többek között a fűtés-hűtés elemeit gyártó ikladi Ipari Műszergyárat, az alumíniumöntvényeket előállító GÖFÉM- et, vagy a pvc-profilok többségét készítő PEMÜ-t is. A fentiek is azt szemléltetik, hogy a párhuzamos árucsere mellett, egyre nagyobb hangsúlyt kap a kapcsolatok fejlettebb formája, a gyártás- kooperáció. A Könnyűipari Gépgyártó Vállalat (KAEV) váci gyára például a KGST együttműködéssel készülő szovjet szövőgépekhez gyárt főegységeket. Ez a feladat megoldotta a gyár korábbi gondjait. Míg 1974-ben 2500, tavaly 3000 egységet készítettek, az idén már 3700-at terveznek. A szovjet megrendelés 1980-ig kitölti a gvár kapacitását. Az együttműködés nép- gazdasági szinten többletként EGY ESZTENDŐ UTÁN Következetes munkával — cselekvő támogatással könyvcserével összefüggő beszélgetések a kommunistákkal. Mind megannyi jel, tény, bizakodó közhangulat ígéri, hogy nemcsak a kommunisták, hanem társadalmunk felnőtt tagjai, munkások, parasztok, értelmiségiéit, a párt politikáját nem csupán hallják, hanem értik és készek is részt vállalni megvalósításából. Ez kétségkívül nem könnyű feladat, hiszen nemcsak kinyilatkoztatást, hanem tettekben való megnyilvánulást, az eddiginél is felelősségteljesebb munkát igényel. A Pest megyei pártbizottság és a városi, járási pártbizottságok tanácskozásait követően az üzemekben is elkészültek az 1976. évi gazdasági faladatak eredményes megoldását szolgáló cselekvési programok. A Csepel Autógyárban 1974-től hagyománnyá vált, hogy az év első napján a munkát munkásgyűléssel kezdik, ahol dolgozók és vezetők együtt határoznak az éves tennivalókról. Példájukat — <a pártbizottságok kezdeményezésére — a megyében levő üzemek többsége követte. A mezőgazdasági termelőszövetkezeteik is eredményes évet zártak és közgyűlésükön határoztak az 1976. évi feladatókról. További kibontakozásnak vagyunk szemtanúi, a XI. kongresszus és felszabadulásunk 30. évfordulójára indult szocialista munkaversenynek. A megyei pártbizottság azt várja, hogy az 1976. évi feladatok és az ötéves terv eredményes végrehajtása érdekében megfelelő kezdeményezésekkel, intézkedésekkel tovább javuljon az üzemekben a munkaerő-gazdálkodás, a munkaidőalap kihasználása és a munkafegyelem. A pártszervek feladatai közé tartozik, hogy igényeljék és segítsék a teljesítményhez kötött bérezési formák szélesebb körű alkalmazását; szorgalmazzák a korszerű, nagy teljesítményű gépek és berendezések fokozott kihasználását. A mezőgazdaságban a tehénállomány és a is érezhető előnye: a Szovjetunióból érkező kész szövőgépek jelentős mértékben segítik a könnyűipar rekonstrukciójának megvalósítását. A Pestvidéki Gépgyár a szovjet szakemberekkel való fejlesztési, szellemi együttműködés eredményeként kezdhette meg a világszínvonalú hu- zalzománcozó gépcsalód gyártását. E gépek kétharmad része szovjet exportra kerül. A kialakult jó kapcsolat további közös munkára ösztönöz: a két fél szakemberei már dolgoznak a körszövő és a nagyfrekvenciás köpenyhegesztő gép tervein. Amire építhetünk A Magyar Gördülőcsapágy Művek diósdi gyára technológiai rekonstrukciójának alapját a szovjet importból származó korszerű, termelékeny rúdautomata esztergagépek jelentik. A PEVDI pilisszentivá- ni üzeme évente több százezer bevásárló- és aktatáskát, a PENOMAH nagy mennyiségű marhallúst exportál a Szovjetunióba ... A sort még hosszan folytathatnánk. A példák száma az együttműködésre, vagy a behozatalra — kivitelre Pest megyében is szinte végtelen. Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára az SZKP XXV. kongresszusán tartott beszédében hangsúlyozta: A magyar— szovjet barátság és együttműködés fejlődik, évről évre erősödik, milliók akaratát fejezi ki, és mi mindent megteszünk annak érdekében, hogy a jövőben, még erősebb legyen. Az említett példák igazolják, hogy az országaink között szövődő szálak Pest megye gazdasági életének alakulására is nagy hatással voltak, és csak e kapcsolatok figyelembe vételével, ezekre építve alakíthatjuk megyénk jövőjét. Lakatos Tamás tejhozam növelését, a sertés- tenyésztés fejlesztését, a gabonatermés mennyiségének növelését kell előmozdítanunk. A termelési rendszerek fejlesztésére, alkalmazására van szükség a szántóföldi növények, a zöldség, a szőlő és a gyümölcstermesztésben. Mindez eredményesen szolgálja, hogy növekedjék az exportképes árualapok mennyisége, a termelékenység és a gazdálkodás. E feladatokat akkor tudjuk megvalósítani, ha társadalmi ügyként kezeljük. Ezért a gazdasági vezetők felelős kezdeményező munkája mellett számolunk és igényeljük a szakszervezeteit, a KISZ, a Hazafias Népfront, valamint az állami és érdekvédelmi szervek cselekvő aktivitását ebben a munkában. Természetesen számítunk minden kommunista munkájára a feladatok megismertetésében, elfogadtatásában és a végrehajtásban való példaadásukra. Igazolja az esztendő első három hónapja is, hogy a megye kommunistái aktívan kívánnak részt venni a párt által megjelölt feladatok megvalósításában. Megyénk több mint 43 ezer. párttagja — melynek 58 százaléka ipari munkás és termelőszövetkezeti paraszt, tehát az anyagi termelés előállításának közvetlen résztvevője — a február végéig megtartott pártalapszer- vezeti beszámoló taggyűlések vitájában kinyilvánította egyetértését az aktívabb, szervezettebb, hatékonyabb gazdasági munka mellett. Ezeken a taggyűléseken a beszámolók is, különösen a termelő területen működő alapszervezetekben nagy gonddal szóltak a Központi Bizottság 1975 november 26—27-i határozata alapján a helyi gazdasági célkitűzésekről, a megvalósítás módjairól és a kommunisták feladatainak meghatározásáról. Elemezték a gazdaságszervező munka, az üzemvitel feladatait. A vitában résztvevők sürgették a konkrét intézkedéseket az üzem- és munkaszervezés javítására, a takarékos gazdálkodásra, a munkafegyelem javítására. Megfogalmazódott, hogy tovább kell fokozni a kommunisták példa- mutatását a termelőmunkában és a társadalmi feladatok ellátásában. Igényelték a párttagok politikai képzésének, elméleti felkészültségének nőve-, lését. A beszámoló taggyűléseken minden alapszervezetben ismertették a Központi Bizottságnak a párttagsághoz intézett levelét a tagkönyvcseré- ről. A párttagság nagy egyetértéssel fogadta az abban megfogalmazottakat. A beszámoló taggyűlések a megye párttagságának növekvő aktivitásáról adtak bizonyságot és jó előkészítő fórumai voltak a most folyó „tagkönyvcsere- beszélgetéseknek”. A párt egységét, fegyelmét jelölte meg pártunk XI. kongresszusa feladatainak eredményes valóraváltásának egyik feltételeként. A Központi Bizottság 1975. október 23-i határozata a párttagsági könyvek cseréjéről a következőket mondja: „A fejlett szocialista társadalom építésének egyik legfontosabb feltétele, hogy a párt megfelelően felkészüljön a kongresszus határozataiban és a programnyilatkozatban megfogalmazott nagy és lelkesítő feladataink megoldására; a párt szervezetei és tagjai még lelkiismeretesebben, következetesebben dolgozzanak céljaink megvalósításáért.” A megyében folyó eszmecserék ennek szellemében folynak a pártvezetőségek tagjaiból és a pártcsoportbizalmikból alakult beszélgető csoportok és az egyes párttagok között. Az első tapasztalatok is azt mutatják, hogy az alapszervezetek vezetőségei tudatosan és körültekintően, alapos munkával készültek. A vezetőségek kollektíván alakították ki véleményüket a párttagok személyes munkájáról. Ezt ismertetik 'a beszélgetést folytató bizottság tagjaival, akik igen felelősségteljes megbízatást teljesítenek. Érzik a beszélgető csoport tagjai és a részt vevő párttagok is, hogy egyenrangú kommunisták eszmecseréjéről van szó, az önként vállalt párttagsággal járó többletkötelezettség teljesítéséről. A beszélgetésre a párttagok személyesen is készülnek, s ez így van jól. Elmondják véleményüket az alapszervezetben folyó munkáról, elvtársaik, a vezetőség tevékenységéről. Természetesen egyéni gondjait, személyes problémáját és javaslatait is elmondhatja bárki. Sőt, az a beszélgető csoport, alapszervezeti vezetőség jár el helyesen, amely ezt igényli is. Feltétlenül arra kell törekedni, hogy a beszélgetések középpontjában a helyileg megvalósítandó feladatok álljanak. A hogyan tovább, a hogyan jobban ott helyileg. Nagyon célszerű, ha szó esik mindarról, hogy mit kell vállalnia az egyes párttagnak azért, hogy a helyes politika a gyakorlatban még hatékonyabban valósuljon meg. Az őszinte kritikus hangvételű beszélgetéseken érdemes felidézni a megyei pártértekezlet beszámolójában 1975. március 2-án elhangzottakat: „A kommunista 'vezetés morálja nem ott kezdődik, hogy valaki összeütközésbe kerül-e a törvénnyel vagy sem, hanem ott kezdődik és ott folytatódik, hogyan szervezi meg a tennivalókat, mennyire igényes magával és munkatársaival szemben, mennyire képes a népgazdasági érdek összhangját megteremteni, milyen légkört teremt maga körül, milyen a munkatársi kapcsolata, milyen hatást gyakorol és vált ki környezetéből”. Ez a, megállapítás igaz ma is, nemcsak a kommunista vezetőkre, hanem a magatartást illetően minden párttagra. A beszélgetések során sok elvtársunknak kijut az elismerésből az eddig is végzett, kommunistához illő gazdasági és pártmunka alapján. Ez jó érzés és biztató a jövőre. Természetes vannak párttagók, akiknek újabb, vagy más pártmegbízatást kell adni. Esetleg fel kell hívni figyelmét politikai tájékozottságának, ideológiai képzettségének fokozására. Lehet, hogy valakitől munkaköri feladatában vár többet az alapszervezet vezetősége. Mindenképpen az a cél, hogy a párttagság körében erősítsük a cselekvési vágyat és a cselekvés egységét. A párt politikája mellett való kiállást, érvelést, a gyakorlati tettekben is az eddiginél jobban kell bizonyíta- niok párttagjainknak. Munká- juk, példamutatásuk ez esetben gazdagabb, pezsgőbb életet eredményez a pártszervezetben, a politikái munkában. Cselekvésük, aktivitásuk növekedése nem marad hatástalan a gazdasági munkában, a termelésben sem. Minden bizonnyal hatással lesz a pár- tonkívüliek nagy tömegeire is, hiszen a beszélgetések felfokozott politikai aktivitás és érdeklődés légkörében folynak. Ehhez hozzájárult a közelmúlt nagy eseménye is, a Szovjetunió Kommunista Pártjának XXV. kongresszusa, melyről az MSZMP Politikai Bizottsága minapi nyilatkozatában állapította meg: „Meggyőződésünk, hogy megvalósulnak mindazok a közös eszméken alavuló célok, melyeket az MSZMP XI. és az SZKP XXV. kongressiusának határozatai egyaránt megfogalmaznak”. Ezt szolgálják a kommunisták beszélgetései is a párttagsági könyvek cseréjét megelőzően. A párttagokkal folytatott közös eszmecsere a napi feladatok jobb megoldására mozgósít. Az összegezésre, a következtetések levonására az augusztusig folyamatosan megtartandó párttaggyűlések hivatottak. De az elhangzó észrevételek, a javaslatok megvalósítása nem várhat addig, mert ezeket napi feladatként kell kezelnünk, gyors felismerést, cselekvést igényelnek minden párttagtól és a pártalapszervezetek vezetőségeitől. ARATÓ ANDRÄS, az MSZMP Pest megye! bizottságának titkára
