Pest Megyi Hírlap, 1976. március (20. évfolyam, 52-77. szám)

1976-03-17 / 65. szám

1976. MÁRCIUS 17., SZERDA . Valaha keveset törődtek a gyermekek testedzésével. Még városban sem épült minden iskolához tornaterem. Hát még falun. A felszabadulás után pedig előbbrevaló volt a tornateremnél a tanterem, így lett országos gond az is­kolai tornaterem hiánya. S hogy milyen arányú, arra jó példa Pest megye egyik járása, a ráckevei. A járás 17 községében 21 általános iskolai igazgató­ság irányít 26 iskolát és ezek közül mindössze hétnek van tornaterme, másik kilencben tornaszoba. A többiben még az sem található. A tornatermek közül a leg­idősebb Ráckevén épült, nem sokkal a felszabadulás után, mégpedig a megszűnt Han­gya szövetkezet raktárából. Ennek ellenére nagyjából megfelel a célnak. Csakhogy nem elég az iskola valameny- nyi növendékének. Minden évfolyamban három párhu­zamos osztályban folyik a ta­nítás, tehát a tizenkét felső- tagozatú heti három tan­órája hetenként 36 órát tesz ki. A legfiatalabb terem a négy éve épült halásztelki is­koláé. Igazi tornateremnek azonban egyedül a sziget- KZentmiklósi József Attila lakótelep iskolájáé mond­ható. Az úgynevezett tornaszo­bákat többnyire tanteremből alakították át. El is látták némi tornaszerrel. Egy-egy osztály testedzéséhez azon­ban túlságosan szűkek. Ahol még tornaszoba sincs, azok­ban az iskolákban osztályte­remben vagy folyosón, jó időben az udvaron tartják a tornaórát, A jelenleg épülő három általános iskolának, a tökö- linek, a kiskunlacházinak és a dőmsödinek lesz tornater­me. Most már anélkül is­kolaépítést nem is engedé­lyeznek. Ami persze nemcsak a ráckevei járásra, hanem az egész országra vonatkozik. Az V. ötéves tervtörvény teljes szövegét orosz, angol, német, francia, spanyol és olasz nyelven közzétette a Ma­gyar Kereskedelmi Kamara ki­adásában megjelenő Hungaro- press című kőnyomaiké sajtó­bulletin. A kiadványt külföldi gazdasági és műszaki szakla­pok, valamint olyan napilapok szerkesztőségei kapják, ame­lyeknek jelentős gazdasági ro­vatuk is van. Ezenkívül a Hungaropress eljut a magyar külképviseletekhez és a Buda­pesten működő külföldi diplo­máciai képviseletekhez is. Rákóczi emlékét idézik: kuruc dolmány, libertások, kiáltvány a világ népeihez A Rákóczi-emlékkiállítások sorát nyitotta meg az Orszá­gos Hadtörténeti Múzeum vándoi kiállítása. II. Rákóczi Ferenc születésének 300. év­fordulója alkalmából mint­egy százötven fotó, számos korabeli metszet, dokumentum segítségével idézik fel a sza­badságharc történetét, Rákóczi politikai tevékenységét, szere­pét a felkelésben. Kiemelten tükrözik Rákóczi és a nép egy­másra találását, a kuruc nem­zeti összefogást, a hadsereg fel­építését, a szabadságharc euró­pai hatását. Fő helyen látha­tó Rákóczi jól ismert portréja, és egy-egy idézet visszaemlé­kezéseiből. A mozgatható tab­lókon helyet kaptak a szabad­ságharc kiemelkedő alakjai­nak: Bercsényinek, Vak Boty- tyánnak, Károlyi Sándornak, Esze Tamásnak arcképei, csa­tajelenetek, a világ népeihez szóló kiáltvány, a szécsényi or­szággyűlés szövetséglevele is. Bemutatnak tárgyi emlékeket is: kuruckori fegyvereket, ku­ruc dolmányt és sapkát, a sza­badságharc idején vert pénze­ket — libertásokat —, és em­lékplakettek másolatát. Külön tabló érzékelteti a ma is ele­venen élő Rákóczi-hagyo- mányt. , A kiállítás 23 tablója már­cius 20-a után a főváros, s az ország iskoláiba, művelődési házaiba, laktanyáiba vándorol majd. VARSÓI NAPOK Mozi, tárlat, színház A hét végén folytatódtak a varsói napok Budapesten kul­turális eseményei. Lengyel barátaink filmeket mutattak be, kiállítás nyílt, s újabb előadást tartott a Teatr Na- rodowy, és kamaraszínháza, a Teatr Maly. Filmek a lengyel fővárosról A Toldi stúdiómoziban két program keretében is len­gyel rövidfilmeket és doku­mentumalkotásokat vetítet­tek. Ezek mind Varsóról szól­tak. A Varsó, szerelmem című film a várost mutatta be lí­rai hangvétellel, ahogyan egy bennszülött varsói látja. Egy másik film — Az út mentén, a vár mentén — azt a hatal­mas munkát kísérte figye­lemmel, amellyel a varsói királyi várat újjáépítették. Egy kisfilm a varsói hidak­ról szólt. A legérdekesebb azonban az a dokumentum- film volt, amely — Varsói kalendárium címmel — a len­gyel főváros második világ- háborús éveire, s a felsza­badulás utáni időszakra em­lékezett. eredeti filmfelvéte­lek segítségévek Kiállítás A Budapesti Történeti Mú­zeumban (Budavári Palota) varsói festők munkáiból nyi­tottak kiállítást. A tizenhat művésztől összesen több mint ötven, különféle műfajban — táblakép, grafika —, készült alkotást mutatnak be. Az al­kotók között egyaránt talál­hatók idős, nagy tekintélyű művészek, s nemrég végzett, fiatal, pályakezdő festők, gra­fikusok. Az életkori skála egyben a stiláris megoldá­sok sokféleségét is jelenti. A látványfestészet egyik jeles művelőjétől, a freskófestő­ként is ismert, hatvanas évei­ben járó Edmund Bürkétől az 1971-ben végzett, a szür­realizmus hatását tükröző munkáival szereplő Lukasz Korolkiewiczig változatos, gazdag anyaggal ismerked­hetünk meg. A lengyel festé­szet idősebb képviselőire jel­lemző erős kolorizmust épp­úgy megfigyelhetjük, mint a fiatalok — különösen a gra­fikai munkákban jelentkező — modern törekvéseit. A ki­állítás méretei miatt sem lehet a rendkívül gazdag mai lengyel képzőművészet ke­resztmetszete, de ízelítőt ké­pes adná abból, ami e művé­szetre jellemző. Rósewicz-bemutató A Teatr Narodowy, a var­sói Nemzeti Színház kamara- színháza, az 1973-ban meg­nyitott Teatr Maly (Kis Szín­ház), amelyben Örkény Ist­ván Macskajáték című mű­vét is bemutatták, egy már- már klasszikusnak számitó mai lengyel darabbal, Ta- deusz Közelihez Kartoték cí­mű művével mutatkozott be a 25. Színház helyiségében. Rózewicz a háborús éveket már felnőtt fejjel élte át (1921- ben született). Maga is parti­zán volt, s ebben, az 1960- ban íródott művében (mely az első, s mindjárt átütő színpadi sikert meghozta számára) saját nemzedéke problémáit viszi színpadra. Hőse — akit így is hívnak: A Hős — tulajdonképpen semmiféle hősi vonással nem rendelkezik. Kisember, aki­vel megesett az élete és a történelem. Sok beleszólása nem volt, sokat nem tehetett. Van néhány kellemes és né­hány nyomasztó emléke, s ezeket újra átéli. A jelen ese­ményei és a múlt emlékei szinte egyszerre vannak je­len a tudatában, s a színpadi valóságban is. Rózeirtcz sem a foglalkozását nem jelöli meg pontosan a Hősnek, sem a nevét: hol ilyen, hol olyan munkakörben dolgozik (vagy beszél róla, esetleg mások őróla), s hol így, hol úgy hív­ják. Hol hétéves kisfiú, hol érettségiző diák. hol felnőtt ember. Szobáját csaknem teljesen elfoglalja egy ha­talmas ágy, amelyben életé­nek legnagyobb részét tölti, de ezen a szobán állandóan átjárnak különböző emberek, mintha eav utca vezetne át rajta. A Hős élete nyitott, je­lene, múltja és jövője is egy­másba fonódva állandóan is­ién van, s közben érezzük, hogy sorsa több, mint egyet­len ember sorsa: egy nemze­déket képvisel, amelynek éle­tén épp úgy járt keresztül- kasul a történelem, mint az emberek ezen az egyszerre valóságos és képzeletbeli szo­bán. Rózewicz ezzel a dráma- technikájában a francia ab­szurd drámát, Ionesco és nteckett műveit példaként te­kintő, költőien emelkedett és j parlagian hétköznapi nyelvű, a fantázia és a legpontosab­ban ábrázolt valóság sajá­tos keverékéből gyúrt darab­jával iskolát teremtett A Kartoték kiemelkedően jó előadásban került a buda­pesti közönség elé. Tadeusz Mine rendezése nem a for­mai elemekre tette a hang­súlyt. A különös drámatech­nikát mintegy magától érte­tődőnek fogta fel’, s inkább arra koncentrált, hogy a da­rab rendkívül sokrétű tar­talmi világát, utalásait, asz- szociációdt, kötődéseit ki­bontsa. A Hős szerepére nem kisebb színészegyéniséget vá­lasztott, mint Wojciech Si- mieont, akit nemrég a Le­genda a nyúlpaprikásról cí­mű filmünk főszerepében lát­hattunk. Ez az apró termetű színész nemcsak tökéletesen ismeri Rózewicz darabjának különleges stílusát, s az ehhez illő játékstílust, hanem a mozai'kszerűan szerkesztett műben is képes megteremteni az alak egységes képét, ké­pes teljesen körüljárható jel­lemet formálni. Mellette egész sor kiváló színész nyújtott igazi csaoatmunkát. Kiemel­hető Elzbieta Borkowska- Szukszta (titkárnő), Bohdana Majda (kövér nő), Janusz Klo- sinski (nagybácsi), Tadeusz Czechowski (jólfésült úr) és Krzysztof Wieczorek (gyer­mekkori barát) alakítása. Takács István Csak össiehanM munka val A Pest megyei Művelődési Központ és Könyvtár egy in­tézménybe összevontan, közös épületben, közös vezetéssel, de a szakmai költséghelyek elkü­lönítésével működik. A megyei művelődési központ és a me­gyei könyvtár is a jogszabá­lyoknak megfelelően szakmai­lag önálló intézményként dol­gozik. A működést biztosító határozat kiemeli a szervezeti önállóságot, de egyúttal utal az együttműködésre, az egymásra- épülő és egymást kiegészítő kö­zös tevékenységek lehetőségei­re. wvWv..,L.jj||^jj A hazai és a világirodalom klasszikusai Az ünnepi könyvhét újdonságai Folytatva a haladó hagyo­mányokat, az idei könyvhéten is sok érdekes újdonság szol­gál a könyvbarátok örömére: a hazai és a világirodalom klasszikus és kortársi alkotá­sain kívül politikai, társada­lomtudományi, művészettör­téneti és ismeretterjesztő mű­vek sora kerül a könyvesbol­tokba. Megemlékeznek Berzsenyi Dániel születésének 200. év­fordulójáról: összes művei, va­lamint egy kéziratos vers- gyűjteménye jelenik meg ha­sonmás kiadásban. Gellért Oszkár és Vas István életmű­vét elemző monográfiák is­mertetik; Bálint György, Il­lés Endre, Illyés Gyula és Ső­tér István tanulmánykötetein kívül Simon István írószo­bám című, íróportrékat kíná­ló gyűjteményes kötete lát napvilágot. Regénnyel „je­lentkezik” Krúdy Gyula, Bó­ka László, Németh László, Ter- sánszky Józsi Jenő, s maiak közül Déry Tibor és Szakonyi Károly. Trifonov, Bogomolov, H. Böll, Graham Greene, Graves, Vargas Llosa neve jelzi, hogy a kiadók gazdagon merítettek a kortárs világirodalomból. Fülep Lajos, Bernáth Aurél, Pátzay Pál és Pogány Frigyes könyvei képviselik a művé­szettörténeti irodalmat, ezen­kívül Dési-Huber István és Szabó Vladimír alkotásait mu­tatja be egy-egy kiadvány Lukács György két alapvető műve, ezenkívül a magyar munkásmozgalom történetét és dokumentumait — rangos szerzők tollából — feldolgozó kiadványok szerepelnek a tervekben. k Milyen el­gondolás ösztö­KÖZÖS Célok nözte a megyei vezetest, ami­kor az ország--------------------első ilyen ko mplex intézményének meg­valósítására döntött. Elsősor­ban az, hogy mindkét intéz­mény tevékenységének célja és funkciója azonos, nevezetesen a szocialista kultúra értékeinek elsajátítása, a hozzájárulás a kultúra eszközeivel a szocialis­ta embertípus kialakításához. E célkitűzések elérésére más­más eszközök szolgálnak a könyvtári és a művelődési ott­hon tevékenységben, a különb­ségek azonban nem lényegiek, hanem inkább formai termé­szetűek. A komplex intézményi mun­kát igénylő további okok közé. tartozik, hogy mindkét intéz­mény tevékenységét azonos művelődéspolitikai célkitűzé­sek, azonos párt- és állami ha­tározatok, rendelkezések szab­ják meg. Mindkét intézmény azonos földrajzi, társadalmi, politikai hatókörben, Pest me­gye közel egymillió lakosa kö­rében tevékenykedik. A két in­tézmény és ezzel párhuzamo­san a hálózat együttes munkál­kodását segíti az az objektív helyzet is, hogy a rendszeres könyvtári olvasók és a művelő­dési otthont látogatók, a műve­lődési közösségek tagjai a ta­pasztalatok alapján általában ugyanazok az emberek. Közös vonás továbbá, hogy mindkét intézménytípus azonos elvek alapján épülő hálózaton át fej­ti ki megyei, területi munkáját. A komplex Egymást intézmény ki­alakításai erő­pnkífvp sítette az a erUMlVC szándék is,--------------------hogy a műve­lődési otthoni munka rangját, értékelését, tárgyi és személyi feltételeit erősítsük azokkal a tapasztalatokkal, amelyek a könyvtári hálózatban már ki­épültek a nagyobb történelmi hagyományokból, a könyvtár­ügy és az olvasási kultúra elért eredményeiből. Szeretnénk a megyei könyvtár és Pest megye könyvtári hálózatának közeli- ségét, sokirányú nyitottságát növelni, éppen a művelődési intézmények munkájának ta­pasztalatai alapján. Biztosak vagyunk abban, hogy a folya­matos és állandó meg­újulást biztosító munkát, szervezést csak ezek­kel az egymásra hatással lévő célkitűzésekkel, egymás tevé­c e nyseget segítő szanaeKKai es ikarattal tudjuk ellátni. Ez az Elgondolás és szervezeti fel­építés nagy mértékben meg­könnyíti, hogy a két intézmény i maga sajátos eszközeivel je- en legyen a konkrét nevelési 'olyama tokban. Lényeges követelménye kö- ;ös tevékenységünk, hogy a negye területén rendelkezés- e álló lehetőségeket, eszközö­let intézményünk és a két íálózat társadalmi hatásfoká- íak növelésével használjuk fel. \z összehangolt eljárások ré- 'én szélesebb olvasói, látoga- ói közönségbázisra kell szert ettünk, mintha egymástól el- zigetelten folytatnánk ezt a nunkát. A közművelődési párt- és ál­ami intézkedések végrehajtá- ához olyan közösen megold- íató feladatokat, célkitűzéseket lolgoztunk ki, melyek kereté­in meghatároztuk, hogy mi­yen társadalmi rétegek irá­lyában miiyen eszközökkel, eladatokkal kívánunk hatást gyakorolni. *7 7 Az együtt­Ismeret- működés to­fpriper/ípc vabbi követel— ItTJKUlcJ, ménye az is­nevelés meretelsajátítás------------------- mélységének nö velése, a nevelési folyamatok hatásának emelése. Ennek a Lehetséges és szükséges módja, a könyvtári és művelődési otthon eszközrendszerek együt­tes felhasználása a konkrét nevelési folyamatokban, köz. művelődési feladatok megva­lósításában. Ez természetesen a két intézmény konkrét nevelé­si tevékenységének, közös pe­dagógiai, didaktikai megalapoT zottságát kívánja. Nem lehetsé­ges ez nagy általánosságban, hanem minden egyes csoportra, akcióra, folyamatra bontva, a teendőket konkréten megjelöl­ve. Ez azt jelenti, hogy egyet­len művelődési otthoni akció sem létezhet, amelyben a könyvtár, a könyv ne lenne je­len. Nem képzelhető el az sem, hogy az egyes olvasói ré­tegekre, a tipikus olvasási szo­kásokra ne épüljön egyéb mű­velődési, nevelési alkalom. Az együtt­[nfptl7ÍVPhh működés célja, UlieilíH CUÜ hogy megikeres­iiAS/nosíí;ís 1,6 a megye te_ mi,UHUM 1.15 rületén rendel­-------------------- kezesre álló anyagi és szellemi erők kon­centrálásának további lehető­ségeit és segítse megvalósítá­sukat. A közös fenntartású in­tézmények és egyáltalán a kö­zös fenntartás politikai, társa­dalmi, közművelődési és gaz­dasági eredményeit szeretnénk általánosítani és tovább fokoz­ni. Az együttműködés célja a rendelkezésre álló személyi és technikai apparátus intenzí­vebb hasznosítása is. Mind a könyvtári, mind a művelődési otthoni területen jelentkeznek olyan munkák, időszakos fel­adatok, amelyekre égjük vagy másik szervezeti egység mun­katársai. eszközei önmagukban nem lennének elégségesek. Megértő segítéssel, tartós vagy átmeneti átcsoportosítással, az Eszközök közös használatával biztosítható a könyvtári nagy akciók, közművelődési rendez­vények kellő szakmai szímvo- ialú megvalósítása, zökkenő- mentes lebonyolítása. Hármas tagoltságában való­sulhat meg az együttműködés, a közös tervezés, az együttes végrehajtás és értékelés. Az ntezmeny közös, egységes munfcatarvet készít és e mun- saterv célkitűzéseinek megha­tározásával szeretné segíteni a közös gondolkodást a hálózat­ban, a munkatervi célkitűzé­sek együttes megfogalmazását. E munkiaterv az intézményen belül a munkamegosztás alap- dokumentuma, amely tartal­mazza az átfogó nevelési ter­veket és az egyes intézmény­részek jellegéből fakadó mun- kafeladatokat, közös teendő­ket. Erre épülve készülnek el az egyes munkacsoportok fal- adattervei megjelölve az Együttműködés konkrét for­máit, területeit, a felelős sze­mélyeket.-------------------- A , két me­Ij mélpf gyei intézmény nemcsak min­és gyakorlat _____________ elméleti tevé­kenységében is összehangolja célkitűzéseit, tennivalóit. En­nek megfelelően egyeztetett elképzelések alapján . alakítja ki vizsgálati, szakmai-mód­szertani, kísérleti programját és kiad vámja tevékenységét. Az eddigiekből látható, hogy a két intézmény együttes összehangolt munkája, a könjrvtári és művelődési ottho­ni közös tevékenyég nem csu­pán szervezeti formában, ha­nem a nevelés, az ismeretel­sajátítás, a személjüségförmá- lás tervezésének, végrehajtásá­nak és értékelésének hármas egységében jelenik meg. Ez az egjrség egyaránt magában fog­lalja a helyi és a hálózati, a gyakorlati és elméleti tevé­kenységet. Természetesen a komplexi­tás és az együttműködés két dolog nélkül elképzelhetetlen. Az egyik: nem lehet eredmé­nyes szervezőmunka anélkül, hogy az intézmény helyi tevé­kenysége ne lenne példaadó, ne lenne alkalmas a tapaszta­latcsere színteréül. A másik té­nyező, amelynek megléte nél­kül úgyszintén elképzelhe­tetlen a területi mun­kánk: a könyvtári és a művelődési otthoni hálózat szervezettsége és helyzete. Hiá­ba folyik eredményes heljü te­vékenység, hiába vannak jó szakmódszertani elképzelések, ha nincs lehetőség a felhalmo­zott tapasztalatok átadására, azoknak átültetésére, más in- tézménj'ekbe. Nagyon fontos teendőnknek tartjuk itt. Szent­endrén, a helyi tevékenyég sokszínűségének biztosítását, példamutató közművelődési tevékenység megszervezését. A megyei módszertani munka szolgálatába kívánjuk állítani Szentendre városi területén ki­fejtett tevékenységűnket is. Az intézményben folyó könjrvtá­ri, népművelési munka, a funkcionális kapcsolatok meg­teremtése lehet biztosítéka szakmai-módszertani tevé- kenjrségünknek. Természetes, hogy intézményünk közvetle­nül nem juthat el minden egyes művelődési otthonig, ezért szükséges, hogy kialakít­suk azokat a bázishelyeket, amelyek egjrrészről befogadják intézményünk szolgáltatásait, másrészről továbbadják a von­záskörzet könyvtárainak, mű­velődési otthonainak, klúb- íönyvtárainaK ajánlásainkat. BIHARI JÓZSEF, a Pest megyei Művelődési Központ és Könyvtár igazgatója A művelődési központ és könyvtár előtere, Barcsay Jenő szent­endrei mozaikjával. J Ötéves tervünk — hat nyelven Huszonhat iskola - hét tornaterem

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom