Pest Megyi Hírlap, 1976. március (20. évfolyam, 52-77. szám)

1976-03-14 / 63. szám

4 %fwhm 1976. MÁRCIUS 14., VASÁRNAP Az iparművészet szerepéről A Magyar Képzőművészek Szövetségének művészeti írók szakosztálya — a Magyar Népköztársaság művészeti alapjával közösen — iparmű­vészettel foglalkozó tudomá­nyos elméleti munkára hirdet pályázatot. Fő témaköre: az iparművészet — iparműves- ség, ipari tervező művészeti sa­játosságai és helye a vizuális művészetekben: az iparművé­szek helye és szerepe a társa­dalomban ; valamint a mai ma­gyar iparművészet fejlődésé­nek tendenciái. A pályázat nyilvános, jel­igés, terjedelme 20—26 gépelt oldal lehet. A pályázat határ­ideje: 1977. február 15. A pályamunkákat a Ma­gyar Képzőművészeti Szö­vetség titkársága (Budapest, V. Vörösmarty tér 1. 1364. Buda­pest Pf. 51.) címre öí gépelt példányban kell eljuttatni. TV-FIGYELÓ MONORIAK KEZDIK Műveltségi verseny a rádióban Ötödik alkalommal rendez a Magyar Rádió zenei műveltsé­gi versenyt. Bartók, Kodály, Mozart és Liszt után új témá­ja a nagy olasz operakompo­nista, Giuseppe Verdi. A zene­szerző halálának 75. évfordu­lója alkalmából rendezett ver­seny középpontjában a mester 26 operája közül a 11 legismer­tebb mű — Nabucco, Mac­beth, Rigolettó, A trubadúr, Traviata, Az álarcosbál, A vég­zet hatalma, Don Carlos, Othello, és Falstaff, valamint a Rekviem áll a műveltségi ver­seny középpontjában. A verseny résztvevői — a hagyományoknak megfelelően — középiskolások. A múlt év \-égén megtartott írásbeli elő­döntő alapján választotta ki a zsűri a legjobb 16 csapatot. A március 14-én vasárnap este a Kossuth-adón kezdődő páros­versenyeken tíz vidéki és hat budapesti iskola három-három fős együttese indul. Az első adásban szerepel a monori Jó­zsef Attila. Gimnázium csapa­ta, társa a vetélkedőben a bu- dppesti József Attila Gimná­zium hármasa. A párosverseny április 5-ig tart, majd 11-én a csapat-, 12-én az egyéni döntő­vel zárul. A műveltségi verseny alkal­mából három Verdiről, illetve művészetéről szóló könyvet je­lentetett meg a Zeneműkiadó, gondolva azokra is, akiket ér­dekel a neves zeneművész munkássága, vasárnap és hét­főn estédként — a verseny adásnapjain —, a rádió mellett ülve forrásértékű könyvekre tartanak igényt. Eősze László Giuseppe Verdi életének krónikája című köny­ve a kiadó népszerű Napról napra sorozatában látott nap­világot. A szerző feldolgozásá­ban az egymást követő évek sorrendjében válik ismertté a kiteljesedő zeneszerzői pálya, lépnek színre a kor kiemelke­dő személyiségei és művész­egyéniségei. Várnai Péter Verdi művei­nek magyarországi bemutatóit, felújításait követi nyomon. A Verdi Magyarországon címet viselő kötet előadói, rendezői és karmesteri értelmezéseket felidéző tanulmány — a kora­beli sajtóvisszhangok tükré­ben. A regényes életrajzok ked­velői Vincent Sheean Verdi cí­mű munkáját forgathatjuk hasznosan. Vasárnap este érdemes tehát bekapcsolni a rádiót, hogy az éter hullámain keresztül a mo­nori gimnazistáknak szurkol­junk. Az adás időpontja: 19 óra 51 perc, Kossuth rádió. (M) Ez az adás is remekül bi­zonyította, hogy milyen jó mű­sora a televíziónak a Jogi ese­tek! Gondolkodni valót ad, majd gondosan felépített, köz­érthető feleleteket. Izgalmas' ismeretterjesztés, felnőtteket nevelő fejtörő já­ték — ez a Jogi esetek! S ami mindezeken túl dicsémivaló; a műsor mit sem veszített ma­gas színvonalából az évek alatt. Tíz perc figyelmet Kérek! Vértessy Sándor, a televízió méltán népszerű mindenese kér ezután szót alkalmanként tíz percre, hogy erről-arról — mint a műsorújság írja: min­denki fejében megforduló köz­napi jelenségekről — eltűnőd­jön. Nem könnyű dolog ez a ka­merák előtti hangos gondolko­dás! A néző ugyanis még a legpergőbb képsorokba is könnyen belefárad, hát még, abba, ha egy ember áll — vagy ül — és beszél. Ami a Tíz perc figyelmet kérek! első jelentkezését illeti, ezt, aki elkezdte, bizonyára végig is figyelte. Egyrészt azért mert az a mindenkit iz­gató kérdést vetette fel, hogy manapság kire, kikre nézhe­tünk fel; másrészt pedig azért, mert Vértessynek volt annyi és olyan mondanivalója, ami a néző tétova figyelmét tíz hosszú percre lekötötte. Nem tudóskodott, hanem valóban tűnődött. Sokszor elmondták már, hogy Vértessy igazi tv- egyéniség, -személyiség, őt,szí­vesen hallgatják, őrá odafi­gyelnek. Új műsora újabb bi­zonyítéka ennek! Egy kis éji zene. A tv ze­nei Klubjának műsorait is egy igazi tv-egyéniség teszi mindig szívesen nézett programmá: Antal Imre. Ritka könnyedség­gel vezeti ezt a zenei élmé­nyekben és tanulságokban egyaránt gazdag műsort. Igaz, a péntek esti adásban olyan kitűnő közreműködő segítette, mint Mihály András, a Zene- művészeti Főiskola tartóra,., aki részben szóval, részben a ma­ga vezénylésével, zongorajáté­kával mutatta be, mondta el: mitől és miért remekmű Mo­zart zenéje. Megértettük, át- éreztük — köszönjük nekik! Akácz László ...nem azért, mert ő a főnök . , • ' • • '>■’ 1 • v A vj'V - ' “j \-i .' V-':”' ~ ti''«; '■ MUNKÁK ÉS MINDENNAPOK., icW'éúáf! ......... Me sélik, hogy a müncheni olimpiai stadion lelátóján szo­rongó nézők között volt egy zömök, sötétszőke magyar, akit talán még a versenyszá­moknál is jobban érdekelt az eredményhirdetés. Pontosab­ban az eredményhirdető. Az a zömök, sötétszőke ma­gyar Varró Károly volt, a Bu­daörsön székelő TEXELEKT- RO Ipari Szövetkezet elnöke. Űk készítették azt az öt elekt­romos eredményhirdető be­rendezést, amelyet az NSZK Olimpiai Bizottságának kéré­sére kölcsön adtak a münche­ni nyári játékok idejére. Kinőtt a talajvízből Igazi kis műhely volt a TEXELEKTRO — régi nevén a Budaörsi Háziipari Szövet­kezet — 14 évvel ezelőtt, ami­kor Varró Károly idekerült elnöknek. Egyévi termelési értékük tett ki annyit — 8,16 millió forintot —, mint amennyit most két hét alatt állítanak elő! Profilja is sze­rényebb volt: norvégmintás kesztyűket, sízoknikat kötöttek és női fehérneműt készítettek a szövetkezet dolgozói. A benndolgozók száma akkor 27 volt, most 540; a bedolgozóké 150, most 1400. A szövetkezet három rozoga központi mű­helyének akkor az alapterü­lete 360 négyzetméter volt, ma legalább 5000 négyzetméternyi korszerű, világos, jól felsze­relt műhellyel rendelkeznek. — Egyszer, ha majd megír­juk a szövetkezet történetét, a Rákóczi úti üzemnek külön fejezetet szentelünk — mond­ja Varró Károly. — Azon a helyen öt éve még talajvíz állt, eső után hetekig nem szikkadt fel a föld. Egy mé­ter magasan fel kellett tölteni, mielőtt hozzáfogtunk az épít­kezéshez. Két nap alatt falak — Hozzáfogtak? Kik? — Mi, valamennyien, a szö­vetkezet dolgozói. Azt az eme­letes épületet az utolsó szögig magunk csináltuk, annak a három építőmunkásnak az irányításával, akik a karban­tartó részleg dolgozói. Azt lát­ni kellett volna: 1971. április 5-én tettük meg az első kapa­vágást, és az év végén készen volt az üzemépület! A köz­ponti üzemek minden dolgo­zója 6—6 napot töltött — tár­sadalmi munkában az építke­zésen, anélkül, hogy saját munkájából egy percet hiány­zott volna. Még a főkönyvelő- nő is rakta a téglát, pedig — ahogy mondani szokták — in­kább a számok embere. Ki- jó tz Valér, a műszaki veze­tőnk egymaga 60 targonca maltert hordott fel az eme­letre! — Az elnök is ott dolgo­zott? — Sajnos, én a könnyebbik végén fogtam meg a dolgot: én főztem a birkapörköltet 60—70 éhes szájnak. Az épí­tésben nem vehettem részt: életemben először voltam be­teg, s mindjárt trombózis gya­nújával. Hat hétig voltam be­tegállományban — nekem úgy tűnt, az örökkévalóságig. Életében először volt beteg és először került betegágyba. Mint nyolcgyermekes abonyi szegényparaszt legidősebb fia, korán hozzáedződött a nélkü­lözéshez és a nehéz fizikai munkához. — Ahogy kijártam a hat osztályt, gazdasági cselédnek szerződtem egy helybeli nagy­gazdához. A cselédkönyvem ma is megvan, egyszer meg­mutattam a gyerekeimnek. Csodálkoztak: hogyan lehetett évekig úgy dolgozni, hogy pénzt sose látott az ember?! Az én bérem például egy mázsa búza volt havonta, meg a teljes ellátás. Éjszaka az istállóban aludtahi, és 14 évesen már 11 tehenet fej­tem naponta! — Pénzt először a munká­mért a felszabadulás utón kaptam, amikor a demokra­tikus rendőrség tagja lettem. Előbb Abonyban szolgáltam a nemzetőrségnél — civil ru­hában, karszalaggal —, majd a nagybátyám tanácsára Bu­dapestre mentem, a Mosonyi utcai laktanyába. Éppen az­nap töltöttem be a 18. éve­met, amelyiken kineveztek közrendőrré az I. sz. karha­talmi zászlóaljhoz: 1945. ápri­lis elsején. Nyáron Angyal­földre helyeztek, a XIII. ke­rületi kapitányság Révész ut­cai őrsére. Az idő tájt kezdték szervezni a rendőrségnél a Magyar Kommunista Pártot, szeptember 19-én én is belép­tem ... Kemény évek Gyorsan múltak az évek: munkában, tanulásban. Ami­kor a Radetzky Laktanyában Rajk László belügyminiszter megalakította a rendőrség ne­hézfegyverzetű, biztonsági Szocialista államunkban elvi kérdés a nemzetiségi jogok maximális biztosítása Pest megye 41 iskolájában van anyanyelvi oktatás llr. Gosztonvi János államtitkár nyilatkozata ! A nemzetiségi oktatási bizottság a közelmúltban elemezte a nemzetiségi oktatás helyzetét. Ennek kap­csán adott interjút dr. Cosztonyi János oktatási állam­titkár, a bizottság elnöke, Deregán Gábornak, az MTI munkatársának. O Milyen okból is milyen feladatok ellátására hoz­ták létre a nemzetiségi oktatási bizottságot? — Hazánkban kevés nemze­tiségi lakos él. Oktatási szem­pontból az össznépesség mint­egy 4 százalékának gyermekei­vel számolunk. Általában nem összefüggő nyelvterületen él­nek és a nemzetiséginek mon­dott vidéken is inkább a ve­gyes összetételű lakosság a jel­lemző. A nemzetiségi jogok maximális biztosítását — be­leértve az anyanyelvi oktatást — a saját anyanyelvi kultúra megismerését és ápolását, szo­cialista államunk mindig fon­tos feladatának tartotta. A fel- szabadulás óta ezt mindig 'él­ni kérdésnek tekintettük, és még inkább ilyennek minősít­jük napjainkban. A bizottságnak elsősorban magasabb szintű koordinatív munkát kell végeznie a nem­zetiségi oktatás területén a mi­nisztériumra háruló feladatok ellátása érdekében. Feladata továbbá, hogy összehangolja a minisztérium különböző szer­vezeti egységeinek e területen végzett tevékenységét. A bi­zottság minden ülésén jelen vannak a hazai nemzetiségi szövetségek vezetői is. Mun­kánkban támaszkodunk a szövetségekre, Milyen következtetésekre jutott a nemzetiségi ok­tatási bizottság legutolsó ülése?-— Az ülést igen alapos, fel­mérő munka előzte meg a me­gyékben. A megyei elemzések alapján az országos összkép nagyon kedvező. Az elmúlt esztendők­ben a nemzetiségi lakosság kö­rében megnőtt az igény az anyanyelvi oktatás iránt, s ezt az igényt óvodai és iskolai há­lózatunk folyamatosan, s egy­re jobb színvonalon kielégíti. Az igények növekedése ter­mészetesen szoros kapcsolat­ban van a lehetőségek bővülé­sével is. 1968 óta a helyi és a megyei tanácsok erőfeszítései nyomán több mint háromszo­rosára növekedett a nemzeti­ségi óvodák száma. Ezen a té­ren a fejlődés tehát az átlagos­nál is nagyobb. Ezzel együtt a nemzetiségi óvodák számát ma még kevésnek tartjuk. Az a cé­lunk, hogy mindenütt, ahol nyelvoktató iskola van, mű­ködjön nyelvoktató óvoda is. Jelentősen fejlődött nemzeti­ségi iskolahálózatunk is. Jel­lemző például, hogy az egyik legnagyobb nemzetiségi me­gyénkben, Pest megyében a néhány évvel korábbi 25-tel szemben ma 44 nyelvoktató is­kola van, s mintegy 2500-zal több nemzetiségi gyermek ta­nulja anyanyelvét. Említhetem példaként Békés megyét is, ahol néhány év alatt mintegy félezerrel emelkedett a nyelv- oktatásban részt vevők száma. Ebben nagy szerepe van annak, hogy sokkal több nemzetiségi pedagógus tanít iskoláinkban, mint korábban. Ahol szüksé­ges, a nyelvoktatás érdekében engedményeket is teszünk; egy miniszteri utasítás a nem­zetiségi óvodai csoportok léte­sítéséhez az előírt 25-ös létszá­mot 15-re csökkentette. Ahol a nyelvoktató iskolákban a tanu­lólétszám nem éri el a 15-öt, ott is folytatjuk a nyelvoktatást. Hogyan alakultak a nem­zetiségi oktatási intézmé­nyekben a tárgyi felté­telek? — Az utóbbi években nagy gondot fordítottunk az iskolák szemléltetőeszköz-állomá­nyának gyarapítására és kor­szerűsítésére. A korszerű okta­tó-nevelő munkához nélkülöz­hetetlen tárgyi feltételek a nemzetiségi iskolákban is meg­felelőek, egyes helyeken job­bak az átlagnál. Az óvodák kézikönyvekkel való ellátása jó, az iskolákról viszont már nem mondható el ugyanez. Sürgető az új tantervek teljes körének kidolgozása és a nem­zetiségi tankönyvellátásban ma még fellelhető hiányossá­gok megszüntetése is. Ez ter­mészetesen igen nehéz feladat. Az elmúlt években több mint 150 nemzetiségi tankönyv és nevelői kézikönyv jelent meg. Ez azonban még nem elég. Viszont öt nyelven mindet el­készíteni nem is olyan egysze­rű dolog. Indokoltan vetődik fel egy nemzetiségi módszerta­ni folyóirat kiadásának gondo­lata. O Ismert a közvélemény előtt, hogy iskoláink pe­dagógushiánnyal küzde­nek? Beszélhetünk-e nemzeti­ségi pedagógushiányról is, s ha igen, mit tett a minisztérium a megszüntetésére? — Említettem, hogy soha nem tanított még annyi nem­zetiségi pedagógus intézmé­nyeinkben, mint napjainkban, ennek ellenére mégis hiány van nemzetiségi pedagógusok­ban. Bizonyos fokig a fejlő­désből következő gond ez. Át­menetileg helyes intézke­dés volt — éppen a pe­dagógushiány miatt — hogy a nyelvoktatást egyes me­gyékben csak az óvodák nagycsoportjaiban szervezték meg, így több községben le­hetett a nyelvoktatást bevezet­ni. Járható út, amely egyben az oktatás színvonalának emelé­sét is jelenti, a körzeti iskolák létrehozása, vagy a tanulók diákotthoni elhelyezése. Végleges megoldás termé­szetesen itt Is csak az lehet, hogy több pedagógust képez­zünk. Az óvónői gondok eny­hítésében segíteni fog, hogy Budapesten és Pécsett az óvó­női szakközépiskolákban szerb- horvát, szlovák, illetve német nyelvű tagozatokat is indítot­tunk. Milyen az együttműködés a nemzetiségi oktatás te­rületén a szocialista or­szágokkal? zászlóalját — az úgynevezett tölgyfalombosokat —, a fiatal Varró Károlyt szakaszpa­rancsnokká léptették elő. — Valahogy én mindent ko­rán kezdtem: 17 és fél évesen lettem rendőr, egy évvel ké­sőbb párttag, húszéves fejjel törzsőrmester és szakaszpa­rancsnok; húsz és fél voltam, amikor megházasodtam. Aztán elküldték egyéves rendőrtiszti iskolára, s én lettem a rend­őrség legfiatalabb alhadna- gj'a, egyben a VII. kerületi kapitányság vezetőjének poli­tikai helyettese. Azután átké­peztek bűnügyi nyomozóvá. — Ekkoriban — 1951-ben — kaptam meg a Népköztársa­sági Érdemérmet. Aztán újabb iskolák, tanfolyamok következtek — köztük az öt­hónapos pártiskola —, és visz- szakerültem a XIII. kerületi kapitányságra. Itt ért az el­lenforradalom, majd annak leverése után egy újabb meg­tiszteltetés : megkaptam a Munkás-Paraszt Hatalomért Érdemérmet. Még két évig szolgáltam, s hadnagyként szereltem le, 1958 januárjá­ban. Azóta a szövetkezeti iparban dolgozom. Terla-rendszerlien A Budaörsi Háziipari Szö­vetkezet norvégmintás kesz­tyűit legfeljebb néhány nép- művészeti boltban ismerték; a TEXELEKTRO villany-ered­ményhirdetőjét egész Európá­ban. A vasútbiztonsági célo­kat szolgáló diszpécsertelefon — az úgynevezett Terta-rend- szer — a legújabb termékük, de már a Csehszlovák Állam­vasutak is érdeklődik iránta, s összesen 500 millió forintos megrendelésnek kell eleget tenniük az V. ötéves tervben. — Tudja, milyen jó érzés olyan környezetben dolgozni, ahol azt mondják: az elnököt nem azért tiszteljük, mert c a főnök, hanem azért, mer; becsülettel dolgozik?! / Mire büszke? — Azért műtét után egy héttel még nem kellett volna kijönnie, hátha elboldogult volna a szövetkezet amúgy is... — Ki kellett jönnöm. Nem azért, mert pótolhatatlannal hittem magam, hanem azért, hogy megszabaduljak attól a | páni félelemtől, amit akkori- j ban átéltem. Érelzáródással operáltak, éppen két eszten­deje, és jó darabig nem volt biztos, megúszom-e ennyivel. Néhány akkori betegtársam lábát azóta amputálták... Mesélik, hogy három gyer­mekénél csak a szakácstudo­mányára büszkébb. Újpesti kertjében szőlőt termeszt, s neki van legkorábban paradi­csoma a könyéken: fólia alatt neveli a palántákat. A TEXELEKTRO tíz év óta állandóan kiváló szövetkezet. Többször elnyerték a könnyű­ipar kiváló szövetkezete cí­met is. A tagok szép summa pénzjutalmat kaptak, az elnök pedig Munka Érdemrendet. Nyíri Éva — Nemzetiségi oktatásunk fejlesztésében nagy szerepe van a hazánk és a testvéri szo­cialista országok közötti együttműködésnek. Az Orszá­gos Pedagógiai Intézet tanter­vek. a Tankönyvkiadó Válla­lat pedig tankönyvek készíté­sénél veszi igénybe a baráti segítséget. A német és szlovák anyanyelvű pedagógusjelöltek az NDK-ba-n és Csehszlovákiá­ban részképzésen vesznek részt ás számos ösztöndíjas fiatal tanul, illetve képezi tovább magát Csehszlovákiában, Ju­goszláviában, az NDK-ban, il­letve Romániában. Rendsze­resen közreműködnek külföl­di szakemberek nemzetiségi nedagó®usaink hazai tovább­képzésében. t Milyen főbb feladatokat jelölt ki a bizottság leg­utóbbi ülése? Az állami oktatás távlati fejlesztésének keretében haté konyábbá, korszerűbbé kell tennünk nemzetiségi oktató ■ sunkat is. A korszerűsítést to­vábbi tudományos kutató munkára is alapozzuk. Középtávú feladataihk közü! igen fontos a nemzetiségi pe­dagógusok továbbképzése. A bizottság jóváhagyta ennek ke­rettervét, amely meghatározza a továbbképzés célját, sajá­tos alapelveit, alapvető for­máit. Ennek egyik leglé­nyegesebb eleme, hogy a különböző továbbképzési for­mák tematikusán egymásra épülnek. Szintén a kö­zéptávú feladatokkal függ ösz- sze a néhány nemzetiségi gimnáziumban bevezetendő fa­kultatív tantárgycsoportos kí­sérlet. Ha ez a kívánt ered­ményhez vezet — a középfo­kú nemzetiségi oktatás korsze­rűsítésével párhuzamosan —, hozzájárulhat a nemzetiségi te­rület kádergondjainak enyhí­téséhez is — fejezte be nyi­latkozatát az oktatási állam­titkár. i. I hlC ä ZSlgUll. a fél ország ezt találgatta a Jogi esetek legutóbbi adása óta. Most az­tán megtudtuk. Nem, nem az öccsé. aki kölcsönkérte, és ta- takarékbetét formájában kap­ta meg azt az ötezer forintot, hanem a nővéré, a betétkönyv tulajdonosáé. A férfi ugyanis pénzt kért, — is ha nem is szá­zasok, ötszázasok formájában — pénzt kapott; nem pedig nyerésre jogosult betétkönyvet. E jogi eset önkéntes meg­fejtőinek túlnyomó többsége másként gondolkozott. Így az­tán kinek-kinek izgalmas volt az a válasz, amelyet dr. Ba­logh Imre, a Fővárosi Bíróság helyettes elnöke oly meggyőző logikával — és egyáltalán nem a jogászoktól megszokott szak­nyelven — elmondott.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom