Pest Megyi Hírlap, 1976. március (20. évfolyam, 52-77. szám)

1976-03-13 / 62. szám

1976. MÁRCIUS 13., PÉNTEK %Mdaw KERESZTREJTVÉNY „A mozgalom mindenese” Száz esztendeje, 1876. már­cius 12-én született tlr. Mad- zsar József, orvos, író, forra­dalmi politikus, .,a mozgalom mindenese”. Munkásságával • kapcsolatos megfejtés a rejt­vény vízszintes 1. és függőle­ges 1. számú soraiban. VÍZSZINTES: 1. Az egyik mü­ve. (Zárt betűk: Z. É, É.) '14. He­vített cukorból keletkező barna színű, sűrű, lágy anyag. 15. Kö­zeli rokonai. 16. Kötője. 17. Fek­hely. 19. Lepke. 20. Németül -hov, -hez, -hoz. 21. Sír betűi. 22. Ra­gadozó madár. 24. Forma közhasz­nálatú szóval. 25. ... lan, gyorsan eltűnik. 27. Te kevered a kártyát. 30. Hosszmérték rövidítése. 31. At- lábolható vízszakasz. 33. Kerítések, németül. 34. A vontató jármű cse­réje nélkül több országon keresz­tül közlekedő expressz betűi. 35. A hideghullámok rendszerint in­nen jönnek. 37. Kén, hidrogén és arany vegyjele. 39. Ezüstpapír. 40. A farkas. 42. Az egyik ókori görög törzset. 43. Magas fűvel be­nőtt forró égövi puszta. 44. Be­szédrész. 46. A hon. 48. Helsinki városrésze, ford. 49. Kötőszó. 50. Építmények egyensúlyi viszonya. 52. Tokiász belseje. 53. Japán tar­tomány, hasonló nevű központtal. 55. ókori nép Erdély területén. 56. Topán egynemű betűi. 58. Kétsze­res Kossuth-díjas írónk névbetűi. 59. Mezei nvulfajta. (>l. Keleti fér­finév»- 62. Szpös^e.tételekben azo­nosságot jelent. 63. Veszprém mé­rvéi községből való. 65. Csélcsao. 67. Határfolyó Kína és Korea kö­zött. FÜGGŐLEGES: 1. A Tanácsköz­társaság idején ezt a pozíciót töl­tötte be. (Zárt betűk: Z, Y, I.) 2. A betegnek kívánják. 3. Északi pénz. 4. Kéoző, -ve párja. 5. Ö nem ilyen (két szó). 6. Cukorka. 7. Kettős mássalhangzó, kiejtve. 8. Ezerötven, római számmal. 9. A függőleges 4. párja, ford. 10. DÉP. sl. ... almája, a viszály magva. 12. Előidéz (ni. remén"»;). 13. Becézett fiúnév. 18. Szerszám. 21. Gyorsan légneművé váló. 22. A fa hossziránvban haladó rostja. 23. Esélye, kilátása a sikerre. 26. Verejtékező. 28. Beszél. 29. Egyik helyre se. 32. Tényt bizonyító, sza- hálvosan kiállított írás. 34. Tisztá­ban vannak valamivel. 36. Fel­bomlóban van, pusztul. 38. Nem­zetközi Lenin-békedíias francia költő, író. 40. ... iri. török csapat, hadsereg. 41. Alkotórészeibe bont. 43. Terméke+Icn falai. 45. Kossuth- c^'ias nye,vész-aT'acfé*pikus (Mik­lósi. 47. Az egvik edénv. 50. Sut­51. Város a Krim-félszige­ten. ford. 54. Francia, snanyol, norvég és román gépkocsik nem­zetközi ielzAse. 57. Dohányzási őszkor. 60. Csek, ropnánk* (TákNL f*. Fontos ételesítő, névelővel. 62. Női név. 64. Nevek végén ngvanazón hangzású bet^k. 6“ fi-mn és tórium vegyjele. 66. Csak részben ojt. BEKÜLDENDŐ: a vízszintes 1. é« fözgőleges 1. számú sorok meg­fejtése. Megfejtési határidő: egy hét. A FEBRUAR 28-1 KERESZT- REJTVENY HELYES MEGFEJTÉ­SE: Ragyogni évezredes deleién; Figyelni, hogy az élet egyre szebb. KÖNYVUTALVÁNYT NYER­TEK: Madácsi Sándorné (1056 Bp. Belgrad rkp. 13/15.), Hubert Tibor (1084 Bp. József utca 38.), Hege­dűs Károly (2730 Albertirsa, Győ­zelem u. 1.), Kalicza István (2225 Üllő, Nagy S. u. 3.), Kamarás Sándor (2116 Mogyoród, József A. u. 3.), Kiss János (2194 Túra, Al­kotmány út 7.), Szabó Jánosné (2112 Veresegyház, Szent István út l'a.), Dömötör Sándorné (2600 Vác, Erzsébet u. 11.), Polgár Pálné (2721 Pilis, Petőfi S. u. 46.), Nagy Imre (2300 Ráckeve, Somogyi B. u. 15.). GYERMEKREJTVENY Á 2 b H 5 b í a 3 (O H a o IH (5 \<o + tj l£) 00 u IX aj an 05 Pajtások! Március 15. a magyar szabadságharc ünnepe. A 128. év­forduló alkalmából a hősies hon­védsereg dicsőséges harcairól em­lékezünk mai rejtvényünkben. VÍZSZINTES: 1. Tápláléka. 7. Házgyári termé­kek. .10. Édes szeszes ital. 12. A fiatal honvédsereg 1848. szeptem­ber 29-én aratta első sikerét. Eb­ben a csatában menekülésre kény­szerítették Jellasics seregét. 14. Gyalogosan, járművel közleke­dünk rajta. 15. Belül tömör? 16. A közepét nézi? 17. Mozgását meg­szakító. 20. Az arzén vegyjele. 21. Község a monori járásban, utca a budai Várban. 22. Ybl Miklós név­jele. 23. Erős testalkatúvá tesz. 25. Takarodj! (két szó). FÜGGŐLEGES: 1. A máj választja ki ezt a ke­serű folyadékot. 2. Leánynév. 3. Azonban, csakhogy. 4. Valaki előtt levő. 5. Római szám ezren alul. 6. Talajművelő eszköz. 8. Valami alá helyez valamit. 9. Bem József által 1848 végén indított győzedel­mes hadjárat ezzel a névvel ke­rült a történelembe. 11. 1849. április elején megindult a honvédhad- sereg győzelmes tavaszi hadjára­ta. Ennek eredményeként fel­mentették Pestet és ezt a várat. 12. A macskafélékhez tartozó, Amerikában honos ragadozó ál­lat. 13. A mozgatás szerve. 18. Megvastagodott csupasz gyökér vagy föld alatti szár. 19. Mona Leonardo da Vinci világhírű női arcképe. 23 Az elején és végén írta? 24." Tóth Sanyi névjele. Pajtások! A vastag betűkkel sze­dett sorok megfejtését írjátok le egy levelezőlapra és március 20-ig küldjétek be a szerkesztőséghez. A helyes megfejtők részt vesznek a márciusi jutalomsorsolásban. A február 21-i rejtvényünk helves megfejtése; Gorskov. Averina. Kulikov. Biatlon. CSALÁDBAN — H*Á Z KORUL y Édesanya, család, közösség A gyerek első évei A gyerek első közössége a család. Olyan társadalomban élünk, mely a családokra épül. És, ha a szülők az első néhány évben elmulasztják a gyermek családi, közösségi nevelését, ennek hiánya később nagyon sok nehézség forrása lehet. Mi a módja a kisgyerek kö­zösségre való tudatos felkészí­tésének? Erre a kérdésre há­rom szakember válaszolt: dr. Pikier Emmi, a Csecsemőott­honok Módszertani Intézetének igazgató főorvosa, dr. Polonyi Erzsébet,- a Bölcsődék Országos Módszertani Intézetének igaz­gató főorvosa, és dr. Hermann Aliz, gyermekpszichológus. — Szükségszerű és indokolt- e ön szerint a gyermekintéz­mények és a család szembeál­lítása? Dr. Polonyi Erzsébet: — Azt mondják a bölcsődés gyerekekről, hogy önállóbbak, határozottabbak, jobban al­kalmazkodnak a közösséghez, tehát könnyebben irányíthatók, mint az otthon nevelkedők. Ez így igaz, sőt még a későbbi komplikációk is ebből adódhat­nak, amikor bekerül a gyerek- közösségbe egy csak az édes­anyjához szokott, önállótlan gyerek. A gondozónők ugyanis nem minden esetben tudnak egyenként foglalkozni minden gyerekkel: egyszerre játszanak, egyszerre esznek, alszanak és biliznek. Legalábbis a többség. Mert akad, aki otthagyja ki­hűlni a főzeléket, mert nem szokott hozzá, hogy egyedül kanalazza és aki sírva forgo­lódik akkor, amikor a többi már elszenderült. — A legfontosabb az, hogy az édesanya megismerje, ho­gyan foglalkoznak a gyerekek­kel a bölcsődékben, mi a böl­csődei házirend — még mielőtt el|önné(’+£, elválás ideje. Foko­zatosan közelítsen ezekhez a szokásokhoz játékban, étrend­ben, időbeosztásban. Nem vi­tás, esetenként ez sokkal több -időt vesz igénybe, és sokkal több tiszta ruhába kerül. De nagyon lényeges az önállóságra nevelés szempontjából. — Gyakran előfordul, hogy más az, amit a gyerek akar, és más az, amit a felnőtt. Valóban komoly konfliktushelyzet-e ez a nevelésben? Dr. Pikier Emmi: — Az első évekre tehető a gyermek akarati fejlődése: először akar és aztán keresztül is viszi az akaratát, kialakul a kitartása is ehhez. Így a három éven aluli kisgyerek; de sok­szor még az óvodás is, érthe­tően nehezen veszi tudomásul, hogy nem csinálhatja azt, amit akar. (Nem is tanulhatják meg könnyen egyeztetni akaratukat a közösséggel, mert ehhez túl­ságosan sokan vannak. Első­sorban neki kell elfogadnia egyfajta központi fegyelmet.) Erre szoktatni, erre nevelni is a családban kell a gyereket. — Nem akkor tesz jót a mama, ha ebéd közben megme­legít 2—3-féle fogást is,‘ hátha majd a negyedikhez megjön a kedve. Nem attól leszünk sze­rető szülők, ha a délutáni alvás alatt csak lábbújhegyen közle­kedünk a lakásban. Vagyis: nem szabad a gyereket anyai féltésből bura alatt nevelni. — Ezzel együtt kialakulhat­nak már ebben a korban is a gyereknek olyan szokásai, me­lyet igenis tiszteletben kell tar­tani! Mert a kisgyermeknek is van személyisége. Az egyik er­re érzékeny, a másik másra, van akinél a határozott kérlek, ezt ne csináld még egyszer! ha­tékonyabb fegyelmezési mód­szer, a másik gyerek inkább sa­ját magatartásának természe­tes következményéből tanul (pl., ha megfog egy forró tár­gyat, megtanulja, hogy ezt máskor ne tegye, mert fájdal­mat okoz.) Tanácsolom a szü­lőknek, ezekről beszélgessenek a gondozóval részletesen, még mielőtt gondjaikra bízzák gyer­meküket. — Hogy fegyelmezzem én? Nem egy édesanya panaszolta már, hiába akar otthon szigorú napirendhez ragaszkodni, úgy mint az óvodában — ritkán sikerül. Dr. Hermann Aliz: — Sajnos kevés szülő örül gyereke akarati megnyilvánu­lásainak. (Félreértés ne essék, nem a rosszul nevelt és hisztis­sé vált gyerekek védelmére ke­lek.) Ha a rendet és a rend­szert szerető miliőben nő fel a gyerek, akkor bizonyos mér­tékű alkalmazkodása — az ott­honi szokásoktól a tárgyak megszokott helyéig — termé­szetszerű lesz. Ugyanis a gye­rek utánzással és a szülői pél­da láttán megtanul alkalmaz­kodni is. S ez az igazi alkal­mazkodás, amit az élet termé­szetes biológiai ritmusa diktál, nem pedig valamiféle mester­séges határok kényszerű elfo­gadtatása. — Igaz, hogy, könnyebb az olyan gyerekkel bánni, akit, le lehet ültetni bárhol, bármikor, ülve marad, ameddig akarjuk, és akit bárkinél ott lehet hagy­ni, szó nélkül ottmarad. De mi­lyen felnőtt lesz belőle? Erre gondoljanak a Szülők, amikor gyermeküket fegyelmezik. Pásztor Magda Készüljünk a telepítésre Az elültetett gyümölcsfáink és szőlőtőkéink akkor fejlőd­nek és erednek meg jól, s for­dulnak időben termőre, ha a telepítést igen gondosan készít­jük elő. Először távolítsuk el a kije­lölt területről a gyomokat, majd, ha van rá lehetőség szántassuk fel. Egyúttal jut­tassunk bőségesen szerves és műtrágyát a talajba. A gyomo­kat ne szántassuk alá, mert ez­zel csak a magvakat szórjuk szét és majd tavasszal nem győzzük irtani a kikelő gyomo­kat. Égessük el a kertből ösz- szegyűjtött fertőzött növényi részekkel együtt. Amennyiben nincs lehetőség a talaj felszántására, akkor ás­suk fel magunk a területet. Az előkerülő gyökereket, törme­léket, kődarabokat egyúttal gondosan gyűjtsük össze és tá­volítsuk el. Ha nem akarjuk az egész területet megforgatni, akkor készítsünk ültetőgödrö- ket. Ezek helyét előzőleg úgy jelöljük ki, hogy alaposan gon­doljuk végig, milyen fát hová akarunk ültetni. Hasznos ter­vet készíteni, mert megkönnyí­ti a telepítést. Minél nagyobbra készítjük az ültetőgödröt, annál jobban fej­lődül majd a bele ültetett gyü­mölcsfa vagy szőlő. (Sz—M. F.) Hogyan alakult ki a mai kabát? Minden olyan felsőruhát, amelyet a szokásos öltözeten felül viselnek, kabátnak, kö­penynek nevezünk. Fő célja az időjárás viszontagságai el­leni védelem. Az anyagok minősége, díszí­tettsége, nem különben a szí­ne az ötlözködésben mindén korban az anyagi, társadalmi helyzet kifejezője is volt. A XVI. századig a ruha szűkítését a ruha oldalán levő gombolással oldották meg, ekkor jelent meg a szabás. Ezzel lehetőség nyílt az egé­szen testre alakított ruhák el­készítésére. A szűk öltözékek fölött a férfiak rövid vagy csípőig érő, prémmel, hímzé­sekkel gazdagon díszített kurta köpenyt viseltek. A női köpeny bő kelmezuhatagban omlik alá. A XV. századi né­met táblaképről való női kö­peny rajza (1.). A következő századokban a nők továbbra is köpenyt vi­selnek. Bő szabású, többnyire földig érő, uszályos változa­tokban az egyszerűtől a leg- pompásabbakig (2.). A XVII. századi angol férfidivat erőteljesen befolyá­solja a női divat alakulását is. Különféle kabátformák ala­kulnak ki. A raglánkabát — sport- és BŐVÜL PEST MEGYE VILLANYHÄLÖZATA ALKOHOLIZMUS ELLENI HÓNAP MAKACS KERTBARÁT — Lehet, hogy túl sokat iszom, ügy látszik, nincs fejlődés de mostanában üldözési má- áldozatok nélkül!... niám vanl... Majd én megmutatom, hogy itt a tavasz!... Zsoldos Sándor rajzai Növényvédelem — tavasszal A családellátó kiskert leg­főbb jellegzetessége, hogy többféle gyümölcsfaj egyedei aránylag kis területen és ke- verten helyezkednek el. Ez a körülmény megnehezíti, bo­nyolulttá teszi a növényvédel­mi munka gyakorlatát. A lé­nyeget azonban nem kerül­hetjük meg: ha egészséges gyümölcsöt termő bokrokat és fákat akarunk nevelni, akkor a tél végén kivétel nélkül mindegyiket adott időpontban meg kell permeteznünk. Az adott időpont pedig a rügy­pattanás. Csakhogy azt min­den gyakorló kertbarát tudja: ez a vegetációs fázis a ribisz­kénél hamarabb következik be, mint például az almánál. Vagyis az első védekezést nem lehet valamennyinél ugyanazzal a szerrel, azonos időpontban elvégezni. Vagy azért, mert az egyiknél még hatástalan, vagy azért, mert a másiknál már kárt okoz a perzseléssel. Ám alapigazság az is, hogy ha a permetezést elhagyjuk, jóvátehetetlen mu­lasztást követünk el. A telet átvészelt kártevők és kóroko­zók elinditói lesznek a töme­ges, nehezen vagy egyáltalán nem fékezhető inváziónak. És hiába tartjuk be később na­gyon precízen a növényvédel­mi előírásokat, legjobb eset­ben csak gyéríthetjük a mér­hetetlen károkat okozó élőlé­nyeket. Tehát a kora tavaszi védekezést mindenképpen el kell végeznünk. De mit tegyen az, akinek két almafája, öt ribizlibokra, négy őszibarackfája van. Rendkívül gazdaságtalan és megterhelő lenne mindegyiknek külön permetlevet készíteni. Nincs más megoldás: okos kompro­misszumot kell találni, „össz­tüzünket” a legfontosabb ká­rosítok ellen kell irányíta­nunk. Olvan növényvédő szert kell használnunk egy-egy adott időpontban, amellyel valamennyi fa és bokor legve­szedelmesebb kártevői és kór­okozói elpusztíthatok. Ez előtt azonban ' el kell végez­nünk a hatásában pótolhatat­lan mechanikai védekezést. Ennek része: a korona besű- rűsödödtt részeinek kiritkítá­sa, a pajzstetvekkel és liszt­harmattal fertőzött gallyak és vesszők eltávolítása, a mú­miák, hernyófészkek, tojás- csomók megsemmisítése, a vastagabb ágrészek és a törzs kaparása sem. Ezúttal a rügypattanást előző és követő időszak nö­vényvédő szereit soroljuk fel, amelyek kiskertben eredmé­nyesen használhatók. Rügy­pattanás előtt almatermésű fáknál, köszméténél, ribisz­kénél igen hatásos a Novenda (sárgaméreg) kétszázalékos vagy a Krezonit 0.9 százalékos oldata. Kiváló rovar- és gom­baölő hatású a téli higítású mészkénlé is, ennek hiányá­ban a Neopol 5 százalékos oldata. Természetesen ha No- vendát használunk, az eset­ben nem kell mészkénlével permeteznünk és ez fordítva is érvényes. Rügypattanás­kor, vagy kevéssel utána a gombabetegségek, a sodrómo­lyok és araszolóhernyók ellen Rézoxiclorid 50 WP-vel (0,3%) +Ditrifon 50 WP-vel (0.2%) permetezzük fáinkat. Almafák Védelmére a keverékbe Thio- vitot is. tegyünk (0,75%). A rügyfakadás utáni időszak szerkombinációja pedig a kö­vetkező Orthocid (0,3%) + Ditrifon 50 WP (0,2%), alma esetében Thiovit is az előbb jelzett töménységben. Ez a permetlé védelmet nyújt a különböző gombák, az ősziba­rack lisztharmata, a sodrómo- lyolc, araszolóhernyók és a barackmoly ellen. Kulin Imre esőkabát az ujjával egybe­szabott vállrésszel. Kényel­messége miatt máig is hord­ják. A spencer rövid, szűk felsőkabát. A XVIII. század 80-as éveiben jött divatba, amikor a vékony ruhaanya­gok és az elégtelen alsó ru­házkodás miatt szükséges volt melegebb felsőruhadarabokra, melyek egyszerre voltak ru­hák és kabátok. Az 1920-as években a felsé- kabátok főleg egyenes vona- lúak. A forradalmi divatvál­tozások, a nők fiús külseje, ruházkodása a kabátokon is éreztette hatását. Sokszor alig lehetett megkülönböztetni a női kabátot a férfikábáttól. Ez az egyenes forma csak las­san oldódott (3—4.). Az 50-es évek körül ennek éppen az ellenkezője alakult ki, lágy, nőies formák kerül­tek előtérbe, megjelentek a hosszú, bő kabátok. Ez a ruhadarabunk Is, mint annyi más, a divat változásá­val szabásában, színeiben számtalan változáson ment keresztül. F. E. v A Á t

Next

/
Oldalképek
Tartalom