Pest Megyi Hírlap, 1976. március (20. évfolyam, 52-77. szám)
1976-03-12 / 61. szám
Árammérők — ezerszámra : § í '&' Jfif* A' *kS '.'* -&k ít «I Gödöllőn, a GANZ Műszerművek Árammérő Gyárának egyik műhelyében különböző műanyag alkatrészeket gyártanak a készülő villanyórákhoz. Képünkön: Fodor Jánosné és Makádi Erzsébet, a Pressor típusú villanyórákban használatos számolókorongot készíti. A gyár gondoskodik termékeinek korszerű csomagolásáról. Ezt szolgálja a habdobozgyártó gép, melyet képünkön Monostori Eászióné kezel. Ifj. Fekete József felvételei A használhatatlan pályák miatt Elmaradnak a mérkőzések Értesítjük a járási labdarúgócsapatokat és a játékvezetőket, hogy a március 14-re kisorsolt járási I. osztályú labdarúgó-bajnokság vasárnapi mérkőzései a labdarúgópályák használhatatlansága miatt elmarad. Kérjük, hogy a csapatok és a játékosok ne utazzanak el a mérkőzések színhelyére. Járási Sport felügyelőség A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA III. ÉVFOLYAM, 61. SZÁM 1976. MÁRCIUS 12., PÉNTEK Falugyűlés Pécélén Közérdekű felmérések - Megörökített műemlékek - Piactól a lakásokig Zsúfolásig megtelt szerdán délután Pécelen a pártház tanácsterme. Legalább 25 résztvevője volt a falugyűlésnek. A szerdai ülés vendége volt Cser László, a járási párt-végrehajtóbizottság tagja, a péce- li Ráday Pál Gimnázium igazgatója és Vilmos György, a Hazafias Népfront járási bizottságának titkára. Bevezetésképpen Erdős László, a Hazafias Népfront községi bizottságának elnöke tájékoztatta a falugyűlés résztvevőit az elmúlt négy év népfrontmunkájáról. Elmondta, hogy a mozgalom a IV. ötéves terv során elsősorban a gyermek- és oktatási intézmények építésére, csinosítására igyekezett önkéntes munkásokat toborozni a lakosság köréből. Így épült fel félmillió forintból és tetemes társadalmi munkával egy 75 személyes óvoda, s a szülői munkaközösség, valamint a népfrontaktivisták propagandamunkájának köszönhetően egy négytantermes általános iskola. A két épület a tervben szereplő költségnek- nek mindössze a felébe került. A többit kipótolta a lakosság segítőkészsége. Erdős László elmondta, hogy a péceli népfrontbizottság foglalkozott a cigány lakosság helyzetével is. 1973-ban felmérést készítettek a nagyközség 60-as számú választókörzetében. Megállapították, hogy az itt élő cigány lakosság helyzete lényegesen jobb az országos átlagnál. A felnőttek többsége állandó munkahellyel rendelkezik, nagy százalékban veszik igénybe az egészségügyi szolgáltatásokat: a terhesgondozást, és szinte valamennyi gyermek megkapja a kötelező védőoltásokat. Az idén Pécel másik cigánykörzetének lakosairól készül hasonló felmérés. Foglalkozott a népfront emellett a bejárók helyzetével is. Pécelen mintegy 5 ezerre tehető azoknak a száma, akik naponta a fővárosba vagy a Pest környéki településekre utaznak dolgozni. A vizsgálat külön is kitér a munkásvonatokon uralkodó állapotokra, ezen belül is mélyrehatóan foglalkozott a zugitalméréssel és a szerencsejátékokkal. A népfrontbizottság közelmúltban felmérést készített a gyermek- és ifjúságvédelem helyzetéről is. Megállapították, hogy 87 a veszélyeztetett környezetben élő péceli gyermekek száma. Segítséget kértek tehát a helybeli szövetkezetek szocialista brigádjaitól; egészen pontosan azt, hogy tartsák szemüket az elkallódófélben levő gyermekeken. A várt eredmény azonban elmaradt. A brigádok közül csak néhány értette meg, hogy ezeknek a gyermekeknek nem ruha és játék kell, hanem emberség, példamutatás. Az évek során jő kapcsolat alakult ki a népfrontbizottság és a szülői munkaközösség között. A szülők iskolája előadás- sorozat keretében évente 16 ankétot tartanak, esetenként 80—100 résztvevővel. Erdős Sándor tájékoztatójában külön is kitért a helytörténeti kutatások eddigi eredményeire. A mozgalom új szakaszához érkezett, s kísérletek történtek a község helytörténetének megírására. Kerekes Géza helybeli lakos, a népfrontbizottságnak ajándékozott egy, a század húszas éveiben készült monográfiát. Dr. Bori István, a munka szerzője az alapítástól az 1920-as évekig dolgozta fel Pécel történetét, s az írás mindenképpen jó vázlata lehet egy új, átfogó helytörténeti munkának. Juhász József régi munkaeszközöket és berendezési tárgyakat gyűjtött össze1 az évek során. Ez a gyűjtemény például egy hely- történeti szoba megalapozója is lehet. Tavaly kerített rá sort a tanács, ho'gy lefényké- peztessék Pécel régi műemlékvagy műemlék jellegű épületeit. A film így most már ezeket is megőrzi az utókor számára. Ezután Tóth István, a nagyközségi tanács elnöke a IV. ötéves terv tapasztalatait, eredményeit mérlegre teve, első helyen említette, hogy megoldódót Pécel ellátása egészséges ivóvízzel. 54 kilométeres szakaszon énült vízvezeték. s meekezdtek a csatornázást. a fővezetékkel már el is készültek. Csaknem 14 millió forintért It kilométerrel bővült Pécelen n vezetékes gázhálózat. nőtt tettet a gázfogyasztók száma. Olyannyira, hogv a TIGÁZ egv új gázelosztó telepet. kíván megépíteni még az idén. Tíz utcában összesen 4,2 kilométer hosszan terítettek aszfaltburkolatot az úttestre, hat utca pedig járdát kaoott. Ez utóbbi a tanácsnál: mindössze 96 ezer forintjába került. hiszen csak az anyagot kellett megvásárolnia. A munkát maga a lakosság végezte el. Ivét évvel ezelőtt sikérült megoldani Pécelen az intézményes szemétszállítást. Ez is a fejlődés egyik mérföldköve volt. 1970 és 75 között hét tanácsi lakás épült fel, illetve 18 magánépítkezéshez kezdtek hozzá. Aszfaltozták az általános iskola udvarát, a Ráday Pál gimnáziumban pedig modem nyelvi laboratóriumot kaptak a tanulók. Ugyancsak a gimnáziumban avatták fel a közelmúltban a bitumenes villanyvilágításos kézilabdapályát, amely a helybeliek és a tanulók tízezer órai társadalmi munkájával készült el. Ugyancsak az elmúlt ötéves terv eredménye, hogy a községben immár két gyermek- orvos van, s idén talán megnyithatja kapuit t az új fogászati szakrendelő is. A soron következő öt év tervei között említette a nagyközségi tanács . elnöke, hogy új piacteret kívánnak építeni, felújítják és bővítik a közvilágítást. Üj kutat fúrnak a vízellátás további javítására és egy 16 tantermes általános iskola épül a hozzá tartozó létesítményekkel 1980-ig. Befejezik a múltban elkezdett 18 tanácsi lakás építését, szabályozták „Csúnya-árkot”, és az ÁFÉSZ egy ezer négyzet- méter alapterületű ABC-áru- házat nyit meg. Üj székházba költözik a Takarékszövetkezet és 79 szövetkezeti lakást kívánnak átadni 1980-ig. A tanácselnök beszámolóját több hozzászólás követte. A szokásos panaszokon — az utak és járdák rossz állapota, á közvilágítás hiányosságai kívül többen figyelmeztettek rá, hogy az elektromos hálózat elavult. Áramkimaradá' sok, feszüítségesések jelzik, hogy korszerűsítésre lenne szükség. Az egyik hozzászóló azt javasolta, építsenek tornatermet, mert Pécelen ez sajnos „hiánycikk”. A falugyűlés ezután megválasztotta az új nagyközségi népfrontbizottságot, amelynek elnöke ismét Erdős Sándor lett, titkára pedig Lehoczky Endre. A Ravasszal megtartandó megyei népfrontértekezletre a falugyűlés két küldöttet delegál. Járjapka Józsefet, a járási pártbizottság titkárát és Erdős Sándort. Berkó Pál Gödöllői tavasz 76 A forradalmi ifjúsági napok jegyében Gödöllő város a hagyományokhoz híven, minden második évben, így az idén is megtartja a Gödöllői tavasz kulturális rendezvénysorozatot, melynek egyik célja a tavaszi történelmi évfordulók méltó megünneplése. A Gödöllői tavasz idei megnyitójára március 13-án, szombaton délután fél ötkor kerül sor az Agrártudományi Egyetem aulájában, melyen az ünnepi beszédet Plutzer Miklós, az MSZMP városi bizottságának első titkára mondja. Ez alkalommal nyílik meg Kresz Albert fotóművész kiállítása, majd ez* követően kerül sor a városi kamarakórus koncertjére. Követendő a kórus kezdeményezése: hangversenyük teljes bevételét felajánlják az új művelődési központ építésének költségeihez. A Petőfi téren az 1848-as forradalomra emlékezve, március 15-én délelőtt 10 órakor rendeznek — a forradalmi ifjúsági napok keretében — a város fiataljai részére i, $ í- sáffi nagygyűlést. Ugyanezen a napon 11 órakor az általános iskolások részére Petöfi- szavalóversenyre kerül sor áz Imre utcai és a Szabadság téri általános iskolában. Szintén 15-én, hétfőn várja az érdeklődőket a város művelődési háza: a Pódium bérlet 5. előadásaként Kézdy György, a pécsi Nemzeti Színház tagja irodalmi esten Karinthy Frigyes műveiből ad ízelítőt Ki leérdezett? címmel. A forradalmi ifjúsági napok rendezvényeként a városi KISZ-bizottság szervezésében megemlékező taggyűlésekre kerül sor március 19-én, pénteken és március 20-án, szombaton a KISZ megalakulásának 19. és a Tanácsköztársaság kikiáltásának 57 évfordulója alkalmából. Az ünnepi taggyűlésekre a fiatalok 1919-es veteránokat hívtak meg. A tavaszi események sorában március 21-én este hat órakor ifjúsági nagygyűlést tartanak az MSZMP városi bizottságán és a szovjet hősi emlékműnél. Ugyanebben az időpontban kezdődik az Agrártudományi Egyetem színháztermében a Gödöllői Körzeti Állami Zeneiskola tanárainak koncertje. A zenetanárok a városi kórus tagjaihoz hasonlóan rendezvényük bevételét ugyancsak felajánlják a művelődési központ építésére. Sportprogram is színesíti a Gödöllői tavasz idei műsorát. Március 23-án, kedden a Ganz MHSZ-lőterén városi lövészbajnokságot bonyolítanak le. Emlékkiállítás nyílik március 27-én, szombaton a gödöllői 202-es Ipari Szakmunkásképző Intézetben: II. Rákóczi Ferenc születésének 300. évfordulója tiszteletére. A Gödöllői tavasz befejező programjaként a város úttörői március 30-án tízezer méteres futóversenyt rendeznek. — őr — Népszerű szakkörök ALAKUL A NYUGDÍJASKLUB VERSEGEN A középkorúak és az idősebbek elismeréssel emlékeznek vissza a 60-as évek vérségi kulturális eseményeire. Abban az időben működött itt egy színjátszó csoport, pedagógusok irányításával. A rendszeres előadások népszerűek voltak a faluban, s a régi művelődési otthon minden fellépésükkor zsúfolásig megtelt. Előfordult, hogy egy néző többször is jegyet váltott ugyanarra a darabra. A csoport tájolt is; sikere volt a környező falvak közönsége előtt, többek között Kálión, Heréden, Fenyöharaszton. Sajnos, a színjátszás a 60-as évek vége felé megszűnt. Néhány tag elmaradozott a próbákról, s ez elkedvetlenítette vezetőjüket. Ahelyett, hogy új tagok után nézett volna, megszüntette a csoportot. A 70-es években új művelődési ház épült Versegen: ez az épület korszerű, jól felszerelt. Üj, fiatal igazgatót állítottak élére, aki tapasztalatok nélkül, de annál nagyobb leZkesedéssel látott munkához. Szakkörök, klubok alakultak. Még be sem fejeződött a szervezés, amikor az igazgatót katonai szolgálatra hívták be. Távozása után olyanok kezébe került az irányítás, akik a közművelődéssel főállásuk mellett foglalkoztak. Különösen Hegedűs János érdemel dicséretet, aki a községi KISZ-titkári tisztséget is betöltötte, lelkiismeretesen, sokszor késő éjszakába nyúló munkával intézte a kulturális ügyeket. Nemrégiben szerelt le a korábbi függetlenített igazgató, Véber Gábor. Tervekkel, elképzelésekkel, lelkesedéssel jött vissza a falunkba. Ismét szervezi a nyugdíjasklúbot, s kezébe vette a szakkörök irányítását, támogatja tevékenységüket. Célja, hogy olyan színvonalra emelje az intézmény munkáját, mint amilyen távozásakor volt. Jöttének szívből örülünk és eredményes munkát kívánunk. Bene Mihály t á védelmi Bizottmány erőfeszítéseinek támogatására: „Itt a haza, törvény, a Szabadságról van szó, — ezt a templom szent boltozatai alatt nemcsak lehet, de kell is hirdetni. Különösen most a Buda Pest felé vivő útvonal vidékén van Lelkészre és népre szükség, mely meggátolja, hogy Ausztriából ki nem törjön és ha be tör is, elő m haladhasson pusztító táborával a nép szabadságát le igázni törekvő, Windischgrätz.” Ispán a császár pártján Windischgrätz csapatai azonban 1849. január 5-én megszállták a kiürített fővárost. Eközben Görgey csapataival Vácott tartózkodott, maid tovább vonult északra. Miután Vác is Windischgrätz kezébe került, Krenedics Antal, Veresegyház és Szada püspöki falvak ispánja és és vállalkozó üzlettársaival együtt a Vácra beszállásolt császári katonaság ellátásán buzgól- kodott, természetesen busás haszon fejében. A császári katonaság részére 1849. január 21-től február 1-ig Krenedics Antaléit eladtak 2244 adag zabot, 1915,75 adag szénát. 1047.75 adag szalmát és az előfogatok számára 300 adag szénát. Mindezekről 1849. február 14-i ülésén adott ki igazoló iratot a váci városi tanács. Horváth Lajos (Folytatjuk) ffyi kerületre osztotta a megyét, a negyedikbe tartoztak a Gödöllői-dombság falvai. A kiállítandó nemzetőrök számai a következők: Veresegyház 120; Szada 119; Szentmiklós 50 stb. Kivágták a könyvekből Veresegyház a kiállítandó nemzetőrök tekintetében a negyedik helyen állt Pest megye települései között; a városokat nem számítva. Veresegyházról és a környék fal- vaiból mind gyalogos nemzetőrök kerültek ki. A fegyveres erőre pedig ekkor már égető szükség volt, mert a bécsi forradalom leverése után az osztrák ellenforradalmi erők Magyar- ország ellen indultak. Polgár Mihály református püspöknek a forradalom és szabadságharc támogatására felhívó körlevelét csak a sza- dai egyház jegyzőkönyvéből idézhetjük, mert a veresegyházi könyvekből kivágták S7 összes 1843—49-es feljegyzéseket, minden bizonynyal Geringer 1851. augusztus 31-i rendelete után, amely megsemmisítésre ítélte a forradalom idejében tett összes bejegyzéseket az egyházi könyvekben. A nemzeti érzelmű Környei István református pap Szádén, úgy látszik, hogy nem tett eleget a rendeletnek. Polgár Mihály püspök körlevele pedig keményen és világosan buzdított a harcra, az Országos HonKe várja senki, hogy az 1848. március 15-én elindult magyar forradalom és szabadságharc egyik napról a másikra felrázta és lázba- hozta akár csak Pest-Buda közvetlen környékének job- bágyíalvait. A hírek a pia- cozó emberek útján, a hivatalok révén természetesen eljutottak mindenhová, azonban az első hetekben ki gondolhatta volna az eseményeket taglaló, tudákos paraszti világban, hogy feltámad a magyarság, korábbi történelme során alig látott erővel; és nálánál jóval erősebb hatalmakkal fogja vívni nagyszerű harcát mélységes igazában. Legnagyobb sérelem a robot Ezen a vidéken az igás és gyalogos robot számított a legnagyobb sérelemnek. Megnőtt öntudatával ez a vidék Veres János, fóti parasztköltő versében jelenik meg először 1848-ban, tudva, hogy a ro- botos idők visszatértét fegyverrel kell megakadályozni. ,.Szántó-vető ember vagyok, / Féltelkű földdel bírok, / Már robotot nem szolgálok, / Az őrsereg tagja vagyok.” Az 1848. szeptember 16-án hozott rendelet szerint minden 127 fő után kellett két újoncot kiállítani. Ennek megfelelően ' Veresegyházról 23 honvéd került volna Iá, 15-ről tudunk. Az 1848. november 28-i Pest megyei közgyűlés hét nemzetőri őrnaFalvak 1848 sodrában (1) A fegyveres erő szüksége
