Pest Megyi Hírlap, 1976. március (20. évfolyam, 52-77. szám)

1976-03-12 / 61. szám

I Ufíriim 1976. MÁRCIUS 13., PÉNTEK Új erőfeszítések szükségesek Magyar felszólalás a leszerelési bizottság genfi ülésén A genfi leszerelési bizottság csütörtöki ülésén felszólalt Domokos Mátyás nagykövet, a magyar küldöttség vezetője. Kijelentette: „Üj erőfeszíté­sekre van szükség, hogy a kedvező nemzetközi feltétele­ket 'a leszerelési hajsza meg­fékezése és a legsürgősebb le­szerelési problémák megoldá­sa érdekében lehessen hasz­nosítani.” A magyar küldöttség veze­tője a bizottság figyelmébe ajánlotta az SZKP XXV. kongresszusának munkáját, hangsúlyozva, hogy a kong­resszuson elfogadott határoza­tok és okmányok nagy figyel­met szentelnek a leszerelési kérdéseknek. Hangoztatta: „Megelégedéssel állapítjuk meg, hogy a Szovjetunió foly­tatja erőfeszítéseit, és olyan új javaslatokat terjeszt elő, amelyek lehetővé teszik a leg­sürgősebb leszerelési felada­tokkal kapcsolatos nézetek kö­zeledését. Bizonyos, hogy ez az aktív leszerelési politika a bizottság munkájában is ered­ményekhez vezet.” A LEMP az SZKP XXV. kongresszusáról A Lengyel Egyesült Mun­káspárt KB Politikai Bizott­sága jóváhagyta a pártnak az SZKP XXV. kongresszu­sán. részt vett küldöttsége beszámolóját. A PB nangsú- lyozta a szovjet pártkong­resszus óriási jelentőségét és javasolta, hogy a LEMP ta­nulmányozza és széles kör­ben. népszerűsítse a kong­resszus anyagát. Az ülés mély megelégedés­sel állapította meg, hogy Ed­ward dereknek az SZKP kongresszusán elhangzott be­széde újabb bizonyítéka volt a LEMP és az SZKP ideoló­giai egységének, a lengyel— szovjet kapcsolatok sikeres fejlődésének és a két nép közti megrendíthetetlen ba- i rátságnak. A hadsereg lemondásra szólította fel a libanoni kormányt Vonják ki a Cipruson állomásozó összes külföldi csapatokat A GÖRÖG, TÖRÖK ÉS CIPRUSI KOMMUNISTA PÁRT A SZIGETORSZÁG PROBLÉMÁIRÓL Aziz Alibad tábornok, a bejrúti helyőrség parancsno­ka csütörtökön este televíziós beszédben bejelentette, hogy a libanoni hadsereg magához ragadta a hatalmat az ország­ban. A tábornok felszólította az elnököt és a kormányfőt, hogy 24 órán belül nyújtsák be lemondásukat, s egyben kijárási tilalmat rendelt el. A tábornok hangoztatta, hogy „minden erejéből támo­gatja a testvéri szíriai kezde­ményezést, amely az országot meg akarja menteni a kataszt­rofális válságból”, s bejelentet­te, hogy „elkötelezi magát a libanoni hatóságok és a pa­lesztin erők között létrejött megállapodások mellett”. A hadsereg egységei ellen­őrzésük alá vonták a fővá­ros stratégiai fontosságú épü­leteit. Még január közepén Al-Kíiatib hadnagy vezetésével két század katona vált ki — teljes fegyver­zetét magával vive — a 16 ezer I főnyi libanoni hadseregből. A lá­zadók — többségükben a maro- nita keresztény vezetésű hadsereg muzulmán katonái — egyenlő el­bánást követelnek a fegyveres erő­kön belül a két vallás követői számára. Arra hivatkoznak ugya­nis (ami meg Is felel a valóság­nak), hogy miként a politikai ve­zető testületekben, a keresztények a hadseregben is előjogokat élvez­nek. A magát „libanoni arab had­seregnek” nevező mintegy 800— 1000 főre duzzadt lázadó alakulat rövid csetepaték után a Tripolitól északkeletre fekvő Aramanban, valamint Dél-Libanonban további három laktanyát vett be. Ez utóbbiak között az izraeli határ­tól mindössze 5 kilométerre fekvő Khiam helyőrségét Is. A hadsereg vezetése katonaszö­kevényeknek minősítette az elpár­tolt egységek tagjait; a táborno­kok először „kemény fellépésre” próbálták rábírni a kormányt. De hát Rasid Karain! miniszterelnök ingatag kormányának ezt kétszer is meg kellett gondolnia. Már csak azért Is, mert az esetleges fegyve­res harc könnyen elvezethetett volna, a hadsereg keresztény és muzulmán részre bomlásához. F.z pedig vitathatatlanul összhangban van a jobboldal által kinyilvání­tott, azokkal a tendenciákkal, me- T'-ek Libanon kettéosztását céloz­zák. Nicosiában szerdán nyílva-1 nosságra hozták a Görög Kom­munista Párt, a Török Kom­munista Párt és a Ciprusi Dol­gozó Nép Haladó Pártja (AKEL) közleményét a három part március elején lezajlott találkozójáról. A megbeszélé­sen a felek eszmecserét foly­tattak a kölcsönös érdeklődés­re számot tartó kérdésekről, elsősorban a ciprusi problé­máról. 1974-es fasiszta államcsíny­kísérletet elítélve, a három kommunista párt leszögezi, hogy ezzel a próbálkozással érte el csúcspontját a Ciprus elleni imperialista összeeskü­vés, amelyben a legtevéke­nyebb szerepet a CIA vállalta. A szigeten állandósult feszült­ségért a döntő felelősséget az imperialista NATO-körök vi­seük, amelyek Ciprust arra akarják felhasználni, hogy a földközi-tengeri és közel-keleti stratégiai céljaik megvalósítása érdekében atomfegyvereket tá­roljanak és támaszpontokat építsenek a szigeten. A három párt megegyezett abban, hogy összehangolja erő­feszítéseit a ciprusi problémá­nak az ENSZ-határozatok alap­ján történő békés és igazsá­gos rendezése érdekében. Kö­vetelik, hogy haladéktalanu vonják ki a Cipruson állomé sózó összes külföldi csapatoka és tartsák tiszteletben a köz­társaság függetlenségét, szuve­renitását, területi épségét és el nem kötelezett politikáját Síkraszálltak azért is, hogy a riprusi menekültek biztonság­ban visszatérhessenek ottho­naikba, NAGY-BRITANNIA A bizalmi szavazás előtt... Portugál ellentmondások a portugál aiRotmányozó j niszterelnök irányítása alatt nemzetgyűlés szerdán köziéi- müköd6j a munkateranelé­kiáltással, egyhangúlag úgy döntött, hogy az április 23-én megválasztandó törvényhozó nemzetgyűlés neve „köztársa­sági gyűlés” lesz. A Lisszabon közelében fekvő Cascais bíróságának végzése érteimében elkobozták az Espi- rito Santo család vagyonát — közölte az O Diario című na­pilap. Az államosítási intézke­dések előtt az egyik legna­gyobb portugál bank is a Santo család tulajdonában volt. A Santo család — a* portugál fináncoligarchia más tagjaihoz hasonlóan — az 1975. március 11-i jobboldali puccskísérlet után külföldre távozott. Egy évvel az 1975. március 11-i spinolista államcsínykísér­let után Portugáliában kien­gedték börtönéből Sanches Osoriót. Az őrnagy kiemelke­dő szerepet játszott az ellen- forradalmi puccs megszerve­zésében és a felelősségrevonás elől Spinola tábornokkal együtt Spanyolországba mene­kült. Osorióval együtt szabad­lábra helyezték Ereire Da- miao tábornokot is, aki a csendőrség főparancsnokaként szervezte a puccsot Goncalves kormányának megdöntésére. Lisszaboni sajtókörökben „ve­szélyes precedenst” látnak Osorio szabadon bocsátásá­ban: nem tartják kizártnak, hoírv a jobboldal ezzel a ..nró- baléggiimbbel” készíti elő a monoklis extábornok vissza­térését. Egyre gyakoribbá válnak a sztrájkok Portugália üzemei­ben — írja V. Jermakov, a moszkvai Pravda lisszaboni tudósítója a lap csütörtöki számában. A dolgozók a leg­különbözőbb okokból szün­tetik be a munkát. Tilta­koznak a munkások ellenőr­zése alá vont gyárak magán­kézbe történő visszaadása el­len. Védelmezik a termelést a gazdasági szabotázsokkal szemben, a fizetések emelését, követelik a munkakörülmé­nyek javítását. A sztrájkok nem kis részének az az oka, bogy a munkások elégedetle­nek az ország gazdaságpo­litikájának egyes vonásaival, amelyek áremelkedéshez, ér­tékesítési nehézségekhez, . és általában,' mint Portugáliá­ban mondják, a kapitalizmus restaurációjához vezetnek. Tagadhatatlan — mutat rá a Pravda tudósítója —, hogy a portugál gazdaság nehéz­ségeinek eey része objektív okokra, többek között a vál­sággal küzdő más kapitalista gazdaságoktól való szoros függésre vezethető vissza. Az objektív nehézségek mellett azonban, mint azt a helyi sajtó is megállapítja, a kor­mány következetlen politi­kájának is szerepe van a gaz­dasági bajokban. A közel­múltban több új, nagy beru­házás megkezdését határoz­ták el, hogy enyhítsél: a sú­lyos foglalkoztatási gondo­kat. (Az országban jelenleg négyszázezer munkanélküli van.) Mindeddig nem történt azonban intézkedés a munka­bérek befagyasztásának meg­szüntetésére, és a minimális fizetésnek az árak szakadat­lan emelkedésével párhuza­mos emelésére. A legutóbbi kabinetülésen is csupán a mi­kenységgel és az árakkal fog­lalkozó bizottság felállítá­sát határoztál: el. A súlyos inflációval küzdő ország gazdasági nehézsé­geit természetesen nagyon nehéz megoldani. Megértik ezt a szakszervezetek és a munkások többsége is, s har­cul: során nem támasztanak irreális követeléseket. De szilárdan kitartanak amellett, hogy a hatodik ideiglenes kormány gazdaságpolitikája ne. kerüljön . elleritmoridásbá saját, 1975 szeptemberében meghirdetett programjával, amely a kabinet egyik fő célkitűzéseként említette a dolgozók érdekelnek védel­mét, az ország gazdasági életének szocialista átalakí- sához szükséges feltételek megteremtését — írja a Prav­da tudósítója. Az angol kormányt szerdán éjszaka leszavazta az alsóhaz egy gazdaságpolitikai kérdésben, és ezzel Wilsonék elszenvedték kétéves kormányzásuk legsúlyosabb vereségét, A kormányt 284:256 arányban, vagyis 28 szavazatos különbséggel szavazták le. A szóban íorgó kér­dés a kormánynak az a terve volt, bogy 1977—1980 között hárommil- Uárd iont sterlinggel lefaragja a közkiadásokat. Ez viszont az élet- színvonal romlását, a munkaalkalmak számának további csökkenését jelenti. Amikor az ülésteremben kihirdették az eredményt, a konzer­vatív ellenzék tombolva ünnepelt. Mrs. Thatcher lemondásra szólította fel a munkáspárti kormányt és kormányelnöki nyilatkozatot sürgetett. Harold Wilson brit kor­mányfő tegnap rendkívüli ka­binetülésen vitatta meg mi­nisztereivel az előző esti alsó­házi vereséget, azután pedig a miniszterelnöki hivatal közöl­te, hogy a kormány a helyzet tisztázására még a nap folya­mán bizalmat kér az alsóház­ban. A bizalmi szavazást a kabinet gazdasági stratégiájá­ról folytatott vita után, ma­gyar idő szerint éjjel tizen­egy óra után ejtik meg. A liberális párt időközben bejelentette, hogy tizenhárom szavazatával a kormány el­len fordul. A kommentárok szerint azonban a kormány nem bukik meg, mivel ezúttal számíthat arra, hogy gazda­ságpolitikájának baloldali, munkáspárti bírálói ebben a válságos helyzetben nem hagyják majd cserben. A csütörtök délután tartott parlamenti vitán Wilson nem győzte korholni a Tribune hetilap köré tömörült balol­dali csoportot. A hatvanadik születésnapját ünneplő mi­niszterelnök „szentségtelen szövetséginek nevezte a vá­lasztási ígéreteket számon- kérő baloldaliak és a konzer­vatívok fellépését, és össze- összetartásra hívta fel a mun­káspárt erőit, mintha éppen­séggel nem a kormány, ha­nem a tribune-isták .távolod­tak volna el a választási ígé­retektől. INDIAI-OCEAN Különleges pozíció... kat létesíteni az Indiai-óceá­non, s ilyen álláspont kialakí­tására szólítja fel az Egyesült Államokat is. TITO jugoszláv államfő miután szerdán megérkezett Veracruzba, mexikói látogatá­sának első állomására, este toväbbrepült Cancunba, ahol csütörtökön megkezdte hiva­talos tárgyalásait Echeverria mexikói elnökkel. A FINN FŐVÁROSBAN csütörtökön megkezdődtek a Finn Kommunista Párt és a Német Szocialista Egységpárt delegációinak tárgyalásai. CSÜTÖRTÖKÖN BÉCSIBEN megkezdte munkáját az Oszt­rák Szocialista Párt XXIII. kongresszusa. Havannában csütörtökön, magyar idő szerint a délutáni órákban, megnyílt a XI. Vi­lágifjúsági Találkozó előkészí­tő bizottságának ülése. A nagy seregszemlét 1978 nyarán tart­ják meg a kubai fővárosban, ahová a világ minden tájáról közel húszezer fiatalt várnak majd. A kubai fővárosban tartóz­kodik mintegy 70 ország közel száz ifjúsági szervezetének kü’ döttsége, köztük a magyar de legáció, Borbély Gábor, KISZ KB titkára vezetéseve' A csütörtökön kezdődött öt­napos tanácskozáson többi kö zött javaslatot tesznek a VIT nemzeti előkészítő bizottságai­nak megalakítására, s megha­tározzák a találkozó előkészí­tésének feladatait. Angola elismerte a Szaharai Arab Demokratikus Köztársaságot Az Angolai Népi Köztársaság elhatározta, hogy elismeri a Szaharai Arab Demokratikus Köztársasagot — jelentette szerdán az angolai hírügynök­ségre hivatkozva az APS algé­riai hírszolgálati iroda. Idi Amin tábornok, ugandai államfő I. János' Károly spa­nyol királynak küldött távira­tában a spanyol kormányt tette felelőssé a nyugat-szahara konfliktus kiéleződéséért, mi­vel nem megfelelőén járt el a volt spanyol gyarmat közigaz­gatásának átadásakor. Amin, aki egyben az Afrikai Egységszervezet soros elnöke megígérte, hogy minden tőle telhetőt megtesz a kérdés bé­kés megoldására. Az asztúriai harci nap A két hónap óta sztrájkoló asztúriai bányászok szerdán „harci napot” tartottak. Fel­vonulást hirdettek meg Ovie­do városában, Asztúria tarto­mány közigazgatási székhelyé­re, tiltakozásul az ellen, hogy a baszkföldi Vitorlában négy munkás, a Basauriban lezaj­Enyhülés és osztályharc J1 Timur Tyimofejev, a Szovjetunió Tudományos Akadémiájának levelező tagja, a Nemzetközi Munkásmozgalmi Intézet igazgatója a moszkvai Novoje V rém ja külpolitikai hetilapban vála­szol arra a kérdésre, hogy „miként hat az enyhülés az osztályharcra, a társa­dalmi haladás ügyére”. A szervezett munkásmozgalom, valamint más haladó erők Európában és az egész vi­lágon arra törekszenek az új helyzetben, hogy aktivizálják harcukat a dolgozók érde­keiért, fontos szükségleteikért és hosszabb távú céljaikért. Az állammonopolista kapitalizmus védel­mezői ezzel szemben megkísérlik ráerősza­kolni a világra a nemzetközi feszültség csök­kentésének más értelmezését, valamiféle „társadalmi status quo” minőségben ábrá­zolva azt. Ennek tudható be, hogy a munkás- osztály harcának fellendülésével, a munkás- osztály szervezetei és más baloldali erők befolyásának Dél- és Nyugat-Európában tapasztalható további erősödésével, vagy pél­dául az Angolai Forradalmi Nemzeti Fel­szabadító Mozgalom eredményeivel össze­függő események okait helytelenül, nem tör­vényszerűen értelmezik. Emlékeztetni keli ezzel kapcsolatban a marxista igazság kipróbált történelmi ta­pasztalatára: az osztályharc, a felszabadító harc saját törvényei szerint fejlődik. Ahol elnyomás, kizsákmányolás, igazságtalanság van, ott a népek és a dolgozó tömegek mindig elutasították és elutasítják azt. Ez a társadalmi fejlődés örök törvénye. A társa­dalmi átalakulás az objektív feltételek ki­alakulása szerint folyik a világon és az imperializmus elleni harc minden egyes konkrét területén a forradalmi erők aktív és célirányos cselekedetei’ eredményeképpen. Az enyhülést a marxisták egyáltalán nem tekintik a forradalom valamiféle „ösztönző” eszközének. A tudományos szocializmus ál­talában ellene van minden ilyen ösztön­zésnek. Ugyanakkor helytelen lenne elszakítani a békeszerető erőknek a nemzetközi enyhü­lésért folyó harca következményeinek elem­zését a társadalmi haladás általános tenden­ciáitól. Az enyhülés materializálódásáért, elmé­lyüléséért és megszilárdulásáért harcolva, a Szovjetunió és más testvéri szocialista or­szágok abból indulnak ki, hogy az elősegíti a szocialista közösség országaiban folyó al­kotó tevékenység számára kedvező nemzet­közi feltételek létrehozását. A nemzetközi helyzet javulása lehetővé teszi az anyagi források békés célokra történő felhaszná­lásának kibővítését. A nemzetközi enyhülés hatással van a fej­lett kapitalizmus övezetében folyó társa­dalmi és politikai folyamatokra is. Közre­hat a forradalmi demokratikus mozgalmak aktivizálódásában, gyengíti a szélsőséges re­akció pozícióit. A kapitalizmus általános válságának mai kiélezett feltételei között, az enyhülés fokozza a baloldali erők mili- tarizmus és antikommunizmus elleni harcá­nak hatékonyságát. Fontos kiemelni azt is, hogy az enyhülés fejlődéséért és elmélyítéséért folyó harc si­kerei olyan légkört teremtenek, amely le­hetővé teszi a maoisták, a balos kalando­rok és más álforradalrríár csoportok és ten­denciák politikai elszigetelését. A népeknek a békére való általános törekvése korában ezek az erők ellenségesek az emberiség leg­mélyebb érdekeivel és vágyaival. lőtt utcai harcokban pedig egy munkás a Fendőri sortűz áldo­zatául esett. A spanyol karhatalmi erők az Oviedóba vezető utakon tor­laszokat emeltek, a tüntető tömeget riasztólövésekkel osz­latták szét. Mintegy harminc személyt letartóztattak. Az asztúriai bányászok sztrájkja folytatódik. A sztráj­kolok egyebek között béreme­lést, szociális juttatásokat, s elbocsátott társaik visszavéte­lét követelik. ARGENTINA Béremelés, sztrájkok, terrorcselekmények Isabel Peron argentin ál­lamfő szerdán szakszerveze­tek követelésének engedve bejelentette, hogy a kormán: az eredetileg előirányzott 12 százalék helyett 20 százalé­kos béremelést irányoz elő. Az argentin országos sta­tisztikai hivatal szerdai tá- jékoztatása szerint a létíenn- j tartási költségek csupán 1976 ‘ februárjában 19,3 százalék­kal, az infláció rátája pedig az eimúli 12 hónapban 423 százalékkal emelkedett. A UFI tudósítása szerint argentin Iparüzemek dolgo­zói szerdán is folytatták sztrájkjukat. A Reuter arról adott hírt, hogy az ország különböző városaiban to­vábbi terrorcselekményeket követtek el. Így Cordobában az elmúlt 24 órában legkeve­sebb tizenegy személyt rabol­tak el, köztük van Hugo Vaca Narvaja volt belügymi­niszter Mar del Platóban a rendőrség hárem személy szi­tává lőtt holttestére bukkant. í 1 VIT-előkészítés — Havannában Az Indiai-óceán térségének helyzetét kommentáló cikké­ben a csütörtöki moszkvai Pravda megállapítja, hogy az imperialistáit ezen a területen „különleges pozíció” biztosítá­sára törekednek Elsősorban az amerikai monopóliumok, az amerikai szoldateszka igen ak­tív. A Pentagon az óceán stra­tégiai fontosságú pontjain Ausztráliától egészen Afrikáig számos katonai támaszponttal, úgynevezett kommunikációs állomással rendelkezik, s még újabbakat szándékozik létesíte­ni. Washingtonban nem titkol­ják, hogy az Egyesült Államok­nak a „Vietnam utáni korszak­ban” befolyása fenntartása ér­dekében van szüksége az In­diai-óceán feletti ellenőrzésre. Más szóval a Pentagon straté­gái úgy tekintik a katonai tá­maszpontokat, mint az Indiai­óceán mentén fekvő államok belügyeibe való beavatkozás eszközét. E térség fiatal, fejlődő álla­mai az Egyesült Államok poli­tikájában függetlenségük és az egész nemzetközi biztonság ko­moly fenyegetését látják. Az Indiai-óceán békeövezetté vál­toztatása érdekében egyesítik erőfeszítéseiket. Ilyen értelmű nyilatkozatot tett India, Sri Lanka, Törökország, Thaiföld, Indonézia, Burma és más or­szágok, s az ENSZ határozata is támogatja: az indiai-óceáni békeövezet megteremtésének eszméjét. A Szovjetunió álláspontját világosan megfogalmazta Leo- nyid Brezsnyev, az SZKP XXV. kongresszusa elé ter­jesztett beszámolójában: a Szovjetuniónak nem áll szán­dékában katonai támaszponto-

Next

/
Oldalképek
Tartalom