Pest Megyi Hírlap, 1976. március (20. évfolyam, 52-77. szám)

1976-03-11 / 60. szám

ABONYI KRÓNIKA Közülctnek, lakosságnak Bővülő szolgáltatás Kiss István műszerész televíziót javít. Gyuráki Ferenc felvétele A PEST NEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA A CEGLÉDI JAOAS ES CEGL XX. ÉVFOLYAM, 60. SZÁM 1976. MÁRCIUS 11., CSÜTÖRTÖK Hatékonyabb vagyonvédelmet Teljesítette tervét, tovább javítja eredményeit Gyarapodó szakosztályok A szolgáltatások körének bővítése Abonyban évek óta cél. Az abonyi ÁFÉSZ fenn­tartott egy ipari karbantartó csoportot, az időközben szük­ségessé váló javításokra. A szövetkezet igazgatósága, a múlt év tavaszán tartott ülé­sét követően, a karbantartó csoportot átszervezte, és olyan ipari részleget hozott létre, amely nemcsak belső felada­tokat lát el, hanem a lakos­ság és az intézmények részé­re is dolgozik. Rimóczi Béla, a részleg ve­zetője elmondta, működésüket 1975. áugusztus 1-én kezdték meg, asztalos, elektroműsze­rész, elektrolakatos, hűtőgép- szerelő, kőműves, lakatos, rá­A hét elején egybegyűltek Abony asszonyai és lányai a művelődési ház nagytermé­ben, ahol a Hazafias Nép­front és a KISZ nagyköz­ségi bizottsága rendezésében, a nőnap alkalmából, Zsemlye János AFÉSZ-elnok köszön­tötte őket, majd a Ciyulai Gaál Miklós általános is­kola és a zeneiskola ta­nulói verses, zenés műsor­ral kedveskedtek nekik. A műsort Szabó Sándor igaz­gató állította össze. ★ A munkahelyeken külön Is megemlékeztek március 8- ról. Az abonyi postahivatal­ban, a Zrínyi Ilona brigád kezdeményezésére, összehív­ták a nők parlamentjét. Efó­A napokban nyílt meg a Barnóth Zoltán pedagógus grafikáiból válogatott kiállí­tás az abonyi művelődési ház kiállítótermében. A huszonöt éves kiállító Tiszakarádon született, Sá­rospatakon végezte a taní­tóképzőt, s egészen friss ok­levéllel került Abonyba, a nevelőotthonba. Sárospataki képzős korá­ban, egyszer tusrajzot ké­szített anyjáról, próbálko­zása egészen jól sikerült, és at­tól kezdve rendszeresen ké­pezte magát, egyre jobban vonzódott a képzőművészet­hez. Képeit bemutatta taná­rának, Debreczeni Zoltán festőművésznek. A vélemény kedvező volt, biztatták, dol­gozzék és képezze magát. Megfogadta a tanácsot: fes­tett, rajzolt, elmélyült a művészettörténetben. Egy év elteltével önálló kiállítást rendezett Sárospatakon, majd Debrecenben és Szegeden, csoportos kiállításon vett részt. A felszabadulási pályáza­ton már Abony képviseleté­ben indult. Munkái eljutottak Szekszárdra, ahol az amatőr dió- és televíziószerelő, szoba- festő-mázoló, villany- és víz­vezetékszerelő szakipari ága­zatokban. Már kezdetben bebizonyoso­dott, hogy az átszervezés hasz­nos volt: az öthavi termelési érték megközelítette az előző esztendőét. A közületeknek több mint százezer, a lakos­ságnak 60 ezer forint értékű munkát végeztek. Szolgáltatá­suk színvonala jó, a lakosság elégedett munkájukkal. Az idén a legtöbb szakmá­ban, az igényeknek megfele­lően, növelik a létszámot, és — megfelelő támogatás ese­tén — az egyes szakipari ága­zatokat fejlesztik, gépesítik. rum megrendezése a kollek­tíva vállalásában szerepelt. A találkozón vendégül lát­ták az OTP-fiókban. dolgozó nőket is. A résztvevők hét­köznapi gondjaikat és prob­lémáikat részben előre, írás­ban, részben a fórumon, szó­ban terjesztették elő, a kér­désekre az intézményektől meghívottak válaszoltak. A kérdések zöme a teljes la­kosságra vonatkozott. Egye­bek között arra kértek vá­laszt, miként alakul Abony­ban a lakásépítés, mikor lesz gyermek- és nőgyógyászati szakrendelés? Számos szak­mai és munkahelyi témát is felvetettek. A tanácskozás után a pos­tások megvendégelték a meg­hívottakat. (gy—é) képzőművészek IX. országos kiállítását rendezték meg. Hasonló sikert ért el a pe­dagógus képzőművészek ré­szére rendezett kiállításon. Tusrajzai közül több meg­jelent már lapunkban és a Pedagógusok Lapjában. A kö­zelmúltban vették fel a Nagy István csoportba. Olaj- és temparaképeket fest, sokszo­rosító grafikát és linómet­szeteket készít, úgynevezett vegyes technikával. Gyakran nyúl a népi mo­tívumokhoz. A népművészet szeretete a családban él: édesanyja citerázik, pingál és, népi díszítésű dolgokat fest. A Hegyalja népművészete vonzotta az alkotót, de meg­barátkozott már az Alfölddel is. Művei középpontjában az ember és a természet áll. Meg­szerette Abonyt, erről tanús­kodnak jelenlegi kiállításá­nak képei is. A művészetre csak a napi munka után marad ideje. Be­iratkozott a főiskolára, ahol a rajzszakon tanul. Célja: sok irányban fejleszteni, kibon­takoztatni tehetségét. Gy. F. Négy település, Albertirsa, Ceglédbercel, Dánszentmiklós és Mikebuda lakóit játja el az Albertirsa és Vidéke Általános Fogyasztási és Értékesítő Szö­vetkezet. A vonzáskörében élő húszezer ember méltán tá­maszt jogos követelményt, jö­vedelmének és igényeinek megfelelő ellátást várva. A lakosság nemcsak a bol­tokban, elárusítóhelyeken mondja el véleményét, kíván­ságát, javaslatát: azok, akik a szövetkezet tagjai, részt vesz­nek az évzáró részközgyűlése­ken is, lehetőséget kapva az éves számadás megismerésé­re, a dicséret, bírálat, új elgon­dolás kifejtésére. Egy évvel ezelőtt az ÁFÉSZ-tagok több mint fele megjelent a gyűlése­ken. A létszám az idén sem volt rosszabb arányú. Az albertirsai ÁFÉSZ öt szakcsoportot tart fenn. A nagyközségben nyúltenyésztés- sel, méhészkedéssel és zöldség- termesztéssel foglalkoznak. Ceglédbercelen is működik egy nyúltenyésztő és egy mé- hészszakcsoport. A múlt évben összesen 48 mázsa mézet és 151 mázsa házlnyulat értékesítettek. A kiskertek gazdáinak elhatá­rozásából, a múlt év tavaszán hozták létre a zöldségtermesz­tő csoportot. A szövetkezet fó­liavázat, sátort, és fűtőberen­dezést szerzett be a csoport tagjainak, kedvezményes áron. Palántákkal és vetőmagokkal is segítette őket. A szövetkezet évi tervét 173 millió forintra, 102 százalékra teljesítette. A legtöbbet a kis­kereskedelmi és a vendéglátó­ipari ágazat hozott. Évi nyere­ségtervüket 103,5 százalékra teljesítették. Az élelmiszer-alapellátás­ban nem volt fennakadás, a kereskedők sok gondot fordítottak az új árufélék megismertetésére és meg- kedveltetésérc. A PEST MEGYEI LEVÉL­TÁR nagykőrösi osztálya már­cius 7-től eredeti levéltári anyagot mutat be a ceglédi Kossuth Múzeumban. E lap hasábjain korábban már hírt adtunk arról, hogy Cegléd vá­rosának levéltári anyagát Nagykőrösön őrzik. A levéltárak szerepe az utóbbi években jelentősen megváltozott. Míg korábban „elefántcsonttoronyba” zárva őrizték pótolhatatlan és felbe­csülhetetlen értékű kincseiket a tudományos kutatók, első­sorban a történettudomány ku­tatói számára, addig az utóbbi időben, alapvető tudományos feladataik ellátása közben, a levéltárak értékes forrásaikat egy*e gyakrabban használják fel a közművelődésben is. A levéltárak sajátos eszközeikkel megkísérlik felkelteni a figyel­met a történelem, hazánk és szűkebb környezetünk, a vá­ros múltja iránt. Ennek egyik legalkalmasabb és nagy lét­számú közönséghez szóló mód­ja az iratok kiállítása. A kiállítási lehetőségeket alapvetően megszabja, hogy a régi iratok csak fokozott biz­tonsági intézkedésekkel kerül­hetnek bemutatásra, kiállítás­ra. A több száz éves iratok pótolhatatlanok, minden erő­sebb külső változástól, például élesebb világítástól, hajtoga­Javult a húsellátás, bővült a hűtőkapacitás, következésképp több vágott baromfit tarthat­nak. A sütőipari vállalattal jobb az együttműködés, kedve­zőbb a szállítás, bővebb a vá­laszték. A vendéglátóipar for­galomnövekedését az üzletele magasabb osztályba sorolása nélkül érték el. örvendetes az eladott ételmennyiség emelke­dése és az üdítő italok iránti nagyobb érdeklődés. A felvá­sárlási üzemág árbevétele cse­kély, a múlt évben átvett 39 vagon zöldség rnégis jelentős. A részközgyűléseken ismer­tetett beszámoló önkritikusan feltárta, hogy romlott a va­gyonvédelem. A leltárhiány 64 ezer forintra rúgott, majdnem háromszorosa az 1974. évinek, j Jelentős javulást csak az ed­diginél szigorúbb ellenőrzéstől lehet várni. A szocialista brigádok igye­kezettel vettek részt a munka­versenyben. Tizenkilenc kol­lektíva 111 tagja küzdött a szocialista brigád címért, ti­zenhét csoport megfelelt a kö­vetelményeknek. Az albertirsai ÁFÉSZ kö­telességének tekinti, hogy — lehetőségeihez mérten segítse a négy település Minden héten kedden diák­csoport érkezik a törteit fog­orvosi rendelőbe. Az iskola igazgatósága és a községi fog­orvos közös megegyezésére, hetente egy-egy osztály je­lenik meg a fogászati rende­lésen. A gyerekek megismer­kednek a környezettel, az or­vos gyógyítást, megelőzést se­gítő eszközeivel, tanulságos ismertetést kapnak a fogak védelmének fontosságáról és az alapvető tennivalókról, a mindennapi fogmosás szüksé­tástól óvni kell őket. Ezért is tekintjük örvendetesnek, hogy a Kossuth Múzeum lehetősé­get ad a város eredeti törté­neti forrásainak bemutatására. AZ IRATVÉDELMI szem­pontok a kiállítás anyagát is meghatározzák. A már sérült állapotban levéltárba került, vagy a külső körülményekre különösen érzékeny iratok, ok­levelek nem állíthatók ki. A kiállítás összeállítói leg­fontosabb feladatuknak a vá­rosi levéltári anyag sokrétűsé­gének bemutatását tekintették. A változatos fajtájú iratok egymás mellé sorakoztatásá- val még csak meg sem kísé­relhették a város történetének átfogó bemutatását. (Ahhoz a jelenleginél lényegesen na­gyobb befogadóképességű ki­állítóterem is szűknek bizo­nyulna.) A múlt írott forrásai — bár az anyag jelentős része elpusztult, illetve nem került levéltári kezelésbe — bőséges mennyiségben állnak a kuta­tók rendelkezésére. Nem állíthatjuk azt sem, hogy a kiállítás a város törté­nelmének legkiemelkedőbb eseményeit rögzítő dokumen­tumokat tartalmazza. Ennek alapvetően két oka van: az egyik az, hogy éppen ezekre az iratokra vonatkoznak a fo­kozottabb biztonsági intézke­községpolitikai céljainak megvalósulását. Támogatja a művelődési háza­kat, a sportköröket, bekapcso­lódott a gyermekintézmények fejlesztésébe. Idei cselekvési programjuk­ra a munkafegyelem szigorítá­sa, az átgondoltabb költség- gazdálkodás és az anyagtaka­rékosság jellemző. Elhatároz­ták, hogy megalakítják — ugyancsak a jobb ellátás érde­kében — a baromfitenyésztő és tojástermelő szakosztályt. T. T. Kommunista műszak A börzsönyi úttörövasútért Kommunista műszakot tar­tottak a Pest megyei Zöldség­es Gyömölcsfeldolgozó Válla­lat szocialista brigádjai és KISZ-fiataljai. A munkáért járó bért a börzsönyi úttörő­vasút építésének költségeire ajánlották fel. Tervezik, hogy hamarosan ismét rendeznek kommunista műszakot, mely­nek bérét városfejlesztési cél­ra fordítják. gességéről és az édességfo­gyasztás káros hatásáról. A vizsgálat, ami ezután követ­kezik, már nem is olyan ijesz­tő a gyerekeknek.- A fogtö­mésre, szükség esetén a hú­zásra, az ellenőrzések után kerít sort a fogorvos. A rendszeres ellenőrzés se­gít a fogromlás megelőzésé­ben, következésképp, remél­hetően kevesebb lesz a gon­dozatlan fogú gyermek, illet­ve felnőtt a községben. dések, másrészt pedig — be kell őszintén vallanunk — ép­pen ezek az iratok hiányoznak a város levéltárából. Például nem áll rendelkezésünkre a közgyűlési jegyzőkönyvek je­lentős része. Hasonlóképpen hiányzik a 'Tanácsköztársaság idejéből származó munkásta­nácsi vagy direktóriumi jegy­zőkönyv is. TÖRTÉNELMÜNK KI­EMELKEDŐ KORSZAKÁ­NAK iratai, a felszabadulá­sunkat követő egy-két hónap eseményeit rögzítő iratok is hiányoznak. Rendkívül hiá­nyos a nagy jelentőségű föld­reform iratanyaga is. (A kiál­lítás készítőinek titkos remé­nye, hogy a tárlat talán ösz- töntzést ad a város lakosságá­nak az úgynevezett lappangó levéltári anyag felderítésére, hiszen a legértékesebb, legfél­tettebb dokumentum sem ér semmit, ha nincs közgyűjte­ményben, tényeit, adatait nem használhatják fel a tudomá­nyos kutatók, nem tekinthetik meg a történelem írásait az érdeklődők. Gyakorlatilag el­veszett forrás.) A Cegléd -város történetének írott forrásait bemutató kiállí­tás történelmi korszakokra ta­golódik. A legrégebbi irat a város meglevő első jegyző­könyve. 1697-ből való. ízelítőt A nyársapát! művelődési házban a községbeliek már­cius 13-án, szombaton, dél­után öt órai kezdettel falu­gyűlést tartanak. Szombat délután A Szigligeti Színház bemutatója A ceglédi Kossuth Művelő­dési Központban, ifjúsági bérlett előadásként, szomba­ton délután 3 órai kezdettel, a szolnoki Szigligeti Színház társulata az Egércirkusz című kétrészes, zenés mesejátékot mutatja be. A darabot Szűcs János rendezte. Az előadásra jegyet kis számban azoknak a gyerekeknek is tudnak ad­ni, akiknek ugyan nincsen if­júsági bérletük, de az elő­adást szeretnék megnézni. Lemezlovasestek. Szomba­ton és vasárnap este egy- egy lemezlovas mutatkozik be a fiataloknak a ceglédi Kos­suth Művelődési Központ­ban. A szombati bemutatót Vinkler Péter, a vasárnapit Mótyán János vezeti. Március 20-án Zentai Zoltán és Oláh Imre, 21-én este pedig Cselé- nyi József gyűjteményéből hallhatnak a műfaj kedve­lői. ASZTALITENISZ ÁFÉSZ-sportsikerek KPVDSZ megyei verseny Az abonyi Somogyi Imre iskola tornacsarnokában ren­dezték meg a KPVDSZ me­gyei asztalitenisz-versenyét. Nyolcvan szövetkezeti és ke­reskedelmi dolgozó állt rajt­hoz. Az abonyiak sikerrel sze­repeltek: valamennyi szám­ban ők kerültek a dobogó legfelső fokára. A férfi csapatversenyt a. Kókti, Korbély, Kovács, á nőit a Zóna, Pataki összetéte­lű gárda nyerte. Férfi egyéni­ben Kókai László lett az első, Korbély Csaba a második. Női egyéniben Zana Ilona szerzett aranyérmet, férfi pá­rosban a Kókai—Korbély kettős. A női párost Zana és Pataki, a vegyes párost Kor­bély és Pataki nyerte. A verseny jó előkészíté­séért és rendezéséért Kókai Lászlót, Kecskeméti Istvánt, Korbély Csabát és Vígh Sán­dort illeti dicséret. kapunk a feudális korok alap­vető levéltári forrásaiból, a különböző összeírásokból. Vál­tozatosságuk is bizonyítja, mi­lyen sokféle terhet kellett a községnek viselnie, hiszen va­lamennyi összeírás — alapve­tően és más-más formában, de az adózást szolgálta. Az 1848-as nemzetőmévso- rok mutatják, hogy Ceglédet joggal tekintették Kossuth vá­rosának. A dualizmus idősza­kát felváltó Tanácsköztársaság helyi iratai vallják, hogy Ceg­léd tiszta forradalmi lendület­tel fogadta el és csatlakozott a munkás hatalomhoz. A Horthy- korszak népellenes, elnyomó politikája — bizonyos mérté­kű gazdasági és kulturális fej­lesztés ellenére — munkanél­küliséget. nyomort eredménye­zett. A felszabadulásunkat köve­tő éles pártharcokból a dolgo­zók érdekeit leginkább képvi­selő Magyar Kommunista Párt került ki győztesen. A kiállí­tás időbeni záródarabja a de­mokratikus néphatalmi szerv, a városi tanács megalakulását rögzítő jegyzőkönyv. BÍZUNK BENNE, hogy a ki­állítás eléri célját, Cegléd la­kossága ízelítőt kap a törté­nelem dokumentumaiból. A lakóhely történelmét érdemes tanulmányoznunk, mert tanul­ságaival hozzánk szól. A rég­múlt idők eseményeinek meg­ismerése nekünk szolgál tanul­ságul, az iratok vallatása szép feladat. Böőr László Nők parlamentje VÁLASZOLTAK AZ ILLETÉKESEK EMBER ÉS TERMÉSZET A grafikus (gy-) A levéltár bemutatkozik Kiállítás a Kossuth Múzeumban Minden kedden Iskolások — fogászaton i

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom