Pest Megyi Hírlap, 1976. február (20. évfolyam, 27-51. szám)

1976-02-20 / 43. szám

'ÜIJP' A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA m. Évfolyam, 43. szám 1976. FEBRUÁR 30., PÉNTEK Lakótelepek „megtelt táblával A város középtávú fejlesztési terve és a költségvetés Szerdán délután a járási hi­vatal nagytermében rendkívüli illést tartott a városi tanács végrehajtó bizottsága. A ta­nácskozás egyetlen napirendi pontjaként a végrehajtó bizott­ság Gödöllő középtávú fejlesz­tési és költségvetési tervjavas­latát tárgyalták meg. Bevezetőjében Benedek Já­nos, a városi tanács elnöke üd­vözölte a megjelenteket, közöt­tük Plutzer Miklóst, a városi pártbizottságnak az ülés elnök­ségében helyet foglaló első tit­kárát, majd átadta a szót Gá- nyi Zoltán tanácselnök-helyet­tesnek, aki ismertette Gödöllő y. ötéves tervének vázlatát. A százmilliók sorsa Miről is volt szó tulajdon­képpen a szerdai tanácskozá­son? Röviden arról, mire mennyit költ Gödöllő városa 1976. és 1930 között. Csupán az összehasonlítás kedvéért érde­mes megjegyezni, hogy a III. ötéves terv során még csak 9 millió forinttal, a IV. ötéves terv időszakában már 450 mil­lióval gazdálkodott a város, az V. ötéves tervben pedig 710 millió forint áll Gödöllő ren­delkezésére, s ehhez jön még ennek mintegy egytizede a leg- legkülönbözőbb forrásokból. Lássuk teháit mire költjük sí pénzt ai' elkövétkéző öt évben: 37 millió forintból korszerűsí­tik az utakat, hidakat, s meg­közelítőleg 12 millió forint jut a közvilágítás fejlesztésére. A parkfenntartásra fordítan­dó összeg egymillió 850 ezer fo­rint. A keret 1980-ig folyama­tosan növekszik, s addigra majdnem megduplázódik. A rakoncátlankodó belvizek kordában tartására 15 millió forintot szán a városi tanács. Igaz, ennek az évenkénti 3 millió forintnak a sorsa ma még nem tisztázott. Hamaro­san tárgyalások kezdődnek a Pest megyei Tanács és a városi tanács között a Rákos-patak szabályozásáról. A megyei ta­nács korábban ugyanis vállal­ta, hogy a patakot a forrástól Isaszegig rendbehozatja, s most mégis arról van szó, hogy a munkát a város költségén kell elvégeztetni. A rendezési ter­vek egyébként már elkészül­tek. Tavalyi áron számolva a munka 16,5 millió forintot emésztene fel, vagyis másfél millióval többet, mint ameny- nyi a város rendezésére áll. Megjegyezzük: a Rákos-patak mizéria hovatovább hatvan éve tart; 1919-ben, a Tanács- köztársaság idején született meg a£ a direktóriumi határo­zat, amely először határozott a patak rendezéséről. Főszerepben a NÁÉV Idén lesz egyébként először ’„maga ura” a gödöllői Város­gazdálkodási Vállalat. Lakó­ház-felújítási alapjuk 1976-ra 12 millió forint, ennek egyhar- mada a lakbérekből befolyt összeg, a fennmaradó 8 millió forint pedig a tavalyi marad­vány. Gányi Zoltán a tanácsi fej­lesztési alap felosztásáról el­mondta: a legnagyobb gondot egyelőre a városközpont három megépítendő főlétesítménye, az új tanácsháza, a művelődési k-izpont és a gimnázium jelen­ti. Mindhárom esetben jóval nagyobb „induló tőkére” lenne szükség, mint amekkorát a me­gyei tanács a város rendelkezé­sére tud bocsátani. Kezdjük a tanácsházával. Az építésre elő­irányzott költségek 30 millió forintot tesznek ki, az építke­zés három év múlva fejeződne | be. A művelődési központnál 32 millió forinttal számoltak, a kalkuláció pedig már most en­nek két és félszerese felé jár. A gimnáziumra 34 millió fo­rintot irányoztak elő, de vele egy épületben kapna helyet az óvónőképző intézet is. Az ilyen létesítmények — mivel nem­csak városiak látogatják —, azonban elképzelhetetlenek j kollégium nélkül. Megtervez­ték tehát a 160 személyes kol­légiumot, ám az így kikereke­dett végösszeg 42 millió forint lett. A városi tanács úgy tűnik, „emberére talált a Nógrád me­gyei Állami Építőipari Vállalat személyében”. Ez a vállalat lesz ugyanis a három központi létesítmény építője. Korábban tárgyalások folytak a Pest me­gyei Állami Építőipari Válla­lattal is, de ők csak a kistarcsai korház befejezése után tudtak volna munkához látni. Társasházak Máriabesnyőn Végezetül szó esett a szerdai tanácskozáson a lakásépíté­sekről: 1980-ig 901 lakás épül, 531 millió forint értékben. A tanácsi bérlakások száma 557, a tanácsi értékesítésű lakások száma pedig 344 lesz. Emellett 526 OTP-lakás is épül a város­ban. Lássuk a tanácsi lakások építésének menetrendjét. Idén a tervek szerint 236-ot, jövőre 216-ot adnak át; 1973-ban 215, 1979-ben 170, az ötéves terv utolsó évében pedig újabb het­ven épül fel. A lakásépítési program keretében 88 tanácsi és ugyanennyi OTP-lakás épí­tésével fejeződik be alsóparki lakótelep kialakítása. Négy kö­zépmagas öntött építési tech­nológiájú ház épül tehát a PÁÉV kivitelezésében. Idén kezdődik teljes gőzzel és vár­hatóan 1979-ben fejeződik be a Szabadság téri lakótelep építé­se. Ennek gazdái ugyancsak a Pest megyei Állami Építőipa­ri Vállalat dolgozói: 642 lakást épít itt a PÁÉV és 150 blokkos technológiával készült lakást épít az OTP részéra a Gödöl­lői Építőipari Szövetkezet. 1980-ig befejeződik a III. öt­éves tervben megkezdett János utcai lakótelep építése is. A la­kótelepen összesen 366 lakást adnak át. További tervek: 1980-ig 98 lakás építését terve­zi a tanács Máriabesnyőre, ahol előreláthatólag társashá­zak és szövetkezeti lakások is épülnek emellett.. Távlatok A korábban megkezdett há­rom nagy lakótelep építése te­hát befejeződik. Ezt követően további bővítésre már csak a János utcában lesz lehetőség — mintegy száz lakásnyi — eh hez azonban szanálni kell az ottani régi lakóépületekben el­helyezett óvodahálózatot: Gondolt a tanács a terv ősz szeállításakor a lakótelepekhez kapcsolódó létesítményekre is. Az Imre utcában 150 személyes óvoda épül, az Alsóparkban egy 550 négyzetméter alapterü­letű ÁBC-áruház és egy 60 sze­mélyes bölcsőde, a Szabadság térre a tervezők egy 400 négy­zetméter alapterületű ÁBC- áruház megépítését irányozták elő. Mindezek azonban egyelőre csak tervek, amelyeket már­ciusban a megyei és a városi tanács ülése után a város poli­tikai és tanácsi vezetői a kivi­telezőkkel is megvitatnak. Ek­kor dől el véglegesen mit, mi­kor sikerül megvalósítani az elképzelésekből. Berkó Pál Politikai akadémia Február 26-án, csütörtökön kerül sor a gödöllői járási pártbizottság által a párt-, ál­lami-, és gazdasági vezetők részére rendezett ^politikai akadémiai előadássorozat so­ron következő előadására, amelyet A káderpolitika és a Icádermunha időszerű kérdései címmel Juhász György, az MSZMP Központi Bizottságá­nak alosztályvezetője tart. Az előadás színhelye: a járási pártbizottság tanácsterme. Növekvő export Nagy feladatok állnak idén is az ikladi Ipari Műszergyár előtt. Az év végéig 750 millió forintos árbevételi tervet kell teljesítenie a kollektívának, 4,5 millió dollárt téve le ily módon a népgazdaság asztalá­ra. Az V. ötéves terv folyamán a gyár hozzávetőleg 15 száza­lékkal növeli majd termelési értékét. Ezen belül megközelí­tőleg 40 százalékkal nő majd az export — természetesen a nyugati export, hiszen a kül­földön gazdára találó termé­kek tetemes hányada kerül a tőkés országokba. Pódium-est Latinovits Zoltán Gödöllőn A gödöllői Petőfi művelődési ház P.ódium-sorozatában ma, február 20-án, pénteken tart­ják a következő előadást. A művelődési ház vendége ezút­tal Latinovits Zoltán színmű­vész és a Toícsvai-együtites lesz. GABONASÍLÓ ÁSZODON Három szarvasmarhateiep épül A Gabonafelvásárló Vállalat aszódi telepén még az idén be­fejezik egy 600 vagonos gabo­nás i!ó építését. Az új tároló a tervek szeriint az év közepén már fogadhatja az első szállít­mányokat. A gödöllői járási hivatal mezőgazdasági osztá­lya felügyelete alá tartozó bu­dapesti, XVI. kerületi Arany­kalász, a csömöri Haladás és a kerepesi Szilasmenti mező- gazdasági termelőszövetkeze­tek közös szarvasmarhatelepet hoznak létre. A 600 férőhelyes telep építését az idei év má­sodik felében kezdik meg. A tervek szerint hasonló — 620 férőhelyes — szakosított szarvasmarhateiep építését kezdd meg a gödöllői Agrár­tudományi Egyetem tangazda­sága Nagygomboson. A Felső- Galga völgyéiben ugyancsak ha­sonló telep megépítését terve­zik közös erővel az ikladi és a galgamácsai termelőszövetke­zeteik. Rendező: a tudományos tanács Nyilvános ülés az MGI-ben Szakemberek szekcióban A gödöllői Mezőgazdasági Gépkísérleti Intézet tudomá­nyos tanácsa február 24-én es 25-én kétnapos nyilvános ülést rendez. A meghívott szakem­berek az első napi plenáris ülést követően a mérés- és számítástechnikai, a kertésze­ti gépesítési, a szántóföldi gé­pesítési, az állattartás-gépesí­tési, a mezőgazdasági gépek javítása, valamint a munkavé­delmi szekció ülésein folytat­ják a munkát. A 24-iki plenáris ülésen tír. Bánházi Gyula, az MGI igaz­gatója beszél arról, hogy mi­lyen gépesítési feladatok meg­oldása vár a magyar mezőgaz­daságra az V. ötéves tervben. A kétnapos nyilvános ülésen számos érdekes, tudományos Találkozó a kertbarátokkal Az országos mezőgazdasági könyvhónap rendezvényeként az aszódi Petőfi Művelődési Házban szakíró—olvasó talál­kozót rendeztek. A főként kertbarátokból álló hallgató­ság nagy érdeklődéssel hall­gatta végig dr. Pecznik János egyetemi tanárnak a levéltrá­gyázásról szóló előadását, s nézte végig az ezt követően le­vetített „A növények levélen keresztüli táplálása’’ című fil­met. Az előadást és a filmet kö­vetően számos hozzászólás hangzott el. Kitűnően egészí­tette ki a programot az aszó­di Petőfi Könyvtár által meg­rendezett mezőgazdasági szak­könyvbemutató, ahol az érdek­lődők kézbe vehették többek között dr. Pecznik János „Le­A két Tarosa (1.) A dinnyetermesztés emlékére KISTARCSA mindkét neve, a régi és a mai egyaránt meg­tévesztő, ha a két Tárcsát egymáshoz viszonyítjuk, ez különösen kitűnik. Régebben, 1910 előtt a gép- és vasútfeí- szerelési gyár, valamint a Fé­sűsfonó és a Budapest—Gö­döllő helyiérdekű vasút vonalszámyának megépítése előtt azonban jogos volt ez a „kis" előtag. Szinte kihalt pusztának tűnt a vidék, any- nyira kicsi volt a település a 14. század óta. Korábbi történelmi korok­ban minden nép csak egy megkülönböztető személyne­vet használt, így a Tarcsa is személynévből alakult föld­rajzivá. Ebből a -csa elhomá­lyosult, ritkán használt kicsi­nyítő képző. A „tar” jelenté­se kopasz, pogánymódra bo­rotvált hajú. A „Tarcsa” je­lentése tehát kisebb termetű, vagy korú pogány módon ko­paszra borotvált fejű ember. Ezek szerint Kistarcsa hely­ségnevünk alakjában, jelen­tésében is magyar eredetű földrajzi név. A mai Kistarcsa járásúnk egyik legnagyobb helysége, la­kóinak száma meghaladja a 7 ezret. Közös tanácsú község, elődje, Puztatarcha 1660-ban teljesen kipusztult. A török hódoltság után szlovák, len­gyel telepesekkel népesítették be. Magyarok csak a polgáro­sodás ideje óta költöztek a fa­luba. A jelenlegi Kistarcsa négy részből áll. Az első a község magja, az öreg-falu (Staráde­dina). Ennek részei: a Hosz- szú sor, a Rövid sor (Krátka stana), Kápolna utca (Kos­tolna ulica) Malom utca (Munska ulica), Kossuth ut­ca, Rigómező. A MÁSODIK RÉSZ a Vi­hartelep. Valószínűleg régen csak a viharok zúgtak ott a Körtefák nevű határrészen, innen eredhet a név. A har­madik rész az Újfalu, ez a Ba­golyvárral kezdődött kiépülé­se. A negyedik a Kakastelep. Ez utóbbi három részt a 20- as és 30-as évek idején osz­tották fel telkekre. Kistarcsán a Táborhegy ne­vű határrészt csak - Diniska, azaz: Dinnyefőd néven emle­getik. A magyar nép talán an­nak emlékét őrzi, hogy egye­bek között itt is tábort ver­tek különböző népek: például az Árpád-ház kihalása után az Anjouk ellen az anyaki­rálynő segítségére siető Ziska cseh seregei, Rákóczi kuruc hadai és még sokan mások. A szlovák elnevezés a dinnye­termesztés emléke. Meg kell jegveznünk, hogy csak a sár­gadinnye termesztéséről lehet szó, mert a „dina” jelentése sárgadinnye, míg a szlovák nyelvjárások egy részében a görögdinnyét másképp neve­zik. a régi Állattenyész­tés, vad- és erdőgazdálkodás, növénytermesztés hagyomá­nyozta a következő jellemző neveket: Bagóvár, azaz Ba­golyvár, Lúka-rétek, Homoki újszőlők, dűlő, Hosszú dűlő, Javadalmi födél;, Kápusztások (Kapustniská), Kőbánya, Kor­mos, öregszőlő, Kukoricások, Legeltetési Bizottság (Páski- jevna), Nagyhegy, Szabado­sok, Szarvas-puszta, Bikais­tálló (Bikáhna), Kenderfőd, Malom-patak, Tagosok. A köz­ség magjához tartozik még: Cinkotai vőgy (Cinkoska do­lina), Piactér (Krajna). D. J. (Folytatjuk) vél'trágyázás” című 1 — a könyvhónapon megjelenj; — könyvét. Az előadás, a vetítés és az ezt követő bemutató megrendezése a járási-városi TIT-szervezet munkáját di­cséri. előadás hangzik el, s a részt­vevők alapos képet kaphatnak a gödöllői intézetben folyó kí­sérleti munkáról, a gépvizsgá­latokról is. Új helyen a szerkesztőség Értesítjük kedves Olva­sóinkat, hogy a Gödöllő és Vidéke szerkesztősége el­költözött a Kossuth Lajos utcából. Üj helyünk: a Sza­badság téri IIÉV-megálló- val szemben van, a park sarkán, a volt testőrlakta­nya épületének emeletén. Az NDK képekben A veresegyházi Váci Mihály művelődési központ üvegter­mében február 25-én, szerdán este hét órakor filmvetítéssel egybekötött élménybeszámolót tartanak. Az összejövetelen egy a Német Demokratikus Köztársaságban tett utazásról lesz szó. SPORT -I- SPORT -I- SPORT -I- SPORT Két közgyűlés hírei AZ IMI TÖMEGSPORT HÁTRALÉKA Befejezéshez közelednek a [ tályban járásban a sportköri vezetőség- választó közgyűlések. A múlt hát péntekén két helyen: I le to­ri on az Ipari Műszergyárban és Vácszentlászlón tartottak veze­tőségválasztó közgyűléseket. Minden gyűlésnek megvolt "a maga érdekessége mondotta Kovács Tibor, a járási sport­felügyelőség vezetője, aiki a Gödöllő és Vidékét tájékoztat­ta a sportéletnek ezekről a fontos eseményeiről. Kezdjük Ikladdal, az IMI-Vasas sport­klubbal: A sportkör három szakosztállyal működik, ame­lyekben a gyár labdarúgó-, ké­zilabda- és sakfc-„mesterei” találtak sportolási alkalmat. A sakkozók és a kézilabdázók jó teljesítményt nyújtottak ta­valy. A kockás táblák szerel­mesei bejutottak az OB II-be, a kézilabdások pedig ezüstér­met szereztek a megyei I. osz­tályban. Az IMI Vasas SC labdarúgó- szakosztályának eredményei változatlanok, a megyei I. osz­Ikladi siker Sikerrel szerepelt az újpalotai teremtornán az ikladi IMI Vasas férfi kézilabdacsapata. Az elmúlt vasárnap a szlová­kiai első osztályban szereplő sturovói együttest 26.T5 arány­ban győzte le. Képünkön egy sturovói játékos kapura dob, az ikladiak csak figyelik a jelenetet, a labda ezúttal messze el­kerülte a ltazaiak kapuját. Koppány György felvétele tanyáznak, pedig a gyár és a vállalati sportveze­tőség többet várna tőlük, hi­szen a játékosok mindent meg­kapnak, ami a gondtalan spor­toláshoz szükséges. Csupán egyetlen adat: a vállalat sportlétesítményének építésé­nél a gyárt szocialista brigá­dok eddig IS ezer óra társa­dalmi munkát végeztek. Terveik az V. ötéves terv során a következő: megkezdik egy kétsávos tekepálya építé­sét, lelátót kap a labdarúgó­pálya és megnyitnak egy atlé­tikai pályát is. Emellett azért akad néhány feladat az IMI- ben. Többet tehetne a gyár azért is, hogy minél többen vegyenek részt a tömegsport­ban, s e területen elsősorban a KISZ-nesk és a szakszerve­zeti bizottságnak kellene jobb kapcsolatot kialakítani a sport­vezetőséggel. A héttagú elnök­ség élére Váry Zoltánt válasz­tották. Az elnökség tagjai: Jó- zsa György, Mayer Károly, Tóth Ilonlca, Nagy Lajos, Pé­ter Tamás és Ecker János. •k A Vácszentlászlói Tsz SK ve- zetőségválasztó közgyűlése iránt nagy volt az érdeklődés, hetvenen gyűltek össze. Többek között Romhányi János, a ter­melőszövetkezet párttitkára, és Újvári Miklós, a termelő­szövetkezet üzemegységvezető­je. Kovács János sportköri el­nök ismertette a vezetőség be­számolóját. Mint elmondta, a sportkörnek egyetlen szakosz­tálya működik, három labda­rúgócsapattal. A céljuk: bent­maradni a megyei bajnokság­ban. Az az ei képzel és, hogy több szakosztályt is szerepeltesse­nek, sajnos nem valósult meg. A vezetőség főként a labdarú­gást ösztönözte, méghozzá nem is eredménytelenül. 120 ezer forint volt a sportkör bevétele. Sajnos a pártólótagok szerve­zése nem járt különösebb eredménnyel. Egy év alatt ez az akció mindössze 770 forin­tot eredményezett. A tizenhá­rom tagú vezetőség elnöke ifj. Kovács Sándor lett. Cs. J, k L

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom