Pest Megyi Hírlap, 1976. február (20. évfolyam, 27-51. szám)

1976-02-10 / 34. szám

1976. FEBRUAR 10., KEDD Táj, kultúra, történelem Tél a dunakanyari SZOT-iidülökben Mintegy négyszázötvenen üdülnek jelenleg a Dunaka­nyar kilenc SZOT-üdülőjében. Leányfalun a Panorámában és az Építőmunkásban, Visegrá- don a MEDOSZ-ban, a Park­ban és a Dunában, Dömösön a Szárnyaskerékben, Nagy­maroson a Postásban, Zebe- gényben pedig a Közalkalma­zott-üdülőben. Anyukák gyerekekkel — Üdülőink a téli időszak­ban 80—85 százalékra kihasz­náltak — mondták az üdülő­ket irányító SZOT Üdültetési Igazgatóság Budapesti Terü­leti Kirendeltségén. Vendé­geink egyedül vagy házastár­saikkal érkeznek, viszont nyá­ron valamennyi dunakanyari üdülő családokat fogad. Hat-, sőt nyolctagú családokat is el tudunk helyezni. Jelenleg csak Leányfalun, az Építő- munkás-üaülő egy különálló épületében van a családos üdültetéshez hasonló elhelye­zés: egy-egy turnusban tizen­egy, gyermekgondozási segély­ben részesülő anyuka üdülhet férjével és gyermekeivel. Az a célunk, hogy a kismamák pihenjenek, az apróságokkal jó levegőn legyenek. Mint megtudtuk, egy-egy esztendőben 19—20 ezer ven­déget fogadnak ezek az üdü­lők, általában kéthetes turnu­sokban. Az első negyedévben egyhetes beutalók is vannak. Persze, a pihenni vágyók zö­me nyáron érkezik, ilyenkor az egyébként nem fűthető kő­épületek és faházak is üzem­ben vannak. Az igény újab­ban a téli üdültetés iránt fo­kozódik, így a SZOT komoly erőfeszítéseket tesz, hogy té- liesítse, korszerűsítse az épü­leteket. Ilyen meggondolások alapján készült el a Dunaka­nyar legnagyobb és most már legszebb üdülőjének, a leány­falui Panorámának a fűtés- rendszere, mellyel egy időben az egész épületet felújítotté szépítették. December végén nyitotta meg újra kapuit. Üjdonság: a SZOT-nak a Termelőszövetkezetek Orszá­gos Tanácsával tavaly kötött megállapodása alapján ezekbe az üdülőkbe termelőszövetke­zeti tagok is beutalhatok. Az­óta már sok mezőgazdasági munkás megfordult a dunaka­nyari üdülőkben, Pest megyé­ből is. A táj szépsége, a he­gyek közé szelídült Duna fe­lejthetetlen emlék, főleg az Alföldről, a síkvidékről érke­zőknek. Művelődés, erdöjárás Más élményben is részesül­nek az üdülők, a beutaltak a nagyszerű táj szépségén kívül. Valamennyi üdülőben rend­szeresen tartanak TIT-előadá- sokat, színvonalas, vetítettké­pes ismertető hangzik el a Dunakanyar kulturális és tör­ténelmi emlékeiről, s vala­mennyi üdülő vendégeit elvi­szik egy-egy alkalommal Esz­tergomba, Szentendrére. Fon­tos szerepet szánnak a helyi ismereteknek is, elsősorban Visegrádnak van igen nagy jelentősége. A fellegvár rom­jai, az Anjou- és a Mátyás­kori palotaegyu.ies helyreállí­tott részei, a Sibrik-domb újonnan feltárt emlékei nem­csak látványt jelentenek, a történelmet is idézik. A ma­gyar kultúra fejezeteinek egy- egy lapja például Zebegény- ben a Szőnyi István Emlék­múzeum, vagy Leányfalun Móricz Zsigmond írószobája. A zene is szerepet kap, a Ze­neművészeti Főiskola növen­dékei rendszeresen tartanak koncerteket az üdülőkben. Megfelelő számú jelentkező esetén színházlátogatást is szerveznek. Február közepén egy koráb­bi jó ötlet válik valóra. A te­rületi kirendeltség megállapo­dást köt a Pilisi Állami Park­erdőgazdasággal, melynek ér­telmében a gazdaság vállalja, hogy a most beszerzett pano­rámabuszával valamennyi üdülő vendégeit egy-egy nap­ra kirándulni viszi az erdő- gazdaság útjain. Ezek az utak áltaíaoan elzártak a nagykö­zönség előtt. A csoportokat erdész-idegenvezető kíséri majd, így sok érdekeset tud­hatnak meg az erdőről a ki­rándulók. Ebédet is az erdé­szet turistaházában szolgál­nak fel. S mint ahogy az üdü­lők zömeoen, úgy az erdei tor­napályákon is sort kerítenek sportrendezvényekre. Korszerű konyháik — elégedett vendégek Közeli valóság az is, hogy az üdülőkben, ahol ezt igény­lik, bevezetik a reggeli tor­nát. Persze gond is akad. A leg­komolyabb az, hogy egyik köz­ségben sincs közcsatorna, a saját derítőrendszerek tisztí­tása, tisztán tartása pedig vál­lalkozó híján igen körülmé­nyes. ^gy-egy felújításkor az üdülőt be is kell zárni. A má­sik probléma az egyenetlen élelmiszer-utánpótlás. Az üdültetési igazgatóság kiren­deltségén váltig állítják, hogy a Pest—Komárom—Nógrád megyei Élelmiszer Nagyke­reskedelmi Vállalat nem szál­lít időben és sokszor még azt sem, amit megrendelnek. Baj az is, hogy a göngyöleget sem viszik el. Véleményünk szerint az együttműködésben van a hiba. A tüzelőellátással nincs na­gyobb baj, ám néha el-elakad az olajszállítás. Nagyobb gond annál, hogy nem elegendő a konyhai személyzet, főleg a kisegítő. Pedig korszerű mo­sogató-, hámozó- és robotgé­peket szereztek be. Mindezek ellenére az elhe­lyezés, az ellátás valamennyi üdülőben jó. A vendégköny­vek bejegyzései erről tanús­kodnak. Korompay János Az állampolgárok tálnyomó többsége törvényeink szellemében él Összügyészi értekezlet Pest megyében A Pest megyei Rendőr-főka­pitányság tanácstermében ren­dezték meg tegnap Pest me­gye ügyészeinek évi tanácsko­zását. Az eseményen részt vett dr. Katona Zoltán, a legfőbb ügyész első helyettese, dr. Honti János rendőr alezredes, a Pest megyei Rendőr-főkapi­tányság vezetője, az MSZMP Pest megyei Végrehajtó Bizott­ságának tagja, Gelencsér Ar- pádné dr., az MSZMP Pest megyei Bizottságának osztály- vezetője, dr. Csalótzky György, a Pest megyei Tanács vb-tit- kára és dr. Zalka Károly, a Pest megyei Bíróság elnöke. A megye ügyészeinek tavalyi munkáját dr. Major Miklós megyei főügyész összegezte és vázolta az idei feladatokat is. A jogpolitikai irányelvek szerint A megyei főügyész beveze­tőjében hangsúlyozta, hogy Pest megyében tavaly tovább szilárdult a törvényesség, az ügyészségek a jogpolitilcai irányelvek szellemében tevé­kenykedtek. Eredményesnek és jónak értékelte az új bün­tetőeljárási jogszabályok al­kalmazásának gyakorlatát. Az A KERMI vizsgálatai Az élelmiszerek, a háztartási készülékek megfeleltek a követelményeknek A Kereskedelmi Minőségel­lenőrző Intézet összeállította az 1975 második felében vég­zett vizsgálatainak eredmé­nyeit. A jelentés szerint mű­szeres és laboratóriumi vizs­gálatokkal összesen 48 485 ter­mék, áruminta minőségét' el­lenőrizték, csaknem 3000-rel többet, mint az előző félév­ben. A legtöbb munkát a forga­lomban levő áruk hatósági el­lenőrzése és a vállalatok meg­bízása — köztük sok import­szállítmány minőségvizsgálata — adta az intézetnek. A* for­galomba hozatalt megelőzően csaknem 1800 terméket vizs­gáltak meg, a szállítók és az átvevők mintegy 800 minőség­vitájában döntöttek, s töb mint 13 000 vásárlói reklamációt vizsgáltak meg. Kis- és nagykereskedelmi vál­lalatoknál 962 boltban és rak­tárban tartottak ellenőrzést. Ezenkívül 270 olyan termékre adtak szakvéleményt, amelye­ket a kiváló áruk fórumára neveztek be. Ezek közül 180 gyártmányt tartottak a pá­lyázatra alkalmasnak. Az árusítást megelőzően vizsgált termékek 57 százalé­kát találta kifogástalannak a szakvélemény, ez az arány az előző félévihez képest javult. A forgalomra szánt új termé­kek 22 százalékánál kisebb hibákra hívták fel a figyel­met, 159 termék forgalomba hozatalát különféle feltételek teljesítéséhez kötötték, míg 217 terméket találtak forga­lomra alkalmatlannak. A KER­MI elmarasztaló véleménye ellenére két terméket mégis forgalomba hoztak, azok áru­sítását azonban rögtön meg­tiltották, a gyártó szövetke­zetei, illetve kisiparost pedig feljelenették. Az élelmiszerek és élvezeti cikkek döntő többsége a vizs­gált időszakban is megfelelt a követelményeknek, több' ki­fogásra adott azonban okot egyes húskészítmények minő­sége, köztük a megengedett­nél nagyobb rizstartalmú sü­tőhurka és a szabványosnál zsírosabb főzőkolbász. A ke­nyér minőségére főleg a nyá­ri hónapokban voltak indokolt panaszok. A zöldségfélék mi­nősége változó, a hazai és a déligyümölcsöké többségében megfelelő volt, a fűszerek és a kávé mi­nősége ugyancsak megfe­lelt az előírásoknak. A vendéglátóipari szolgáltatá­sokat 370 üzletben ellenőriz­ték, s a több száz étel- és italminta vizsgálata alapján 318 esetben javasoltak felelős- ségrevonást, elsősorban súly­csonkítás vagy az anyagnor­ma előírásainak megszegése miatt. A ruházati cikkek, elsősor­ban a konfekcionált termé­kek, első félévi javulása után a vizsgált időszakban ismét romlott a minőség, az ellen­őrzött gyártmányok nagy ré­sze adott okot jogos kifogásra, főleg konfekcionálás!, több esetben gyenge színtartós­ság miatt. Ezért az érintett termékek ala­csonyabb osztályba sorolására kötelezték az illetékes válla­latokat. A vizsgált lábbelik egynegyede nem felelt meg a I gyári minősítésnek, ezen belül még rosszabbnak találták a gyermekcipők minőségét. A vegyes iparcikkek közül a háztartási gépek, a főző-, fű­tő- és vízmelegítő készülékek megfeleltek a követelmények­nek. A kiskereskedelmi háló­zatban viszont meglehetősen sok, eladás előtt már kijaví­tott, s mégis hibás híradás­technikai-cikket, valamint a technológiai fegyelem lazasá­gait mutató gyári hibás tele­víziókészüléket találtak. A bú­torok ellenőrzésének tapasz­talatai az előző időszakénál valamivel kedvezőbbek, az üz­letekben azonban még mindig sok volt a hibás termék. A megvizsgált 800 különféle la­kószoba-, konyhabútor, gyer­mekbútor, ülő- és fekvőbútor több mint egyharmadának eladását minőségi kifogás miatt különféle feltételekhez — ja­vítás, leértékelés — kötötték. A kéziszerszámokra vonat­kozó csaknem valameny­nyi vásárlói panasz indo­kolt volt. Jogosan kifogásolták a vevők a felhasznált anyagok rossz minőségét, megmunkálási és technológiai hibákat. A festék­ipari termékek ellenőrzése is igazolta a vásárlók reklamá­cióit. Ennek alapján vontak ki a forgalotnból egyebek között nem megfelelő minőségű par­kettlakkot, míniumos tapaszt stb. A múlt év második felében a valamennyi kereskedelmi szervet érintő intézkedéssel 24 termék további forgalmazását korlátozták vagy tiltották meg. A forgalomból kivont termé­kek többsége gyártási hibás vagy egészségre ártalmas anyagot tartalmazó műanyag játék volt. A különféle ellen­őrzések során 326 esetben kö­telezték a kereskedelmi válla­latokat a kifogásolt mintákkal megegyező készletük árusítá­sának megszüntetésére. ügyészek indítványaikban él­tek a büntetési nemek diffe­renciálásának lehetőségeivel, s a megfelelő esetekben a ko­rábbinál gyakrabban indítvá­nyozták a bíróságnak a javító­nevelő munkának, mint bünte­tési módnak, a kiszabását. Eredményesnek bizonyult a többszörösen elítélt, a társada­lomra különösen veszélyes bű­nözőkkel szemben az olyan ha­tékony védekezési mód. mint a szigorított őrizet. A bírósá­gok tavaly — ügyészi indít­ványra — 33 vádlott szigorí­tott őrizetét rendelték el. A visszaeső bűnözőkre ez visz- szatartó, elriasztó hatású. Eredményes eszköznek bizo­nyult a gyorsított bírósági el­járásoknak a korábbinál gya­koribb alkalmazása is. Ez az ügyészségek egyik leghatéko­nyabb megelőző eszköze — mondotta a megyei főügyész —, s kellő mértékben kell él­nünk vele a jövőben is. A bűnüldöző szervek külö­nös figyelmet fordítottak a hivatalos személyek elleni erő­szakos bűncselekményekre, a vádlottaknak több mint a fe­lét gyorsított eljárással vonták felelősségre. Jórészt ezzel ma­gyarázható, hogy csökkent ezeknek a bűnügyeknek a szá­ma. Elgondolkoztató adatokat mondott a főügyész a közleke­dési bűncselekményekkel kap­csolatban. Tavaly az előző év­hez viszonyítva 8,5 százalékkal emelkedett a közúti közlekedé­si balesetek száma, elsősorban gyorshajtás, szabálytalan ka­nyarodás és szabálytalan elő­zés miatt. Riasztóan, 17,5 szá­zalékkal nőtt a szeszesitaltól befolyásolt állapotban okozott balesetek száma. Ebből arra lehet következtetni, hogy — miként a megyei főügyész mondotta — még nincs kellő mértékben a köztudatban: az ittas vezetés nem bocsánatos bűn, hanem a közlekedési sza­bályok tudatos megszegése. Ebből következik, hogy a jövő­ben még hatékonyabb felvilá­gosító munkára, jogpropagan­dára, de ugyanakkor követke­zetes szigorra is szükség van. Alappillér — a jogi propaganda Mindenfajta bűncselekmény megelőzésének egyik alappil­lére a hatékony felvilágosító munka, a jogpropaganda, s erről, az eredményekről, a to­vábbi tennivalókról sok szó esett a tegnapi tanácskozáson. Ez természetesen nem csupán ügyészi, hanem össztársadalmi feladat. A statisztikai adatok azt mutatják, hogy érdemes, s a jövőben még inkább élni kell ezzel az eszközzel, akár a közlekedési bűncselekmé­nyekről, a fiatalkori bűnözés­ről, akár a társadalmi tulaj­dont károsító cselekményekről legyen szó. Az új' gazdasági szabályozók megismertetésére, azok helyes értelmezésére rendezett értekezlettől egy- egy ifjúságvédelmi munkata­nácskozásig számos alkalom kínálkozik erre. Az eddiginél is nagyobb fi­gyelmet kell szentelni a tár­sadalmi tulajdon védelmére. | Az utóbbi években előfordult, : hogy egy-két vállalat, szövet­kezet mindent a nyereségcent- j rikusságnak rendelt alá, s elő- i fordult olyan eset is, hogy I nyereséget spekulációval értek | el. Megengedhetetlen az is — j mint az a megyei ügyészségi I vizsgálatokból kitűnt —, hogy a termékek 20 százaléka ne feleljen meg az osztály- és ár­besorolásnak. A kereskedel­mi vállalatok belső ellenőrzé­sének, s az ellenőrzésre hiva­tott más szerveknek a feladata elsősorban, hogy megakadá­lyozzák, megszüntessék a rend­ellenességeket, hogy kevesebb súlycsonkítás, minőségrontás, hamis mérés forduljon elő. Van azonban további felada­tuk a bűnüldöző szerveknek is. Nem lehet semmilyen ma­gyarázatot, mentséget elfogad­ni a csúszópénzek, a hálapén­zek elfogadására, s nem lehet semmilyen indokkal az egyé­ni érdeket a csoport, s ezeket az össztársadalmi érdekek elé helyezni. — Az állampolgárok túl­nyomó többsége szocialista törvényeink szellemében él és dolgozik — mondotta dr. Ma­jor Miklós megyei főügyész —, támogatja közös társadal­mi céljaink valóra váltását. Céltudatosan, következetesen A beszámolót követő vitá­ban felszólalt dr. Katona Zol­tán. Elmondotta, a beszámoló és saját tapasztalatai is azt igazolják, hogy Pest megyé­ben mindig céltudatos és kö-. vetkezetes ügyészi munka folyt a törvényesség megszi­lárdításáért, az állampolgári fegyelem erősítéséért. Tolmá­csolta a legfőbb ügyész üd­vözletét és elmondta, hogy bíznak Pest megye ügyészi apparátusában. Dr. Honti János rámutatott arra, hogy nélkülözhetetlen a bűnüldöző és az igazságügyi szervek egybehangolt munká­ja, s ennek mind politikai, mind erkölcsi tekintetben megvannak a feltételei. Gelen­csér Arpádné dr. hangsúlyoz­ta, hogy a becsületes állam­polgárok bizalommal viseltet­nek a bűnüldöző és igazsága ügyi szervek iránt/rt* ez kö­telezi is őket. Felhívta a fi­gyelmet a népgazdaság elleni bűncselekményekkel szemben az erőteljesebb fellépésre, amely, mint mondotta, politi­kailag és társadalmilag egy­aránt jelentős feladat. A további hozzászólások középpontjában az alkoholiz­mus elleni küzdelem, bizo­nyos korosztályok munkában való elhelyezkedése és a tár­sadalmi tulajdon mind a bün­tető, mind a polgári vonalon történő fokozottabb védelme állt. Erről szólt dr. Miskolczi László, a megyei főügyészség csoportvezetője, dr. Birkstei- ner Alfréd, a Szentendrei Já­rási Főügyészség vezetője és Novobáczky Sándorné dr. Nagy Paula, a megyei fő­ügyészség munkatársa. P. Zs. Szcrencscsorsjegy A Magyar Üjságírók Országos Szövetsége újra kibocsátja azt a Szerencsesorsjegyet, amely eddig is sikeresen támogatta az újság­írók nemzetközi szolidaritási alap­ját. A négyforintos sorsjegyek árusításáról a posta gondoskodik, de a hírlapárusoknál is kaphatók lesznek. Március 28-án, a MUOSZ Rózsa Ferenc-termében lesz a hú­zás, ahol a legszerencsésebbek fő­nyereményként egy «Zsiguli, egy Skoda, egy Zaporozsec és egy Trabant gépkocsit nyerhetnek. A főnyereményeket a MUOSZ-ban (Budapest, VI., Népköztársaság út­ja 101.), a tárgynyereményeket Budapesten a Lottó Áruházban, vidéken a Centrum-áruházakban és az AFÉSZ-eknél lehet bevál­tani. > á

Next

/
Oldalképek
Tartalom