Pest Megyi Hírlap, 1976. február (20. évfolyam, 27-51. szám)

1976-02-07 / 32. szám

1976. FEBRUAR 7., SZOMBAT Vioni B K/unim 5 Pilisszántói továbbtanulók A pilisszántói általános is­kola 29 végzőse nem kívánja abbahagyni tanulmányait, ha­nem középiskolákban, szak­munkásképző • intézetekben szeretne további ismereteket szerezni. A pályaválasztással kapcsolatban kedvezőtlen je­lenségre figyeltek fel a pilis­szántói pedagógusok: néhány divatos szakmán kívül nem­igen ismerik a gyerekek a le­hetőségeket. A fiúk többsége karosszérialakatos vagy autó­szerelő akar lenni, a lányok inkább varrnának, csizmákat készítenének felnőtt koruk­ban. A gyermekek körében végzett felmérés szerint már a 13—14 évesek szemléletében is döntő a pénzkeresés. Szezon végi kiárusítás A szokásosnál jóval több vevő fordul meg ezekben a napokban az ország minden áruházában, ruházati szaküz­letében, hiszen javában tart a téli szezon végi kiárusítás. Szentendrén a Fő téri konfek­cióüzletben, mintegy 170 ezer forint értékű ruhát, szoknyát, kabátot értékeltek le a téli vásárra. Valamennyi olcsób­ban kínált ruházati cikk árát 40 százalékkal csökkentették, a bolt három eladója tehát köny- nyen, gyorsan ki tudja szolgál­ni a vevőket, nem kell külön figyelniük arra, melyik meny­nyivel olcsóbb. Fodor Jánosné, az üzlet ve­zetője elmondta, hogy a héten — a mai forgalmat is beszá­mítva —, körülbelül 200 ezer forint éjjJpkű ruhaneműt áru- sítottak.TSz csak 25 százalékos bevételnövekedést jelent más hetek átlagához képest, meny- nyiségben azonban kétszer több ruházati cikket értékesí­tettek. Legkelendőbb a női és férfi télikabát, a jövő hét ele­jére már csak a kisebb mére- tűekből marad. A fiú- és lánykakabátok máris elfogytak. Sokan vásároltak bársony bak- fisszoknyát, amiből még bősé­ges a választék. Gyümölcsöző kapcsolat a tantestületek és a szocialista brigádok között ki MSZMP Szentendrei Végrehajtó Bizottsága megvizsgálta a pedagógusok helyzetét Az alsófokú oktatási intéz­ményekben dolgozó pedagógu­sok helyzete további javításra szorul a városban — állapítot­ta meg legutóbbi ülésén az MSZMP Szentendrei Végre­hajtó Bizottsága. A város hat óvodájában 35 óvónő, három általános iskolájában 83 tanító és tanár dolgozik. Számuk az utóbbi négV esztendőben 25-teI gyara­podott. Ezzel párhuzamosan emelke­dett a tanulócsoportok száma is, mégpedig tizeneggyel. Mi­vel időközben az iskolákat nem bővítették, csupán óvo­da épült, romlottak a pedagó­gusok munkakörülményei. Ki­csik és zsúfoltak a tanári szo­bák, kevés a szertár, az okta­tóhelyiségek egy része szük­ségterem. A Bajcsy-Zsilinszky úti iskolában helyszűke miatt két műszakban tanítanak. A Rákóczi /úti iskolában az alsó tagozatban van váltakozó ta­nítás. A két napközis csopor­tot és a kisegítő osztályokat csak az iskolán kívül tudták elhelyezni. Kedvező tendencia viszont — állapította meg a végrehajtó bizottság —, hogy javult az intézmények szemléltetőeszköz-ellátása, de á már említett okok miatt nem hasznosíthatók megfelelő Elkészült a fogászati rendelő A régi rendelő földszintjéről az emeletre költözött a fogá­szati rendelő. A zsúfolt, pici váró helyett a betegek most kényelmes, tágas helyiségben tölthetik az időt, míg sorra ke­rülnek. A fogászat az egész emeletet megkapta, tehát kü­lön helyiségbe költözhetett a szájsebészet, s itt kapott he­lyet a fogröntgen is. A fogaik­kal bajlódók segítségére végre fogtechnikus is dolgozik a vá­rosban. Eddig ugyanis hóna­pokig kellett várni egy-egy pótlásra. A fogászati rendelőt nagy fordulatszámú fúrógé­pekkel szerelték fel. Az új kör­nyezetben a korábbinál sokkal jobb körülményeket teremtet­tek az egészségügyi dolgozók­nak. Sorokban • Bábjáték a szentendrei bölcsődékben. A játékok elő­készítéseként a művelődési központban tanfolyamot ren­deznek a bölcsődék vezetői­nek és két-két alkalmazottjá­nak. • Megrendelte a tanács a Vasvári Pál lakótelep részle­tes rendezési tervét a Pest megyei Tanácsi Tervező Vál­lalattól. A szerződést még nem kötötték meg, a terv vár­hatóan 1976 végére elkészül. • Nyilvános telefonállomást szereltek fel január végén a Vasvári Pál lakótelepen. Az idén átadják Szentendrén a Fő tér közelében épül a járási szolgáltató ház. A közel négy és fél millió forintos épületben helyet kap a férfi- és női fodrász, látszerész, cipész, kozmetika és az esnej- leten a tévé- és rádiószerelő-mííhely. Az épületet előrelátha­tólag november 7-re adják át a lakosságnak. hatékonysággal. A nevelőmun­ka objektív feltételei csak az óvodákban jók, az általános iskolákban nem javultak, sőt néhol romlottak. Nehezíti a tanárok munká­ját az is, hogy a pedagógu­sok 90 százaléka nő, többsé­gük családanya, akikre otthon is munka vár, mégis kénytele­nek gyakran túlmunkát vál­lalni a betegség vagy szülés miatt hiányzók helyettesítésé­re. (Jelenleg is 15 pedagógus van gyermekgondozási sza­badságon.) Csak az óvodákban lehet időnként biztosítani a szabad szombatot. Mindezeket csak részben ellensúlyozza, hogy az utóbbi időszakban nőtt a pedagógusok erkölcsi, anyagi megbecsülése. Négy év alatt 15-en kaptak kitünte­tést, 17 pedagóguscsaládot jut­tattak lakáshoz. A végrehajtó bizottság hatá­rozata értelmében tovább kell javítani a pedagógusok élet- és munkakörülményeit, új tantermeket kell építeni. A város általános iskoláiban nem dolgozik szakképzetlen pedagógus, és mindössze hat óvónőnek nincs szakképesíté­se. Közülük is három tanul, három pedig az idén kezdi meg tanulmányait. Az MSZMP Központi Bi­zottságának az állami oktatás­ról hozott határozata alapján a szentendrei pedagógusok igyekeztek a legkorszerűbb oktatás-nevelési módszereket alkalmazni. Legfontosabb eredményük, hogy általánossá vált a tanulóközpontú óra. A jó pedagógusoknál a ta­nítás a pedagógus és a ta­nuló közös alkotóműhe­lyévé vált, amely maximálisan igényli a tanulók aktivitását és önálló­ságát. Ilyen közegben több lehetőség nyílik, hogy alapo­sabban foglalkozzanak a fizi­kai dolgozók gyermekeivel. Külön figyelmet fordítanak a hátrányos helyzetű tanulók pályája irányítására, ez a munka már az ötödik osztály­ban elkezdődik. Ugyanilyen keretek között volósulhat meg a tehetséggondozás is. Egy-egy jó érzékű pedagóguson múlik a megvalósulás. A végrehajtó bizottság véleménye szerint tervszerűbbé kell tenni a te­hetséges gyerekekkel való kü­lön foglalkozást. A fiatal pedagógusok segí­tették a szocialista brigádok kulturális vállalásainak telje- sítését.«Ugyanakkor a vállalatok dolgozói sok százezer forint értékű társadalmi munkát vé­geztek az iskolákban, az isko­láknak. Minden új viták közben születik Szentendre város tanácsa elnökének levele A Pest megyei Hírlap 1976 január 31-i száma foglalkozott a szentendrei belső körút épí­tésével. Az Épül a belső körút főcím és Huzavona a kisajátí­tás körül Szentendrén alcím alatt megjelent írás helyesen mutat rá, hogy a belső körút megépítése milyen döntő je­lentőségű úgy a műemléki vá­rosmag védelme, mint a for­galombiztonság szempontjából. Azzal is nagyon egyetértünk, hogy rendkívül sajnálatos az építkezés kezdésének több hó­napos késése. Mindemellett azonban — az egyébként jószándékú hevü­lettel írott ■ — cikk tartalmaz néhány téves megállapítást, amely nemcsak a valóságot, hanem sokak önérzetét is sér­ti. A cikk szerint az építkezés kezdése azért szenved kése­delmet, mert a város és a művésztelep tűzzel-vassal vé­delmez néhány lebontandó, műemlék jellegű épületet. Ez­zel szemben az igazság az, hogy a város — a város ve­zető szervei és a lakosság — örül a belső körút építésének, hiszen a cikkben említett és más okok miatt maga sürget­te azt. A művésztelep, ha ezen a szentendrei művészeket érti a cikk írója, örül a város fej­lődésének, tehát az út építé­sének is, és sokat tesz annak érdekében, hogy az örvendete­sen gyors átalakulás a város varázsának megőrzésével tör­ténjen. Igaz ugyanakkor, hogy né­hány művész és nem művész — bár csak hallomásból is­merte a tervet — kifogásolta annak nyomvonalvezetését, egy-két részletének városképi és forgalmi szempontból nem szerencsés megoldását. Joguk­ban áll? Tehetik ezt? Termé­szetesen ! Szentendrén minden új vi­ták közben születik, és ez nem baj, sőt bárcsak lenne több pozitív eredménye ezeknek a vitáknak. Mi tiszteljük vita­partnereinket és meg vagyunk győződve jószándékukról, még akkor is, ha csak részigazsá­gokat védelmeznek, mint eb­ben az esetben. Nem tételez­zük fel, hogy tanácsukra fel­lebbeztek a kisajátítás ellen még azok is, akik már beköl­töztek új lakásaikba. Már csak azért sem, mert a kisajátítás ellen államigazgatási szinten senki sem fellebbezett, hiszen ha emberileg nagyon érzéke­nyen érintette is őket ez a tény, megértették, hogy a vá­ros érdekében szükség vani rá. Bírói úton viszont kérték a kártalanítási összeg felemelé­sét. Ez pedig — sajnos — a kisajátítások során szinte min­dig így történik, a kisajátítási törvényerejű rendelet elavult­sága miatt. Egyébként az érintett terü­leten sem műemléki, sem mű­emlék jellegű épület nem ke­rül lebontásra. És végül: az építkezés kez­dését nem a kisajátítás körüli huzavona késlelteti, hanem az előkészítés problémái, a kivi­telező vállalat kapacitásgond­jai. Hiszen a híd építését (ez­zel kezdődnek a munkák) már hónapokkal előbb elkezdhet­ték volna, mivel rendelkezé­sükre áll a munkaterület. A környékbeli kisajátított házak bontását is el lehetett volna már kezdeni. E bonyodalmak ellenére az építkezés hamarosan megin­dul, s vele új szakasz kezdő­dik a város életében: mind­annyiunk legnagyobb örö­mére. Marosvölgyi Lajos I tanácselnök Gyártanák, ha rendelnének Hiánycikkekről a Réziszerszámgyárban Két- és félszeresére növel­te termelését a IV. ötéves terv időszakában a Pest megyei Fémipari és Kéziszerszám- gyártó Vállalat. 1970-ben nem egészen 20 millió forint érté­kű vasipari terméket állítot­tak elő, tavaly 50 millióért szállítottak a kül- és belke­reskedelemnek. Bernáth Tibor igazgató el­mondta, az V. ötéves terv vé­gére az árbevételt 80—85 mil­lióra növelik. Ezen belül az ipari tevékenység évente 6 százalékkal, a szolgáltatás vi­szont két és félszeresére emel­kedik. A szolgáltató üzemegy­ség létesítésének első üteme a múlt év vé­gén fejeződött be: a Dumtsa Jenő utca 10. szám alatt megnyílt a felvevő iroda. A második ütemben még az ev végéig elkészülnek, a Ta­Visszafizették a hiteleket Javuló eredmények a pomáii Árpád Szakszövetkezetben Határidő előtt kifizette tar­tozásait a pomáizi Árpád Szak- szövetkezet, amelyet 1971- ben szanáltak, s amely azóta — fokozatosan javuló ered­ményeket ér el. Dr. Králik István elnök és Vastag Ré­miemé főkönyvelő elmondták, 5 évvel ezelőtt 2,6 millió fo­rintos alaphiánnyal szanálták a szövetkezetét, ezenfölül 3 millió forintra volt szükség a szövetkezet vagyonállapotá­nak rendezéséhez. A szanálá­si hitelt — tavaly — 1 évvel a határidő előtt visszafizet­ték, sőt az 1982-ben lejáró hosszúlejáratú hitelt is, ame­lyet az őszibarack-ültetvény­re vettek fel. Többségben az alkalmazottak Tevékenységük érdekesen ^alakult: maga az a tény is meglepő, hogy a szövetkezet 334 tagja közül mindössze ha­tan dolgoznak, ugyanis a tag­ság átlagos életkora 69 esz­tendő. Érthető tehát, hogy csaknem teljes egészében al­kalmazottakat foglalkoztat­nak, szám szerint. nyolcvan­kettőt. Az elmúlt esztendőben mintegy 10 millió forint tér. mel'ési értéket állítottak elő, s 3.5 millió forint nyereséget értek el. A termelési1 érték 60 százaléka ipari tevékenység­ből származik: a fa- és fém- mi ntakészí tő üzem, a lakatos szolgáltató- és a kommunális szolgáltatóüzemek bevételé­ből. Az alaptevékenységet je­lentő mezőgazdaság csupán az Állami Biztosítótól kapott 1 millió forint jégkártérítéssel járult hozzá a nyereséghez. jA szakszövetkezetnek ugyanis 150 hold őszibarackosa, 15 hold szőlője (Pomázon borozója), 11 hold meggyese és 350 hold erdeje van. Veszteséges a gyümölcsös A-z ültetvények közül azon­ban alig találunk gazdaságost. Az őszibarack-termesztésben a múlt év elején például 260 ezer forint veszteséget tervez­tek. Másfél millió forint ár­bevételre számítottak, de csak 300 ezer forint értékű barac­kot sikerült értékesíteniük, a termés 85 százalékát elverte a jég. És ez számukra nem az első kedvezőtlen időjárású esztendő, hanem a harmadik. A szőlőtermesztésben 180 ezer forintos veszteségre számító* - tak. de mikor látták, hogy bő­séges termés ígérkezik, nem sajnálták a fáradságot, négy­szer permetezték és három­szor porozták a szőlőt, s így sikerült ráfizetés nélkül befe­jezni a szüretet. A meggyes­ben két. éve alig van termés, olyannyira, hogy még fe'e'be sem volt bai’andó senki le­szedni az érett gyümölcsöt. A gyenge termés oka. bo^v a fákat rosszul te’enítet+é'c, nin-s köztük norzó fajta. Ta­valy ugyan elkezdték Pomá­zon az új porzófajták beülte­tését, de legalább 3—4 év kell ahhoz, hogy hatásuk érezhe­tővé váljon. Az erdőből éven­ként 5—10 hektárnyit szoktak kitermelni, mert viszonylag fiatalok a fák. Sikeres a közös vállalkozás Az Árpád Szakszövetkezet egyike annak a négy szövet­kezetnek, amely megalakítot­ta a MÉZÉLSZÖV-öt, amely lucernaszárítók műszaki fej­lesztésére hivatott, illetve új beruházások esetén fővállal­kozóként irányítja a munkát. S mint alapítókat a MEZÉL- SZÖV nyereségéből másfél millió forint a pomáziakat il­leti. Ez igen szén eredmény, ha figyelembe vesszük, sogy az Árpád Szakszövetkezettől mindössze 14 lakatos dolgo­zik a közös vállalkozásnál. A szanálás óta eltelt idő­szak eredményeként kell te­kinteni. hoav a tagokkal töb­bet törődnek, jobban gondos­kodnak az idősekről. Évente 25—30 öreg kan szociális se­gélyt. amelvet havonta rend­szeresen folyósítalak. Másfél éve csak a szernélvj tulajdo­non kívül használt terület u+áq, f’zetrek a tagok fejlesz­tési her»!árul ást, s ez 50 ezer forint meg*aikarítást eredményez a szövetkezet tag­ságának. Emelkedett a tagok részére kifizetett földjáradék értéke is. I iajjavító Vállalat egykori te­rületén, az Előd utcai olda­lon, a lakás karban tartáshoz szükséges szakmák műhelyei, raktárai, feivelő irodája. Ez a beruházás körülbelül 600— 800 ezer forintba kerül. A harmadik ütem, amely az. V.. ötéves terv vége felé valósul meg, lehetővé teszi a szolgál­tató tevékenység kiterjeszté­sét a váci és a dabasi járás­ban. A vállalat vezetői gépek­kel felszerelt műhelykocsik vásárlását tervezik: három vagy négy autót vesznek, há­rommillió forintért. Továbbra is fontos gyártmányuk a ké­ziszerszám. Százezer dolláréit exportálnak a tőkésországok­ba, * s a hazai ellátásban is fontos szerepe van a szentendrei vállalatnak: 110 esztendeje ők a vágók, szekercék, fogók, kétélű ka­lapácsok egyedüli, illetve leg- ielentősebb gyártói az ország­ban. Egy ideje hiába keressük a vas- és edényboltok kiraka­taiban a szentendrei 'harapó­fogókat. Helyette ott díszeleg­nek a három-négyszeres áron kínéit import fogók. Az igaz­gató véleménye szerint a vál­lalat kénytelen volt csökken­teni ■ kéziszerszám gyártását, mert a belkereskedelem a? utóbbi egy-két évben a szo­kásosnál jóval kevesebbet rer.do’t.. Az idén oéidául 15—- 16 millió forint értékű kézi- szerszám gyártását ' tervezik, egyelőre azonban csak 3 milliós a belföldi meg­rendelésük. A magyarázat — szerintük — hogy a kereskedelem igyek­szik megszabadulni készletei­től, amelynek egy része éppen a hazainál jóval drágább im­port szerszám. Pedig a jelen­leg hiánycikklistán szereplő termékek közül 71-et a szent­endrei kéziszetrszámgyár ké­szít, s ki tudná elégíteni az igényeket. Az oldalt írta: Czibor Valéria Foto: Nagy Iván i i i

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom