Pest Megyi Hírlap, 1976. február (20. évfolyam, 27-51. szám)

1976-02-01 / 27. szám

1976. FEBRUÁR 1., VASÁRNAP Tanácsrendelet és demokratizmus Míg a közösség véleménye cselekvéssé válik Az utóbbi években vált gya­korlattá — a közéleti demok­ratizmus szélesítése hozta ma­gával —, hogy a törvényalko­tók, mondjuk így; a törvényja­vaslatnak is a javaslatát az előkészítés időszakában a leg­szélesebb körű társadalmi vi­tára bocsátották. Számos ilyen, a Hazafias Népfront ál­tal szervezett fórum színhelye volt Pest megye is. Okkal, jog­gal vetődik fel, hogy miként születik a tanácsrendelet, egy- egy település helyi törvénye? S miként születik meg ott, ahol egy közös tanács igazgat több községet? Magasabb szinthez igazodva — Az Örkényi nagyközségi közös tanácshoz tartozó négy településen a tanácsok egyesí­tése előtt összesen tizenhét ta­nácsrendelet volt érvényben — mondja Szabó László ta­nácselnök. — Jellemző, hogy Örkényben nyolc, Hemádon négy, Táborfalván három és Pusztavacson két tanácsrende­letet alkottak, tartottak nyil­ván. Ma nyolc tanácsrendele­tünk van, s ez egységesen ér­vényes , mind a négy község­ben. Természetesen egy-egy rendelet végrehajtása függ az adottságoktól, a lehetőségek­től, ezért egy-egy rendelet életbe léptetésénél — termé­szetétől függően — községen­ként — bizonyos fokozatosság érvényesül. — Hogyan lett a tizenhét tanácsrendeletből nyolc? — Mindenekelőtt tudni kell, hogy mind a négy társközség- bep működik és jól működik tanácstagi csoport, valamint népfrontbizottság. Erre a kér­désre válaszolva, úgy gondo­lom, választ adhatok az előző­re is. A kezdet kezdetén ma­guk a tanácstagok, a népfront­aktívák vetették fel, hogy a helyi rendeletek többsége el­avult. túlhaladta az idő. Ja­vasolták, a tanácsülés helyezze hatályán kívül azokat, de mindjárt azt is javasolták, hogy milyen témakörben al­kossunk újat. A lakosság véle­ményét, igényét hozták. így született például tanácsrende­let a vásárok, piacok tartásá­ról, a helypénzszedésröl; a községfejleszitéshez kapcsolódó községrendezésről; a közteme­tők rendjéről; vagy utoljára a köztisztasági feladatokról. — Hogyan válik közismert­té a rendelet? — Elsősorban a tanácstagok és a népfrontaktívák révén, de mondjam így: akár száz csa­torna is van közismertté té­telükre. Eljuttatjuk például a rendelet szövegét a társadalmi szervekhez, a gazdaságokhoz, vállalatokhoz, hiszen számos olyan alkalom — például ÁFÉSZ részközgyűlés — adódik, ahol erről szót lehet ejteni. Időszakonként tanács­tagi híradót adunk ki, s ehhez mindig mellékeljük az új ren­deletet is. — Hasonló módon próbáljuk a lakossággal tudatosítani a széles rétegeket érintő más jogszabályokat. Hisszük, tud­juk, hogy ez a kétoldalú In­formációáramlás jól működik, néha mégis mi lepődünk meg. Meglepő, hogy amikor ügyes­bajos ügyét intézve betér a tanácsházára az állampolgár, mennyire, részletekbe menően is tájékozott az őt érintő jog­szabályokban. Meglepődünk, de még inkább örülünk ennek. Mindez természetesen nem je­lenti azt, hogy ne keresnénk, s ne fogadnánk köszönettel az újabb és újabb forrásokat, a lakosság és a tanács tájékozta­tására. — Ügy gondoljuk, hogy nem elég csupán megismertetni a lakossággal az új rendeletet, jogszabályt. Azt szeretnénk, ha mind a négy község min­den egyes lakója pontosan tudná, s értené is, hogy mi miért születik, történik. Azt szeretnénk, ha minden egyes lakos belső igényévé, saját meggyőződésévé válna a tör­vény, a helyi törvény is: ha mindenki pontosan értené, hogy az ő érdekében s egyút­tal a közösségért született tör­ténetesen a tanácsrendelet. Ez a négy községben már bizo­nyos mértékig több mint óhaj, több mint szándék. Eredmé­nyeket értünk el ezen a téren, elsősorban a tanácstagok és a népfrontaktívák meggyőző munkája révén. Tudatosítani: mit miért — Jelen pillanatban nem foglalkozunk új tanácsrendelet előkészítésével, most az a fel­adatunk, hogy következetesen, minden községben áttekintsük, hogyan vált és hogyan válhat még inkább mindennapi való­sággá, cselekedetté a tanács- rendelet. Az eddigiek alapján is elmondhatom, hogy a la­kosság túlnyomó többsége be­tartja az előírásokat, s nem elsősorban azért, mert a ható­ság kényszeríti rá. A közvéle­mény az, ami kényszerítő erő. Többször-keyesebbszer persze szólni is kell, de többnyire elég csupán csak szólni. így volt például Örkényben. A fő­út mentén szóltunk néhány állampolgárnak, csináljon már rendet a háza körül. Már csak a falukép érdekében is. Fokozatosan, a körülményekhez igazodva — Mit értett Szabó Ferenc tanácselnök azon, hogy egy- egy tanácsrendelet életbe lé­pésénél bizonyos fokozatossá­got érvényesítenek? Erre a kérdésre Mihalovics Mihálytól, a nagyközségi tanács vb-titká- rától kértünk választ. — Hadd próbáljam megvi­lágítani ezt a köztisztasági ta­nácsrendeleten keresztül, ame­lyet 1974-ben fogadott el a ta­nácsülés. Valóra váltását a többivel együtt októberben te­kintette át a végrehajtó bizott­ság. A rendelet megalkotását annak idején az sürgette, hogy meszüntessük a közterületeken uralkodó áldatlan állapotokat. Egyik községünkben sem volt Az általános iskola 8 osztályát elvégzett ipari tanulókat az 1976/77-es tanévre FEL VESZÜNK kőművesszakmába Kollégiumi elhelyezésről, teljes ellátásról gondoskodunk. A tanulmányi eredménytől függően emelt ösztöndíjat fizetünk. Jelentkezni lehet a PROSPERITÁS ÉPÍTŐIPARI SZÖVETKEZET MUNKAÜGYI OSZTÁLYÁN: Budapest IX., Viola u. 45. például hatóságilag kijelölt, megfelelően körülzárt és a közegészségügyi előírásoknak megfelelően kezelt központi szemétlerakóhely, így minden­ki odavitte, odaborította a hul­ladékot, ahová éppen akarta. A tanácsülés határozatot ho­zott, hogy az anyagi lehetősé­gek figyelembevételével, sor­rendben, mindegyik községben, de elsőként Örkényben, a leg­népesebb és ügyben székhely községben a központi lerakó­helyet záros határidőn belül létre kell hozni. A határozat Örkényre vonatkozó részét végrehajtottuk. Az októberi végrehajtó bizottsági ülés még pontosabb időpontot határo­zott meg, kimondta, hogy a központi szemétlerakóhelyet a három társközségben ez év március végéig alakítsuk ki. Így értjük a fokozatosságot, s ez lenne ma a helyzet. — Közben azonban a fejlő­dés nem áll meg, az élet megy tovább, s ez arra kényszerít minket, hogy most megálljunk és főleg gondolkozzunk. Min­den valószínűség szerint az idén kiépül a Hernádot Pusz- tavaccsal összekötő földút, ez az egyik amiért úgy véltem, hogy a vb-határozaton gondol­kodnunk kell. A másik pedig az, hogy az idén megszervez­zük Örkényben az intézményes szemétszállítást. Mielőtt foly­tatnám, hangsúlyozom, döntő mértékben ésszerű takarékos­ságról van itt szó. Az út meg- épültével könnyebben megkö­zelíthető a négy község, gya­korlatilag körbejárható. Bizo­nyos az is, hogy az Örkénybe beállítandó gépkocsi és embe­rek „kapacitása” egy körzetben kihasználatlan maradna. Ezt a gondolatot, bevallom, most fogalmazom meg így először: talán célszerű lenne a vb-hatá- rozatot módosítani, s új hatá­rozatot hozni. Azt hiszem ja­vasolni fogom: ne építsük meg Táborfalván, Hernádon és Pusztavacson a központi sze­métlerakóhelyet, viszont ve­zessük be nagyjából egy időben egyszerre, az intézményes sze­métszállítást. A gépkocsi egy helyre, az Örkényi telepre gyűjtené be a hulladékot. Az immáron teljes kapacitással dolgozó gépkocsi megnöveke­dett üzemköltsége eltörpülne a három telep építési költségei mellett. Deregán Gábor NEB-vizsgálat a megyében Hűtőházak — nagyító alatt Á megye hfltőházai műkö­désének gazdaságosságát vizs­gálja a Pest megyei Népi El­lenőrzési Bizottság. A vizsgá­latban 15 népi ellenőr vesz részt, január 9-e óta. Megyénk 13 hűtőháza közül ezúttal 12-nél megnézik: arra használják-e az építményt, amire a legcélszerűbb, a leg­kifizetődőbb. Egyúttal arra is választ keresnek, hogy a hűtő­házak üzemeltető] — így pél­dául a ceglédi Magyar—Szov­jet Barátság, a dái-szentmik- lósi Micsurin, a hernádi Már­cius 15. vagy a kiskunlacházi Kiskun tsz — gazdaságos ter­ményeket tárolnak-e, s be­lőlük mennyit. Az is sokat­mondó adat lehet, hogy e nagyméretű „jégszekrényeket" bérbe adják-e másoknak tu­lajdonosaik, mert ha igen, alj­kor esetenként feltehető, hogy nem a megfelelő körzetben épült a hűtőház. Ugyancsak a vizsgálat tár­gya, hogy kellő körültekintés­sel jártak-e el a beruházás­kor, határidőre elkészült-e a hűtőház, s a tényleges ára azonos-e a tervezettel. Ä tanács dobosa Nem álom, nem képzelődés. Mintha időgépen a múltba ju­tottunk volna, dobszó hallik a szomszédos utcából, majd, hogy utolsót pereg, férfihang, ugyanúgy lejt kissé énekesen, miként ki tudja mikortól fog­va, még nem is nagyon túl régen faluhelyen a kisbíró. Ráckevén vagyunk, a járási székhely nagyközségben. Hát itt még kidobolják a tudniva­lókat? Bizony. Fel is tűnik a sarkon ha­marosan egy férfiú, s a vál­lán átvetett szíjon a dob, két kezében pedig a verő. Sapkája alól ősz haja villan, fekete bőrkabátot visel, szinte ele­gáns külsejű és egyáltalán nem hasonlít semmilyen egy­kori kisbíróra. Hivatalos címe sem az. hanem a tanács do­bosa Kiss Gábor. Melle táján szíjba süllyeszti a verőt. Papírlapot húz elő a zsebéből és mialatt a mögötte futó gyerekek köréje sereg­lenek, fennhangon olvassa a hirdetményt. A közeli kapuk kinyílnak, idős nénik, meg bácsik figyelik onnan a köz- hírrétételit. Ez alkalommal a ráckevei vadásztársaság ne­vében adja tudtára minden­kinek, akit illet, hogy febru­ár 5-től április 15-ig, a rácke­KISKUNLACHAZA Fedél alatt az új iskola Kiskunlacháza II. kerületé­ben, Peregen, még 1969-ben összedőlt az általános iskola nagyon régi épülete. A kerü­letben lakó felsőtagozatosok az időközben felépült új köz­ponti iskolában folytatják ta­nulmányaikat, de a kis alsó- tagozatosok azóta is áldatlan körülmények között, többnyi­re bérelt házban, szükségtan­termekben tanulnak. Amint a régi iskolaépület teljesen hasznavehetetlenné vált, nyomban szóba került, hogy helyette újat építenek. Ezen munkálkodott a községi pártszervezet, a tanács és nemcsak az érintett kerület, de az egész nagyközség lakos­sága. Törekvésük az volt, hogy tökéletesen korszerű, jól fel­szerelt nagy iskola épüljön, elegendő tanteremmel, az Ösz- szeomlott helyett. Ehhez azon­ban hosszú időn keresztül nem PANASZOS LEVEL NYOMÁN A TÖKÖLI OVODABAN Vita a társadalmi munka értékéről Panaszos lévé?: szigetszentmiklósi nagyszülők kifogásolják a tököli óvoda felvételi rendjét. Tökölön lakó, háromgyermekes menyük középső gyerekét ugyanis csak fél napra vették fel, nem napközis ellátásra, az új óvodába. Annál inkább zokon veszik ezt az eljárást, mert kora őszig a gyerek egész napos óvodás volt, családi körülményei is indokolnák a körültekin­tőbb figyelmet, másrészt pedig három éve, amikor az óvoda épült, a család öt férfitagja rendszeres társadalmi munkával vette ki a részét az építésből. Sőt, anyagot szereztek be és szállítottak. Mindezt egy köszönő levél a helyi tanácstól és egy kivágott újságcikk is tanúsítja. Ottjártunkkor az óvoda volt, és új vezetője együttesen kifej­tette, hogy a rendeletekben megszabott lehetőségeken felül igyekeztek helyet biztosítani a család kislányának. Szerintük csupán egyetlen családtag vett részt az építkezésben. A tököli óvoda 75 gyerek számára épült, kis lakói jelen­leg 99-en vannak és újabb öt gyerek felvételi kérelmét kell elbírálni. Éppen a családi kö­rülményekre tekintettel nem zárták ki a kislányt az óvodai gondozásból, holott az édes­anya harmadik gyermekükkel odahaza tartózkodik. A kis­lányt tizenhárom másik gye­rekkel tették át félnapos, csu­pán oktatást nyújtó óvodai el­látásba, hogy az új igényjogo­sultaknak helyet adhassanak. Jóindulatuk bizonyítéka, hogy a kislányt ebben a félnapos el­látásban részesítik, holott még nincs ötéves. Ebbe a félműsza­kos csoportba ugyanis csak az öt évet betöltött gyerekeket kell felvenniük, iskolai előké­szítésre. Igaz, hogy a család körülmé­nyei nagyon nehezek. Az apa keresete nem nagy, a három gyerek közül kettő beteg, az újszülött is. A levélíró nagy­szülők adnak számukra állan­dó és rendszeres segítséget, legutóbb például egy kis szo­bával bővítették a szoba-kony- hás régi házat. A fiatalasszony a kislány fél­napos óvodai elfogadásának is örül, így legalább délelőtt fog­lalkozhat a két beteg fiúval. — Hanem — mondja — a mérce, amivel az óvodai vezetői mér­nek, hibás. Szerinte családjuk öt tagja igenis állandóan és rendszeresen dolgozott az óvo­daépítkezésen, éppen azért, hogy a gyerekek számára a he­lyet megkapják. Amikor ilyen betegségekkel súlyosbított ál­lapot köszönt rájuk, úgy érzi, az ő gyerekénél is alkalmaz­hatnák azt a kivételt, amit másnál érvként hoznak fel: szülési szabadságon van, ugyan az édesanya. de gyermeke mégis egésznapos óvodás, mert a szülők rendkívül sok társa­dalmi munkát végeztek. Erre való hivatkozással munkahe­lyük kérte az óvoda vezetőjét a kedvezményezésre. Nem vagyunk hivatottak ki­deríteni, ki mennyi társadalmi munkában vett részt: a levél­író családból egy, vagy öt em­ber dolgozott-e? A társadalmi munka nem csekk, amit köte­lesek beváltani, de tekintetbe venni, a körülmények mérle­gelésénél mégis kell. Különö­sen akkor, ha csak egy esetben is erre hivatkozva nyújtunk olyan kedvezményt, amit más­tól megtagadunk. Komáromi Magda lehetett előteremteni a szüksé­ges pénzt A megyed tanács ugyan hat­millió forintot tudott erre a célra adni, abból viszont csak a kívántnál kisebb iskolaépü- lett lett volna emelhető. Meg­mozdult erre az egész község és a társadalmi összefogásnak meg is lett az eredménye. Az ÉGSZÖV társadalmi munká­ban elkészítette a terveket. A Pereg Tsz a régi épület bon­tási anyaga fejében új, na­gyobb telket adott az iskolá­hoz, s a kiskunlacházi Kiskun és Petőfi Tsz-saet együtt díj­mentesen vállalta a talaj- egyengetést és az építőanyag­fuvarozást. E két tsz kavics­bányájából a szükséges kavi­csot is díjmentesen szállította. Másfél évvel azután a nagy­községi tanács építőbrigádja felvonult és munkába kezdett. Nemcsak jól, de aránylag gyorsain is felhúzta az emele­tes épület falait. Az épület néhány nappal ezelőtt már fe­dél alá is került. Rövidesen megindulhat benne a szakipa­ri munka, úgy hogy, ha a jövő tanév kezdetére talán még nem is nyílhat meg az új is­kola, egy éven belül benépe­síthetik a növendékek. A szükséges tantermeken kí­vül tornaszoba, napközi helyi­ség, szertárak, melegítő kony­ha, étkező részére is lesz hely a központi fűtéssel ellátott új iskolaépületben. A társadalmi összefogás tette lehetővé, hogy ez a sok milliót érő építkezés aránylag kevés készpénz- kiadással megvalósulhatott. Sz. E. vei árterületen és a szigetbe­csei erdőben sztrichninnel mér­gezett csalétekkel kártékony ragadozók irtására kerül sor. Akinek ez ellen kifogása van, jelentse a járási hivatal egész­ségügyi osztályán. A dob röviden újra perdül, következik a másik hirdet­mény: a tanács a gyümölcs­fáik rügyf akadás előtti, téli erősségű bordódé permetezésé­re hívja fel az érdeltelteket. Most már több felnőtt is'meg­közelíti a dobost : — Aztán hol kapni azt a bordóit? — kérdik, mire a vá­lasz: ^ — A háztartásiban, már, ha van. Pereg a dob, hangzik a szó, a tanács dobosa minden sar­kon megáll. Mióta űzi Kis Gábor ezt a mesterséget? Ép­pen három éve. Amíg egy-egy hirdetménnyel bejárja Rácke­vét és lakott külterületét, négy nap is beletelik, nagy ám a nagyközség. A közös tanács igazgatása alatt álló Szigetbe­csén azonban nem kell do­bolni, ott működik a hangos­bemondó. Ráckevén viszont éppen tíz esztendeje, másfél évtizedes használat után tönk­rement a hálózat, meg a hangerősítő készülék is. Hiába maradtak használhatók a hangszórók, amik különben is csak a belterületeken vitték szét a szót. Így hát a dobolás sohasem némult el teljesen Ráckevén. A kézbesítői címmel és ranggal felruházott egykori kisbíró rótta dobolva az utcá­kat, amíg végleg elöregedve bírta a lába, meg a hangszá­la. Alikor került Kiss Gábor rokkantnyugdíjas munkás ke­zébe a dob. Nem állandó al­kalmazottja a tanácsnak, csak alkalmi munkás, esetenként napi hatvan forint tiszteletdíj illeti meg. Legtöbbször még 500 forintot sem hoz neki ha­vonta a dobolás, de a kis pénz is kell, szívesen csinálja. Tavaly új hangerősítőt vá­sárolt a tanács és a község központban új huzalt építte­tett két hangszóróig. Az egész községre azonban nem ter­jedhet ki a hálózat, sok pénz­be jönne. Így hát a nagy­község legnagyobb részén még sokáig fennmarad a közhírré- tétel ősi módja: a dobolás. Szokoly Endre ÉPÍTŐIPARI SZÖVETKEZET azonnali belépéssel felvesz ács, kőműves, villanyszerelő, tetőfedő szakmunkásokat, autószerelőket és autóvillamossági szerelőket. Jelentkezni lehet: a PROSPERITÁS ÉPÍTŐIPARI SZÖVETKEZET MUNKAÜGYI OSZTÁLYÁN: Budapest IX., Viola u. 45.

Next

/
Oldalképek
Tartalom