Pest Megyi Hírlap, 1976. február (20. évfolyam, 27-51. szám)

1976-02-29 / 51. szám

Munkavédelem Eredményes vizsga a TÖVÁL-nál Pályázatot írtak k: A rendeletek értelmében négyévenként munkavédelmi vizsgát kell tenni a vállalatok, üzemek dolgozóinak. A Mono­it Járási Szövetkezeti Építő­ipari Közös Vállalat mindent megtett a sikeres vizsga érde­kében. összesen kilenc órás előadássorozat keretében ké­szítették fel dolgozóikat a vizs­gára. Kétszer munkavédelem­ről szóló filmet is vetítettek. A napokban befejeződött az oktatás, s megtartották a vizs­gát. A 41 vállalati dolgozó eredményesen vizsgázott, valamennyien jó felké­szültségről tettek tanúbi­zonyságot. Barna László, a Pest megyei Tanács mezőgazdasági és élel­miszeripari osztályának mun­kavédelmi főelőadója elmon­dotta, hogy már sok helyen vett részt munkavédelmi vizs­gán, de ilyen jól felkészült kollektívával még nem talál­kozott. A vizsgával még nem fejeződött be a munka. A kö­zeljövőben felújítják a válla­lat munkavédelmi szabályza­tát. A vállalati szakszervezeti bizottság pályázatot írt ki az építésvezetőségek részére, amelyben javaslatokat, ötleteket kér az érvényben levő mun­kavédelmi szabályzathoz. Ä legjobb ötleteket benyújtók között jutalmakat osztanak ki. A pályázat beadási határide­je: március 15. F. G. Falugyűlések Falugyűlést tartanak holnap, március 1-én, Vasadon, 14 óra­kor a művelődési házban, Bé­nyén, 17 órakor a klubkönyv­tárban, Maglódon és Üllőn 18 órakor, a művelődési házban, PEST MEGYEI HÍRLAP KÜIÓNKIAD ÁS A XVIII. ÉVFOLYAM, 51. SZÁM 1976. FEBRUÁR 29., VASÁRNAP Tehéntartók gondjai Mi legyen a tejjel? Pár évvel ezelőtt még, ha végigment valaki Bénye bár­melyik utcáján késő délután, amikor közeledett az etetés ideje, gyakran hallott tehén­bőgést az istállókból. Próbál­junk meg ma egy ilyen sé­tát... Bizony ritka az az ud­var, az a kert, ahol szénaka­zal vagy szárkúp árulkodik ar­ról, hogy ott még tehenet tar­tanak. Vajon miért? Ezzel a kíváncsi kérdéssel lépünk be az egyik Fő utcai porta udva­rára. Sinkovicz János, a házigaz­da épp az istállóban dolgozik. huszonhárom, huszonégy le­het. Hattal kevesebb. Igaz, ez önmagában nem nagy szám, de vegyük figyelembe: hat te­hén öt-hat szaporulatot és legkevesebb húszezer liter te­jet is jelent évente... — Régen kevés tejet hord­tak Bényén a csarnokba. Tej­föl, túró meg a tojás, mind va­lamelyik pesti piacon kelt el. Ma azonban már nagyon keve­sen batyuznak. Fárasztó és nem is hoz több pénzt, mint a tej begyűjtőben kaptunk érte. A tejcsamoknak régebben áltoztak a gazdái. A Fáy Két tehén meg egy bikabor' jú tekinget bizalmatlanul hát­ra az idegen felé. Az idős em­ber kis fejőszéken ül, mellet­te a botja, annak segítségével is csak nehezen tud felegye­nesedni. — Megöregszünk — mondja. — Egyre kevesebben tartunk már tehenet. Pedig két jó te­jelő hoz egyhavi fizetést. Ki­fizetődő volt.., — Volt? — Az lehetne ma is. Lehet, hogy máshol meg is éri, de Bényén már nem. Amióta megszűnt a tejcsarnok, nem tudunk mit kezdeni a tejjel... — Tanácstalanul néz a három kérődző jószág felé. — Lehet, hogy túl kell adni ezeken is hamarosan. A szobába invitál, s bent lassan kikerekedik egy törté­net ... Ügy másfél évvel ez­előtt körülbelül harminc szarvasmarhát tartottak még számon a faluban. Ma talán MŰSOR MOZIK Ecser: Ketten egy lányért. Gomba: A lopakodó Hold. Gyömrő: Olsen tervez, a banda végez. H: Ereszd el a szakál­lamat. Maglód: Nem adom a lányom. H: Sivatagban, őser­dőben, I—II. Mende: Sivatag­ban, őserdőben, I—II. H: Kop- jások. Monor: Csempészek nyomában. H: A Sakál napja. Nyáregyháza: Olaszok hihetet­len kalandjai Leningrádban. H. Magánbeszélgetés. Péteri: 141 perc a befejezetlen mon­datból, I—II. Pilis: Egy kis előkelőség. H: Hajdúk. Tápló- sáp: Gyilkosság, másodkézből. Úri, v—h: Egy tiszt nem adja meg magát. Üllő: Mr. Süket trükkjei. H: Mese Szálfán cár­ról, Vecsés: Én és a tábornok. Martiné: Görbe tükrök birodal­ma. H: Babaház. MŰVELŐDÉSI HÁZAK Ecscren, 17-től 19 óráig: munkásdalkör próbája, hétfőn, 18-kor: az ifjúsági akadémia keretében a Mikor kezdjük? című egészségügyi előadás. Gyomron, holnap 14-től: zene- tanfolyam, 15.30-tól a gyer­mekkórus, 18-tól az Erkel Fe­renc énekkar próbálja és a magnósklub foglalkozása. Mo- noron, 19-től 22-ig: ifjúsági klubfoglalkozás. Péteriben ma, 9-től 12-ig: az MHSZ-klub összejövetele, 16-tól 18-ig: hangstúdió. András Egyesült Tsz 1975-ben ..vette le róla a kezét”, jött a Monorvidéki ÁFÉSZ, s rövid időn belül meg is szüntette a tej begyűjtését. A csarnok he­lyisége a régi vegyesbolthoz tartozott, annak helyén pedig ABC-áruházat alakítottak ki. Arra hivatkoztak, hogy a csar­nok üzemeltetése úgysem ?>fi- zetődő, a bényeiek jobban jár­nak, ha a helvén egy kis kávé­zót alakítanak ki. Nos. a hű­tőpult valóban áll, de különben a helyiséget zöldségesraktár­nak használják... — Amikor megszűnt a tej- begyűjtés, tizenöten hordtuk a csarnokba a tejet. Többet kaptunk érte, mint azelőtt, és nem kellett Pestre cipelni. Így még valamennyien vállalkoz­hattunk volna továbbra is a tehéntartásra. Fordultak segítségért a kö­zös tanácshoz és dr. Varga Já- j nos országgyűlési képviselőhöz is. Egy ideig a tanács mikro­busza reggelente 25 literes > kannákba összegyűjtötte a te­jet és átvitte Gombára. Hama­rosan kiderült azonban, hogy ez nem lehet kielégítő és vég­leges megoldás: egyrészt a legkevésbé sem higiénikus, másrészt visszafelé már gyalo­A pálya széléről A pilisi jegesekről cs sikereik kovácsairól pilisen a téli sportok szá- mára nincs ideális terep. Mégis: nyertek már országos jégkorong-bajnokságot, szán­kóban és gyorskorcsolyában is avattak már országos bajnokot Pilisről. Természetesen úttö­rőknél. Mi kell mindehhez? A tehetséges gyerekeken és szü­lői áldozatkészségen kívül ter­mészetesen nagy-nagy nevelői hozzáértés és lelkesedés. Mi­vel is jellemezhetnénk azit a munkát, amellyel Jánosa Ist­ván testnevelő tanár a gyors­korcsolyázókat immár évek óta felkészíti? Hetente kétszer: irány a mű­jégpálya! Egy óra oda, egy óra vissza az út, két-hárorn óra a jégen. Ez hetente kétszer — már két délután. Szeptember­től márciusig. Csoda-e, hogy a jég nélküli Pilis, országos baj­nokot is avatott már, hogy az edző-nevelő kislánya, Petro­nella, idén olyan elsöprő fö­lénnyel lett megyei bajnok? És már ott az utánpótlás: ötödi­kesek, hatodikosok várják, hogy bekerülhessenek a csa­patba. Mert ez Pilisen rangot jelent. Tavaly, amikor Vízvári Kati országos bajnok lett szánkó­ban, a szakemberek nagy ré­sze meglepődött. Egy alföldi falu dombot is álig látott gyer­meke elviszi az aranyérmet a hegyvidékiek élői! Pedig en­nek sem volt különleges titka. Csak a sok munka, versenyta­nulmányozás, technikai felké­szítés, amellyel a szakember, a testnevelő tanár, Ferenczy László, a szánkózó kislányból bajnokot nevelt. Nem véletlen, hogy az idei járási versenyen ismét „taroltak” a pilisiek, a számok nagy részét megnyer­ték. És s az sem véletlen, hogy Ferenczy Lásziló és Jáno­sa István Pest megye vezető­jeként volt ott, lesz ott az út­törő-olimpia döntőjén. A szak­értelem, a lelkesedés sokszor legyőzi az objektív akadályo­kat. Ezit bizonyítják a pilisi jegesek szép sikerei. Sz. A. golniuk kellett a „tejkísérők­nek”. Ma egyetlen család jár át — gyalog — a tejjel a szom­széd községbe. A többiek vagy eladják helyben vagy ismét „batyuznak”. Néhányan pedig máris megszabadultak jószá­gaiktól ... A többség azonban továbbra is szívesen foglalkoz­na tejtermeléssel, ha a begyűj­tést ezután is helyben, napon­ta két alkalommal végeznék. — Beszéltünk a tejipar képviselőivel is — mondja Sinkovics János. — Ügy tud­tuk, ők jártak a tanácsnál, a tsz-ben és az ÁFÉSZ-nél, mert az országnak szüksége van erre a tejre is. Az autójuk ugyanúgy erre jár mindennap, mint eddig, de nem született megoldás, máig sincs tejcsar­nokunk. így sokáig nem tart­hatjuk a teheneinket... be­teg, idős emberek már nem bírnak utazgatni a tejjel. Bényén ugyan csak huszon- három-huszonnégy tehénről van szó, de régi igazság: a cseppben is ott van a tenger. ' Vereszki János A polgári védelem jubileumi évében Eredményes kiképzés a járásban Úttörő honvédelmi szakaszok Az elmúlt öt évben a járás­ban a polgári védelmi felada­tokat a polgári védelmi irá­nyítószervek útmutatásai alap­ján hajtották végre. 1970-től 1975-ig a járás lakosságának jelentős része vett részt pol­gári védelmi kiképzésben. A szakszolgálat-parancsno­kok sokoldalú felkészítést kaptak: egyrészt a megyei szakszolgálati vezetés által szervezett szakmai tanfolya­mokon, másrészt járási törzski­képzésen vettek részt. A köz­ségi parancsnokok a járási törzsparancsnok által vezetett foglalkozásokon, gyakorlatokon ismerkedtek meg feladataik­kal. Eredményes munkát végez­tek a polgári védelmi aktivis­ták az iskolák úttörőszerve1- zeteiben. Pest megyében első­ként alakult két iskolában — a monori Kossuthban és a ve- csési 1. számúban. — polgári védelmi úttörőszakasz. Ezt kö­vette a monori 2. számú és a maglódi 1. számú iskolában fiú és leány polgári védelmi úttörőraj megalakulása. Az elmúlt öt esztendőben be­fejeződött az üzemi dolgozók differenciált kiképzése. Ezek során a járás polgári védelmi törzsparancsnoka megfelelő kapcsolatot alakított ki az üze­mi önvédelmi parancsnokok­kal, a társfegyveres alakula­tokkal. Tavaly ünnepelte negyedszá­zados jubileumát a polgári vé­delem. Ennek keretében hét egészségügyi szakasz részvéte­lével járási versenyt rendez­tek, amelynek az első helye: a maglódi Vasipari Szövetke­zet kollektívája szerezte meg. A megy^ döntőn is megállták a helyüket, másodikak lettek. Négy raj részvételével az út­törőknek is versenyt rendez­tek. A járási hivatalban ün­nepségen emlékeztek meg az évfordulóról, amelyen megju­talmazták a- legjobban dolgozó aktívákat. Idén hazánk felszabadulásá­nak 31. évfordulója alkalmából ismét megrendezik a járási út­törővetélkedőt. G. J. Jegyzetlapok Továbbtanulás előtt A vecsési felsőtelepi 3-as számú iskola tanári szobájá­ban csak Kovács Istvánná hi­vatalsegédet találom. A ká­véspoharakat mosogatja. Érte­kezleten vannak a nevelők — mondja, és Jd-kirohan a fo­Közös teendők a tömegsportért A sportköri közgyűlések tapasztalatai A monori járás 18 sportkö­rében befejeződtek a vezető­ségválasztó közgyűlések. Amint Hunyadi László járási sport­felügyelőtől megtudtuk, a sportkörök közgyűlései iránt nagy volt az érdeklődés. Elő­készítésükhöz jelentős segít­séget nyújtottak a helyi párt­ós tanácsi szervek. Az új vezetőségekbe a ko­rábbi vezetők 70 százalékát is­mét beválasztották. Több egyesületben baráti kör ala­kult, amelynek feladata lesz Régi idők kufaíója Őrizni a múlt értékeit Az asztalon kéziratok, map­pák, meghívók, tanulmányok. Borzsák Endre monori laká­sán beszélgetünk. — Itt ez a meghívó... A legfrissebb — mondja. — A járási művelődési ház vezetője hív o honismereti szakkör ülé­sére. Szívesen mennék, segíte­nék, de mostanában már az udvarra sem igen járok ki... Nemrég jöttem haza a kórház­ból. A szívem. Meg a kor ... Elmosolyodik, elhárítja fele­sége kezét, mely pulóvert te­rítene a vállára. Segített, kíváncsiskodott — Tizenkét éves voltam, a legidősebb fiú a családban: én kaptam a pincekulcsot, hozzak bort. Ragály Tóth Im­rével, a fuvarossal mentem. Odafelé, s vissza is, az úton, régi-régi történeteket mesélt. Nem győztem hallgatni, máig sem felejtettem el... Talán itt kezdődött a rajongásom a múlt felkutatásra váró, megőrzendő emlékei iránt. Vagy amikor a Forrás dűlőben, pinceásás köz­ben mammutborjú, ősló ma­radványaira találtak ... Rö- vidnadrágosként ott segítet­tem, kíváncsiskodtam. — A néprajz nagyon érde­kelt, az egyetemen Győrffy professzor az alföldi pásztor­világ kutatásával bízott meg. Kint laktam a pusztán. Nem kis munka a gyűjtés, a kutatás. A kiadott tanulmá­nyok nagy visszhangot váltot­tak ki. Az Adalékok a magyar juhtartáshoz. Meddönyáj, ko­mondor, szamár című tanul­mányáról a lektori vélemény: „Borzsák Endre már a koráb­bi tanulmányaiban is bebizo­nyította, hogy a legjobb szak­értője a magyar juhtartásnak.” A Magyar Tudományos Aka­démia négyszáz pályázó közül kiemelten első díjra ajánlja. Elkallódott tárgyak A néprajzos, a kutató érdek­lődése nem szűkül be egyetlen területre, szenvedélyesen kutat mindent, ami a múlthoz kötő­dik. Monor történelmének nemigen van nála jobb isme­rője. Kár, hogy a tárgyak nagy része, amiket felkutatott, egy- egy múzeumalapítási fellobba- nás után elkallódott. Sok érté­kes anyagot adott, amikor a község történetéről rendeztek kiállítást annakidején — s el­tűnt az 1919-es Tanácsköztár­saság idejéből származó, Man­óinak becézett vörös ágyú megmentett darabja, a vörös­őri karszalag. Pósa Lajosról, áld hosszú ideig Monoron élt feleségével, Andrássy Lídiával, a mai Ady Endre út egyik házában — már ketten mesélnek. Borzsák End- réné is emlékszik a szintén el­kallódott levelekre, amiket őriztek. — Egyikből még idézni is tudnék ... Dankó Pistáról, a híres cigányprímásról írt fele­ségének. „Most jött meg Me- ránból, hozott neked is vásár­fiát .. A Pesti utcán élő házaspár­nak Borzsákné nagyszülei ad­tak lakást. — A cselédlány bolond hí­rüket terjesztette, mert hogy Péter László felvétele „hol az egyik, hol a másik ug­rik fel az íróasztaltól, és ver­seket szavalnak...” Kiadatlan tanulmány Nézzük, lapozzuk a megma radt emlékeket, a kutató jegy­zeteit. Óvatosan. Csaba, az is­kolás unoka szigorú őrzője, számontartója valamennyinek. Az Adalékok Monor történeté­hez, az 1848-as szabadságharc községi emlékeiről szóló írás még kézirat — eddig kiadat­lan. Értékes adatait — s a fá­radságos kutatómunkát, amely megszületését segítette — ajánljuk a már több ízben ku­darcba fulladt, s most örven­detesen újra bontakozó honis­mereti munka folytatóinak, a művelődési ház honismereti köre tagjainak figyelmébe. Koblencz Zsuzsa lyosóra a gyerekeket figyel­meztetni ... Közben egy szülő lép be. Várszeginé tanárnőt keresi, aki alig percnyi várakozás után már meg is érkezik. Óráról jött. Fáradt mosollyal húzgál- ja elő táskájából a kérdőíve­ket. Az imént érkezett szülő gyermekének továbbtanulásá­ról beszélgetnek... A lapra három oktatási intézmény ne­ve kerül. Elsőnek az egészség- ügyi szaJcközépiskola. ★ A nyugdíj előtt álló Bogár Ferenc igazgató egész délelőtt tanított, de ez most egyáltalán nem látszik rajta. Türelemmel beszélget egy most végző és már a jövő tanévben tanítani jelentkező fiatal pedagógus- jelölttel. — A továbbtanulással kap­csolatban — mondja, s most már hozzánk fordulva — még nem tudok sokat mondani. Az osztályfőnökök ezekben a na­pokban töltik ki a jelentkezési lapokat. Előtte minden egyes szülővel elbeszélgettünk sőt Kovács Katalin pszichológust is meghívtuk, aki egy egész napot töltött az iskolánkban. Előbb a hetedik osztályosok­kal beszélgetett el, majd este a nyolcadikosok szüleivel ta­lálkozott, s tartott előadást számunkra ... Máskor is meg­hívjuk, úgy döntöttünk ... Egy fehér köpenyes tanítónő nyit be. — Ebédelni kellene, igazgató elviárs... — és zavartan teszi hozzá — nem tudnak moso­gatni. Két óra felé jár az idő. K. Gy. MIT TUD ÖN AZ OTP-RÖL? Újszerű kezdeményezésként az OTP pilisi fiókja, március 15-én, hétfőn este 6 órakor ve­télkedőt rendeznek, Mit tud ön az OTP-ről? címmel. A vetél­kedő győzteseit és helyezett­jeit megjutalmazzák. Ügyeletes orvos Gombán, Bényén és Káván: dr. Pénzes János (Gomba, Baj- csy-Zsilinszky u. 3.), Gyöinrőn és Péteriben: központi ügye­let (Gyömrő, Steinmetz kapi­tány u. 12., telefon: 26.) Mono­ron és Monori-erdőn: központi ügyelet (Monor. Petőfi Sándor u. 30., telefon 207.), Maglódon és Ecseren: dr. Pápes Tibor (Maglód), Pilisen, Nyáregyhá­zán, Cscvharaszton és Vasa­don: dr. Czinder Bálint (Pilis, Rákóczi u. 40.), Sülysápon és Úriban: dr. Sass János (Úri), Üllőn: dr. Balázs László, Vc- csésen: dr. Tury István tart ügyeletet vasárnap. Ügyeletes gyógyszertár: Mo­noron a főtéri, Vecsésen az Andrássy-telepi. Beteg állatok bejelentése a járás területén: vasárnap reg­gel 8-tól 13 óráig, illetve 15- től 19-ig Monoron, a főtéri gyógyszertárban. i a pártoló tagság megszerve­zése. Az egyesületi vezetőségek beszámolói részletesen foglal­koztak a különböző tömegszer­vezetekkel kialakított kapcso­latokkal. Megállapították, ál­talában jó az együttműködés, de a tömegsport fejlesztésében még sok a közös tenivaló, Néhány sportkörben új szakosztályok alakultak. A já­rási sportfelügyelőség ennek nyomán a közeljövőben meg­alakítja a járási asztalitenisz- és sakkszövetséget.

Next

/
Oldalképek
Tartalom