Pest Megyi Hírlap, 1976. február (20. évfolyam, 27-51. szám)
1976-02-04 / 29. szám
1976. FEBRUÄR 4., SZERDA xMhm 7 Heti jogi tanácsok Szabálytalanságok sorát követték el Kinek és mennyi házérték- adót kell fizetni? Több olvasónk fordult ez ügyben hozzánk kérdéssel. Korábban az illetékek szabályaiban és az adórendszer szabályaiban is fontosabb változások történtek. Ennek okai, hogy mind az illeték, mind az adórendszer még alkalmasabbá váljék a jövedelempolitikai elvek érvényesítésére. Az illetékekkel most nem foglalkozunk, most inkább a házadómentességgel és a házértékadóval kapcsolatban adunk néhány olvasónknak közérdekű felvilágosítást. Több intézkedés adókedvezményt biztosít a nagy családosoknak, és azoknak, akik szociális okok miatt arra rászorulnak. , Ami a házadómentességet illeti, a korábbi, hosszú évekig hatályban volt 25 éves adómentesség helyett ma már az adómentesség elérheti a 35 évet is. Adómentességet kaphatnak azok is, akik az átalakítással lakástöbbletet hoznak létre. Azokat az olvasóinkat, akik a házértékadó tekintetében érdeklődnek, fel kell világosítanunk, hogy ezt a házadón felül kell fizetni. Házér- tékadót kell fizetniük azoknak az ingatlantulajdonosoknak, akiknek nyolcszázezer forintnál értékesebb a lakóházuk vagy az öröklakásuk, illetve a szövetkezeti lakásuk. Ugyancsak házértékadó alá esik az ötszázezer forintnál nagyobb értékű családi üdülő vagy társasüdülőben ilyen értékű üdülőegység. Az évi adó lakásingatlan esetében a forgalmi érték után igazodik. így fél vagy egy százalék, üdülő esetében egy vagy másfél százalék a szobák számától és alapterületétől függően. Az első fokú adóhatóság különösen indokolt esetben — a család jövedelmi viszonyaira is tekintettel — a lakóépület (lakás) után fizetendő egyszázalékos házértékadót 0,5 százalékban, az üdülő után fizetendő 1,5 százalékos házértékadót 1 százalékban is megállapíthatja. Egyik olvasónknak — akinek három kiskorú gyermeke van — is kedvező választ adhatunk, mert a 19/1974. (V. 18.) MT. számú rendelet kimondja, hogy olyan esetben, amikor a lakásépületben (lakásban) a tulajdonos legalább három kiskorú gyermekével lakik együtt, és a lakószobák száma az együttélő család lakásigényének alsó mértékét nem haladja meg, a házértékadó alapját kiskorú gyermekenként százezer forinttal csökkenteni kell. Hogyan számítják ki a baleseti járadék és a baleseti rokkantsági nyugdíj alapját? Legutóbb egy üzemi balese- tes és egy olyan olvasónk kér resett fel, aki foglalkozási betegségben szenved. Egyiknek most van folyamatban a baleseti járadék megállapítása, a másiknak a rokkantsági nyugdíjazása. Kérdezik, mi a nyugdíj kiszámításának alapja? A baleseti nyugellátásoknál az átlagszámítási időszak aszerint változik, hogy a baleseti nyugellátást üzemi baleset, szilikózis vagy egyéb foglalkozási betegség miatt állapítják-e meg. Az üzemi baleset alapján járó baleseti járadék és baleseti rokkantsági nyugdíj megállapításánál az üzemi balesetet közvetlenül megelőző egy éven belül elért kereset havi átlagát veszik számításba. VÁLASZOL AZ ILLETÉKES Építési tanácsadó Hol és mit építhetünk n város vagy a község területén? A ma gánópí t kezesek soraiban. leggyakoribbak a lakóhá- zak, hétvégi házak, nyaralók és a velük kapcsolatos melléképületek. Lényeges tudnivaló, hogy ezek csak a város vagy a község belterületén épülhetnek. Azt, hogy hol húzódnak a belterületek határa, a városrendezési vagy községrendezési tervek tüntetik fel. Ha ilyen tervvel nem rendelkezik a helyi tanács, akkor határozatban állapítja meg a belterület határát. Ezért telekvétel, vagy építkezés előtt célszerű a helyi tanácsnál pontos felvilágosítást kérni arról, épithetünk-e telkünkre. A telek belterületi fekvése tnem az egyetlen feltétel: lakóépületeket csak a lakóterületnek kijelölt, hétvégi házak nyaralót pgdig csak az üdülő- területnek kijelölt részeken építhetünk. Minőikét esetben fontos, hogy a telkek szabályos alakúak, s megfelelő méretűek legyenek, valamint az is lényeges feltétel, hogy a telek a közterületről — az utcáról vagy térről — megközelíthető legyen. A külterületek általában mezőgazdasági rendeitetésűek. Itt sem lakóépületet, sem nyaralót nem építhetünk, viszont a mezőgazdasági műveléshez szükséges házakat igen. (Igaz, bogy csak korlátozott méretekben és esetekben). A zártkertes külterületeken — melyek adottságaiknál fogva a nagyüzemi művelésre nem alkalmasak — az épület alapterülete legfeljebb 12 négyzetméter lehet, de csak abban az esetben, ha a telek 720 négyzetméternél nagyobb. A zártkertben felállítható gazdasági épület — szerszám- kamra, présház, pince, gyü- möicstároló — nem bonthatja meg a táj képét, bele kell illeszkednie. A zártkerten kívüli külterületeién csak a szőlősökben és, a gyümölcsösökben építhető gazdasági épület, s csak akkor, ha a telek nagysága meghaladja a 2 ezer négyzetmétert. A ház alapterülete itt legfeljebb 30 négy-zetméter lehel» Milyen telekre építhetünk? A lakóterületeket és az üdülőterületeket a beépítés módja, a telek közművesítése, az elhelyezendő épületek nagysága és egyéb feltételek alapján építési övezetekbe sorolják. A miagánlakásépítés leggyakoribb formája — különösen a községekben — az egyedi telken épített földszintes vagy kétszintes, egy- vagy kétlakásos ház. Ez a Hl. ős IV. építési övezetben épülhet. Mindkét övezetnél szükséges a részleges közművesítettség. Az ilyen területeken az ivóvízellátást közkúttal vagy utcai közkifolyóval oldják meg, a felszíni vizet nyílt árokrendszer vezeti el, s van villany. A III. övezetben a telek előírt legkisebb szélessége — homlokvonala — 14—16 méter, legkisebb mélysége 35 méter, legkisebb területe ^50 600 négyzetméter. A telek területéből legfeljebb 30 százaléknyit lehet beépíteni. Ebijen az övezetben ló-, öszvér-, szamár- és tehénistálló nem építhető. A IV. övezetben ugyan minden melléképület elhelyezhető a telken, de a lakóház nem lehet emeletes. A télek légid sebb szélessége 14—16 méter, legkisebb mélysége 50 méter, s legalább 8—900 négyzetméteresnek kell lennie. Itt is legfeljebb a telek 30 százaléka építhető be. Amennyiben az üres telket két oldalról már beépített terület határolja — az építési hatóság kivételes engedélyével — a telekméret legfeljebb 15—20 százalékkal eltérhet az előírttól, s emelhető rá lakóépület. A földszintes vagy kétszintes nyaralóépületek — úgyszintén egyedi telkeken — a VII. övezetben épülhetnek. Erre is jellemző a részleges közművesítés, de a melléképületek közűi csak gépjárműtároló lehet a telken. Az üdülőtelek területének legfeljebb 15 százaléka építhető be. Wächter Roland, a Pest megyei Tanács építési, közlekedési és vízügyi osztályának helyettes vezetője Befejeződött a rendőri vizsgálat a váci gázrobbanás ügyében A foglalkozási betegség alapján járó baleseti járadék és baleseti rokkantsági nyugdíj megállapításánál a foglalkozási betegség veszélyének kitett munkakörben utoljára eltöltött 12 hónap alatt elért kereset havi átlagát veszik számításba. Ha azonban a dolgozó 5 éven belül egy évnél rövidebb ideig dolgozott ilyen munkahelyen, ezt a rövidebb időt veszik figyelembe. Jár-e felmondási pénz a rokkantsági nyugdíjasnak? Általános szabály, hogy ha a munkaviszonyt a vállalat szünteti meg — akár azért, mert a dolgozó öregségi nyugdíjba megy, akár más tokból —, köteles a dolgozót a felmondási idő egy részére vagy annak teljes tartamára a munka alól felmenteni. A felmentés időtartamát a kollektív szerződés határozza meg. A felmentés tartamára a dolgozó részére átlagkereset jár. Ezt nevezik felmondási illetménynek. Az Mt. V. 30. §. (2) bekezdése azonban kimondja: Nem illeti meg átlagkereset a dolgozót arra az időre, amely alatt munkabérre egyébként sem lenne jogosult. E jogszabály értelmében nem lehet felmondási illetményt fizetni annak a dolgozónak sem, aki a betegállomány ideje alatt nem épül fel. Az ilyen dolgozó ugyanis a munkát nem tudja felvenni, ezért munkabérre akkor sem lenne jogosult, ha a munkáltató nem szüntetné meg a munkaviszonyt. A fentiek értelmében levélírónk felmondási illetményt valóban nem kaphat, a vállalat tehát az ügyben nem követett el szabálytalanságot. Mint beszámoltunk róla, tavaly október 11-én, délután Vácott, a Földvári tér C/9. négyszintes OTP-épület III. lépcsőház, fi"''’szint 2. számú lakásában gázrobbanás történt. A bent tartózkodók közül ketten, a 36 éves Kosdi Sándorné betanított munkás és a 26 éves Baráth Jánosné gyermekgondozó súlyosan, életveszélvesen megsérült. Kosdiné október 18-án a kórházban meghalt. Súlyosan, nem életveszélyesen sérült meg Kosdi Sándor 36 éves traktoros, Kosdi Margit 17 éves segédmunkás; Baráth Krisztina 4 éves, Baráth János 3 éves és Kosdi József 8 éves, Lövész Csilla 4 éves kisgyerek, valamint Oláh Sándorné 46 éves váci lakos. Különös szag ? A detonáció 16 óra után néhány perccel rázkóditatta meg a környéket. A váci tűzoltóság öt perccel később két gépjár- mflfecskendővel a helyszínen volt, s megfékezte a lángokat. A Kosdi család akkor egy napja lakott a lakásban. Szombat volt. Fél négy tájban kezdett főzni az asszony. Előzőleg csupán teát, tejet melegítettek a gáztűzhelyen. ' Vendégeik érkeztek, rokonok: Baráth .Jánosné a kisfiával és á kislányával. A gverekek a térre mentek. Bárt.... Jánosnénak valami csípte a szemét. Megszédült. — Gázszag ez, vagy micsoda? — hallatszott 1« az előszobába, ahol a családfő dolgozott. De sem a mondatot befejezni, sem válaszolni nem maradt idő. Tűz villant. A légnyomás Kosdi Sándort belökte a szobaajtón. Hullottak az üvegcserepek. A család előző kedden tekintette meg leendő otthonát. Azt a bizonyos különös szagot már altkor is érezték. | „Űj a lakás, majd kiszellőzik” — gondolták. ,, Tévedtek. Ez nem az új lakások jellegzetes szaga volt, hanem — gázszag! A Tiszántúli Gázszolgáltató és Szerelő Vállalat Pest megyei kirendeltségének váci üzeme a gázt a szerencsétlenség előtt három nappal, október 8-án. kötötte be. Porzsák a szekrényben A külső vezetékről egy másik, kisebb átmérőjű cső ágazik le; ezen át jut a gáz a fővezetékről a lakásba. Az elágazó vezeték végén az úgynevezett porzsák helyezkedik el. Rendeltetése: a gázcső szennyeződéseinek tisztítása. A porzsák végét — az előírásoknak megfelelően — csavarmentes zárók'upaíkkal kellett volna lezárni. Ezenkívül van még egy fon- toc. előírás a porzsákkal kapcsolatban: olyan helyen kell lennie, ahol szembetűnő, észrevehető. Kosdjók lakásában viszont a nyitott, zárókupakkal le nem zárt vezetékesem - kot a konyha beépített élelmi- szertároló szekrényébe „rejtették” a tervezők. A gázszerelők pedd" akik — szabályellenesen — csoportvezető nélkül dolgoztak, s nem volt uirtokukban a Vezeték rajza sem —, nem vizsgálták át töviről-hegyire, tel ies hosszban az úionnan bekapcsolt szakaszt. Nem jutottak el nyilván addig a bizonyos szekré- 'nyig sem, amely a porzsákot rejtette. Hogy volt-e, s hová lett a kupak, homály fedi. Szakipari vállalatoknál előfordul (!), bogy a már műszakilag átadott helyről szerelnek le bizonyos tartozékokat — derült ki* a vizsgálat során. A másutt hiányzó alkatrészeket pótolják így. Nincs kizárva, hogy ez történt ebben a lakásban is. Tény, hogy a kupak, e nagyon fontos biztonsági alkatrész ez- ■ úttal nem volt a helyén, s a mozgás, a költözködés hatására a vezetéket rázkódás érte, a gáz áramlani kezdett, fokozatosan elöntötte a helyiséget, aztán — robbant. Súlyos fizetség Igaz, a vizsgálat fényt derített arra is, hogy a TIGÁZ munkája három év alatt mintegy megháromszorozódott, miközben a miunká-létszám az r Életfogytig tartó fegyház Dr. M. J. Felhívjuk olvasóink figyelmét, hogy a Pest megyei Hírlap szerkesztősége minden héten szerdán, du. 5—7 óráig ingyenes jogi tanácsadást tart a Hírlapkiadó Vállalat (Bp. VIII., Blalia Lujza tér 3.) földszinti tanácsadótermében. Jogerős ítélet a Bródy Sándor utcai rendörtámadás bűnügyében A Bródy Sándor utcai rend- őrtámádás bűnügyében hivatalos személy sérelmére — előre kitervelt módon, nyereségvágyból — elkövetett emTíz nap rendeletéiből Az 1976. évi ifjúsági parlamentek megrendezéséről az 1003/1976. (I. 27.) Mt. határozat intézkedik. (Magyar Közlöny 6. sz.) Az egyes házkezelői szolgáltatások ellátásáról szóló 17/1972. (X. 13.) ÉVM. számú rendelet kiegészítését az 5/1976. (I. 27.) ÉVM. rendelet tartalmazza. A minőségvédelemmel kapcsolatos építésügyi ágazati irányelveket a Magyar Közlöny január 27-én megjelent számában találják meg az érdekeltek (6/1976. (I. 27.) ÉVM.). A tanácsi értékesítésű lakások árának megállapításáról ugyancsak a január 27-i Magyar Közlönyben található a 7/1976. (1.27.) ÉVM—PM—ÁH. számú módosító rendelkezés. A vb-titkárok törvényességi felügyeleti, panaszintézési gyakorlatáról a Tanácsok Közlö-- nye január 29-i számában található a Minisztertanács Tanácsi Hivatalának 1. sz. elvi állásfoglalása, amelyre a tanácsi dolgozók figyelmét hívjuk fel. A mezőgazdasági szövetkezetek nem mezőgazdasági tevékenységének többlettermelési adójáról a 2/1976. (I. 31.) PM. rendelet intézkedik. (Magyar Közlöny 7. sz.) A másodállásban, mellék- foglalkozásban végzett munkára vonatkozóan is a 7. sz. hivatalos lap ad eligazítást. berölés kísérletének bűntette miatt emelt vád alapján kedden hirdetett.ítéletet a Legfelsőbb Bíróság. Hartman László vádlottnak és védőjének az első fokon eljárt Fővárosi Bíróság ítélete elleni fellebbezését elbírálva a Legfelsőbb Bíróság Hartman Lászlót életfogytig tartó — fegyházban végrehajtandó — szabadságvesztésre ítélte, jogerősen. igényekkel nem tudati lépést tartani. Hátráltatta a feltorlódó feladatok megoldását a fluktuáció is. Ez azonban mégsem lehet eV-adható magyarázat a két felelős, Gelle János szerelő és Hagy István művezető felületességére, hanyagságára. Ezenkívül érthetetlen a tervező vállalat elképzelése is, mármint hogy a porzsákot szabályellenes. ’. eldugták. A váci tra"12ia példa arra, milyen következményei lehetnek a szabálytalanságoknak. Pless Zsuzsa FEBRUÁR 5-TOIi CEGLÉD, Szabadság 5— 8: A kenguru 9—11: Nadira CEGLÉD, FEBRUAR 11-IG ÉRD 5: Szerelmi bűntény 8— 9: Robinson és a kannibálok 10—11: Csodabogarak FŐT A PEST MEGYEI ÁLLAMI ÉPÍTŐIPARI VÁLLALAT / 8 osztályt végzett fiúk jelentkezéséi várja szakmunkástanulónak az 1976—77-es tanévre. A tanév kezdete: 1976. szeptember 1. Villanyszerelő, vas- és fémszerkezeti lakatos, fapadlózó és műanyagburkoló, ács-állványozó, központifűtés-szerelő, kőműves, épületasztalos, üvegező, vasbetonkészítő, tetőfedő-szigetelő, műkőkészítő, bádogos, építőgépszerelő, szobafestő-mázoló (tapétázó). Vidékieknek kollégiumi, teljes ellátást biztosítunk. Ács-állványozó, kőműves, tetőfedő, szigetelő és vasbetonkészítő szakmák esetén 200 Ft ösztöndíj-kiegészítést fizetünk. Jelentkezés: személyesen vagy írásban, a vállalat szakoktatásán. Cím: 1751 Budapest XXI., Kiss J. altb. u. 19-21. (Megközelíthető: a Boráros tértől gyorsvasúttal, a 2. megálló). Kamara 5— 8: A VerijszkiJ negyed melódiái 9—11: Bekötött szemmel GÖDÖLLŐ 5: A sípoló macskáké 6— 8: A sakál napja 9—11: Végzetes aranyrögök SZENTENDRE 5— 6: Bekötött szemmel í— 8: Élt egyszer egy énekes rigó 9—11: A Verijszkij negyed melódiái ABONY 5— 6: Az öreg 7— 8: Nadira 9—11: A kenguru BUDAÖRS 5— 8: Hugó, a víziló 9—11: Követem a kijelölt irányt dabaS 6— 8: Gyémánt Lady 9—11: Huckleberry Finn és a csirkefogók DUNAHARASZTI 5— 8: A rejtelmes sziget 9: Az atamán halála I—II. 10: Szembesítés DUNAKESZI, Vörös Csillog 5— 8: Az idők kezdetén 9—11: Folytassa, Kleó •Csak 16 éven felülieknek: 5— 6: Madárijesztő» 7— 8: Halhatatlanok 9—10: Vérdíj Kovpak fejére GYAL 5: Mackenna aranya 6— 7: Ballagó idő 8— 9: Volt egyszer egy vadnyugat I—II. KJSTARCSA 5— 6: Követem a kijelölt irányt 7— 8: Nagyvárosi fények 9— 10: A rejtelmes sziget NAGYKÁTA 5— 6: 141 p£rc a Befejezetlen mondatból I—II.* 7— 8: Partizánok 9-r-ll: Hosszú búcsú PIUSVÖROSVÁR 6— 8: Autó 9—11: Egy tiszt nem adja meg magát POMÁZ 5— G: Mussolini végnapjai 7— 8: Követem a kijelölt irányt 9—10: Hugó, a víziló RÁCKEVE 5— 6: A hazáért harcoltak I—II. 7— 8: Mussolini végnapjai 9—10: Nag3rvárosi fények SZIGETSZENTMIKLÓS 5— G: A királynő nehéz napja 7— 8: A hazáért harcoltak I—II. 9—10: Mussolini végnapjai
