Pest Megyi Hírlap, 1976. február (20. évfolyam, 27-51. szám)

1976-02-27 / 49. szám

CEGLÉD/ PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA-A„CEGLÉDI JAPAS ES CEfii XX. ÉVFOLYAM, 49. SZÁM 1976. FEBRUÁR 27., PÉNTEK Öt év számvetése Megvalósultak a városfejlesztési tervek Együttes pártbizottsági és tanácsülés A ceglédi pártszékházban együttes ülést tartott az MSZMP városi bizottsága és a városi tanács, Gyigor József­nek, a városi pártbizottság el­ső titkárának elnökletével. A város negyedik ötéves tervé­nek teljesítéséről és a tanács 1976—1980 közötti középtávú fejlesztési és pénzügyi tervé­nek előkészítéséről Kürti And­rás, a városi tanács elnöke számolt be. Ceglédnek — a természetes szaporulat emelkedése és az ide költözők révén — a múlt év végén már negyvenezer la­kosa volt Ez is mutatja, hogy a város az utóbbi években egy­re jobban. Dél-Pest megye centrumává fejlődik. A negyedik ötéves terv idején összesen 1838 csa­lád költözhetett új lakás­ba. Az új lakótelepen, a panel­épületekben távfűtés, a blok­kokból készült, illetve hagyo­mányos eljárással épült há­zakban vezetékes gáz ad me­leget. A lakásépítés után, a vízel­látás javítására költötte a legtöbbet a város. Megtervez­te a központi vízmüvet, bekö­töttek három mélyfúrású ku­tat, és elkészítették a 2-es szá­mú főnyomóvezetéket. A napi víztermelés 6 ezer köbméterre emelkedett, az ívóvízhálózat a tervezett 23 kilométerrel szem­ben, 30 kilométerrel gyarapo­dott. hossza pedig elérte a 99 kilométert. Elkészült a szenny­víztisztító-telep és megrendel­ték egy újabb, hasonló létesít­mény terveit, amelyet mielőbb meg kell valósítani. Számos közintézmény és hagyományos módon épült, régebbi magán­ház is áttérhetett a gázfűtésre. Ma már húsz kilométernyi ve­zeték hálózza be a várost. Az egészségügy helyzete so­kat javult. Létrejött a korszerű baleseti sebészet, több mint harminc ággyal működik a szemészeti osztály, felépült az elmepavilon, amelyhez rövide­sen újabb szárny csatlakozik, s a kórházi ágyak száma ezer­re nő. A bölcsődei és óvodai helyek számának dinamikus emelkedéséről már többször beszámoltunk lapunk hasábja­in. A város vezető testületet azon munkálkodtak, hogy valamennyi rászorult, óvo­dába jelentkező kisgyer­meket el tudjanak helyez­ni. A középiskolai diákotthon a bejáró tanulók helyzetét köny- nyíti meg, lakóinak nem kell a közeli és a távolabbi vidék településerői bejárniuk. A kereskedelmi hálózat — anyagi lehetőségek hiányában — csak mérsékelt ütemben fej­lődött. Ennek ellenére elké­szült a lakótelepi ABC-áruház, a Budai úti bisztró, a gázcsere- telep, az új TÜZÉP, a bútor­áruház, az autósbolt, továbbá húst, tejet, virágot árusító bol­tokat nyitott a Magyar—Szov­jet Barátság Termelőszövetke­zet. A szolgáltatások a kívántnál csekélyebb mértékben bővül­tek. A városközpontban kapott helyet a gyorstisztító szalon, az új lakónegyedben a Patyo­lat Vállalat felvevőhelye. Az KÍSl-esek vállalásai Segítik az új’ brigádokat Kapcsolat a termelőszövetkezetekkel Taggyűlést tartottak a Pest megyei Zöldség- és Gyümölcs- feldolgozó Vállalat KISZ- esei. Az idei mozgalmi felada­tokat, az akcióprogramot vi­tatták meg. Tárgyaltak arról is, hogy a vállalat idei intéz­kedési terve mennyit segít az ifjúsági törvény megvalósítá­sában. Számos hozzászólás hangzott el, kiegészítve a ja­vaslatokat. Tervbe vették, hogy ebben az évben is szorosan együtt­működnek a Konzervipari Tröszt tizenöt vállalatával, a testvérvállalatok KlSZ-alap- szervezeteivel. Cserelátogatást szerveznek, meg szeretnének ismerkedni a Debreceni Kon­zervgyár munkájával és az ott dolgozó fiatalokkal. A ceglédi vállalat vezetősé­ge támogatja a KISZ-esek elhatározását. Felszabadulá­sunk ünnepére, április 4-re pályázatot hirdettek. Terveik­be vették, hogy kapcsolatot teremtenek a munkájukhoz alapanyagot szállító termelő- szövetkezetek, közös gazdasá­gok KISZ-alapszervezeteivel is. Az egyéni vállalások sze­rint valamennyi fiatal több feladat megoldására kap le­hetőséget. Lelkesedésben nincs hiány, megértik, hogy milyen nagy szükség van munká­jukra az országnak, társadal­munknak. A Pest megyei Zöldség- és Gyümölcsfeldolgozó Vállalat­nál hat különböző munka­brigád alakult. A vállalat ve­zetői kérték a KISZ-eseket, hogy segítsenek a brigádfel­adatok megoldásában, az in­duláskor és később is. Szíve­sen elvállalták a segítség- adást. Vállalták azt is, hogy ebben az évben is folytatják gazda­ságsegítő tevékenységüket, részt kérnek a politikai mun­kából, részt vesznek a sport- és kulturális tevékenységek­ben, ápolják a KISZ- és az úttörőmozgalom közt szövő­dött kapcsolatokat. (dely) CEGLÉDI APRÓHIRDETÉSEK Kettőszobás, komfor­tos házrész eladó Ceg­léd. Bercsényi utca 11. B Eladó Fogoly utca & S2y ház. Érdeklődni: Cegléd, tóvárosi Szél 2* «5Z Menny asszony i tuna kölcsönzése Zongora eladó Cegléd Magyar utca 23 Bdlioitöznetoen elaao Déllő utca 3. ?zámú ház. Érdeklődni- Ceg­léd, Túzok utca 7. Eladó a Közéoútban, közvetlen a belterület után 413 négyszögöl karósszőlő, gyümölcs­fákkal. fúrótt kűltal. Érdeklődni: Cegled IX üt 2. S7 2 ucirao öúu cei idő­gép olcsón eladó. Cím: Bodnár Gábor, Ceglédbercel. Hoinok- r'ész 18­Benzinkúthoz közel 1000 négyszögöl szán­tóföld kiadó. 2 db hússertés eladó. Ceg­léd tv.. Búvár utca 14. sz. Eladó trágya. Cegléd XIII. kér. Törteti út 3? Dávid tanva. Bió superautomata- mosógép garanciás, melegágy! ablakkeret eladó. Cegléd IV., Törtei! út 9. Eladó 1 hold föld az öregszőlőben. kerté­szetre is alkalmas. Víz. villany van. Ér­deklődni: Cegléd. Ka­zinczy utca 39. Eladó egy fias'tchén. Cegléd XIII. kér. 411. Árpád utcai szolgáltatóház rö­videsen elkészül, s még az idén befejezik az autószerviz építé­sét. A város iparában elsősorban a meglevő üzemeik termelő­képességének növelésére haj­tottak végre rekonstrukciót, bővítést. Űj üzemként látott mun­kához a Fűrész:- és Hordó­ipari Vállalat. Az ipari termelés évenkénti •átlagos emelkedése 11 százalé­kos volt, ugyanakkor a foglal­koztatottak száma mindössze egy százalékkal lett nagyobb. A város három termelőszö­vetkezetében és a tangazda­ságban megteremtették a nagyüzemi gazdálkodás felté­teleit, kialakultak a zárt rend­szerű növénytermesztési ága­zatok, szakosított tehenészeti, sertés- és baromfitelepek mű­ködnek. A középtávú tervjavaslat nagy gonddal és realitással fogalmazta meg a további városfejlesztési teendőket, amelyek élvonalában kapott helyet 3 lakásprogram folyta­tása, újabb gyermekintézmé­nyek létesítése, a közműháló­zat fejlesztése, utak, járdák építése. A két testület megtárgyalta és elfogadta z város idei költ­ségvetési és fejlesztési alapját. Gyigor József összefoglalójá­ban elmondta: a pártbizottság és a tanács tagjai elégedettek a negyedik Ötéves terv fejlő­dési ütemével. Meg kell be­csülnünk a szép eredményeket, amelyek alapot teremtettek az ötödik ötéves terv idejére ki­tűzött feladatok megvalósítá­sára. A lakosság és az üzemek, intézmények széles körű tár­sadalmi munkájával, a város- politikai célok érdekében fel­ajánlott kommunista szomba­tokkal lehet még többet kezde­ményezni és tenni Cegléd fej­lődéséért. T. T. Falugyűlés Mikebudán A mikebudai klubkönyvtár­ban holnap, február 28-án, es­te hat órai kezdettel falugyű­lést tartanak. Vasárnap délután Cserebere fórum Vasárnap, február 28-án, délután öt órai kezdettel, a ceglédbercelá művelődési ház­ban megrendezik az első ceg­lédi járási ifjúsági klubtalál­kozót, a cserebere fórumot. Es­te kilenc óráig játékosan vetél­kednek, majd sor kerül a ceg­lédi járási klubtanács megala­kítására, s vidám zenére rop­hatják a táncot éjfélig a fiata­lok. Gyors változások Nyársapát a fejlődés útján Nyársapát utóbbi ötéves fejlődéséről és a jövő elkép­zeléseiről Labanc Árpád ta­nácselnökkel beszélgettünk. A település 1954-ben lett önálló község, s mindazt, ami­vel ma dicsekedhetnek, rö­vid idő alatt valósították meg. Az elmúlt öt évben a lakosság száma nem nagyon változott, megközelítőleg any- nyian települtek le, mint amennyien eltávoztak. A köz­ség azonban szépen fejlődik: a rendezési terveknek megfe­lelően, megkezdték belterüle­tének felosztását, s a porták tulajdonosai hozzáláttak az építkezéshez. Az építkezéssel egy időben, fokozatosan bővítik a vil­lanyhálózatot, új utcákat KATONAI DISZPOMPA VAL Síremlckavatás A RAJ FELVETTE A NEVÉT Egy évvel ezelőtt halt meg, szolgálata teljesítése közben, az abonyi .Éliás András határőr alhadnagy, A Belügyminiszté­rium hősi halottjának nyilvá­nította, és a napokban síremlé­ket állított részére, amit kato­nai díszpompával avattak fel a Szemere útd temetőben. A Himnusz elhangzása után a kivezényelt határőr díszszá­zad parancsnoka jelentést tett Szirmai László határőr főtiszt­nek, aki beszédében méltatta az elhunyt fiatalember érde­meit, hősi helytállását. Most síremléke hirdeti tettét, o dol­gozó nép iránti hűségét. A síremléket beborították a kegyelet virágai. Elsőként a határőrség, majd a szülők és Gyurákl Ferenc felvétele: hozzátartozók, továbbá a járási és a nagyközségi pártbizottság, a tanács, a népfront-, a KISZ- bizottság, a helybeli üzemek és úttörők koszorúit helyezték el. Éliás András az abonyi So­mogyi Imre (korábban Szelei) úti általános iskola tanulója volt. Az iskola 4459. számú, II. Rákóczi Ferenc úttörőcsapatá­nak egyik raja elhatározta, hogy a hősi halált halt határőr alhadnagy nevét veszi fel. Az ünnepélyes csapatgyűlést a sír­emlék felavatása előtt tartot­ták meg az iskolában, ahol je­len voltak a szülők és hozzá­tartozók, valamint a határőr­ség képviselői. építenek, kialakítják a község főutcáját. A község középtávú tervé­nek megfelelően, 1974-ben 30 apróságot befogadó óvodát emeltek, s 43 újabb házhelyet alakítottak ki, továbbá egy gépkocsit is vásárolt a közsé­gi tanács, mellyel az ebéde hordják a kicsinyeknek. Nem jelentéktelen a lakosság köz­reműködése sem: a külterü­leti porták villamosításakor 117 ezer forint értékű társa­dalmi munkát végeztek a nyársapátiak. Tovább bővült a villany- hálózat, s 1974-ben hozzálát­tak a művelődési otthon fel­újításához, melyet tavaly fe­jeztek be. Nyársapátnak ma már kor­szerű iskolája, napközije, óvo­dája, művelődési otthona van. presszója, több,, jól ellátott üzlete. A jelenlegi ötéves tervben a gyermekélelmezés gondját kell megszüntetni, de új autóbuszfordulót is építe­nek, s felújítják egyebek kö­zött az egészségházat is. A községi tanács támoga­tást nyújt a művelődési otthonnak, az MHSZ-lö- vcszklubnak s a községi könyvtárnak. További házhelyeket jelöl­nek ki, melyeket négyszög­ölenként 20—30 forintér' árulnak. Folytatják a járda­építést, a villanyhálózat bő­vítését. Autóbuszvárókat épí­tenek, javítják az utakat, par­kosítják a települést, kis sportpályát alakítanak ki, rendezik a község főutcáját. Nagy András MOZIMŰSOR Szabadság Filmszínház, Ceg­léd, szombaton és vasárnap: Keserű csokoládé (színes olasz filmvígjáték). Szomba­ton éjszaka: Bob herceg (ma­gyar film). Vasárnap délelőtt: A törökfejes kopja (magyar film). A kamaramoziban, szombaton és vasárnap: És velem volt Ali baba (cseh­szlovák—szovjet filmalkotás). A mesemoziban, vasárnap dél­előtt: Pluto és Puck. Abony, szombaton és vasár­nap: Ne féljelek a szerelem­től (szinkronizált szovjet film) Szombaton éjszaka: A fekete farmer. Vasárnap délelőtt: Veronika visszatér. Albertir- sa, vasárnap és hétfőn: A ne­gyedik vőlegény (színes, ze­nés, szovjet, film). Ceglédber­cel, vasárnap: Végzetes arany­rögök (kalandos szovjet film) Jászkarajenő, szombaton és vasárnap: Saint Tropezbaköl­tözünk (színes, francia film- vígjáték). Törtei, szombaton és vasárnap: A szórakozott (francia filmvígjáték). Hétfőn fehérben, kedden pirosban Táncolnak, énekelnek, játszanak Hétrongyosok a középiskolás-klubban — Rázzuk a rongyot! — ez a jelszó, amelynek elhangzá­sa után a szigorú, siralmas öltözékben feszítő cerberusok beengednek a ceglédi közép- iskolások farsangi bulijára. A meghívón, kihívóan ez áll: „Belépés: párizsi divat sze­rint — ahogy egyesek a Szaj- na-díd alatt élnek; londoni elegancia — lyukas cilinder­rel, olasz modernség — egér­csámcsogta ruhában!” Kezdődik a rongyosbál! Milliomossá válhatna itt gyer­mekkorom emlékezetes figu­rája, aki utcákon át kiáltozta: „Ringyért-rongyért poharat adok!" Bejuthatok én is a gimná­zium pinceklubjába, illek ugyanis e társaságba, csak egy rongyos vasam van. A báli sereg rázza a ron­gyot. A lemezlovas mintha minaret tetejéről szólna, s közben farsangi fánkot maj­szol. Lám, éppen ez a találkozás érdekel! Hogyan őrzik a múlt hagyományait a mai fiatalok? Szép szokások A libbenő-lobbanó táncka- valkátíból „rongyuknál fogva” előhúzok néhány diákot. Hát­rább vonulunk, beszélgetünk. Bemutatom őket: Mezőhe­gyi Gábor és Rigó Márta Jászkarajenőről jár a „gimi- be”, Aszódi Éva és Pánczélos Marika Ceglédbercelről, Tűri Éva Törteiről, Dóczi György ceglédi. — Sejtitek-e, milyen volt a farsang, amikor a ti születtek hasonló korúak voltak? — Sajnos, nemigen... Aszódi Éva mégis, mint va­lami néprajzos, szakszerű vá­laszt ad: — Bercelen húsvét előtt hét héttel kezdődött a farsang és három napig tartott. A lányok mindennap más-más ruhát vettek föl. Vasárnap zöldben, hétfőn fehérben, kedden pi­rosban jártak. Esténként nagy bált csaptak a falusi kocsmá­ban. A legények, akik elmen­tek értük a bál kezdete előtt, frissen sült fánkot és pogá­csát kaptak tőlük. — Házaknál is tartottak vigadalmakat — veszi ót a szót Pánczélos Marika. — Volt egy hangulatosan feldíszí­tett farsangi szoba, abban mulatoztak. Talán ez volt a házibuli őse? — Mindezt honnan tudjá­tok? | — Szüléink, nagyszüleink beszélnek mostanában róla, áhítattal emlékezve ifjúsá­gukra. Tűri Éva a törteli hagyo­mányokról beszél: — Nálunk is három napig tartott a farsang. Naponta mindig más süteményt készí­tettek. Az első napon fánkot, a másodikon herőcét, a har­madikon kétest. Más kellene A „disco” hangulata egyre tüzesebb, rongyukba kapasz­kodva tartom vissza a fiata­lokat. — Szép szokások voltak ezek. De mit csináltok ti a farsang idején? Elhallgatnak, egymásra néznek, Végül Dóczi Gyurka szólal meg: — Hát ez az! Sokkal egy­hangúbb a farsangunk. — Ebben az időben sem csinálunk mást, mint egész évben, a kulturális program keretében — mondja Mező­hegyi Gábor. — Mi az a „más”? — Klubozás, lemezlovas, egy kis vetélkedő, tánc. Tehát nincs sajátos jellege, hangu­lata a farsangi időszaknak a mi életünkben. — És a városban? .— Éppen a mi korosztá­lyunk marad ki. Talán az egyre éledő városi középisko­lás klub majd változtat rajta. Farsangi szórakozás akad ugyan, de milyen? Gazdász­bál, autósbál, téeszbál... Még az úttörők és a nyugdíjasok is rendeznek jelmezes karne­vált a művelődési központ­ban! — Nektek is van szalagava­tó bálotok! — Igaz, de arra csak a ne­gyedikesek mehetnek. Annak más a célja, hangulata. Ne tűnjön feledésbe Lassan kialakul a vita. — Miért nem merítetek a régi szokásokból? — Azt kellene! — lelkese­dik Aszódi Éva. Dóczi György megfontoltan magyaráz: — Vetélytárs a tévé. A mai fiatal is. inkább otthon ül, s bámulja a képernyőt, nem megy el farsangolni. Azután, még a középiskolásoknak sincs ideje arra, hogy pél­dául napokat hódoljon a ha­gyományoknak. Más az élet, új az életforma. Eleinknek több idejük volt a közös ösz- szejövetelekre. — De abban egyet kell ér­tenünk — zárja le a vitá’ Tűri Éva —, nem szabad hagyni, hogy feledésbe tűnjön sok régi szép szokás. A KISZ felkutatásukkal és fel­idézésükkel frissíthetné a kul­turális foglalkozásokat. Nem tartom tovább vissza őket. A „rongyosok” táncra per­dülnek, énekelnek, játszanak Jó a hangulat, hiszen a fő „kellékei” azért megvannak, a hagyományokban is fontos szerenük volt: a lány, a fiú és a zene. Költői Ádám 1 k 1

Next

/
Oldalképek
Tartalom