Pest Megyi Hírlap, 1976. február (20. évfolyam, 27-51. szám)

1976-02-25 / 47. szám

1976. FEBRUAR 25., SZERDA %tŰAav ii Heti jogi tanácsok Először tsz-tag volt, majd ugyanott alkalmazott, beszá- mít-e a tagsági idő a nyug­díjba? Z. E.-né Üllőről keresett fel bennünket a jogi tanácsadá­son. Elmondta, hogy hozzá ha­sonló problémája több falube­lijének van. ö 1951. augusztus 15-től 1961. november 20-ig termelőszövetkezeti tag volt. Tagságát követően egy nap ki­esés nélkül ugyanabban a me­zőgazdasági termelőszövetke­zetben alkalmazott lett. Olva­sónk most tölti be az 56. élet­évét. Azt kérdezi, hogy az a tíz esztendő, amit a tsz-ben tagként eltöltött, beszámít-e nyugdíjába, ha most kéri nyugdíjaztatását ? Ismert már olvasóink előtt, bogy a nődolgozó az 55. életév betöltésével nyugdíjjogosultsá­got szerez, ha 10 év szolgálati időt igazol. A termelőszövet­kezeti tagsági idő beszámításá­val ebben az évben, tehát 59 éves korban mehet nyugdíjba. 1977. január elsejétől a szö- vetkezeti tagként szerzett szol­gálati idő figyelembe vétele ese­tén betöltött 58. életévet kí­ván meg a jogszabály a nődol­gozótól. Üllői olvasónk a jövő évben pedig még csak 57 éves lesz, így 1978. évben lesz meg a joga ahhoz, hogy a tagsági idő beszámítását is kérje. Z. E.-né azonban elmehet nyugdíjba most is, 56 éves ko­rában, de csak azzal a 14— 15 évi szolgálati idejével, ame­lyet 1961-től szerzett a terme­lőszövetkezetben. Ezen 14 év szolgálati idő esetén havi át­lagkeresetének 41%-át, 15 szol­gálati év esetén havi átlagke­resetének 43%-át kaphatja. A tsz-tagsági idejét, tehát az említett 10 esztendőt most nem számítják be, hanem csak ak­kor, ha eléri a jogszabályban előírt szolgálati időt. Mivel több tsz-ben dolgozót és olyan olvasóinkat is érde­kel ez a kérdés, aki korábban szövetkezeti tag, valamint a volt mezőgazdasági szövetke­zeti tagként szerzett szolgálati idejének figyelembevételével, mikor kaphat öregségi nyug­díjat: életévét betölti. 1976. január l-töl 1977. január 1-től 1978. január 1-től 1979. január 1-től 1980. január l-től férfi, ha 64., nő az 59., férfi, ha 63., nő az 58., férfi, ha 62., nő az 57., férfi, ha 61., nő az 56., férfi, ha 60., nő az 55. Ismeretes ugyanis az is, hogy 1976-tól fokozatosan csök­ken a mezőgazdasági szövet­kezeti tagok nyugdíjkorhatára, és mint az előbbi felsorolásból is látható, 1980-tól már azonos lesz a munkaviszonyban álló dolgozók nyugdíjkorhatárával. A szabadság elszámolásáról. H. I. verőcemarosi lakos azt írja levelében, hogy 1975. no­vember 3-án elhelyezkedett a MÁV-nál. Utolsó munkanapja 1976. február 24. Munkaviszo­nya tehát közel négy hónapig tart, ennek ellenére 2 hónapot számolnak el szabadság cí­mén — mondván —, hogy sem a múlt év november hónapra, sem az ez év február hónapra nem jár szabadság. A Munka Törvénykönyve szerint minden munkaviszony­ban töltött naptári évben 12 munkanap alapszabadság és a munkaviszonyban töltött ide­jéhez igazodóan pótszabadság jár. Ha a dolgozó évi szabad­sága kiszámításánál töredék­nap keletkezik, a fél munka­napot elérő töredék egész munkanapnak számít. Ha a dolgozó munkaviszonya — mint ahogy olvasónknál is — év közben szűnik meg, akkor a szabadságnak vállalatnál munkában töltött teljes naptá­ri időre eső arányos részét pénzben kell megváltani. Át­helyezés után új munkahelyén kapja meg a dolgozó a ki nem vett szabadságot. Olvasónk munkaviszonya felmondással szűnt meg, ezért részére a ki nem adott szabadságot pénz­ben kell kifizetni. Abban iga­za van olvasónknak, hogy ha az évi szabadság kiszámításá­nál töredéknap keletkezik, a fél munkanapot elérő töredék egész munkanapnak számít, de ez nem a munkaviszony meg­szűnése esetére vonatkozik. Ha ezek után is még sérelmezi olvasónk a munkáltató sza­badságelvonását, forduljon a munkaügyi döntőbizottsághoz. A nagykorú gyermek érdem­telenségének vizsgálata a tar- tásdfj szempontjából. Tanácsadáson keresett fel egyik olvasónk, akit a volt kö­zös lakásból házastársa és an­nak gyermeke kizártak, sőt olyan vezetéket is elhelyeztek a lakásban — hogy ha törté­netesen bemegy a lakásba, áramütés érje az eltartásra kötelezettet. Megjegyezzük, hogy ez a bi­zonyos árambevezetés nem nyert bizonyítást, így csupán a másik dolog esne a gyermek terhére is. Azért mondjuk, hogy „is”, mert nyilván az egész lakásból való kizárás okát a volt házastárs bosszú­jában kell elsősorban keresni. Röviden csak annyit ismerte­tünk a Legfelsőbb Bíróság 29. számú polgári elvi döntésé­ből, hogy nem köteles a szü­lő tartani a szükséges tanul­mányait folytató munkaképes nagykorú gyermeket többek között akkor, ha a gyermek a tartásra kötelezettel vagy vele együttélő közeli hozzátartozó­jával szemben olyan súlyosan kifogásolható magatartást ta­núsít, amelyre tekintettel a társadalmi felfogás szerint a tartásra nem méltó. A nagy­korú gyermektől ugyanis fo­kozottabban elvárható, hogy a tartásdíjat fizető szülőjével szemben ne csak követelést támasszon, hanem a tartás alapjául szolgáló családi kap­csolatnak megfelelő magatar­tást tanúsítson, mert e tekin­tetben már van olyan belátá­sa, amellyel magatartásának helyes vagy helytelen voltát és annak következményeit kel­lően értékelni tudja. Dr. M. J. Felhívjuk Olvasölnk figyel­mét, hogy a Pest megyei Hír­lap szerkesztősége minden hé­ten szerdán, du. S—7 óráig in­gyenes jogi tanácsadást tart ol­vasói részére a Hírlapkiadó Vállalat (Bp. VIII., Blaha Lujza tér 3.) földszinti tanácsadó ter­mében. Csökkenő cukortartalom, sajátos ízek Kis pénzzel — sok ötlettel Termelésfejlesztés, minőségjavítás a Nagykőrösi Konzervgyárban A korszerű életmód, a nők helyzetének — életszín­vonal-politikánkban is hangsúlyozott — javítása, a sza­bad idő növelésének igénye, a konyhai elfoglaltság le­rövidítését, a főzés egyszerűbbé, gyorsabbá tételét is sürgeti. A háztartások számára készített konzerv meny- nyiségének növelése, minőségének javítása tehát nem csupán termelési-gazdasági feladat. A Nagykőrösi Kon­zervgyár dolgozói, vezetői, jól tudják mindezt, s ered­ményeik azt mutatják, hogy ennek szellemében dolgoz­nak. Megváltozott termékösszetétel Néhány jellemző adat a gyár termelésének fejlődésé­ben: 1970—1975 között 850 millióról 1 milliárd 112 mil­lióra növelték termelési érté­küket. Lényegesen bővítették áruválasztékukat. Jelenleg 480 kalkulált termékük van: be­főttek, dzsemek, köztük több diabetikus is. Tavaly hétféle gyümölcsieves gyártását kezd­ték meg. öt év alatt a gyár termelési értékének 4 száza­lékáról 20 százalékra nőtt a készétel aránya, melyek a melegítésen kívül lényegében nem igényelnek már Kezelést az evés előtt. Hogyan sikerült mindezt megvalósítaniuk? Hiszen az elmúlt ötéves terv idején a gyárban lényeges, nagy beru­házás nem volt. A műszaki feltételek fejlő­déséről Gábor Gyula műszaki főmérnök elmondta, hogy a gyában 1965—1970 között zaj­lott le a nagy rekonstrukció. Ennek eredményeként az ak­kori termékekre számított ka­pacitás már a harmadik öt­éves terv végére elérte az évi 11 ezer vagont. Nyers­anyaghiány miatt azonban ezt nem tudták kihasználni. — Ez nyilvánvalóan magá­ban hordozta a termelésnöve­kedés lehetőségét? — Valóban így volt. De termelékenységünket ennek ellenére növelnünk kellett a IV. ötéves terv során. S hogy 1975-ben. mégis még a 10 ezer , vagortós teljesítmény alatt maradtunk, ez részben a megváltozott termékösszeté­telnek, a munkaigényesebb konzerveknek tudható be. Ugyancsak ez a magyarázata termelési értékünk jelentős növekedésének. Alap: az újítás — Volt-e fejlesztés, korsze­rűsítés az elmúlt tervidőszak­ban? — Lehetőségeinkhez képest igyekeztünk folyamatosan ja­vítani a termelés feltételeit. Erre a növekvő igények is rá- kényszerítettek. A tervidőszak alatt évenként 35,5 millió fo­rintba került az állóeszközök fenntartása. Mivel gépcserére kevés lehetőségünk volt, a di­namikus szinttartásra töre­kedtünk. Vagyis, a javítások alkalmával legtöbbször — újí­tásokon alapuló — kiegészí­téssel, átrendezéssel termelé­kenyebbé tettünk egy-egy gé­pet. A fejlesztéseket is saját erőből oldottuk meg. Az el­múlt tervidőszakban 53 mil­lió forintot fordítottunk be­ruházásra, s ennek körülbelül 40 százalékát a technológia fejlesztésére, a többit energia­Tíz nap rendeletéiből Az Egyesült Izzó Váci Fényforrásgyára FELVÉTELRE KERES • elektromérnököt • üzemmérnököt, műszaki főiskolai végzettséggel • kazánkezelőt • női és férfi betanított munkásokat Jelentkezés a Felvételi Irodán: Vác. Sebes Imre u. 21-23. Az emeletráépítésekről és a te­tőtérbeépítésekről szóló 1/1962. (IV. 15.) ÉM—PM. számú együttes rendelet módosításá­ról, a 9/1976. (II. 17.) ÉVM— PM. rendelet rendelkezik. A rendelkezés többek között sza­bályozza, hogy a munkáltató szerv ráépítést mikor és ho­gyan végeztethet. Rendelke­zik az OTP által nyújtható kölcsön feltételeiről is, (Ma­gyar Közlöny, 12. szám.) A könnyűipari termékek ár­képzéséről a könnyűipari mi­niszter 1/1976. (II. 17.) Kip. M. —ÁH. számú rendelete intéz­kedik. Rendelkezik az árvetés­készítési kötelezettségről, a termelői árképzésről, a sza­badárak képzéséről. (Magyar Közlöny 12. száma.) A járművek várakozásáért szedhető díjakról is ugyanitt jelent meg a közlekedés- és postaügyi miniszter 1/1976. (II. 17.) KPM. számú rendelete. A tanácsi értékesítésű laká­sok árának megállapításáról szóló 6/1971. (II. 18.) ÉVM— PM—ÁH. számú együttes ren­delet módosítását a 7/1976. ÉVM—PM-rÁH. rendelkezést tette közzé a Pénzügyi Köz­löny 3. számában. A termelőszövetkezetek já­rulékfizetésére vonatkozó új rendelkezések alkalmazásáról is a Pénzügy Közlöny 3. szá­mában jelent meg a SZOT Tb. Főigazgatóság 2—8/1976. számú közleménye. A bányaipari technikusok képzéséről az 1/1976. (II. 7.) NIM. rendelet rendelkezik, amelyet a Tanácsok Közlönye 5. számában találnak meg az érdekeltek. bővítésre, az anyagmozgatás gépesítésére és szociális léte­sítményekre használtuk fel. Központi támogatást, 17 mil­lió forintot csak a tavaly megkezdett paradicsomdúsító berendezés létrehozásához kaptunk. A technológiai fej­lesztés jelentős része saját alkotói csoportjainknak kö­szönhető, melyek a réginél nagyobb teljesítményű, s oly­kor teljesen új berendezéseket konstruáltak. Öt év alatt öt szolgálati szabadalmat kapott a vállalat. Valamennyi fej­lesztés célja az volt, hogy élő­munkát szabadítson fel, vagy azonos létszám mellett na­gyobb kapacitást hozzon lét­re. A sok ötlettel, de viszony­lag kis pénzzel elért gépi, technológiai fejlesztés a mennyiségi-minőségi eredmé­nyek javítására csak részben ad magyarázatot. A konzerv­gyár az elmúlt öt esztendő so­rán négy alkalommal nyerte el a Kiváló vállalat, s min­den évben a Szocialista munka vállalata címet. E si­kerek alapja a gyári közös­ség lelkes, becsületes munká­ja. Export: 70 százalék Antal László igazgatóhe­lyettes- megerősíti a feltétele­zést: — Valóban nagyon sok múlt dolgozóinkon — mondja. — És hozzátehetem, hogy a szükséges felkészültség sem hiányzik, hiszen a háromezres létszámból 850 a szakmunkás, több mint 240 a technikus és csaknem 100 a mérnök. — Mit tart a tavalyi legna­gyobb eredménynek? — A mennyiség növekedése mellett azt, hogy lényegében sikerült megfelelő minőségű termékeket készíteni. Erre nemcsak az a bizonyíték, hogy 100 ezer, tonna konzervre mindössze öt vevőpanasz ér­kezett, hanem az is, hogy ter­mékeink 70 százalékát expor­táltuk 52 országba. Készítmé­nyeink nemcsak a szocialis­ta országokban keresettek. Szívesen fogyasztják sűrített almánkat Kanadában, dzse- meinket Japánban, befőttjein­ket Ausztráliában, főzelékein­ket Nyugat-Európában és Észak-Afrikában is. Az egyen­letes, jó minőséget 80 szak­emberünk ellenőrzi folyama­tosan. Iparági minta — Milyen műszaki előbbre- lépés várható az ötödik ötéves tervben? — Elsősorban a csomagolás gépesítését szeretnénk meg­oldani — mondja a műszaki főmérnök. — Ez ugyanis lé­nyegesen elmaradt a termelés követelményeitől. Az elképze­lések szerint olyan rendszert alakítanánk ki központi támo­gatással, mely az iparág vál­lalatainak mintát jelentene. A munkáslétszám ezen a terü­leten így egy negyedére csökkenthető. Az igy felsza­baduló dolgozóinkra nagy szükség lenne a különösen munkaigényes új termékeink­nél, melyek iránt várhatóan to­vább növekszik az érdeklődés. A tervek szerint az idei para­dicsomszezon kezdetére üzem­kész lesz a már említett, napi 48 vagon kapacitású paradi­csomsűrítő berendezés, mely 38—40 százalékos száraz­anyag-tartalmú paradicsom­sűrítményt készít, s ezzel az igényesebb vásárlók kívánsá­gait is kielégítik. Várhatóan május végére tizembe áll az iparági támogatással készülő hidrosztatikus sterilező beren­dezés. Ennek segítségével a zöldborsó zártkörű, automa­tikus folyamatban hőkezelhe­tő, és így kiküszöböljük a szubjektivitásból adódó hibá­kat, javítjuk a minőséget. Az ötödik ötéves terv során is folyamatosan törekszünk a termelékenységet és a minő­séget javító, anyagi erőnkhöz mért fejlesztésre. Beruházás­ra várhatóan körülbelül 131 millió forintot tudunk fordí­tani. Zsír helyett olaj? — És mi jellemzi majd a termelést? — Az ötéves terv végére szeretnénk 1,4 milliárd forint fölé emelni bevételeinket — mondja Antal László igazga­tóhelyettes. — Az alapanyag­ellátás mellett termelésünkre nagy hatással van a fogyasz­tói igények alakulása. Ezt to­vábbra is igyekszünk kielégí­teni, a nők harmadik műszak­jának könnyítése érdekében. De megpróbáljuk alakítani a meggyökeresedett, gyakran egészségtelen táplálkozási szokásokat. Növeljük majd a feltétes főzelékek és az előké­szített borsó-, zöldbab-, para- dicsomkonzervek számát. A befőttek cukortartalmát — ki­zárólag egészségügyi szem­pontok alapján — már csök­kentettük, most a dzsemek következnek. A sajátos ízek is nagyobb hangsúlyt kapnak a mindent egybemosó cukortar­talom csökkentésével. A kész­ételeknél viszont garantáljuk a szükséges, állandó fehérje tartalmat. Szeretnénk, ahol lehet, a zsírt olajjal helyette­síteni. Ez azonban nehéz lesz, mert bár a túlzott zsírfo­gyasztás számos betegség oko­zója, mégis sokan csak a zsír­ral készült ételeket fogyaszt­ják. A minőség javítását az is jelzi‘majd, hogy egyre több dobozos konzervet gyártunk, a nehezebben kezelhető, töré­keny üveges áru rovására. Céljaink között szerepel az export termelésünkkel ará nyos növelése is. Terveink megvalósításának egyik biz­tosítékát továbbra is a gyár 186 szocialista brigádjának munkájában látjuk, mert céljaink eléréséhez valameny- nyi dolgozó segítségére, ösz- szefogására szükség van. Lakatos Tamás Tizenhat nap nyereségrészesedés Jól gazdálkodott a Volán 1. Vállalat Jelentős sikerrel zárta tava­lyi évét a Volán 1-es Vállalat, 35,4 millió tonna árut szállí­tottak a megyében és az ország különböző pontjára. Eves ter­vüket mintegy hat százalékkal túlteljesítették; 2 milliárd 139 188 ezer forint árbevételt értek el, s nyereségük megha­ladta a 275 millió forintot. A jó gazdálkodásnak köszön­hető, hogy 4,5 százalékkal emelték ta­valy a jövedelmeket. Az 51 millió forint összegű nyereségrészesedési alapból év közben a vállalat 20 millió forintot használt fel étkezési hozzájárulás, segély, újítási díj, lakásvásárlási támogatás,- ösztöndíj, kedvezményes üdül­tetés céljára. Az R-alap fenn­maradó összegének kifizetésére március 2-a és 6-a között kerül sor a Volán 1-es 14 ezres kol­lektívájának. A körülbelül tizenhat napi bérnek meg­felelő nyereséget differen­ciáltan osztják fel, a bronz, ezüst és arany fokoza­tú törzsgárdatagok húsz, negy­ven, illetve ötven százalékkal magasabb részesedést kapnak, hűségük jutalmául. Nem feledkeztek meg a szü­lési szabadságon és gyesen lévő anyákról sem, s azok a nyugdí­jasok is, akik tavaly rendszere­sen dolgoztak a vállalatnál, kapnak a nyereségből. Búbos pacsirták, kontra verebek A mezőket ellepték a bú­bos pacsirták. Ezek a veréb nagyságú és külsejű mada­rak, amelyek azonban bóbi­tájuk révén jól megkülön­böztethetők a verebektőL A téli napokon megszállják az országutakat és helyenként több százas csapatokat alkot­nak. Míg pár évvel ezelőtt jobbára csak a határiban ta­nyáztak, most már mind na­gyobb számban látni őket a városokban is. Rövid Idő aíatt hozzászoknak az új környe­zethez: fészket raknak a la­postetős házakon, eleség után kotorásznak a szeméttároló tartályokban, bemerészked­nek az udvarokba és a kapu­aljakba. A búbos madarak konkurrenciát támasztottak az eddig úgyszólván egyedural­kodó verébtársadaolomnak. A tolakodó természetű verebek mindenkor gondosan elkerü­lik azokat a táplálékszerző helyeket, ahol a búbos pa­csirták többségben vannak. Földben a cső - márciusra Zsámbokon épül a mintegy ötezer méter hosszú ivóvízhálózat. A Pest megyei Víz- és Csatornapiű Vál­lalat eddig mintegy háromezer méterrel készült cl. Előrelát­hatólag márciusra befejezi a 160 milliméteres vezeték lefek­tetését. Nagy Iván felvétel«;

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom