Pest Megyi Hírlap, 1976. február (20. évfolyam, 27-51. szám)

1976-02-25 / 47. szám

/ 8 =<rtMav 1976. FEBRUAR 25., SZERDA Huszonöt éves Pest megyében az állami zeneoktatás Jubileumi koncertsorozat Mint lapunk már hírt adott róla, ebben a tanévben ünne­peljük a Pest megyei állami zeneoktatás kezdetének ne­gyedszázados évfordulóját Először — 1951-ben — Ceglé­den alakult zeneiskola. Ezt követte — egy év múlva —az ország első falusi zeneiskolá­ja Abonyban. Ma már 11 ön­álló zeneiskola, öt fiökiskola és negyven kihelyezett tago­zat működik Pest megyében. Pest megye országosan első a falusi zeneiskolai hálózat ki­alakításában. A tervszerű fejlesztés ered­ményeképp az elmúlt öt év­ben a növendékek száma több mint ezerrel emelkedett: 3662- ről 4924-re. A jövő legfonto­sabb feladata a ráckevei és a tíabasi járásban a körzeti ze­neiskoláik megszervezése. Pest megye zeneiskoláiban országosan a legmagasabb a fizikai dolgozók gyermekei­nek aránya: 59,9 százalék. Ez a szám önmagában is érzékel­teti a zeneiskolák politikai és művelődéspolitikai jelentősé­gét. Az eredményekről ebben a tanévben különösen sok alka­lommal meggyőződhetünk. A jubileumi év eddigi rendezvé­nyei közül kiemelkedett az or­szágos gordonkaverseny me­gyei válogatója, melyet októ­ber 15-én rendeztek Abony­ban. Ez a vetélkedés végül szép megyei sikert hozott: az országos döntőn az ábonyi Sörös Éva III. díjat nyert. Február 4-én tartották az or­szágos gitárverseny megyei válogatóját Vácott. Ugyanitt lesz április 8—10 között az or­szágos döntő. Február 29-én jubileumi kamarazenei dísz- hangverseny színhelye lesz a ceglédi zeneiskola. A hang­versenyen mind a 11 megyei zeneiskola növendékei szere­pelnek, összesen 51 műsor­számmal. A zeneszerzők közt találhatók Bartók, Telemann, Händel, Sosztakovics, Corelli, Mozart, Haydn, Bach és Ko­dály, hogy csak a legismer­tebbeket említsük. A hang­szer-összeállítás hűen tükrözi, hogy még ma is a zongora a legnépszerűbb. Ám az is ki­tűnik, hogy az utóbbi időben megnövekedett a vonós és a fúvós hangszeren tanulók szá­ma. A díszhangverseny után szakmai értékelésre és tanács­kozásra kerül sor, majd az Éder vonósnégyes ad bemuta­tót Varsányi László zongora- művész közreműködésével. A jubileumi év következő rendezvénye a már említett gitárversenyen kívül a me­gyei állami zeneiskolák volt tanárainak és növendékeinek baráti találkozója, szintén áp­rilisiban, Budapesten a Fészek Klubban. Ebben a tanévben emlékez­nek a megyei zeneiskolák Bartók Bélára, aki 30 évvel ezelőtt hunyt el. Ebből az al­kalomból zenei vetélkedőt, nyilvános zeneirodalmi órá­kat és hangversenyeket tarta­nak a váci zeneiskolában. D. G. G. Lépést tartani a változó világ igényeivel Új módszerek a közművelődésben A közművelődés formái, módszerei gyakran változnak. Mikor, mit kíván az élet, a közművelődésnek ahhoz kell igazodnia: csak akkor töltheti be a társadalomban elfoglalt helyét, szerepét. A felszaba­dulást követően például az emberek általános műveltsé­gének gyarapítása, látókörének szélesítése volt a legfőbb cél. A technika, mind erőteljesebb térhódítása azonban magával hozta a szakműveltség növelé­sének szükségességét. Érthető tehát, ha mind nagyobb teret kapott a művelődési házak éle­tében a különböző szaktanfo­lyamok szervezése. Technikai jellegű klubok, szakitörök ala­kultak, s az ismeretterjesztés is egyre inkább a szakművelt­ség gazdagításához kívánt se- gítéget nyújtani. Ennek hatá­sára megváltozott a közműve­lődés struktúrája: a nagy termi rendezvények helyett a kisebb művelődési közösségek tevé­kenységére tevődött át a hang­súly. Ezt az időszakot a klub­mozgalom fellendülése jelle­mezte; csak ifjúsági klubból mintegy másfélszáz alakult Pest megyében és legalább ugyanennyi szakjellegű klub jött létre. Ne szakadjanak el a közösségtől Néhány esztendővel ezelőtt a kismamaklub még ismeretlen fogalom volt nemcsak Pest megyében, hanem országosan is. Az új családjogi törvény, s ! Évtizedes kincsestára, Szentendre Miháltz Pál kiállítása a Műcsarnokban Miháltz Pál, Szentendrén élő festőművész kiállítása a Mű­csarnokban tekinthető meg március 14-ig hétfő kivételével naponta 11-től 19 óráig. KOMOLYSÁGÁNAK, tuda­tos életvitelének, alaposságá­nak köszönheti Miháltz Pál; hogy egyre emelkedő szinten használja ki a tehetségéből és szándékából adódó lehetősé­geit. Hosszú út vezetett a Mű­csarnokban most bemutatott új műveinek kiállításáig. 1899-ben született Magyar- valkón, 1922-ben végezte el a Képzőművészeti Főiskolát Ré­vész Imre és Vaszary János tanítványaként, 1931-től dol­gozik rendszeresen Szentend­rén, Munkácsy-díjas, a Ma­gyar népköztársaság kiváló művésze. Ennyi a külső héj, mely megszállott munkát, a festészet iránti olthatatlan alá­zatot takar. E páratlan lelkiis- i meretességnek köszönheti azt a megújuló energiát, szerkeze­ti rendet, véglegesült alkotó magatartást, összetett látás­módot, melyről Merczeg Ibo­lya beszél a katalógus elősza­vában. ÖKONÓMIÁJÁT ritka fe­gyelmének, önuralmának kö­szönheti, egy foltnyi felületes­ség nem található művészeté­ben. Eszménye az érték kiví­vása rendszeres munkával, mérlegeléssel, a gondolkodás és a festői kifejezés párhuza­mos alkalmazásával. A figye­lem, a szemlélődés és a pe­dáns kimunkálás teljes appa­rátusával dolgozik a részletek gazdaságának minden szép­ségmorzsáját feltáró mélysé­gével. Kincsestára évtizedek óta Szentendre, bensőséges látványforrásait művészetté fokozza halk, nem attraktív, de annál méltóságtel jesebb. mindig megbízható értékrendű lírai hullámhosszon. MŰVÉSZETE csöndes, szí­vós előrelépés a hevenyészett-' ség teljes kizárásával. Ez a magatartás annyira általános, hogy néha már-már az ösztö- nösséget igényelnénk, melyet soha nem érzékelünk maratott színekkel zsúfolt felületein. A formák és színváltozatok biz­tos egyensúlya jelenti kép- egyenleteinek törvényeit, ettől nem tágít, ehhez maradéktala­nul ragaszkodik. Ügy érezzük, ő az az ember, az a festő, aki életében soha nem engedélye­Alkonyat Szentendrén zett önmaga számára egy perc festői kikapcsolódást, lazítást sem, annyira tiszteli a műfaj hivatását. Ez törvénye. Minden fal, ház, boltív, ké­mény, fa, üzenet számára, me­lyet kép-szeizmográfján felfog és festménnyé alakít árnyalt finomsággal, mindig rejtőző szenvedéllyel. KIÁLLÍTÁSÁN most annak örülhetünk különösképp, hogy három változatban vette észre az elsők között Szent­endre és Ráckeve városszerke­zetének testvéri hasonlóságát. Mindez 1974-ben történt, öt csak Arany János előzte meg, aki a Népdal-bán jelezte elő­ször e kapcsolatot. Miháltz Pál a szerb templom tornyát figyeli Ráckevén, és a környe­zet összetett látványában hó­dítja meg az illanó időt, a gó­tikus, barokk elemek, a teme­tőkeresztek, az emberi kézként terebélyesülő fák, épülő új há­zak közös, baráti együttesé­ben. Meggyőződésem, hogy Ráckeve mint téma újabb fe­jezetet jelenthetne Miháltz Pál művészetében, ugyanúgy, mint Zsámbék további felfe­dezése. A sérült romok monu­mentalitása Nagy B. István, Darabont Tamás és Eigel Ist­ván után Miháltz Pált is meg­szólította a belső térfestészet­tel kiegészült román stílusú pompájával. CSÖNDES szemlélődésében rend uralkodik, tiszteletet pa­rancsoló komolyság és alázat. Há valaki, Miháltz Pál tudja, hogy a festészet műfajában nagy hódítók jártak és Picas­so nemzedéke után minden új lépésért, minden élő kalászért hősies küzdelmet kell vívni. Ennek szellemében cselekszik, ezzel a felismert és gyakorlat­ba ültetett magatartással fi­gyeli a ló lassú mozdulását, a kapu előtt, a gyászkocsi or­mótlan ünnepélyességét, a szentendrei alkonyatok, fé­nyek, udvarbelsők, házcsopor­tok, római kövek egyedi szép­ségeit. TARTALMAS magány tá­rulkozik fel képeiben. Minden motívuma elkerüli az üres lel- I kendezést, de a' sivár szomo­rúságot is. Érett napraforgói, dézsmaháza, öreg fája. eszter­gomi várdombja, zugutcája a saját magánvalójának keretei­ben időzik szinte Kant filozó­fiájának képi tükrözéseként. Mindez azonban Miháltz Pál lírája és világszemlélete egy­ben, ő az a boldog ember és .festő, akinek megadatott a szemlélődés öröme, tisztessége, bensősége, megbízhatósága. Megadatott, mert kivívta dan­dár munkával, állandósult el- mélyültséggel, festői odaadás­sal, eddigi életművének tisz­teletet parancsoló méltóságá­val. Losonci Miklós ennek kapcsán a gyermekgon­dozási szabadság bevezetése tá­masztotta az új igényt: mit te­hetnénk azért, hogy a szabad­ságon lévő kismamák a gyer­mekgondozás három esztendeje alatt se szakadjanak el a kö­zösségtől. Aki csütörtök délutánonként belép a tápiószentmártoni mű­velődési ház udvarára, az első pillanatban joggal hiheti, elté­vedt, — harminc-negyven ba­bakocsi sorakozik az udvaron. Tulajdonosaik odabenn játsza­doznak önfeledten az ifjúsági klub egyik helyiségében, KISZ-es lányok felügyelete mellett. Az édesanyák ezalatt a kismamaklubban kézimunkáz­nak, beszélgetnek, egészség- ügyi vagy gyermeknevelési előadást hallgatnak vagy ép­pen gyermeknevelési tapaszta­lataikat cserélik ki egymás­sal ... És ma már nemcsak Tápió- szentmártonban van ez így. Szadán, Tóalmáson, Tápió- györgyén szeptember óta, Abonyban, viszont még csak néhány hete működik. Veres­egyházon e napokban kerül sor megalakítására. Van, ahol vi­gyázni is tudnak a gyermekek­re, mint például Tápiószent- mártonban, ahol a KlSZ-szer- vezet tagjai társadalmi mun­kában vállalták ezt a koránt­sem könnyű, de nagyon szép feladatot, van, ahová még csak gyerekük nélkül járhatnak el a kismamák. Egy a fontos: ma már mind több művelődési házban gondolnak arra, milyen programokkal vonhatnák be a kismamákat a közösségi életbe, hogyan tehetnék számukra még hasznosabbá ezt az idő­szakot. Sport a nagyteremben A szabad idő hasznos eltölté­sének egyik formája a sporto­lás. Pályákban, tornatermek­ben azonban nem bővelke­dünk, Ezért is dicséretes min­den'- olyan - kezdeményezés, amely a művelődési házakban is lehetőséget biztosít a sporto­lásra, az egészséges testedzésre. Menüén például a helyi műve­lődési ház nagyterme délelőt­tönként jól helyettesíti a hiányzó iskolai tornatermet. Veresegyházon a _ nagyközség tanácsa néhány héttel ezelőtt harmincezer forintot utalt át a művelődési háznak, hogy pa- lánkokat vásárolhassanak, vé­dőrácsokat szereltethessenek fel az ablakokra. Ennek nyo­mán a művelődési ház január­ban nyolc sportágban hirdetett versenyt, elsősorban a fiatalok számára. Már az első vasárna­pon nyolc csapat összesen nyolcvan tagja vett részt a te­remlövészeten, illetve az aszta­litenisz-baj nokságon. Azóta — hasonló részvétellel — már le­bonyolították a lábtenisz- és a sakkbajnokságot is. A követke­ző vasárnap programjában pe­dig teremfoci- és tollaslabda- bajnokság szerepei. Közben a hét két hétköznapján — szer­dán és pénteken — a teremfo­ci kedvelői vehetik birtokukba a művelődési ház nagytermét. És nem csupán Mendén és Veresegyházon nyílik lehetőség a teremsportokra, művelődési házaink többségében — némi anyagi ráfordítással — mind­ez megvalósítható. Példák so­ra bizonyítja ezt. Kókán Pél­dául szintén a művelődési ház ad otthont az iskolai test­nevelésnek. Nagykátán a va­sárnap délelőttök programját a teremsportok alkotják. Tápió- szentmártonban lövészszakkör működik. Tápiószecsőn, Újszil­váson és másutt is rendszere­sek az asztalitenisz-versenyek. Brigádklubok Bár a szocialista brigádmoz­galom nem újkeletű, klubokba azonban alig egy-két éve tö­mörülnek. A szocialista brigá­dok klubjait elsősorban az az igény hívta életre, hogy több segítséget kaphassanak kultu­rális vállalásaik teljesítéséhez. A művelődési házak a szakmá­hoz kapcsolódó ismeretterjesz­tő előadásokat szerveznek, ve­télkedőket rendeznek, lehető­séget biztosítanak a közös mo­zi- és színházlátogatásokra, felhívják a figyelmet a múzeu­mok kiállításaira és igy to­vább. És az ismeretek gyarapí­tásán túl jelentős szerep jut ezeknek a kluboknak a közös­ségi életre nevelésben. Jó pél­da erre az érdi művelődési ház brigádklubja, amely kezdemé­nyezője volt annak a kulturá­lis szombatnak, amelyet azért vállaltak a nagyközség szocia­lista brigádjai, hogy még ked­vezőbb feltételeket teremtse­nek Érden a közművelődéshez. És sorolhatnánk még hosz- szan, milyen új közművelődési szolgáltatás bevezetését tette indokolttá a gyorsan változó vi­lág. A csillagászszakkörök — Vácott, Örkényben, Pomázon örvend nagy népszerűségnek — az űrrepülés fejlődésével váltak népszerűvé. A pávakö­röket a sikeres televízióvetél­kedő indította útjukra, s vál­tak igen kedveitekké rövid öt esztendő alatt. A magnósklu­bok sem rendelkeznek még nagy múlttal, mint ahogy a művelődési házakban megho­nosodó nyelvi laboratóriumok sem. A jövőjük azonban annál nagyobb. Lépést tartani a változó vi­lág igényeivel — ez alapvető feladata a művelődési házak­nak. Csak így tölthetik be hi­vatásukat a fejlett szocializ­mus építésében. Prukner Pál A pomázi nemzetiségi együttes a megyei művelődési központban Sikeres dél-magyarországi vendégszereplés után vasár­nap, február 29-én Szentend­rén a Pest megyei művelődési központ színháztermében mu­tatja be új műsorát a pomázi nemzetiségi együttes. Az este 7 órakor kezdődő műsorban magyar és nem­zetiségi néptáncok, népda­lok és zenekari számok sze­repelnék. A' nemzetiségi tárH cok között Bartos—Eredics Szerbiai táncok, Bartos—Nyári Sumidiai táncok, Kriskdvics— Filipovics Vápovo és Momacs- ko kóló című produkciója lát­ható. A zenekar magyar, ro­mán népdalokat, macedón tán­cokat ad elő. Rockov Katalin és Sarlós János, az együttes szólistái szerb népdalokat éne­kelnek. Csökkent a számuk Törökbálinti felmentettek Az idei tanévben Törökbá­linton az általános iskolában 759 diák tanul. Rajtuk kívül negyvennégyen járnak a kise­gítő tanulócsoportokba. A beiskolázás 100 százalé­kos, a tankötelezettségi törvénynek eleget tesznek. Mindössze 10 tanulónk van — mondja Szalatnyai Attila igaz­gató —, akik nem járnak isko­lába, illetve felmentést kaptak. Az alsó tagozaton négy tanu­lónk testi fejletlenség miatt nem kezdte meg tanulmányait az első osztályban. Márciusban kezdődik részükre az iskola­előkészítő tanfolyam, s ennek elvégzése után a következő tanévben már elsősök lehetnek ők is. Az alsó tagozaton két túl­koros gyerek kapott felmen­tést. Harmadik osztályba kelle­ne nekik járni, de tavaly töl­tötték be a 15. életévüket. Nem lenne szerencsés a kicsik közé visszaültetni őket az iskola­padba. Jelenleg mindketten mun­kába álltak. A rossz tanulmányi eredmény, az elégtelen iskolai munka oka elsősorban a családi körülmé­nyekből adódott, bár az egyik kislány jó anyagi körülmények között él, de a szülők nem so­kat törődtek a gyermek tanu­lásával, iskolai munkájává^. A felső tagozaton 4 tanuló felmentett: egy ötödikes, egy hatodikos és két hetedikes. Mind a négyen 15 évesek, ket­tő közülük az idén tölti be a 16. életévét. Mindnyájan dol­goznak. K^ttő közülük a munka mellett a dolgozók.iskolá­jába jár, tehát valószínű, hogy elvégzik a nyolc osztályt. Az iskola gyermekvédelmi felelőse szo­ros kapcsolatot tart a tanács gyámügyi illetékeseivel, figye­lemmel kísérik továbbra is a gyermekek sorsát. , Az igazsághoz tartozik, hogy 6—7 érvvel ezelőtt még 20 túl­koros, felmentett tanulójuk volt. A jelenlegi helyzet tehát lényegesen jobb. A községi ta­nács a hátrányos helyzetben lévő családok sorsán azzal is, segitett, hogy három évvel ez­előtt felszámolta a Pincesor ro­zoga házait és sok családnak adott lakást. Ez a szociálpoliti­kai intézkedés kedvezően befo­lyásolta az iskola munkáját is. K. Gy. M. FEBRUAR 26-TOE MÁRCIUS S-IG CEGLÉD, Szabadság 26—29: Keserű csokoládé 1— 3: Ne féljetek a szerelemtől CEGLÉD, Kamara 26— 29: És velem volt Ali baba 1— 3: Drága John** GÖDÖLLŐ 26: Holnap lesz fácán* 27— 29: A kenguru 1— 2: Front szárnyak nélkül I—II. 3: Egyszerű történet SZENTENDRE 26—2.9: Folytassa, cowboy 1: Egyszerű történet 2— 3: Helga és Michael* ABONY 26: Baracktolvaj 27: Szembesítés 28— 29: Ne féljetek a szerelemtől BUDAÖRS 26— 29: Halhatatlanok 1— 3: Én és a tábornok DABAS 27— 29: A nagy attrakció 1— 3: Egy tiszt nem adja meg magát DUNAHARASZTI 26—27: Helga és Michael* 28— 29: Baracktolvaj 1— 2: Az idők kezdetén DUNAKESZI, Vörös Csillag 26—2.9: A kenguru 1— 2: Ha boldog akarsz lenni 3: Édes élet I—II. ÉRD 26: Olaszok hihetetlen kalandjai Leningrádban 29— 1: Dal a szerelemről 2— 4: Vörös kányafa + Kresz-filmek FÓT 26—29: A Charlot-k bejárják Spanyolországot 1— 2: Az öreg GYÁL 26—28: Gyémánt Lady 29— 1: Huckleberry Finn és a csirkefogók 4: Szegény gazdagok KISTARCSA 26—29: Fekete farkasok üvöltése 1— 2: Legenda a nyúlpaprikásről NAGYKATA 26— 29: Ostromállapot 1— 3: Hugó, a víziló PILISVÖRÖSVAR 27— 29: A rendőrég csak áll és néz , 1— 3: Az áruló balegyenes POMAZ 26—27: Vádol a felügyelő 28— 29: Vörös kányafa + Kresz-filmek 1— 2: Keserű csokoládé RÁCKEVE 26—27: Elektra 28—29: Az idők kezdetén 1— 2: Ulzana SZIGETSZENTMIKLÓS 26—27: Az idők kezdetén 28— 2: Olaszok hihetetlen kalandjai Leningrádban •Csak 16 éven felülieknek! **Csak 18 éven felülieknek!

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom