Pest Megyi Hírlap, 1976. február (20. évfolyam, 27-51. szám)

1976-02-25 / 47. szám

Megkezdődött az SZKP XXV. kongresszusa AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁ LAPJA PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! xx. évfolyam, 47. szám AIL% 80 FILLÉR 1976. FEBRUÁR 25., SZERDA Leonyid Brezsnye v előadói beszéde A napirend jóváhagyása után Mihail Szuszlov felkérte az első napirend elő­adóját, Leonyid Brezsnyevet, előadói beszédének megtartására, aki a kong­resszus részvevőinek viharos tapsa kö­zepette lépett az emelvényre. L. I. Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára, Pártunk Központi Bizottsága, Politikai Bizottsága a beszámolási időszakban, akárcsak korábban, elsősorban a szocia­lista államokkal fenntartott kapcsola­tokat kísérte figyelemmel. A szocialista országok pozíciói évről évre erősödnek. Tárgyilagos ember nem tagadhatja, hogy a szocializmus orszá­gai mind erősebb, mind mélyebb befo­lyást gyakorolnak a világesemények menetére. Az elmúlt öt esztendő a szo­cialista országok töretlen fejlődésének időszaka volt, amelyben magabiztosan és gyors ütemben haladtak előre a fej­lett szocialista társadalom, a kommu­nizmus felé. A szocialista országokban a '"'további politikai konszolidációval együtt gyors ütemben fejlődött a tár­sadalmi termelés, emelkedett a dolgo­zók anyagi és kulturális életszínvonala. A vietnami nép győzelméről szólva Brezsnyev rámutatott: kudarcot vallott az imperializmusnak az a második vi­lágháború óta legnagyobb szabású kí­sérlete, hogy fegyveres erővel számol­jon le egy szocialista állammal és el­fojtson egy nemzeti—felszabadító for­radalmat. A vietnami nép hősiessége és önfeláldozása, amely a szocialista or­szágok és a haladó világközvélemény szilárd támogatásával párosult, erősebb­nek bizonyult az intervenciósok és csatlósaik hadseregeinél. Győzött a sza­badság és a függetlenség. Vietnam győzelme új távlatokat nyi­tott meg egész Délkelet-Ázsia előtt. Di­csőséges győzelem volt ez, amely örölc­az SZKP Központi Bizottságának beszá­molóját előterjesztve, beszédében elő­ször nemzetközi kérdésekről szólott, elöljáróban részletesen elemezve a Szovjetuniónak a szocialista államokhoz fűződő kapcsolatát. re bekerült annak a harcnak történeté­be, amelyet a népek a szabadságért és a szocializmusért folytatnak. Vietnam után Laosz és Kambodzsa is kivívta szabadságát. A szocialista államok egyesített erő­feszítéseinek kimagasló eredménye volt a Német Demokratikus Köztársaság szuverenitásának egyetemleges elisme­rése, az NDK felvétele az ENSZ-be, az NDK, Lengyelország és Csehszlovákia nyugati határai sérthetetlenségének nemzetközi megerősítése. Tartósan megszilárdult a szocializmus kubai földön. A diplomáciai és a gaz­dasági blokád politikájához még min­dig ragaszkodó amerikai imperializmus erőfeszítései nem érték el céljukat, sőt, Kuba nemzetközi helyzete és tekintélye megerősödött. A kubai kommunisták kongresszusa, a párt programja és az ország új alkotmánya azt mutatja, hogy a nyugati félteke első szocialista állama magabiztosan halad előre. Az SZKP a szocialista országok vi­szonylatában következetesen tartja ma­gát a kipróbált elvhez: az igazi egyen­jogúság és az egymás sikereihez fűződő érdekeltség szellemében jár el, döntései kidolgozásakor nemcsak a nemzeti, ha­nem az internacionalista érdekeket is szem előtt tartja. Ha bármilyen problé­mák vetődnének fel, meggyőződésűink, hogy azokat a barátság, az egység és az együttműködés erősítésének szellemé­ben kell megoldani. így építjük kapcso­latainkat a testvéri szocialista államok­kal: Bulgáriával, Magyarországgal, Vietnammal, az NDK-val, a Koreai Népi Demokratikus Köztársasággal, Ku­bával, Mongóliával, Lengyelországgal, Romániával, Csehszlovákiával, Jugo­szláviával. Szoros együttműködésünk legfőbb alapja, éltető lelke és irányító, szervező ereje természetesen a szocialista orszá­gok kommunista pártjainak megbont­hatatlan harci szövetsége, világnézeti egysége, a célok és az akarat közössé­ge. A testvérpártok kapcsolatai ma a kö­zös ügyért küzdők, a szocializmust és a kommunizmust építő ezrek és ezrek — mély, sokaldalú, rendszeres kontaktu­sainak meggyőző képét mutatják. A Központi Bizottság úgy véli, hogy továbbra is pártunk egyik legfontosabb feladata e kapcsolatok sokoldalú fej­lesztése. Mélységes belső elégedettséggel je­lenthetem a kongresszusnak, hogy a szocialista közösség kommunista párt­jainak vezetői állandó kapcsolatban vannak egymással. Az utóbbi években nemegyszer tartottak többoldalú baráti találkozót a pártok központi bizottságai első titkárai, illetve főtitkárai. Három találkozó volt a Krím-félszigeten. Vol­tak ilyen találkozók a pártkongresszu­sok idején is, egyebek körött tavaly Bu­dapesten és Varsóban. A rendszeres több- és kétoldalú találkozók lehetősé­get nyújtanak arra, hogy tanácskozzunk egymással műiden felvetődő nagyobb problémáról, megosszuk egymással — ahogy mondani szokás — örömünket és bánatunkat, közösen tűzzük ki a továb­bi előrehaladás útját. Egészében a szocialista országok párt­jainak többségéhez fűződő viszonyunkat a teljes egység és a gyümölcsöző együtt­működés jellemzi. Mint ismeretes, egyes pártok külön nézeteket vallanak számos kérdésben, de az általános irányzat kétségkívül a szocialista orszá­gok összeforrottságának erősödése. Ezt az irányzatot nagyra értékeljük és fej­lődését — akárcsak korábban — min­den eszközzel előmozdítjuk. Ennek útja a testvérpártok közös erőfeszítése a marxizmus—leninizmus kipróbált elvei, a szocialista internacionalizmus, az egyenjogúság és az elvtársi együttmű­ködés alapján. Pártjaink és országaink vezetői együttműködésének egyik fontos ke­rete a Varsói Szerződés politikai ta­nácskozó testületé, ez a szerződés meg­bízhatóan szolgálja a béke és a szocia­lizmus érdekeit. Mindenki számára nyilvánvaló azoknak a kezdeményezé­seknek jelentősége, amelyek az utóbbi években politikai tanácskozó testüle­tünktől indultak ki. Határozottan ellenezzük mind a vi­lág egymással szembenálló katonai tömbökre oszlását, mind a fegyverke­zési hajszát. Álláspontunk ebben a vo­natozásban közismert, mégis teljesen világosan ki kell jelenteni: amíg fennmarad a NATO, amíg a militaris­ta körök folytatják a fegyverkezési hajszát, addig országunk, a Varsó Szerződés többi részvevőjével együi erősíteni fogja ezt a katonai-politikai szövetséget. A szocialista országok mind jelen­tősebb szerepet játszanak a világgaz­daságban is. Ma a szocialista közösség a világon a legdinamikusabb gazdasági erő. Az ide tartozó országok ipara az elmúlt öt évben négyszer olyan gyor­san fejlődött, mint a fejlett tőkés álla­mok ipara. Közösségünk országainak ipari termelése 1975-ben több mint kétszer annyi volt, mint a közös piaci országoké. (Folytatás a 2. oldalon) A világhelyzet és az SZKP nemzetközi tevékenysége Ötezer kommunista a párt legfelsőbb fórumán Kilencvenhat országból 103 meghívott küldöttség 1 Moszkvában a Kreml kongresszusi palotájában | kedden délelőtt helyi idő szerint 10 órakor megnyílt | a Szovjetunió Kommunista Pártjának XXV. kong- | resszusa. Tizenöt és fél millió szovjet kommunista képvi- § seletében mintegy ötezer küldött gyűlt össze a párt | legfelsőbb fórumán. A küldöttek között a szovjet | munkásosztálynak, a kolhozparaszfeágnak, az értel- ! miségnek, a forradalom veteránjainak, a szovjet I hadsereg és hadiflotta harcosainak legjobb képvi- ! selői foglaltak helyet. A XXV. kongresszust a Központi Bizottság | megbízásából Leonyid Brezsnyev az SZKP Központi | Bizottságának főtitkára nyitotta meg. Bejelentette, i hogy a kongresszuson 4988 küldött vesz részt. A továbbiakban Mihail Szuszlov, az SZKP KB Poli­tikai Bizottság^ tagjának, a Központi Bizottság titkárának előterjesztése alapján a kong­resszus megválasztotta elnök­ségét, titkárságát, szervező­bizottságát és a mandátum­vizsgáló bizottságot. A Központi Bizottság titkára ezután kegyelettel emléke­zett a Központi Bizottság azon tagjaira, a nemzetközi kom­munista és munkásmozgalom, ama kimagasló egyéniségéire, akik az SZKP XXIV. kong­resszusa óta hunytak el. A ta­nácskozás részvevői egyperces néma felállással áldoztak em­léküknek. Mihail Szuszlov ezután a következőket mondotta: — Mély megelégedéssel je­lenthetem önöknek, hogy a Központi,Bizottság meghívásá­ra kongresszusunkon kilenc­venhat ország kommunista, munkás-, nemzeti-demokra­tikus és szocialista pártjainak százhárom küldöttsége vesz részt. Köszönetét mondunk e pártok vezetőségének azért, hogy elfogadták meghívásun­kat. — Pártunk egyetlenegy ko­rábbi kongresszusán sem vett részt ilyen nagy számú baráti küldöttség. Soraikban a kommunista, munkás- és nemzeti felszabadító mozgal­mak kiemelkedő vezetői fog­lalnak helyet. Mindez az in­ternacionalista kapcsolatok további kibővítéséről és megszilárdulásáról tanúsko­dik, amely megbonthatatlanul fűzi össze pártunkat a bé­kéért, a népek szabadságáért, a társadalmi haladásért har­coló világfront minden egy­ségével. Lenin pártja magasra tartja és töretlenül viszi a proletár internacionalizmus dicső zászlaját. Ezután a küldöttek egy­hangúlag elfogadták a kong­resszus napirendjét: Az SZKP KB beszámoló­ja és a párt soron levő feladatai a bel- és külpolitika területén. Előadó Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB fő­titkára. O Az SZKP Központi Re­víziós' Bizottságának je­lentése. Előadó Gennagyij Szizov, a revíziós bizottság el­nöke. O A Szovjetunió népgazda­sága fejlődésének fő irányelvei az 1976—1980-as évekre. Előadó Alekszej Ko­szigin, a Szovjetunió Minisz­tertanácsának elnöke. ® A párt központi szervei­nek megválasztása.

Next

/
Oldalképek
Tartalom