Pest Megyi Hírlap, 1976. február (20. évfolyam, 27-51. szám)
1976-02-22 / 45. szám
VAC! NAPLÓ A PEST MEGYEI HÍR L AJ*KV f ÖN KIADÁSA A VÁCI JÁRÁ$ ÉS VÁC VÁROS RÉSZÉRE XX. ÉVFOLYAM, 45. SZÁM 1976. FEBRUÁR 22., VASÁRNAP Évente egymillió forint értékű társadalmi munka Életszínvonalunk magasabb, ha gyermekeink modem iskolákban, óvodákban töltik napjaikat, ha térdig érő sár helyett betonozott úton járunk. Kényelmesebb az életünk, ha van elég bolt, bőséges árukészlettel, ha az estét nemcsak a televíziókészülékek előtt tölthetjük, hanem a klubkönyvtárban, vagy a művelődési ház valamelyik rendezvényén. Hogy minderre mennyi pénze van községeinknek, az elsősorban természetesen az ország anyagi gyarapodásától íügg. De függ attól is, hogy mennyire eredményes a munka a település termelőszövetkezetében, egyéb gazdasági egységeiben. S mint a példák sokasága, közöttük éppen az őrbottyániaké is bizonyítja, nagyon sokat számít az is, hajlandók-e az emberek a kötelességen felül is tenni a közös boldogulásért, mennyire szeretik szőkébb hazájukat? Örbottvánb&n, Szódon, Vác- ídukán, Csornádon és Vácrátó- ton szorgalmas emberek laknak. Teljesítette 5 éves tervét az őrbottyáni téglagyár, az ' egyesült tcrmclőszövetke- f zetekben évenként 10 szá- ! Zalákkal jobb eredmé- ! nyékről számolhatnak be á tagságnak. , A szorgalom és a tehetség D r. Haracsi Sándor főállatorvostól kaptuk a következő tájékoztatót: — A veszettség elsősorban a húsevő házi és vadon élő állatok fertőző betegsége, de a veszett állatoktól megmart ember is megbetegszik, ha nem részesül idejében védőoltásban. Fertőződhet az ember, a veszettségben elpusztult állatok tetemét megérintve is. A veszettség vírusos, ez idő szerint gyógyíthatatlan betegség. A múlt században még járványként pusztított, és emberek is nagy számban estek áldozatául. — A veszett kutya és macska az emberrel és az állattal szemben támadó magatartást tanúsít, míg a veszett róka elveszti félelemérzését, feltűnően szelídnek látszik. Hazánkban az .állategészségügyi intézkedések szigorú végrehajtása, elsősorban az ebek veszettség elleni kötelező védőoltásának bevezetése óta a betegség háziállatok között csak ritkán pusztít. Gyakrabban észlelhetők nyomai rókák, borzok és vadmacskák tetemén. A vadon élő húsevők között lappangó vírus rendszerint kutyák és macskák közvetítésével jut emberközelbe. A veszettség elleni védekezés alapja: valamennyi eb évente egyszeri vakcinás védőoltása, ez a mi feladatunk, másrészt, a vírus- hordozó dúvadak irtása, ez utóbbi a vadásztársaságoké. bizonyítéka az is, hogy egyre- másra épülnek az új otthonok, s az utóbbi öt évben is sokat változott a falu képe. Bővültek a közösségi intézmények, javult a kereskedelmi ellátottság, növekedett a bolthálózat, utak, járdák készültek, korszerűsödött a közvilágítás, s oktatási, művelődési célokra is sokkal többet költöttek, mint korábban. A községfejlesztésben szívesen segített a lakosság, évente 1 millió forint körüli volt az általa végzett társadalmi munka értéke. A terület legnagyobb gazdasági egysége az őrbottyáni téglagyár. Ősszel elkezdi a termelést a korszerű automata gépsorokkal felszerelt új üzemrész, melynek segítségével két műszakban, négyszer annyi téglát és tetőfedő cserepet gyártanak, mint eddig. Természetesen tudják, hogy a régi gyárrészleg munkáját is javítaniuk kell, megszüntetni a nehéz fizikai és az egészségre ártalmas munkaköröket. A termelőszövetkezet vezetősége, egyetértve a járási pártbizottság ötéves gazdaság- fejlesztési irányelveivel, igyekszik bevezetni a lényegesen jobb eredményeket biztosító iparszerű termelési technológiát. A háromhónapos és annál idősebb ebek veszettség elleni kötelező védőoltására Vác városban csoportosan, a következő helyeken és időpontokban kerül sor. FELSÖVÁROS Hunyadi utca X. (február 23- án és 24-én, 8—13 óra között). KÖZÉPVÁROS Állatorvosi rendelő (február 25-én és 26-án, 8—13 óra között). ALSÓVÁROS Állatorvosi rendelő (február 27-én és 28-án, 8—13 óra között). DEÁKVÁR Állatorvosi rendelő (március 1-én és 2-áp 8—13 óra között). FELSŐ KÜLTERÜLET Gombási iskolában (március 3- án, 10—12 óra között) és a sejcei készenléti telepen (március 3-án, 14—15 óra között). ALSÖ KÜLTERÜLETEN Gyepmesteri telep (március 4- én, 10—11 óra között) és a zsellérdűlői őrházban (március 4-én, 14—16 óra között). Az oltások a csoportosak alkalmával díjtalanok. Váci séta. Holnap, héifőn, es'-' 6 órai kezdettel. Robot' x János, a Dunakanyar Fotóklub tagja, a klub baráti körének rendezésében. Váci séta címmel, a klubhelyiségben oemutatja színes diaképeit. öt év múlva a búzát, a zöldségféléket és a napraforgót már termelési rendszerben termesztik. Az állattenyésztésben tovább folytatják az együttműködést a szomszédos gazdaságokkal. Az eddiginél is több segítséget adnak a háztáji gazdaságoknak. Mindezek megvalósítása érdekében, korszerűsítik gépparkjukat, nagy vonóerejű traktorokat vásárolnak. A téglagyár és a termelőszövetkezet fejlődésével együtt, a községben javítják a szociális és kommunális ellátást, utakat építenek, Szódon, Vácdu- kán, Örbottyánban, Csornádon és Vácrátóton befejezik a járdaépítési programot. Ugyancsak az életkörülményeket javítja, hogy fejlesztik az említett községek közlekedését. Örbottyánban és Sződön vízvezetéket is építenek a következő években, mert a jelenlegi kutak szeny- nyezettek. Sokat költenek a villanyhálózat bővítésére, az utcák világításának javítására. Vácrátóton belvízelvezető csatornákat ásnak. A jobb kereskedelmi ellátás érdekében, Csörögön ABC kisáruházat építenek, Örbottyánban és Csornádon korszerűsítik a jelenlegi boltokat. Sződön és Csornádon gázcseretelepet létesítenek. Vácrátóton új étterem kerül tető alá. Javul az egészségügyi ellátás, s a szabad idő kulturált eltöltése érdekében, új sporttelepek létesülnek. Cs. A. "Dalok rendezésében Vácott, a reformkorban, két vendégfogadó versengett: az Aranyszarvas és a Curia. Történetesen 1842. január 15-én az utóbbi rendezett táncvigalmat „a két várost közösen illető, s alakítandó kisdedóvó intézet javára. A tiszta bevétel 40 pengőforintot számlált, mely summába két darab arany természetben beszámítva is foglaltatik”. Ez az összeg is gyarapította azt a tőkealapot, melynek kezelését, ideiglenesen, Káptalan Vác bírójának gondviselésére bízták. Bierbauer Károly bíró, az előbbi összeggel együtt, bevételez már 91 pengőforintot, és két aranyat. Korábban Ernyei János váci lakos és Lie- demann Ferenc pesti nagykereskedő ugyanerre a célra 10— 10 pengőforintot adakozott. A váci kisdedóvó létesítésének első kezdeményezője, a siketnéma intézet egyik lelkes tanítója, Király Antal, „hazafiúi és a keresztény szeretetű érzéstől vezéreltetve a nemes váczi káptalan levéltárába letett végintézetében egy Vácz városa kebelén megnyitandó kisdedóvó intézet alaptőkéjének öregbítéséül 1000 pengőforintot meghaladó summát hagyományozott, oly feltétel alatt, ha hogy az érintett intézet holKétiön kezdődik Ebek veszettség elleni kötelező védőoltása Az első közős zárszámadás Kiállta a próbát Bizakodó hangulat a kosdi Lenin Tsz-ben A kosdi művelődési házban olyain sokan még soha nem gyűltek egybe, mint a Lenin Termelőszövetkezet egyesülés utáni első zárszámadó közgyűlésén. A nagyterem előterében is ott szorongtak a termelőszövetkezet tagjai, hogy meghallgassák a vezetőség beszámolóját az első közös év eredményeiről. Minden jelenlevőt megleptek azok a vidám rigmusok, amelyeket az Aranykalász kertészbrigád asszonyai írtak és adtak elő, beszámolva örömeikről és gondjaikról. Fábián Albert elnökhelyettes köszöntötte a közgyűlés résztvevőit, köztük dr. Szaló- czy Bálintot, a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium kutatási és szakoktatási főosztályának vezetőjét, Krima Jánost, a Váci Járási Hivatal elnökét és Marschalek Pált, az MSZMP váci járási bizottságának munkatársát Sápi Imre, a termelőszövetkezet megbízott elnöke számolt be a több mint 3 ezer hektáros közös gazdaság múlt évi munkájáról. Elmondta, hogy a termelőszövetkezet teljesítette negve- dik ötéves tervét, egyszerűsítették a termelés szerkezetét, hozzáláttak az iparszerű termelés feltételeinek megteremtéséhez. A növénvtermelés hozamai csaknem 20 százalékkal nagyobbak az 1970. éviekéinél. Megépült Kosdon a 320 férőhelyes szakosított tehenészeti télén, és átadták Vácott a 819 férőhelyes hízómarhatelepet. Az eltelt öt évben a tagság jöA több mint hét évtizede működő dunakeszi önkéntes tűzoltó egyesület a napokban tartotta meg a múlt évet záró közgyűlését, amelyen Kővári József százados számolt be a munkáról. A lakóházakat ellenőrző 14 tagú csoport egyben a pártoló tagdíjat is beszedte. Az 1820 lakóházból 1525-ben talált pártolókra. Májusban, a járási versenyen, a 800-as kismotorfecskendős kategóriában ötödikek lettek. A tagok, akik 450 j vedelme több mint 40 százalékkal emelkedett. —■ Az egyesülés utáni első évben gazdálkodásunkban sok hibát követtünk el — mondta Sápi Imre. — Ennek ellenére túlteljesítettük tervünket. Nem alakult ki év közben kollektív egység a vezetésben, azt bizonygattuk, hogy mi volt jó a „mi gazdaságunkban”, ami rossz volt, elhallgattuk. Gyakran azt néztük, hogy mások mát csinálnak, de a saját munkánkat nem elég tárgyilagosan értékeltük. A termelési érték 7 millió forinttal volt több az előző évinél, meghaladta a 113 millió forintot. Az árbevétel 10 százalékkal nőtt, elérte a 110 milliót. A növénytermesztés csaknem 2 millió forinttal teljesítette túl éves tervét, kukoricából rekordtermést takarítottak be, hektáronként 57 és fél mázsát. Megtermelték az állattenyésztés abrak- és tömeg- takarmány-szükségletét. A lucerna- és szalmabetakarítás körüli hiányosságok rontották a termés minőségét, és az őszi vetések is elmaradtak a tervezettől, 500 hektárral kevesebb területet szántottak fel. és a szerves trágyának is alig ti- zedrészét szórták ki. Az állattenyésztés hozamai nagyon alacsonyak. Az egy tehén által termelt tej tavaly 2 ezer 150 l'ter volt, ez az átlag mintegy 500 literrel alacsonyabb az országosnál. Nem csoda hát. hoffy egy liter tejet 7 forint 58 fillérért állítottak elő. A kiegészítő tevékenység, a papírüzem, a gumiüzem, a órai társadalmi munkát végeztek, három évre szóló együttműködési szerződést kötöttek Szód és Sződliget tűzoltó egyesületeivel, abból a célból, hogy a járási verseny előtt, felkészülésként, közös ellenőrző versenyt rendezzenek. Tavaly tűzeset nem fordult elő a községben. Az iskolákban az egyesület tagjai tűzoltószakköröket terveznek létrehozni. (s, 1.) bakeditüzem, a gépkocsiszerviz egyrészt lehetővé tette a tagolt folyamatos foglalkoztatását, másrészt megtermelte a nyereség nagy részét, amelyet az alaptevékenység fejlesztésére fordítottak. (Az említett üzemek több mint 3 millió forinttal teljesítették túl eredmény- tervüket.) A termelési érték, az árbevétel nőtt az előző évihez és a tervezetthez viszonyítva is, a szövetkezeti eredmény azonban csökkent: 1974-ben 6 millió 200 ezer forint volt a tiszta nyereség, a múlt évben 400 ezer forinttal kevesebb , kevesebb jutott tehát az úgynevezett felhalmozásra is, alig több, mint a bruttó jövedelem 11 százaiéira.. Csökkent a jövedelmezőség: nagyon drágán termeltek a téeszben, ezért jut kevesebb a tagok premizálására, az éves jövedelem 2—5 százaléka. Sápi Imre az idei feladatokról is szólt. — Szövetkezetünk kiállta a próbát. Azt azonban, amit 1975-ben megtehettünk, büntetlenül nem ismételhetjük meg. Az idén már nem hivatkozhatunk az egyesülésre. Előtérbe kell kerülnie a takarékos gazdálkodásnak, az állattenyésztés hozamai növelésének, az iparszerű növénytermesztési rendszerek bevezetésével, az erő- és munkagépek gazdaságosabb üzemeltetésének, a takarmányok, a vegyi és üzemanyagok ésszerűbb fel- használásának, a háztáji gazdaságok fejlesztésének. Fokoznunk kell gazdálkodásunk hatékonyságát, olcsóbban kell termelnünk. Ha kritikusan vizsgáljuk tavaly elkövetett hibáinkat, megtaláljuk tartalékainkat is. Rajki László Orvosi ügyelet Hétfőn és kedden dr. Áfra Tamás, szerdán dr. Bénik Gyula, csütörtökön dr. Kovács Pál, pénteken dr. Gulyás Zoltán, szombaton és vasárnap dr. Kreiner Lenke tart ügyeletes orvosi szolgálatot Vácott, a Köztársaság útja 30. szám alatti központi orvosi rendelőben. Az ügyelet 3S orvosok a 11—199-es telefonszámon is felhívhatók. Önkéntes tűzoltók Dunakeszin A váci kisdedóvó létesítésére Farsangi táncvigalom — 1842-ben ta napjáig számítandó 10 év alatt fog létesülni”. Hazánkban az első kisded- óvót, az Angoikertet, 1828- ban Brunszkvik Teréz alapította. Lelkes támogatókra találva, 1836-ban megalakult Pesten az Országos Kisdedóvó Egyesület. Amikor ennek tudomására jutott a váci alapítvány, azonnal tudakozódott, „miszerint az érintett hagyó- mány hova fordítását annak idején szemmel tarthassa”. Ügy értesültek Wirsh I. G. Augs- burgban, 1840-ben megjelent, Mittheilungen über Kleinkinderbewahranstalten ere című munkájából, hogy Vácott már működik kisdedóvó, a püspök kegyes jótékonysága folytán. A bizottság azonban a váci ■*"* lakosoktól fájdalommal értesült, hogy ott még csak szóben sem volt ezen ideig kisdedóvó. Esedezve fordulnak azért a városi tanácshoz, hogy Király Antal hagyatékát más célra ne fordítsa, „méltóztatnék az ügyet pártfogásába venni, s Vácz városában egy kisdedóvó intézetet alapítani vagy legalább annak megállapítását kegyes hozzájárulásával hathatósan elősegíteni”. Az egyesület ígéri, hogy az intézet „elrendezését eszközölheti”, a legszükségesebb kellékek lajstromát megküldi, s a tplnai kisdedóvó képzőből alkalmas egyént küld. A kérés nem maradt hatástalan: a két város tanácsa megállapodik, hogy közösen létesít kisdedóvót. A „kegyes hozzájáruláson” kívül, anyagi támogatást nem nyújt, de a hozzájárulás nyomán megindul a társadalmi szervek és egyéni felajánlások gyűjtése. így rendezte meg a váci A aranyifjúság 1842 telén a táncvigalmat, melynek bevétele néhány forinttal segítette az első óvoda létesítését. Mindez azonban kevésnek bizonyult a megvalósításhoz. Király Antal lí^41-ben, változó egészségről panaszkodik, tanári állásáról lemondana. Két év múlva másik 1500 pen- gőforintos alapítványt tesz, egy siketnéma leánynak az intézetben biztosított helyre. A kisdedóvóra szóló alapítvány kötelezettsége halála utáni 10 év lejártára szállna. Király Antal még 1850-ben is él, így a város nem siet azzal, hogy az alapítványt ne hagyja elveszni. Szerény megvalósításában, végre 1844-ben felbukkan Alsó-városban a Fellner Miklós tanító keze alatt lévő és „méltán kisdedóvó intézetnek nevezendő oskola”. Fellner utóda Kun Bálint, majd Mihalik tanító, aki a Galamb utcai közben foglalkozik az első váci óvodásokkal. A férfi tanerőket csak évtizedek múlva váltják fel óvónők. Akkor már az intézet, a főutcai Hermann József nagyprépost házában, a váci nőegylet támogatását élvezi, mely azt úgyszólván a semmiből újjáteremtette. Itt irály Antal tehát még éle- lv tében megérhette alapítványának megvalósulását. Jakus Lajos I