Pest Megyi Hírlap, 1976. február (20. évfolyam, 27-51. szám)
1976-02-22 / 45. szám
1976. FEBRUÁR 22., VASÁRNAP Irciw W Kfuntm Tsz-ek és ÁFÍSZ-ek is felvásárolhatnak sertést Kormányrendelet és -határozat jelent meg a kistermelői sertésértékesítés módosításáról. Az érvényben lévő rendelet módosításáról lényegében azért volt szükség, mert az elmúlt hat évben a gazdasági kistermelőktől felvásárolt sertések száma megnégyszereződött, 1975-ben ötmillió hízót adtak át az állatforgalmi és húsipari vállalatoknak, amelyek az állatok nagy száma miatt egyre nehezebben tudták ellátni feladatukat. A kormányrendelet most lehetővé teszi, hogy az említett nagyüzemek és ÁFÉSZ-ek a mezőgazdasági kistermelők sertéseit — a kijelölt állami felvásárló és feldolgozó vállalatok részére — felvásárolhassák, ily módon zavartalanabbá válik a kistermelők állattartása, és az értékesítés. A rendelet lehetőséget ad arra, hogy a húsfeldolgozással is foglalkozó üzemek külön engedély alapján vágósertést vásárolhassanak és ezeket közfogyasztásra levághassák. Dióscli pályakezdők Ügy érzem, már elfogadtak Beszélgetés fiatal csapágygyári szakmunkásokkal Már egy féléve is elmúlt annak, hogy tizenegy fiatal szakmunkás boldogan szorította magához a szakmunkás bizonyítványt, a ■ segédlevelet, három évi nehéz munka gyümölcsét. Közülük felkerestem néhány pályakezdőt a kezdés nehézségeiről, a beilleszkedésről beszélgettem velük. Szeretnék KISZ-tag lenni — Hogyan sikerült? — kérdeztem Sásdi Dezső esztergályostól, a tmk-üzem szakmunkásától. — Ügy érzem, most már elfogadtak, bár a csoportvezetőm még mindig tanulóként kezel. Munkatársaim nagyon sokat segítenek. — Társaid közül néhányan elmentek más vállalathoz. Te gondoltál arra, hogy elmlzz? Több vendéget várnak A Dunakanyarban mér a nyárra készülnek Javul a szállodai és étkezési szolgáltatás Minden korábbinál nagyobb idegenforgalmat bonyolítottak le tavaly nyáron a Dunakanyarban. A leányfalui és a papszigeti kempingekben a sátorosoknak és a lakókocsival érkezőknek a meleg napokon bizony minden négyzetcentiméterért meg kellett küzdeniük a nagy tömeg miatt. Csaknem tízezer ember tekintette meg a Teátrum előadásait. Sok százan városnéző sétán vettek részt, és százhúsz csoport kért idegenvezetést. Két éve a kiadványok, ajándéktárgyak árusításából 30 ezer forint származott, tavaly már 85 ezer. Miközben a Dunakanyarban nagy volt a vendégjárás, Szentendréről, Leányfaluról, Pomázról, Dunabogdányból, Tahiból és Szigetmonostorról sokan utazták be az orszá- got-világot. Megnőtt az utazási kedv a vállalatok, szövetkezetek dolgozói körében, , de számos diák is elindult hosszabb túrára. Idén nem lesz fennakadás a vendégforgalomban — ígérték az Idegenforgalmi Hivatal szentendrei kirendeltségén. Javában készülnek a nyárra. Idegenvezetést a magyaron kívül német, angol, francia, orosz és szerb nyelven vállalnak. Már megkezdték a Teátrum és a Szentendrei nyár közönségének toborzását. A hétvégeken városnéző műemléksétákat szerveznek. Továbbfejlődött a fizető- vendég-szolgálat. Ebben az évben a tavalyinál százzal többet, egyszerre összesen kétszázötven vendéget tudnak elhelyezni Szentendrén és Leányfalun. A papszigeti kempingben 600, a nagymarosiban 300, a leányfaluiban pedig 900 sátorlakónak jut hely. Papszigeten a faházakban 108 vendéget tudnak elszállásolni, hetvenet a motelszöbákbán, Nagymaroson 48, illetve 16 látogatót; a leányfalui kemping lábakon álló luxusházaiban egy időben 84 ember pihenheti ki fáradalmait. A Visegrádon tavaly megnyílt 5Ó személyes bungalovv-telep idén már teljes kapacitással működik. A kirendeltség a vendégek étkeztetéséről is gondoskodik, aminek leggyakoribb helyszíne a Teátrum, a Görög Kancsó Étterem és a Határcsárda. A 11-es országút mentén épült autóscsalogató éttermet február 25-én adják át ünnepélyesen a fogyasztóknak. D. D. G. — Megvallom, nekem is megfordult a fejemben. De sok olyan dolog van, ami visz- szatart. Szeretem a szakmai, közel van a gyár, hisz Diósdon lakom. Gondoltam már arra is, hogy elmegyek valamelyik üzembe beállítónak. Jelenleg azonban nagyon rosszak a körülmények. és több műszakban nem szeretnék dolgozni. — KISZ-tag vagy? — Nem. Még nem sikerült a kapcsolatot megtalálni velük. Sajnos, ők sem kerestek. Pedig szeretnék KISZ-tag lenni. Boros Ferenc lakatos: — Nagyon sokat kell még tanulnom — mondja. — Munkatársaim segítenek problémáim megoldásában. Ügy érzem, mindenképpen jó közösségbe kerültem, és előmeneteli lehetőségeim biztosítottak. — Szoktak nagyobb lélegzetű, összetettebb feladatokkal megbízni? — Igen, és ez nagyon jó nekem Az öcsém is itt tanul, most másodéves. — Mit vársz a rekostrukciótól? — Elsősorban a géppark felújítását, a munkakörülmények megjavítását. Egyszóval a gyár jövőjét. Székely László villanyszerelő is az elmúlt nyáron lett szakmunkás. Ő Érdligetről jár be, a tmk-részleg dolgozója. — Évfolyamtársaid közül nagyon kevesen akarják elvállalni a többműszakos munkát. Te miért vállalod? — Eddig egy műszakban jártam. Nem volt olyan csoport amelynél „otthon” éreztem vol na magamat. Remélem., sikerül majd beilleszkedni a kollektívába. Sokat kell még tanulni idősebb szaktársaimtól. Szakközépiskolába járok Érdre, s néha a programok ösz- szeegyeztetésében is segítséget jelent a több műszak. Az ifjúsági bizottság segít Az ifjúsági bizottság nemrég alakult meg a gyárban. Egyik tagja, Völgyi Vilmos feladatul kapta a fiatal szakmunkásokkal való törődést — Hogyan? , • — Elsősorban a munkahelyi problémák megoldásában. Szeretnénk ezeket a fiatalokat bevonni a KISZ-életbe, az ifjúsági szervezet tevékenységébe. Már mint harmadéves tanulókat felkészítjük a szakmunkás vizsgára is. Tizenegy jelölt a kiváló címre ' A ' Uj munkaverseny-szabályzai a Csepel Autógyárban Kiváló eredményeket értek el a Csepel Autógyár szocialista brigádjai a kongresz- szusi munkaverseny szakaszában. Scsurecz Bálint mun- kaverseny-felelőstől megtudtuk, hogy a vállalat gazdasági és társadalmi szervei február végén értékelik a szocialista közösségek múlt évi tevékenységét, az önértékelések alapján azonban most már elmondható, hogy sikeresen helytálltak a gazdasági és társadalmi munkában egyaránt. — Végleges adataink még nincsenek, de az tény, hogy a szocialista címért küzdő brigádok többsége február végén már szocialistának nevezheti magát. Ma még úgy fogalmazunk, hogy 513 szocialista és e címért küzdő brigádban 6054 dolgozó tevékenykedik a vállalatnál. Ezenkívül 118 közösség a munkabrigád nevet viseli. Mintegy előzetesként elmondta a munkaverseny-fe- lelős, hogy az ágazat kiváló brigádja címre kívánják felterjeszteni a 3. számú gyár Ifjú Gárda brigádját. Ez a marósokból és foga- zójából álló közösség tizennégyszer nyerte el a szocialista címet, s 1974ben a vállalat kiváló brigádja lett. Tizenegy jelölt van a vállalat kiváló brigádja címre, melyből előreláthatóan ötöt, vagy hatot ítélünk oda. Nem könnyű a választás, mert nagyon kicsi a különbség a brigádok között, s lényegében bármelyik megérdemelné tavalyi áldozatkész munkája alapján. Az idén először nyílik lehetőség arra, hogy felterjesszenek egy közösséget a Magyar Népköztársaság kiváló brigádja címre. A vállalat politikai és gazdasági, társadalmi vezetősége az idén még egyik közösség fel- terjesztését sem javasolja. Nem tört meg a brigádok kongresszusi és felszabadulási munkaversenyben tapasztalt lendülete. A verseny új színekkel gazdagodva folyik tovább. Űj szabályzatot dolgoznak ki, mely tovább erősíti a mozgalom szocialista jellegét. Már tavaly megkezdődött a vonyarcvashegyi vállalati üdülő bővítése, illetve átépítése. Ahhoz, hogy 1977 nyarán megnyithassák, mintegy 70 ezer óra társadalmi munkát vállaltak a brigádok, részben a helyszínen, részben a műhelyekben. Ezzel lehetővé válik, hogy az eddigi létszámnak többszörösét tudja fogadni évente az új üdülőszálló. Az újítási tevékenység serkentésére, a műszaki fejlesztés elősegítésére tovább élesztik az egy brigád, egy újítás mozgalmat. Az új gyártmányok megismertetése és megkedvelése érdekében új rendszerű munkástovábbképzést vezetnek be. Régi gyakorlat a Csepel Autóban, hogy társadalmi munkával és a brigádpénztárból is segítik a gyermekintézményeket, nyugdíjas munkatársaikat, vagy más rászoruló embertársukat. Ez a tevékenységük is bővül az idén. A végére hagytuk, de az előbbieknél nem kevésbé fontos, hogy az új szabályzat decentralizálja a munkaver- seny irányítását. Cél, hogy ez ügyben is ott szülessenek a döntések, ahol a leginkább ismerik az adottságokat: a gyáregységekben. S a verseny- időszak végén ott bírálják el a közösségek végzett munkáját is. (T. A.) Miért hagyta itt az év elején sok fiatal szakmunkás a vállalatot? — Mindenekelőtt személyi problémák miatt. Sajnos az eltávozott fiatalok munkafegyelme nem volt megfelelő. A tmk-üzemiben, közrejátszott az is, hogy szó van a három műszak bevezetéséről. — Biztosított-e a fiatalok fejlődése? — Azt hiszem igen. Mi idősebb szakmunkások nagyon sokat segítünk. Számtalanszor megkeresnek, s mi bármilyen munkához szívesen adunk tanácsot. — Miért olyan kevés közöttük a KISZ-tag? — A KISZ agitátorai nem foglalkoznak velük, de ők sem igyekeznek kapcsolatot keresni. Jobban odafigyelni Eddig tartottak a beszélgetések. Megtalálják a helyüket — néhány kivételtől eltekintve — a gyárban ezek a fiatalok. Az is kitűnik, hogy ezek a fiatalok milyen nagy felelősséggel beszélnek a munkáról, a gyárról, a rekonstrukcióról, Ami nem tűnik ki, hogy tudnak áldozatot is vállalni. Csak egy példa:: talán nincs is közöttük olyan, aki a múlt év végi nagy hajrában ne töltött volna hosszabb-rövidebb időt a termelésben, a köszörűüzemben, vagy éppen az esztergában. Jó lenne, ha az ifjúsági szervezet és más társadalmi szervezetek jobban figyelnének rájuk. Törő István íj hízómarliatelep Dömsödön A dömsödi Dózsa Termelőszövetkezet az elmúlt évben gyors beruházásként megépítette 660 férőhelyes hízómarhatelepét, ahonnan az első szállítmány a TERIMPEX-en keresztül már megérkezett Olaszországba. A január elsején betelepített istállókban, ahol magyartarka és svéd lapály bikaborjúkat helyeztek el, 39 kiló átlagos súlygyarapodást értek el Koppány György felvétele ' * ' Újra jön a short Tavaszi-nyári divat Új megoldásként, színek szerinti csoportosításban vonultatták fel a tavaszra-nyárra ajánlott legszebb modelleket a Ruházati Szövetkezet és az OKISZ Labor tegnapi sajtóbemutatóján a Duna Interkontinental Szállóban. A divatszínek közül most elsősorban a kék és sárga variációját, a rózsaszínt, a padlizsánlilát. a fehéret és a barna különböző árnyalatait ajánlották a divattervezők. A nyári lás ruhák anyaga főleg vászon vagy nyomott mintás könnyű kelme; újdonság a fényes anyagból készült, steppelt hosszú ruha. A női kosztümök hálós, gloknis, egyenes vagy nadrágszoknyája egyaránt térd alatt végződik. A kabátok vonala klasszikus, sok tűzéssel, paszpóllal, széles fazonnal készülnek. Hosszú idő után ismét megjelent a short, mint a szabad- idő-ruázat fontos kelléke. A szafarik anyaga hazai vászon, a nadrágkosztümöké szintén. A nadrágok lefelé bővülnek, a farmertípusú öltözékek színe: olivzöld. A nyári lábbelviselet kedvelt darabja a tornacipő lesz, fiataloknak divatos zoknival. Az utcai cipőknél visz- szatér a magasabb sarok és a finomabb fazon. t 1 A nagy lehetőséget tálcán kínálták... Visszaélés a gépbérlettel a tököli Petőfi Szakszövetkezetben ra, az egyébként csiszolóként dolgozó Plausin Istvánra íratta, hogy az ő nevében is felvehesse a 3 százalékot. Üveges György, aki egy ideig esztergályosként dolgozott Bús János forgácsolórészlegében, úgyszólván örökölte a nyugdíjba vonuló főnök géptulajdonát. Nagy Antal szakszövetkezeti anyagbeszerző — a főkönyvelő által aláírt megállapodással — először hatszázalékos bérleti díjért adta kölcsön az egyik részlegnek hegesztő dinamóját, kézi fúróját, hidraulikus emelőjét, s majd csak később vette meg tőle az egész készletet Soós Jenő részlegvezető. Más, mint például Tóth József gépésztechnikus, a szak- szövetkezet egykori üzletkötője, 72 ezer 420 forint értékű gép- és szerszámkészlettel és váltakozóan 10—15 munkással dolgozott. A termelési érték 6 százalékát kapta meg anélkül, hogy ő maga a legcsekélyebb termelőmunkát végezte volna... Kinek az érdeke? Pénz szüli a pénzt — mondják, s ez a mondás a Petőfi Szakszövetkezet világában egy ideig valóban érvényesült. A részlegvezetők összesen ötmillió 53 344 forintot vettek fel jogtalanul. A szakszövetkezet pedig 1970—1975 között — a gyanúsítottak üzérkedése révén — 100 millió forintot is meghaladó jövedelmre tett szert. A részlegvezetők, akik az elnök és a főkönyvelő jóvoltából üzérkedésükhöz megkapták a szakszövetkezet nevét, bélyegzőjét, űrlapjait is, tulajdonképpen egy-egy magán- vállalkozás élén álltak, ezáltal pedig lényegesen előnyösebb helyzetbe kerültek, mint bármelyik gyári dolgozó, vagy akár iparengedéllyel rendelkező kisiparos. Hogy ezért mennyiben és hogyan felelnek külön-külön és együttesen, azt rövidesen a bíróság dönti el. P. Zs. elégséges munkamegrendelést, vállalják a termelés és az értékesítés teljes lebonyolítását, s legalább hat gépmunkást biztosítsanak. Ez pedig már vállalkozás. Különösen, ha hozzátesszük, hogy mindezen felül még különleges előnyökhöz is jutottak a részlegvezetők. Valamennyi bérbeadónak a részleg anyagmentes bruttó termelési értéke után plusz 3—3 százalék is jár havonta. A szerződés bizonyos kibúvókat is lehetővé tett az így nyeregbe került részlegvezetők számára: ha papíron másként szólt is a megállapodás, lényegében és gyakorlatilag a többi dolgozó részére tartalékolt bizonyos keretösszegből fizették az állásidőt, sőt a géppark javítására, karbantartására fordított munkaidőket is. Lánc-lánc Bus János lakatos kisiparos a műhelyét telepítette át Budapestről Tökölre és inkább a szövetkezettel egyezett meg valami jobb lehetőségben. Az egyik gyanúsított, Vu- kov Miklós, a Csepel Autógyár volt forgácsoló csoportvezetője a gyárból lépett át a szak- szövetkezetbe. A folyamatos megrendelést a gyártól szerezte, de a 3 százalékos bérleti díjat már a saját tulajdonú gépeiért vette föl. Később beléptette a részlegbe vejét, Dragovics Andrást is. Szilágyi Györgyöt szintén a nagy lehetőség, nyilván a havi 7500 forintos fizetés, az ezen felüli 1600 forintos gépkocsihasználati átalány, no meg a 8—10 ezer forintos gépbérleti díj csábította el a Csepel Autógyár művezetői tisztéből. S ő, hogy kétszer 3 százalékot húzzon a szakszövetkezettől, saját gépeit a maga nevén, szerszámait viszont édesapja. Szilágyi Simon nevén szerepeltette. Ugyanígy tett Baller Albert csiszolórészlegvezető: 129 ezer forintra becsült termelőeszköz-készletének egy részét nevelt fiáJuhász Balázs alsónémedi műszerészt 1969-ben — mint ahogyan ai’ról olvasóinkat tájékoztattuk — röviddel azután, hogy kapcsolatba került a tököli Petőfi Szakszövetkezettel, részlegvezetővé léptették elő. Saját gépeit is bevitte a szakszövetkezetbe, s végül a szövetkezet neve alatt önállósította magát. Kétségtelen, hogy tevékenysége nyomán a szövetkezetnek is jutott bizonyos nyereség, valójában azonban a maga zsebére dolgozott. A dabasi járásbíróság emiatt — nem jogerősen — felfüggesztett szabadságvesztésre, és az üzérkedés során szerzett 400 ezer forint értékű gépei elkobzására ítélte. A ráckevei járási ügyészség most újabb személyek ellen emelt vádat. Közöttük van a szakszövetkezet volt főkönyvelője, Szoyka Almos, s a szakszövetkezet akkori elnöke. Takács László és még sokan. Kár, kár A szakszövetkezet nyújtóttá lehetőség kapóra jött mindazoknak, akik éppen iparengedélyt készültek kiváltani, s gépek, szerszámok voltak a birtokukban. Az elnök Takács László elképzelé- lése szerint a szövetkezet felvirágoztatásának legbiztosabb útja az, ha olyan szakembereket keresnek, akik az építőiparban és a szakiparban is szívesen használják saját munkaeszközeiket, melyért szerszámhasználati díjat kapnak. Erre a rendeletek lehetőséget adnak, de csak abban az esetben, ha a tulajdonos maga használja s nem másnak adja bérbe, tehát ha nem húz hasznot belőle. Itt ugyanis éppen arról volt szó, hogy ne csak a gépparkjukat, szerszámaikat, eszközeiket hozzák az emberek — akiket a részlegvezetők kiszemeltek —, hanem .wprpzxpnplf Ipffnláhh pvrp
