Pest Megyi Hírlap, 1976. február (20. évfolyam, 27-51. szám)

1976-02-22 / 45. szám

1976. FEBRUAR 22., VASÁRNAP x^Uriav Táguló ültetvényhatárok Termelőszövetkezeti távlatok a budai hegyek alján Csatlakoztak a tinnyei gazdák a toki Egyetértés Tsz-hez Négy falu gazdái közt üldö­gélek, Tök, Perbál, Budajenő és Telki gazdáit szólította köz­gyűlésre a meghívó szombatra, az agráregyeteim főiskolai ka­rának előadótermébe, a toki Egyetértés Tsz zárszámadásá­ra. Zsúfolt széksorok, figyelmes , hallgatóság, beszámoló.. A gazdálkodás routatószámait sokszorosított kiadványban már korábban kézhez kapta a tagság, hogy — mint ebben ír­ják — a gazdálkodás elemzé­sével fogialkozhassék a köz­gyűlés. Fölkészült előadók fe­lelősségteljes szavait jegyezhe­tem, okos okfejtéseket, magvas gondolatokat, s eközben azon tűnődöm, mindez a bennfente­seknek szól, a kívülálló leg­följebb tétován fülelhet itt. Bele-belenézek az Írásos tájé- i koztatóba, beszédes számokat igyekszem egybevetni a soros előadó mondandójával. Vala­miféle vázlatos kép ki is kere­kedik arról, hogyan, miből él­nek, mit tesznek az ország asz­talára a budai hegyek karé­jában gazdálkodó termelőszö­vetkezet tagjai. Nyújthat-e többet vázlatnál egy lapbeli tudósítás? Nem. I>e az igazán jellegzetes vo­nalak nélkül a hevenyészett rajz is csak firkálmány. Járni kéne egyet a környéken! S miután ez is megtörtént, térjünk a tárgyra. Vezérnövény a kukorica Adatok a mérlegbeszámoló­ból: A termelőszövetkezet határa meghaladja a 2800 hektárt, a dolgozó tagok száma 524, a nyugdíjasoké, járadékosoké 180, s 139 alkalmazottat fog­lalkoztatnak. A munkavállalók átlagos életkora 39 év. A gaz­daság vagyona 118,5 millió fo­rint, másfélszer annyi, mint öt esztendeje volt. Tavaly 134,7 millió forintos termelési érté­ket könyvelhettek el, 5,4 szá­zalékkal többet, mint a koráb­bi esztendőben. Eemelkedett a nyereség, s az egy dolgozóra jutó jövedelem is, amely meg­haladta a 34 ezer forintot. A megtermelt érték négyötö­dét az alaptevékenység, tehát a mezei gazdálkodás, az élel­miszer-feldolgozás, s a szolgál­tatás adta. A vezérnövény a kukorica. Ipari szervezettséggel termesz­tik 880 hektáron, a Bajai Álla­mi Gazdaság rendszerében. A legutóbbi őszön hektáronként 60,2 mázsás termést takarítot­tak be. tíz mázsával többet, mint korábban. A többletjöve­delem 2 miliő forint. Az ösz- szeg 15 százaléka a rendszer- gazdát illeti a technológia, a ■ szakmai tanácsadás és egyéb szolgáltatások fejében. A ter­mesztés alapgépei: mégy hazai gyártmányú Dutra-traktor, s két Class-kombájn. Traktoros tanácskozás A tsz-majorban most csön­desen várakoznak a gépek; az MTZ-traktorok, a Dutrák, s mindjárt a műhelybejáró mel­lett mint egy almázöld fém­elefánt, a kukoricatörő adap­terrel fölszerelt kombájn. — Tegnap fehérasztal mel­lett gyűltek össze az emberek, szerelők, traktorosok, termelé­si tanácskozásra — mondja a gépes főágazatvezető, Tagai István. — Tavaly két százalé­kot megtakarítottunk az elő­irányzott költségből, s nyolc ■százalékkal teljesítettük túl pénzügyi tervünket. Az idén sem marad el az igyekezet, minden eddiginél korábban, március 13-án megtartjuk a gépszemlét, hogy időben hoz­zákezdhessünk a vetéshez. Fő­ként ezen múlik, hogy milyen termést takaríthatunk be. S persze az időjáráson! Ta­valy például 32,5 mázsa ter­mett búzából — 620 hektár átlagában —, kevesebb mint korábban, pedig először, szi­gorú szabályok szerint, a Gö­döllői Tangazdaság rendsze­rében termesztettek kenyér- gabonát. Barackvirág vázában A főkertész asztalán virág­zik a barack. Alpakkaserleg­ben három ágon bomlanak a rózsaszínű bimbók. — Szép termés lesz az idei — véleke­dik a vékony, barna fiatal­ember, Lukácsi Sándor ága- zatvezető — a kísérleti galy- lyakra mutatva. Tavaly a gombás fertőzés elvitte a ter­més nagyját: míg korábban 55 mázsát szedtek hektáron­ként, 1975-ben alig 19 má­zsát. — Pedig permeteztünk ren­desen, mert a növényvédő szeren, meg a műtrágyán nem szabad takarékoskodni. Még akkor sem, ha emelke­dett az ára, legföljebb ész­szerűen kell műtrágyázni. Laboratóriumi levélanalízis alapján képzelhető el, hogy elkerülje a kertész a növény esetleges túltáplálását. S hogy a kellő gondosság gyü­mölcsöző befektetés, erre példa a szőlő: tavaly 87 má­zsa termett hektáronként, két jégverés ellenére. Tavaly a gazdaságban 218 hektáron termett őszibarack, 91 hektáron szőlő. Hamaro­san megfordul az arány, sőt! A távlati tervek szerint egyre nagyobb területet hódítanak a tőkék a környékbeli szelíd lankákon: 500 hektárra tágul- szélesedik az ültetvény ha­tára. A majorság szélében lovas­pálya, akadályokkal. Barna pejkón ősz férfi léptet körbe- körbe. — Az 1936-os olimpia bronzérmese, Platthy József, már 76 éves, de gyakorta ki­jár hozzánk — mutatja be messziről a főállattenyésztő, Horváth Gellért. Híres a tsz lótenyésztése, angol telivé­rek kerülnek innen a verseny- pályára, magyar félvérek jó áron, a külországi sportlo­vasokhoz. A tsz saját egyesü­lete, a Vadaskerti SE ver­senyzői, egyben a gazdaság alkalmazottai idomítják ug­rótudományra a csikókat. Nem nyereséges a lótenyész­tés, de az utóbbi esztendő­ben már rá sem fizettek. Közelebb kerültek Prózaibb műfaja az állat- tenyésztésnek a sertéshizla­lás. Hagyományos ólakban 140 kocát tartanak, s tavaly 2500 hízó került innen a gaz­daság saját vágóhídjára, az idén gyarapodik a tenyész­állomány, s három és fél ezer hízó az előirányzott „termelési cél”. S ha már e sonkának, sültnek való jó­szágnál tartunk, essék né­hány szó a háztáji gazdál­kodásról. Rakusz József el­nöktől hallom a közgyűlés előtt, hogy a termelőszövet­kezetben hat szakember csakis a háztáji termelés ügyeivel foglalkozik, tavaly tagjaikkal csaknem 14 millió forintos forgalmat bonyolítot­tak le, a gazdaság szervezte meg a táp- és takarmányel­látást, a felvásárlást. Ez utób­bi témához két adalék: két és fél ezer sertést és 4 mil­lió forint ára nyulat vettek át a háztáji portákról, még a tsz-határos kívül eső falvak­ból is, például Tinnyéről. Ilymódon „kerültek köze­lebb” a tinnyeiek is a toki tsz-hez, s nyilván ez az üzleti kapcsolat volt az első lépés a két gazdaság egyesülésé­hez, amely ez.esztendő ja­nuárjától megtörtént, noha még külön-külön tartották a zárszámadást. S hogy a közös jövő mit ígér? Herein Gyulá­tól — a tinnyei Új Élet volt elnökétől, ma elnökhelyettes­től — hallom: nagyobb lehe­tőséget a jó gazdálkodásra. A mi adottságaink nagyobb fejlődésre már aligha nyúj­tottak volna módot. S a tagok érvei? A tökiek tavaly három és fél millió forintot költöttek csak művelődésre, sportra, félezren üdültek jutányosán külföldön, a Balatonon, olyan kultúrházuk van, hogy még Pestről is járnak oda hang­versenyre, a nyugdíjasok tá­mogatására több mint három- százezer forintot adtak... — sorolták a tinnyei közgyűlé­sen egy nappal előbb. — Ilyen, tsz-hez miért ne csatla­koznánk szívesen? Apor Zoltán „A munka, a tett... az ember megítélésének alapja" Beszélgetés dr. Árpást Zoltánnal, a KISZ Pest megyei Bizottsága első titkárával Egy évvel az MSZMP legmagasabb fórumának tanácsko­zása után — idén májusban — összeül a KISZ IX. kongresz. szusa is, hogy beszámoljon az ifjúsági szövetség elmúlt több mint négy évének munkájáról, meghatározza a fejlődés táv­latait, a fiatalok helyét és szerepét a fejlett szocialista társa­dalom felépítésében. A Pest megyei KISZ-esek kongresszus előtti tevékenységéről, felkészüléséről, időszerű feladatairól dr. Árpási Zoltánnal, a KISZ Pest megyei Bizottságának első titkárával beszélgettünk. Kedvező társadalmi légkör • Hogyan készülnek a Pest megyei fiatalok a Kommunis­ta Ifjúsági Szövetség IX. kongresszusára? — Egy gondolattal kezde­ném — mondotta dr. Árpási Zoltán —, amely a KISZ Köz­ponti Bizottságától a fiatalok­hoz nemrégiben — megvita­tásra — elküldött levél első soraiból csendül ki. „A mi társadalmunk a munka társa­dalma. A munka, a tett, a tár­sadalmilag hasznos erőfeszítés az ember megítélésének alap­ja.” Ezzel a gondolattal kez­dődik, ez áll a kongresszusi levél élén. Korosztályunk a második világháború pusztítá­sa után serdült fel, a kizsák­mányolást csak hírből ismeri, tapasztalatait a békés építő­munkában szerezte. E fiatal generációnak lehetősége nyílt képességei, tehetsége, tudása sokoldalú kibontakoztatására. Erre ösztönzi, ezt várja a tár­sadalom az ifjúságtól. Kedve­zően alakul a társadalomnak a fiatalok iránt érzett felelős­sége, erősödik az ifjúságnak a politikai életben, a munkában betöltött szerepe. Bizonyítja ezt az ifjúsági törvény, az if­júságpolitikai párthatározat megszületése. Az MSZMP XI. kongresszu­sa meghatározta társadalmunk fejlődésének irányát, s így a fiatalok helyét és szerepét a szocialista építőmunkában. A KISZ-esek megértették a kongresszus által megszabott feladatokat és célokat, s ép­pen a napokban döntöttek konkrét feladataikról, válla­A KISZ KB Mezőgazdasági Ifjúsági Tanácsa a MÉM-ben A KISZ KB 54 tagú Mező- gazdasági Ifjúsági Tanácsa tegnap a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium­ban találkozott a minisztérium vezetőivel. Részt vet a találko­zón Pásztor Gabriella, a KISZ KB titkára, Csáky Csaba, a KISZ KB Mezőgazdasági Ifjú­sági Tanácsának főtitkára, to­vábbá élelmiszeripari vállala­tok és az iparszerű termelési rendszerek KISZ-titkárai. Romány Pál minisztertől ag­rár-, szövetkezeti és termelés- politikai, továbbá az V. ötéves terv feladataival és azok meg­valósításával kapcsolatos kér­désekre kértek és kaptak vá­laszt a fiatalok. lásaikról az alapszervezeti taggyűléseken. A kongresszust megelőző időszak a számadások ideje. A munka értékelése pedig nem kis feladat, hiszen az el­múlt évben számtalanszor bebizonyosodott, hogy a KISZ- esek, r z ifjúság erejére szá­mítani kell, és lehet is. Meg­annyi példa igazolja lelkese­désüket, tettrekészségüket. Említhetném a kongresszusi munkaversenyeket, az őszi betakarítás segítését, a fém­hulladékgyűjtést. Több, mint két és fél millió forinttal já­rultak a Pest megyei KISZ- esek a Vietnamban felépülő ezerszemélyes szakmunkás- képző intézet felépítéséhez. Eredményesen tevékenyked­tek a különböző védnökségek­ben. Legsikeresebben a száz­halombattai beruházásokon, a közúti jármű- és a mezőgaz­dasági húsprogram céljainak megvalósításában jeleskedtek. Mind több eredményt mutat a könnyűszerkezetes építési mód felett vállalt védnöksé­günk is. E tevékenységükben mindinkább túllépnek a fia­talok a gazdaságcentrikus (el­sősorban a termelési felada­tokat hangsúlyozó) szemlélet- módon, s előtérbe kerül a po­litikai felvilágosító munka. Becsületesen dolgoznak KISZ-eseink a gyárak, üze­mek szocialista és ifjúsági bri­gádjaiban, társadalmi munka- akciók segítségével felépült bölcsődék, óvodák igazolják lelkesedésüket. • Miképpen alakult a fiata­lok világnézete, politikai, el­méleti felkészültsége és tu­dása? — Először is két dolgot említenék. Egy éve vezettük be a politikai képzés új rend­szerét. Általános tapasztala­tokról még nem beszélhetünk, egy azonban bizonyos: meg­találtuk az oktatásnak azokat a formáit, amelyek egyaránt felkeltik a munkás-, a mező- gazdaságban dolgozó és a ta­nulóifjúság figyelmét, érdek­lődését. Másrészt nagy jelen­tőségű, hogy elkészült Sződli- geten politikai oktatási köz­pontunk, ahol hangulatos kör­nyezetben, megfelelő körül­mények között gyarapíthatják ismereteiket alapszervezeti titkáraink, vezetőségi tag­jaink, propagandistáink. Ä magyar-szovjet áruforgalom A Pest megyei vállalatok növekvő szerepe az együttműködésben Az új ötéves tervben re­korderedmény várható hazánk és a Szovjetunió áruforgalmá­ban: a hosszúlejáratú megál­lapodás 17 milliárd rubel ér­tékű árucseréről intézkedik, mégpedig oly módon, hogy a forgalom évről évre fokoza­tosan tovább növekszik; 1976- ra 3,1 milliárd forintos for­galmat irányoztak elő. Az előző ötéves tervidőszak kezdetekor, 1971 elején körül­belül tíz százalékkal volt ala­csonyabb a szerződésállo­mány, mint most. A különböző minisztériu­mok, vállalatok közvetlenül is tárgyaltak a kölcsönös el­képzelésekről, ét, kellő idő­ben megismerték a szállítási, beszerzési és a kooperációs lehetőségeket, közvetlenül az államközi megállapodások után a magánjogi szerződések nagy részét is aláírhatták. Az eddig aláirt szerződések ugyanúgy, mint az államközi megállapodások, azt fejezik ki, hogy a magyar exportnak több mint fele gépipari ter­mék, a Szovjetunióból szár­mazó importunknak több mint kétharmada pedig az idén is a népgazdaság számá­ra nélkülözhetetlen nyers­anyag és energiahordozó. A legjelentősebb termékcso­portokból már az 1976-ra elő­irányzott teljes mennyiséget lekötötték. A szovjet partner megvásárolt 6194 autóbuszt, amelyek padlóvázait Sziget- szentmiklóson, a Csepel Autó­gyárban gyártják, megkötöt­ték a Zsiguli-kooperációhoz kapcsolódó szerződést is, amelynek értelmében a ma­gyar fél a 2101-es típushoz 300 ezer, a 2103-ashoz pedig 110 ezer műszer- és alkatrész- készletet szállít, a Szovjet­unióból pedig 33 ezer sze­mélygépkocsi érkezik, ebből több mint 15 ezer a műszerek és alkatrészek ellenértékeként. Kőolajfinomítóink — köztük a százhalombattai Dunai Kő­olajipari Vállalat — szovjet partnereikkel megállapodtak a többi között 6,3 millió ton­na nyersolaj és 630 ezer ton­na olajipari termék szállításá­ról, ezenkívül kapunk 1 mil­liárd köbméter földgázt, 250 ezer tonna öntészeti és acél- nyersavasat, százszázalékos vastartalomra átszámítva 2,2 millió tonna vasércet, 44 ezer tonna ferroötvözetet, 300 ezer tonna kőszenet, 760 ezer tonna kokszot, 850 ezer köb­méter fenyőfűrészárut és 86 ezer tonna cellulózt. Magyarország közreműködé­se a Szovjetunióban létesülő beruházásokban tovább bő­víti hazánk nyersanyagforrá­sait. Az idén már megkezdi a befektetések visszafizetését a kingiszeppi műtrágyagyár, amelynek létrehozásában 1974-ben és 1975-ben külön­féle termékek szállításával vettünk részt, s ahonnan 25 ezer tonna műtrágyát ka­punk. Az orengurgi vezeték- szakasz — amely szintén érinti Pest megyét — beruhá­zásainak befejeztével, 1979- ben 1,6 milliárd, 1980-ban pe­dig 2,8 milliárd köbméter többletföldgázhoz jutunk. Már az idén és a következő évek­ben fokozódó mértékben nö­veli egyes fontos termékcso­portok cseréjét az ipari ko­operációk és szakosítások egész sora, amelyet az integ­ráció jegyében a közelmúlt­ban hozott létre vagy bővített a két ország. Ezek a megálla­podások nagymértékben érin­tik a híradástechnikai termé­kek, a hidromechdnikus autó­busz-sebességváltók — ame­lyeknek alkatrészeit, értékben mintegy 25 százalékát a Cse­pel Autógyár fogja készíteni —, a kereskedelmi-technoló­giai berendezések, a gumi- és műanyagfeldolgozó gépek, a műtrágya és egyéb vegyipari termékek csomagolásához szolgáló komplett gépsorok, műszerek, gyógyszerek, papír­ipari termékek, vetőmagvak és szaporítóanyagok szakosí­tott előállítását és kölcsönös szállítását. A komplett labo­ratóriumok szállításában részt vesznek a megye ipari szövet­kezetei is. A közelmúltban jött létre megállapodás arról, hogy 25 magyar beruházás­hoz nagyberendezéseket szállít a Szovjetunió. A fogyasztási cikkek forgalma az öt év so­rán 15—20 százalékkal nö­vekszik. Fiataljaink világnézete, íté­lőkészsége fejlődött az elmúlt években, fokozódott politikai érzékenységük. Igazolják ezt a vietnami, a chilei szolidari­tási nagygyűlések, kommunis­ta műszakok. Forradalmi ifjúsági napok • Mi jellemzi leginkább a forradalmi ifjúsági napok idei rendezvénysorozatát? — Mint már mondottam, a kongresszust megelőző tag­gyűléseken a KISZ-esek az el­múlt évek munkáját értékel­ték, s a jövőről döntöttek. Ezt követik a forradalmi ifjúsági napok. A Pest megyei meg­nyitót március 15-én, Nagyká- tán tartjuk. Az 1848—49-es szabadságharcnak, a Tanács- köztársaságnak, felszabadulá­sunknak az évfordulója a‘z if­júság ünnepe is. Az esemény- sorozat pedig fórumot és le­hetőséget teremt a fiatalok­nak, hogy forradalmár előd­jeik útmutatása alapján nyil­vánítsanak véleményt fontos, időszerű, gyakran vitatott kérdésekben. Miként az el­múlt években, idén is sok szí­nes programot ígérnek a for­radalmi ifjúsági napok ren­dezvényei. Hirdettünk politi­kai dalfesztivált, amelyen ön­álló előadók és együttesek is részt vehetnek szerzeményeik­kel. Vetélkedőt hirdettünk az ifjúsági klubok között, amely a magyar munkás- és ifjúsági mozgalom történetével, kiváló egyéniségeinek az életével foglalkozik. Megyei kiállítást rendezünk az Alkotó ifjúság pályázatra beérkezett művek­ből. Március 24-én pedig név­adó ünnepséget tartunk, ame­lyen a sződligeti KISZ-iskola felveszi Ligeti Károlynak, a magyar és a nemzetközi mun­kásmozgalom hős mártírjának a nevét. A börzsönyi úttörővasútért • Hogyan fejlődött az alap­szervezetek munkája a KISZ KB 1974-es határozata óta? — Két év telt el a KISZ Központi Bizottsága határoza­tának megjelenése óta, amely az alapszervezeti munka erő­sítését, ütőképes közösségek formálását, feladatokat vál­laló, aktív KISZ-esek nevelé­sét jelölte meg legfőbb fel­adatunkként. Elmondhatom, hogy a határozat áthatotta KISZ-életünket, ennek szelle­mében tevékenykedtünk, dol­goztunk. A két év alatt meg­felelően fejlődtek alapszerve­zeteink. Kezdetben csökkent valamelyest a taglétszám, mi­vel sokan visszarettentek az egyéni vállalások megszabta követelmények előtt. Az alap- szervezetek tartalmi munkája, a KISZ-esek politikai felké­szültsége azonban erősödött. — Alapszervezeteinkben ma már mindenki vállal konkrét feladatokat, mindenkinek van egyéni megbízatása, nem okoz gondot az éves munkaterv, az akcióprogram elkészítése. Fejlődnek testvérkapcsola­taink az úttörőkkel, a szocia­lista országok ifjúsági szerve­zeteivel. Az úttörőszövetség fennállása 30. évfordulójának tiszteletére készül el — a mai börzsönyi kisvasút pályáján — a Pest megyei úttörővasút. A KISZ-esek megyeszerte fel­ajánlásokat tettek az építke­zések, a tereprendezés segíté­sére. Társadalmi munkában alakítják majd a környezetet, amelyen az úttörővasút átha­lad, festik a kocsikat, formál­ják a leendő állomásokat. Sok helyütt már meg is kezdődött a munka. A társadalom figyelme, bi­zalma helytállásra készteti a KISZ-eseket, a fiatalokat. Hi­szen a békében, a hétközna­pok építőmunkájában felnőtt ifjúság felelőssége legalább olyan nagy, mint a munkában becsülettel megöregedetteké, megedződötteké. Virág Ferenc

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom