Pest Megyi Hírlap, 1976. február (20. évfolyam, 27-51. szám)
1976-02-21 / 44. szám
4 1976. FEBRUÁR 21.. SZOMBAT EGY SZOCIALISTA BRIGÁD KÉRÉSE Maradjon Dunakeszin az omszki művészek ajándéka Zöld utat kapnak-e a győztesek? Több résztvevő, színvonalasabb vetélkedő A tudományos-úttörőszemlék tapasztalatai Dunakeszin a Gyümölcs- és Főzelékkonzervgyár Kölcsey szocialista brigádjának tagjai vagyunk. 1975-ben nyertük el bronz fokozatot. Vállalatunknál a brigádmozgalom az 1960-as évek elején indult, s ma már gyárrészlegünkben negyven brigád vesz részt a termelésben, taglétszámunk megközelíti a 460 főt, többségük helybeli lakos. Vállalásaik teljesítésével sikeresen részt vettek a felszabadulási és kongresszusi munkaversenyben. De nemcsak ezen a téren teljesítették feladataikat. hanem kulturális tevékenységük is igen jelentős. Rendszeres színház- és múzeumlátogatás szerepel programjukban, és a nagyközség kulturális rendezvényeinek is aktív résztvevői. A Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola és a Weiner Leó Emlékbizottság június utolsó hetében rendezi meg a III. Weiner Leó-emlékversenyt. A vonósnégyesek és vonóstriók versenyére 32 éves korig, a hegedű-zongora szonátapárok vetélkedésére 30 éves korhatárig jelentkezhetnek a résztvevők. A versenybírák értékes díjak odaítéléséről döntenek: a kvartettek első helyezettje 40 ezer, a második 28 ezer forinLjSÖtét cl SZÍll az előadás kezdetén, s csak lassan szűrődik, dereng át a fény, világosodik ki a tér, középkori palotáik, templombelsők világát idézve. A néző a történelmi drámák hangulatában várja a cselekményt, amely Vajk Istvánná kereszteiése előtti egyetlen napba sürősödik. Aztán amikor megszólalnak a szereplők, s Géza fejedelem és környezete a legirodalmibb mai magyarsággal társalog, akkor üti föl a fejét először a néző, amikor pedig protokollróL, ideológiáról, kompromisszumos tárgyalásokról és egyebekről hall, akkor — mint előbb a fény a színen — lassanként áthull ámzik a csendes derű moraja a sorokon, s a derengő felismerés: talán nem is történelmi drámánál vagyunk jelen. Nem drámastílus elemzésével kívánom terhelni az olvasót, mindezek ismertetéseként, de e jegyek tartalmi lényegre utalnak. Mit is kívánt tulajdonképpen közölni velünk a drámaíró Szabó Magda e történelmi játéknak jelzett új darabjával, melyet korábbi pályázati díjnyertes rádiójátékából alkalmazott színpadra? Kétségtelenül történelmi sorsfordulót tár elénk: a pogány magyarság beillesztése, átne- velése a kor fenntartó és megtartó eszmevilágába, az állam- szervezés elvi és gyakorlati koncepcióinak érvényesítése nem volt sem könnyű feladat, sem jelentéktelen tényező. Meghatározó volt jövőnket, létünket illetően. Mint ahogyan voltak később is többé- kevésbé hasonlóan meghatározó korszakok, amikor utat, új utat kellett választania a magyar népnek a történelmi szükségszerűség felismeréséből. s elvi meggyőződésből. Mint éppen — miért ne mondjuk ki? — legújabbkori történelmünkben, három évtizeddel ezelőtt. A nagy korszakváltások nem mindenkiben ébresztik ugyanazokat az érzéseket, reflexiókat, magatartásformákat. Még azonos eszközök, cselekvések, módszerek mellett is lehetnek mások a távolabbi célok. E drámában is Géza fejedelem lényegében ugyanazt teszi, mint fia, Vajk: keresztény hitTavaly, a mi brigádjaink is megtekintették Dunakeszin a József Attila Művelődési Központban az omszki művészek kiállítását. Az alkotások mély benyomást tettek ránk és örömmel olvastuk a Pest megyei Hírlap 1976. február 4-i számában, hogy anyagát a megyének ajándékozzák. Mi azt szeretnénk, ha a kiállítás anyagával ismét találkozhatnánk. Éppen ezért a Gyümölcs- és Főzelékkonzervgyár valamennyi szocialista brigádja nevében azt szeretnénk kérni, hogy az omszki művészek ajándékba maradjon Dunakeszin, ezzel is gazdagítva gyorsan városiasodó nagyközségünket. ötvös Szilveszterné, a Kölcsey Ferenc szocialista brigád vezetője tot kap; a vonóstriók legjobbika a 30 ezer forintos első díjat, a második helyezett 21 ezer forintos díjat kap. A szonátapárosok helyezettjei 20, 15, illetve 10 ezer forintos díjban részesülnek. A jelentkezés határideje április 30., részletes tájékoztatást és jelentkezési űrlapot a zene- művészeti főiskola tanulmányi osztályán lehet kapni (Budapest VI., Liszt Ferenc tér 8.). Postacím: 1391 Budapest, 206.). re (a kor ideológiájára) térítteti a magyarságot, szövetséget köt azokkal, akikkel hajdan szembenállit. Ám Géza — legalábbis a darab szerint — ezt önmagát is legyűrve, csak praktikus meggondolásokból, valami későbbi revans gondolatával; az Istvánná formálódó Vajk pedig eszével, szívével egyaránt hiszi, tudja, vallja, hogy ez az egyetlen igazi, helyes felismerés. Nem kényszerű, „mást nem tehetünk” megoldás ez számára, hanem meg- győződéses vállalása valaminek. E két magatartásforma (sajnos, nem eléggé konfliktusosán ábrázolt) felvázolása talán legfőbb mondanivalója, lényege a darabnak. Mellettük még egy harmadik is: a múlthoz, az idejétmúlthoz való ragaszkodásnak, a gyűlölködő maradiságnak a megszemélyesítése. Két változatát mutatja be ennek az írónő: az egyik — az öreg, már-már szenilis Gyula alakjában — a személyes előnyökért, érdekekért ebbeli nézeteiben is megalkuvót, álszentül „beilleszkedőt”, s — Böngében, az augsburgi csata megcsonkított gyászmagyarjai egyikében — a makacsul ellenállót a visszahúzás parazsát alattomban is táplál- gató figurát. Ismeretlenek lennének e típusok napjaink különféle társadalmi rétegeiben ? Olyany- nyira nem, hoáy szinte elámu- lunk, milyen könnyedén jár az írónő dialógusaival szinte ide- oda ezer esztendőt s helyen- kén sokkalta inkább érezzük magunkat a mában, mint a történelemben. S ezt inkább erényéül jegyezzük meg, vagy inkább jegyezhetnénk meg, ha eléggé következetesen és kimunkálván tempó. Sajnos, azonban úgy látszik, e mondanivalójával a konkrétságba nem akart, az általánosíthatóba pedig talán nem eléggé tudott eljutni. Így azután nyitva marad a kérdés: vajon történelmünkről, egy igen fontos adott történelmi korszakról beszél-e mai szemmel, mai tanulságokkal. vagy pedig történelmi szemmel, a múlt ürügyén beszél a máról, napjainkról történelmi tanulságokkal. Mert a kettő nem ugyanaz, céljában és jelentőségében sem. Inkább tűnik egyébként úgy, hogy nem a pogánykori magyarságot közelítjük meg a mai taMint arról már hírt adtunk, Pest megye általános iskoláinak úttörőcsapatai decemberben és januárban bonyolították le a hagyományos tantárgyi versenyeket, tartották meg a tudományos-technikai /úttörőszemléket. A közelmúltban a legjobbak a járási-városi döntőkben versenyeztek tovább. Ezeknek győztesei március 16 és 17-én Százhalombattán küzdenek majd az országos döntőbe jutásért. Kétezren a járási döntőkön Háfra Júliával, a Magyar Úttörők Szövetsége Pest megyei Tanácsának titkárával, a járási-városi döntők tapasztalatairól és a százhalombattai megyei döntőről beszélgettünk. — Az Idén mór lényegesen több úttörőcsapat nevezett be a versenybe — mondja Háfra Júlia. — Régebben a kisebb iskolák féltek a részvételtől, féltek attól, hogy a gyerekek nem állják meg helyüket a jobb tárgyi feltételek között dolgozó nagyobb iskolák tanulóival szemben. A váci járásban például tavaly még nem minden úttörőcsapat nevezett be. Az idén már egészen más a helyzet: minden csapattól érkezett nevezés. így aztán a járási-városi döntőkön most mintegy 2 ezer úttörő vett részt. Az is jelentős eredmény, hogy az idén a tanácsi művelődési osztályok is aktívabb szerepet vállaltak a versenyek szervezésében és lepasztalatainkkal, hanem — kis túlzással — inkább napjaink elevenednek meg jelmezben. Helyenként a rendezés finom eszközökkel tereli is ez irányba a figyelmet. (így például szinte kísérteties, amikor a ködösen félhomályos színpadi előtérben ballag a megcsonkított Bönge. Sziluettje, Bocskai- sapkásan előreugró csuklyája, terepszínű köpenyöltözéke a II. világháború hómezőin, botorkáló magyar katonáik em- lékképót asszociálja.) Minden (idolt tulajdonképpen e figyelemre méltó, elgondolkodtató darabban ahhoz, hogy történelmi játék helyett szatirikus felhangú politikai dráma igényével lépjen föl. Értékei predesztinálják erre. A hozzá szükséges egy lépést azonban már nem tette meg az írónő, sőt elsiklott némi egyenetlenségek fölött is. (így a második rész, Géza és Vajk közötti alapvetően fontos párbeszédnek sokkalta feszesebbnek, a mű egész légkörébe jobban illőnek kellene lennie.) Az átgondolt munkát kifejtő rendező, Marton Endre, a lehetőségeken belüli egységes koncepcióval formálta az előadást, ízlésesen exponálva, föl- erősítve a mának szóló anakronisztikus elemeket. Kontrasztjukat fokozzák tulajdonképpen az alapjában korhű díszletek és jelmezek (Csányi Árpád, Schaffer Judit) és Durkó Zsolt hasonló szellemű, középkori hangvételű zenei aláfestése. Sinkovits Imre (Géza), Kállai Ferenc (az öreg Gyula) és Sinkó László (Bönge) kiemelkedő alakításai tapintanak rá a legérzékletesebben a történelmi játék kettős arculatára: mutatják föl szellemes, apró momeptumokkal a múltban a mát. Nem történelmi nagyságok — és ez az érdemük —, hanem testközeli, gondolatközeli embereket állítanak elénk. Ki tudja, miért játssza az alig húszesztendős Vajkot Kálmán György? Teszi, amit tehet: szelíd szavaival, sima eszköz- telenséggel ábrázolja az új útra térő fiatalembert, de (szerepe megírásából adódóan is) nincs módjában eléggé érzékeltetni az eliövendő keménykezű uralkodót. Lőkös Zoltán bonyolításában, s a mozgalmi jelleg mellett a szakmai, pedagógiai segítségnyújtás is főszerepet játszott. Fogalmazhatjuk úgy is, hogy az idei tudományos-technikai úttörőszemle mindenütt közös ügy lett. Miért éppen Százhalombattán ? A tudományos-technikai seregszemlén nyolcadikos tanulók versenyeznek, csupán az orosz nyelv ég irodalom kategóriájában vehetnek részt hetedikesek, illetve tagozatos osztályok tanulói. Érdekességnek számít, hogy a tantárgyaknak nem a szokásos nevei szerepelnek a versenyen. A magyar nyelv és irodalom például így: úttörő irodalom- barátok és nyelvészek versenye. Rajtuk kívül az orosz nyelv és irodalom barátai a történelembutatók, világjárók, természetkutatók. fizikusok, vegyészek, matematikusok, technikusok és mezőgazdászok vetélkednek. A nemzetiségi nyelvek (német, szlovák, szerb-horvát stb.) művelői is indulhatnak a versenyen. Pest megyében ebben a kategóriáiban az adottságok miatt nem rendeztek járási-városi döntőket. Azok a pajtások — illetve úttörőcsapatok —, akik a nemzetiségi nyelvek csoportjában óhajtanaik versenyezni megyei szinten, nevezéseiket az Úttörő Szövetség Pest megyei Elnökségéhez küldjék be. Az utótobj években az úttörőmozgalom jelentős megmozdulásai, eseményei történelmi tényékhez, évfordulókhoz, a szocializmus építésének fontos állomásaihoz, eredményeihez kapcsolódnak. Pest megyében Százhalombatta — legfiatalabb szocialista városunk . ezt az eszmét szimbolizálja. Ezért rendezzük ott a megyei döntőt. A városban nincs kollégium, diákotthon, ahol a döntő résztvevőit el tudnánk helyezni. A helyi úttörőcsapat pajtásainál laknak majd a versenyzők. Már ez a tény is nagyobb lehetőséget nyújt az ismerkedésre, a toa- rátikozásra. A verseny mellett mód _ nyílik arra is, hogy úttörőink megismerkedjenek a táros, az üzemek életével, találkozzanak szocialista brigádokkal, munkásokkal. A zsűrikbe a pedagógusokon kívül meghívjuk az üzemek szakembereit. Indítványoz illetékeseknek Mi lesz a megyei döntők, országos döntők győzteseinek a jutalma? Természetesen nem az oklevélre, jelvényre, könyvjutalomra kell gondolni, hiszen azt úgyis kapnak a versenyzők. Többről van itt szó. Éspedig arról, hogy felveszik-e minden ceremónia nélkül — felvételi vizsga, beszélgetés stb. — abba a középiskolába, ahova szeretne bejut- ni, vagy esetleg helyhiány miatt kérelmét elutasítják. Tegyük fel, hogy a matematikusok versenyének győztese szeretne bekerülni a középiskolás matematikusok fellegvárába, a budapesti Fazekas gimnáziumba. Kap-e zöld utat a felmutatott eredmény alapján? Nem biztos. . A középiskolai tanulmányi versenyek győzteseinek sorsát, egyetemi, főiskolai felvételét megfelelő rendeletek szabályozzák, biztosítják. Általános iskolai szinten ilyen rendelet nem létezik. Háfra Júlia két érdekes példát mond: — A váci középiskolák igazgatói közül többen levélben kérik fel a megyei győzteseket, hogy náluk tanuljanak tovább. Ez a pozitív, a ritr kaságszámba menő példa. Viszont volt olyan esetünk is, hogy országos versenyt nyert úttörőnket nem vették fel abba a középiskolába, ahová szeretett volna bejutni, pedig az iskola profilja és a tanuló díjnyertes tantárgya azonos volt. Csak a mi közbejárá- sumkra sikerült a felvétel. Járási, városi,, esetleg megyei szinten , természetesen könnyebb megoldani a problémát. Talán még rendelet sem kell hozzá. A gond akkor kezdődik, ha egy-egy tehetséges fiatal más megyében vagy a fővárosban akar továbbtanulni, tehát ott, ahol már az ő Pest megyei eredményét nem jegyzik. Nem kap zöld utat, pedig megérdemelné. Az illetékeseknek érdemes lenne ezen elgondolkodniuk. K. Gy. M. igényt kielégítő vállalkozást indít útjára a Móra Ferenc Könyvkiadó. Két éven át, 1977 végéig 24 kötetben, a Fiatalok könyvtára sorozatban irodalmi remekműveket jelentet meg, hogy hozzásegítse az ifjú olvasókat a társadalmi fejlődés folyamatainak, forradalmi változásainak jobb megismeréséhez, megértéséhez. A sorozat a klasszikusok művein és más, nagy sikerű irodalmi alkotásokon keresztül mutatja be a társadalmi fejlődés formáit, kiemelkedő szakaszait a rabszolgatartó társadalomtól napjainkig. Az ízléses kivitelű — a sorozatot jelző emblémával ellátott — könyveket tizenegy— MÁRCIUS 22-TŐL A magyar nyelv hete 1976-ban jubileumi esztendejéhez érkezik a magyar nyelv hetének egész országra kiterjedő rendezvénysorozata, amelyet az idén tizedik alkalommal szervez meg a Tudományos Ismeretterjesztő Tt. sulat országos nyelvi válasr. mánya. Az országos megnyi ó ünnepség és a központi előadássorozat megrendezésével a választmány a Szabolcs-Szat- már megyei TIT-szervezet nyelvi szakosztályát bízta meg A magyar nyelv hetét a hazai tudományos és kulturális élet neves személyiségeinek részvételével március 22-én este a nyíregyházi Móri c? Zsigmond Színházban nyitjái meg. Ezt követően csaknem harminc nyelvészeti előadást tartanak a megyében. huszonnégy forintos áron vásárolhatják meg az érdeklődők. Az idén 12 kötet lát napvilágot: Howard Fast: Spartacus. Darvas József: A törökverő. Romain Rolland: Colas Breugnon, Victor Hugo: Ki- lencvenhárom, Balzac: Goriot apó, Föltámadott a tenger ... Válogatás a 1848—49-es magyar forradalom és szabadság- harc irodalmából, Zola: Germinal, H. Mann: Az alattvaló. Gorkij: Az anya, V. P. Kate- jev: Távolban egy fehér vitorla, Jack London: A vaspata és Hidas Antal: Márton és barátai című műve kerül a boltokba. A sorozat egyes kötetei havonta, védőborítóval ellátva jelennek meg. élelmiszerboltjaiba, ABC-áruházaiba FELVÉTELRE KERES szakképzett és szakképzetlen ELADÓKAT ÉS PÉNZTÁROSOKAT Kulturált munkahely, szakmai fejlődési, továbbtanulási lehetőség. Jelentkezni lehet: az Észak-Budai Munkás ÁFÉSZ Személyzeti Osztályán, Budapest XII., Caál József u. 6. Tel.: 153-268, 350-968. Weiner Leó-emlékverseny Jelentkezés ; április 30-ig Az a szép fényes nap szu M7ía díárTia v la Nemzeti Színházban Forgalmas a kicsik A pilisvörösvári művelődési központban tavaly ősszel ói gyermekkönyvtár nyílt, ahol ma már mintegy 6 ezer kötet várja az ifjú olvasókat. Koppány György felvétele Sorozat a Fiatalok könyvtárában AZ IDÉN: TIZENHÉT KÖTET Érdekes, nagy közönség-
