Pest Megyi Hírlap, 1976. február (20. évfolyam, 27-51. szám)

1976-02-21 / 44. szám

1976. FEBRUÁR 21., SZOMBAT vÁííjfiro Párt- és állami vezetők látogatásai Fock Jenő, az MSZMP Poli­tikai Bizottságának tagja pén­teken látogatást tett a főváros IX. kerületében. A vendégnek a kerületi pártbizottság székhá­zéban Gál Lászlóné, a IX. ke­rületi pártbizottság első titká­ra tájékoztatást adott a kerü­let politikai, gazdasági helyze­téről, a kerületfejlesztési cél­kitűzésekről. Ezt követően konzultációra került sor. ame­lyen részt vettek a kerületi párt_végrehajtóbizottság tagjai, a kerületi társadalmi szerveze­tek vezetői, nagyüzemi párt- bizottságok titkárai és az ap­parátus tagjai. A délelőtt folyamán Fock Jenő ellátogatott a Budapesti Húsipari Vállalathoz. Kökény István, a vállalat igazgatója tájékoztatást adott az V. ötéves vállalati tervről, valamint az 1976. évi gazdasági feladatokról. A déli órákban Fock Jenő meglátogatta a Fegyver- és Gázkészülék gyárat, itt Kovács Sándor, a gyár pártbizottsá­gának titkára tájékoztatta a pártbizottság előtt álló teen­dőikről és az MSZMP KB 1975. november 26—27_i határozatá­ból adódó helyi feladatok vég­rehajtásáról. ★ Huszár István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnökhelyette­se pénteken Zalaegerszegre lá­togatott. A megyeszékhelyen Varga Gyula, a Zala megyei pártbizottság első titkára és Üj- vári Sándor, a Zala megyei ta­nács elnöke fogadta. Huszár István megbeszélést folytatott a megyei vezetőkkel Zala me­gye gazdaságpolitikai helyzeté­ről, majd Szabó Jánosáénak, a zalaegerszegi városi pártbizott­ság első titkárának társaságá­ban a Zala megyei Állami Építőipari Vállalat központjá­ban a megye építőiparának munkájával, az építőmunká­sok helyzetével ismerkedett. Farkas József igazgató és munkatársai tájékoztatták a Minisztertanács elnökhelyette­sét a vállalat munkájának eredményeiről és a jelenlegi építkezések helyzetéről. Huszár István vendéglátói társaságá­ban megtekintette a mintegy 15 000 embernek otthont adó, Zalaegerszeg szovjet testvérvá­rosáról, Herszonról elnevezett városrészt, majd felkereste a város déli ipartelepén a MOM most elkészült új gyáregységét is. Huszár István, pénteken a késő délutáni órákban az épí­tők szállójában pártnapon ta­lálkozott az építőmunkásokkal és az időszerű belpolitikai kér­désekről tartott tájékoztatót. Ünnepség » szovjet hadsereg és ha diflotta napja alkalmából A szovjet hadsereg és hadi­flotta megalakulásának 58. év­fordulója alkalmából pénte­ken este műsorral egybekötött ünnepséget rendezitek az ideig­lenesen hazánkban tartózkodó szovjet déli hadseregcsoport parancsnokságán. Részt vett az ünnepségen Biszku Béla, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagja, a Központi Bizott­ság titkára, Borbándi János, a Minisztertanács elnökhelyette­se, Czinege Bajos vezérezredes, honvédelmi miniszter, Benkei András belügyminiszter és Nagy Mária, a Magyar—Szov­jet Baráti Társaság főtitkára. Megjelent J. A. Naumenko vezérezredes, a Varsói Szerző­dés egyesített fegyveres erői főparancsnokságának magyar­országi képviselője, valamint B. D. Sevikin követtanácsos, ideiglenes ügyvivő vezetésé­vel a Szovjetunió budapesti nagykövetségének több magas rangú képviselője. A szovjet és a magyar him­nusz elhangzása után F. K. Iscsenko altábornagy, üdvözöl­te az ünnepség résztvevőit, majd F. F. Krivda vezérezre­des, a déli hadseregcsoport parancsnoka méltatta az év­forduló jelentőségét. Az ün­nepség első része az Intema- ciomálé hangjaival ért véget, majd a déli hadseregcsoport ének- és táncegyüttese adott nagysikerű műsort. ★ Pénteken a barátság Házá­ban ünnepséget rendeztek a szovjet hadsereg és hadiflotta napja alkalmából. Tétényi Pál, az MSZBT alelnöke köszöntöt­te a megjelenteket, és megem­lékezett a szovjet hadsereg és hadiflotta megalakulásának 58. évfordulójáról. Kapcsolataink a fejlődő országokkal Tanácskozóit az országgyűlés külügyi bizottsága Magyarországnak a fejlődő országokkal kiépített kapcsola­tairól, illetőleg a külszolgálat­ban nehéz éghajlati körülmé­nyek között dolgozó magyar állampolgárok egészségügyi el­látásának javításáról volt szó pénteken az országyűlés kül­ügyi bizottságának ülésén. A tanácskozáson, amelyen Gyenes András elnökölt, je­len volt Péter János, az or­szággyűlés alelnöke is. Az el­ső napirendi témát Garai Ró­bert külügyminiszter-helyettes, a másodikat Nagy Miklós, a helyettes, valamint dr. Rosta Endre, a Kulturális Kapcsola­tok Intézetének elnöke is. A vitában felszólalt a képvise­lők közül Nánási László, Kál­lai Gyula, Stock János, dr. Bartha Tibor, Kelen Béla, dr. Pesta László, Tausz János (Pest megye 22. vk. Budake­szi), dr. Németh Pál, dr. Lu­kács János és Sebest Lászlóné,* továbbá kifejtette véleményét Székács Imre, a Tesco vezér- igazgatója, dr. Várnai Ferenc, az orvostovábbképző intézet főorvosa, dr. Juszt Lajos, a külügyi bizottság titkára tér- Pénzügyminisztérium főosz- jesztette elő, es az írásos ta- ,, „ . „ jékoztatáshoz szóbeli kiegé- tal^e“toje és Keresztes Béla, szítést fűzött Udvardi Sándor i a SZOT tarsadalombiztositasi külkereskedelmi, dr. Medve I főigazgatóságának osztályveze- László egészségügyi miniszter- I tője. Arany esztendő az Aranyszarvasban Jó évet zárt a tápiószentmártoni tsz Dr. Zsögön Éva Ceg'éden főorvosi értekezleten vett részt Dr. Zsögön Éva egészség- ügyi államtitkár tegnap Ceg­lédre látogatott. Útjára elkí­Megemlékezések Kun Béla születésének 90. évfordulója alkalmából Koszorúzási ünnepség emlékművénél ...xoMacvwMta&i88g§£$?v •• N 4 Apró Antal és Cservenka Ferencné megkoszorúzza az emlékművet. Kun Béla születésének 90. évfordulója alkalmából pénte­ken koszorúzási ünnepséget tartottak Budapesten, a Kun Béla téri emlékműnél. A zász­lókkal fellobogózott téren az emlékműnél díszőrség sorako­zott fel. A megemlékezés a Himnusz hangjaival kezdődött. Az MSZMP Központi Bi­zottsága nevében koszorút he­lyezett el Apró Antal, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagja, az országgyűlés el­nöke és Cservenka Ferencné, az MSZMP Központi Bizottsá­gának tagja, a Pest megyei pártbizottság első titkára, a Honvédelmi Minisztérium ré­széről Czinege Lajos vezérezre­des, miniszter és Csémi Károly altábornagy, államtitkár; a Külügyminisztérium részéről Púja Frigyes miniszter és Mar­jai József államtitkár, a VIII. kerületi pártbizottság képvise­letében Szabó István első tit­kár és dr. Suhajda József, a helyi tanács elnöke; a KISZ kerületi bizottsága részéről Prókai Zoltán KISZ-titkár és Poór Gabriella úttörőtitkár koszorúzott. A kegyelet és a megemléke­zés virágaival borították az emlékművet Kun Béla hozzá­tartozói, harcostársai, továbbá a Kun Béla nevét viselő szo­cialista brigádok küldöttei és az iskolák úttörőszervezeteinek képviselői. A koszorúzási ünnepség az Internacionálé hangjaival ért véget. ★ Az évforduló alkalmából ko­szorúzási ünnepséget rendeztek pénteken Szombathelyen. A Köztársaság tér 15. számú ház falán lévő emléktáblánál a vá­I rosi pártbizottság, a tanács, a I KISZ-bizottság képviselői és a | munkásmozgalom régi harco- ' sai helyezték el koszorúikat. A Magyar Tanácsköztársaság és a nemzetközi munkásmozgalom kiemelkedő személyisége a Köztársaság téri épület balkon­járól intézett 1918 májusában a város lakóihoz nagyhatású beszédet. ★ Moszkvában, a Barátság Házában pénteken este a Szovjet—Magyar Baráti Társa­ság rendezett találkozót Kun Béla születésének jubileuma alkalmából. A találkozót And­rej Puskás, a történelemtudo­mányok doktora, a magyar munkásmozgalom egyik leg­kiválóbb szovjet ismerője nyi­totta meg, majd Tofik lszla- mov, a történelemtudományok doktora tartott ismertetőt Kun Béla életéről és munkásságá­ról. Ugyancsak a Barátság Há­zában könyvkiállítást rendez­tek az évforduló alkalmából Kun Béla orosz nyelven meg­jelenít műveiből és a róla szóló könyvekből, tanulmányokból. Az évforduló alkalmából ünnepi estet rendeztek csü­törtökön a Szovjet Kultúra és Tudomány Házában. Az MSZMP Budapesti Bi­zottsága, a Magyar—Szovjet Baráti Társaság elnöksége, a Csepel Vasmű pártbizottsága, a Munkásmozgalmi Múzeum és a Magyar Partizán Szövet­ség közös emlékestjén részt vettek a magyar kommunista és munkásmozgalom ismert veteránjai, Kun Béla család­tagjai, a Kun Béla nevét vi­selő szocialista brigádok tag­jai. sérte Barinkai Oszkárné, a Pest megyei pártbizottság tit­kára. A ceglédi kórházban dr. Csicsay Iván, a Pest megyei Tanács elnökhelyettese, Gyi- gor József, az MSZMP városi bizottságának első titkára és Kürti András, a városi tanács elnöke fogadta a vendégeket. Dr. Tengelyi Vilmos, a megyei tanács egészségügyi osztályá­nak vezetője rövid tájékozta­tást adott Pest megye egész­ségügyi helyzetéről. Az államtitkár ezt követően főorvosi értekezleten vett részt, ahol meghallgatta dr. Szabad­falvi Andrásnak, a kórház igazgató főorvosának ismerte­tését, a kórház fejlődéséről. Dr. Zsögön Éva ezután meg­tekintette a kórház osztályait, majd a nagykőrösi kórházba is ellátogatott. Nincs akkora helyiség Tápió- szentmártonban, amelyikben 1245 ember, az Aranyszarvas Tsz valamennyi tagja elférne. De akkora sem, amely csak a közös munkában részt vevő 697 embert befogadhatná. így azután nem is vehetett részt a tsz valamennyi tagja a zár­számadó közgyűlésen. Márpe­dig ez nagyon nevezetes köz­gyűlés volt, az első, amióta létezik az Aranyszarvas. Hi­szen a nagyközség két szövet­kezete, a Kossuth meg a Rá­kóczi csak 1975 áprilisában egyesült, s visszanyúlva még távolabbra a magyar törté­nelembe, akkor vette fel az Aranyszarvas nevet. Éspedig a szentmártoni határban talált honfoglaláskori sírból előke­rült arany szobrocskáról. Még eredményesebb a munka Azt lehetne a most megtar­tott közgyűlésről mondani, hogy tulajdonképpen csak a múlt tavasszal kezdődő cson­ka gazdasági esztendőről adott számot, ha a két tsz már az egyesülés előtt nem dolgozott volna már közösen némely munkában. Ott volt például a paradicsomlé-vonal, amihez a Nagykőrösi Konzervgyár adott gépeket, kifejezetten a kettő­nek. Helyiséget azonban a Kossuth Tsz biztosított a gé­peknek, a két tsz vezetősége viszont nehezen egyezett meg abban, melyikük paradicsoma, milyen sorrendben kerüljön feldolgozásra. Más viták, ver­sengések is voltak közöttük, de amikor felmerült az egyesülés gondolata, mind a két tsz huza­vona nélkül magáévá tette és már 1974 nyarán úgy fog­tak hozzá a betakarítás­hoz, hogy gépekkel támo­gatták egymást. Az év őszén is mintha már eggyé vált vol­na a kettő, a szántás-vetésnél, kukoricatörésnél vállvetve dol­goztak. A két tsz vezetősége tag­jaikkal is alaposan megtár­gyalta az egyesülést. Ellenve­tés nem, legfeljebb néhány magyarázátot igénylő kérdés hangzott el. A két tsz külön­ben egyformán jól gazdálko­dott, szép eredményeket ért el. Ehhez bizonyára sokkal járult hozzá tagjai vetélkedése a megalakulásuk óta. Az egy­hangúlag kimondott egyesü­lés után sem ült el azonban közöttük a — haragig, veszeke­désig soha el nem fajuló — vita. Együtt dolgoztak, de Bőséges volt a tavalyi vadteríték Az orvok sem tétlenkedtek — Kár az autókban Vadászok és vadőrök szám­lálást tartanak erdőn-mezőn február 28—29-én Pest megyé­ben. Lesben állanak az etetők­nél, az ivóhelyeknél és megol­vassák a feltünedező vadat. Persze ez nem lesz egészen pontos statisztika, inkább csak becslés, amelynek alapján az­után elkészítik az idei kilövési tervet. Az eredményt egyéb­ként március első napjaiban kell közölni a megyei vadászati felügyelővel. Akkor derül ki, hogy Pest megye vadállománya milyen népes — körülbelül. Sikeres húsprogram Ez a hónap más munkát is ró a vadászokra. Most kell bemu­tatniuk minősítés céljából a ta­valyi trófeákat, agancsokat, agyarakat. Az eredményt már­cius 15-én teszik közzé. A tavaly elejtett vadakról számot adó statisztikai kimuta­tást már elkészítették a társa­ságok, el is juttatták Balázs István megyei vadászati fel­ügyelőhöz. Megállapítható, hogy a tavalyinál évek óta nem volt gazdagabb a teríték Pest megyében. A 86 vadász- társaság tagjai 291 szarvasbi­kát, 439 tehenet és 247 borjút, vagyis összesen 977 szarvast ejtettek el, és ebből 930 dara­bot, 56 ezer kiló súlyban ad­tak át a MAVAD-nak. Dámvad a megyében nem sok található és így mindössze négy bika, három tehén, meg két borjú került puskavégre. Jóval nagyobb eredménnyel járt az őzvadászat. A társasá­gok puskásai 1002 bakot, 1558 sutát és 771 gidát lőttek, és 33 ezer kiló súlyban adtak át be­lőle húsnakvalót a MAVAD- nak. További 45 500 kiló eladott húst tett ki az elejtett vaddisz­nóké. De nyulak is nagy bőség­ben kerültek terítékre, mégpe­dig 31 749 darab, exportra pe­dig befogtak élve is további 16 144 nyulat. Röpdöső fácán, viszont mind­össze 3200 került hálóba, 78 414 kapott azonban sörétet. A fogolyzsákmány élve 1489, meglőtten 13 475 darab volt. Az annyira elszaporodott balkáni gerléből 101 ezret ejtettek el, nagyrészük Olaszországban ke­rült asztalra, s talán a lelőtt 176 örvösgalambból is néhány. Lőttek továbbá a Pest megyei vadászok 4529 vadrécét, 248 vadlibát, de csupán 221 sza­lonkát. Ennyi volt tehát tavaly az ízletes tápláléknak elkészít­hető zsákmányuk. Vadorzók és orvvadak Nemes vadat, nagyot és ap­rót az állami erdőgazdaságok­ban is bőven ejtettek el hazai, meg külföldi vadászok. Erről a számszerű kimutatás azonban csak most készül. Aggodalomra ad viszont okot, hogy az elmúlt év folyamán nagyon sok elhul­lott vadtetemet találtak. Fá­cánt 1250, nyulat 830, őzet 270, foglyot 150 darabot, sőt 60 szar­vast is. Egyik sem múlt ki vég- elgyengülésben, fertőző beteg­ségben, a járványszerűen ismét fellobbant vadorzás okozta ha­lálukat. A legtöbb nagyvadat golyó érte, nem pusztult el azonban mindjárt, hanem még messze futhatott. A rossz lövés tanúsítja, hogy nem jó vadász, hanem orv-, kocavadász puská­jából származott a gyilkos go­lyó. Az elhullott vadak legna­gyobb részét mégis hurokban lelték fel. Megelőzték aki kitet­te, nem volt már ideje megke­resni a csapdát. Természetesen azért az orvvadászok zsákmá­nya ennek ellenére sem lehe­tett kicsiny. A vadállományra oly veszé­lyes kártékony állatot is nagy számban lőttek le a vadászok. Erről is pontos kimutatás ké­szült. Kóbor kutya 5307, kóbor macslca 4996 került puskavégre. A kóbor kutyáknak — ezeknek a dúvadaknak a száma nagyon megnőtt tavaly, falkába verőd­ve csatangolnak, verik fel és marcangolják szét a vadat. Ró­kát csupán 1205-öt irtott ki va­dászfegyver, ahogy 124 görényt, 107 borzot, 26 menyétet és mindössze egyetlen vadmacs­kát is. Az elejtett ragadozó mada­rak listáján 12 398 szarka vezet, jóval mögötte szerepel máso­dikként 2652 dolmányos varjú és harmadikként 2593 mátyás madár. Golyó ért továbbá 23 héját és 19 karvalyt is. Balesetet okozó állatok A gépkocsiforgalom növeke­désének arányában nőtt az uta­kon a vaddal való találkozás miatt bekövetkezett köziekedé si balesetek száma. Összesen 53 kisebb-nagyobb vad lett tavaly így az áldozat részben saját, részben a gépkocsivezető hibá­jából. Értékük 72 ezer forintra rúg. Autókban pedig 145 656 fo­rint kár keletkezett. Ebből ed­dig 51 ezer forint térült meg, 18 per azonban még folyamatban van. A vaddal összeütközött kocsik utasai közül többen megsérültek, de egy esetben egyszerre hárman meg is hal­tak. Az elhunytak hozzátarto­zói az egyik vadásztársaságon nagy összegű kártérítést köve­teltek. A bíróságnak kell el­döntenie, hogyan következett be a szerencsétlenség. Sz. E. munka közben hol az egyik, hol a másik volt tsz tagja erős- gette, hogy náluk jobb mód­szerrel oldották meg az éppen soron levő feladatokat. Né­hány hónap múlva azonban elültek a viták. Értekezlete­ken, brigádgyűléseken kiderült, hogy az egyesülés óta még eredményesebb a munka. És növekszik a bevétel meg a haszon. Behozta a kukorica A zárszámadó közgyűlésen tehát nem érte meglepetés a jelenlevő tagokat, mindnyájan tudták már, szép nyereséggel zárult a csonka esztendő. Még­is nagy figyelemmel hallgat­ták Kiss Imre elnökhelyet­test, aki a beteg Berzsényi János elnök helyett 80 percen át ismertette nemcsak az ered­ményeket, hanem a nehézsége­ket is. Mert a kedvezőtlen idő­járás következtében sem a ta­vaszi szántás, sem a nyári, őszi betakarítás nem ment si­mán. A 300 hektáron termelt zöld­borsóba annyira beférkőzött a somkóró-bagolypille lárvája, hogy a konzervgyár át sem vette. Csak ebből hárommilió forint kár érte a szövetkezetei. Másik, egy és negyed milliót meghaladó kár pedig a szőlő­nél jelentkezett. Munkaerő- hiány miatt nem tudtak kellő­képpen permetezni. Viszont rekordtermést értek el a ku­koricából. A tervben mindösz- sze egy és negyedmillió fo­rintban jelölték meg a termést, de mert 64,26 mázsát adott hektáronként, 6 millió forintot tett ki a betakarított kukorica értéke. Az 5540 hektáron gazdálkodó Aranyszarvas Tsz első éve minden nehézség ellenére arany esztendő volt. A bruttó jövedelem 37 millió forintot tett ki, és ebből 13 milliót a nyereség. Ennek 72 százalékát fordították részesedésre. Min­den a közös munkában részt vevő tag a már év közben felvett munkadíjának 25 szá­zalékát veszi most kézhez az eredményességi részesedésből. A tagok évi átlagjövedelme 36 ezer forint körül mozog. Bízva a további sikerekben A nyereség többi részét a különböző alapok feltöltésére fordították, összegszerűen a legnagyobb a fejlesztési, 11 millió van rajta, és ezt a jó­kora summát nagyrészt gé­pek vásárlására tartalékolták. Sok kell, mert az Aranyszarvas most csatlakozott a nádudva­ri Vörös Csillag kukorica, va­lamint cukorrépa zárttermelé­si rendszeréhez. Több kukori­cát és jobb minőségű cukor­répát remélnek ez idén a rend­szer segítségével. A tagok megelégedéssel vet­ték tudomásul, hogy az egye­sülés beváltotta a hozzáfűzött reményeket, az időjárás sem ronthatta le annyira az ered­ményt, hogy kevesebb legyen, mint amennyit a két egyesült tsz ért el azelőtt. Sőt, jó né­hány millióval több lett. Az eredmény pedig most már a két volt tsz tagjait teljesen egybeforrasztotta. Bizakodva, jókedvvel néznek a jövő elé. Szokoly Endre

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom