Pest Megyi Hírlap, 1976. február (20. évfolyam, 27-51. szám)

1976-02-21 / 44. szám

A Szovjetunió Kommunista Pártjának Központi Bizottsága jóváhagyta a kongresszusi beszámolókat A Szovjetunió Kommunista Pártjának Központi Bizottsága pénteki ülésén megvizsgálta a központi bizottságnak a XXV. pártkongresszus elé terjesz­tendő beszámolóját. Erről Leo- nyid Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottságának főtit­kára tett jelentést. Az ülésről kiadott tájékoz­tató közlemény szerint a köz­ponti bizottság egyhangúlag jóváhagyta az SZKP XXV. kongresszusa elé terjesztendő beszámolót. A plénumon megvizsgálták az 1976—1980-as szovjet nép­gazdaságfejlesztés főbb irá­nyairól szóló kongresszusi be­számoló tervezetét is. Ezt Alekszej Koszigin, a Szovjet­unió minisztertanácsának el­nöke terjesztette elő. A plé- num egyhangúlag jóváhagyta ezt a beszámolót is. Az SZKP Központi Bizottsá­ga ezzel befejezte pénteki ülé­sét. Ugyancsak pénteken ülést tartott az SZKP Központi Re­víziós Bizottsága. Az ülés jó­váhagyta a bizottságnak a XXV. pártkongresszus elé ter­jesztendő beszámolóját. Külföldi delegációk érkezése Pénteken este Moszkvában befejeződött a kongresszusi küldöttek regisztrálása. A pontos létszámot a kongresz- szuson közli majd a kongresz- szus mandátumvizsgáló bizott­sága. Sorra érkeznek a szovjet fő­Kipipálva? A budai járás főváros­közeli nagyközségében a pedagógus pártszer­vezet is létrehozott politikai vitakört. A bökkenő csak ott van, hogy a vitakör összejövetelein a takarító­nők vesznek részt, mivel a pedagógusok nem érnek rá. S az összejöveteleket ebéd­szünetben tartják... A já­rási pártbizottság illetékes titkára meghökkenten hall­gatja a tapasztalatokat, mert hisz’ hogyan lehet ennyire félreérteni a politi­kai vitakör, a szóbeli agitá­ció e népszerű formájának értelmét, célját? Kétségtelen ugyanis a félreértés. A politikai okta­tást vélik ezen a módon az iskolában kipipálni, mond­ván, van vitakör. A forma él, a tartalom elsikkad. Az ebédszünetben sebtében el­mondott szavak semmiféle visszhangra nem találnak az illedelmesen ülő takarí­tónők között, mert a vita­kör vezetőjének mondan­dója nem nekik szól. Hol, hogyan bontakozhatna ki eszmecsere, a névhez illően vita ilyen körülmények között? A forma él — olvashat­tuk fentebb, s most folytas­suk másként. Ügy aho­gyan például a Mechanikai Művekben teszik. Itt a tíz pártalapszervezet közül há­romban alakítottak politi­kai vitakört, de az összejö­vetelekre a többi hét alap­szervezet területéről is meghívják mindazokat, akik véleményük elmondá­sával hozzájárulnak a té­mák világos megértéséhez, azaz mindazokat, akik sze­retik a vitatkozva tanulást, az élet gyors váltakozását tükröző vitaköri temati­kát. S mivel jól látják, hogy a vitakör a szóbeli agitáció fontos fóruma, önkritikusan azt is elisme­rik a gyárban: a középve­zetőkből még nem sikerült kellő számban résztvevőket hívni a jó hangulatú eszme­cserékre, holott ők. tisztük­nél, szerepkörüknél fogva, igazán hatásos közvetítői lehetne a megvitatott, az országost és a helyit össze­kapcsoló témáknak. P éldánk hordereje nem nagy, de vegyük csak tálán feltételezés, a politi­kát — tartja a maga szá­mára fölöslegesnek, mert ott vagy azt mondják, amit úgyis ismernek, vagy azt, amit ők nem értenek meg, ami a munkájukhoz, helyi tapasztalataikhoz semmi­lyen módon sem kapcsoló­dik. Dolgozik a gépezet s az eredmény nulla. Papír sze­rint, semmi gond — véli a nagyközségi pártbizottság, mivel ellenőrző tevékenysé­ge formális —; mire me­gyünk az ilyen papírokkal? A fordítottja. Az üzemben fölfedezik a vitakörben rej­lő lehetőségeket, s gonddal alakítják meg e fórumokat. Jó vitavezetőket keresnek, megbeszélik a titkárokkal, honnét kiket kellene meg­hívni. A titkároknak is tet­szik az ötlet, a gyár minden területéről érkezik a hall­gatóság. Az eszmecsere élénk, a témák jól kötőd­nek helyihez és általános­hoz, egy-egy összejövetel után napokig kering a résztvevők környezetében mindaz, ami a vitakörön el­hangzott. Talán elégedett is le­hetne a pártbizott­ság, de nem az. Mert ugyan léptek egyet, de még nincsenek a célban. Hiszen a cél az, hogy az agitáció e sajátos fóruma megnyerje mind­azokat, akik beosztásuknál, a munkahelyeken természe­tes módon kialakult tekin­télyüknél fogva hatást gya­korolnak környezetükre. Önkritikusan fölismerik te­hát a pártbizottságon, hogy a középvezetők, a társadal­mi aktivisták nincsenek je­len kellő számban a vita­körök összejövetelein, s ezt fogalmazzák meg, mint kö­vetkező lépást. Nem azért, hogy létszámot növeljenek, hanem azért, hogy a fórum minél nagyobb visszhangot verjen a gyárban. Mert jól tudják: a tisztánlátás leg­alább olyan fontos terme­lési tényező, mint az anyag, a gép. Mert jól tudják, s ennek a gyakorlatban is megpróbálnak érvényt sze­rezni: nem elég hallani a célokról, a gondokról, is­merni azokat, hanem érte­ni kell mindezt. S a meg­sorra: azonosak a le- értést a közös eszmecsere hetőségek a szóban forgó nagyközségben és a Mecha­nikai Művekben. Azonosak lennének a követelmények is. Az egyik helyen — a nagyközségben — nem is­merik fel a lehetőségeket. A formát betartják, a vita­kört létrehozzák. Kiket le­het a legkönnyebben leül­tetni hallgatóságnak? A ta­karítónőket. S mivel ebéd­szünetben ülnek le, ózdko- dásra semmi okuk sincsen. Az előadó ledarálja a sem­mitmondó szavakat, a hall­gatók hallgatnak. A nagy­községi pártbizotttság szá­mon tartja: a pedagógus­pártszervezetben is van po­litikai vitakör, s a foglal­kozásokat megtartják. Mint kiderült, beérik ennyivel. S mivel beérik, ebből az apró ügyből gondok serege nő ki. Hiszen az előadó nem veszi komolyan fel­adatát, mert tudja: egyetlen kérdésen sem lesz vita. Hallgatósága viszont a vita­kört — mi több, nem alap­segíti, mert ahol a nézetek vitázhatnak, ott könnyeb­ben cselekednek azonosan az emberek. Bizonyára sejti az olvasó, hogy nem csupán a vitakö­rök szerepének tisztázásáért taglaltuk tapasztalatainkat ennyire részletesen. Hanem azért, mert meggyőződé­sünk szerint az apró hét­köznapi példában nyomon követhettünk kétféle mód­szert. Azt, amelyik veszni hagyja a lehetőségeket, s csupán a formát tartja tisz­teletben. S a másikat, amely fölfedezi a lehetősé­gek méhében rejlő ered­ményt, s következetesen fáradozik napvilágra hoza­taláért. A feladatok közül egyszerű mozdulattal kipi­pálhatunk valamit, bár nem tettük meg azt, amit kel­lett volna. Feltehető: nem a könnyen kipipálóké az olvasó együttérzése, nem őket tartja példaképnek. Mészáros Ottó városba a kongresszuson részt vevő külföldi delegációk. Pénteken érkezett meg a főtitkárok vezetésével az Ar­gentin Kommunista Párt, a Perui Kommunista Párt, az Ausztráliai Szocialista Párt, a Venezuelai Kommunista Párt, a Sri Lanka-i Kommu nista Párt, a Kanadai Kom­munista Párt, a Kolumbiai Kommunista Párt és Írország Kommunista Pártjának kül­döttsége. Megérkezett az In­diai Kommunista Párt kül­döttsége, Sripad Amrit Dán- genak, a párt országos taná­csa elnökének, Guinea (Bis­sau) és a Zöldfoki-szigetek Afrikai Függetlenségi Pártjá­nak küldöttsége, Francisco Mendeznek, a párt központi bizottsága végrehajtó bizott­sága tagjának vezetésével, az Üj-zélandi Szocialista Egy­ségűért küldöttsége, George Jackson országos titkár veze­tésével, valamint a Dél-viet­nami Nemzeti Felszabadítás Front küldöttsége, Nguyen Thi Binh asszonynak, a DNFF Központi Bizottsága elnöksé' gi tagjának vezetésével. A küldöttségeket az SZKP KB tagjai, az SZKP appará­tusának felelős munkatársai fogadták. Több küldöttség megérkezése után a Vörös té­ren megkoszorúzták a Lenin- mauzóleumot. A nemzetközi sajtóközpont­ban pénteken megtartották az első sajtóértekezletet. Konsz- tantyin Mohorov közlekedés- és építésügyi miniszterhelyet­tes a Bajkál—Amúr vasútvo­nal építési munkálatairól tá­jékoztatta az újságírókat. PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK I AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XX. ÉVFOLYAM, 44. SZÄM ARA 80 FILLER 1976. FEBRUAR 21., SZOMBAT A szervezett dolgozók tevékeny részesei az elmúlt öt esztendő sikereinek A Szakszervezetek Pest megyei Tanácsa tegnapi ülésén állást foglalt a következő tervidőszak célkitűzéseinek támogatására A Szakszervezetek Pest me­gyei Tanácsa Galbicsek Károly elnökletével megtartotta idei első ülését. Részt vett ezen Tóth István, a Szakszervezetek Országos Tanácsa elnökségé­nek tagja, s a SZOT Pest me­gyei tagjai is. Dr. Mondok Pál tájékoztatója a területfejlesztésről Dr. Mondok Pál, a megyei tanács elnöke tájékoztatta a testületet Pest megye terület- fejlesztésének az ötödik ötéves tervidőszakra vonatkozó főbb irányelveiről, melyhez jó ala­pot képeznek az elmúlt öt esztendő eredményei. Mint mondotta, a negyedik ötéves terv időszakában az eredeti­leg tervezetthez viszonyítva 5 milliárd forinttal nagyobb ösz- szeget fordítottak város- és községfejlesztésre, a lakosság ellátására a szolgáltatások bővítésére. Mint azt Pest me­gye Tanácsa is megállapította, múlt heti (lapunkban közölt) ülésén: a legfontosabb társa­dalompolitikai feladatok álta­lában túlteljesítéssel valósul­tak meg. így például a terve­zett 36 ezer helyett 40 ezer la­kás épült.' Kiemelkedően jó eredmény az óvodai férőhelyek számának növekedése, amely kilencezerrel volt több a ter­vezettnél, s az előirányzottnak kétszerese épült tantermekből. A megye ötödik ötéves ter­vének fő célkitűzéseiről dr. Mondok Pál elmondotta, hogy azok megfelelnek az MSZMP XI. kongresszusa, a Központi Bizottság, a Magyar Szakszer­vezetek Kongresszusa és a megyei pártbizottság határoza­taiban foglalt követelmények­nek. A megye vállalatainak ötéves tervei most készülnek, így azokról természetesen csak későbbi időpontban lehet szólni. A tanácsok és tanácsi vállalatok ötéves terveiben a fő hangsúlyt a koncentrált fej­lesztés megvalósítására helye­zik, amely azt jelenti, hogy a települések helyzete, a hálózat­ban betöltött szerepük és von­záskörzetük szerint elsősor­ban a megye hat városa része­süljön kiemelt figyelemben. Mellettük a nagyközségek és az agglomerációban elhelyez­kedő helységek fejlesztése igényli a megkülönböztetett gondoskodást. , A tanácselnök részletes tá­jékoztatóját vita követte. Fel­szólalt — sorrendben — Tar­jányi Aladár, a Nagykőrösi Konzervgyár szakszervezeti bizottságának politikai mun­katársa, Szabó Sándor, az ÉDOSZ megyei titkára, Nagy Tamás, a HVDSZ megyei tit­kára, Gábriel Győzöné ceglédi pedagógus, Lippai József, a KPVDSZ megyei titkára, Sáro­st Antalné, a Csepel Autógyár dolgozója, Osztás János, a budai járási pártbizottság tit­kára, Papp Jánosné, a váci Kötöttárugyár szb-titkára. Jámbor Miklós, az SZMT vezető titkára hozzászólásában többek közt elmondta, hogy a szakszervezetek megyei kül­döttértekezletén már jelezték: Pest megye sikerrel teljesíti negyedik ötéves tervét. A tá­jékoztatóban elhangzottak is igazolják az akkori megállapí­tásokat. A terv teljesítése köz­üggyé vált Pest megyében, s így van ez most is, az ötödik ötéves terv végrehajtásának kezdetén. Gondunk ma sem kevesebb, mint öt esztendővel ezelőtt, csakhogy minőségileg mások a feladatok. A mozgalom sajátos eszközeivel segítik a célok elérését Kádár János levele a Testvériség gázvezeték magyar és szovjet építőinek A Testvériség gázvezeték magyar és szovjet építői le­velet intéztek Kádár János­hoz, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizott­ságának első titkárához, amelyben bejelentették, hogy határidő előtt befejezték a gázvezeték második szakaszá­nak építését. A levélre Kádár János vá­laszolt. Zábrák Sándor igazgató elvtársnak, J. Scsepkín vezér- igazgató elvtársnak, „Testvériség” gázvezeték. Kedves elvtársak! Megkaptam levelüket, amelyet a „Testvériség” gázveze­ték magyarországi szakaszának építésén dolgozó szovjet szak­emberek és a magyar kőolajvezeték építő vállalat kollektí­váinak képviselői írtak alá. A levél, amelyben közlik a gázvezeték határidő előtti befejezését, örömhír számunkra. A gázvezeték maga a Szov­jetunió és a Magyar Népköztársaság, szélesebben a KGST- ben tömörült szocialista országok gazdasági együttműködésé­nek, a szocialista kooperációnak kifejező gyakorlati példája. Az a tény pedig, hogy a vezeték egyik szakaszát a Magyar Szocialista Munkáspárt XI. kongresszusának tiszteletére, a másik szakaszát pedig most a Szovjetunió Kommunista Párt­jának XXV. kongresszusa tiszteletére határidő előtt megépí­tették, a kommunista öntudat, a proletár internacionalizmus, a magyar—szovjet barátság és testvéri együttműködés nagy­szerű megnyilvánulása. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága nevében szívből gratulálok a Testvériség gázvezeték magyar- országi szakaszát építő szovjet és magyar munkáskollektívák vezetőinek és minden tagjának a példás munkához, annak kiváló befejezéséhez. Jó egészséget, további sikereket kívánok mindnyájuknak. Elvtársi üdvözlettel: KADAR JANOS, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára Elutazott a Csehszlovák Szocialista Köztársaság szövetségi gyűlésének küldöttsége Pénteken elutazott Buda- 1 tást tett hazánkban. A küldött­pestről a Csehszlovák Szocia­lista Köztársaság szövetségi gyűlésének küldöttsége, amely — Apró Antalnak, az MSZMP PB tagjának, az országgyűlés elnökének meghívására — Alois Indrával, a CSKP KB elnökségének tagjával, a szö­vetségi gyűlés elnökével az élén hivatalos baráti látoga­séget a Ferihegyi repülőtéren Apró Antal, Péter János és Inokai János, az országgyűlés alelnökei, Rácz Pál, külügy­miniszter-helyettes búcsúz­tatta. Ott volt az országgyű­lés számos tisztségviselője, va­lamint dr. Václav Moravec, a Csehszlovák Szocialista Köz­társaság budapesti nagyköve­te. A Szakszervezetek Pest me­gyei Tanácsa a tájékoztató és a vita alapján kialakította állásfoglalását a megye terü­letfejlesztésének ötödik ötéves tervéről. Megelégedéssel álla­pította meg, hogy a negyedik ötéves tervidőszakban minden területen meggyorsult a megye fejlődése, tovább erősödött, gyarapodott gazdasága, társa­dalmi, művelődési helyzete. A szakszervezeti szervek ered­ményesen segítették a terület- politika kialakítását és meg­valósítását. A szervezett dol­gozók részesei, segítői voltak mindazoknak a sikereknek, amelyek az elmúlt öt évben a megyében születtek. A Szaíkszervezetek Pest me­gyei Tanácsa egyetért az ötö­dik ötéves tervidőszakra meg­határozott területfejlesztési célkitűzésekkel, mert azok megfelelő alapokat nyújtanak a megye fejlődéséhez, a még meglevő aránytalanságok to­vábbi csökkentéséhez, a lakos­ság kommunális és szociális ellátottságának javításához. Helyesli, hogy a fő célkitűzé­sek változatlanul a további fejlesztéseket megalapozó inf­rastruktúra, mindenekelőtt az alapvető közműhálózat fejlesz­tése, a lakáshiány csökkenté­se, valamint a legfontosabb ellátási szükségletek nagyobb mértékű kielégítése. A szak- szervezeti szervek felelősnek érzik magukat a megye előtt álló feladatok megvalósítá­sáért. Kifejezésre juttatják, hogy egész politikai és szerve­zeti erejük felhasználásával, a mozgalom sajátos módszerei­vel elősegítik a terv teljesíté­sét. — Az SZMT felhívással for­dul minden szervezett dolgo­zóhoz, hogy lelkes, odaadó munkával, társadalmi munka­akcióval segítse a megye fejlő­dését. A testület jóváhagyta az 1976. évi termelést és gazdál­kodást segítő szakszervezeti feladattervezetet, melyhez Fo­dor László, az SZMT titkára fűzött szóbeli kiegészítőt. — Fontos feladat — állapítja meg a feladatterv, hogy a me­gyei és vállalati szakszerveze­ti szervek munkájuk közép- Dontjába az 1976. évi tervek teljesítésének segítését, a vál­lalati középtávú tervek kidol­gozásában való érdemi részvé­telt, a kollektív szerződések előkészítését és megkötését ál­lítsák. A Szakszervezetek Pest megyei Tanácsának az a leg­főbb törekvése, hogy a SZOT elnökségének állásfoglalása és a megyei pártbizottság cselek­vési programja alapján, a mozgalom tisztségviselőit és aktivistáit, a szervezett dolgo­zók széles tömegeit mozgósítsa a vállalati terveik, valamint a megyei fejlesztési programok teljesítésére. A feladatterv részletesen megfogalmazza, melyek azok a gazdasági feladatok, amelyek­ben különösen fontos a szak- szervezeti szervek közreműkö­dése. A Szakszervezetek Pest me­gyei Tanácsa a feladattervben meghatározta a szakszervezeti szervek legfőbb tennivalóit az életszínvonal-politikai, a szo­ciális és kulturális fejlesztési tervek készítésére vonatko­zóan, az SZMT elnökségének és titkárságának, valamint az ágazati megvebizottságok konkrét tennivalóit is. E tennivalókat tartalmazza a Szakszervezetek Pest megyei Tanácsának és elnökségének idei munkaorogramja és első félévi munkaterve is. melyet Kovács István SZMT-titkár szóbeli kiegészítéssel látott el. Szolidaritás Angola népével Pest megye vállalatainak, üzemeinek és intézményeinek dolgozó kollektívái, szocialista brigádok, munkások és alkal­mazottak tízezrei az elmúlt napokban munkásgyűléseken, brigádértekezleteken és röp- gyűiéseken fejezték ki szolida­ritásukat a nemzeti független­ségéért, szabad állami létéért küzdő angolai néppel. Az együttérzésük őszinte meg­nyilvánulásait tanúsító tiltako­zó távirataikban kifejezésre jutott a megye szervezett dol­gozóinak egyetértése, proletár internacionalista közösségvál­lalása Angola népével. E gon­dolatok fogalmazódtak meg a Szakszervezetek Pest megyei Tanácsa által a Magyar Szoli­daritási Bizottsághoz eljutta­tott táviratban, amely a me­gye 190 ezer szervezett dolgo­zójának nevében juttatia kife­jezésre a cselekvő szolidaritást. B. L.

Next

/
Oldalképek
Tartalom