Pest Megyi Hírlap, 1976. február (20. évfolyam, 27-51. szám)

1976-02-20 / 43. szám

1976. FEBRUAR 20., PÉNTEK ¥lflfCS2ijP ' 3 A közművelődési törvény tervezetét vitatta meg az országgyűlés kulturális bizottsága Mitől lesz teljes az élet? Öntvénytisztító brigád a KAEV-ben Két készülő jogszabálynak, a közművelődésről szóló tör­vénynek és a könyvtárakkal foglalkozó törvényerejű ren­deletnek a tervezetét vitatta meg csütörtökön az ország- gyűlés kulturális bizottsága. Dr. Ortutay Gyula elnö­költ az ülésen, amelyen mind­két napirendi témának Ga- ramvölgyi József kulturális miniszterhelyettes volt az elő­adója. A tanácskozáson részt vett és felszólalt dr. Orbán László kulturális miniszter és dr. Korom Mihály igaz­ságügyminiszter. Jelen volt — Mié.. húzódik a Szent­endrei-sziget hasznosítási ter­vének elkészítése?... — Miért kerül tizenhatmillió forint­ba egy nyolc tantermes isko­la felépítése?,.. — Miért tart egy egyszerű tervezés sokszor nyolc-tizenkét hónapig?... Török Ferenc, a Pest me­gyei Tanácsi Tervező Vállalat igazgatója nyugodtan, maga­biztosan válaszol: A Szent­endrei-sziget hasznosítási ter­véből a rájuk eső részt idő­ben elkészítették, a Gödöllői Agrártudományi Egyetemtől várják: óik is tegyék asztalra, amit magukra vállaltait. — Igen, elképzelhető, hogy 18 millió forintért építenek fel iskolát, a gazdasági műszaki norma ezt reálisnak tartja. S ami a tervezés elhúzódását illeti? — Sokan úgy képzelik, csak le kell ülni a tervezőnek az asztalhoz, egyetlen felada­ta, hogy rajzoljon. Megfeled­keznek arról, hogy talaj-, kő­zet-, víz- és még ki sorolná fel hányféle vizsgálat előzi meg a tervező rajzát... Közreműködés a kulcsátadásig A vállalat igazgatója azok­ra a kérdésekre is nyugodtan válaszolhat, amelyek a beru­házási, a kivitelező vállala­tokkal való együttműködésük, re vonaUcoznak. Sokat válto­zott ez a kapcsolat a kezdet óta: jobban összehangolják munkájukat. Van úgy, mint jelenleg is a szigetszentmvk- lósi építkezésen, hogy az el­képzelés megszületésétől a ter­vezők belefolynak és az épít. kezés befejezéséig végig kísé­rik a munkát. Javaslataikkal, észrevételeikkel segítenek, egyeztetik az építtető, a beru­házó és a tervezők vélemé­nyét. Könnyebb menet közben kijavítani az esetleges hibá­kat, mint akkor vitatkozni rajtuk, amikor már nincs sok lehetőség a javítására. Egyszerű, magától értetődő módszer ez és mégis ezen az utóbbi időben bevezetett gya­korlaton is múlik, hogy ered- rhényesebbé, vitamente sebbé, problémamentesebbé vált a vállalat tevékenysége. A Pest megyei Tanács vég­rehajtó bizottsága 1973 ja­nuárjában azt a határozatot hozta: „Erősítse a vállalat kapcsolatait a megyei Beru­házási Vállalattal, a helyi ta­nácsokkal, szervekkel, ismer­tesse a településrendezési ter­veket az érintett települések lakosságával”. Három év múl­tán a megyei tanács végre­hajtó bizottsága az e heti ülé­sén megállapíthatta: végre­hajtották a határozatot. Mim ahogy végrehajtották a több: feladatot is: kiemelten foglal­koznak a megye településhá­lózat-fejlesztési koncepcióiá­nak érvényesítésével, ezen be­lül a városfejlesztési és par- cePázási prosramok figyelem­mel kísérésével. Propagálják a családi házak terveit. S hogy gazdaságos tervezői munkára törekednek-e? —er­re választ ad az az elismerés. ame’lvel a mesvei tanács vég- rehaitó bizottsága értékelte a váPa’at. tevékenvséaét. A másfél évtizeddel ezelőtt alan'tott. akkor 40 fővel dol­gozó vállalat, amely három­Raffai Sarolta, az ország- gyűlés alelnöke és Madarasi Attila pénzügyminisztériumi államtitkár. A jogszabálytervezetek elem­zése során a vitában felszó­lalt a képviselők közül Sa­lamon Húgóné, Horváth Mik­lós, Spisák András, Mándics Mihály, dr. Guba Sándor, Gé- czi János, Petrovics Emil, Somogyi József, Benjámin László, Bánáti Gézáné (Pest megye, 21. sz. vk., Budaörs), valamint Válya Gábor, az Or­szággyűlési Könyvtár igazga­tója. millió forint tervezői teljesít­ményt ért el — ma 313 dol­gozót foglalkoztat (közöttük 210 mérnököt, felsőfokú vég­zettségű alkalmazottat) és 52 millió forintos teljesítményt mutat fel. Külön érdemes em­líteni, hogy tervezői kapaci­tásnövelése csak kis részben származik a létszámemelésből. Szervezettségével, szakmai felkészültségével a termelé­kenység emelésével, a komp­lex vertikális tervezési forma bevezetésével, egyes típus­tervcsaládok kidolgozásával, kedvezőbb munkakörülmé­nyek megteremtésével éri el eredményeit. Megyei léptékben Az. utóbbi években negy­venhat rendezési tervet ké­szítettek eL Az agglomeráció valamennyi településének köz­műfejlesztési', zöldterület-gaz­dálkodási, mezőgazdaságite- rület-hasznosítási, valamint húsz más község komplex ren­dezési terve fűződik nevük­höz. Éves ■megállapodásokat köt­nek a beruházási vállalattal és időnként ezeket vezetői szinten egyeztetik. A lakosság vagy a helyi tanácsok okos, hasznos észrevételeit is figye­lembe veszik, ötvenegy féle típusú családi ház sorozatter­vüknél a megyei sajátosságo­kat is felhasználták. Ezek alapján már több ezer lakás épült meg. Az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium­ban úgy nyilatkoztak: orszá­gosan is jó néhány típuster­vüket felhasználják, elterjesz­tik. A tanácsi tervező vállalat teljes kapacitásának 80—90 százalékát a megyében hasz­nosítja — egyetlen megyei megbízatást sem utasított vissza. A közösségi létesítmé­nyekre, iskolák, óvodák, böl­csődék tervezésére a Beton- és Vasbetonipari Művekkel együttműködve vakolatmen­tes UNIVÁZ tervcsaládot ké­szítettek. Ugyancsak tervcsa­ládokat dolgoztak ki egészség- ügyi intézményekre. Igyekeztek úgy tervezni, hogy minél kevesebb import­anyag váljék szükségessé az építkezések során, a felesle­ges, költséges megoldásokat elhagyták: ésszerű takarékos­ságra törekedtek. A legjobbak között Ma sem gondmentes a mun­kájuk: sokszor hiányos meg­rendeléseket kapnak, s ezek tisztázása kölcsönösen sok időt rabol el a tervezőktől, beru­házóktól. Olykor a kivitelező nem hajlandó az olcsóbb, ész­szerűbb megoldásokat vállal­ni, megköti a tervező kezét: gyakran nehéz az építőanyag megszerzése és emiatt ót kell dolgozni a kész terveket; né­ha eltolódik a határidő, mert munkaközben változtatnak a terveken, vagy későn tisztáz­nak vitás kérdéseket... Az ötödik ötéves tervből a vállalatra háruló feladatok jó ellátása érdekében — ha szük­séges — átcsoportosítják bel­ső i erőiket, koncentrálják a tervezői kapacitást. A gazda­ságosság követelményei to­vábbra is a tennivalók közép­pontjában állnak. S az eddigi Serkenteni a nők közéleti aktivitását Csütörtökön tartott ülésén a Hazafias Népfront Orszá­gos Nőbizottsága — Nagy Jó- zsefné elnök vezetésével — megtárgyalta és elfogadta a nőpolitikái népfrontmunka idei programját. Foglalkoz­nak a közeljövőben a női egyenjogúság gyakorlati kér­déseivel, a riépfrontmozgalom gazdaságpolitikai jellegű te­vékenységével. A Rákóczi-év- fordulóhoz kapcsolódóan fel­idézik Zrínyi Ilona alakját is. A mostani tanácskozáson arról is szó esett, hogy a HNF országos nőbizottságá­nak legfontosabb küldetése: serkentse a nők közéleti ak­tivitását. jó tapasztalatok arra ösztön­zik a vállalatot, hogy a terv- készítés során még szorosab­ban együttműködjön az épí­tésben, a megrendelésben érintett szervekkel. Tervezés­től megvalósulásig végigkísé­rik az építkezést, menet köz­ben is ügyelve a legjobb, az ésszerű, a gazdaságos megol­dások érvényesítésére. A Pest megyei Tanácsi Ter­vező Vállalat megalakulásától egyenletesen fejlődik. A me­gyei tanács vb úgy értékelte: a legjobb tanácsi vállalatok közé tartozik. S az már csak ráadás, hogy az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium illetékesei is úgy fogalmaz­nak, hogy országosan a leg­jobbak közt tartják számon őket. Típusterveik olyannyira beleillenek az általános építő­ipari koncepciókba, hogy a minisztérium beiktatja fej­lesztési célkitűzéseibe. Sokféle nehéz szakma van. De talán a legnehezebbek so­rában is az elsők között áll az embert próbáló munka, a Könnyűipari Gépgyártó Vál­lalat váci gyáregységének, a KAÉV-nek Béke brigádjáé. Pásztor Pál, az öntöde fiatal vezetője tisztelettel beszél az örítvénytisztító brigádról. Az öntöde felé haladva kns lugas­ra mutat: — Ezt a brigád tag­jai önálló kezdeményezéssel alakították ki. Nyáron itt min­den csupa zöld és csupa virág. Itt szoktak reggelizni, amint jobbra fordul az idő. Lugas a gyárudvaron A tisztítóműhelybe lépve egy szempillantás alatt megértek mindent: az üzemvezető sza­Tegnap délután ülésezett a Magyar Vöröskereszt Pest megyei vezetősége. Az ülésen megjelent Ortutay Zsuzsa, a Vöröskereszt országos köz­pontjának elnökhelyettese, és Nagy Sándorné, az MSZMP Pest megyei bizottságának munkatársa. Tengelyi Vilmosnak, a Vö­röskereszt megyei elnökhe­lyettesének, a Pest megyei Tanács egészségügyi osztá­lya vezetőjének elnöki megr nyitója után Németh Vero- nilca, a Vöröskereszt megyei titkára számolt be a tavalyi feladatok teljesítéséről. Ez­után a résztvevők megvitat­ták az idei munkatervet. Az ülésen Ortutay Zsuzsa, az országos központ nevé­ben a Vöröskereszt Pest me­gyei szervezetének tavalyi eredményes munkájáért — meleg, elismerő szavak kí­vaiban rejtőző tiszteletet, s a viráglugas varázsát. A hatal­mas teremben minden fekete: a faiak a talaj, • az ablakokon beszűrődő fénynek is vastag porréteg állja útját. Szinte hihetetlennek tűnnek a zömök csoportvezető, Tóth Sándor szavai: — Húsz éve dolgozom itt. Megszoktam ezt a munkát. Ennek is megvan a maga fortélya, ehhez is szük­séges a kézügyesség. Igaz, por van, de aki a kritikus idősza­kot átvészeli, az már ittma­rad. Legalább ötvenen meg­fordultak a műhelyben néhány év alatt. Különösen a fiatalok adják föl hamar. De a tizen­négy emberből álló brigád minden tagja legalább fél év­tizede vállalta a munkát. — Valóban ez a helyzet — séretében — dicsérő okleve­let adott át. Ezután a résztvevők egy­hangúlag elfogadták a beszá­molót és az idei munkatervet, majd Tengelyi Vilmos javas­latára úgy határoztak, hogy — csatlakozva az országos mozgalomhoz — a földrengés sújtotta guatemalai nép megsegítésére Pest megyében is megszervezik a segélybé- lyeg-akciót. Ennek első lépé­seként az ülés elhatározta, felhívással fordul a járási és helyi vöröskeresztes vezetősé­gekhez. A felhívás — egyebek közt — hangsúlyozza, hogy o guetamalai földrengés az év­század legtragikusabb elemi csapásai közé tartozik, követ­keztében több mint 22 ezren haltak meg, s 67 ezer ember vált; -Sebesültté. • - - ■' ‘ bólint rá Csurja Sándor bri­gádvezető, aki a maga 32 évé­vel a legfiatalabb ebben a kol­lektívában. Keze fejével ered­ménytelenül próbálja letöröl­ni arcáról a műhely porát. — Azt hiszem — keresi a szót —, azt hiszem, ez a nehéz mun­ka, a mostoha körülmények és az egymásrautaltság szinte egy emberré formált bennünket. Öt dekától huszonkét mázsáig — Mi a brigád munkája? — Sok minden megfordul a kezünk alatt — mondják —, az ötdekás öntvénytől a 22 má­zsásig. Ott a láncon — mutat­nak egy lomhán lengő önt­vényre — úgy körülbelül 8 mázsás cipőipari prés függ. Ez itt a lábunknál pedig, csator­naelzáró kerék, nagyon apró­lékos munkát igényel, NSZK- exportra készül. — Hadd mutassuk be Piri nénit is! — engedi maga elé a kendős munkásasszonyt a bri­gádvezető. — Ö a darusunk, Tóth Kárólyné. — Nő, ebben a poros mű­helyben? — Én akartam itt maradni! — szakítja félbe Tóthné. — Jobban érzem itt magam, mint bárhol másutt, esetleg nőik között. És odafönt nincs is olyan por! — Sok múlik a daruson a munkában is — egészíti Id a képet Pásztor Pál. — Napon­ta 13 tonna anyagot tisztíta­nak meg. Az öntvény- csak ak­kor kész, ha tőlük kikerül. Ehhez Piri néni is hozzájárul. Neki is köszönhető, hogy a brigád ez ideig minden fel­adatát teljesítette. Tavaly 3649 tonna, több mint másfél mil­lió darab öntvényt tisztítottak meg, s ezzel lehetővé tették, hogy a gyári öntöde 126 szá­zalékra teljesítse tervét. Pista bácsi, a Patejka — Milyen ismeret szükséges a feladatok megoldásához? — Elsősorban gyakorlat — válaszol a brigádvezető —, de ma már nemcsak a munka határozza meg az ismereteket. A mindennapi élet is szélesebb látókört követel. A mi brigá­dunkban mindenkinek meg­van az általános iskolai vég­zettsége. Én most fejezem be. — A teljes élethez sok min­den hozzátartozik — mondja Hajdú József. — Úgy hiszem, a brigádvezetőnk ezért vállal­ta a munkásőrséget is. — Ha a teljességről beszé­lünk, akkor ennél sokkal töb­bet kell elmondanunk a bri­gádról — figyelmeztet az üzemegység vezetője. — Azt, hogy többségük, köztük Piri néni is, rendszeresen ad vért, hogy fogékonyak egymás gondjai iránt. Szakítanak időt a közös művelődésre: legutóbb a Vak Bottyán Múzeumot ke­resték föl együtt és a társa­dalmi munkából mindig kive­szik részüket — Ez természetes — mond­ja Máté István —, hiszen ne­künk is van nagycsaládosunk. Spargli Antalnak négy gyer­meke van. Az 6 helyzetét is­merve is tudjuk, a támogatás mindig jól jön. — Akadnak-e ebben a ne­héz munkában vidám pillana­tok? — Amikor dolgozunk, nincs helye a tréfának, mert nagy a balesetveszély — felel, Ste- phanidesz Mihály —, de a reg­geli időben vagy műszak után gyakran ugratjuk egymást. Szinte mindenkinek van belső használatú névé. A brigádve­zetőnk például Csűri, Hajdú Józse! a Bubó, Rábler József a Bőrös, és Máté Pista bácsi, mi sem tudjuk már miért, a Patejka nevet kapta. Egyszó­val a vidámságunkat nem lepi el ez a por. Az időnk lejárt. Piri néni már ismét a magasban ül, a csiszológép szirénázva följaj- dul, a brigád tagjai visszatér­nek munkájukhoz. — Bár még sok ilyen közössé­günk volna — mondja búcsú­zóul Pásztor Pál üzemegység- vezető. — Tavaly elnverték a zöldkoszorús brigád címet, és azt hiszem, az idén biztosan számíthatnak legalább a bronzkoszorúra. Lakatos Tamás S. A. A nagy forradalmár — a KMP megalapítója Kilencven éve született Kun Béla K un Béla a kis erdélyi faluban, Leién szü­letett 1886. február 20-án. Iskoláit Zi­lálton, majd Kolozsvárott végezte. Az érettségi után újságíróként dolgozott. Tizenhat éves korában belépett a Szociál­demokrata Pártba és ettől kezdve élete ösz- szeforrt a munkásosztály harcával. 1908-ban már az erdélyi munkások vezetői között ta­láljuk. A világháború kitörése után a frontra ke­rült. 1916 tavaszán fogságba esett. Hamaro­san megtalálta az utat orosz elvtársaihoz és 1917 tavaszán bekapcsolódott a tomszki párt- szervezet munkájába, segítette a szocialista forradalom előkészítését. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom győzelme után Petrográdba — a mai Le- ningrádba — utazott, ahol Lenin fontos fel­adatot bízott rá: a Szovjet-Oroszország terü­letén tartózkodó magyar hadifoglyok közti kommunista agitációs és szervező munka vezetését. Nem maradt magára ezzel a rop­pant feladattal. Olyan kiváló forradal­márok segítettek, mint Szamuely Tibor, Münnich Ferenc, Pór Ernő, Vántus Károly, Seidler Ernő. Velük alakította meg 1918. március 24-én az első magyar kommunista csoportot. Kun Béla és elvtársai erőfeszítéseinek eredményeként mintegy százezer magyar hadifogoly lépett a Vörös Hadsereg soraiba és harcolt az orosz és külföldi ellenforra­dalmárok ellen. Ö maga is több csatában vett részt. Tisztában volt azonban azzal, hogy a forradalomnak elsősorban idehaza van rá szüksége. 1918 novemberében — elvtár­saival együtt — hazatért. A2 ő kezdeménye­zésére alakult meg — 1918. november 24-én — a Kommunisták Magyarországi Pártja. A z őszirózsás forradalom eredményeként létrejött népköztársaság nem volt ké­pes megbirkózni azokkal a problé­mákkal, amelyeket a nemrég összeom­lott monarchia hagyott örökül. Érlelődtek az új forradalom feltételei. A kommunis­ták tábora gyorsan növekedett, szaporod­tak a sztrájkok, tüntetések. Az egyik ilyen incidens ürügyén — 1919. február 20-án — a kormány parancsot adott a kommunista vezetők letartóztatására. A budapesti gyűjtőfogház — ahol a letar­tóztatottakat őrizték — az új forradalom fő­hadiszállásává vált. Kun Béla itt értesült ar­ról, hogy a csepeli munkások elhatározták: fegyverrel szabadítják ki őt. Erre már nem került sor. 1919. március 21-én győzött a szo­cialista forradalom. Megalakult a Magyar Tanácsköztársaság. Mindössze harminchárom éves volt, ami­kor az ország élére került. A legnehezebb feladatot vállalta: a külügyi népbiztos pont­ját. Olyan helyzetben, amikor a tőkés világ valamennyi nagyhatalma el volt szánva arra, hogy megakadályozza a kommunizmus elter­jedését. Az antantországok rutinos, tapasztalt diplomatáit is meglepte, hogy milyen körül­tekintően és ügyesen használt fel minden lehetőséget a munkásállam javára. T evékenysége * nem korlátozódott a kül- ügyekre. Valójában ő volt a Tanácsköz­társaság első embere — ezt barát és el­lenség egyaránt elismerte. O mondta ki a döntő szót a forradalom létkérdései­ben. Valamennyi fronton személyesen buz­dította a katonákat, részt vett a hadműve- leti tervek kidolgozásában. Küzdött a belső ellenforradalom és a vezető szervekben meg­nyilvánuló ingadozás, pánikhangulat ellen. Elméleti kérdésekkel is foglalkozott: döntő szerepe van a párt programjának kidolgozá­sában. Mindemellett jutott ideje arra is, hogy gyűlésekre járjon, állandó kapcsolatot tartson a munkásokkal. Beszédeit egykori hallgatói ma is úgy emlegetik, mint életük felejthetetlen élményét. A magyar munkásosztály hősies erőfeszí­tései nem bizonyultak elegendőnek az ellen­séges túlerővel szemben. 1919. augusztus I-én a Tanácsköztársaságot megdöntötték. Kun Béla emigrálni kényszerült. A Szov­jetunióban talált új hazára, ahol a Kom­munista Internacionálé egyik vezetőjeként dolgozott. Nem törődve a veszéllyel, gyak­ran hagyta el a Szovjetuniót, hogy átadja tapasztalatait a kommunista testvérpártok­nak. Különösen sokat tartózkodott — ille­gálisan — Bécsben. Az üldözött, illegalitásba szorított magyar párt újjászervezésén fára­dozott itt, Landler Jenövei, Lukács György- gyel, Révai Józseffel és a KMP más veze­tőivel együtt. A Kommunista Intemacionáléban külön­böző tisztségeket viselt. A huszas években az agitációs és propagandaosztályt vezette. *1929—1934 között a Balkán-titkárság veze­tője volt. Segítette a bolgár, román, ju­goszláv, görög kommunisták harcát. ~ lete tragikusan ért véget: a Szovjetunió­ig ban a harmincas években a személyi i kultusz nyomán kibontakozó törvény- sértések áldozata lett. Emlékét az utókor a nagy forradalmáro­kat megillető tisztelettel övezi. Borsányi György Á tervezéstől a megvalósulásig Az országban is az elsők között tartják számon a Pest megyei Tanácsi Tervező Vállalatot A guatemalai nép megsegítésére A Vöröskereszt Pest megyei vezetőségének fehívása i k

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom