Pest Megyi Hírlap, 1976. február (20. évfolyam, 27-51. szám)
1976-02-20 / 43. szám
VILÁG PROLETÁRJAI« EGYESÜLJETEK! Kádár János fogadta a csehszlovák parlamenti küldöttség vezetőjét 4 csehszlovák szövetségi gyűlés delegációja Losonczi Pálnál — Látogatás az MTA martonvásári mezőgazdasági kutatóintézetében Képünkön Alois Indra Kádár Jánossal és Apró Antallal az MSZMP székházában. (Középen a tolmács) Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára csütörtökön az MSZMP KB székiházában fogadta Alois Indrát, a Csehszlovák Kommunista Párt Központi Bizottsága elnökségének tagját, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság szövetségi gyűlésének elnökét, a hazánkban tartózkodó parlamenti delegáció vezetőjét. A szívélyes, baráti légkörű eszmecserén részt vett Apró Antal, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, az országgyűlés elnöke, valamint a küldöttség tagjai közül Václav David, a szövetségi gyűlés alelnöke és Lőrincz Gyula, a szövetségi gyűlés elnökségének tagja, a CSKP KB tagjai. Ott volt dr. Vác- lav Moravec, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság budapesti nagykövete. Losonczi Pál, a Magyar Nép- köztársaság Elnöki Tanácsának elnöke a Parlament Mun- kácsy-termében fogadta a csehszlovák szövetségi gyűlés hatónkban tartózkodó küldöttségét, élén Alois Indrá- val, a szövetségi gyűlés elnökével. A szívélyes, baráti beszélgetésen részt vett Péter János, az országgyűlés alelnöke. Ott volt dr. Václav Moravec, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság budapesti gyűlés hazánkban tartózkodó nagykövete. ★ A csehszlovák szövetségi gyűlés hazánkban tartózkodó küldöttsége Alois Indrával, a CSKP KB elnöksége tagjával, a szövetségi gyűlés elnökével az élen csütörtökön délelőtt a Magyar Tudományos Akadémia martonvásári mezőgazda- sági kutatóintézetébe látogatott. A vendégeket elkísérte Inokai János, az országgyűlés alelnöke. Jelen volt dr. Václav Moravec, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság budapesti nagykövete. A csehszlovák delegációt a kutatóintézetben Takács Imre, j a Fejér megyei pártbizottság első titkára és dr. Biacsi Imre, az intézet ügyvezető igazgatója fogadta. Tájékoztató hangzott el az intézet tudományos tevékenységéről, annak a magyar mezőgazdaság fejlesztésében betöltött szerepéről. Ezt követően a vendégek megtekintették az intézetben nemrég épült fitotront, ahol a legkorszerűbb módszerekkel, mesterséges körülmények között nemesítik a növényeket. Ezután ellátogattak a kutatóintézet területén levő Beethoven kastélymúzeumba és a miiklósmajori művelődési klubba, ahol a vendégek az intézet vezetőivel beszélgettek. ★ Dr. Václav Moravec, budapesti csehszlovák nagykövet csütörtökön fogadást adott a Csehszlovák Szocialista Köztársaság szövetségi gyűlésének hazánkban tartózkodó küldöttsége tiszteletére a nagykövetségen. A fogadáson megjelent Apró Antal, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, az országgyűlés elnöke, dr. Be- recz János, az MSZMP KB külügyi osztályának vezetője, Marjai József külügyi, Gácsi Miklós kohó- és gépipari, dr. Soós Gábor mezőgazdasági és élelmezésügyi államtitkár, továbbá Szépvölgyi Zoltán, a fővárosi tanács elnöke. Elutazott hazánkból Max van der Stoel Kádár János, Losonczi Pál és Lázár György fogadta a holland külügyminisztert Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára csütörtökön, a Központi Bizottság székházában fogadta Max van der Stoelt, a Holland Királyság külügyminiszterét. Losonczi Pál, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke ugyancsak csütörtökön az Országházban fogadta a holland külügyminisztert. / Lázár György, a Minisztertanács elnöke* hivatalában szintén csütörtökön fogadta a holland diplomácia vezetőjét. A szívélyes légkörű találkozókon jelen volt Púja Frigyes külügyminiszter, Bebrits Anna, a Magyar Népköztársaság hágai nagykövete, valamint Jan Kneppelhout, a Holland Királyság budapesti nagykövete. Max van der Stoel — kíséretének tagjaival együtt — csütörtökön elutazott Magyar- országról. Búcsúztatásukra a Ferihegyi repülőtéren megjelent Púja Frigyes külügyminiszter, Nagy János külügyminiszter-helyettes és a Külügyminisztérium több vezető munkatársa. Jelen volt a búcsúztatásnál Bebrits Anna és Jan Kneppelhout. Max van der Stoel elutazás előtt adott nyilatkozatában elmondotta: — A magyar államférfiakkal folytatott tárgyalásokon arra a megállapításra jutottunk, hogy a két ország kapcsolatai jól fejlődnek, de még további lehetőségek kínálkoznak együttműködésünk továbbfejlesztésére, például gazdasági és kulturális téren. Abban is megállapodtunk, hogy politikai kapcsolatainkat is fejlesztjük. A holland külügyminiszter a továbbiakban elmondta, hogy meghívta magyar kollégáját, Púja Frigyes külügyminisztert hollandiai látogatásra, s annak a reményének adott kifejezést, hogy ott is hasonló nyílt légkörben folytatnak vélemény- cserét a világpolitika nagy kérdéseiről. Kölcsönösen az a meggyőződésünk — hangsúlyozta —, hogy a béke megőrzése a legfontosabb feladatunk. Részünkről nyomatékosan aláhúztuk: fontos, hogy tartsák tiszteletben, következetesen valósítsák meg a helsinki értekezlet záróokmányát. Magyar részről szintén kifejezték azt a meggyőződést, hogy az európai légkör további javulását nagyban elősegítené, ha jelentős előrehaladást sikerülne elérni a bécsi haderőcsökkentési tárgyalásokon. A Holland Királyság külügyminiszterének magyarországi látogatásáról közleményt adtak ki, mely szerint a külügyminiszterek szívélyes, nyílt légkörű eszmecserét folytattak a magyar—holland kapcsolatokról és a nemzetközi helyzet időszerű kérdéseiről. Egyetértettek abban, hogy a két ország kapcsolatai eredményesen fejlődnek, és kifejezték készségüket, hogy elősegítik a két ország együttműködésének szélesítését. A nemzetközi helyzetről folytatott tárgyalások középpontjában az európai béke és biztonság kérdései álltak. PEST MEGYEI XX. ÉVFOLYAM, 43. SZÁM ÁRA SO FILLÉR 1976. FEBRUÁR 30., PÉNTEK Tizenöt éves telepítési terv 23 ezer hektár új erdő Pest megyében Az ezredfordulóig mintegy félmillió hektárral növekszik az ország erdőterülete, s akkor meghaladja majd a kétmillió hektárt. Az újabb telepítéseket mindinkább tudományos kutatómunka előzi meg — ebben vesz részt az Erdészeti Tudományos Intézet. Eddig jobbára ott jelölték ki az új erdő helyét, ahol a talaj mezőgazdasági művelésre alkalmatlan volt, ezentúl a telepítésnél több természeti és gazdasági tényezőt vesznek figyelembe. A szél irányának meghatározásával a termőföld kultúrnövényét óvják, a fajta tudatosabb megválasztásával a faipar jut értékes nyersanyaghoz, a folyó mellé telepített erdő pedig nemcsak a víz élő, természetes tisztítója, de áradásnál hasznos árvízvédelmi „objektum” is, mert szinte szivacsként óriási víztömeget szív magába. A városok közelében húzódó erdő az üdülés fontos bázisa. Az ötödik ötéves tervidőszakban főként ez utóbbi szempont alapján telepítenek új erdőket. Mintegy negyven | várost jelöltek ki, amelyeknek környékén üdülőerdőt kell tele- . píteni. Ezek között elsősorban I az ipari és bányászvárosok részesülnek előnyben, például Miskolc, Ózd és Tatabánya. Minta is rendelkezésre áll a város körüli erdő ésszerű telepítésére. Legkorszerűbben elrendezett Dunaújváros és környékének fái. Itt a vasmű és a lakótelep közé gyorsan növő nyárfasort ültettek, s a várost is platán- és nyárfaerdő övezi. Budapest környéke is gazdag erdőkben, inkább a budai hegyek kiöregedő fái okoznak gondot. Most készülnek például a Hármashatár-hegy 60 év körüli — amúgy is tájidegen — elaggott fekete fenyőerdejét bükk- és tölgyfával felváltani. A főváros körüli erdőtelepítésből — a zöldgyűrű megteremtéséből — a Pilisi Állami Parkerdőgazdaság mellett a termelőszövetkezetek is részt vállalnak. Egyébként a legutóbbi 5 esztendőben a Pest megyei mezőgazdasági szövetkezetek több mint három és fél ezer hektár erdőt telepítettek. A távlati tervek szerint 1990-ig 23 ezer hektár új erdőt ültetnek a megyében, s e telepítések 65 százaléka a szántóföldi művelésre nem alkalmas termelőszövetkezeti területeken húzódik majd. E munka során mindenkor szem előtt tartják a környezetvédelem és természetvédelem érdekeit, a táj esztétika kívánalmait, s eszerint határozzák meg a faállomány összetételét, s készítik el a községek, városok zöldövezeti tervét. Üj szempontok érvényesülnek az. utakat szegélyező ültetésekkor. Korábban többnyire eperfát ültettek az országutak mentén, most a tájba illő változatos növényzetet telepítenek különböző időszakban virágzó fákkal, cserjékkel, ügyelve arra is, hogy az egyes fák között megfelelő távolság legyen, s a napsütésben az úttestre vetődő árnyék rácshatása ne zavarja a vezetőt. Magukénak érzik a vállalat alkotmányát Készül a Ganz Műszer Művek kollektív szerződése 493 javaslat a gödöllői Árammérőgyárban A gyárak, vállalatok dolgozói januári termelési tanácskozásaikon az elkövetkező öt évre szóló kollektív szerződés irányelveit vitatták meg. Ki hozzászólásában, ki írásban mondta el, milyen változtatást, bővítést javasol a vállalati alkotmány egyes fejezeteiben. A jegyzőkönyvekben rögzített hasznos vélemények alapján a kollektív szerződés tervezetet készítő bizottságok már megkezdték munkájukat, márciustól a vállalat és a dolgozók érdekeit tartalmazó okmánytervezetek nyilvánosságra kerülnek. Tervezet minden dolgozónak A Ganz Műszer Művek üzemi lapjának januári száma teljes terjedelemben közölte a vállalati kollektív szerződés irányelveit, így a gödöllői Árammérőgyár mintegy 3 ezer dolgozójához is időben eljutott, tehát felkészülten vehettek részt a Adatfeldolgozás az építőiparnak Kurt Waldheim jelentése Száztizenöt napirendi pont Az ENSZ-közgyűlés harmincegyedik ülésszakának előkészületei Kurt Waldheim, az ENSZ főtitkára a világszervezet központjában jelentést tett közzé az ENSZ-közgyűlés következő, szeptember 21-én megnyíló ülésszakának előkészületeirőL Az előzetes napirenden szerepelnek a nemzetközi béke és biztonság megerősítésével, a fegyverkezési hajsza, mindenekelőtt pedig a nukleáris fegyverkezési hajsza megfékezésével, a leszerelési világkonferencia összehívásával összefüggő kérdések. Megvitatja majd az ülésszak a dekolonizáció és a nemzetközi biztonság megszilárdításáról szóló deklaráció megvalósításának kérdéseit. A 31. ülésszak napirendjén összesein 115 pont szerepel. Az ÉVM Számítástechi. .iái Vállalata Dunaharasztin 1969- ben nyitotta meg az építőipari vállalati adatfeldolgozó üzemét, ahol mintegy 80-an dolgoznak, s az ország valamennyi építőipari vállalata részére végeznek adatfeldolgozást. Koppány György felvétel i január 19—29-e között a termelési tanácskozásokon. Negyvennégy munkahelyről 493 javaslat érkezett a gyári szakszervezeti bizottsághoz. Erdős Lászlóné szb-titkár lapunknak adott tájékoztatója is bizonyítja, hogy a dolgozók magukénak érzik a vállalat alkotmányát, sokat várnak tőle. — Legtöbb javaslat a törzs- gárdatagsággal kapcsolatos szabályok változtatását veti fel, a bérek, juttatások vonatkozásában — mondotta. — Dolgozóink szeretnék, ha a nyereségrészesedés felosztásakor jobban elismernék a hűséget a vállalathoz: differenciálható összegből az eddig 55—115 százaléknál nagyobb részt kapjanak az 5 évnél régebben itt dolgozók. Tiltakoztak a törzsgárdajel- vénnyel együtt járó jutalomszabadságok eltörlése ellen, mivel a vállalatnál a sok szabadságolás jelentős termeléskiesést idéz elő, ezért felvetődött — a tervezetben — a megszüntetése. Szociális juttatások A javaslatok többek között foglalkoztak a gyermekgondozáson levő kismamák helyzetével, szociális juttatásokkal. A tervezettel ellentétben a megnövekedett étkezési költségek közös viselését tartják jónak, vagyis a vállalat és a dolgozók között egyenlő arányban osztják meg az üzemi étkeztetés többletköltségeit. A munkaruha és más szociális juttatások beszerzésével együtt járó kiadástöbblet árkülönbözetépek fedezéséhez nem akarnak hozzájárulni. Javasolják a 10 szobás balatonalmádi üdülő bővítését, amely a nagy létszámú kollektíva igényeit jelenleg nem tudja kielégíteni. Szorosabb ellenőrzést Véleményt nyilvánítottak a vállalati bérgazdálkodást ismertető fejezetről: a tervezet szerint ez évtől kezdve vállalati bértartalékot akarnak képezni — elvonással —, amiből fedezni tudnák a gyárak esetleges bérszínvonal-túllépését. Nem helyeslik a dolgozók, inkább fokozottabb ellenőrzést javasolnak, hogy túllépés ne fordulhasson elő. A nyereség- felosztásra vonatkozóan elvetették azt a vállalati elképzelést, hogy központi kategóriába vonják össze az exportból származó nyereséget, amelyből a vállalat másik két gyára is részesülne. A külföldi piacokon értékesített termék 80 százalékát a gödöllői gyár állítja elő, így az a dolgozók véleménye, hogy nem volna igazságos, ha abból, amiért megdolgoztak, mások is részesednének. / H. A. A dán külgazdasági miniszter elutazott Budapestről Csütörtökön Budapesten a Technika Házában dán építőipari szimpoziont rendezett az MTESZ a dán lakásépítési minisztérium és a dán külügyminisztérium közreműködéséi vei. A szimpozáonon mondott beszédében Ivar Norgaard, Dánia külgazdasági minisztere szükségesnek tartotta a magyar—dán gazdasági, ipari és műszaki tudományos kapcsolatok továbbfejlesztését. Bondor József építésügyi és városfejlesztési miniszter ugyancsak arról szólt: a dán és a magyar építőipari vállalatok közötti együttműködés területén a következő években különösen a műszaki-tudományos együttműködés fejlesztésére kell törekedni. Ivar Norgaard dán külgazdasági miniszter ezzel befejezte magyarországi tárgyalásait. h
