Pest Megyi Hírlap, 1976. február (20. évfolyam, 27-51. szám)

1976-02-19 / 42. szám

1976. FEBRUAR 19., CSÜTÖRTÖK 1—ll ö=f 1 1 Felesleges várakozás Már több fórumon szóvá tettük vasúti menetrenddel kapcsolatos problémánkat, saj­nos mindeddig nem történt in­tézkedés. Arról van szó, hogy szeret­nénk, ha a 424-es és 425-ős számú vonatok Bagón is meg- állnának, hiszen Aszód után már mindenütt felveszik az utasokat. Ha ez sikerülne, a délutáni, illetve az esti műszakban dol­gozókat másfél-kétórás feles­leges várakozástól lehetne megkímélni. Szeretnénk, ha a MÁV Bu­dapesti Igazgatósága méltá­nyolná kérésünket, annál in­kább, mert ez a kérdés csak­nem félezer embert érint Iszlai Albert t Bag Úttörők vetélkedője A közelmúltban Szigetszent- miklóson, a II. számú általá­nos iskolában rendezték meg a tudományos-technikai út­törő szemle járási döntőjét. Nyéki Károly járási úttörő­elnök köszöntötte a résztve­vőket, majd átadta a szót Huszár Istvánnak, a szakági bizottság vezetőjének, aki be­szédében külön kiemelte: az úttörőmozgalom fennállásá­nak 30. évfordulója ad ran­got ennek a nemes versen­gésnek. Ezt követően a gyerekek megkapták a feladatokat, s nekiláttak azok megoldásá­hoz. Kétszáz pajtás alapos felkészültségről tett tanúbi­zonyságot. Magyarból Les- kovics Gizella (Szigetszent- miklós, Il-es számú ált. isk.), fizikából Sipos Sándor (Kis- kunlacháza), kémiából Lux Zoltán (Kiskunlacháza), bio­lógiából Nagy Katalin (Kis­kunlacháza), földrajzból Po- pomyi Róza (Kiskunlacháza), történelemből Weinber Hen­riette (Dunaharaszti), mate­matikából Temesi Csaba (Halásztelek), oroszból pedig a hetedikesek között Tomin Sándor (Tököl), a nyolcadi­kosok versenyében pedig Se­bők Teréz (Kiskunlacháza) került az első helyre. Az út­törő technikusok vetélkedő­jét a szigetszentmiklósi csa­pat (Schúltz Antal, Tamás Sándor, Prekovics Anikó, Ara­nyosi Tünde) nyerte, a kis­dobos összetett versenyt pe­dig Bácsfalvi Andrea (Tak­sony). Ifj. Váci Károly, Szigetszentmiklós Jóleső gondoskodásr A Volán 20. számú Vállalat váci üzemegysége — ezt nyu­godt lelkiismerettel kijelent­hetem, hiszen magam is meg­győződtem róla — nagy erő­feszítéseket tesz azért, hogy területén zavartalan legyen a közlekedés. Hosszú ideig ott dolgoztam én is, sajnos azon­ban ez év januárjától leszáza­lékoltak. A távozás minden­képpen nehéznek bizonyult, de szerencsére egy kis kol­lektíva megkönnyítette szá­momra. A váci üzemegység női szocialista brigádja ün­nepélyesen is elbúcsúztatott. Biztosítottak, hogy ha a jö­vőben bármilyen segítségre lesz szükségem, egykori mun­kahelyemhez mindig bizalom­mal fordulhatok. Németh György, Vác Veszélyes út Az Alsónémedit Ocsával összekötő út két és fél méter széles, bitumenes: jó állapot­ban van, de két jármű ta­lálkozása esetén az egyiknek le kell húzódnia az útpad­kára, Ez utóbbi javítását kö­vetően a földet a szilárd bur­kolatra szórták elég sok he­lyen. Ilyen körülmények kö­zött pedig Öcsán a Némedi úton a házakhoz való bejá­rás rendkívül nehéz. Azt szeretnénk, ha az ille­tékesek segítenének problé­mánk megoldásában. Bai Miklós, Ocsa Fáradt csuklósok A Túrán üzemelő csuklós autóbuszokat az elmúlt idő­ben már többször javítot­ták. A legrosszabb az, hogy rendszerint télen, a csúcs­forgalmi időszakban jön el az az idő, amikor egyik vagy másik kocsit ki kell vonni a forgalomból. Ilyen esetek­ben azután a csuklós helyett rövid autóbuszt állítanak for­galomba. Ezek viszont az utasok 60—70 százalékát tud­ják csak elszállítani. Előfor­Közös kirándulás, színházlátogatás Nyugdíjasok a tengernél A minap szerkesztőségünk­ben járt veresegyházi tudó­sítónk, Irházi Mária, s közölte: a helybeli nyugdíjasklub leg­utóbbi foglalkozásán eleget té­ve a meghívásnak, megjelent Pásztor Béla, a nagyközségi tanács elnöke is. Ismertette az ötödik ötéves tervidőszakra vo­natkozó fejlesztést, s válaszolt a feltett kérdésekre. A jelen­levők nagy érdeklődéssel hall­gatták az előadót. Ez az össze­jövetel is bizonyította, hogy a veresegyházi nyugdíjasklub méltán kedvelt az idős embe­rek körében. A klub egyébként 1971-ben alakult meg a helybeli Váci Mihály Művelődési Központ­ban. Az emeleti üvegteremben minden héten kedden délután 5 órakor találkoznak egymás­sal a társaság tagjai. Kapi­tány Gyula, a klub vezetője nyugdíjas pedagógus — igyek­szik minél változatosabb prog­ramokat összeállítani. Nagy ér­deklődéssel kísért előadást dúlt már az is, hogy a köz­ponti iskolába járó, s a falu­szélen lakó gyerekek jelen­tős része mellett a vonatok­hoz indulók 15 százaléka is lemaradt a túlzsúfolt kocsi­ról. Sajnos ugyanez a helyzet a délelőtt 11 óra 8 perckor in­duló \onathoz induló szóló­busznál is. Vajon ki téríti meg az utasoknak a munka­helyükről való késést? Gólya József, Túra Miért erre ? A sportpályák véleményem szerint nagy szerepet játsza­nak egy-egy község életében. Ezért különösen bosszantó, ha nem rendeltetésszerűen használják. Ezekben a napokban or­szágszerte enyhébb az idő­járás, elolvadt a hó. Több járművezető, itt Taksonyban a Hunyadi utca és a Mátyás király út felől, keresztülhajt autójával a sportpályán. A lovas kocsik is erre közle­kednek. A sportpályán áthala­dó járműveket figyelmeztette Ihász Mihály sportköri el­nök és Hámori Zoltán edző is. Az eredmény: csaknem bántalmazták őket, pedig aligha érdemelték meg, hi­szen az utóbbi évek sportsi­városban nem kapható, a hiánycikkek közé tartozik. Vajon hogyan lehetséges ez? Ha egyszer rendelet szabá­lyozza használatát, akkor miért nem árusítanak az üz­letekben? Padányi Lajos, Budakeszi Az AUTÖKER kiskereskedelmi üzletági igazgatója, Lászlón Dé­nes, budakeszi tudósítónk sorai­val kapcsolatban érdeklődésünk­re elmondta: a biztonsági öv az új KRESZ szerint a személygép­kocsikban, a két első ülésen 1977. július elsejétől lesz kötelező. A Merkúr az újonnan eladott gép­kocsikat azonban már ez év jú­lius elsejétől ezzel ellátva adja át a tulajdonosoknak. A kapott tá­jékoztatása szerint a biztonsági öv nem tartozik a hiánycikkek közé, tizenöt fővárosi és húsz vidéki üzletükben sem. Egyes gépkocsi- típusnál ugyan elképzelhető át­meneti hiány, de ezt gyorsan pó­tolni tudják. A fővárosban a VI., Tanács körút 26., VI., Liszt Ferenc tér 4—5., valamint a VI., Népköz- társaság útja 28. szám alatti üz­leteikben egyaránt megfelelő a Választék. Érdi farsang Algériai élmények Karolin Lajos zebegényi körzeti orvos hosszabb időt töltött Algériában. Hazatér­ve útibeszámolót tartott er­ről az érdekes országról. Üj ismereteket szereztünk, hiszen orvosunk személyes tapaszta­latait mondta el. Bertényi Mártonná, Zebegény Keresik a samottport Gödöllőn többen kifogásol­ják azt, hogy nem lehet sa­mottport kapni. Ez pedig a széntüzelésű tűzhelyekhez nél­külözhetetlen. A tűzhelyekben keletkező repedések kijavításához nem kell szakembert hívni, a tu­lajdonos maga is kijavíthatná a hibát, ha tudna samottport vásárolni. Jó lenne, ha az il­letékesek gondolnának erre, hiszen elég sok helyen van még széntüzelés. Kelemen János Gödöllő Szerkesztői üzenetek V. I., Szigetmonostor: Tudósítá­sait köszönjük, írásait igyekszünk a jövőben is felhasználni. Arra kérjük, hogy továbbra is legyen az eddigiekhez hasonlóan aktív. M. P., Ácsa: Az idevonatkozó jogszabály — a 26/1972. MÉM ren­delet — egyértelműen kimondja: legfeljebb tizenöt lóerős, ezer- egyszáz kilogramm önsúlyú, ön­erejéből húsz kilométernél nem nagyobb sebességű kerti traktor lehet magántulajdonban. Ennél nagyobb teljesítményű és súlyú traktor vagy munkagép természe­tesen nem. P. L., Vác: Magunk is furcsá­nak tartjuk az esetet. Utánajárunk az ügynek, s az eredményről rész­letesen tájékoztatjuk. L. K.-né, i.iárianosztra: A leve­lében említett problémára a Pest megyei Tanács pénzügyi osztályá­tól kap választ. Válasz cikkünkre kerei elsősorban e két lelki- ismeretes aktivistának kö­szönhetők. Ifj. Kópé József, Taksony Kérdés a biztonsági övről Egyre több gépkocsiban van biztonsági öv. Ügy tudom azonban, hogy jelenleg a fő­Érden, a járási művelődési központban immár rendsze­ressé vált, hogy a helybeli intézmények, vállalatok, szo­cialista brigádjaik klubfog­lalkozásokon találkoznak egy­mással. A minap megrende­zett farsangi bálnak is nagy sikere volt: s mindezért di­cséret illeti a Texelektro érdi részlegének dolgozóit, akik Szeder Gábor vezetésé­vel mindent elkövettek azért, hogy a jelenlevők jól érezzék magukat. A vidám hangulatú farsang bállal zárult. Urban László, Érd Lapunk január 15-i számá­ban a Postabontás rovatban Micsoda szabályzat címmel kö­zöltük egyik üllői olvasónk panaszát: azit kifogásolta, hogy az esti órákban az arra köz­lekedő farmotoros autóbusz vezetője nem volt hajlandó felvenni őket gyermekkocsi­val. Az ügyet kivizsgálta a Volán 20. számú Vállalat, s az eredményről dr. Pártay Ti­vadar forgalmi főosztály-veze­tő írásban tájékoztatta szer­kesztőségünket : A kalauz nélkül közlekedő Já­rat vezetője helytelenül cseleke- dett azzal, hogy elzárkózott a kis­gyermekükkel várakozó szülők szállításától. Fennálló rendelkezé­seink értelmében ugyanis össze­csukható gyermek-sportkocsikat útipoggyászként kell szállítani, s ennek a gépkocsivezető nem tett eleget. Éppen ezért figyelmezte­tésben részesítettük, és felhívtuk figyelmét a gondosabb és körülte­kintőbb munkára. Az okozott kellemetlenségért utasunktól ezúton is szíves elné­zést kérünk. Esküvő — hidegben ? A Postabontás rovatban feb­ruár 5-én a tököli művelődési házról Esküvő — hidegben cím­mel oikik jelenít meg Bundies Péter tollából. Erre válaszolt most Hoffman Pál, a művelő­dési ház megbízott igazgatója: A tudósító a házasulandó fiata­lok panaszaként megemlítette, hogy a bérbe adott nagytermet nem fűtik, s a díszítés gondja is a fiataloké. Ehhez azt szeretném hozzátenni, hogy a művelődést házban 1975 októberében tettünk eleget utoljára ilyen jellegű köte­lezettségünknek, s sem fűtési, sem más jellegű problémánk nem volt. Az intézmény továbbra is a há­zasulandó fiatalok rendelkezésére áll, mert közművelődési felada­taink ellátása mellett ilyen jellegű szolgáltatásokat is biztosítunk. A bérleti díjat egyébként a helybeli nagyközségi tanács jóváhagyásá­val állapítottuk meg, s az a nagytermen kívül több kisebb helyiségre is vonatkozik. Már nem ugrál a kép Szigetújfalui vezetékfeszítés - esőben, hóban tartott dr. Szótáczki József körzeti orvos, a község hatá­rában talált avarkori leletek­ről pedig a nagyközség króni­káját író Horváth Lajos be­szélt. Mindemellett kirándu­lásokat és színházlátogatáso­kat is szerveznek. Tavaly nyá­ron például kilenc napig Bul­gáriában jártak, s az idős em­berek többsége ekkor látott először tengert. Már rendszeressé vált, hogy a születésnapokat, névnapokat is e kis községben tartják meg. Ilyen alkalmakkor zenében sincs hiány: a klub legidősebb tagja, a 80 esztendős Bácsik Mátyás hegedűn, a 70 éves Kiss Gyula pedig harmonikán játszik. Az elkövetkezendő időben autóbusszal, színházba mennek a veresegyházi nyugdíjasok a fővárosba, a nyári hónapok­ban pedig minden bizonnyal kirándulnak Hajdúszoboszlóra és Mezőkövesdre. Szerkesztőségi postánkban az elmúlt időszakban jó né­hányszor olvashattunk már olyan leveleket, amelyeknek írói bosszúsan azt kifogásol­ták: rossz a közvilágítás egy- egy utcában, nehezen működ­nek az esti órákban a háztar­tási gépek, s nem lehet nyu­godtan nézni a televíziót, mert ugrál a kép. A minap azonban egészen más hangvételű levelet kap­tunk a ráckevei járásbeli köz­ségből, Szigetújfaluról. Id. Ká­roly János (Mester u. 47.) adta postára, s a következőket hoz­ta tudomásunkra: Örvendetes bejelentés Az utóbbi években elég so­kat panaszkodtak a szigetúj- faluiak a villany miatt. A leg­bosszantóbb az egészben az volt, hogv az áramingadozás miatt a televíziót sem nézhet­tük nyugodtam Aztán egyszer- csak egyik napról a másikra megjelent egy szerelőbrigád a községünkben, oszlopokat ásott, vezetéket szerelt. Az em­ber bármelyik napszakban is iárt feléjük, meggyőződhetett arról, hogy szinte megállás nélkül dolgoztak. Az időjárás sem befolyásolta őket, a leg- dermesztőbb hidegben is dol­goztak. Az eredmény: a közvi­lágítás megfelelő már a köz­ségben. a háztartási gépek most már valóban megkönnyí­tik az otthoni munkát S mindezért szeretnénk kife­jezni őszinte köszönetünket ennek a brigádnak. Nincse­nek ugyan túl sokan, de ta­lán érdemes lenne róluk töb­bet is írni. Határidő előtt A HÉV felől érkezve, a köz­ségbe vezető út mentén újon­nan épült még vakolatlan manzárdtetős házak: előttük modem higanygőzlámpák. S a karcsú lámpatestek pedig Ba­logh Lajos szocialista brigád­ját dicsérik. Szigetújfalui munkájuk értéke nem keve­sebb, mint 1 millió 860 ezer forint: a higanygőzlámpák fel­állítása mellett teljes egészé­ben felújították a község elektromos hálózatát, s mind­ezzel — a helybeliek nem kis örömére — az eredetileg ter­vezett határidő előtt egy hó­nappal elkészültek. Ezekben a napokban az utolsó simítások következnek, az égők minde­nütt kifogástalan fényt adnak. Hogyan sikerült mindezt el­érniük? A 34 esztendős zömök, sző­ke hajú brigádvezető, Balogh Lajos azt mondja: nincs eb­ben semmi különös, jól össze­szokott kollektívájukban az effajta munka természetes. Tavaly tavasszal érkeztek a helyszínre, s akkor mindössze egyetlen 100 wattos trafóállo­más volt ezen a területen. Ma viszont már 4 darab 250 wat­tos teljesítményű trafót kötöt­tek a hálózatra. Az eltelt idő­szakban kifeszítettek 3 kilo­méternyi nagyfeszültségű és ugyanilyen hosszúságú kisfe­szültségű vezetéket. Első pilla­natban ez talán nem is tűnik soknak, de azt viszont min­denképpen tudni kell: a kisfe­szültségűnél 6, a nagyfeszült­ségűnél pedig 3 szál párhuza­mos vezetéket futtattak végig a Fő, a Vasút és a Mester ut­cában egyaránt. Nem nézik az eget A brigádvezető csakúgy, mint hat társa természetesnek veszi azt is, hogy mindig az időjárástól függetlenül dolgoz­nak. Teljesen mindegy, akár esik, akár havazik, a reggel le­kapcsolt hálózatot estére is­mét üzemképessé kell tenniük. A munkából hazatérő lakók ugyanis nem maradhatnak villany nélkül. Ez az egyszerű oka annak, amire levélírónk is felfigyelt. Így hát a brigád tagjai sohasem nézik az eget. Persze, itt, Szigetújfalun — függetlenül az időjárástól — egyáltalán nem volt könnyű a helyzetük a korábbi helyszí­nekhez képest. A ráckevei já­rás valamennyi községében jártak már. Da bason is jó né­hány kilométernyi vezeték jelzi egykori jelenlétüket. Szi­getújfalun az oszlopok helyét — a korábbiakkal ellentétben — nem gép ásta ki. Ezt a mód­szert azért nem követhették, mert o föld alatt húzódó víz­vezeték könnyen megsérült volna. Ezért kézi erővel dol­goztak: csákánnyal, lapáttal kellett óvatosan kikopogtat­niuk a vezetéket. Ma már büszkén mondják: érdemes volt, nem is tört fel a víz se­hol. Segíteni, tanulni A héttagú kollektíva tagjai Ráckevén és Kiskunlacházán élnek, onnan járnak Sziget­újfalura: tehergépkocsival hozza és viszi őket reggel és délután Ács Lajos, a sofőr. Nemcsak a munkában értik meg egymást, ha segíteni kell bárkin is, nem kell kétszer szólni egyiküknek sem. Balogh Lajos példákat említ: Horváth Ferenc feleségével és három gyermekével Ráckevén él, a födémcserénél az egész brigád segédkezett. Tavasszal minden bizonnyal a kiskunlacházi Ko­rák András kezd építkezni, s már jól tudja: az egész csapat segíteni fogja abban, hogy mi­nél előbb tető alá kerüljön az új otthon. Balogh Lajos véleménye sze­rint most az a legfontosabb, hogy tovább tudjanak lépni. Ö ugyan villanyszerelő, de a többiek betanított munkásként dolgoznak, ketten pedig nem fejezték még be az általános iskola nyolc osztályát. A fia­talabbakat, Pokornyik Istvánt és Urbán Lászlót mindenkép­pen szeretnék rávenni a tanu­lásra. s jó lenne, ha Kovács Ferenc és Fridrich Sándor is megszerezné a szakképzettsé­get. A megnövekedett követel­ményeknek ugyanis minden körülmények között szeretné­nek eleget tenni. Falus Gábor t i

Next

/
Oldalképek
Tartalom