Pest Megyi Hírlap, 1976. február (20. évfolyam, 27-51. szám)
1976-02-19 / 42. szám
1976. FEBRUAR 19., CSÜTÖRTÖK ~y&tao Döntő érv A hároméves Krisztina hétfőn este makacsul ül a tv előtt és várja az esti mesét. Mamája már minden elképzelhető logikus érvet felsorolt, miért nem jön ma este a Maci, ő azonban hajthatatlan. — Nem igaz, ma nincs hétfő, és tegnap se volt vasárnap. Addig nem megyek aludni, ameddig nem jön a mese. A végső összecsapás előtt ér haza a papa. Krisztina azonnal a nyakába ugrik és sírásra görbült szájjal kérdezi: — Miért van ma hétfő, apu .. .ú . ? — Miért..., miért? — kapkod érvek után az apa —, hát azért, mert nincs a tv-ben mese. A gyerek szó nélkül átöltözik és indul aludni a másik szobába. A döntő érvvel ő sem vitatkozhat. T. A. Új paraszti életforma született Erősödött a szocialista tulajdonosi szemlélet a nagykátai járás termelőszövetkezeteiben Szocialista mezőgazdaságunk múltja, nemhogy történelmi, de még emberi léptékkel mérve is rövid: a téeszek legtöbbje 14— 16 éve alakult. S micsoda utat tettek meg kurta másfél évtized alatt! Pedig mélyről indultak. ■ A felemelkedés, valahol, ott kezdődött, amikor az emberek megítélését már „a ki mennyit dolgozott” döntötte el —, nem pedig a „ki mit hozott be”. Ez a „ki mennyit dolgozott, annyit kapjon”, vagyis a közös munka és a szocialista elosztás elve volt az felső lépés, azon az úton, amelyen az új paraszti életforma megszületett. A jogok és a kötelességek egyenlősége, a munkával szerzett anyagi, erkölcsi megbecsülés néhány év alatt elmosta a paNYÁRI TERVEK Lesz hely bőven Még javában villogtatja kemény fogait a tél, de Kis- kunlacházán, a Kiskun Étteremben már a közelgő tavaszra és nyárra szőnek terveket. — Sajnos, éttermünk kicsi az utóbbi években megnövekedett forgalomhoz képest — mondja ifjú Doroszlay László, aki a Fekete Holló és a Kiskun Étterem üzletcsoport igazgatója, a környéken jól ismert szakember, a vendéglátás szerelmese. — A MÉSZÖV hozzájárulásával és az ÁFÉSZ egyetértésével megvásároltuk a szomszédos parasztházat 150 ezer forintért. Mivel az édesapám által vezetett, jelenleg 30 fős szocialista brigád kiváló minősítéséért / a közelmúltban kongresszusi oklevelet és a vele járó 120 ezer forint jutalmat kapott, közös egyetértéssel elhatároztuk, hogy a vásárlás költségeit ebből az összegből fedezzük és a hi- ányzó 30 ezret saját zsebünkből tesszük hozzá, í — A nagy munkával remélhetőleg már a nyár elején készen leszünk — veszi át a szót id. Doroszlay László, többszörös kiváló dolgozó, a Munka Érdemrend büszke birtokosa. — Nem lesz többé problémánk a rendezvényekkel, lesz helyünk bőven ezután. Még az esküvőkre is jut külön terem. K. F. Az általános iskola 8 osztályát elvégzett ipari tanulókat az 1976/77-es tanévre felveszünk f estősza kmá ba A tanulmányi eredménytől függően ösztöndíjat fizetünk. Jelentkezni lehet: a „Prosperitás" Épitőipari Szövetkezet munkaügyi osztályán: Budapest IX., Viola u. 45. A PEST MEGYEI ÁLLAMI ÉPÍTŐIPARI VÁLLALAT 8 osztályt végzett fiúk jelentkezését várja szakmunkástanulónak az 1976-77-es tanévre. A tanév kezdete: 1976. szeptember 1. Villanyszerelő, vas- és fémszerkezeti lakatos, fapadlózó és műanyagburkoló, ócs-állvónvozó, központifűtés-szerelő, kőműves, épületasztalos, üvegező, vasbetonkészítő, tetőfedő-szigetelő, műkőkészítő, bádogos, építőgépszerelő, szobafestő-mázoló (tapétázó). Vidékieknek kollégiumi, teljes ellátást biztosítunk. Acs-állvónyozó. kőműves, tetőfedő, szigetelő és vasbetonkészitő szakmák eseten 200 Ft ösztöndíj-kiegészítést fizetünk. Jelentkezés: személyesen vagy írásban, a vállalat szakoktatásán. Cím: 1751 Budapest XXI., Kiss J. altb. u. 19-21. (Megközelíthető: a Boráros tértől gyorsvasúttal, a 2. megálló). rasztság korábbi — vagyoni — rétegeződéséből eredő különbségeket. A következő lépés az volt, amikor — a közös gazdaságok erősödésével párhuzamosan — kialakult a szövetkezeten belüli munkamegosztás, s a mezőgazdasági szakképzettség rangja. Változó arculat A fentiek igazságát hadd bizonyítsuk egy olyan járás fejlődésével, amelynek gazdasági életében még ma is a mezőgazdaság a meghatározó, noha a III. és IV. ötéves tervben, mind a gazdaság szerkezete, mind pedig a járás társadalmi arculata teljesen megváltozott. A nagykátai járásról lesz szó. Tíz évvel ezelőtt — 1965-ig — ebben a kimondottan mezőgazdasági jellegű járásban az ipart csupán a kisipari szövetkezetek képviselték. A keresőképes lakosságnak csaknem fele dolgozott a termelőszövetkezetekben, 17—18 ezer ember; ugyanennyi volt a bejárók száma, az alkalmazottaké, kereskedelmi dolgozóké pedig épp, hogy elérte a kétezret. S mint általában az iparban szegény vidékeken, itt is nagy volt a női munkaerőfelesleg, amelyet nem tudtak foglalkoztatni. Két ötéves terv alatt Mindössze két ötéves terv kellett ahhoz, hogy a helyzet gyökeresen megváltozzék. A III. ötéves tervben erőteljes ütemű iparosodás indult meg a járásban: Tápiószelére települt a Kohászati Gyárépítő Vállalat legkorszerűbb gyára, Nagy- kátára a budapesti Telefongyár gyáregysége, Szentmártonká- tán talált otthonra a Klíma Ipari Szövetkezet, hogy csak a jelentősebbeket említsük. Az ipar megjelenése persze hatással volt o társadalmi arculatra: a bejáró munkások száma 14— 15 ezerre csökkent, a helyben dolgozó ipari munkásoké pedig meghaladja a kétezret; munkához jutottak a háztartásbeli nők, megvalósult a lakosság teljes foglalkoztatottsága, javultak az életkörülmények; s végül, a mezőgazdasági foglalkozásúak száma a tíz év előtti 17—18 ezerről mostanáig 7000-re csökkent! Jogos a kérdés: ilyen nagyarányú csökkenés nem hatott-e károsan a mezőgazdasági termelésre? Beszédes számok tanúsítják, hogy nem! Íme: 1965- ben 17 termelőszövetkezetben 44 ezer hektáron 300 millió forint bruttó termelési értéket és 120 milliós bruttó nyereséget állított elő 17—18 ezer ember. Tavaly pedig tíz termelőszövetkezetben — számuk az egyesülések révén csökkent ennyire — csaknem azonos területen 7000 ember, több mint 700 milliós bruttó termelési értéket és több mint 200 millió forint bruttó nyereséget produkált! A közös gazdaságok erősödésével egyidejűleg változtak, javultak a parasztság életkörülményei. A keresetek tíz év alatt csaknem megkétszereződtek: az 1965. évi 17 ezer forint helyett most az egy dolgozó tagra jutó közösből származó jövedelem megközelíti a 30 ezer forintot. Jellemző, hogy a IV. ötéves tervben épült 1900 lakásnak egynegyedét tsz-tagok építették a járásban. A munkásokéhoz közelítő életkörülményekről Vall az is, hogy a 100 lakosra jutó tartós fogyasztási cikkek és személygépkocsik száma nem marad el a városi átlagtól. Az életkörülmények változása sokat elárul, ám mégsem tükrözi pontosan a szocialista vonások erősödését a termelő- szövetkezetekben, hiszen a jóléthez, az anyagi gyarapodáshoz a háztáji jövedelme is hozzájárult. Sokkal többet mond. ha a közös gazdaságok helyzetét, a munkakörülményeket vizsgáljuk. Erősödik a közös vagyon A téeszek szocialista vonásainak egyik fokmérője a szövetkezeti földtulajdon aránya. „A Központi Bizottságnak az a véleménye” — hangzott el a párt XI. kongresszusán —, „hogy társadalmunk továbbfejlődése most már nem a tulajdonviszonyok gyökeres megváltoztatását, hanem mind az állami, mind a szövetkezeti tulajdon erősítését, továbbfejlesztését igényli.. A nagykátai járásban a téeszek közösen művelt területe 44 ezer hektár; ebből 21 ezer hektár a szövetkezeti tulajdon, 22 ezer hektár a tagoké, 1000 hektár pedig az állam tulajdonában van. A földdel együtt be. lépett, kiöregedő tsz-tagok közül is már nem mindenki tart igényt földjáradékra, inkább felajánlja földjét megvásárlásra a szövetkezetnek. A termelőszövetkezetek kö zös vagyonának, fel nem osztható kollektív tulajdonának a föld mellett másik, fontos része az ingó és ingatlan vagyon: az épületek, gépek, termelőberendezések, öntöző- és vízmű vek stb. A nagykátai járásban csupán az állóeszközök értéke a múlt év végére elérte a 370 millió forintot; a szövetkezeti közös vagyon pedig az 1965. évi 4Ö0 milliónak épp a kétszeresére, 800 millióra növekedett. Nyíri Éva (Folytatjuk) r r JANUÁRBAN ADTAK AT Jó kezdés a budaörsi autószervizben Mit gyárt a budaörsi Vegyesipari Szövetkezet? Erre nem is olyan könnyű választ adni; mert az antennától a kötélig sok mindent. Mégis — a legfontosabb feladatának a szövetkezet a lakossági szolgáltatásokat tekinti. Dolgozói szinte minden javitó-kar- bantartó munkára vállalkoznak a térségben, s ezek jelentik a fő bevételi forrást. Eddig egy autószervizük működött a vidéken, Szentendrén. Idén, februárban nyitották meg a másodikat Budaörsön. Az új műhelyt bármelyik nagyobb szerviz megirigyelné. A húszmillió forintos költséggel épült állomást a legkorszerűbb műszerekkel szerelték fel: kerék- centírozó, motor- és futóműbeállító, diagramos fékhatás- mérő vizsgálja az autókat. Ezenkívül modem otthont kapott a lakatosműhely, amely mellé szeretnének mielőbb fényezőcsamokot Is építeni, hogy a karambolos kocsikat megreparálhassák. — Szervizünk felkészült nemcsak a személygépkocsik, hanem a Nysa és a Zuk egyes és kettes szemléjére is. Természetesen Zsiguli, Trabant, Wartburg és Polski Fiat gépkocsik diagnosztikai átvizsgálását, javítását is vállaljuk, sőt rövid időn belül a Nysa, a Trabant és a Zsiguli garanciális munkáit is elvégezhetjük — mondja a szervizvezető, Binéth István. Az első két hónap megtermelt értéke felülmúlta a várakozást: 700 ezer forintot teljesített a 14 dolgozó, így a tervben szereplő évi hárommillió forintot minden bizonnyá! év végéig jócskán meghaladják. Az Országos Mentőszolgálattal szerződést kötöttek, hogy kocsiállományuk kezelését, főbb javításait kézbeveszik. Most már havonta mintegy húsz mentőautó esik át a kettes szemlén. Ez a szövetkezetnek kétszázezer forintot jelent. Raktárkészletük meghaladja a 700 ezer forintot. Egyedüli gondjuk, hogy az Autóker, — mivel a szerviz nem készült el időben, s megrendelésük nem érte el a kívánt összeget — magánfogyasztóként kezeli őket. Azaz- drágábban kapják az alkatrészeket, mint a többi állami vagy szövetkezeti autójavító... — Reméljük, hogy a méltánytalan megkülönböztetést megszüntetik — mondja az autószerviz vezetője —, hiszen mi is állami támogatást kaptunk ahhoz, hogy az új műhelyek falait felhúzhassuk, s bővítsük Budaörsön és környékén a szolgáltatást... A kérdést, mi az ember fegyverzete, már a régi rómaiak feltették, tisztelt hallgatóim. Mert ugyebár a sas karommal van ellátva, a párduc úgyszintén, a majom könnyedén ugrál, a ló és a delfin gyorsak a létért való küzdelemben, ám az ember látszólag védtelen és gyenge. Természetesen csak látszólag, mert a történelem tanúsága szerint lelőheti a sast épp úgy mint a lovat, a delfint, vagy a párducot például. Miben rejlik hát az ember fegyverzete? Tán az eszében? Egyesek azt mondják. Tán a fegyvereiben, mármint a kézzel fogható gyilkoló szerszámaiban? Mások ezt mondják. Avagy netán a beszédjében, az összefogásában, az erkölcsében, a műveltségében? Mindezt mondják, de én bizton állíthatom, ebben is, abban is —éppen ezért csak átfogóan így határozhatjuk meg: az alkalmazkodó képességében. Igen, az ember alkalmazkodik a körülményekhez és ebben benne foglaltatik minden. Éspedig, tessék megjegyezni, nemcsak az emberre mint fajra nézve igaz ez, hanem minden egyes emberre nézve, külön-külön is. Vegyük az én példámat, tisztelt hallgatóság. Már kora gyermekkoromban, ha a papától akartam cukrot kapni, azt mondtam, a mama rossz, ha a mamámtól akartam cukrot, azt mondtam, a papa rossz. És így mindkettőjüktől kaptam cukrot, mert alkalmazkodtam elvárásaikhoz. És ez az emberre nézve jellemző harmadlagos reflex! Nos, menjünk tovább. Iskolás koromban mindegyik tanáromnak azt mondtam, hogy az ő tárgya a kedvencem, továbbá határozottan állítottam, hogy a víz 90 fokon forr, és a derékszög az 100 fok, illetve fordítva, mert alkalmazkodtam ahhoz, amit vártak tőlem. Ennek köszönhetően átmentem az érettségin és a katonaságnál karpaszomá- nyos lettem, nem pedig baka. Ezen egyszerű példák után vegyük azokat a bonyolultabbakat, amikor az ember többféle lehetőség között választhat, mintegy szabad akaratával valósítja meg, hogy mihez alkalmazkodik. Például háború idején hasonulhattam volna karpaszományos társaim többségéhez, akik tisztek akartak lenni és többségük az is lett, mint ezt sokuk fejfája is tanúsítja. Ámde én elővettem Prof. Alizka-Puliszka „A pszychopathia” című tankönyvét és az abban leírt egyik tünetcsoporthoz alkalmaztam magatartásomat. Ennek folyományaként zászlósi rangban az Élelmiszerjegy Elosztó Központban teljesítettem szolgálatot. Aminek köszönhetően élve maradtam, meghíztam és pengőben megtestesült vagyonomat is csak az infláció vitte el. Előadásom félidejéhez közeledve, foglaljuk össze az eddigieket. Az ember fegyverzete nem más, mint az alkalmazkodás, mely a hasonnevű képességen alapul. Az alkalmazkodás első foka a könnyed illeszkedés az elvárásokhoz. Második foka már többféle lehetőség közti választás alapján ezek valamelyikének igényrendszeréhez való hasonulást követel. És most tegyük fel a kérdést: — Mi a tetőfok? Mi is? Élettapasztalatuk alapján tisztelt hallgatóim is tudhatják: a mindenirányú igényrendszerhez való alkalmazkodás, vagyis ellentmondó követelmények egyidejű kielégítése. Lehetséges-e ez? Igen, ha fegyverzetünket kiegészíti a türelem, az éberség, meg sokmiiidenféle még, mint ahogy mondjuk a COMBO PAL: Fegyverzet katonai fegyverzet ma már a rakétáktól a revolverekig terjed. Talán túl nehéz ezt így felfogni, ezért a változatosság kedvéért vegyük az én példámat. Én alkalmazkodtam a feleségemhez, aki azt követelte, hogy ne füstöljem be a szobát és ezért a gangon dohányoztam. Továbbá azt is követelte, hogy ne igyák, míg a főnököm azt kívánta, hogy igyák vele, minek következtében vele ittam, aztán a friss levegőre mentem kijózanodni, mikor is meghűltem és náthásán hazatértem, ahol nem ittam. A fiamhoz is alkalmazkodtam, és bejártam a várost egy bizonyos filmfelvevőgépért, amelyet aztán tüstént eladott féláron, mert kínálnak neki egy használt gitárt 600-ért, amelyet csak egy hónap múlva adott el 300-ért, mely összeghez 150-et kért, mert valamiért pont 450 kellett neki elveszítenie a pénztárcájával együtt. Alkalmazkodtam továbbá a lányomhoz, és elengedtem őt buliba, mert mért pont ő ne járjon buliba és az anyja tudta nélkül elvittem békára, ami hálisten negatív volt. A szak- szervezetben felszólaltam, hogy a dolgozók jogait senki se tiporja és a főnökömnek megmondtam, hogy felszólalásom demagógia volt, mert a fegyelem mindenekelőtt. Volt egy bizonyos Julika, aki azt kívánta, hogy sékeljek és én sékeltem, de a doktor azt mondta, hogy kíméljem magam és én kíméltem magam, de a csoportvezetőm azt mondta, hogy ne a hivatalban kíméljem magam és én szorgos voltam, de a kollégáim azt mondák, hogy ez stréberkedés, ezért úgy voltam szorgos, hogy közben sok kifogás merülhessen fel ellenem, de akkor nem kaptam prémiumot és a feleségem azt mondta, hozzak több pénzt haza és én akkor esti pluszmunkát vállaltam egy bizonyos maszeknál és akkor vettünk egy autót és én alkalmazkodni kezdtem a KRESZ- hez. Talán ennyi is elég ahhoz, hogy lássák tisztelt hallgatóim, micsoda hallatlan fegyverzet az ember életében az alkalmazkodás. Most és itt sem mondhatok mást. Küzdve szeretett ápolóink és különösen az igazgató úr elismeréséért, örömmel öltöm fel a kényszerzubbonyt, ha itt az ideje és reflexeimet is igyekszem a megállapított diagnózishoz alkalmazni. Önöknek sem ajánlhatok mást végezetül, mint hogy alkalmazkodva a házirendhez, most csendben oszoljanak szét és még az esti vizit előtt foglalják el helyüket azzal a tudattal, hogy az ember fegyverzete a létért való harcban igenis az alkalmazkodás. Kodás, kodás, kot- kodács, füstköd, csúcsforgalom, kezicsókolom, ... A fenti előadás az elmegyógyintézet igazgatóját is mélyen meggondolkodtatta, főleg az a pontja, amely Julikáról szólt, mert neki is volt egy Julikája és ő is sékelni akart. Egyébként elégedett volt, mert az előadást. senki sem zavarta meg, pedig félt, hogy a fegyverzet szó említésekor valamelyik Napoleon a három közül szakértőként közbeszól és ezért a színfalak mögött hat ápoló állt készenlétben, felfegyverkezve nyugtató injekciókkal. 1 á ...ZET
