Pest Megyi Hírlap, 1976. február (20. évfolyam, 27-51. szám)

1976-02-19 / 42. szám

1976. FEBRUAR 19., CSÜTÖRTÖK msem fl sjtmtm A közétkeztetésről tárgyalt az országgyűlés kereskedelmi bizottsága Tartós munkára, k mozgósít a párttagkönyvek cseréje PuElai Árpád szentendrei pártaktivistákkal az előkészületekről A tegnapi találkozón (balról jobbra): dr. Mondok Pál, Arató András, Cservenka Ferencné, Pullai Árpád. Szerdai ülésén, az ország- gyűlés kereskedelmi bizott­sága olyan témát tűzött na­pirendre, amely egymillió- háromszázezer dolgozót köz­vetlenül érint: ennyien vesz­nek részt a munkahelyi köz- étkeztetésben. Molnár Károly belkereskedelmi miniszterhe­lyettes tájékoztatta a bizott­ságot, amely Palkó Sándor elnökletével ülésezett. Ami a munkahelyi étkez­tetésben részt vevőket illeti: a dolgozók 38 százaléka ré­szesül ilyen szervezett ellá­tásban, s az így étkezők 70 százaléka fizikai munkás. Többen szóvá telték a bi­zottsági ülésen, hogy a válla­lati hozzájárulás azonos mértékű minden dolgozónál, akármennyi is a fizetésük. Ez nem látszik ugyan igazságos­A Pest megyei Tanács végre­hajtó bizottsága tegnap dél­előtti ülésén megtárgyalta a ceglédi városi tanács végre­hajtó bizottságának munkáját. Megállapította, hogy 1970 óta jelentős fejlődés jellemzi ténykedésüket: Cegléd nagy lépést tett előre a városiaso­dás útján, öt évvel ezelőtt 38 ezer lakost számláltak, 1975 végén 40 ezer lakos igényei­nek kielégítése várt a városi tanácsra. A foglalkoztatottak 49 százaléka az iparban és az építőiparban, s csaknem 21 százaléka a mezőgazdaság­ban dolgozik. Cegléd az utóbbi években Dél-Pest megye egészségügyi központja lett.' Kilencszáz ágyas új kórháza 140 ezer em­ber számára áll rendelkezésre. Megépült az ötvenhelyes nő­vérszállás és a 274 ágyas el­me- és idegosztály. Valameny- nyi intézmény az egész megye gondjait is enyhíti. Mintegy ezer tanuló képzését biztosít­ja új szakmunkásképző inté­zete és régi jogos kívánságot teljesítettek a 168 helyes kö­zépiskolai kollégium megépíté­sével. Számottevő eredmény, hogy 720 családot juttattak la­káshoz (533 munkás, 115 nagy családos, 374 fiatal költözhe­tett ez időben megfelelő la­kásba). A tanács fejlesztési célkitűzéseit lényegében a cél- csoportos lakásépítés és a kap­csolódó óvoda, bölcsőde képe­zi. A víz-, szennyvízhálózat bő­vítése, az új kutak, az 5,4 ki­lométer hosszú főnyomóveze­ték is a korábbi égető prob­lémákon enyhített. A vízmű jelenlegi kapacitása meghalad­ja a napi hatezer köbmétert és a több szintes lakások víz­ellátásán kívül 46,5 kilomé­terrel növelték az ívóvízháló­zatot, ami a városban 63 szá­zalékos ellátottságot biztosít. Ceglédet az iparosodás is jellemzi, így többek között üzembe helyezték a Fűrész- és Hordóipari Vállalatot, fejlesz­tették az EVIG-et és a Hús­ipari Vállalatot. Javult a ke­reskedelmi ellátottság is. Át­adták a 394 négyzetméter alapterületű ABC-áruházat, az ÉVIG éttermét, konyháját, új bisztrót nyitottak, elkészült a TÜZÉP építőanyag-telepe, a FŰSZERT és a Vegyiáru Nagykereskedelmi Vállalat raktára, valamint a lakberen­dezési áruház. A város óvodáskorú gyerme­keinek nyolcvan százalékát el tudják már helyezni óvodá­ban. A jól felszerelt általános iskolákban csaknem négyezer gyerek tanul a korábbinál jobb feltételek között. A munkáso­kat és a termelőszövetkezeti tagokat intenzívebben kapcsol­ták be a város közművelődé­sébe. A lakosság egészséges lokál­patriotizmusát bizonyítja, hogy mintegy 40 millió forint érté­kű társadalmi munkával já­rult a város fejlesztéséhez, szépítéséhez. nak, de a differenciálás „dif­ferenciáltabb” adminisztrá­ciót is jelentene, ami pedig azt eredményezné, hogy többe kerülne a leves, mint a hús. A Belkereskedelmi Miniszté­rium a közétkeztetés konyhai, éttermi hálózatának fejleszté­se érdekében szükségesnek tartja: a gyárakat, közintéz- nyeket úgy építsek meg, hogy ott a közétkeztetés feltételeit a beruházók biztosítsák. Az ülésen a két napirendi téma vitájában szót kért és kapott dr. Komócsin Mihály, Bollók Józsefné, Gajdos János, dr. Szabó József, dr. Novak Pálné, dr. Udvardi Károlyné, Nagypataki Imre, Mráz Tibor, Korpái Jánosné. Teleki István­ná képviselő és Palkó Sándor, aki a bizottság elnökeként mondott összefoglalót. A megyei tanács vb meg­állapította, hogy a fejlődés­ben jelentős szerepe van a vá­rosi tanácsnak, valamint a ta­nácsi apparátusnak. Jól élnek hatáskörükkel. Az utóbbi évek­ben 300 olyan hatáskört kap­tak, amelyeket korábban fel­sőbbszintű tanácsok vagy más szervek láttak el. Amíg 1971- ben 27 ezer volt az ügyirat­forgalma, addig 1975-ben már 31 400. Éppen a megnövekedett munka, a nagyobb hatáskör miatt hangsúlyozta a megyei tanács végrehajtó bizottsága, hogy gyorsabban kellene fel- tárniok azokat a tartalékokat, ki nem használt lehetősége­ket, amelyekkel a városi ta­nács rendelkezik. Felhívta a többi között például arra is a figyelmet: jobban tartsák be a szakigazgatási szervek a ha­táridőket, nagyobb körültekin­téssel hozzanak döntéseket — kivált az építésügyi és pénz­ügyi ágazatokban. Készíttessen a városi tanács vb valamennyi szakigazgatási szervével intézkedési tervet, és azt rendszeresen ellenőrizze. Sok bizonyíték van arra, i hogy az anyagi erők helyes csoportosításával, a lakosság összefogásával már számos fel­adatot megoldottak: így a vá­ros rossz útviszonyain is töb­bet változtathattak volna, ha más ügyekhez hasonlóan, sa­ját lehetőségeikkel jobban gaz­dálkodtak volna. Az utak ja­vításával szorosan összefügg a köztisztasági helyzet is — az is nagyobb figyelmet érdemel. A városi tanács már eddig is sokat tett a nagycsaládo­sokért, azonban nem tűr ha­lasztást annak a 79 nagy csa­Dr. Bíró József külkereske­delmi miniszter és Ivar Nor- gaard dán külgazdasági mi­niszter szerda délben buda- pesten aláírta a magyar—dán hosszúlejáratú gazdasági, ipa­ri, műszaki és tudományos együttműködési megállapodást, amely 10 évre bizosít jogi ke­reteket a két ország vállalatai­nak és intézményeinek együtt­működéséhez. Az aláírásnál jelen volt Christian Holten-Eggert, Dá­nia budapesti nagykövete is. Az aláírás után a dán kül­gazdasági miniszter nyilatko­zatában reményét fejezi ki, hogy a mostani megállapodás alapján még nagyobb lehető­ségek nyílnak a két ország 28,5 százaíékka! növekszik az élelmiszeripar termelése Az ötödik ötéves tervről tárgyalt az ÉDOSZ központi vezetősége. A tervidőszak fel­adatait dr. Romány Pál me­zőgazdasági és élelmezésügyi miniszter és dr. Tamás László, az ÉDOSZ főtitkára ismertet­te, amely szerint az élelmi­szeripar az elkövetkező öt év­ben 28,5 százalékkal növeli a termelést. Az élelmiszerek és élvezeti cikkek fogyasztása évente mintegy 4 százalékkal fokozódik. Az eddiginél is job­ban előtérbe kerülnek a táp­lálkozás-élettani szempontból értékesebb élelmiszerek. A termelés fokozására a tervidőszakban 34,8 milliárd forint értékű beruházást való­sítanak meg, ebből 28 milliárd forintot vállalati erőből. A fej­lesztést főként a már meglevő üzemek bővítése teszi lehetővé. ládosnak ügye sem, akik még mindig nagyon rossz la­káskörülmények között élnek. Cegléden több száz üresen vagy félig üresen álló, magán- tulajdonban levő ház van, amelyeknek használatba véte­lét, felhasználását jogszabály biztosítja: ezeket a házakat is felül kell vizsgálni. A megyei tanács vb fontos feladatként határozta meg, hogy tovább emeljék a városi taná­csi apparátus politikai és szakmai felkészültségét. A nyolcvankét városi ta­nácstag színvonalas, áldozatos, felelősségteljes munkájának is része van a város nagyarányú fejlődésében. Üléseiket jól elő­készítik, azokon mindig fon­tos közügyeket tárgyalnak. A tanácsülések aktivitása jó, az interpellációk száma növeke­dett, s csaknem valamennyi az egész várost érintő gondok­kal foglalkozik. A tanácsba választott munkások, fiatalok, nők is jól megállják helyüket. A megyei tanács vb felhívta a városi tanács vb figyelmét azonban arra, hogy a tanács tagjait rendszeresebben, sok­oldalúbban tájékoztassák, az apparátus szolgálja ki, tá­massza alá a tanácstagok mun­káját. A tanács tagjai pedig az eddiginél még gyakrabban számoljanak be választóiknak megbízatásuk teljesítéséről, jobban avassák be a lakossá­got — elsősorban az üzemi munkásságot — a feladatokba. Ezt követően a megyei ta­nács vb megtárgyalta a Pest megyei Tanácsi Tervező Vál­lalat munkáját. S. Á. vállalatai számára az együtt­működésre. Kitért a KGST és az Euró­pai Gazdasági Közösség lehet­séges kapcsolataira, s 1973-ban az Európai Gazdasági Közös­ség tanácsának soros elnöke­ként módja volt az első nem hivatalos kapcsolatot felven­ni Nyikolaj Faggyejevvel, a KGST titkárával. Mint mon­dotta, azóta mind a KGST- ben, mind az Európai Gazda­sági Közösségben megbeszélé­sek, eszmecserék voltak. Meg­elégedéssel állapította meg, hogy a KGST az Európai Gaz­dasági Közösségnek most konkrét megállapodást java­solt — úgy -'élem — mondot­ta, hogy az a javaslat jó ala­pul szolgálhat a tárgyalások­ra. Szentendrén a megyei mfl­_______________velodesi köz­pont klubtermében a város és a járás párttestületeinek ve­zetői, a községi, üzemi pártbi­zottságok, pártvezetőségek tit­kárai, tagjai, alapszervezeti titkárok és az alapszerveze­tek munkáját segítő aktivisták várták tegnap délután a talál­kozást Pullai Árpáddal, aki — mint lapunk első oldalán be­számoltunk róla — egész na­pos látogatáson járt a város- ban. Mo ndhatnánk úgy is, hogy az a két és fél óra, amely igen közvetlen és őszinte légkörben zajlott itt le, kölcsönös tapasz­talatcseréül is szolgált. Nem­csak a Központi Bizottság titkára nyújtott ugyanis tájé­koztatást, iránymutatást a párttagkönyv cseréhez a rész­vevőknek, hanem a jelenle­vők is elmondták sokszínű és széles körű tapasztalataikat, amelyeket napi párttevékeny­ségükben a gyakorlati munka során szereztek. És e tapaszta­latokat — mint Pullai Árpád jóleső elismeréssel jegyezte meg — az országos pártvezetés is jól hasznosíthatja. Átfogó képet e beszélge- ___________ teshez a kö­zelmúltról és a jelenlegi mun­káról Haness László, a városi pártbizottság titkára nyújtott. Elmondotta a többi között, hogy eredményesen tartották meg a város mind a 36 alap­szervezetében a beszámoló párttaggyűléseket. Hasonló­képpen a szentendrei járásban is. Mindenütt nyugodt politikai légkör, a pártszerűség, a nyílt véleménynyilvánítás volt a jellemző és megmutatkozott a párttagság megnövekedett felelősségérzete. Jólesően sok volt a felszólalás is, amelyek nagy része szervesen kapcso­lódott a taggyűlések második napirendjéhez, a tagkönyvcse­r e előkészítésének, lebonyolí­tásának tennivalóihoz. Azóta már a vezetőségek és a párt­tagság is készül a pártélet e jelentős eseményére, a rövi­desen megkezdődő beszélgeté­sekre. Mindenütt tisztázták már a beszámoló taggyűlése­ken is éppúgy, mint most az előkészületek idején, hogy ezek egyenjogú párttagok kö­zött folynak majd és nem le­het vizsgáztatás, hanem csakis elvtársi eszmecsere. Sokolda­lúan adott még számot Haness László itt arról, hogy milyen előkészületeket tett már a vá­rosi pártbizottság. Kérdések és a rájuk adott válaszok, hozzászólások sora követte ezután egymást, amelyben nemcsak a helyiek hanem a vendég is kérdé­seket tett fel a tagkönyv- csere egy-egy elvi, gyakor­lati részletével kapcsolat­ban. Így kívánt képet nyer­ni arról is, hogy miként tet­ték magukévá a szentend­reiek a Központi Bizottság határozatát. A kép, amely ennek nyo­mán kialakult, ismeretekben gazdag és igen megnyugtató volt. Ezért is mondotta vé­gül Pullai Árpád: „A beszél­getés bizonyságát adta, hogy a pártszervezetek vezetői ér­tik miről van szó és jól fel is készültek a tennivalókra”. A hozzászólások egész. „s?* __________________ ra előzte me g azonban e megtisztelő megállapítást. Először Major Béla, a Pannónia körzeti alapszervezet párttitkára mon­dotta el, hogy náluk is jel­lemző volt a párt nagy akti­vitása. Pedig ott sok már a nyugdíjas, idős ember. Kiszli Béla, a visegrádi nagyközségi pártvezetőség tit­kára a fiatalokról beszélt, akiknek száma örvendetesen megnőtt a pártban az utób­bi évek során. Nekik sokmin­den újdonság lesz a tag- könyvcsere kapcsán, és erre is figyelemmel kell lenni, fel kell készülni esetleges problémáik megvitatására. Vas József, az Építéstudo­mányi Intézet telepvezetője mondotta, hogy a hatékonyság növelése nemcsak a termelés­ben, hanem a politikai mun­kában is fontos, de. ehhez a párttagoknak szinte újból és újból tapasztalatokat kell sze­rezniük, tanulniuk és mindig akcióképesnek kell lenniük. Sok jó gyakorlati mód*----------—________ szer­ről tájékoztatott Nagy Ottó, a Lenfonó- és Szövőipari Válla­lat budakalászi gyára pártve­zetőségének titkára, Szellő Jó­zsef, a járási hivatal párttit­kára, Farkas József, a leány­falui nagyközségi párttitkár, Mészáros József, a szigetmo­nostori alapszervezeti titkár. Az előkészületek szervezeti ol dalait ismertetve is hangsú­lyozták a kommunisták nagy felelősségét. Más-más szavak­kal is, de azt fogalmazták meg, hogy ha minden párttag szá­mot vet azzal: többet kell ten­nie, mint eddig tett, akkor eredményes, hasznos lesz a tagkönyv csere. Az emberi ma­gatartás, a kommunista esz­mei szilárdság, a cselekvőkész­ség megerősítését tartják első­rendű feladatnak, mert ezen sok minden múlik. Talán min­den ... — adtak hangot véle­ményüknek. Mindehhez az alapos felké­szülés elengedhetetlen — amint az Bánhegyi Ferencnek, a PEVDI II. alapszervezeti tit­kárának, Lukács Györgynek, a Pest megyei Fémipari és Kézi­szerszámgyártó Vállalat alap­szervezeti titkárának szavai­ból is kicsendült. Ez az alapos felkészülés az elbeszélgető cso­portokra és a párttagságra egyaránt vonatkozik. Többen hangoztatták a pártcsoportbi- zalmiak lényeges szerepét is e munkában (rögtön figyelmez­tetett Pullai Árpád, hogy he­lyes, ha a bizalmiak részt vesznek a beszélgetésen), s tükröződött valamennyiük el­beszéléséből, hogy szervezeti­leg is nagy gondosság előzi meg ezt az akciót és az ütem­tervek mindenhol elkészültek már. — Nagyon örvendetes — utalt erre Pullai Árpád —, hogy szervezetileg minden ilyen pontosan érvényesül, de még örvendetesebb, hogy tar­talmában, politikailag is össz­hang van a Központi Bizott­ság határozata és az itt folyó munka között. Olyan kérdésekre [s. , fel­------------------------------ hívta ez. ut án a figyelmet a Központi Bizottság titkára, amelyek fel­tétlenül megszívlelendők az általános továbblépéshez. Így például — mint rámutatott — rendkívül fontos a tagkönyv- cserének az a célja, amely a párt eszmei, politikai, cselek­vési egységére irányul. Vitat­hatatlan, hogy az eszmei és politikai egység nagyon magas színvonalon érvényesül pár­tunkban. Nem mindenütt mondható el azonban ugyanez a cselekvési egységről, vagyis arról, hogy ugyanígy jelentke­zik az egység o végrehajtás­ban. Legalábbis egy-egy kér­désben, határozatban az adott munkahelyen. Természetesen nem arról van szó, hogy a párt politikáját nem hajtják végre, hanem időnként bizonyos gaz­daságpolitikai, vagy termelési feladatok végrehajtásánál je­lentkeznek problémák. Pedig nem elegendő csupán egyetér­teni a párt politikájával, ha­nem határozatait is kinek-ki- nek személy szerint a maga te­rületén kell következetesen megvalósítania, véghezvinnie. Erre annál inkább szükség van most, mert gazdasági felada­taink nagyok — ám reálisak —, s egy-egy üzemben óriási erő­feszítést igényelhetnek, időn­ként nem népszerű intézkedése­ket is kívánhatnak az egész közösség, az ország érdekében. Alkalmat ad a tagkönyv­—--------------------csere arra, ho gy az ilyen dolgokról is be­szélgessünk. Sőt, ezekről kell beszélnünk! — hangoztatta Pullai Árpád. — Nem vélet­len ugyanis, hogy a pórt ép­pen ebben a periódusban hajt­ja végre a tagkönyvcscrét, mert most van szükség sorai tömörítésére, az eddigieknél is nagyobb cselekvőkészségre helyes politikája viteléhez. Éppen ezért akkor lesz célra­vezető a most folyó akcióso­rozat, ha nem csupán egysze­ri alkalomra szóló feladatnak tekintjük, hanem továbbvisz- szűk ezt a szellemet a követ­kező évekre, új ötéves ter­vünk időszakára, de még az- utánra is. A beszámoló tag­gyűléseken évről évre adot­tak a lehetőségek a folyama­tos számvetésre, az egyéni be­számolásra. Arra, amire most irányulnia kell a tagkönyv- cserét megelőző elbeszélgeté­seknek, amelyeknek — mint hangoztatta — menteseknek kell lenniök minden formali­tástól. A politikával, a közös­ségi, az egyén, munkával kell foglalkozniok. Nemcsak a pártmegibizatásokról, hanem arról, hogy ki-ki miként áll helyt a saját munkahelyén, s saját napi munkájában. Mert ez most a párttagság mércé­je. a gyakorlati munka, a cse­lekvés a meghatározó. — Önmagunknak, a veze­tésnek, az alapszervezetnek, mindannyiunknak adunk most majd számot ezeken az or­szágszerte rövidesen megkez­dődő beszélgetéseken —mon­dotta végül Pullai Árpád. — S mindez akkor lesz igazán eredményes, ha országos szín­vonalú, intenzív nevelési fo­lyamattá válik. A tegnapi találkozó —mely Simon Jánosnak, a városi pártbizottság első titkárának szavaival zárult — bizonyára hasznos, szerves részként ol­vad be e folyamatba. Lőkös Zoltán Cegléd fejlődéséért sokat tett a városi tanács — állapította meg a Pest megyei Tanács végrehajtó bizottsága Hosszúlejáratú gazdasági megállapodás Magyarország és Dánia között Figyeltek, jegyeztek, hozzászóltak a találkozó résztvevői. ((Koppány György felvételei) 4 L

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom