Pest Megyi Hírlap, 1976. február (20. évfolyam, 27-51. szám)

1976-02-18 / 41. szám

Saláta — üveg házhói Képünkön kiültetés előtt a a tápkockázott saláta. Koppány György felvétele A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA Hl. ÉVFOLYAM, 41. SZÁM 1916. FEBRUÁR 18., SZERDA A felhívás nyomán Tíz órát a városért í Gödöllő várossá alakulásá­A cimkötai Aranykalász Ter­melőszövetkezet kertészeti üaemágában az idén közel két és fél millió forint • értékben termelnek zöldségféléket. A legnagyobb mennyiség mint­egy 300 ezer fej fóliás és sza­badföldi saláta, ezenkívül sok karalábé, paprika és p aradi ­Az elmúlt héten négy napon át tartottak a gödöllői 202-es Ipari Szakmunkásképző Inté­zetben a Szakma kiváló tanu­lója címért folytatott verseny megyei döntői. A szerszámké­szítők versenyében négyen, a szobafestők, mázolok és tapé­tázók viadalában tizennégyen álltak „rajthoz”. A \ szerszámkészítők közül első lett Ladnyánszki Zoltán, Gödöllő, a második Molnár László ugyancsak gödöllői, míg a harmadik Bene Béla nagykáitai szakmunkástanuló lett. A szobafestők, mázolok és tapétázók vetélkedéséből a szentendrei Antalics József került ki győztesen, őt követ­te sorrendben Kiss János pi- lisvörösvári és Szabó János monori fiatal. A verseny érdekessége volt, hogy a fes.tők a Petőfi téren a régi iskola két tantermét csi­nosították, és tizennégy féle mintával tarkították a falakat. AZ ÉGRE NYÍLÓ tetőüve- gea át téli napfény világítja meg a műtermet. Az ablak előtt óriás asztal, tele festé- kes dobozokkal, simító kés­sel, pattintó bizsókkal, véső­vel, szobrokkal. Mellette áll­vány, félig kész festménnyel, ecsettel, munkára várva, úgy, ahogyan abbahagyták. Fiatal nő járja a műteremlakást. Fáradt, gondterhelt. Elidőzik egy-egy szépen kimunkált szobor előtt. A művész életé­nek megannyi állomásai ezek. Ismeri mindnek a történetét attól a perctől kezdve, ami­kor még csak képzeletben él­tek, tudja mennyi munka, ve­rejték van benne, hogy meg­születhettek, hiszen ő a mes­ter lánya. — Egyszer, régen azt mond­ta apám, aki az élettelen anyagból életet formál, az ir­tózik attól, ami halott. És ő meghalt, de a szobrai élnek, itt maradtak. Szeretném, ha nem halnának meg, valahol tovább élnének. — Hogy érti ezt? — Ügy, hogy megfelelő helyre kerüljenek, ne törje­nek össze. — Összetörni? Miért? — A műtermet, hogy apám meghalt, más művésznek utalták ki. Nyilván munkára akarja használni az új főbér­lő, nem pedig raktárnak. Túrán Kovács Imre szob­rászművész elmúlt év júliu­sában halt meg. Hirtelen. Munka közben. Alkotásai ott maradtak a műteremlakás­ban. Szerény, nagy tehetségű, sokat dolgozó művész volt. Tehetségével párosult szívós­sága nélkül nem tudta volna csőm is kerül a fővárosi piac­ra a kertészetből. Jelenleg az üvegházakbam a tápkockázás folyik. A magytarcsa üzemegységbe tavasszal nagy mennyiségű zelierpalántát szállítanak majd Cinkotáról. A szövetke­Befejeződött a nevezés az alkotó ifjúság pályázatra, az ifjú alkotók február 18. és 20-a között háromnapos kiállításon mutatkoznak be a gödöllői Szakmunkásképző Intézetben, a Ganz Ábrahám utcai isko­lában. Ez alkalommal mutat­kozik be a fotoszakkör is. Csütörtökön délután a járá­si hivatal tanácstermében tartják meg a városi tanács munkatársa^. a gödöllői üze­mek és intézmények képvise­lőinek részvételével a hagyo­mányos koordinációs értekez­letet. Ennék során a vállalatik és intézmények vezetői meg­ismerkednek Gödöllő város V. sikeresen végigjárni nehéz út­ját. Szegénysorsban éit, kifu­tóként kezdte meg a kenyér- keresést, szülőföldijéh, Angyal­földön, később esztergályos, lakatosinas lett. Munka után, szabad idejében csupán fan­táziájára hagyatkozva formált szobrokat Körmendi Frimm Jenő dekoratív szobrász fedez­te fel, magához vette. Három évig tanult nála. Majd sike­resen felvételizett a Képző- művészeti Főiskolára. Elvég­zése után ott tanított, mint tanársegéd. Még főiskolás ko­rában nyerte el a rómaj ösz­töndíjat és a Nemes Marcell- díjat. ö készítette el a felsza­badulás után az első munkás- szobrot. A „Névtelen munkás” a Landler Jenő Járműjavító előtt ma már szimbólum. Szobrai különben . sokfelé megtalálhatók az országban és külföldön is. Gödöllőn Pe­tőfi szobrát, Székesfehérváron diszkoszvető fiúját, Kólcán, Miskolcon, Rákospalotán az általa készített felszabadulási hősi emlékművet helyeztek el. Balatonfüreden pedig nemré­gen a .,Ladikos” szobrát. Amikor már elismert mű­vész volt, saját sorsából okul­va megszervezte Rákospalo­tán a képzőművészeti szak­kört, ahol tanította a tehetsé­ges fiatalokat. Akkori tanít­ványai között van olyan is, aki ma elismert, Kossuth-dí- jas szobrász. Hallatlan szorgalommal dol­gozott. különösen az utóbbi években. Mintha csak meg­érezte volna, menny; tenni­valója van még az előtte álló rövid időre. Sok szép alkotás­sal készült el, amelyek egy fűthető és kétezer-egyszázöt- ven négyzetméter fűtés nélkü­li fóliasátra van. Ahogy az időjárás engedi, máris állítják fel a fűthető fóliasátrakat, hogy megkezdhessék a tápkoc­Barangoás a kék túra útvonalán A Gödöllői Sportklub ter­mészetbarát szakosztálya feb­ruár 18-án, szerdán délután 5 órai kezdettel a KIOSZ Dózsa György úti székházéban film­előadással egybekötött klub­délutánt rendez. Levetítik a Barangolás a kék túra útvona­lán, és a Fehér kőtől a Foga- rasi havasokig című filmeket. Ezután kerül sor a diafilme­sek vetélkedőjére. ötéves tervének vázlatával, s ugyanezen a találkozón érté­kelik a múlt évi társadalmi munkát, határozzák meg az idei társadalmi feladatokat. A koordinációs értekezlet végén Pro Űrbe emlékplaket­teket és okleveleket adnak át a társadalmi munkában élen­járó üzemeknek. Talán magát ábrázolta ezzel az szoborral. része itt maradt a műterem­ben. DÖZSA SZOBRA kompozí­ciójának egyszerűségében re­mekmű, lenyűgöző. Amikor tervezte, fantáziája engedett a hagyománynak: Dózsa „Csó­ka” nevű kedvelt lovával egy- vágtában tette meg az utat Erdélyből Budára, hogy fi­gyelmeztesse a főurakat: ' az elnyomott nép erős, lázad, nem tűri tovább az önkény- uralmat. A szépség, harmó­nia mellett rendkívülisége még ennek a lónak, egész sú­lyával meg tudott állni a hát­só két lábán, nem támaszko­dik semmivel. A Dózsa-szo- borral szemben ott van az a szinte lebegő nőalak, űrhajót tartvg kezében, amelyet az első szputnyik felbocsátása ■után tervezett. Akikor azt gon­dolta: majd nyugodtabb órái­ban fehér márványból farag­ja meg. Szemben vele bronz­ba öntött férfi fával birkó­•nak 10. évfordulóján, a Gö­döllői Gépgyár Szeptember 29-e brigádja felhívással for­dult a város üzemeinek, vál­lalatainak, intézményeinek brigádjaihoz, szocialista mun- kakollektíváihoz, hogy az idén is segítsék társadalmi mun­kával a várospolitikai célkitű­zések megvalósítását, telepü­lésünk építését, szépítését, s az akció a 19 órát a tíz­éves városért jelszó je­gyében induljon meg. A felhívás nyomán a Duna- menti Regionális Vízmű gö­döllői üzemmérnöksége szo­cialista brigádjai csa^akoztak elsőként. Vállalásukat e hasá­bokon is közzétettük. A 10 óra a 10 éves városért akció lényege, hogy elsősorban a leendő művelődési központ építési munkálatait segítsék összefogásaikkal és felajánlá­saikkal a dolgozók. Annáit idején beszámolt ró­la lapunk, hogy a Dunamenti Regionális Vízmű gödöllői üzemmérnökségének dolgozói vállalták a művelődési köz­pont ivóvízvezetékének, csat- ! lakozó pontjainak és vízmé­rőinek szerelését. A feladat rendkívül nagy, hiszen a fel­ajánlás értelmében a vízmű dolgozói nemesak munkaerejükkel, hanem anyaggal is hozzájárulná­nak a művelődési központ felépítéséhez. A vállalás 80—85 ezer forint értékű, s mintegy 600 munka­órára szól. A gödöllői üzemek és intéz­mények felajánlásai azóta is folyamatosan érkeznek a vá­rosi tanácshoz. A GÖFÉM-bol például eddig hat szocialista brigád válaszolt a Gödöllői Gépgyár szeptember 29-e szo­zik. Minden porcikája erőről árulkodik. — Ügy gondoltam, ezt az „Oserö” című szobrot teszem a sírjára. Mert erős, fáradha­tatlan volt apám, amíg élt. — Ezeket a nagy szobro­kat pedig — mutatott körbe a művész itthagyott árváira — nem tudom hová vinni. Lakásunk kicsi, nem férnek el benne, meg kár is volna őket raktárba zsúfolni. Tér, levegő kell nekik. Azt szeret­ném, ha mondanivalójukat te­kintve parkba, iskolába, gyár elé, gazdaságba kerülnének. Sok ezer forintos értékek ezek, de nem kérünk érte pénzt, csak megmaradjanak, ne törjék össze őket! Csengettek. A házmester jött. Kezében boríték. — Olyan ritkán jönnek — szólt Túrán Kovács Imre ‘ lá­nyához — nem tudtam átadni ezt a levelet, még az édesap­jának küldték. cialista brigádjának felhívásá­ra. A Gödöllői Fémtömegcikk­ipari Vállalat Lenin, József Attila, Kossuth, Gagarin, Zrí­nyi brigádjai és a Béke astz- szonybrigád. Nemrég jelent­kezett a Laboratóriumi Törzs- állattenyésztő Intézet Béke szocialista brigádja is, ők ti­zennégyen vannak, s a töb­biekhez hasonlóan 10—10 órai társadalmi munkát ajánlottak föl. Ötletes módon „segíti élet­re” a majdan megépítendő művelődési központot, a _ gö­döllői városi kamarakórus. Felajánlásuk úgy szól, hogy március 13-i hangverse­Gödöllőn az elmúlt eszten­dő augusztusában három sportkör egyesítése révén jött létre a Városi Sport Club. Az új egyesületet, amelynek több szakosztálya is van, nem tud­ta a városi tanács egyedül fönntartani. A Gödöllői Gép­gyár a sportbarátok segítségé­re sietett, s az anyagiakon kí­vül is sok feladatot vállalt magára. Sikerek és oklevelek A gépgyár szakszervezeti bizottságának irodájában a tö­megsport jelenlegi helyzetéről beszélgettünk Rab Péterrel, a sportklub elnökével, Nádas Lajossal, elnökhelyettesével, Benkó Lászlóval, a gyári párt- bizottság titkárával és Bedö Dénes szb-titkárral. A gyár területén kívül lab­darúgó- és kézilabdapálya is Gödöllőről írták. Csiba Jó­zsef küldte, aki húsz évvel ezelőtt annyit szorgalmazta a művész Petőfi-szobrának fel­állítását a városban azon a helyen, ahol a költő lakott egykor. írta, hogy az évfor­duló alkalmával ünnepséget rendeznek és arra hívja meg... TÚRÁN KOVÁCS IMRE hi­vajkodás nélkül, a maga körüli csendességet szeretve fárad­hatatlanul dolgozott élete utolsó percéig. Művész volt. Nem szabad, hogy értékes al­kotásai most tönkremenjenek. Bizonyára van olyan tanács, tsz-ekiök, igazgató, aki az is­kola, a gyár, a művelődési ház elé, a község parkjának, a tsz udvarának díszítésére régen szeretett volna már egy szép szobrot elhelyezni. Kell, hogy ezek a szép szob­rok tovább éljenek! András Ida nyük teljes bevételét juttatják el a művelődési központ „számlájára”. Előzetes számítások szerint az az összeg 3 ezer forint körül lehet. A legutóbbi jelentkezők az Imre utcai általános iskola kisdiákjai voltak. Valameny- nyi nebuló 10 órai társadalmi munkát ajánlott fel a műve­lődési központért. Jakus Lász- lóné, a gödöllői városi tanács munkatársa elmondta: a jövő feladata lesz megvizsgálni, milyen gyerekeknek való munka akad majd az építke­zés környékén. B. P. van a sporttelepen. Ennek szomszédságában klubház ta­lálható; ez a városközpontban is ^megfelelne, olyan célszerű és ízléses az elrendezése és a bútorai. A klubszobát oklevél díszíti. Innen tudhatjuk meg, hogy például a városi KlSZ-bizott- ság által rendezett asztalite­nisz-versenyen a második he­lyen végzett Bodnár Ilona és Lőrinczy István. A forradalmi ifjúsági napok tiszteletére ren­dezett vitában a kézilabdá­zók második helyen, a VIT- sportnapon a női labdarúgó­csapat szintén a második he­lyet végzett. A gépgyári tö­megsport eredményességét nagymértékben elősegíti, hogy a szakszervezet nagy gondot fordít a lehetőségek megte­remtésére. A tömegsport két lelkes irányítója: Tóth János sportfelelős és Németh József műhelybizottsági titkár. Bedö Dénes örömmel újsá­golta, hogy a dolgozók munka után sokszor összemérik ere­jüket futballban, kézilabdá­ban, sakkban és más egyéb sportágakban. Szórakozásra is A KISZ-fiatalok sok óra társadalmi munkával csinosí­tották a klubot, ahol ma már szórakozásra is lehetőség van. Hetente rendeznek filmelő­adást; szórakoztató, oktató, po­litikai és munkavédelmi fil­meket mutatnak be. A szintén itt dolgozó fotoszakkörnek harmincöt tagja van. Látogatásunk alkalmával meggyőződhettünk arról, hogy jól használják ki a szabad ide­jüket a gépgyárban. A felté­telek adottak, és szerencsére a lehetőségekkel sokan élnek. Jó példa a gépgyári. Csiba József A sportkör javára Bál Bagón Bag, nagyközségi tanácsa sportegyesülete támogatására évenként megrendezi a háza­sok bálját. Az. idei farsangkor február 28-án, szombaton es­te hét órakor kezdődik a ha­gyományos nősbál. A műsor­ban fellép Nemes Rózsa és Rigó Teréé magyarnóta éne­kes, valamint Csőr József táncdalénekes. A talpalávalót Péter József és lakodalmas zenekara húzza majd. Ezúton is köszönetét mondunk a barátoknak, munkatársaknak, ismerősöknek. akik a szeretett férj, édesapa, nagyapa. Illés János temetésén bánatunkban osztoztak és fájdalmunkat enyhíteni igye­keztek. A gyászoló család. kázott salátaipalánták kiülte­tettnek hatezer négyzetméteres tését. Tantermi mintakavalkád Ifjú szakmunkások négynapos versenye PBO ŰRBE AZ ÉLENJÁRÓKNAK Koordinációs értekezlet A gépgyáriak szabad ideje Klub a sporttelep mellett i

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom