Pest Megyi Hírlap, 1976. február (20. évfolyam, 27-51. szám)

1976-02-18 / 41. szám

Pest megye 1975-ös eredményei A KSH megyei igazgatóságának jelenlése BERUHÁZÁSOK A népgazdasági tervben elő­irányzott tendenciának megfe­lelően, Pest megyében a be­ruházási tevékenység növeke­dési üteme 1975-ben mérsék­lődött. Beruházási célokra több mint 9 milliárd Ft-ot fordítot­tak, amely az 1974. évihez ké­pest mintegy 3—4 százalékos volumennövekedésnek felel meg, szemben az országosan tervezett 6,4 százalékkal. A megye kivitelezői kapaci­tását elsősorban a nagyberu­házások befejezésére koncent­rálták. A gyorsított ütemben megvalósuló Dunamenti Hő­erőmű Vállalat II—III. üte­mű beruházásánál az éves költségelőirányzatot 7 száza­lékkal túlteljesítették. A Du­nai Kőolajipari Vállalat bőví­tése is jó ütemben halad, az évre előirányzott munkákat kismértékben itt is túlhaladták. A szocialista szektor beruhá­zásain belül 1975-ben meg­élénkült a tanácsok és a szö­vetkezeti szektor beruházási tevékenysége. A tanácsi szer­vek beruházásokra 1,4 mil­liárd Ft-ot fordítottak, folyó­áron számítva 24 százalékkal többet, mint 1974-ben. Az ösz- szes beruházások 78 százalé­ka a kommunális ágazatok fejlesztését szolgálta; ezek nagy többségét lakásépítkezé­sekre használták fel. A szövet­kezeti szektor beruházásai egy év alatt — folyóáron számít­va — 19 százalékkal emelked­tek, ezen belül átlagot meg­haladó mértékben nőtt a me­zőgazdasági termelőszövetke­zetek beruházása. A megyében 1975-ben 10 darab 25 millió Ft-ot megha­ladó értékű beruházás üzem­be helyezésére került sor. A beruházásokat továbbra is a költségek jelentős túllépése, valamint a határidő elhúzódá­sa jellemezte. Az év utolsó negyedévében 4 fontosabb beruházás kivite­lezését kezdték meg, melyek teljes egészében vállalati erő­forrásból valósulnak meg.------IPAR A megye ipari termelésének növekedési üteme 1975-ben 6 százalékkal volt több, mint egy évvel korábban. A népgazda­sági terv előirányzatának meg­felelően, a korábbi évekhez képest mérséklődött, de to­vábbra is gyorsabb volt az or­szágos átlagnál. A megye szo­cialista iparában foglalkozta­tottak számának évről évre tartó növekedése megállt, s 1975-ben első ízben számuk nem érte el az egy évvel ko­rábbi szintet. Így a termelés növekedése teljes egészében a munkatermelékenység emelke­déséből adódott. A megye iparán belül a ter­melés a leggyorsabban, közel 10 százalékkal a szövetkezeti iparban növekedett, míg az ál­lami iparban mérsékeltebb 1 ütemű volt a megelőző évinél. A minisztériumi ipar ter­melése az 1974. évi 9 százalé­kos növekedésével szemben 6 százalékkal haladta meg a bá­zisidőszak termelési volume­nét. Ezen belül a nehézipar­ban 7 százalékos növekedés volt; a könnyűiparban pedig döntően a létszámhiány kö­vetkeztében — tovább folyta­tódott a termelés csökkenése. Az élelmiszeripar termelése lé­nyegében az előző évi szinten maradt. A Gazdasági Bizottság ál­tal megfigyelésre kijelölt Pest megyei vállalatok a minisz­tériumi ipar átlagánál gyor­sabb ütemben — mintegy 8 százalékkal — növelték ter­melésüket. Mindez csökkenő létszám mellett következett be, tehát a termelés növeke­désének kizárólagos forrása a termelékenység emelkedése volt. A Dunamenti Hőerőmű Vállalat termelése nőtt a leg­dinamikusabban a folyamato­san belépő új kapacitások ered­ményeképpen. A minisztériumi iparban to­vábbra is gyors ütemben emel­kedett az új termékek meny- nyisége: autóbusz-fenék vázból 10 százalékkal, izzólámpából 26 százalékkal, fénycsőből 38 százalékkal, gázolajból 12 szá­zalékkal és fűtőolajból 19 szá­zalékkal termeltek többet mint egy évvel korábban Kev?s-b bet állítottak elő viszont kész len- és lentípusú szövetből, gyümölcs- és főzelékkonzerv- ból, valamint lisztből. A tanácsi ipar termelése kö­zel 6 százalékkal emelkedett 1975-ben. Ezen belül 15 szá­zalékkal nőtt a nehézipar, 2 százalékkal az élelmiszeripar termelése, míg a könnyűipar­ban nem érte el az 1974. évi szintet. A tanácsi ipar főbb termé­kei közül csak a péksütemény mennyisége emelkedett. Ke­nyérből, töltőtollból, lábbeliből és égetett mészből kevesebbet állítottak elő, mint egy évvel korábban. 1975-ben a Pest megyei szék­helyű iparvállalatok és szö­vetkezetek befejezett termelé­süknek 99 százalékát értékesí­tették. Az értékesítés 12 szá­zaléka irányult a nagy- és kis­kereskedelem, 10 százaléka a külkereskedelem felé. A mi­nisztériumi vállallatok fonto­sabb termékei közül a meg­előző évinél többet adtak át a külkereskedelemnek filmből, fotópapírból, gyümölcskon- zervből, valamint cementből. ÉPÍTŐIPAR Pest megye építőipari egy­ségei 1975-ben — összeha­sonlítható áron — 5 százalék­kal több építési-szer,elési mun­kát végeztek, mint egy évvel korábban. Az építőipari mun­kások létszáma alacsonyabb volt, mint 1974-ben, amely ki­zárólag a mezőgazdasági ter­melőszövetkezetek építőipari közös vállalkozásainak lét­számcsökkenéséből adódott. A megyei székhelyű építőipar munkájának alig több mint fe­lét végezte Pest megye terüle­tén, ugyanakkor a megyében végzett építési-szerelési mun­kák mintegy 60 százalékát más megyei, elsősorban budapesti építőipari szervezetek látták el. 1975-ben a tanácsi építőipar fejlődött a legdinamikusabban, míg a szövetkezeti termelése elmaradt a megelőző évitől. Az építőipari szövetkezetek tevé­kenysége több mint 11 százalé­kos növekedést eredményezett döntően a termelékenység emelkedése következtében —, viszont a mezőgazdasági ter­melőszövetkezetek építőipari közös vállalkozásai 1975-ben sem tudták elérni az egy évvel korábbi termelési szintet. Az építőipari munkák iránt változatlanul igen nagy volt a kereslet. A saját építési­szerelési munkák éves elő­irányzatát az 1974. évihez ha­sonlóan, 1975-ben is teljes mértékben szerződéssel lekö­tötték. Az igények növekedé­sével nem tartott lépést a ka­pacitásbővítés, a visszautasí­tott építési igények aránya 20 százalékról 23 százalékra nö­vekedett a szocialista építő­iparban. A megye építőipari egységei 1975-ben 1606 lakást adtak át, 22-vel többet, mint a megelő­ző évben. Az átadott lakások számának növekedése teljes egészében a minisztériumi vál­lalatok munkájának eredmé­nye. Az év végén 541 létesítmény állt kivitelezés alatt, kevesebb, mint egy évvel korábban. Ezek generálköltségvetési összege azonban emelkedett, megha­ladta a 2,5 milliárd forintot. A befejezetlen építmények szá­ma a minisztériumi építőipar­ban és az építőipari szövetke­zeteknél nőtt, ugyanakkor a tanácsi építőipari vállalatoknál és a mezőgazdasági termelő- szövetkezetek építőipari közös vállalkozásainál csökkent az egy évvel korábbihoz képest. MEZŐGAZDASÁG Pest megye mezőgazdaságá­nak bruttó termelési értéke az országos eredményeknél és a népgazdasági tervnél is gyor­sabb ütemben növekedett. Ezt a növekedést teljes egészében a növénytermesztés kimagasló hozamai eredményezték, míg az állattenyésztés termelési ér­téke nem érte el az 1974. évi szintet. Az időjárás különösen a ku­korica, a lucerna, a silókuko­rica, a csalamádé és a burgo­nya termelésének kedvezett. A tavalyihoz viszonyítva a sző­lő termésmennyisége is jelen­tősen emelkedett. Nem mond­ható el ugyanez a kalászosok, va'amint a zöldség- és gyü­mölcsfélék hozamainak ered­ményeinél. A kenyérgabonánál 1975-ben 5 százalékos területnövekedés mellett közel 12 ezer tonna, 4 százalékos termésmennyiség­csökkenés volt. A megyében a takarmánygabona területe mintegy 20, termésátlaga kö­zel 7 százalékkal kevesebb az elmúlt évinél, amely 13 ezer tonna terméskiesést eredmé­nyezett. A népgazdasági tervvel el­lentétben a zöldség- és gyü­mölcsfélék termelése is csök­kent, mintegy 10 százalékkal. A kukorica termésmennyi­sége és termésátlaga felülmúlt minden korábbit. Ez évben a közel 7 ezer hektáros terület­csökkenés ellenére a termés- mennyiség több mint 423 ezer tonna volt, amely 44 százalék­kal több az elmúlt évinél. A termésátlag — 52 q/ha — 57 százalékkal haladta meg az 1974. évit. A cukorrépa területét a megye gazdaságai, a kormány- határozatot figyelembe véve, több mint másfélszeresére nö­velték. Ennek ellenére a ter­mésmennyiség csupán 19 szá­zalékkal haladta meg a tava­lyit, melyet a termésátlagok 22 százalékos csökkenése oko­zott. A megyében az országos eredményekkel ellentétben 13 ezer tonnával, 17 százalékkal több burgonyát takarítottak be a gazdaságok, mint egy év­vel korábban. Ezt a vetésterü­let közel 700 hektáros csökke­nése mellett érték el. A tavalyinál kedvezőbben alakult a megye gazdaságainak szálas- és zöldtakarmány-el- látottsága. A lucerna vetéste­rületének 2 százalékos növe­kedése mellett a termésmeny- nyiség 26 százalékkal volt több, mint 1974-ben. A silókukorica termésátlaga közel 40, a csa- lamádéé több mint 11 száza­lékkal növekedett, amely 52 ezer, illetve 11 ezer tonna ta­karmánytöbbletet jelentett a gazdaságoknak. A megye szarvasmarha-állo­mánya 1975. december 31-én 97 ezer darab volt, 2 százalék­kal kevesebb, mint az elmúlt év végén. Az állomány csök­kenését teljes egészében a háztáji és egyéb kisüzemi gaz­daságok okozták, ahol 10 szá­zalékkal kevesebb állatot tar­tottak, mint 1974. december 31-én. A nagyüzemi gazdasá­gok szarvasmarha-állománya az előző évivel azonos szin­ten maradt. Kedvező viszont, hogy mind az állami gazda­ságokban, mind a termelőszö­vetkezetekben növekedett a tehénállomány, 11, illetve 1,2 százalékkal. A sertések száma év végén 416 ezer volt, 12 százalékkal kevesebb, mint egy évvel ko rábban. Ezen belül az állami gazdaságokban 8,5 százalékos növekedés, a mezőgazdasági termelőszövetkezetekben mint­egy 6 százalékos csökkenés következett be. A mezőgazda sági termelőszövetkezetek ház­táji és egyéb kisüzemi gazda­ságaiban a sertésállomány egy év alatt 23 százalékkal csök­kent. A nagyüzemi gazdaságok­ban a tyúkfélék állományá­nak növekedése az elmúlt két évben mérséklődött. Az álló mány az 1973. évi nagyarányú növekedés után 1974-ben 6 és 1975-ben 2 százalékkal ha­ladta meg az egy évvel ko­rábbi szintet. (Folytatás a 3. oldalon) PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XX. ÉVFOLYAM, 41. SZÁM ÄRA 80 FILLÉR 1976. FEBRUÁR 18., SZERDA A csehszlovák szövetségi gyűlés küldöttségének látogatásai A küldöttség — amely Alois Indrának, a CSKP KB elnök­sége tagjának, a szövetségi gyűlés elnökének vezetésével tartózkodik hazánkban — ked­den délelőtt ellátogatott a Fő­városi Tanácshoz. A küldöttsé­get Szépvölgyi Zoltán, a Fő­városi Tanács elnöke fogadta, s tájékoztatta őket a főváros fejlődéséről, az ötödik ötéves terv célkitűzéseiről. Délután a csehszlovák ven­dégek a Távközlési Kutató Intézetbe látogattak. Dr. Vá- radi Imre, az intézet vezér- igazgatója köszöntötte a ven­dégeket, majd tájékoztatást adott az intézet tudományos kutató tevékenységéről. Elis­meréssel szólt a csehszlovák testvérintézményekhez fűződő két évtizedes műszaki-tudo­mányos kapcsolatokról. A küldöttséget látogatásaira elkísérte Péter János, az or­szággyűlés alelnöke. Ott volt Václav Moravec, a Csehszlo­vák Szocialista Köztársaság budapesti nagykövete. Lörincz Gyulát, a csehszlo­vák szövetségi gyűlés elnöksé­gének tagját, a Csehszlovákiai Megyap—Dolgozók Kulturális Egyesületének elnökét tegnap hivatalában fogadta dr. Orbán László kulturális miniszter. Budapestre érkezett Max van der Stoel Megkezdődtek a magyar—holland külügyminiszteri tárgyalások Púja Frigyes külügyminisz­ter meghívására kedden hiva­talos látogatásra Magyaror­szágra érkezett Max van der Stoel, a Holland Királyság külügyminisztere. Kíséretében van a holland külügyminiszté­rium több vezető munkatársa. A holland külügyminisztert és kíséretét a Ferihegyi re­pülőtéréin Púja Frigyes, Nagy János külügyminiszter-helyet­tes és a Külügyminisztérium több vezető munkatársa fogad­ta. Kedden a Külügyminiszté­riumban megkezdődtek Púja Frigyes külügyminiszter és Max van der Stoel külügymi­niszter tárgyalásai. Púja Frigyes külügyminisz­ter kedden vacsorát adott Max van der Stoel, a Holland Ki­rályság külügyminisztere tisz­teletére a Gellért Szállóban. A szívélyes harigulatú vacsorán Púja Frigyes és Max van der Stoel pohárköszöntőt mohdott. Párt- cs állami vezetők látogatásai Losonczi Pál, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Népköztársaság Elnöki Ta­nácsának elnöke kedden Tolna megyébe látogatott. Szekszár- don, a megyei pártbizottság székházában K. Papp József, a megyei pártbizottság első titkára és Szabópál Antal me­gyei tanácselnök fogadta, majd találkozott a megyei párt-vég­rehajtóbizottság tagjaival is. K. Papp József ismertette a megye helyzetét, majd Loson­czi Pál — K. Papp József és Szabópál Antal társaságában — Dombóvárra látogatott, ★ Németh Károly, az MSZMP tegnap egész napos látogatást tett a Külkereskedelmi Mi­nisztériumban. Kíséretében volt Párdi Imre, a KB gazda­ságpolitikai osztályának veze­tője, Gérnyi Kálmán, a buda­pesti pártbizottság titkára és dr. Kurucz Imre, az V. kerü­leti pártbizottság első titkára. A vendégeket dr. Bíró Jó­zsef külkereskedelmi minisz­ter és dr. Hegedűs János, a minisztérium pártbizottságá­nak titkára fogadta. ★ Gyenes András, az MSZMP Központi Bizottságának titká­ra kedden Székesfehérvárra látogatott. Elkísérte vidéki út­jára Csémi Károly altábor­nagy, honvédelmi minisztériu­mi államtitkár. A vendégeket Székesfehérvárott a megyei Politikai Bizottságának tagja, n4rüb- tts,.2 s,ékházában Ta a Központi Bizottság titkára öcs imre, az MSZMP Fe’jér megyei bizottságának első tit­kára és Závodi Imre, a Fejér megyei Tanács elnöke fogadta. További fejlődés az ellátásban, nő a búsexport Pest megye konyhájává fejlődött a váci és a ceglédi gyár Az ötödik ötéves terv hús­ellátási feladatait egy mon­datban J így jellemezte Terék János, a Pest—Nógrád megyei Állatforgalmi és Húsipari Vállalat műszaki igazgatóhe­lyettese: A cegédi és váci húsfeldol­gozó gyárunkat Pest megye konyhájává kell fejleszteni. Ez a fejlesztés azonban nemcsak azt jelenti, hogy új üzemcsarnokokban új techno­lógiával növelik a termelés hatékonyságát, hanem már a beruházások átadása előtt kialakítják a korszerű termék­struktúrát, üzem- és munkaszerve­zéssel fokozzák a haté­konyságot. Három éve kezdték el a számítógépes programozást, a Vegyterv gépén, amely nem­ho­ke­azt csak arra válaszol: hol, gyan lehet kielégíteni a resletet, hanem például is megmutatja, mennyire gaz­daságos a termelés, az adott alapanyagból, s hol kell nö­velni a kapacitást. Ma már elképzelhetetlen a korszerű vezetés naprakész információk nélkül, hiszen öt év alatt 917 millióról több mint két milliárdra nőtt a vállalat termelési értéke. Elsősorban a tavaly kezdő­dött szovjet export növelte termelésüket. Ezt megelőzően Cegléden hetenként 200—300 marhát vágtak, az exporttal 1000-re nőtt a heti vágás­szám. Az idén is hasonló igényre számítanak. A ceglédi gyárat az export­igényeknek megfelelően fej­VARRÓGÉPEK MALOMBAN mwu Dömsödön a ré­gi malom épületé­nek földszintjén 8 éve üzemel a Fe- dosz varrórészlege. Először az ingké­szítés technológiá­ját sajátították el az asszonyok, majd néhány évvel ez­előtt áttértek a köntösvarrásra, amelyből naponta mintegy 280—300 darabot holland kában. varrnak, bérmun­Koppány György {elvétele lesztik, s gyártaná n yszakos. - tást terveznek Vácott, ahol az össztevékenységen belül nő az elsődleges feldolgozás aránya. Ezzel a szakosítással szeret­nék elérni, hogy ne gyártsa­nak minden telephelyükön 50—60 féle terméket, hanem csak 20—25 félét, de azt jobb minőségben, gazdaságosab­ban. Essél javítják a lakosság ellátását, s növelni tudják a dolgozók jövedelmét is. — A fogyasztásszerkezet jó­val konzervatívabb nálunk, mint a fejlettebb országokban — mondta Terék János. — Még ma is a szalonna és a kolbász a legkeresettebb. Ennek ellenére fokozná kíván­juk a fehérjedús termékek; különböző húskészítmények kínálatát. A rendeletben előírt 60 százalékkal szemben 65—68 százalék olcsó hús­féleséget adunk a keres­kedelemnek. Az idén növeljük avörösáruk, — virsli, párizsi, szafaládé, krinolin — arányát a terme­lésben. Üj termék a második negyedévtől a félkilós, mű­anyagpohárba csomagolt, úgy­nevezett házizsír. A csoma­golóberendezést már felállí­tottuk a ceglédi gyárban, mi­helyt megérkezik a csomago­lóanyag, elkezdjük a gyártást. T. A. KÖZÉLET Dr. Bíró József külkereske­delmi miniszter meghívására tegnap Budapestre érkezett Ivar Norgaard dán külgazda­sági miniszter. Látogatásának célja, hogy magyar partneré­vel aláírja az új magyar—dán hosszú lejáratú gazdasági, ipa­ri, műszaki és tudományos együttműködési megállapodást i i 4 4

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom