Pest Megyi Hírlap, 1976. február (20. évfolyam, 27-51. szám)

1976-02-17 / 40. szám

\ endégségben Minden értelmiségi segíthet Egyetemisták népművelési gyakorlaton Kipirult arccal érkeznek a megbeszélt randevúra. — Olvastam, hogy Cegléd felállította a hidegrekordot — toporog Gábor. — Bár Időit hideg az idő, berniünket nagyon melegen fogadtak, persze nem bundá­val, hanem kedvességgel — teszi hozzá Erzsi. A Kossuth Művelődési Köz­pont hangulatos irodájában hamar „fölengednek”, s perce­ken belül úgy társalgunk, mint az egyetemi menzán me­nüre várva, öt jókedvű egyetemista ér­kezett városunkba, tíznapi népművelési gyakorlatra. Már az első nap „elcsíptem” őket Hadd -mutassam be valameny- nyit: Ábrahám Ágnes a ker­tészeti egyetemről, Pribeli Er­zsébet joghallgató, Ardai-Jan- ka Csilla gépészmérnök-hall­gató, Bartalos Gábor medikus és Csoknya Sándor agrármér­nök jelölt. — Jártak-e már Cegléden? — Csak átutazóban — fele­lik egyszerre. — Most jut eszembe! — csapja össze a tenyerét Erzsi. — Talán tíz évvel ezelőtt részt vettem itt egy sportversenyen, s emlékeztem a csemői „csü- hösre”. Most is ez az öreg, pöfékelő .gavallér” kísért be a központba. Felkészülés az életre — Hogyan Icaptak kedvet a népművelésre? — Bár egyiküniknek sem szakterülete, de éppen ez a lényeg: ma már a népművelés, illetve az új és pontosabb szó- használattal: a közművelődés társadalmi jeladat. Szerencsé­re, nincs kijelölt íróasztalok­hoz kötve. Azt akarjuk, hogy majdan a szakmai jeladatok mellett segítsük a jalu és a város közművelődését. Ezért az egyetemeken beiratkoztunk a fakultatív népművelési előadá­sokra. Az elméleti felkészülés után most jön a „mély víz” — vágj' ahogy itt-ott látjuk a városban: a mély sár. — Még mindig él az a szemlélet — veszi át a szót Sanyi —, hogy a kulturális munka elsősorban a pedagó­gusok feladata. Mi ezzel nem értünk egyet — tehát úgy ké­szülünk a választott hivatásra, az életre, hogy a szakmai j munkánk mellett be tudjunk | kapcsolódni környezetünk kul­turális nevelésébe. Tervek, célok — Mit várnak a ceglédi „ta­nulmányúitól”? Hálás köszönetét mondunk mindazoknak, akik drága felesé­gem, édesanyánk, nagyanyánk, testvérem, keresztanyánk, Sárik Mátj'ásné Bezzegh Karolin teme­tésén részt vették, fájdalmunkban osztoztak, sírjára koszorút, virá­got helyeztek. Külön köszönetét mondunk a PEVDI, Kossuth Ferenc utca, I. műszak összes dol­gozóinak. Sárik Mátyás és a gyá­szoló család. Hálás szívvel mondunk köszöne­tét mindazoknak a rokonoknak, ismerősöknek, munkatársaknak, akik drága jó férjem, ill. fiam, ifjú Szűcs Imre temetésén meg­jelentek, sírjára koszorút, virágot helyeztek. részvétükkel fájdal­munkat enyhíteni igyekeztek. Kü­lön köszönetét mondunk az ÉVIG vezetőségének és dolgozóinak. A gyászoló család. Ezúton mondunk hálás köszöne­tét mindazoknak, akik szeretett és felejthetetlen édesanyánk. özv. Pataki Ferencné szül. Vezsenyi Terézia temetésén megjelentek, sírjára koszorút és virágot helyez­tek. Tisztelettel Pataki Ferenc és családja. Ábrahám Ágnes, Arday- Janka Csilla és Bartalos Gá­bor a művelődési központ munkatársával, Farkasházi Istvánnal indulás előtt megbeszéli a napi programot. Apáti-Tóth Sándor felvétele meglapuló házacskák helyén, ma modem lakótelepek áll­nak. — Panaszkodni is lehet? — kérdi Csilla. — Mert akkor megemlítem, hogy a művelő­dési ház tartalmi munkája (mi ezt jó előre áttanulmányoz­tuk!) szebb, korszerűbb for­mát, azaz: modernebb körül­ményeket igényelne, A ceglédiek haszna Lűr István igazgatóhoz in­tézem az utolsó kérdésit: — Mit várnak az egyetemis­ták munkájától? — Vidámságuk, frisseségük, ötletességük színfolt az intéz­mény mindennapi munkájá­ban, Sokféléi Kijárnak, nem a megszokott ceglédi szemmel nézik az eseményeket — ezért nyilván sok újat, számunkra még ismeretlen lehetőségeket fedeznek föl. Mi felhasználjuk majd ezeket a tapasztalatokat. Ezek összegyűjtésekor újra találkozunk. Költői Adám A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA uan ■n in sz CEGL EDI JA PAS ES C E6LÉD VÁRÓ 3 XX. ÉVFOLYAM, 40. S^ÁM 1976. FEBRUÁR 17., KEDD Cegléd, Kossuth Tsz Túl a h ullám völgyön Kiemelt ágazat az állattenyésztés Egy évvel ezelőtt alaphiány- nyal zárt a ceglédi Kossuth Termelőszövetkezet. Azóta új vezetőség került az élre és rendeződtek a tagság sorai. A hét végén a Kossuth Művelő­dési Központban tartották zár­számadó közgyűlésüket. A zár­számadáson megjelent Junó László, a városi pártbizottság munkatársa, dr. Pásztor Fe­renc, a városi tanács igazgatá­si csoport vezetője, Helyes La­jos, a területi tsz-szövetség képviseletében. A közös gazda­ság elnöke, Bódis Antal a ta­valyi erőfeszítések eredménye­iről adhatott számot. 230 dolgozó tagja van a Kossuth Tsz-nek, 45 év az át­lagos életkoruk. Tavaly egy dolgozóra 311 munkanap ju­tott. Sok a nyugdíjas. 60 éven felüli tsz-tag. Tavaly alapos át­alakulás történt a tsz gazdál­kodásában. összevonták az üzemegységeket és a gépcso­portokat. Vezetői posztra azok kerültek, akik évek során vég­zett munkájukkal alkalmas­nak bizonyultak erre. Mert gazdaságtalan volt, megszűnt a tsz kereskedelmi tevékenysége, bezárták borkimérésüket, Solt­jaikat, felszámolták a nélkü­lözhető munkaköröket. 1975- ben több millió forint hitelt és állami támogatást kaptak se­gítségül. A termelőszövetkezet 3720 hektáron gazdálkodik. 527 hektáron búzát, 160 hektá­ron őszi árpát termesztet­tek. A tsz földterületének mintegy fele szántó. Van szőlőjük, rét­jük, legelőjük, erdejük. A ta­lajerő-gazdálkodásra gondot fordítottak, jelentős mennyisé­gű szerves és műtrágyát Hasz­náltak fel, gyom- és rovarirtó CEGLÉDI APROHIRDETESEK Kocsikísérőket, rako­dókat felveszünk. Bé­rezés kollektív szerző­dés szerint. Ceglédi FÉSZERT. _____________ Sü rgősen eladó vVar- szawa személygépko­csi. Cegléd, Széchenyi úti sorház E. épület 5 ajtó-________________ A 203. sz. Ipari SzaK- munkáskepző Intézet. Cegléd. Diesel-moz- donyszerelő. ill. vasúti járműszerelő szakmun- kásbizonyítvánnyal es középfokú végzettség­gel rendelkező szak­oktatót vesz fel. Je­lentkezés írásban az intézet igazgatóságán Cesléd. Hold utca 17. «tun. Házvezetőnőt keresek 50 éves korig, aki 2 nagyobb, iskoláskorú gyermekem gondozá­sát is vállalja. Választ ,.Békés otthonomba 529 166’» jeligére ké­rem a Magyar Hirde­tőbe. Cegléd, Teleki utca 30­Csemőben, Árpád ut­cában 400 négyszög- öles szőlő és gyümöl­csös, mérnökileg ki­mérve házhelynek el­adó. Érdeklődni: Ceg­léd. Aranv utca 5. Eladó UR-es rendszá­mú 60!-es Trabant Li­mousine. Érdeklődni: az ócsai hírlapárus­nál, Kossuth tér. Nagyobb mennyiségű széna eladó. Cegléd XII., 1206 Ugyer III Túri Ferenc. Eladó 130 négyszögöles porta. Cegléd Árok utca 13/A. Járóképtelen, iziiietes férfi háztartásának ellátására 55—70 év körüli nőt keres fél napra. Macsali. Ceg­léd. Borz utca 6. Eladó ház Kencierfól- dön. horgászlanvánál 137 négyszögöl ház­hely Bodrog utcában. Érdeklődni: Kender­föM Proben viéknél. Eladó egy Velorex es porta. Érdeklődni: Cegléd TV., Só utca 3. Hangverseny Abonyban Zenebarát kereskedők Szeretik Chopin muzsikáját Legyen a zene mindenkié — hirdette Kodály. Ennek a gon­dolatnak megvalósulásán fára­dozik az abonyi Bihari János Zeneiskola, amikor időről- idő­re helyet ad az ÁFÉSZ keres­kedő klubja zenebarátainak egy-egy hangverseny megren­dezésére. A közelmúltban H. Kovács Zsuzsa művésznőt fo­gadták nagy szeretettel, aki Cbopin-műveket tolmácsolt tiszta, érthető szépséggel. A jól válogatott, a különböző zene stílusokból összeállított művek a zenével ismerkedő közönség megbecsülését jelez­ték. Újszerű zenei kísérlet ta­núja lehetett a hangverseny közönsége. Az országban máso­dik helyen Abonyban mutat­ták be Chopin e-moll zongora- versenyét zenekari kíséret nélkül. Németh Rozália II. éves főiskolai hallgató zongo­rakísérete pótolta a Zenekar játékát. — Többfelé jártam az or­szágban — mondotta a mű­vésznő —, de legjobban itt éreztem magam. A közönség már megjelenésével is a zenét köszöntötte. A közelmúlt zenei eseményei azt mutatják, hogy az abonyi zenebarátok szeretik Chopin muzsikáját, az ÁFÉSZ klubja pedig a maga meghatározott feladataival szolgálja Kodály gondolatának megvalósulását. M. J. szereket alkalmaztak. Gépállo­mányukat az év folyamán fel­frissítettél!. Kivonták a forga­lomból az elhasználódottakat, ezáltal üzemanyagot, alkat­részt takarítottak meg. Vásá­roltak három új kombájnt, há­rom traktort és számos mun­kagépet. Megvették azokat a nagy teljesítmériyű célgépeket is, melyek a takarmánybetaka­rítást segítik. A tsz_nek jelen­tős állatállománya van, sok takarmány kell. Nehéz év áll a Kossuth Tsz mögött. A munkából minden­kinek kijutott. Többen vo!-' tali, akik búcsút mondtak, má­sutt igyekezték számításukat megtalálni. Volt, akinek bizal­ma fogyott el, más a szigo­rúbbra fogott munkafegyelmet nem szívlelte. Nehézség akadt bőven, de a föld, a jószág meg­hálálta a gondoskodást. Búzá­ból a tervezett 26 mázsa he­lyett 32,3 mázsa termett hektá­ronként. Szervezett volt a szalmabetákarítás, a kazalozás. Az intenzív, gazdaságos gabonatermesztéshez meg­van az alapjuk, a jövőben a technológia javí­tására fordítanak fokozott fi­gyelmet. Többet hozott az őszi árpa is a vártnál. Jelentős jövedelemre tettek szert belő­le. Lucernából 22 százalékkal termett több, mint amennyire számítottak. Szükségük van nagy teljesítményű betakarító ■gépekre, hogy jobb minőségű szenázst és szénát adhassanak jószágaiknak. Az ugyeri homo­kon, száztíz hektáron, jó mi­nőségű mustármagot termesz­tettek, ez is jelentős összeget hozott a tsz kasszájába. Ezzel a jövőben is foglalkozni szán­dékoznak, értelmét látják. Sző­lőt 154 hektáron termesztenek, az idén ennek is gépesíteni sze­retnék a művelését, ahol csak lehet. Kertészeti növényekkel, főként paradicsommal és pap­rikával 55 hektáron foglalkoz­tak. Mindkét növény a terve­zett mértékben termett. Takar­mányból több is lett, mint amennyire az állatállománynak szüksége van. A jól kezelt ré­tek 300 húshasznú szarvasmar­hának és szaporulatának adtak élelmet. A Kossuth Tsz-nek 823 szarvasmarhája van. 371 tehe­net tartanak, az egyre jutó éves tejhozam 2780 liter volt. Hlzómarhából 407-et értékesí­tettek; 80 százaléka húsexport volt, jó minőségű. Az állatte­nyésztés kiemelt ágazat. Nagy összeget fordítottak a húshasznú szarvasmar­hatelep létesítésére, bete­lepítésére. Az idén, selejtezés után már saját üszőikből pótolják ezt az állományt. Mintegy 400 hízó­marhát szándékoznak leadni ebben az évben. Lényeges a tsz-ben a juhtenyésztés. Ta- j valy felfrissítették az állo­mányt, 800 ezer forintért fia­tal anyajuhokat vettek. Anyán­ként 5,6 kilogramm gyapjút nyírtak. A jövőben több, szak­képzett állatgondozót kívánnak a juhászatban alkalmazni. Eredményesen dolgozott sz év folyamán a megmaradt melléküzem, az öntöde és a ko­vácsműhely. Nőtt a termelési érték, jó a törzsgárda, kevesen lépnek ki innen. Több céggel öt évre szállítási szerződést kötöttek. A két munkahely erre az évre már 18 millió fo­rintos megrendelést kapott, s' így teljesítőképességül! egész évre lekötött. Szerény eredménnyel, de nyereséggel zárta az évet a ceglédi Kossuth Terme­lőszövetkezet, mérleg-, illetve alaphiány nél­kül. 1976-tól már vissza kell fizetniük a kapott hitelt és ál­lami támogatást. Átgondolt tervet szeretnének valóra vál­tani. Sok feladat vár a tsz va­lamennyi tagjára, a szocialista brigádokra, melyektől tovább­ra is lelkes, példamutató helyt­állást kémek. E. K. Forgandó volt a szerencse Helytálltak a helybeliek Négy megye agrárfiataljainak ceglédi vet: Kérdések a kukoricatermesztésről Négy megye, Bács, Heves, Szolnok és Pest agrárfiataljai­nak egy csoportja vett részt a napokban azon a vetélke­dőn, amelyet a Bábolnai Ipar­szerű Kukoricatermesztő Kö­zös Vállalat rendezett a ceg­lédi Kossuth Művelődési Köz­pontban. A kukoricatermeszté­si rendszerhez tartozó taggaz­daságok közül tizenkettő küld­te el négy-négy tagú csapatát a területi döntőre, ahol poli­tikai és szakmai ismeretekből kellett választ adni a kérdé­sekre. Kiderült, hogy a megjelen­tek alaposan ismerik a hazai és a nemzetközi politikai hely­zetet és a nagyüzemi kukori­catermesztés elméleti és gya­korlati ismereteit is jól elsa­játították. Ezt mutatta a szo­ros eredményekkel végződő pontverseny, amelyen a kis­kunfélegyházi Egyesült Lenin Termelőszövetkezet csapata bi­zonyult a legjobbnak. Március 19-én Nagyigmándon, a forra­dalmi ifjúsági napok kereté­ben, ők képviselik az emlí­tett négy megyét a döntőn Második lett a Heves megyei Visznek Béke Termelőszövet­kezete, harmadik a ceglédi Lenin Termelőszövetkezet. <t.) Asztalitcnisz-osziályozó Petrényiné példát adott Budapesten, a Jégszínház asztalitenisz-termében hat csa­pat jelent meg az NB II-be jutásért kiírt női helybe töltő osztályozom. Az indulók kö­zött ott volt a Ceglédi VSE együttese is. A versenyt ki­eséses formában rendezték meg, s az első helyezett in­dulhat el az NB II-ben. Az első találkozót biztosan nyer­te a CVSE, Márky Judit, Siska Gyuláné, Szabó Erzsé­bet, Petrényi Ferencné és Za- na Ilona szereplésével. Ceglédi VSE—Zamárdi 9:3 Győzött: Márky—Zana (3— 3), Petrényiné (2), Szabó (1). • Ezután a döntőnek is be­illő összecsapás következett: Győr—Ceglédi VSE 8:8 Győzött: Petrényiné (3), Zana—Márky (2—2), Szabó (1). Végig óriási, fej-fej mel­letti küzdelmet vívtak. A ceg­lédiek a hajrában némi előnyre tettek szert, 8:6-ra vezettek. A még hátralevő két mérkőzést Győr nyerte meg, kiegyenlített, s mivel játsz­maaránya jobb volt, bejutott a döntőbe. A CVSE legjobbja az ak­tív játéktól mintegy 15 éve visszavonult Petrényiné volt. Elsősorban küzdeni tudásból adott példát a fiataloknak, a nyugat-vidéki felnőttbajnok­ság harmadik heljezettjét pél­dául a döntő játszmában je­lentős hátrány után, 20:13- ról verte meg. Rajta kívül a többiek is dicséretet érde­melnek, jól játszottak. A győriek ezután a másik ágon döntőbe jutott debre­cenieket 9:3-ra verték. A ceg­lédiek balszerencséjét iga­zolja ez is. A sorsolás sze­szélye folytán hamarabb ta­lálkoztak vetélytársukkal, nem szenvedtek tőlük vere­séget. mégis búcsúra kény­szerültek. U. L. Kirándulás: szomszéd országokba Az idén is több kirándulást szervez az abonyi művelődési ház Június közepén és végén két, négynapos szlovákiai, jú­liusban ötnapos bécsi, augusz­tus 20 után pedig négynapos erdélyi utat terveznek Felvi­lágosítást a művelődési ház irodájában adnak. 4 I A Pribeli Erzsi vállalkozik a ] tervek, célok összefoglalására. — Rangsorolhatom? — Már jegyzem is! — Szeretnénk megismerni aj város közművelődési intézmé- j nyeit, főleg a művelődési köz- I pont kisugárzó munkáját. El­látogatunk a helyi vállalatok­hoz, gazdaságokba, intézmé­nyekbe, szétnézünk a járásban is. Szeretnénk rokon szakmájú emberekkel beszélgetni, nem szakmai kérdésekről, hanem arról, hogyan segítik ők a vá­ros közművelődését. Minél több emberrel, főleg fiatalok- kal beszélgetni, ismerkedni, KISZ-esekkel, klubtagokkal szórakozni, azzal a céllal, hogy „megízleljük” a város közhan­gulatát. ■■ — E pontos felelethez a leg­fontosabbat teszem hozzá — folytatja Csilla: — Nyitott szemmel és füllel járunk az emberek között, megismerjük kisebb-nagyobb gondjaikat és örömeiket. Az élet leckéjét megoldani mindig hallatlanul I érdekes. — A programot Lűr István- . nal, a művelődési központ igazgatójával közösen állítot­tuk össze — mondja Gábor —, s ez olyan jól sikerült, hogy minden percünket kihasznál­juk. Az első élmények — Melyek az első élmények, benyomások? — Én rendkívül büszke va­gyok arra — húzza ki magát Gábor —, hogy az LGT-együt- tes egyik tagjának néztek az utcán. Agnes élmélázik: — Nekem az tűnt fel, az utcákat járva, hogy eléggé magasak a kerítések, zártak a házak. Borsod megyéből szár­mazom, ott nem így van. — Ez lényegtelen! — vágja rá Sanyi. — Az a fontos — ezt tapasztaltuk eddig —, hogy rendkívül udvariasak, kedve­sek a ceglédiek. — Nagy fejlődés, gyors vá­rosiasodás jellemző — fűzi to­vább a szót Erzsi. — Említet­tem, régen jártam már itt A

Next

/
Oldalképek
Tartalom