Pest Megyi Hírlap, 1976. február (20. évfolyam, 27-51. szám)

1976-02-17 / 40. szám

1976. FEBRUAR 17., KEDD A pilóta nélküli Szojuz—20 visszatért a Földre A Szaljut—4 folytatja repülését Az előirányzott programnak megfelelően hétfőn befejező­dött a Szojuz—20 pilóta nélküli űrhajó és a Szaljut—4 űrállo­más közös repülése. ' A Szojuz—20 űrhajót 1975. november 17-én bocsátották föld körüli pályára és két nap­pal később kapcsolták össze a Szaljut—4 űrállomással, amely már 1974 decembere óta ke­ring a Föld körül. • Az űrhajó és az űrállo­más háromhónapos közös űrrepülése alatt a szovjet tudósok tanulmányozták az űreszközök konstrukcióját és a fedélzeti rendszerek működé­sét. Az előirányzott program­nak megfelelően hétfőn elvá­lasztották az Szojuz—20 űrha­jót az űrállomástól, majd a földi irányítók bekapcsolták a pilóta nélküli űrhajó fékezőbe­rendezéseit. A Szojuz—20 si­keres leszállást hajtott végre a Szovjetunió meghatározott területéin. A Szaljut—4 űrállomás foly­tatja repülését a Föld körül. Az űrállomás fedélzeti rendszerei kifogástalanul működnek. Helsinki szellemében Javaslat — tárgyalásokra A KGST levelet intézett az EGK-hoz Luxembourgban közös közleményt adtak ki a KGST és az EGK képviselőinek találkozójáról. Gerhard Weiss, a KGST Végrehajtó Bi­zottságának elnöke, az NDK miniszterelnök-helyettese a KGST, vala­mint az abban részt vevő összes tagország kormányának megbízásá­ból látogatást tett Gaston Thornnál, az EGK miniszteri tanácsa elnö­kénél, Luxemburg miniszterelnökénél és külügyminiszterénél. Gerhard Weiss átadta Gaston Thornnak, a KGST-nek az EGK-hoz intézett le­velét azzal a javaslattal, hogy kössenek megállapodást egyrészt a KGST és az abban részt vevő országok, másrészt az EGK és tagálla­mai között a kölcsönös kapcsolatok alapjairól. Gerhard Weiss átnyúj­totta a javasolt megállapodás tervezetét. A KGST tanácsa javasolja, hogy a legközelebbi időszakban Moszkvában vagy Brüsszelben foly­tassanak erről« tárgyalásokat. Gaston Thorn elnök átvette a levelet, illetve a javaslattervezetet és közölte, hogy azonnali megvitatásra to­vábbítja azt az EGK miniszteri tanácsának. A KGST titkárságának a találkozóról kiadott közlemé­nye megállapítja: Ez a lépés megfelel a szo­cialista országok arra irányuló kezdeményezéseinek, hogy valóra váltsák az európai biz­tonsági és együttműködési konferencia záróközleményét. Olyan gyakorlati akciót jelent, amely az európai földrészen az egyenjogú gazdasági együttműködés kiszélesítésére és aktivizálására, az európai szocialista és tőkésországok kereskedelmi kapcsolatainak útjában álló akadályok fel­számolására irányul, s így tel­jes mértékben megfelel vala­mennyi európai nép érdekei­nek. A javaslat egyik legfonto­sabb pontja az, hogy a két fél a legnagyobb kedvezmény elve alapján minden tőle tel­ANGOLA További harci sikerek Az Angolai Népi Köztársa­ság fegyveres erői folytatva előrenyomulásukat az északi fronton, elfoglalták a zairei határ közvetlen közelében fek­vő Sao Salvador várost. Az ország keleti vidékén a 2airei és a zambiai határig minden terület felszabadult. A középső fronton a népi hadsereg egységei már telje­sen elfoglalták a tengerparti Mocamedes kikötőt és Serpa Pinto városát összekötő 600 kilméter hosszú vasútvonalat. Kenneth Kaunda zambiai elnök az Egyesült Nemzeti Függetlenségi Párt vasárnapi gyűlésén kijelentette, hogy fontolóra veszi az Angolai Népi Köztársaság elismerését, de hozzáfűzte azt is, hogy a döntést „nem akarja elsietni”. I Égységszervezet 38 tagállama Arien Ngouabi, a Kongói j ismerte el az MPLA vezette Népi Köztársaság elnöke va-1 Angolai Népi Köztársaságot. sárnap Zaire fővárosába, Kinshasába utazott, hogy tár­gyaljon Mobutu Sese Seko el­nökkel. A találkozó után Ngouabi közölte a sajtó képviselőivel, hogy vendéglátójával az an­golai problémáról tanácsko­zott. Lapzártakor érkezett: A zairei fővárosban hétfőn letartóztattak 22 külföldi zsol­dost, s közölték, hogy haladék­talanul kiutasítják őket az or­szágból. Gambia és Botswana hét­főn elismerte az Angolai Népi Köztársaságot és annak kor­mányát. A délkelet-afrikai or­szágok diplomáciai lépése azt jelenti, hogy már az Afrikai hetőt tegyen meg a KGST és az EGK tagjai közötti keres­kedelem kiszélesítéséért. A tervezet javasolja, a KGST és az EGK — az euró­pai biztonságról és együttmű­ködésről szóló záróközlemény szellemében — tartson fenn gyakorlati kapcsolatokat abból a célból, hogy megjavítsák a kereskedelem feltételeit, fej­lesszék a kölcsönösen előnyös kapcsolatokat a szabványosí­tás, a természetvédelem és a statisztika problémái terén. A KGST részéről kifejezés­re juttatták azt a készséget, hogy kölcsönösen tanulmá­nyozzák . a gazdasági együtt­működés időszerű kérdéseit, létesítsenek információcserét a két szervezet tevékenységéről. Az általános megállapodás ennek megfelelően magában foglalja azt a lehetőséget, hogy a KGST tagállamai és az EGK szervezetei között két- és többoldalú megállapadáso- kat hozzanak létre, s hasonló megállapodásokat létesítsenek a két szervezet megfelelő gaz­dasági szervei között. A KGST javaslatot tett arra, hogy a tárgyalásokat már a legközelebbi jövőben Moszk­vában vagy Brüsszelben kezd­jék meg. ' ★ A KGST és az EGK közötti megállapodás megkötése hasz­nos hozzájárulást jelentene a két szervezet és tagországai részéről az egyenjogú és köl­csönösen előnyös gazdasági kapcsolatok kiszélesítéséhez. Ennek megfelelően előrelépést jelentene az európai kontinen­sen a feszültség enyhítése, a béke megszilárdítása, az euró­pai együttműködés megvalósí­tása útján. A KGST kezde­ményezése újabb hozzájárulás a különböző társadalmi rend­szerű európai államok kap­csolatainak további megjaví­tásához. Prága Számvetések a CSKP XV. kongresszusa előtt A hétfői prágai lapok közöl­ték Gustáv Husák beszédét, amelyet szombaton Prága IX. kerületének pártkonferenciá­ján tartott. A CSKP KB fő­titkára a jelenlegi időszakról szólva kiemelte: a párt szer­vezetei — több mint 1 millió 380 ezer kommunista — a dol­gozók tömegei aktívan, reális számvetés készítésével készül­nek a CSKP XV. kongresszu­sára. A pártgyűlések igazolták, hogy XIV. kongresszus társa­dalmunk továbbfejlesztésének helyés, ésszerű útját határoz­ta meg. A XV. kongresszuson kidolgozzuk a következő idő­szakra szóló pártprogramot, előterjesztjük a VI. ötéves terv irányvonalára vonatkozó javaslatokat, amelyek még a kongresszus előtt nyilvános­ságra kerülnek, hogy a kom­munisták és a közvélemény (»megismerhesse azokat. Az NSZEP IX. kongresszusa előtt Küldöttértekezletek A Német Szocialista Egység­pártnak a hét végén tartott el­ső 124 járási és városi küldött­értekezletével megkezdődött a IX. kongresszusra való előké­születek új szakasza. Tizenhá­rom értekezleten a párt leg­felsőbb vezetésének tagjai is részt vettek. Eric Honecker, az NSZEP KP első titkára Weisswasserben szólalt fel. Vendégünk: Max van der Stoel Ma* van der Stoel 1924. augusztus 3-án született Voorschotenben. Középiskolai tanulmányait Leydenben vé­gezte, Diplomát szerzett Ley­denben az állami egyetem jo­gi fakultásán. 1945-ben tagja lett a „Poli- teia” nevű demokratikus szo­cialista diákegyesületnek, ahol az egyesület nemzetközi kap­csolataival foglalkozott. 1953- ban a holland munkáspárt dr. Wiardi Beckman nevét viselő tudományos tanulmányi inté­zetbe került, ahol öt éven át dolgozott. Ezt követően egy évig a munkapárt nemzetközi ügyekkel foglalkozó titkára volt. Külügyi államtitkárrá ne­vezték ki 1965-ben. 1966-ban a parlament II. kamarájának munkapárti frakcióján belül foglalkozott külpolitikai kér­désekkel. Max van der Stoel 1973 má­jusában került a holland kül­ügyminisztérium élére. A magyar—holland kapcsolatok Magyarország és Hollandia között a politikai kapcsolatok — a második világháborút kö­vetően — hosszabb ideig stag­náltak. 1968-ban Budapestre látogatott az akkori holland külügyminiszter, Josef Luns, majd 1970-ben Péter János külügyminiszter viszontlátoga- tására került sor Hollandiá­ban. Kapcsolatunkban azóta — magas szintű politikai esz­mecserék és találkozók hiá­nyában — csaknem kizárólag gazdasági vonalon került sor magasabb szintű érintkezések­re. Ezen események közül ki­emelkedett Dimcny Imre 1969. évi és Gáspár Sándor 1974­A Portugál Kommunista Párt Központi Bizottsága március 14-re országos pártértekezletet hívott össze Szombaton Lisszabonban ülést tartott a Portugál Kom­munista Párt Központi Bi­zottsága. A KB elhatározta, hogy március 14-re országos pártértekezletet hív össze egyetlen napirendi pont, a tör­vényhozó nemzetgyűlési vá­lasztások megvitatására. Alvaro Cunhal, a PKP fő­titkára szombaton a késő esti órákban megtartott sajtóérte­kezletén Bulgáriában, Cseh­szlovákiában, Jugoszláviában, Romániában és a Szovjet­unióban teendő látogatásá­ról szólva kijelentette: a Szov­jetunió és a szocialista or­szágok népei „nagyon jó ba­rátaink, sajnos, bizonyos por­tugál erők nem mindig értik ezt meg”. Tájékoztatta az új­ságírókat arról is, hogy való­színűleg ő maga vezeti azt a delegációt is, amely részt vesz a Szovjetunió Kommunista Pártjának XXV. kongresszu­sán. A CSKP KB meghívására hétfőn Prágába érkezett a Portugál Kommunista Párt küldöttsége. A delegációt Al­varo Cunhal, a párt főtitkára vezeti. ben tett látogatása Hollandiá­ban. Gazdasági téren Hollandia tőkés partnereink között a hatodik helyen áll. 1970 és 1975 között a magyar—holland kereskedelmi forgalom dina­mikusan növekedett. Jól érzé­kelteti ezt, hogy 1970—74-ben a magyar export majdnem kétszeresére nőtt. Jól fejlődött gazdasági kap­csolatainkat 1975-ben több kedvezőtlen — elsősorban nemzetközi — tényező vetette vissza. Ugyanakkor az elmúlt esztendőben parafálták a ma­gyar—holland gazdasági együtt­működés kiszélesítéséről szóló megállapodást, valamint a tíz évre szóló gazdasági, ipari és műszaki kormányközi megál­lapodást. Szintén 1975-ben Ma­gyarországra látogatott Lub­bers holland gazdaságügyi miniszter. \ Magyarország és Hollandia között 1968 óta 28 kooperá­ciós megállapodás jött létre. 1965-ben pénzügyi, 1967-ben gazdasági, 1969-ben kamarai együttműködési, 1970-ben köz­úti fuvarozási megállapodást írtunk alá. 1972 óta kulturá­lis, illetve kulturális-tudomá­nyos együttműködési munka­terv aláírására került sor. Jók az idegenforgalmi kap­csolatok is. Hollandia — Ausztria után — egyike azon nyugat-európai országoknak, ahonnan a legtöbb turista ér­kezik Magyarországra. AZ SZKP XXV. KONGRESSZUSA ELŐTT Egyetlen nagy könyv fejezetei A KILENCEDIK j P linn; iiiitiiiiiiMiiiiiiiiiiiiiHiiiiiiiitmiiHiMHiiMiiiiiHimiiiimiiiiiiiŐ Az egész szovjetország — kommunisták és pártonkívüliek — az SZKP február 24- en kezdődő XXV. kongresszusára készül. Moszkva ünnepi arculata is ezt tükrözi. A tereken, az utcák troli- és buszmegál­lóinál, a metró bejáratánál hatalmas táb­lák, transzparensek, plakátok. Az egyik tablócsoporton a sikeresen befejezett kilencedik ötéves terv legfontosabb számai, eredményei, képekkel illusztrálva. Egy másikon kitüntetett munkások csoportja, jelképéül annak: a tervet, amely újabb hatalmas lépést jelentett a kommunista építés útján, a dolgozó nép váltotta valóra. Természetesen külpolitikai kérdésekkel is foglalkoznak a tablókon, előtérbe állítva az SZKP következetes békepolitikáját, s annak fontos eredményét, a helsinki tanácskozást. És nem feledkeztek meg az utcai kiállítás készítői — nyugodtan lehet nyilvános kiál­lításnak nevezni, hisz annyian állnak meg a tábák előtt és olvassák a feliratokat, nézegetik a fényképeket — a tizedik ötéves terv számadatairól sem, amelynek végrehajtása 1976 januárjával kezdődött. EGY SZÁZALÉK I Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitká- — HÉT GYÁR I ra egyetlen nagy könyv fejezeteinek ne- 1 vezte az ötéves terveket, amelyek alapján a szovjet gazdaság valamennyi ága, a nép életszínvonala fej­lődött, növekedett. Jól érzékelteti e szavakat V. Beljanov, a közgazdasági tudományok kandidátusa, aid a számok birodal­mába kalauzok A kilencedik ötéves tervidőszakban jelentősen nőtt az or­szág gazdasági ereje, a társadalmi termelés hatékonysága. A szovjet gazdaság az elmúlt ötéves tervben az SZKP XXIV. kongresszusa direktíváinak megfelelően fejlődött. A fogyasz­tásra'és felhalmozásra fordított nemzeti jövedelem 28 száza­lékkal nőtt, a. növekedés abszolút értékben 76 milliárd rubelt tett ki. A nemzeti jövedelem dinamikus növekedése megala­pozta a tervezett beruházások megvalósítását. Az ötéves terv idején 500 milliárd rubelt ruháztak be. öt esztendő alatt 2 ezer új nagy iparvállalatot helyeztek üzembe, köztük olyano­kat, mint a" Togliatti Autógyár, ahol a Zsiguli gépkocsikat gyártják. Kétezer új gyár öt év alatt! Ez lényegében azt jelenti, hogy a Szovjetunióban naponként adnak át egy új gyárat. Egyébként egyszázalékos nemzetijövedeiem-növekedés _ hét Togliatti-gyár megépítését jelenti. Az utóbbi öt év alatt épült 1*1 a Kámai Autógyár, ahol az SZKP XXV. kongresszusára indul meg a teherautó-gyártás. A gyár első részlege 1976-ban 75 ezer teherautót állít elő. A továbbiakban pedig évente 150 ezer teherautót és 250 ezer Diesel-motort fog gyártani a KA­MAZ. Elkészült a krivojrogi ezer köbméteres óriáskohó, .amely évente 4 millió tonna nyersvasat termel, egymaga any- nyit, mint 1913-ban a cári Oroszország. Elkészült a kraszno- jarszki vízierőmű, amely 6 millió, és a leningrádi atomerő­mű, amely kétmillió kilowatt teljesítményű, felépült a Novoj városiban levő vegyipari kombinát, hogy csak e legnagyobba­kat említsük. Az ipari termelés volumene 43 százalékkal nőtt. Növe­li értékét, hogy javult az ipar termelési szerkezete. (Különö­sen szembeötlő a gépiparban bekövetkezett változás, s ezen belül a számítógépiparban elért fejlődés). A már említett 2 ezer új nagyipari vállalat üzembe helyezése mellett a régi gyárak 60 százalékát gyökeresen felújították, s ezáltal nagy­mértékben emelkedett a már meglevő hatalmas ipari bázis műszaki-technikai színvonala. Teljesen rekonstruálták ph a Moszkvai Autógyárat és a Harkovi Traktorgyárat. 1971—75 között csaknem 16 ezer új típusú gép, berende­zés, műszer és automatizálási eszköz prototípusát kísérletez­ték ki. 1467 automatizált irányítású rendszer készült el, több mint 14 millió találmány és ésszerűsítési javaslat valósult meg. V. Beljanov, hogy érzékeltesse a Szovjetunióban elért ter­melési eredményeket, összehasonlította a mostani termelést az egykorival. 1922-ben például, a polgárháború utáni évben a Szovjetunió energia-, acél-, olajtermelése egy század része volt az USA-énak. Ma a Szovjetunió a világon az első hely­re került pl. az acél-, illetve olajtermelésben. Amíg az USA ma 450 millió tonna kőolajat termel, addig a Szovjetunió 500 milliót. Még egy szám: a villaimosenergia-termelés 1975 végé­re elérte az ezer milliárd kilowattórát. 1.7 MILLIÓ | Az ipar után nézzük a mezőgazdaságot! TRAKTOR | — Az öt esztendőből három évben rend­kívül kedvezőtlen volt az időjárás, a sú­Hatalmasat fejlődött a kilencedik ötéves tervben a szovjet sze­mélygépkocsi-gyártó ipar. A képen: a Togliatti-városi Zsiguli autógyár két összeszerelő szalagja. lyos aszály nagy nehézségeket okozott — mondotta Nyikola) Rugyenko, a mezőgazdasági tudományok kandidátusa. — Mégis (megvalósult a mezőgazdaság hosszú távú fejlesztési terve, amely nemcsak a jelenlegi feladatok megoldását, de e fontos ágazat további fejlődéséhez szükséges előfeltételek megteremtését is céljául tűzte ki. Szüntelenül erősödött a me­zőgazdaság anyagi-technikai bázisa. A kilencedik ötéves terv­ben a mezőgazdasági beruházások értéke 131 milliárd rubel volt, 49 milliárd rubellel több, mint a nyolcadik ötéves terv­ben. Széles körben megvalósult a mezőgazdasági termelés gé­pesítése. Az ötéves terv során 150 féle új típusú mezőgazda- sági gépet helyeztek üzembe. 10 millió villamosmotorral gya­rapodott a kolhozok, szovhozok gépparkja, s ennek eredmé­nyeként: másfélszeresére növekedett az energiafelhasználás. Az ötéves terv során további 1,7 millió traktort, több mint 1,1 millió teherautót állítottak munkába. A rendkívüli kedvezőtlen időjárási viszonyok ellenére — noha a Szovjetunióban szinte elképzelhetetlen, hogy vala­mennyi köztársaságban egyformán kedvezzen a klíma a me­zőgazdaságnak — a földek bruttó termelése az előző ötéves tervidőszakhoz viszonyítva 13 százalékkal nőtt. Évi átlagban a gabonatermelés 180 millió tonna, a hústermelés 14,1 millió tonna, a tejtermelés 87,5 millió tonna volt, lényegesen maga­sabb. mint a nyolcadik ötéves tervben. Olyan komplex módon szakosított és magas fokon gépe­sített állattenyésztő, kertészeti, szőlészeti és más szövetkeze­ti, valamint állami gazdaságokat hoztak létre, ahol a munka­termelékenység meghaladja az átlagszintet. Az ilyen lehetősé­gekkel dolgozó gazdaságok számának növelése lehetővé teszi a termékek előállítási költségeinek lényeges csökkentését, amely persze a kiskereskedelmi árakat is kedvezően befolyá­solja. Csak Ukrajnában kétezer ilyen szakosított, jól gépesí­tett gazdaságot hoztak létre, amelynek fő profilja a húster­melés. Eredmény: ezek a gazdaságok az ötéves terv során a Szovjetunió húsfogyasztásának egyharmadét adták. Az ilyen szakosított gazdaságoknak köszönhető, hogy gyapotból évi át­lagban 7.7 millió tonnát tudtak betakarítani, a nyolcadik öt­éves terv (1966—70) közötti évi 6,6 millió tonnával szentben. 685 EZER | A szakosítás eredménye, hogy az optimá­KUTATÖ I lis talaj- és éghajlati viszonyokat kihasz­.......■ nálva Örményországban hektáronként 600 má zsás csemegeszőlő termésátlagot értek el. A juhtenyész­tésben pedig úgy léptek előre, hogy kolhozközi egyesüléseket hoztak létre, ahol aztán zárt rendszerű tenyésztést vezettek be. Magyarul, a külterjes juhtartásról áttértek a belterjesre, amely azt eredményezte, hogy évente négyszer lehet nyírni a birkákat. Jelentős az előrelépés az öntözött terület növelésében. A kilencedik ötéves tervben elkészült a szaratovi és a második nagy sztravropoli öntözőcsatorna, s befejezéshez közelednek az Eliség-sztyeppe földjeinek öntözési munkálatai Üzbegisz­I

Next

/
Oldalképek
Tartalom